Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-21 / 169. szám

A munkák indulásának küszöbén az észak-somogyi tsz-szövetség elnöksége ta­nácskozást tartott a CPS iparszerü kukoricatermclés elvi és gyakorlati kérdései­ről. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Nyíri Béla, a TOT elnökhelyettese, és Szabadka Attila, a CPS vál­lalkozás képviselője. A közelmúltban az ország­gyűlés mezőgazdasági bizott­sága a zárt termelési rendsze­rek szerepéről tanácskozott. Vancsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes ott ezt mondta: »Nép- gazdasági vonatkozásban kü­lönösen nagy jelentőségűek azok a nemzetközi tapasztala­tok, melyek a bábolnai kuko­ricatermesztési rendszer ma már több éves eredményei alapján realizálódtak. A nem­zetközi tapasztalatok, a nem­zetközi versenyeztetés olyan eredményeket hozott, hogy ma már az egy mázsa kukorica előállítására felhasznált 4 óra helyett a CPS rendszerben 0,5—0,6 órára van szükség. A munka termelékenységének ilyen nyolc-tízszeres növekedé­se alapvetően megszabja a fejlesztés irányát.-* Az. észak­somogyi tsz-szovetség elnöksé­gi ülésén pedig ez hangzott el: »A CPS kukoricatermelési Nagy várakozással MAI KOMMENTÁRUNK rendszerbe való bekapcsoló- J a megye tizenegy termelöszö-, jéhez, hogy mielőbb kezdjék dússal lényegében egy új kor- j vetkezete vesz részt jövö évtől j meg a területek kijelölését, a szak kezdődik a megye szövet- kezdve a vállalkozásban —kö- i talajvizsgálatokat. Rendkívül ‘ zülük nyolc az észak-somogyi J szükséges, hogy a már most szövetség területén van, és rö- ősszel érkező nagy értékű gé- videsen. döntenek ugyancsak kezeti mozgalmának történeté­ben. Ha az érdekelt szövetke­zetek vezetői szívvel-lélekkel, felelősséggel fognak ehhez a munkához, akkor egy barna- latraméltó, gyors fejlődés előtt tárul fel a kapu.« ­Az országos állásfoglalás Somogy mezőgazdaságának gyakorlatában. így tükröződik. Mindenképpen örvendetes, biztató ez a tény. a megye északi részén levő, to­vábbi háiom -termelőszövetke­zet csatlakozásáról. A számok önmagukért beszélnek; nem véletlen, hogy különös jelentő­sége volt az észak-somogyi szövetség elnökségi ülésének. Csak egyetlen gondolattal hadd utaljak a X. kongresszus határozatára: meg kell gyorsí­tani a mezőgazdaság intenzív fejlesztésének folyamatát. Ez az elvi állásfoglalás az alapja mindannak a törekvésnek, amelyet mezőgazdasági üze­meink tesznek a zárt, iparsze­rt! termelési rendszerek kiala­kításáért. Megyénkben alig több mint fél évvel ezelőtt szü­letett meg a gondolat, hogy érdemes és szükséges lenne a kellő feltételekkel rendelkező termelőszövetkezeteknek csat­lakozniuk a bábolnai CPS ku­koricatermelési rendszerhez. Ma már eldöntött tény, hogy Annak idején, miikor a kez­deményezésről írtunk lapunk­ban, ügy fogalmaztunk, hogy 1973 a felkészülés éve. Ha, egy több órás tanácskozás igazol­hat ©gy gondolatot, akkor erre az elnökségi ülésre messze­menően ráillik ez a megálla­pítás. Nem általánosságról, ha­nem nagyon is konkrét fel­adatokról volt itt szó, méghoz­zá körültekintő, alapos részle­tességgel. Mert tény és való, hogy a felkészülés olyan sza­kaszhoz érkezett, amikor már a gyakorlati tetteknek kell kö­vetkezniük. Nagy várakozással és érthető türelmetlenséggel fordultak például a szövetke­zeti vezetők a CPS képviselő­pek kezelőit a vállalkozás mi­nél előbb kiképezze. Kérések és kérdések özöne záporozott — és itt hadd jegyezzünk meg valamit, amire utalt Nyíri Bé­la is hozzászólásában. A CPS vállalkozás — jól fel­fogott közös érdekből — köve­telményeket támaszt a partner gazdaságokkal szemben. Ám a partneri viszony csak úgy le­het harmonikus, teljes, ha a szövetkezetek kéréseit is meg­hallgatják. Apróságnak tűnő, de nagyon lényeges kívánság például, hogy a gépek alkat- részleírását ne csak német, ha­nem magyar nyelven is meg­kapják az üzemek; vagy hogy állítson össze a vállalkozás a gyorsan kopó alkatrészekről egy listát, hogy egy esetleges meghibásodás ne okozzon nagy zavart. És lehetne sorolni to­vább. A SZÁZADFORDULÓT I adatként szabta megelőző évtizedektől az első világháború végéig Barcs nemcsak Somogy megye, ha­nem az ország gazdasági éle­tének is jelentős települése volt. Több országos hajózási vállalatnak, pénzintézetnek volt Barcson kirendeltsége, fiókja. Fűrészgyárak, raktá­rak, tárházak, sertéshizlalda, szesz- és likőrgyár, gőzmalom stb. üzemeltek Barcson. A ro­hamos fejlődés, a lakosság számának emelkedése nyomán 1896-bam járási székhely lett. Ez nemcsak gazdasági, hanem társadalmi jelentőségét (gaz- , ..........................., . T d aságpolitikai szerepét) is fo- bi döntőseket kell hozni. Igaz, kozta, fejlődését gyorsította, hogy az ÉVM Épitogepgyarto 1865—1890 között a lakosság Vállalat bar^1 gyaranak lete- száma több mint háromszoro- ! sítesevel, a Somogyi Erdő- es sara nőtt. A rohamos fejlődést Faíeldolgozo Gazdasag az első világháborút követő j üzemenek trianoni békekötés által kiala- i kitett határvonal lelassította, majd a második világháború meg az ipa­rosítást, Sürgető a célkitűzés megvalósítása, mert Barcson és vonzáskörzetében számot­tevő a munkaerő-tartalék, a munkára várok és a távolabb­ra eljáró dolgozók száma. 'Ha megvizsgáljuk, hol tar­tunk Barcs iparosításában, az eddig elért eredmények mel­lett azt kell megállapítanunk, hogy a célkitűzés megvalósí­tásának nagyobb része még | vissza van, és mielőbb továb­és a későbbi evek politikai helyzetének alakulása a tele­pülés visszafejlődését hozta magával, annak ellenére, hogy kedvező adottságai alapjában megmaradtak és ma is meg­vannak. A visszafejlődést mu­tatja, hogy Barcs lakosságá­nak száma az 1940. évi 13 000- ről 7609-re csökkent. Véleményem szerint Barcs jelentősege kedvező adottságai miatt . (a Dráva vízkészlete, közlekedési adottságai, a babó- csai gázmező stb.) túlnő a me­gye határain. Bizonyítják ezt a különböző tanulmánytervek is, melyek úgyszólván kivétel nélkül alkalmasnak ítélik nagy vízigényű ipari nagyüzemek, bizonyos vegyipari vagy fa-, cellulózé- és papíripari nagy­üzemek telepítésére. A határ- átkelőhelyre, valamint a Drá­va közös rendezésére és komp­lex hasznosítására figyelem­mel a magyar—jugoszláv ér­dekeltségű ipartelepi les is számításba jöhetne. Ä megyei párt- és tanácsi vezetés az 1960-as évek köze­pétől tudatosan törekedett ar­ra, hogy Barcs iparosításával megállítsa a lakosság elván­dorlását, elősegítse a megye településfejlesztési tervében Barcsra vonatkozó célkitűzé­barcsi rekonstrukciójával, illetve az új — több mint 200 millió forint beruházással épí­tés alatt álló — panelparket­ta üzemmel, az 1975-ig — re­mélhetőleg — megépülő mész­homok-téglagyárral, s a meg­levő kisebb ipari egységek fej­lesztésével vannak már ered­ményeink. De ezek — ismét­lem — csak a kezdeti lépése­ket jelenthetik a kitűzött cél elérése felé. BARCS FEJLŐDÉSE— már a kezdeti eredmények alapján is — az utóbbi években ör­vendetesen felgyorsult, ezt minden külső szemlélő is meg­állapíthatja (lakásépítés, üzle­tek, utak, víz, szennyvíz^ ha­marosan vezetékes gázellátás stb.). Köszönet illeti ezért a helyi, valamint a járási párt- és tanácsi vezetést, Barcs la­kosait, dolgozóit, társadalmi szerveit, akik nagy tettvágy- gyal, a településük iránti egészséges lokálpatriotizmus­sal tevékenykednek annak ér­dekében, hogy Barcs mielőbb betölthesse azt a szerepet, me­lyet a megyei párt- és tanácsi vezetés is célul tűzött ki, s amelyet anyagilag is támogat. Nem szabad ezt a fejlődési ütemet se megállítani, se csök­kenteni. Ezért kell minél ha­marabb további erőfeszítése­ket tennünk az iparosítás meg- gyorsításara. Az iparosítás eddig elért eredményeiért köszönet illeti az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztériumot. A minisz­zói nagy megértést, segítőkész­séget tanúsítottak és tanúsíta­nak, hogy korszerű — építő­anyag-ipari jellegű — új, üze­mek telepítésével Barcs ipari bázisa erősödjön. Nem rajtuk múlott, hogy a mintegy két év óta tartó tárgyalások után a minisztérium támogatása elle­nére sem tudtuk véglegesíteni egy — a tanulmánytervekben is javasolt — nagy építőanyag- ipari üzem létesítését. Nem járt eddig eredménnyel a ta­nulmánytervekben megjelölt vegyi vagy más jellegű beru­házás létesítése sem. A FOGLALKOZTATÁSI gondok megoldására — véle­ményem szerint — a megyei vezetésnek nincs más válasz­tása, mint az, hogy nem orszá­gos jelentőségű, és nem nagy­ipari üzem telepítésével eny­hítsen a mai gondokon. Emel­lett természetesen továbbra is számolva országos jelentőségű ipari üzem Barcsra telepítésé­vel is. Kelemen Ferenc, a megyei tanács ipari l osztályának vezetője A zárt termelési rendszerek kialakítása új korszakot nyit szövetkezeteink életében. Ez a gondolat újra és újra kifeje­zésre jutott. Akkor is, amikor a termelési technológia igen szigorú és pontos szervezése került szóba, ami létfontosságú alapja az egész módszernek. De akkor ás, amikor azt tag­lalták a szövetkezetek vezetői, hogy az iparszerű termelés mi­lyen hatást gyakorol az egész üzemre, milyen Számottevő mértékben, segíti elő az egész üzemi szervezet korszerűsíté­sét. A parlamenti bizottság ülé­sén a termelékenység nyolc­tízszeres emelkedéséről esett szó, ezen a tanácskozáson pe­dig részletes elemzés alapján készített gazdaságossági számí­tásokról. A sok mutató helyett hadd jegyezzünk le egy ön­magáért beszéLő tényt: öt év átlagában, igen óvatos számí­tás szerint, hektáronként há­romezer forint tiszta jövedel­met kell elemiük a vállalko­zásban részt vevő szövetkeze­teknek. Mivel a rendszerben egy termelési egység 790 hek­tár, a gazdaságnak csak a ku­korica megközelítőleg kétmil­lió négyszázezer forint tiszta jövedelmet hoz! A gyakorlati tettek küszö­bén vagyunk. Érthető, hogy különleges várakozással, re­ményteljes bizakodással tekin­tünk az új korszakot nyitó, iparszerü termelés megkezdé­ssé élé. Vörös Márta Segítségre várnak Telefonon hívott a minap Kiinger Sándor, a Hazafias Népfront kastélyosdombói szervezetének elnöke. Segítsé­get kért, pontosabban taná­csot, hogy hova fordulhatna a probléma megoldásának re­ményében. Nem róla van szó, mondta, hanem a dará­nyi Űj Élet Tsz egyik gépsze­relőjéről (ennek a szövetke­zetnek Kastélyosdombó az egyik üzemegysége), Nlohá- csi Györgyről. Ennek az em­bernek tíz gyermeke van, kö­zülük hét iskoláskorú. Egyik­másik az apja körül táblából a tarlón, amikor az a mű­helykocsival a határt járva kijavít egy-egy »megbetege­dett.« kombájnt. Jó volna, ha ezek a gyerekek megláthat­nák a Balatont, mondta a népfrontelnök, s mivel a ter­melőszövetkezetnek nincs üdülője, nagyon jólesne ne­kik, ha egy vállalat — eset­leg a szocialista brigád kez­deményezésére — befogadná őket a gyermeküdülőjébe ... Nos, az újságíró ebben az esetben aligha adhat segítsé­get — hacsak ezekkel a so­rokkal nem —, és a tanács­adás sem könnyű. Ez az eset és még jó néhány hasonló, egy sajátosan termelőszövet­kezeti gondra — azt is lehetne mondani, mulasztásra — hívja föl a figyelmet. Köny- nyen megszámolhatnánk, hogy a több mint száz somo­gyi közös gazdaság közül hánynak van saját vagy tár­sas alapon létrehozott üdülő­je. Gyermeküdülőről nem is szólva. Vállalatszerű gazdál­kodás, iparszerü termetes, rendszeres munkával kiérde­melt évi fizetett szabadság — mindez élő valóság ma mar a tsz-ekben. Hogyan csúszha­tott ennyire a figyelem látó­körén kívülre az a kérdés, hogy hol töltse el meg­szolgált pihenését a tsz-tag es annak gyermeke? Mert ezt is «vállalatszerűén« kellene megszervezni. Nem az újságíró dolga, hogy eldöntse — vagy java­solja —, kinek a feladatául kellene megszabni ennek 02 egésznek az átfogását, A TOT-nak? A területi tsz-szö- vétségeknek? Mindenesetre hosszú évek mulasztásáról van szó, emberi problémák várnak megoldásra — vajon még meddig? Ezt kérdezhetik azok a szövetkezeti gazdák is, akik az országjáró autó­buszkirándulás során, a Bala- ton-parton gyári, vállalati, hivatali üdülök — és gyer­meküdülök — sorát látják. Előttük nem nyílnak meg a SZOT-üdülők kapui, mivel a termelőszövetkezeti tag nem tagja semmilyen szakszerve­zetnek. Éppen ezért kellene nekik maguknak a szervezett üdültetésről — társulva, ér­dekszövetségi alapon — mi­előbb gondoskodniuk. A sa­ját érdekükről van szó! H. F. sek megvalósítását. A megyei | tórium vezetői, a minisztérium pártértekezlet is kiemelt fel-1 apparátusának illetékes dolgo­Megnyílt a győri ipari kiállítás és vásár egmap dr. Bakos Zsigmond nyűipari miniszterhelyet- megnyította a győri ipari litást és vásárt. A meg- ón részt vettek a megye t-, állami- és társadalmi veinek vezetői, ott voltak iállító vállalatok, szövet­etek képviselői. A győri ■i seregszemlén 82 vállalat Datja be termékeit a 2600 yzetméter fedett és 1300 yzetméter szabad terüte- A kiállítok kétharmada Győr-Sopron megyei vállalat, egyharmada pedig az ország más vidékeinek az iparat kép­viseli. Az idén három külföldi — két osztrák és egy csehszlo­vák — cég is részt vesz a vá­sáron. A hivatalos megnyitóm ad­ták át a vásár 22 díjait. A tíz napig nyitvatartó győ­ri ipari kiállításra és vásárra 33 százalékos utazási kedvez­ményt biztosít a MÁV és GYSEV­Az új tanévre készülnek Képünkön: Az Elektrovaria I. elnevezésű bemutató eszköz, amelyből 700 darabot szállítanak az iskoláknak. Országos felmérés alapján 113 iskolai szemléltető eszköz használatát irányozta elő az iskolák részére a Művelődés­ügyi Minisztérium. Ezek egy része az általános iskolákból, vagy hiányzik, vagy csak hiá- layosan van meg. Az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat már az új tanévre gondol, hogy mire a diákok új­ra elfoglalják padjaikat, addig­ra már ott várja őket a tanu­lásukat megkönnyítő sokféle fizikai, kémiai szemléltető esz­köz. A politikai vitakör A véleményalkotás korszerű Jár urna Az utóbbi évek politikai ak­ciói során egyre többször hasz­nosítottuk eredményesen a ré­teg- és kiscsoportos beszélge­téseket. Ezeken az embereknek lehetőségük volt arra, hogy kérdezzenek, felszólaljanak, tehát véleményüket nyilvánít­sák a hallottakról. Ezt meg is tették, mert kevesen, szinte maguk között voltak. A párt­munkások egyre gyakrabban hangoztatták, hogy többször kellene szervezni ilyen beszél­getéseket, mert az emberek igénylik, és a politikai fóru­mok közül ezek nagyon jól be­töltik hivatásukat. A sajtóban megjelent felhí­vásokból a politikai munkások azonnal felismerték, hogy a politikai vitakörök rendszerbe szervezett beszélgetések. Párt- szerveink és -szervezeteink kezdeményezésére már a múlt év őszén létrejöttek az első vitakörök. A körvezetők már az első hónapok után kedvező­en nyilatkoztak a tapasztala­tokról. A novemberi határozat fel­dolgozásához nagy számban kaptak anyagot pártszerveze­teink. Miután az anyagokat megismerték, és rájöttek hogy ezek az anyagok sokféle mó­don. jól hasznosíthatók, egyre többet rendeltek belőle. Je­lenleg több mint 300 anyag érkezik megyénkbe. Egy részü­ket a politikai munkások hasz­nálják tájékozottságuk növe­lésére, más részüket a párttit­károk a beszámolóik, tájékoz­tatóik, illetve a propagandis­ták a foglalkozásaik megtartá­sára. Egyes alapszervezetekben a színes mellékleteket felhasz­nálják szemléltetésre. Több mint száz helyen már beszél­getéseket szerveznek belőlük, ebből több mint ötven közös­ségben ezek a beszélgetések már rendszeres találkozások. Megvan a szervezett magja, minden vátaköri foglalkozás előre megjelölt, választott ide­je, témája. A vitakörökben már az ed­digi rövid idő alatt is nagyon sok hasznos információt ki­cseréltek. A múlt félév politi­kai feladatokban és akciókban gazdag időszak volt. Haszno­san megbeszélték, megvitatták a novemberi, az áprilisi hatá­rozatokat, az 1972. évi gazdál­kodást, az 1973. évi gazdasági feladatokat, a tanácsválasztá­sokat és még sok, fel nem so­rolható témát. Az aktivisták­nak, a vitakörre látogatóknak szereplési lehetőséget jelentett, új fórumot véleményük nyil­vánítására,, vitás kérdéseik tisztázására, politizáló kedvük növelésére, készségük javításá­ra. Az elmúlt időszak kedvező tapasztalatai ösztönöztek arra pártszervezeteinket, hogy — a feltételeket megteremtve — folyamatosan gyarapítsák a politikai vi taköröket. Először gondoskodjanak jó felkészült­ségű körvezetőről, megfelelő helyiségről, ahol a találkozá­sok kultúrált körülmények kö­zött megszervezhetők. Majd egy olyan kis kollektíva is szükséges, amelyik köré cso­portosul az üzem, az intéz­mény, az iskola, a közösség dolgozóinak egy része. Nagyon fontos, hogy a kör­vezető törekedjen a fórumsze­rűségre. Mindig a téma isme­rete után döntsön, tart-e be­vezetőt, s az milyen időtarta­mú legyen. A vezető feladata, hogy a közösség életének is­meretében állítsa össze a té­ma- és időpontjavaslatait. A körvezetőnek tudnia kell be­szélgetést indítani, a vitát irányítani és a közösség meg­elégedésére összefoglalni. A pártvezetőségek tagjai, a kom­munisták, mint a politikai élet irányítói, legyenek állan­dó látogatói a vitaköröknek, és segítsék élő, hogy ez a kor­szerű forma és ezek a korsze­rű anyagok nagyon hasznos fórumaivá váljanak a politikai életnek. Balajcza János Gépbemutató Bolyon Tarlóégető gépet szerkesztett a bólyá állami gazdaság egyik kiváló újítója: Körösi Ádám gépésztechnikus. A traktorra fölszerelt berendezés révén, gyorsabbá és olcsóbbá, s főleg biztonságosabbá és egészsége­sebbé vált a gabonatarlók per­zselése. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Belügyminisztéri­um itűzrendészeti szerveinek közös rendezésében tegnap be- jmuatot tartottak,, Egy nyolctagú brigád a ha­gyományos módszerekkel na­ponta körülbelül 70 hektárnyi tarlót képes felégetni, a bo- lyi gépnek ehhez mindössze fél órára van. szüksége, kezelé­sét pedig egy traktorvezető látja éL Somogyi Néplapl 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom