Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-19 / 167. szám

Hajnalban Siófokon „ Forró napunk lesz ma is!(t Hajnalodik. Az új városrész piacán még kocsijaikban alsza­nak azok az árusok, akik már előző nap megérkeztek, hogy itt, Siófokon jó vásárt csinálja­nak. Kényelmes lassúsággal sik­lik a vizen egy halászhajó, cél a tihanyi öböl. A mólón néhány magányos pecás üldö­gél, nincs még aki figyelje őket Egy-egy tehergépkocsi áru­val megrakva járja a Fő ut­cát, a különböző üzletekbe hordja a tejet, a kenyeret, hogy maré ébred a város, mindenütt legyen elegendő. Az állomás környéki park­ban, a padokon elhanyagolt ruházatú fiatalemberek szun­dikálnak. Vajon milyen céllal érkeztek a Balatonra, s a kö­vetkező éjszakát hol töltik majd? Emberek, gépek tisztítják az utcákat, tereket, nyomukban öntözőautó halad. Mégis úgy látszik, kevés dolgozója van a város köztisztasági részlegé­nek. Az állomás előtti téren el­marad a seprés, az öntözőautó nyomában eláztatott papírhul­ladék marad. Sok a szemét a buszállomás melleti parkiban is. Az itteni szemétgyűjtőket nem ürítik ki. A Kálmán Imre sétány, a főtér üzletei előtti járda tisztaságára is sokkal nagyobb gondot kellene for­dítani. Az öt óra* jelző harangszó végigterül a város fölött. Mun­kába siető emberek tűnnek föl az utcákon, s egyre több sze­mélygépkocsi látható. Megvál­tozott a piac képe. Bejöttek a hajnali vonatokkal a környező községekben lakó termelők is, hogy túladjanak portékájukon. A korán nyitó piaci élelmi­szerbolt előtt máris hosszú sor­ban állnak a közeli házakban lakók, hogy kenyeret, tejet vegyenek. Rengeteg a gyü­mölcs: almát, körtét őszi és kajszibarackot, tojást kínálnak, kevjés az élő csirke. Annál több viszont a virág, s a tarka színekben »pompá­zó« kendő, ajándéktárgy és egyéb holmi. De itt még inkább csak nézegetnek a korán ke­lők, komoly vásárló nemigen akad. Kiült a bódéja elé Bognár bácsi, az öreg hadirokkant árus is várva, hogy mikor ér­keznek azok a vásárlók, akik őt már hosszú évek óta nap mint nap felkeresik. Az állomás környéke is né­pes. Sokan a vidékre menő autóbuszokra várakoznak, má­sok a büfénél isznak egy gyo­morerősítőt. Egyre több csoma­gokkal megrakott utas jön az állomásra. Olyanok, akiknek letelt a nyaralási idejük, s most fájó szívvel hagyják itt a Balatont. Hat óra. Nyitnak az élemászerüzletek. A Sió Aruház ABC-osztályán most még kevesen vannak, kellemesen hűvös a levegő. A megyei élelmiszer-kiskereske­delmi vállalat szomszédos nagy áruházában is szinte unatkoznak az eladók. Vevő kevés akad, inkább a korán kelők térnek be egy jó feketé­re. Kirakják a friss napilapo­kat az állomás meg a Fő utca újságospavilonjában, várják az olvasókat. S noha kora reggel van, a kék égbolt nagy meleget ígér. Az áruházakban, a boltokban meg a piacon mindenütt csak ezt hallani: — Forró napunk lesz ma is! Szalai László Egyre nagyobb a forgalom a Centről éttermeiben Kerthelyiséget, szalonnasütőt építenek — Rosszul kezdődött ez a szezon. Kevés volt éttermeink­ben a külföldi és a hazai ven­dég is. Talán a legutóbbi szom­bat-vasárnapon mutatkozott csak olyan forgalom, amilyen­re már korábban is számítot­tunk. A szárszói Véndiófa ét­terem 109 ezer, a Becsal! csár­da 64 ezer, a leilei Vörös Csil­lag étterem 67 ezer forint, for­galmat ért el két nap alatt, va­lamivel többet, mint a múlt esztendőben július 14-én. illet­ve 15-én — mondta Farkas Janos, a Cen ürál Vendéglátó Vállalat balatoni területi igaz­gatója. Elmondta azt is, hogy tavaly megszüntették az első osztályú éttermeket, s több másodosz­tályút is alacsonyabbra sorol­tak, hogy a kispénzű hazai és külföldi vendégek is jól érez­zék magukat, találjanak olcsó, kulturált étkezési lehetősége­ket. Így például a Rózsakért, amely korábban első osztályú presszóként működött, most mint éiterem harmadosztályú áron kínálja az ételeket. A ze­nés, másodosztályú Gyöngy­szem éttermünk harmadosztá­lyú lett. Emellett nagy gondot fordítanak arra, hogy minden éttermükben legyen olcsó, vá­lasztékos menü, s ennek be­tartását rendszeresen ellenőr­zik. A -lellei Vörös Csillag ét­teremben például egy erőle­Marg ón kívül... Azt hiszem, ez mar örök téma marad. Részben az új­ságírónak. részben pedig az illetékesek bosszúságára. S mindaddig az is marad, míg j o helyzeten nem változtat a Fonyódi községi Tanács. Mi­ről van szó? Az egy-két évvel ezelőtt a községhez csatolt kis üdülőtelep tisztaságáról — Fonyódligetről. A parton — szabad strand — szeméthulla­dékok emelkednek a csene- vész fák alatt. De nem lenne gond, ha a fölszerelt szemét- tárolókat időnként kiürítenék. Gondozatlan a part is. több helyen kimosta a víz a töltést, s eső, vihar után úgy néz ki a körülbelül kétkilométeres szakasz, mintha ennél elha- nyagoltabb vidék nem is len­ne széles e világon. Tavaly nyár elején kertészek vigyáz­tak a rendre, öntözték a ki­száradó füvet, gondot viseltek a partszakaszra. Igaz, ezen a strandon nem kell fizetni, ez azonban nem indokolja az elhanyagoltságot. Vagy éppen azzal, hogy a für­dőtelep közigazgatásilag Fo­nyódhoz tartozik. kerültek margón kívülre Fonyódliget köztisztasági gondjai...? R. G. vesbői, szerb rizsesihúeból, ré­tesből álló menü 20 forintba kerül. Az ellátás javítására nagy figyelmet fordítanák. Már má­jusban megnyitották — tavaly csak június végén — a leilei kis ÁBC-áruházukat, ahol az élelmiszereken kívül zöld­séget és gyümölcsöt is árusíta­nak. A lellei Vörös Csillag ét­terem mellett zöldség-gyü- mölos pavilont létesítettek, a környező termelőszövetkeze­tektől beszerzett árut adják el. Balatonszárszón az ifjúsági kempingben 200 ezer forint költséggel büfét, Belién a Vad­virág kempingben pedig egy tejbüfét, nyitottak. Egyre több vendég szórako­zik esténként a vállalat által félmillió forint költséggel be­rendezett, a helyi termelőszö­vetkezet által épített kötcsei Betyárcsárdában. — Nagy gondunk az idén is, hogy a nyári szezonra munkát vállaló felszolgálók egy része könnyű pénzszerzési alkalom­nak tekinti csak a Balatont, s lesi az alkalmat, hogyan csap­hatja be a vendégeket. Az ét­termek, presszók vezetői, meg ellenőreink is rendszeresen fi­gyelemmel kísérik a felszolgá­lók munkáját, s ahol a legki­sebb szabálytalanságot tapasz­taljuk, azonnal intézkedünk — mondta Farkas János igazga­tó. Lukácsi István felszolgáló például »összetévesztette« a kecskeméti pálinkát a kom­mersz pálinkával, és többet számított a vendégeknek. Azonnal elbocsátották, s töb­bet iiem alkalmazzák a válla­latnál. De figyelmeztetik a »ta­karékos« pultosokat is. Felhív­ták figyelmüket, hogy ponto­sabban mérjenek, s ne a ven­dég rovására takarékoskodja­nak. SAKK - MATT Apró gyerekek kuporognak a földön, meglettük tizenévesek, s meglestt korú nők és férfiak. Blmélyülten figyelik a fekete, illetve fehér bábukat, s az azo­kat emelgető, rakosgató férfia­kat. Néha hallatszik csak egy-egy halk szavú bírálat, amikor a sakkozók valamelyike nem azt lépte, amit a nézők elvártak vagy szerintük helyes lett vol­na. A fonyódi strandon vagyunk. De mintha nem is itt lennénk, mert ide nem hallatszik a laib- dázók, játszadozók vidám lár­mája. A környéken levők tisz­telik a sakkot, becsülik azokat, akik még ebben a melegben is szakítanák időt arra, hogy en­nek a szép sportnak, szenve­délynek hódoljanak. Az érdeklődés is bizonyítja: jó ötlet volt ennek a kerti »sakkpályának« a megvalósí­tása! A balatoni filmhetek megnyitóján mutatják be: Egy srác fehér lovon Palásthy György vígjátéké­nak bemutatójával nyitják meg az idei balatoni filmhetek programját Siófokon augusz­tus 15-én. Az Egy srác fehér lovon című filmalkotás csepeli környezetben játszódik, fősze­replői: Harsányt Gábor és Koncz Gábor. Torma Károly, a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat osztályvezetője el­mondta, hogy a balatoni utó­szezonban nem lesz »moziu fő­szezon«. A vígjátékok mellett A loszakács — Egy bográcsgulyást...! — Rántott szeletet kapha­tok? Egymás után sorakoznak a vendégek a fonyódi Lidó önki­szolgáló étterem pénztáránál, s megrendelik, ebédjüket. Sokan csak a közeli strandról szalad­tak át. s ahogy voltak, fürdő­ruhában étkeznek, azután nyomban rohannak vissza für­deni, napozni. Külföldi is szép számmal akad közöttük. Németek, len­gyelek, osztrákok, akik a pénz­tárnál egy kissé nehezen érte­tik meg magukat. Amikor le­ülnek az asztalhoz, étvágyuk­ból, no meg elismerő fejbólo- gatásukból következik, ízlik nekik az étel. — Az elismerés Ágoston La­jos főszakácsot illeti. Harma­dik szezonban dolgozom vele együtt, s az ételek minőségére soha nem volt panasz. Előfor­dul, hogy — mint a mai napon is történt — váratlanul beállít egy országjáró csoport, s ak­kor nekik külön kell készíte­ni. Frissen sültet, rántott szele­tet. vagy mást, amit kívánnak. Ezzel sem volt még hiba, mert Ágoston Lajos igen nagy mun­kabírású. nem számít neki, ha 5—600 adagot kell egy nap ebédre elkészíteni, azt is meg­csinálja — mondja Temesi Zoltán üzletvezető. Ebben az étteremben igen nehéz a vendégek fogadására felkészülni. Ha jó az idő, so­kan jönnek a strandra, s ét­keznek a Lidóban. Ha viszont borús, esős az idő. akikor ke­vesebb emberre számíthatnak. — Már es­ténként halla­tom a rádiót, hogy a meteo­rológia más­napra milyen időt jelez, mert ezt is figyer lembe kell ven­nem. Előfordul persze a téve­dés, ilyenkor azután egy ki­csit meg kell nyomnom a munkát, mert a vendég itt a Balaton-par­ton még annyi­ra sem szeret várakozni, mint más éttermekben. De van ele­gendő tapasztalatom, hiszen dolgoztam a bélabelepi Kispipa és a földvári Strand étterem­ben is. Előfordult, hogy egyet­len nap 1500 adag ételt főz­tem, ennyit rendeltek meg elő­re — mondja a föszakács. A 6zakimában huszonnégy esztendeje dolgozik, a vendég­látóiparban tizennyolc éve van. — Miit szeret legjobban főz­ni? — A gombás és a paprikás húsókat. Itt a Balatonon a ha­j zai és a külföldi vendégek leg I jobban a magyaros ízű étele két. a bogi-ács- és a babgv [ lvást. a különféle pörkölteket I kedvelik. De a frissen sült bú­sokat, a fokhagymás szeleteket is sokan leérik. Nagyon sok a munkája Ágoston Lajosnak. Az étterem konyháján nincs más szakkép­zett dolgozó. így a beérkező félsertéseik, marhák feldolgo­zásától kezdve minden feladat rá vár. illetve nekii kell a konyhán levőket irányítani, el­lenőrizni. — Vajon milyen ételt ked­vel legjobban a főszakáos, s otthon mit szokott főzni? — Legjobban a főtt tésztá­kat szeretem. Otthon a felesé­-m főz, s mondhatom, nekem ti volt még kifogásom az .'1 minősége ellen. — hangzik a valasz. tartalmas művészi alkotásokat is vetítenék a tóparti film&zin- házaklban. A balatoni filmheteik előtt is számos új filmet tűznek mű­sorukra a Balaton-parti mozik. Már játsszák a János vitézt, a fővárosi bemutatót megelőzően mutatják be Várkonyi Zoltán új krimijét, az 'Ártatlan gyil­kosokat. Két angol ffidmvxgjá- ték is műsoron lesz, a Lázadás a buszon, és az Akinek van egy unokafivére Bronxban. Román kalandfilm az Ion ka­pitány nyila. Népművészeti hét Balatonföldváron IS ép táncosok hetedszer Népművészeti hétre készül BaLatonföldvár. A 23-án, hét­főn kezdődő rendezvénysorozat színhelye a Siotour klubja lesz, ahol tíz órától látható Pozsár Lajos népi iparművész kerá­miakiállítása, melyet Tamas László nyit meg. (A kiállítás július 29-ig tekinthető meg.) Ugyancsak hétfőn este fél ki­lenckor folklórbemutatót ren­deznek, a siófoki Balaton tánc- együttes mutatja be műsorát. Közreműködik: Sánta Vendel- né énekes-táncos népművész, Balogh Flórián furulyás-okari- nás népművész, Pisák János énekes, klarinétos népművész. Csütörtökön a folklórbemu­tatón — szintén este fél kilenc­kor kezdődik — a karádi népi együttes és a balatonboglári Boglárka táncegyüttes mutatja be műsorát, közreműködik Horváth János táncos népmű­vész. Szombatom, 28-án hetedszer találkoznak Balatonfoldvár szabadtéri színpadán Dunántúl néptáncosai. Délután 5 árakor a résztvevő együttesek me- nettánc-versenyével kezdődik a program, Hat órakor felvonják a fesztivál zászlaját, majd megnyitót mond Tóth János tanácselnök. Este nyolckor kezdődik a táncosok bemutat­kozása a szabadtérin. Körül­belül tizenegy órakor kerül sor a néptáncosok hagyományos báljára a Motel éttermében, ahol legényes versenyt, szép­ségversenyt rendeznek. Vasárnap este — a hagyo­mányoktól eltérően — o fesz­tiválon résztvevő együttesek öt balatoni üdülőhelyen adnak műsort; Balataníöldvaron, Sió­fokon, Baiatomlellén, Balaton- bogláron és Fonyódon. DCétmfotoft ének Nem lehetett könnyű dolga I a tanárnak, aki a dalt tanítót- ! ta a gyerekeiknek a kaposvári | úttörőelnökség balatonfenyvesi | táborában. Nem, mert a két- j nyelvű táborban soha, így a daltanulaskor sem válik szét a ! program. Szovjet és magyar gyerekek vakációznak együtt. Ottjártunkkor még csak a má­sodik napot töltötték közösen a Budapest IX. kerületéből, a kaposvári Berzsenyi Dániel Általános Iskolából és a bala- tonszemesi szovjet pionirtábor- ból érkezett gyerekek, de már közös játékuk is volt. A szov­jet gyerekektől tanulták a tréfás bugi-vuglt. Az Ör tüze ég és a Mindig süssön a nap című dalokat a szovjet és a magyai- gyerekek is anyanyel­vükön énekelték. Csak néhány bátrabb próbálkozott meg a neki idegen szöveggel is. Egye­lőre az a szempont a daltaní­tásnál. hogy olyan énekeket tanuljanak. amely mindkét nyelven előadható. hogy ne unatkozzon az sem, akinek nem sikerült megtanulnia a dalt a másik nyelven is. Lida Kocskajeva távolabb­ról figyelte tanítványait. Lát­szott, örül a gyerkek jókedvé­nek. Tavaly végzett történelem szakot egy Uralon túli peda­gógusképző intézményben. A táborban töltött idő alatt, né­hány szót már megtanult ma­gyarul. Nem véletlen, hogy a következőket: tábor, zászlófel­vonás, jelen tés... Bütykös Istvánná kaposvári tanárnő szerint nem lehet megkülönböztetni a gyereke­ket, mert általában közösén játszanak, így legtöbbször azt sem tudják, kihez milyen nyel­ven szóljanak. Nem unatkoznak. A gyere­kek azért nem, mert elfoglalt­ságról mindig gondoskodnak a pedagógusok. A pedagógusok szerint nem könnyű munka ez a gondoskodás. Igaz, akad segí­tőjük, öt ifivezető dolgozik ve­lük. A Munkácsy Gimnázium diákjai. Nem a Berzsenyi iskolások és vendégeik — mert a szov­jet és a budapesti gyerekek tu­lajdonképpen vendégségben vannak náluk — az első tábo­rozok a város táborában, de jönnek még iskolák ezután is. A városi úttörőtitkár, Sándor Mária szerint minden kaposvá­ri iskola eljut Ralatonyfény- vesre. H. É. Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom