Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-01 / 152. szám

EGY HÉT a világpolitikában „Folytatása következik” Azok a diplomatáik, akik az európai haderők és fegyverze- tük csökkentéséről Becsben ez év elején, január utolsó nap­ján kezdtek el vitatkozni, esz­mét cserélni, s tulajdonkép­pen egy későbbi konferenciát előkészíteni, most már megér­demelten mehetnék rövid sza­badságra. A hivatalosan csak konzultációnak nevezett tár­gyalássorozatban 17 európai ország — köztük hazánk és két óceámtúli ország, az Egyesült Államok és Kanada — képvi­selői vettek részt, hol a tár­gyalóasztal mellett, hol csak egy pohár itallal a kezűikben, egy koktélon álldogálva. öt hónap eseményei, fordulatai, ízelítőt adtak abból, hogy mi­lyen hosszú alkudozásra lehet számítani ez év október 30-tól kezdve a tulajdonképpeni had­erő- és fegyverzetcsökkentési konferencián is. De a lényeg az, hogy már kitűzték a kon­ferencia kezdetének napját, meghatározták a részvevők körét, megállapították, milyen ügyrend« alapján tárgyalnak majd. Jogos derűlátással lehet tekinteni a konferencia elé is, és ugyancsak szükséges visz­szaemlékezni anra, hogy a szo­cialista országok már régen javasolták a külföldi katonai támaszpontok felszámolását, az idegen csapatok visszavo­nását, a fegyverzet csökkenté­sét, 1966-ban a Varsói Szerző­dés politikai tanácskozó testü­letének bukaresti ülésén már konkrét formába öntötték er­re vonatkozó javaslataikat E sorok írója 1968-tól mos­tanáig több NATO-üLésen lát­ta, hallotta, hogy miiként for­málódott az »atlanti« országok vágya, elképzelése a »kiegyen­súlyozott« csapatcsökkentésről. Azt reméltek, hogy a haderők | létszámának leapasztása, a külföldi csapatok visszavoná- | sa az ő javukra mehet végbe, magyarán: egy amerikai kato­na hazavezénylése ellenében akár két-hárcxm szovjet kato- j na távozását akarták elérni! A kölcsönös haderő- és fegy- [ verzetcsökkentés természete­sen csak az egyenlő biztonság elve alapján jöhet létre. Az olyan »atlanti« elképzelések eleve elfogadhatatlanok, hogy egy majdani megállapodás minden olyan, szocialista or­szágra vonatkozzék, ahol szov­jet egységek állomásoznak, de ne írja alá a megállapodást minden, olyan NATO-ország, ahol amerikai csapatok van­nak! S minthogy az »atlan­tiak« kihagyták Olaszországot | a konferencia teljes jogú és teljes elkötelezettségű tagjai közül, így a Magyar Népköz- j társaság sem vehet részt más­ként, csak megfigyelőként, kü­lönleges státussal... Ne feled- j jük, Itália nem csupán az az ország, ahol Goethe szavaival j élve a »citrom virágzik«, ha­nem a NATO déli szárnyának kulcsállama, tele NATO repü­lőterekkel, NATO támaszpon­tokkal, NATO parancsnoksá- ! gokkal! Ha Olaszországot nem í MAJCARIOSZ: Ctivasz tábornok bűnös terveket sző AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA Hétfő: Brezsnyev elutazott Wa­shingtonból, Párizsba. Nyil­vánosságra hozták a szov­jet—amerikai közös közle­ményt. Kedd: Brezsnyev—Pompidou tár­gyalások Rambouillet-ban. A közös piaci külügymi­niszterek vitája és meg­egyezés Luxemburgban. Szerda: Általános sztrájk Uruguay- ban. Brezsnyev hazaérke­zett Moszkvába. Üjabb kí­nai nukleáris robbantás. Csütörtök: Bécsben befejeződött a had­erőcsökkentési tárgyaláso­kat előkészítő konzultáció. A Dél-vietnami ideiglenes Forradalmi Kormány új ja­vaslata a párizsi tárgyaláso­kon. Péntek: »Ping-pong«-diplomácia Pe­king és Tajvan között. Meghiúsult katonai lázadás Chilében. Felértékelték a márkát. Szombat: A helsinki biztonsági érte­kezlet utolsó előkészítő ak­tusai. Kormányalakítási tárgyalások Rómában. vonják be egy majdani teljes [ elkötelezettségű megállapo- j dásba, akkor a NATO indoko-1 laltan és veszélyes előnyre te­hetne szert. Helsinkiben már az utolsó simításokat végzik a Finlandia palotáiban, az összeurópai konferen­cia színhelyén, minden készen áll 35 ország ve­zető diplomatáinak kül­ügyminisztereinek kedden kezdődő tanácskozásához. A küszöbön álló konferencia előtt joggal emlékeztethetünk a szocialista diplomácia sok éves erőfeszítéseire: 1969 már­ciusában a »budapesti felhí-1 vás« fogalmazta meg a bizton­sági és együttműködési érte­kezlet szükségességét, azóta sok-sok kétoldalú tárgyalás során tisztázódtak a konferen­cia céljai. A Szovjetunió bé- keoffenzívája — amely az idén a Brezsnyev—Nixon, a Brezs­nyev—Brandt és a Brezsnyev ! —Pompidou találkozókhoz ve- , zetett — megteremtette a ked­vező feltételeket a konferencia összeültéhez. Leonyid Brezsnyev a hét elején fejezte be amerikai hi­vatalos látogatását, kedden, szerdán a Párizs közelében le­vő Rambouillet-ban tárgyalt a francia köztársasági elnök­kel. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsága főtitkárának utazását a vilá­gon szinte minden hírmagya­rázó (a kínaiakat kivéve, akik egyetlen sornyi híradással sem szolgáltak az utazás tartama alatt) történelmi jelentőségű­nek minősítette. A szovjet vé­leményekből kiemelhetjük a Pravda megfogalmazását: A Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok kapcsolatai gyakorlati­lag új, minőségileg magasabb fokozatot értek el. Hozzáte­hetjük, hogy változások jár­nak ennek nyomában a nem­zetközi helyzetben is. Termé­szetesen nem úgy, hogy meg­szűntek volna a szocializmus és a kapitalizmus közötti el­lentétek. De az élet realitásai, az erőviszonyok reális meg­ítélésre kényszerítik a polgári politikusokat is. S igen jelen­tős, a szovjet—amerikai tár­gyalásokon az amerikai fél is elfogadta, hogy felelős az egyetemes békéért, s megálla­podott a támadó hadászati fegyverrendszerek korlátozá­sának alapelveiben. Egy lengyel lap megjegyzé­sét idézzük: Kína első reagálása a szovjet—amerikai tárgya­lásokra az volt, hogy újabb kísérleti robbantást hajtott végre. Mindenesetre ez furcsa fényt vet a kínai politikára és szem­beállítja a pekingi vezetést Ázsia népeivel. A kísérleti robbantás okozta radioaktív szennyeződés aggodalommal töltötte el a japánokat épp­úgy, mint az ausztrálokat, új- zélandiakat, akik pedig eddig inkább a francia kísérleti rob­bantások elleni tiltakozással voltak elfoglalva. A hét legfőbb nemzetközi eseményei háttérbe szorítottak számos olyan fordulatot, amely pedig máskor a címoldalakra kívánkozott volna. Az uru­guayi katonai akciók, a chilei szélsőjobboldal újabb rohama, a Közel-Keleten Szadat egyip­tomi és Kadhafi líbiai elnök hosszú tárgyalássorozata, az­tán a dollár újabb válsága és a nyugatnémet márka felérté­kelése mind-mind érdekes, iz­galmas jelenség. A jelek sze­rint mindegyiknek lesznek új következményei. Napjaink tör­ténetének krónikása így a vé­gére odaírhatná: »Folytatása következik!« Pálfy József NEW YORK Javaslat az ENSZ főtitkárának A gyarmati kérdés megoldá­sára alakított különleges ENSZ-bizottság pénteken olyan megállapodásra jutott, amelynek érteimében felszólít­ja Kurt Waldheimet, az ENSZ főtitkárát, hogy szüntesse be tárgyalásait a Dél-afrikai Köz­társaság vezetőivel Namíbiá­ról. A gyarmati kérdéssel foglal­kozó ENSZ- bizottság magáé­vá tette az ENSZ Nambibia- tanáicsáinak és az afrikai egy­ségszervezet csúcsértekezleté­nek álláspontját, amely sze­rint Waldheim tárgyalásai a dél-afrikai vezetőkkel károsak Namibia népének érdekeinek szempontjából. A bizottság megállapította, hogy a Dél­afrikai Köztársaság hivatalos politikája semmit sem válto­zott a dél-afrikai lakossággal szemben, továbbra is katonai erő könyörtelen bevetésével el­nyomják Namíbia népét és nem biztosítanak önrendelke­zést számára. Japán növeli a hadsereg létszámát A japán parlament konzer­vatív többsége megszavazta a hadsereg létszámának feleme­lését célzó törvényjavaslatot. Politikai megfigyelők a kor­mány és a Liberális Demokra­ta Párt által keresztül erősza­kolt döntést azzal magyaráz­zák, hogy Tanaka miniszterel­nök július végén esedékes washingtoni útja előtt biztosí­tani kívánja az Egyesült Álla­mokat arról, hogy Japán kész eleget tenni az amerikai köve­telésnek és fokozni az ország újrafelfegyverzésének ütemét. Mi több, Japán arra is kész, hogy megfelelő árat fizessen az amerikai nukleáris pajzs- ért. ' | Japán politikai körökben at­tól tartanak, hogy a kormány fegyverkezési politikája to­vább növeli az ország belpoli­tikai válságát és'ennék közvet­len következményeként az el­lentéteket Japán és az Egye­sült Államok között. Ötéves az atomsorompo egyezmény A sikertelen puccskísérlet után Egész Chilében helyre állt a rend A leszerelésért, a nuk­leáris háború veszélyének végleges elhárításáért folyta­tott harc jelentős állomása volt az 1968. július 1-én alá­írt úgynevezett atomsoroimpó- szerződés. A világpolitikában elfogadott szimbolikus elne­vezés tökéletesen fedi az egyezmény célját és lényegét, sorompót kell állítani a nuk­leáris fegyverek további el­terjedésének útjába. Az alá­író atomhataLmak a szerző­désben arra vállaltak kötele­zettséget, hogy nukleáris fegyvereiket nem szolgáltat­ják ki más országoknak, és sem közvetlenül, sem közvet­ve nem segítenek hozzá sen­kit, ilyen fegyverek előállítá­sához. Az atomfegyverre] nem rendelkező államok pe­dig vállalták, hogy nem pró­bálnak beszerezni, és nem is gyártanak nukleáris fegyvere­ket. Az atomsorampó-szerződés: a levegőben, a víz alatt és a világűrben végzett nukleáris fegyverkísérleteket betiltó 1963-as atomcsend-egyezmény után újabb nagy lépés volt a termonukleáris világháború megakadályozása útján. Az azóta eltelt öt év bebizonyí­totta a szerződés létjogosult­ságát, és ugyanakkor azt is, hogy az atomsorompó-megál- lapodás csak a kezdeti lépé­sek egyike. A szocialista or­szágok, és elsősorban a Szov­jetunió kezdeményezésére újabb egyezmények jöttek létre. 1971 februárjában alá­írták a tengerek és óceánok fenekén és altalajában nuk­leáris fegyverek elhelyezését betiltó megállapodást. Köz­vetlenül az atomsorompó- szerződés aláírása ütán java­solta a szovjet kormány az Egyesült Államoknak, hogy kezdjenek tárgyalásokat a nukleáris töltetek célba jut­tatására alkalmas stratégiai fegyverrendszerek korlátozá­sáról. Ezek, az úgynevezett SALT-tárgyalások — mint is­meretes —, azóta több nagy jelentőségű egyezmény meg­kötéséhez vezettek. Legutóbb Leonyid Brezsnyev amerikai látogatása alkalmával egy újabb SALT-megáilapodás irányelvei mellett, nagy je­lentőségű egyezményt írtak alá a nukleáris háború meg­akadályozásának szükséges­ségéről, és az erre irányuló közös szovjet—amerikai lé­pésekről. Ezeknek a kétségtelenül re­ményt keltő fejleményeknek lényege azonos felismerésen alapszik: Földünk békéjének, biztonságának megóvása ér­dekében újabb és újabb lépé­seket kell tenni a tömegpusz­tító fegyverek esetleges fel­használásának kiküszöbölé­sére. Ebben a tekintetben pe­dig kiemelkedő az atomhatal­mak felelőssége. Hiszen az atomháború veszélye annál nagyobb, minél több kézben vannak a nukleáris fegyve­rek. A nagyhatalmak anyagi lehetőségei és politikai súlya pedig biztosítékot jelenthet­nek az atomenergia kizárólag békés célra való felhasználá­sára. Az öt nagy atomhata- lom közül kettő, Franciaor­szág és a Kínai Népköztársa­ság, azonban máig, sem haj­landó elfogadni a különböző nemzetközi egyezményeket. Ennek ellenére a vi­lág nagyot lépett előre az atomsorompó egyezmény — amelyhez már több mint száz állam csatlakozott — aláírá­sa óta. A nukleáris háború veszélye az utóbbi években bekövetkezett nemzetközi enyhüléssel párhuzamosan mindinkább csökken. A ve­szély végleges elhárítása ér­dekében azonban következe­tesen tovább kell haladni a megkezdett úton, újabb és újabb lépéseket kell tenni a teljes biztonságot nyújtó le­szerelés felé. Újabb bombamerényletek Belfastban Péntek délután negyedmillió I santiagói dolgozó hallgatta a La Moneda palota előtt dr. Salvador Allende elnököt, aki a nap folyamán meghiúsított 1 katonai puccskísérletről be- | szélt. Allende mindenekelőtt a [ chilei munkásság fegyelme- | zettségét méltatta. »Ezt a na­pot a történelem nem felejti el. A munkások az első hívó szóra megszállták az üzemeket és harcra készen várták a kor- I • mány utasításait. A hadsereg és a rendőrség alkotmányhű­sége azonban néhány óra alatt [ felszámolta a zendülést. A ka- j tonai lázadásért felelős szemé- J lyek nem kerülik el a felelős- j ségre vonást.« A második páncélos ezred I egy részének pénteki sikerte­len felkelését követően egesz , Chilében helyreállt a rend, va­lamennyi tartományban ér­vényben van a rendkívüli ál­lapot. Santiagóban a városköz­pontban több helyütt lövések nyomai látszanak a házak fa­lán, sok száz ablak betört. A hivatalos jelentések szerint a délelőtti összetűzésekben négy polgári személy és egy katona vesztette életét, húszán súlyo­san megsebesültek. A város­ban éjszakai kijárási tilalom va. Az utcákon katonai jár­őrök cirkálnak, melyeknek pa­rancsuk van, hogy a megállást megtagadó járművekre tüzet kell nyitni. Mario Sepulveda tábornok, a santiagói szükségállapot kör. zetparbnesnoka. nyilatkozat­ban ^ögezte le, hogy a had­sereg támogatja az alkot­mányt és a törvényességet Chilében. Az ország törvényes kormánya mellett foglalt . ál­lást az ellenzéki keresztény­demokrata párt is. A fegyveres erők főparancs­nokságának utasítására szom­baton betiltották a Cooperati- va Vitalica és a Mineria ellen­zéki rádióállomások működé­sét. Pablo Rodriguez, a haza és j szabadság nevű fasiszta szer­vezet vezetője és öt társa, az államcsínykísérlet után politi­kai menedéket kért Ecuador santiagói nagykövetségén. Egy­előre nem ismeretes, vajon a ; chilei szélsőséges elemeket befogadják-e. Az északír tar­tományi vá­lasztások sza­vazatainak ösz- sZeszámlálása közben is foly­tatódtak pénte­ken a lövöldö­zések és bom­batámadások. Miután Bel­fastban pénte­ken délután két bomba rob­bant, amely nyolc embert megsebesített, késő este terro­risták az észak­ír fővárosban meggyilkoltak egy 31 éves protestáns fér­fit. Ezzel a több éve tartó za­vargások halá­los áldozatai­nak száma 839- re emelkedett. Néhány órá­val később is­meretlen me-, rénylők gépko­csijukból tüzet nyitottak egy 17 éves katoli­kus lányra, aki súlyos sérülé­seket szenve­dett. Üjabb bombamerényletet hajtottak végre Észak-lrország ban. A robbanás nyolc em­bert sebesített meg és megrongálta a BEA angol légitársaság csomagraktárát. (Telefotó: AP—MTI—KS) Makariosz érsek, ciprusi el­nök péntekén újságírók előtt elemezte az ország belső hely­zete kiéleződésének okait. Mint elmondotta: a Ciprusi j Köztársaság kormánya olyan dokumentumok birtokába ju­tott, amelyek megerősítik, hogy Grivasz tábornok bűnös terveket sző az országgal kap­csolatosan. Ha ezek a tervek megvalósulnának, — mutat rá Makariosz — ez elkerülhetet­lenül polgárháborúhoz vezet­ne. A kormány további intéz- foediéseket tesz az ország biz­tonságának megerősítésére. Somogyi Néplap A nép széles rétegének támogatásával a kormányhű csapa­tok leverték a lázadást. Képünkön: Carlos Prats tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke (balról) jelentést tesz Allende elnöknek. A BUDAPESTI ALUMINIUMGYÄR FÖLVÉTELRE KERES női és féríi betanított, illetve segédmunkásokat Korszerű munkásszállás, házaspároknak IBUSZ-szoba, étkeztetés és magas kereseti lehetőség biztosítva Fölvétel esetén az utazási költséget megtérítjük. JeleraÖoezés: Budapest XIV, Erzsébet királyné út 57—61. Alumíiniumgyár, üzemgazdasági főosztály. Keletitől 67-es villamossal. (11293)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom