Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-12 / 135. szám

Tel AyIv Brandt befejezte izraeli látogatását ötnapos hivatalos izraeli Iá- ] Eb an külügyminiszter és más togatása befejeztével hétfőn j hivatalos személyiségek bú- délután elutazott Tel Avivból j csúztattáik. Willy Brandt nyugatnémet A repülőtéren elhangzott be- kancellár. A repülőtéren Col- j szédében Golda Meir hangsú- da Meir miniszterelnök. Abba , lyozta a Német Szövetség' j • ■— 1 1 . Köztársaság és Izrael baráti kapcsolatainak fontosságát. Laird Bonnba érkezeit Willy Brandt ismét kifejez­te reményét, hogy látogatása Melvin Laird volt amerikai hozzájárult a náci korszak ke­hadügyminisztei, jelemeg Ai s€rűségeinek enyhítéséhez. A xon elnök újonnan kinevezett ^ belpolitikai főtanácsadója, j kozel-keleti helyzetre kiterve hétfőn háromnapos látogatás- i annak a véleményének adott ra Bonnba érkezett. Laird i hangot, hogy az európai közös- nyugatnémet kitüntetést vesz ^ k „határozottabban el at, majd megbeszeleseket foly- . tat Georg Leberrel és Helmut kellene köteleznie magat egy Schmidt pénzügyminiszterrel. építőjellegű megoldás mellett­Az olasz kereszténydemokraták hajlandók újra kormánykoalícióra lépni Az olasz kereszténydemok- I ráták vasárnap úgy határoz­tak, hogy újra együttműködve a szocialistákkal, egy közép­bal koalíció kialakítására tö­rekszenek. A párt 12. országos kong­resszusának befejező aktusa­ként a kereszténydemokraták egyhangúlag indítványt fogad­tak el, amely véget vet az Andreotti vezette kormány centrista kísérletének, és az olasz szocialistákkal való pár­beszéd űjraíölvételével új po­litikai irányvonalat szorgal­maz. Az ötnapos kongresszusról kiadott közlemény ezenkívül szociális reformokat helyez kilátásba, mindenekelőtt a nevelés-, az egészségügy és a lakásépítés terén. CHILE Fasiszta akciót hiúsítottak meg A reakciós erők újabb sú­lyos provokációs cselekedeté- ■ ről érkezett hír a chilei Cau- tin tartomány központjából, Temucoból. A nemzeti párt egyik fasiszta rohamosztaga meg akarta támadni a szocia­lista párt helyi irodáját, vala­mint a tartományi parasztta­nács épületét. A helyszínre érkezett rendfenntartó erők meghiúsították a fasiszta ak­ciót és több mint harminc sze­mélyt letartóztattak. A reak­ciósok az állambiztonsági tör­vény megsértésének vádjával kerülnek bíróság elé. Véres összetűzések Belfastban és Dublin ban Pünkösd vasárnapján Észak- | Írország fővárosában újult j erővel folytatódtak a véres összeütközések. A tűzharcok­ban ketten életüket vesztették, négyen súlyosan megsebesül­tek. Dublin ban vasárnap töfob­száz fiatal rendezett tüntetést egy ír nemzeti hős emlékiin- nepségén. A tüntetések a késő esti órákban valóságos utcai harcokká fajultak el. A rend- őirség több mint 30 tüntetőt őrizetbe vett. Skylab-program belvételt készítenek a viharokról Immár 18. napja kering a Föld körül a Skylab—1 ame­rikai űrlaboratórium három asztronautája, Conrad, Kér- win és Weitz. A houstoni űr­központ utasította őket, hogy a hétfői nap folyamán, készít­senek felvételeket az Egyesült Államok déli részein végig­söprő heves viharokról. Az űrhajósok folytatják a Nap tanulmányozását is. Eddig 11 224 felvételt készítettek, földünkről pedig 5533-at. A 70. sz. úton az átépített siófoki Sió-híd probaterhcBesc Június 13-an szerdán 6—12 óra között lesz Javasoljuk az átmenő forgalomban részt vevőknek, hogy a híd lezárása miatt kerüljék el Siófokot KPM KÖZÜTI IGAZGATÓSÁG, KAPOSVÁR Munkáspiések a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülésének 25. évfordulóján Huszonöt évvel ezelőtt egyesült a Magya Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt. Az évforduló alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága levélben köszöntötte a párt minden alap­szervezetét és tagját. A pártszervezetek tag­gyűléseken emlékeznek meg az évfordulóról. Csepelen, Diósgyőrben és Győrött hétfőn ün­nepi munkás gyűlések zajlottak le. A gyűlé­sekre nagy számban meghívták azokat a kommunistákat és volt szociáldemokratákat, akik negyedszázaddal ezelőtt, felismerve c társadalmi haladásért, a szocializmusért fo­lyó harc követelményeit, elvtársi egység­ben képviselték a munkásosztály, a magya nép érdekeit, s aktív szerepet ' vállaltak a két munkáspárt egyesülésének megteremté­sében. A csepeli munkásgyűlésen megjeleni Kádár János és Marosán György. A gyűlé­seken ott voltak a fiatalabb nemzedékek képviselői is, akik átvették a forradalmi örökséget, megőrizték és őrzik a párt esz­mei, politikai és cselekvési egységét. A munkásgyűlések egységes jelszó jegyé- ven zajlottak le: »Éljen a magyar munkás- osztály élcsapata: a Magyar Szocialista Munkáspárt!« Az ünnepélyes külsőségek kö­zött megtartott gyűlések színhelyét min­denütt vörös es nemzetiszínű zászlókkal, Le­nin portréjával díszítették. Munkáskórusok fölelevenítették a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom hagyományos dalait. A yyűlések a Himnusz hangjaival kezdődtek, és az Internacionáléval fejeződtek be. Mind­három gyűlés forró hangulatú kiállás volt a munkásosztály egysége, a párt vezetése, a szocializmus építése mellett. Az alábbiakban részleteket közlünk a munkásgyűlések szó­nokainak beszédeiből. váibb növeljük a munkások aktív részvételét a feladatok meghatározásában, megoldá­sában és ellenőrzésében, hogy a munkásoknak több szava, ■szavuknak nagyobb súlya le­gyen társadalmunk valameny- nyi fórumán. A munkásosz­tály nagy nemzeti céljaink le­téteményese. Vezető szerepe, testvéri szövetsége a paraszt­sággal. az értelmiséggel, a dol­gozó nép nemzeti összefogását erősítő szövetségi politika ugyanannak a dolgonak a két oldala. Az elmúlt negyedszázad számvetése arról tanúskodik, hogy dolgozó népünk a mun­kásosztály és a párt vezetésé­vel maradandót alkotott. A két Munkásgyűlés Csepelen Németh Károly, Kádár János, Borbély Sándor és Marosán György. (MTI Fotó — Vigovszki F. felv. — KS) párt egyesülése a munkásha­talom megteremtésének, a szo­cializmus útján történő elin­dulásának jegyében követke­zett be. Ha történtek is kitérők ezen az úton, ha előrehaladá­sunk nem is volt végig zavar­talan. mégis amit akkor vál­laltunk. amit az egyesült párt programnyilatkozatában meg­fogalmaztunk, ma már életünk valósága. Fejlődésiünk immár több mint másfél évtizede töretlen. A Magyar Szocialista Munkás­párt megőrizve az előző evek minden nagy vívmányát, visz- szaállítotita jogaiba a marxiz­mus—leninizmust, a lenini úton járva kétfrontos harcban megvédte és megszilárdította a párt egységét, a munkásosz­tály és élcsapatának vezető szerepét. A népet szolgáló kommunista politika alapján nyertük vissza a tömegek Di- zalmát és támogatását, amely sikereink záloga volt és az ma­rad a jövőben is. Ez a politika a biztosítéka, hogy következe­A csepeli Sportcsarnokban tartott munkásgyűlést Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csepel Vas- és Fémművek pártbi­zottságának első titkára nyi­totta meg. A gyűlésen felszó­lalt Csicsics Sándor nyugdíjas olvasztár és Szabó Zsuzsa elektroműszerész. Németh Károly, a gyűlés előadója, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Buda­pesti Pártbizottság első titkára méltatva a két párt egyesülé­sének jelentőségét, többek kö­zött a következőket mondotta: — A két párt egyesülésében munkásmozgalmunk több év­tizedes tapasztalata öltött tes­tet. A magyar munkásosztály a nehéz sorsfordulók közepette tanulta meg; legfőbb ereje szervezettségében és egységé­ben rejlik. Nem a harc elől ki­térők, hanem a küzdelmet vál­lalók egységében. amelyet kommunistáik és baloldali szo­ciáldemokraták közös erőfeszí­téssel teremtettek meg. 1948- ban a magyar munkásmozga­lom sók évtizedes harcának , gyümölcse érett be a kát mun­káspárt egyesüléséiben, a hala- | lom meghódításában. Rátér- j hettünk a szocialista társada­lom . építésének útjára. A két párt egyesülése ezért nyitott új korszakot népünk és a magyar munkásmozgalom történeté­ben. — Igaz, voltak viták is a két párt vezetői és tagsága között — mondotta. — Ellentétek, né- í ha türelmetlenség nehezítette az együttműködést, kölcsönö­sen követtünk el hibákat is, de ma már történelmi távlatból állapíthatjuk meg: Magyaror­szágon nem lett volna gyors újjáépítés, stabilizáció, nem történhetett volna meg a bá­nyák, az üzemek, a toaknok, az iskolák államosítása, nem ér­hettük volna el a népi és szo­cialista erők pozíciójának meg­erősödését a koalícióban, a közigazgatásban, a tánsadal- i mi-, gazdasági életben, ha a két párt az alapvető kérdések­ben nem jut közös nevezőre. Hadd emlékeztessek az egye­sülést megelőző időszak egvik fontos eseményére — mondot­ta. — arra. hogy 1948 február­jában itt, a csepeli Sportcsar­nokiban a felszabadulást kö­vetően első ízben ültek össze közös ak-tívaértékezletre a két munkáspárt tagjai. A csepeli kommunistáik és baloldali szo­ciáldemokraták harcos fellépé­se volt ez az egység mellett. ' Együtt követelték a jobbol­dali szociáldemokraták eltávo­lítását és hitet tettek a két munkáspárt testvéri együtt­működése mellett. Nagy örö­münkre szolgál, hogy mai gyű­lésünkön itt üdvözölhetjük an­nak az aktívaülésnek sok részt­vevőjét, előadóit: Kádár János és Marosán György elvtársa­kat. Az egységes marxista—leni­nista párt létrejötte nemcsak a munkásosztály győzelme volt, hanem egyben az egész nem­zet ügyét szolgálta. Olyan for­dulat történt, amely a továb­biakban döntő szerepet játszott aíbban, hogy a magyar nép — a viszonylag békés úton létrejött proletárdiktatúra feltételei kö­zött — sikeresen építhette szo­cialista államát, a Magyar Népköztársaságot. Kiemelke­dő sikereket értünk el az ipar­ban, a gazdaságiban, a kulturá­lis életben, népünk életkörül­ményeinek javításában. Fejlő­dött a szocialista nemzeti ösz- szefogás. Megszilárdult ha­zánk nemzeti függetlensége: a Szovjetunió szövetségeseként, a szocialista közösség tárta­ként nőtt tekintélye a világ­ban. A két munkáspárt egye­sülése, — megvalósuló népha­talom. az építő erők szorosabb összefogásának, népünk és or­szágunk emelkedésének nagy­szerű távlatait nyitotta meg. A szónok a továbbiakban ki­tért arra. hogyan zavarta meg a fejlődést a személyi kultusz, amely az egyesülés utáni ese­ményekre történelmileg egy­általán nem szükségszerű mó­don nyomta rá a bélyegét, majd rámutatott: — Amikor a Magyar Szocia­lista Munkáspárt, az ellenfor­radalom elleni harc jegyében, 1956 novemberében zászlót bontott, az újrakezdő forradal­márok pártjában együtt har­coltak és dolgoztak volt kom­munisták és szociáldemokra­ták. Együtt indultak harcba az ellenforradalmi erők, köztük az újra szervezkedő jobboldali szociáldemokraták ellen. Nem azt kérdezték egymástól, ki honnan jött, hanem azt, mit vállal a közös feladatokból. Az MSZMP leküzdötte a dogmatikus hibákat. Szembe­fordult a revizionista egység­bontással, megszüntette a volt két párt tagjai közti különb­ségtevést, jóvátette a szemé­lyi kultusz áldozataival szem­ben elkövetett bűnöket, szám­űzte a pártiból a bizalmatlan­ságot. Az egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező párttagok megítélésének mér­céjévé a szocializmusért vég­zett munkát tette. A két mun­káspárt tagjai minden koráb­bi összefogásnál teljesebben egymásra találtak. A két munkáspárt egyesülé­se, tagjainak ' egységbeforrása végérvényesen lezárult folya­mat. Nem zárult le azonban, nem ért véget a párt eszmei- politikai és cselekvési egységé­nek szüntelen erősítéséért vég­zett munka. A párt és a mun­kásosztály egysége, a párt és a munkásosztály szoros kapcso­lata győzelmeink fontos forrá­sa volt és marad. A társadalmi fejlődés során felmerülő új feladatok sikeres megoldása megkövetel az egység állandó megújulását a pártban, mert így tudjuk maradéktalanul megoldani ezeket a feladato­kat együtt a muntkásoszitály- lyal, egész dolgozó néoünkkel. Mindez megköveteli, hogy to­tesen tovább haladunk a szo­cialista demokratizmus fejlesz­tésének útján, hogy bátran szembenézünk hibáinkkal, té­vedéseinkkel, a fejlődés során fellépő feszültségekkel és el­lentmondásokkal. Az előadó a továbbiakban napjaink tennivalóiról beszélt. A haza gyarapodása, népünk jólétének fokozása — mondot­ta— még szervezettebb mun­kát, az ország anyagi- és szel­lemi erőivel való tervszerűbb, jobb gazdálkodást követel; fe­lelős magatartást; teljesebb azonosulást szocialista eszmé­nyeinkkel, céljainkkal; tudatos harcot az ellenséges, anti- marxista nézetek, a visszahúzó maradi gondolkodás és főképp a csak magára néző, individua­lista, önző magatartás ellen. Az élet minden területén igye­keznünk kell uralkodóvá ten­nünk a szocialista közgondol­kodást. Mozgósítanunk kell azt a milHószemű ellenőrt, amit úgy hívunk: szocialista közvé­lemény. — A jelen és a jövő felada­tai felé fordulva soha nem fe­ledkezünk meg a múltról, a megtett útról. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt magáénak vallja a munkásosztály évszá­zados küzdelmének minden nemes hagyományát. Kommu­nista kötelességünk úgy dol­gozni, hogy a mumkástradíciók, a szervezett munkásság eré­nyei a gyorsan változó körül­mények között is tovább élje­nek a soron következő nemze­dékekben — mondotta, majd végezetül elismeréssel szólt mindazokról, akik megvalósí­tották a kor parancsát, a mun­káspártok egyesítésének nagy ügyét. Munkásgyűlés Diósgyőrben A diósgyőri munkásgvűlést Koszti Lajos, a Lenin Kohá­szati Művek pártbizottságának titkára nyitotta meg. A gyűlé­sen felszólalt Tiser Gyula, a Diósgyőri Gépgyár anyagbe­szerzője és Sándorfalvi László, a Lenin Kohászati Művek vil­lanyszerelője. Nyers Rezső, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára beszédében ki­emelte: — Minden okunk megvan rá, hogy ünnepélyes tisztelet­tel emlékezzünk a 25 év előtti ! pártegyesílésre. amely véget vetett a magyar munkásosz­tály k§t pártra szakadásának, és lehetővé tette a teljes poli­tikai egység megvalósítását. — Három évtizedig volt két pártja a magyar munkásosz­tálynak, 1918-től a Tanácsköz­társaság időszakának kivételé­vel egészen 1948-ig. Ezalatt dühöngött a Horthy vezette ellenforradalom és sajnos si­került konszolidálódnia. Világ­válság volt és milliók kerül­tek ko'dússorba magyar föl-1 I dön, nőtt és mind nagyobbra | nőtt a fasizmus veszélye, míg végül fasiszta uralom lett be­lőle Európa jó részében. Majd az is bekövetkezett, hogy Hor- thyek, szövetségre lépve a né­met és olasz fasizmussal, a második világháború szakadé- kába rántották az országot. Az emberöltőnyi elkülönültségben a kommunistáknak és az osz­tályhű szociáldemokrata mun­kásságnak mindig azonos volt az érdeke, közös volt az ellen­sége és közös a reménysége. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom