Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-12 / 135. szám

(Folytatás a 2. oldalról) Bgyfitt dolgoztak üzemekben, szakszervezetekben, sőt a mély illegalitásba szorított kommu­nisták munkát vállaltak a le­gális szociáldemokrata szerve­zetekben, munkásegyesületek­ben, együtt küzdöttek a tőkés kizsákmányolás éllen, a Hor- thy-rendszer elnyomása és amtddemokratizmusa ellen, a nacionalizmus és antiszemitiz­mus ellen, szívükben a hittel, hogy lehet és lesz még szo­cializmus a mi hazánkban. Az elnyomás ellen küzdő kommu­nista és szociáldemokrata munkás nagyszerű alakja igazi hősi példaként magasodik emlékezetünkben történel­münkben, és emberi ideálként szolgálhat a mai nemzedék számára. — A megosztottságból ere­dő veszély azonban mindig is nagy volt. Hiába volt közös a szocializmus célja, lényeges elvi politikai különbségek vol­tak a két párt között, ezek mindig újraélesztették a szem­befordulás veszélyét. A nem­zetközileg erőre kapott oppor­tunizmus a magyar szociálde­mokráciát is megfertőzte, tör­vényszerűen alakult meg te­hát 1918-ban az önálló kom­munista párt. A szociálde­mokrata párt ezután sem lett eszmeileg és politikailag egy­séges. A pártban mindig volt jobboldal, mely megalkuvásra hajlott az ellenséggel és kom­munistaellenes volt, élvetette a munkásegység elvét. Ugyan­akkor mindig volt baloldal — 1945 után már döntő pozíciók birtokában —, amely viszont együtt harcolt a kommunis­tákkal, a munkásegység poli­tikáját követte, és persze min­dig voltak középen állók. A szociáldemokrata jobboldal­nak a munkásegységet bom­lasztó tevékenységét kihasz­nálta a régi magyar uralkodó osztály, amely mindvégig a két munkáspárt ellentétére játszott a politikában és ha tehette, maga is élesztette az ellentét tüzét. Sajnos, kezére játszott a munkásosztály el­lenségeinek a kommunisták némely körében jelentkező szektás szemlélet és magatar­tás is, amely a szociáldemok­rata jobboldal bűneit az egész szociáldemokrácia bűneként tüntette föl. — A 25 év előtti pártegye­sülés történelmi előzményét a fasizmus elleni harc jelentet­te, attól kezdve vált folyama­tossá hazánkban a kommunis­ta—szociáldemokrata együtt­működés. A fasizmus minde­nütt, ahol fellépett, Olaszor­szágban, Németországban, Ma­gyarországon és másutt, bru­tális módon embertelen eszkö­zökkel jelentkezett, főleg a kommunisták és a szociálde­mokraták ellen. A fasizmus el­leni harcban mindkét párt nagy számban adott mártíro­kat, akik életüket áldozták azért, hogy a nép szabaddá váljon. Az áldozat nem volt hiábavaló. A sok mártír em­léke, a közös ellenséggel szem­beni kézfogás tartóssá, végül éltéphetetlerané tette a magyar munkáspártok kapcsolatát. A fasizmus elleni harc segítette hozzá a szociáldemokraták nagy részét ahhoz, hogy felis­merjék és elismerjék a Szov­jetunió óriási jelentőségét a társadalmi fejlődés és a béke szempontjából, hogy rájöjje­nek: a korábbi gyér és torzí­tott információk meghamisí­tották a szovjet valóságról al­kotott képet. Ezután a két munkáspárt­nak a fasizmus éveiben kiala­kult együttműködéséről szólt Nyers Rezső, majd így foly­tatta : — A magyar pártegyesüiés okait és magyarázatát saját történelmi fejlődésünk szolgál­ta. A dolgok ilyen fejleménye azonban nem csupán hazai sa­játosság volt, hanem egy prog­resszív nemzetközi folyamat része. A háború utáni Európában sok országban volt együttmű­ködés szociáldemokraták és kommunisták között, kormá­nyokon belül és kormányo­kon kívül. Ez a tény európai méretű fejlődést sejtetett egy népi és szocialista jövő irá­nyába. A szociáldemokrácia jobboldala azonban a hideg­háború kezdetén, szinte azon­nal Churchill fultoni beszéde után, szembefordult az egy- ségpolitikával és a kommunis­tákkal való szakítás útjára lé­pett. Mi'yen elmélet alapján tette ezt? Három egymással szorosan összefüggő elvre énü- lő koncepció szerint. Az első elv a politikai hatalom meg­szerzése volt reformok céljá-J ból, a kapitalizmus meghagyá- . sa mellett. A második elv azt \ hirdette, hogy a reakció útja és a kommunisták útja nem járható, keresni kell egy har- ! madik utat és ezen járva, a szociáldemokrácia maga mögé gyűjtheti a társadalom több­ségét. A harmadik elv arról szólt, hogy a világpolitikában Nyugat-Európára kell orien­tálódni, nem pedig a Szovjet­unióval való szövetségre. — A szociáldemokrácia bal­oldala viszont mindinkább vi­lágosan látta, hogy mindhá­rom tételnek az ellenkezője igaz és a helyes. Azt vallotta, hogy nincs harmadik út, hogy a haladásért a Szovjetunióval szövetségben lehet és kell har­colni, hogy a kapitalizmus tár­sadalmi rendje megszüntethe­tő — mondotta, majd kiemel­te: — Hangsúlyozni szeretném az egyesülésnek azt a döntő fontosságú jellemzőjét, hogy a magyar kommunisták nemcsak a szociáldemokrata balszárny­nyel egyesültek, hanem magá­val a szociáldemokrata párt­tal, melynek tagsága, kevés ki­vétellel, magáévá tette az egyesülést. A baloldali szociál­demokraták tevékenysége dön­tően hozzájárult ahhoz, hogy a szociáldemokrata párt saját kongresszusán megszavazta a marxista—leninista alapon történő irányvételt a népi de­mokráciára. Ebben is kifejező­dik az a tény, hogy az üzem­ben dolgozó szociáldemokrata munkás nem a párt egyik vagy másik szárnyához, hanem magához a párthoz tartozott. — Ha feltesszük magunknak a kérdést — folytatta az elő­adó —, hogy milyen gyümöl­csöt hozott népünknek a mun­kásegység, nagy politikai ho­zamot regisztrálhatunk. Már 1945—48 között ennek bázisán valósult meg a földreform, a stabilizáció, a nagyipar és a bankok köztulajdonba vétele, az üzemi demokrácia alapjai­nak megteremtése, az egységes állami iskolarendszer. Majd 1948 után ez volt a politikai | hajtóerő a szocialista iparosa ­I tásban, a mezőgazdaság szo- | cialista átalakításában, a terv- gazdálkodás kiépülésében, ab­ban a dinamikus fejlődésben, ! mély társadalmi viszonyain­kat, gazdaságunkat és kultú­ránkat jellemzi. — Ezen a bázison teremt­hettük meg az egész magyar nép szoros szövetségét a szo­cialista Szovjetunióval, a töb­bi szocialista országgal, ami nemzetközi helyzetünket biz­tonságossá teszi, fejlődésünk­höz ösztönző külső körülmé­nyeket teremt. S ha ehhez hozzávesszük azt a milliónyi tényt, amit a munkás-szolida­ritás mindennapokban való | érvényesülése jelent a munká­ban, az emberi kapcsolatok- I ban, a szocialista embertípus i formálódásában, akkor való­ban nyugodt lélekkel mond­hatjuk: sok a gyümölcse és szép a gyümölcse az egyesü­lésnek — mondotta, majd részletesen szólt a mai felada­tokról. Munkásgyűlés Győrben A győri munkásgyűlést Bitt- viann Ernő, a munkásmozga­lom régi harcosa nyitotta meg. A gyűlésen felszólalt Pintér István, a győri Gárdo­nyi Általános Iskola igazgató­ja és Gede Ferenc, a Győr- Sopron megyei Építőipari Vál­lalat épületgépszerelője. Apró Antal, a Politikai Bi­zottság tagja, az országgyűlés elnöke beszédében hangsú­lyozta: — Marx és Engels több mint egy évszázaddal ezelőtt azt a szükségszerű követel­ményt fogalmazták meg: a munikásosztálynak ahhoz, hogy megvédhesse érdekeit, meg tudja valósítani célját, a tőkés társadalom megdöntését és a szocializmus, a kommu­nizmus félépítését —, önálló és egységes forradalmi pártra van szüksége, amely a tőke elleni forradalmi harcra, osz­tályöntudatra neveli és szer­vezi a munkásságot, és fellép a burzsoáziával megalkuvó kispolgári nézetek ellen. Apró Antal áttekintette az önálló és egységes forradalmi párt megteremtéséért folyta­tott harc magyarországi állo­másait, majd ezzel kapcsolat­ban kiemelte, hogy 1930-as években a munkásegységért, a két munkáspárt együttműkö­déséért folytatott harcban je­lentős változás következett be. Hitler hatalomra jutása után egész Európában kiéleződött a nemzetközi helyzet, előretört a német és az olasz fasizmus, meggyorsult a fegyverkezési verseny. Darányi itt, Győrben hirdette meg a háborús előké­születeket, és az egymilliárd pengős katonai programot. Mindez kihatott a magyar dol­gozók hangulatára is. A ma­gyar dolgozó tömegek keresték a politikai kiutat, tartottak az ország további fasizálódásától, Hitler terjeszkedésétől, attól, hogy alig másfél évtizeddel az első világháború után újabb háború fenyeget. A kommu­nista párt nagy érdeme, hogy bár üldözött, illegalitásban le­vő párt volt, a szociáldemok­rata, a szakszervezeti és az ifjúmunkás mozgalomban, a társadalom minden területén mindig az egységfront megte­remtésére törekedett a hor­thysta rendszer, a fenyegető háborús veszély elleni közös harcban. Ha ima, 25 évvel a két párt egyesülése után végigtekintünk pártunk harcain, a felmerült válságok leküzdésén, megálla­píthatjuk, hogy a két párt egyesülése, a szociáldemokra­ták és a kommunisták egység­be kovácsoiódása a marxizmus —leninizmus elvei alapján a Magyar Szocialista Munkás­pártban fejeződött be. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt sokirányú tevékenységében mindig a legfontosabbnak tar­totta a párt munkásjellegének megőrzését, a munkásosztály vezető szerepének erősítését, a dolgozók munka- és életkörül­ményeinek megjavítását. Ne­künk, a mi generációnknak jutott az a megtisztelő feladat, hogy megvalósítsuk hazánk­ban a szocialista társadalom felépítését, megvalósítsuk sok munkásnemzedék almát, a szo­cialista Magyarországot. Egy- j séges munkásosztályunk, ^gy- j séges pártunk teljesíti nagy- ! szerű történelmi küldetését. Szeretnék néhány szót szólni | ezen ünnepi alkalomból KISA- i fiataljainkhoz, dolgozó ifjúsá- ! gunkhoz — mondotta. — Az ő aktív részvételük mélküL nem | tudnánk megoldani feladatain- j kát. De ahhoz, hogy a mai if- j jóság megértse a szocializmus 1 építésének céljait, meg kell is- j mernie az előző évtizedek for- | radalmár nemzedékének har- ! cait, küzdelmeit a kizsákmá- | nyoMs ellen, a felszabadításért. Fiataljaink tanuljanak né­pünk nehéz küzdelmeiből, amelyeket évszázadokon át az j ország függetlenségéért, nem­zeti létünkért folytatott. Ta­nuljanak az egymást követő i munkásgenerációk harcaiból, a dicsőséges 1919-es Tanács- köztársaság' tapasztalataiból, munkásosztályunknak, pár- j tunkmak a Horthy-fasizmus el- j leni negyedszázados küzdel- j meáből, és tanuljanak annak ! a generációnak munkájából, í amely 1945 óta sok áldozatot i hozott azért, hogy a magyar J ifjúság ma mér nem kizsák­mányolt, nem elnyomott, há- ! nem. a felnőtt nemzedékkel | együtt építi saját jövőjét, a i szocializmust, a felnőtt nem- j zedékikel együtt harcol a tár- ; sadalmá haladásért. Ifjúságunk j számára a szocializmus sike- |res építése során évről évre kedvezőbb feltételek jönnek létre a munkához, a tanulás­hoz, a művelődéshez, a pihe­néshez. Ezért fontos kötelessé­ge ifjúságunknak, hogy ismer­je és vállalja a párt eszméit, céljait, legyen szocialista ha­zánk hű polgára, szorgalmasan tanuljon, becsületesen dolgoz­zon és védelmezze társadalmi rendünket. A mai, ünnepi évforduló al­kalmából nemcsak a történel­mi múltból kell tanulnunk, nemcsak az idősebb generáció eredményes harcáról kell meg­emlékezni, hanem előre is kell nézni. Pártunk, munkásosztá­lyunk, fiataljaink előtt most az a legfőbb feladat, hogy új si­kereket érjünk el a gazdasági építőmunkában, a kulturális életben, a közélet további de­mokratizálásában; hogy a szo­cialista életforma minél gyor­sabban, minél jobban kitelje­sedjen, hogy egész dolgozó né­pünk munka- és életkörülmé­nyei tovább javuljanak. A szánok ezután kitért arra, hogy ezekben a napokban, amikor országunk közvélemé­nye megemlékezik a két mun­káspárt egyesülésének 25. év­fordulójáról. Bécsben a ma­gyar jobboldali szociálde­mokraták úgynevezett kong­resszust tartottak. Olyan : személyek gyülekeztek ösz- I sze — mondotta —, aikák a í magyar munkásosztály érde- [ keit nem először árulták el, akik a két munkáspárt egye- ! sütését annakidején az utolsó pillanatig ellenezték. Bár ma ; is szambenállnak rendsze- I nünkkel, még ők sem tudják letagadni a negyedszázad alatt végbement szocialista fejlődés ' vívmányait, eredményeit, a Magyar Népköztársaság nö- j vekvő nemzetközi tekintélyét. De azért — szerintük — Ma­gyarországon mégis csak ba­jok vannak. — Jó lenne, ha a Bécsben tanácskozók is tudo­másul vennék — mondta a szónok —, hogy az élet, szo- í cialista fejlődésünk tőlük füg- I getiemil előremegy. Beszéde befejező részében, &pró Antal a Központi Bízott- : ság nevében köszöntötte Győr megye párttagságát, sok sikert kívánt mumká.jükhöz, a mun- ' kásosztály, a dolgozó nép ügyé- í nek szolgálatában. Több burgonyát, jobb fajtákkal, zárt rendszerben A Lábodi Állami Gazdaság példás vállalása »A mezőgazdaság dinamikus fejlődésének további biz­tosítása, az ágazatok fejlesztése és az elért eredmények stabilizálása érdekében — a tanácsi szervek és a tsz-szö- vetség koordinálásával — a mezőgazdasági üzemek ki­emelt feladata legyen a mezőgazdaság előtt új távlatokat nyitó állattartási és növénytermesztési rendszerek megva­lósítása. Járásupk adottságainak megfelelően ez a szarvas- marha-, a sertés-, a kukorica-, a burgonya- és a zöldség­ágazatokban kívánatos. A koordináló szervek jelöljék ki a bázisgazdaságokat, és már az előkészítő munkához is nyújtsanak segítséget.« (Az MSZMP Nagyatádi Járási Bi­zottságának 1973. január 30-i ülésének jegyzőkönyvéből.) A dél-somogyi homokvi- 1 pasztalatuk, és már évek óta ... egyre korszerűbb, intenzív ter­mesztés megvalósításán dol­goznak. Tavaly például 100 Sikeresen jubilált Nagybajomban az agrárszakemberek klubja 1970. október 4-én alakult meg a nagybajomi Benin Ter- | -melöszövetikezetben az agrár­szakemberek klubja, s a múlt héten tartották meg 25., jubi­leumi összejövetelüket. Mint arról Vasvári János, a szö­vetkezet főmezőgazdásza, a klub elnöke szerkesztőségün­ket tájékoztatta, sikerült meg­valósítaniuk azokat a célokat, melyeket a klub létrehozása­kor maguk elé tűztek. Elhatározásukkor abból in­dultak ki a nagybajomiak, hogy a IV. ötéves terv nép- gazdasági feladataiból csak akkor teljesíthetik a rájuk eső részt, ha a szakemberek folytonos továbbképzéssel ké­pesek lépést tartani a fejlő­déssel. A Lenin Tsz agrár­szakembereinek klubja a ha­vonta megrendezett iogiaiko­zásokon igyekszik új ismere­teket nyújtóm a mezőgazda­ság egyes ágazataiban kibon­takozó iparszerű termelésről, arról a sokrétű tennivalóról, amelyet ez a folyamat a szak­emberekkel szemben támaszt. A klub tagjai között tizenkét felső- és hat középfokú kép­zettségű szakember és tizen­négy olyan tsz-ta<g található, aki a szövetkezet munkáiban az elmúlt évek során kitűnt a szorgalmával. A múlt heti jubileumi klub- foglalkozásra meghívták Tóth Lajost, a megyei tanács elnök- helyettesét, aki előadásában ismertette a megye mezőgaz- daságánag helyzetét, a soron következő tennivalókat, köz­tük azokat a feladatokat, me­j lyefcnek a megoldása a somo- j Syi termel őszövetkezetek re vár. Elmondta, hogy a célok j elérésében döntő fontosságú a közös gazdaságok szakembe­reinek rendszeres továbbkép- [ zése. A nagybajomi agrárszak- : emberek klubja megalakulása óta erre törekszik, s ez ideig I elérték, amit akartak. Vagy- | is: megismerik a tudomány és az élenjáró gyakorlat legújabb eredményeit; a foglalkozáso- i j kon hallottakat jól hasznosít­ják munkakörükben; folytono- | san bővíthetik a korábban 1 megszerzett ismereteiket. Így i készülnek föl arra, hogy a j Lenin Termelőszövetkezet kö- ! ! zelebbi és távolabbi terveiben izereplő cél ,'kat eredményesen í megvalósíthassák. I d/éfcről gyakran beszélünk úgy, mint a burgonya hazájáról. S ebben, semmi túlzás sincs, mert válóban nagyon régóta foglal­koznak az itt élő emberek en­nek a fontos élelmezési árunak a termesztésével. Amikor SzaJbolcs-Szatmárt Somoggyal együtt emlegetik mint az or­szág legjelentősebb két burgo­nyatermesztő megyéjét, több­nyire erre a területre gondol­nak. Időköziben tapasztalható volt megtorpanás, a gazdaságok, amelyek korábban előszeretet­tel foglalkoztak étkezési és ve­tőburgonya termesztésével, mérsékelt ér­deklődéssel i ,.: nyúltak ehhez a növényhez, csökkentették a vetésterületét. Az okok a szakemberek előtt jól ismer­tek. Ezek után — és nyilván­valóan ebből következően .is — került sor a Mezőgazdasá­gi és Élelme­zésügyi Mi­nisztérium ez év február 21-i értekezletére, amelynek té­mája — a ter­melés- és mű­szaki fejlesz­tési főosztály előterjesztése alapján — a burgonya­termesztés és -ellátás hely­zetének, vala­mint a fejlesz­tés fő felada­tainak a meg­beszélése volt. A fejlesztés céljaként a ter­méshozamok növelését jelöl­ték meg, s ezen belül kiemelt szerepe van a jó fajtának, az egészséges vetőgumónak, a korszerű technikának és a nö­vényvédelemnek. Kimondták az értekezleten azt is, hogy a komplex fejlesztéshez alap­vető feltételekkel rendelkező gazdaságokban mielőbb ki kell építeni a fajtától a végtermé­kig terjedő korszerű technoló­giai vonalat, ezen belül az el­sődleges feldolgozást is. Érdemes figyelmet szentelni az említett és az ezután kö­vetkező dátumok közötti rö­vid időközökre, arra a gyor­saságra, mély az elvi állásfog­lalástól a gyakorlati megvaló­sításig ebben az esetben jel­lemző. A járási pártbizottság január 30-án foglalkozott a té­mával és megjelölte a köve­tendő irányt; alig több, mint fél hónappal később a minisz­teri értekezlet ^asztalára« ke­rült az ügy. s április 24-én — miután országos és megyei ve­zetők ebben megállapodtak — a Lábodi Állami Gazdaság' ve­zetői, vállalva a kapott megbí­zást, kidolgozták a gazdaság zárt rendszerű burgonyater­mesztésének fejlesztési tervét és továbbították azt a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhez. Pankász Ferenc, a gazdaság igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta: — Kidolgoztuk a burgonya zárt termesztésének rendsze­rét, biztosítjuk a résztvevő gazdaságok speciális gépekre, műtrágyákra és növényvédő szerekre vonatkozó igényeinek a kielégítését. Hogy a gazdaság mivel ér­demelte ki ezt a szerepet, azt itt Somogybán, de országosan sem kell különösen megma­gyarázni, hiszen régóta ter­mesztenek burgonyát, követ­kezésképp sok a hasznos — másutt is hasznosítható — ta­hektáron termesztettek inten­zív burgonyafajtáfcat, és fajta­összehasonlító kísérleteket vé­geztek. Mit mutatnak a múlt évi ta­pasztalatok? — A korábbihoz képest új­szerű termesztéstechnológiát dolgoztunk ki, ennek eredmé­nyeként megkétszereződött a termésátlag; a termelésfolya­matokat gépesítettük, és mini­málisra csökkentettük a kézi munkaerőigényt. Mindezek folyamán figyelembe vettük a feSNPsiB«. ül Szépen fejlődik a Hollandiából származó bur­gonyafajta, a Desiree, a berzencci határban. holland tapasztalatokat, hiszen a fajták onnan származnak. Száz hektár átlagában az egy hektárra jutó hozam 281 mázsa volt, az öntözött területeken pedig elértük a 354 mázsát. Ebből következik, hogy a bur­gonya zárt rendszerű termesz­tése, az egységnyi területre ju­tó több termés révén, az ága­zat jövedelmezőségét is fokoz­za. Már tavaly elkezdték a termelési rendszer kiépítését, s az idei tavaszon a Lábodi Alllami Gazdaság, valamint négy, ugyancsak hagyományos »burgonyás« közös gazdaság: a berzenoei, a lábodi, a görgete- gi és a csokomyavisontai ter­melőszövetkezet összesen már több száz holdon termeszti a zárt rendszer keretében a bur­gonyát — az utóbbiak néme­lyikénél az öntözést kivéve — korszerű feltételek között. Pankász Ferenc igazgató a további fejlesztéssel kapcso­latban elmondta: — Most mór kialakult a jö­vőre vonatkozó területi nagy­ságrend is. fgy jövőre 1000, 1975-ben pedig 1900 hektáron folyik majd zárt rendszerű burgonyatermesztés, ezen be­lül a mi gazdaságunk 1974-ben 403, 1975-ben 575 hektáron ter­meszti így a burgonyát. De hozzáteszem, hogy a mi mun­kánk a termesztési technoló­gia kidolgozásával és alkal­mazásával nem fejeződik be, hiszen megoldásra vár a szak­szerű tárolás, a feldolgozás és az értékesítés is. (Folytatjuk.) Hemesz Ferenc Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom