Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-12 / 135. szám

(Folytatás a 2. oldalról)

Bgyfitt dolgoztak üzemekben, szakszervezetekben, sőt a mély illegalitásba szorított kommunisták munkát vállaltak a legális szociáldemokrata szervezetekben, munkásegyesületekben, együtt küzdöttek a tőkés kizsákmányolás éllen, a Hor- thy-rendszer elnyomása és amtddemokratizmusa ellen, a nacionalizmus és antiszemitizmus ellen, szívükben a hittel, hogy lehet és lesz még szocializmus a mi hazánkban. Az elnyomás ellen küzdő kommunista és szociáldemokrata munkás nagyszerű alakja igazi hősi példaként magasodik emlékezetünkben történelmünkben, és emberi ideálként szolgálhat a mai nemzedék számára.

— A megosztottságból eredő veszély azonban mindig is nagy volt. Hiába volt közös a szocializmus célja, lényeges elvi politikai különbségek voltak a két párt között, ezek mindig újraélesztették a szembefordulás veszélyét. A nemzetközileg erőre kapott opportunizmus a magyar szociáldemokráciát is megfertőzte, törvényszerűen alakult meg tehát 1918-ban az önálló kommunista párt. A szociáldemokrata párt ezután sem lett eszmeileg és politikailag egységes. A pártban mindig volt jobboldal, mely megalkuvásra hajlott az ellenséggel és kommunistaellenes volt, élvetette a munkásegység elvét. Ugyanakkor mindig volt baloldal — 1945 után már döntő pozíciók birtokában —, amely viszont együtt harcolt a kommunistákkal, a munkásegység politikáját követte, és persze mindig voltak középen állók. A szociáldemokrata jobboldalnak a munkásegységet bomlasztó tevékenységét kihasználta a régi magyar uralkodó osztály, amely mindvégig a két munkáspárt ellentétére játszott a politikában és ha tehette, maga is élesztette az ellentét tüzét. Sajnos, kezére játszott a munkásosztály ellenségeinek a kommunisták némely körében jelentkező szektás szemlélet és magatartás is, amely a szociáldemokrata jobboldal bűneit az egész szociáldemokrácia bűneként tüntette föl.

— A 25 év előtti pártegyesülés történelmi előzményét a fasizmus elleni harc jelentette, attól kezdve vált folyamatossá hazánkban a kommunista—szociáldemokrata együttműködés. A fasizmus mindenütt, ahol fellépett, Olaszországban, Németországban, Magyarországon és másutt, brutális módon embertelen eszközökkel jelentkezett, főleg a kommunisták és a szociáldemokraták ellen. A fasizmus elleni harcban mindkét párt nagy számban adott mártírokat, akik életüket áldozták azért, hogy a nép szabaddá váljon. Az áldozat nem volt hiábavaló. A sok mártír emléke, a közös ellenséggel szembeni kézfogás tartóssá, végül éltéphetetlerané tette a magyar munkáspártok kapcsolatát. A fasizmus elleni harc segítette hozzá a szociáldemokraták nagy részét ahhoz, hogy felismerjék és elismerjék a Szovjetunió óriási jelentőségét a társadalmi fejlődés és a béke szempontjából, hogy rájöjjenek: a korábbi gyér és torzított információk meghamisították a szovjet valóságról alkotott képet.

Ezután a két munkáspártnak a fasizmus éveiben kialakult együttműködéséről szólt Nyers Rezső, majd így folytatta :

— A magyar pártegyesüiés okait és magyarázatát saját történelmi fejlődésünk szolgálta. A dolgok ilyen fejleménye azonban nem csupán hazai sajátosság volt, hanem egy progresszív nemzetközi folyamat része.

A háború utáni Európában sok országban volt együttműködés szociáldemokraták és kommunisták között, kormányokon belül és kormányokon kívül. Ez a tény európai méretű fejlődést sejtetett egy népi és szocialista jövő irányába. A szociáldemokrácia jobboldala azonban a hidegháború kezdetén, szinte azonnal Churchill fultoni beszéde után, szembefordult az egy- ségpolitikával és a kommunistákkal való szakítás útjára lépett. Mi'yen elmélet alapján tette ezt? Három egymással szorosan összefüggő elvre énü- lő koncepció szerint. Az első elv a politikai hatalom megszerzése volt reformok céljá-J ból, a kapitalizmus meghagyá- . sa mellett. A második elv azt \ hirdette, hogy a reakció útja és a kommunisták útja nem járható, keresni kell egy har- ! madik utat és ezen járva, a szociáldemokrácia maga mögé gyűjtheti a társadalom többségét. A harmadik elv arról szólt, hogy a világpolitikában Nyugat-Európára kell orientálódni, nem pedig a Szovjetunióval való szövetségre.

— A szociáldemokrácia baloldala viszont mindinkább világosan látta, hogy mindhárom tételnek az ellenkezője igaz és a helyes. Azt vallotta, hogy nincs harmadik út, hogy a haladásért a Szovjetunióval szövetségben lehet és kell harcolni, hogy a kapitalizmus társadalmi rendje megszüntethető — mondotta, majd kiemelte:

— Hangsúlyozni szeretném az egyesülésnek azt a döntő fontosságú jellemzőjét, hogy a magyar kommunisták nemcsak a szociáldemokrata balszárnynyel egyesültek, hanem magával a szociáldemokrata párttal, melynek tagsága, kevés kivétellel, magáévá tette az egyesülést. A baloldali szociáldemokraták tevékenysége döntően hozzájárult ahhoz, hogy a szociáldemokrata párt saját kongresszusán megszavazta a marxista—leninista alapon

történő irányvételt a népi demokráciára. Ebben is kifejeződik az a tény, hogy az üzemben dolgozó szociáldemokrata munkás nem a párt egyik vagy másik szárnyához, hanem magához a párthoz tartozott.

— Ha feltesszük magunknak a kérdést — folytatta az előadó —, hogy milyen gyümölcsöt hozott népünknek a munkásegység, nagy politikai hozamot regisztrálhatunk. Már 1945—48 között ennek bázisán valósult meg a földreform, a stabilizáció, a nagyipar és a bankok köztulajdonba vétele, az üzemi demokrácia alapjainak megteremtése, az egységes állami iskolarendszer. Majd 1948 után ez volt a politikai

| hajtóerő a szocialista iparosa I tásban, a mezőgazdaság szo- | cialista átalakításában, a terv- gazdálkodás kiépülésében, abban a dinamikus fejlődésben,

! mély társadalmi viszonyainkat, gazdaságunkat és kultúránkat jellemzi.

— Ezen a bázison teremthettük meg az egész magyar nép szoros szövetségét a szocialista Szovjetunióval, a többi szocialista országgal, ami nemzetközi helyzetünket biztonságossá teszi, fejlődésünkhöz ösztönző külső körülményeket teremt. S ha ehhez hozzávesszük azt a milliónyi tényt, amit a munkás-szolidaritás mindennapokban való | érvényesülése jelent a munkában, az emberi kapcsolatok- I ban, a szocialista embertípus i formálódásában, akkor valóban nyugodt lélekkel mondhatjuk: sok a gyümölcse és szép a gyümölcse az egyesülésnek — mondotta, majd részletesen szólt a mai feladatokról.

Munkásgyűlés Győrben

A győri munkásgyűlést Bitt- viann Ernő, a munkásmozgalom régi harcosa nyitotta meg. A gyűlésen felszólalt Pintér István, a győri Gárdonyi Általános Iskola igazgatója és Gede Ferenc, a Győr- Sopron megyei Építőipari Vállalat épületgépszerelője.

Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, az országgyűlés elnöke beszédében hangsúlyozta:

— Marx és Engels több mint egy évszázaddal ezelőtt azt a szükségszerű követelményt fogalmazták meg: a munikásosztálynak ahhoz,

hogy megvédhesse érdekeit, meg tudja valósítani célját, a tőkés társadalom megdöntését és a szocializmus, a kommunizmus félépítését —, önálló és egységes forradalmi pártra van szüksége, amely a tőke elleni forradalmi harcra, osztályöntudatra neveli és szervezi a munkásságot, és fellép a burzsoáziával megalkuvó kispolgári nézetek ellen.

Apró Antal áttekintette az önálló és egységes forradalmi párt megteremtéséért folytatott harc magyarországi állomásait, majd ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy 1930-as években a munkásegységért, a két munkáspárt együttműködéséért folytatott harcban jelentős változás következett be. Hitler hatalomra jutása után egész Európában kiéleződött a nemzetközi helyzet, előretört a német és az olasz fasizmus, meggyorsult a fegyverkezési verseny. Darányi itt, Győrben hirdette meg a háborús előkészületeket, és az egymilliárd pengős katonai programot. Mindez kihatott a magyar dolgozók hangulatára is. A magyar dolgozó tömegek keresték a politikai kiutat, tartottak az ország további fasizálódásától, Hitler terjeszkedésétől, attól, hogy alig másfél évtizeddel az első világháború után újabb háború fenyeget. A kommunista párt nagy érdeme, hogy bár üldözött, illegalitásban levő párt volt, a szociáldemokrata, a szakszervezeti és az ifjúmunkás mozgalomban, a társadalom minden területén mindig az egységfront megteremtésére törekedett a horthysta rendszer, a fenyegető

háborús veszély elleni közös harcban.

Ha ima, 25 évvel a két párt egyesülése után végigtekintünk pártunk harcain, a felmerült válságok leküzdésén, megállapíthatjuk, hogy a két párt egyesülése, a szociáldemokraták és a kommunisták egységbe kovácsoiódása a marxizmus —leninizmus elvei alapján a Magyar Szocialista Munkáspártban fejeződött be. A Magyar Szocialista Munkáspárt sokirányú tevékenységében mindig a legfontosabbnak tartotta a párt munkásjellegének megőrzését, a munkásosztály vezető szerepének erősítését, a dolgozók munka- és életkörülményeinek megjavítását. Nekünk, a mi generációnknak jutott az a megtisztelő feladat, hogy megvalósítsuk hazánkban a szocialista társadalom felépítését, megvalósítsuk sok munkásnemzedék almát, a szocialista Magyarországot. Egy- j séges munkásosztályunk, ^gy- j séges pártunk teljesíti nagy- ! szerű történelmi küldetését.

Szeretnék néhány szót szólni | ezen ünnepi alkalomból KISA- i fiataljainkhoz, dolgozó ifjúsá- ! gunkhoz — mondotta. — Az ő aktív részvételük mélküL nem | tudnánk megoldani feladatain- j kát. De ahhoz, hogy a mai if- j jóság megértse a szocializmus 1 építésének céljait, meg kell is- j mernie az előző évtizedek for- | radalmár nemzedékének har- ! cait, küzdelmeit a kizsákmá- | nyoMs ellen, a felszabadításért.

Fiataljaink tanuljanak népünk nehéz küzdelmeiből, amelyeket évszázadokon át az j ország függetlenségéért, nemzeti létünkért folytatott. Tanuljanak az egymást követő i munkásgenerációk harcaiból, a dicsőséges 1919-es Tanács- köztársaság' tapasztalataiból, munkásosztályunknak, pár- j tunkmak a Horthy-fasizmus el- j leni negyedszázados küzdel- j meáből, és tanuljanak annak ! a generációnak munkájából, í amely 1945 óta sok áldozatot i hozott azért, hogy a magyar J ifjúság ma mér nem kizsákmányolt, nem elnyomott, há- ! nem. a felnőtt nemzedékkel | együtt építi saját jövőjét, a i szocializmust, a felnőtt nem- j zedékikel együtt harcol a tár- ; sadalmá haladásért. Ifjúságunk j számára a szocializmus sike- |res építése során évről évre

kedvezőbb feltételek jönnek létre a munkához, a tanuláshoz, a művelődéshez, a pihenéshez. Ezért fontos kötelessége ifjúságunknak, hogy ismerje és vállalja a párt eszméit, céljait, legyen szocialista hazánk hű polgára, szorgalmasan tanuljon, becsületesen dolgozzon és védelmezze társadalmi rendünket.

A mai, ünnepi évforduló alkalmából nemcsak a történelmi múltból kell tanulnunk, nemcsak az idősebb generáció eredményes harcáról kell megemlékezni, hanem előre is kell nézni. Pártunk, munkásosztályunk, fiataljaink előtt most az a legfőbb feladat, hogy új sikereket érjünk el a gazdasági építőmunkában, a kulturális életben, a közélet további demokratizálásában; hogy a szocialista életforma minél gyorsabban, minél jobban kiteljesedjen, hogy egész dolgozó népünk munka- és életkörülményei tovább javuljanak.

A szánok ezután kitért arra, hogy ezekben a napokban, amikor országunk közvéleménye megemlékezik a két munkáspárt egyesülésének 25. évfordulójáról. Bécsben a magyar jobboldali szociáldemokraták úgynevezett kongresszust tartottak. Olyan : személyek gyülekeztek ösz- I sze — mondotta —, aikák a í magyar munkásosztály érde- [ keit nem először árulták el, akik a két munkáspárt egye- ! sütését annakidején az utolsó pillanatig ellenezték. Bár ma ; is szambenállnak rendsze- I nünkkel, még ők sem tudják letagadni a negyedszázad alatt végbement szocialista fejlődés ' vívmányait, eredményeit, a Magyar Népköztársaság nö- j vekvő nemzetközi tekintélyét. De azért — szerintük — Magyarországon mégis csak bajok vannak. — Jó lenne, ha a Bécsben tanácskozók is tudomásul vennék — mondta a szónok —, hogy az élet, szo- í cialista fejlődésünk tőlük füg- I getiemil előremegy.

Beszéde befejező részében, &pró Antal a Központi Bízott- : ság nevében köszöntötte Győr megye párttagságát, sok sikert kívánt mumká.jükhöz, a mun- ' kásosztály, a dolgozó nép ügyé- í nek szolgálatában.

Több burgonyát, jobb fajtákkal, zárt rendszerben

A Lábodi Állami Gazdaság példás vállalása

»A mezőgazdaság dinamikus fejlődésének további biztosítása, az ágazatok fejlesztése és az elért eredmények stabilizálása érdekében — a tanácsi szervek és a tsz-szö- vetség koordinálásával — a mezőgazdasági üzemek kiemelt feladata legyen a mezőgazdaság előtt új távlatokat nyitó állattartási és növénytermesztési rendszerek megvalósítása. Járásupk adottságainak megfelelően ez a szarvas- marha-, a sertés-, a kukorica-, a burgonya- és a zöldségágazatokban kívánatos. A koordináló szervek jelöljék ki a bázisgazdaságokat, és már az előkészítő munkához is nyújtsanak segítséget.« (Az MSZMP Nagyatádi Járási Bizottságának 1973. január 30-i ülésének jegyzőkönyvéből.)

A dél-somogyi homokvi- 1 pasztalatuk, és már évek óta ... egyre korszerűbb, intenzív termesztés megvalósításán dolgoznak. Tavaly például 100

Sikeresen jubilált Nagybajomban az agrárszakemberek klubja

1970. október 4-én alakult meg a nagybajomi Benin Ter- | -melöszövetikezetben az agrárszakemberek klubja, s a múlt héten tartották meg 25., jubileumi összejövetelüket. Mint arról Vasvári János, a szövetkezet főmezőgazdásza, a klub elnöke szerkesztőségünket tájékoztatta, sikerült megvalósítaniuk azokat a célokat, melyeket a klub létrehozásakor maguk elé tűztek.

Elhatározásukkor abból indultak ki a nagybajomiak, hogy a IV. ötéves terv nép- gazdasági feladataiból csak akkor teljesíthetik a rájuk eső részt, ha a szakemberek folytonos továbbképzéssel képesek lépést tartani a fejlődéssel. A Lenin Tsz agrárszakembereinek klubja a havonta megrendezett iogiaikozásokon igyekszik új ismereteket nyújtóm a mezőgazdaság egyes ágazataiban kibontakozó iparszerű termelésről, arról a sokrétű tennivalóról, amelyet ez a folyamat a szakemberekkel szemben támaszt. A klub tagjai között tizenkét felső- és hat középfokú képzettségű szakember és tizennégy olyan tsz-ta<g található, aki a szövetkezet munkáiban az elmúlt évek során kitűnt a szorgalmával.

A múlt heti jubileumi klub- foglalkozásra meghívták Tóth Lajost, a megyei tanács elnök- helyettesét, aki előadásában ismertette a megye mezőgaz- daságánag helyzetét, a soron következő tennivalókat, köztük azokat a feladatokat, mej lyefcnek a megoldása a somo- j Syi termel őszövetkezetek re

vár. Elmondta, hogy a célok j elérésében döntő fontosságú a közös gazdaságok szakembereinek rendszeres továbbkép- [ zése.

A nagybajomi agrárszak- : emberek klubja megalakulása óta erre törekszik, s ez ideig I elérték, amit akartak. Vagy- | is: megismerik a tudomány és az élenjáró gyakorlat legújabb eredményeit; a foglalkozáso- i j kon hallottakat jól hasznosítják munkakörükben; folytono- | san bővíthetik a korábban 1 megszerzett ismereteiket. Így i készülnek föl arra, hogy a j Lenin Termelőszövetkezet kö- ! ! zelebbi és távolabbi terveiben izereplő cél ,'kat eredményesen í megvalósíthassák. I

d/éfcről gyakran beszélünk úgy, mint a burgonya hazájáról. S ebben, semmi túlzás sincs, mert válóban nagyon régóta foglalkoznak az itt élő emberek ennek a fontos élelmezési árunak a termesztésével. Amikor SzaJbolcs-Szatmárt Somoggyal együtt emlegetik mint az ország legjelentősebb két burgonyatermesztő megyéjét, többnyire erre a területre gondolnak.

Időköziben tapasztalható volt megtorpanás, a gazdaságok, amelyek korábban előszeretettel foglalkoztak étkezési és vetőburgonya termesztésével, mérsékelt érdeklődéssel i ,.: nyúltak ehhez a növényhez, csökkentették a vetésterületét.

Az okok a szakemberek előtt jól ismertek. Ezek után

— és nyilvánvalóan ebből következően .is

— került sor a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ez év február 21-i értekezletére, amelynek témája — a termelés- és műszaki fejlesztési főosztály előterjesztése alapján — a burgonyatermesztés és -ellátás helyzetének, valamint a fejlesztés fő feladatainak a megbeszélése volt.

A fejlesztés céljaként a terméshozamok növelését jelölték meg, s ezen belül kiemelt szerepe van a jó fajtának, az egészséges vetőgumónak, a korszerű technikának és a növényvédelemnek. Kimondták az értekezleten azt is, hogy a komplex fejlesztéshez alapvető feltételekkel rendelkező gazdaságokban mielőbb ki kell építeni a fajtától a végtermékig terjedő korszerű technológiai vonalat, ezen belül az elsődleges feldolgozást is.

Érdemes figyelmet szentelni az említett és az ezután következő dátumok közötti rövid időközökre, arra a gyorsaságra, mély az elvi állásfoglalástól a gyakorlati megvalósításig ebben az esetben jellemző. A járási pártbizottság január 30-án foglalkozott a témával és megjelölte a követendő irányt; alig több, mint fél hónappal később a miniszteri értekezlet ^asztalára« került az ügy. s április 24-én — miután országos és megyei vezetők ebben megállapodtak — a Lábodi Állami Gazdaság' vezetői, vállalva a kapott megbízást, kidolgozták a gazdaság zárt rendszerű burgonyatermesztésének fejlesztési tervét és továbbították azt a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhez.

Pankász Ferenc, a gazdaság igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta:

— Kidolgoztuk a burgonya zárt termesztésének rendszerét, biztosítjuk a résztvevő gazdaságok speciális gépekre, műtrágyákra és növényvédő szerekre vonatkozó igényeinek a kielégítését.

Hogy a gazdaság mivel érdemelte ki ezt a szerepet, azt itt Somogybán, de országosan sem kell különösen megmagyarázni, hiszen régóta termesztenek burgonyát, következésképp sok a hasznos — másutt is hasznosítható — tahektáron termesztettek intenzív burgonyafajtáfcat, és fajtaösszehasonlító kísérleteket végeztek.

Mit mutatnak a múlt évi tapasztalatok?

— A korábbihoz képest újszerű termesztéstechnológiát dolgoztunk ki, ennek eredményeként megkétszereződött a termésátlag; a termelésfolyamatokat gépesítettük, és minimálisra csökkentettük a kézi munkaerőigényt. Mindezek folyamán figyelembe vettük a

feSNPsiB«. ül

Szépen fejlődik a Hollandiából származó burgonyafajta, a Desiree, a berzencci határban.

holland tapasztalatokat, hiszen a fajták onnan származnak. Száz hektár átlagában az egy hektárra jutó hozam 281 mázsa volt, az öntözött területeken pedig elértük a 354 mázsát. Ebből következik, hogy a burgonya zárt rendszerű termesztése, az egységnyi területre jutó több termés révén, az ágazat jövedelmezőségét is fokozza.

Már tavaly elkezdték a termelési rendszer kiépítését, s az idei tavaszon a Lábodi Alllami Gazdaság, valamint négy, ugyancsak hagyományos »burgonyás« közös gazdaság: a berzenoei, a lábodi, a görgete- gi és a csokomyavisontai termelőszövetkezet összesen már több száz holdon termeszti a zárt rendszer keretében a burgonyát — az utóbbiak némelyikénél az öntözést kivéve — korszerű feltételek között.

Pankász Ferenc igazgató a további fejlesztéssel kapcsolatban elmondta:

— Most mór kialakult a jövőre vonatkozó területi nagyságrend is. fgy jövőre 1000, 1975-ben pedig 1900 hektáron folyik majd zárt rendszerű burgonyatermesztés, ezen belül a mi gazdaságunk 1974-ben 403, 1975-ben 575 hektáron termeszti így a burgonyát. De hozzáteszem, hogy a mi munkánk a termesztési technológia kidolgozásával és alkalmazásával nem fejeződik be, hiszen megoldásra vár a szakszerű tárolás, a feldolgozás és az értékesítés is.

(Folytatjuk.)

Hemesz Ferenc

Somogyi Néplap