Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-24 / 146. szám

THáfftHvi képek

Fejlődő, gazdagodó szövetkezet

Segédmunkások

N‘

ifsjfe" -5r '

Épül a korszerű tehenészet, van már kövesút és villany is.

Kombájn dohog a falu szélén ...

Egyre kisebb a házak és az erdők közötti hatalmas pillangós tábla. A frissen vágott takarmány illata tölti meg a levegőt. Zetorok vontatta pótkocsik hordják a télire való

lődéssel hallgatják szavait. Nem sókkal előtte az elnök arról beszélt, hogy a községben és a környező falvakban lakó délszláv nemzetiségűek jól élnek, s ehhez nagy segítséget kapnak államunktól. Ahogy mondják, arra is kíeleséget. Amint aiz egyik pót- váncsiak: a termelőszövetkezeti tagok vajon mennyit tesznek hozzá ehhez saját maguk, hogy itt, a Dráva mentén lakó emberek élete egyre könnyebb és jobb legyen.

kocsi megtelik, a kombájn mellett nyomban ott a másik.

Jól szervezett, a gépek tevékenységét összehangoltan irányító munkát láthatnak azok, akik most Nyári Pálnak, a Dráva menti Egyetértés Tsz elnökének szavait hallgatják:

— Ebből a zöldből lesz majd a «lóhoz 'hasonlító szenázs... így, ahogy van, zölden nyomban behordjuk, tároljuk, hogy télen ne legyen majd takarmánygondunk. Közben épül a korszerű tehenészetünk. Az egész takarmányozási rendszert, a tehenészet, az istállók, az állattartás-nevelés terveit a Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskola szakemberei dolgozták ki részünkre. Elsőnek a megyében mi kísérletezzük ezt a korszerű szarvasmarhatartást.

Valamikor legelő volt a falu másik végén, ahol most a tehenésze^ épül. Az istállósor végében allnak meg a járművek, amelyék a téli takarmánynak szánt zöldet hozzák, s terhüket a beton támfalak közé vöntik. Szorgos kezek villával nyomban szétszórják, közben gépek döngölik, nyomatják a szenázst, hogy elférjen a 160 vagonnyi takarmány.

Hét egyforma épület emelkedik egymás mellett. Illetve néhánynak még csak a vasváza van meg, de Nyári Pál elnök és Simora Vendel pártA vendégek — jugoszláv | titkár szavaiból, a félig már pártmunkások — nagy érdek- | kész istállók megtekintése

■

1 ■

utón, könnyű elképzelni, milyenek lesznek, ha a munkával teljesen végeztek.

— Ide üvegfal kerül.... Az állatok nem lesznek megkötve, ha kedvük tartja sétálhatnak az istállóban. A hét istállóban összesen 1225 szarvas- marha fér majd el, a törzs- állományt már beszereztük — mondják, s magyarázzák: hova kerül a takarmány, hogyan itatnak.

Szinte minden — kivéve a vasszerkezetet — a termelő- szövetkezet saját anyagából készül. A közeli gödrökben égetik-a téglát, így jóval olcsóbb, mintha ügy vásárolnák. A szükséges faanyagot is ők biztosítják.

Az építők ugyancsak saját

szakembereik, így minden biztosítéka megvan annak, hogy a tavasszal megkezdett istállóópítést — ahogyan tervezik — még ebben az évben befejezik.

Asztalosok, kőművesek serénykednek. A befejezéshez közel álló istállókban leányok j festik a vasszerkezetet. A telep 25 millió forintba kerül, s | mint mondják, ez lesz a me- j gye legkorszerűbb tehenészete, i ahol a takarmányozás, az állattartás, egyszóval minden í tudományos alapokon történik. :

Nem vagyok szaikember, a látottak alapján azonban hitelt adok szavaiknak. Nem mondják, viszont megállapít- ! ható a korszerű üzem- és : munkaszervezésre való törekvésből, hogy ennek a terme-.! ffoszövetkezetnek az élén olyan emberek állnak, s a tagság is ! olyanokból tevődik ki, akik 1 vonzódnak az újhoz, a korsze- rűhöz. Megragadnak minden lehetőséget — kezdve a leg- i újabb tudományos kutatások j gyakorlati felhasználásától a ; g’épek tervszerű kihasználásáig —, mert jól látják: ez ! az útja a korszerű nagyüzemi mezőgazdaságnak, csak ilyen módon fejlődhet, gazdagodhat szövetkezetük

agy figyelemmel olvas- ' tam Ferge Zsuzsa \ könyvét társadalmunk j | rétegeződésérőL A szerző eleve új úton jár, amikor ezt a j : szocialista társadalomban, so- I káig »kényes« témának szá- : mitó kérdést imponáló statisz- | tilsai anyagkezeléssel és nagy j j elméleti felkészültséggel fel- i I dolgozta. A ' könyv társadat- j | műnk igen pontos keresztmetszetét adja, jellemezve az;

j egyes rétegeket s azok egymáshoz való viszonyát. Mi ! azonban csak egyetlen réteget j gozóknál. i emelnénk, ki, azokat, akiknek | a helyzete leginkább változásra vár, s akik leginkább a változások közelében élnék. S ez a réteg a segédmunkásoké.

Ferge Zsuzsa adatai nem új keletűek, nem tükrözik hát a jelen pontos statisztikai képét.

Inkább a társadalom fejlődéséről és a társadalmi mozgások irányáról kapunk képet a könyvet olvasva, s válik világossá néhány figyelemre méltó különbség.

Melyek ezek a különbségek?

Elsősorban a jövedelemben jelentkeznek. A Ferge által megkülönböztetett hét rétegben (munkajelleg-csoportban) a segédmunkások jövedelme a legalacsonyabb: 2296 forint

jut egy háztartásra. Még a mezőgazdasági fizikai munkások jövedelme is magasabb, pedig az ő jövedelmüket pontosan megállapítani igen nehéz, s a statisztikák .is inkább 'kevesebbet, mint többet mutatnak. (Meg kell azonban je

rálódási lehetőségek kihasználásáról valló adatokat iböngész- szük. Az újságot olvasók, a színiház- és a mozilótogatók arányát tekintve lényegtelen a különbség a szakmunkások, a betanított és a segédmunkások között, sőt az utóbbiak megelőzik a mezőgazdasági fizikai munkásokat.. Továbbá, ha a, házi 'könyvtárak nagyságát vesszük szemügyre, a segédmunkások a könyvek számáA segédmunkások többen használnak fürd bót, mint a mezőgaz dolgozók, pedig náluk sabb az egyszobás la aránya. Ugyanezt mono juk el, ha végigpillantunk^ egy főre jutó napi tápany fogyasztáson, ahol a rendij rint legnehezebb fizikai kát végző segédmunkás fogyasztja a legkevesebb kalóriát. A táplálék összetételei.«

nak tekintetében is előbbre | meglehetősen korszerűtien/‘ Sz

járnak a mezőgazdasági dolS

ez a változás egy igen fontos tényre világít rá. A segédmunkások zömmel városiban laknak vagy városi körülmények között élnek. Ügy tűnik, vállalkozóbb szelleműek, a változásokra, a különféle kulturális hatásokra inkább érzékenyek, mint hasonló, -Vagy némiképp jobb anyagi és szociális helyzetben élő falusi embertársaik. A segédmunkások a munkásosztályhoz tartozhatnak, bár munkájuk az egyszerű fizikai erőkifejtés mindennapos reprodukciója. Életükben megesetben az sem lehet vigasztaló. hogy az egyes foglalkozások, rétegek között igen csekély az eltérés. (A segédmunkások 2—5 százalékkal vannak az átlag alatt, a termelőszövetkezeti dolgozók pedig — az ismert okok miatt — 10—15 százalékkal az átlag felett.) A segédmunkás életmódját jól jellemzi, hogy havi átlagos kiadásainak 51 saó- zaléka megy ruhára, 8,1 százaléka lakiberendezési és egyéb tartós fogyasztási cikkekre, s csak 1,8 százaléka művelősére, szórakozásra. Ugyanez az arány a szakmunkásoknál és a betanított munkásoknál 46,8, 11.1 és 2, míg a mezőgazda- sági dolgozóknál 55,6, 8 és 0,9

határozó a város, annak ezer_^ __^

n

yi, mindennapos, embert for- j SZijZalék

máló hatása. S ez annál in- , t ól" látható tehát, hogy

kább érdekes, mert a közle- ( I az egyes az életszínvokedés és a tömegkommuniká-1 nalat jellemző adatok

ciós eszközök rohamos fejjő- désének, a város és a falu közötti különbségek eltűnésének vagyunk a tanúi. Ennek ellenére a városnak még mindig nagyobb, ösztönzőbb a hatása, s ez a következő években aliggyezniink, hogy az összképet j ha változik.

Telik a kombá jn mellett haladó pótkocsi.

Szalai László

tekintve a társadalmi rétegek átlagos jövedelme nincs túl messze egymástól.) Ha az egyes rétegek közötti jövedelemkülönbségeket vizsgáljuk, kitűnik, hogy a betanított munkásoknak csak a 24 százaléka tartozik az alacsony jövedelmű háztartások közé. a mezőgazdasági fizikai dolgozóknak a 34 százaléka, míg a segédmunkások között még ennél is rosszabb, 36 százalék az arány.

A jövedelmek alakulásával szorosan összefügg a kulturális helyzet és az életmód. Itt azonban már egy jellegzetes dolgot is megfigyelhetünk.

De nézzük előbb a számokat!

A pedagógiai psz.ichológia i kísérletei, megfigyelései már ; régen bebizonyították, hogy t szoros kapcsolat van egy-egy j család anyagi helyzete és a ; gyerek tanulmányi eredménye : között. (A kivételek természe- i tesen erősítik a szabályt.) Erről tanúskodnak a következő adatok is. Míg a szakmunkás- családokban átlagban 35, illetve 22 kitűnő és jeles tanuló akadt — az alsó, majd a felső tagozatban —, addig a segédmunkások családjaiban csak 16. illetve 12. Ugyanezt bizonyítják azok az adatok is, amelyek szerint azoknak a gyerekeknek a legalacsonyabb a tanulmányi átlaguk (3,38), akiknek a szülei segédmunkások.

Némiképp megváltozik — és igen érdekesen módosul — a kép, ha a művelődési, kultuA segédmunkások tehát töb bé-kevésbé részesei, vagy kább részesei lehetnek magasabb szintű. városiasabb kultúrának. A feltételes mód azonban nagyon is indokolt, mert a lehetőségeik még mindig meglehetősen korlátozottak. Erre mutatnak az alacsony jövedelmi színvonalban és az életmódban rejlő kü lönbségek.

között sokszor csak árnyalatnyi különbségek vannak, de ezek a különbségek pontosan megmutatják a társadalmunk rétegei közti különbséget és a segédmunkások sajátos helyét. Ezen belül világosan kitű tik, hogy milyen jövedelmi, szociális és kulturális különbség in- i van — képletesen szólva — a egy város és a falu egymásba mosódó peremén élő segédmunkások és a mezőgazdasági dolgozók között.

A segédmunkás helye, szerepe átmeneti: a még ing is tartó faluból városba irányuló mozgás, törekvés első állomása.

Csupor Tibor

Naponta tíz autóbusz

Májusban 100000 kilométer,

4000 utas

— Naponta tíz autóbusz vi-1 az általuk szervezett program- szi a kiránduló iskolásokat, az ! ban. Vittek a megyeszékhelyüzemek KISZ-istáit. szocialista brigádjait, országjárásra, külföldi útra. Most indul a harmadik csoportunk Jugoszláviába. a tengerpartra. Májusban különjáratú autóbuszaink

100 000 kilométert tettek meg és több mint 40001 utast szállítottak el — tájékoztatott Tóth Dezső, a kaposvári VOLÁN Utazási Iroda vezetője.

Ott voltak autóbuszaik a ! Budapesti Nemzetközi Vásá- I ron, Kaposvárról, Illetve So- mogyból összesen 600 érdeklő- ; dót szállítottak erre a főváro- ! sí rendezvényre. Jugoszlávia és j Olaszország mellett hazánk í nevezetesebb tájai szerepelnek

ról és a megye .más városaiból, nagyobb községeiből kirándulókat a Dunakanyarba, Sopronba, Aggtelekre.

Tegnap és ma az Elektroncső Gyár KISZ-istái, szocialista brigádjai két busszal Balaton körüli utazáson vesznek részt. Kaposvári KISZ-isták utaznak egy hétre Salgótarjánba. ahol az Országjáró Diákfiatalok Országos Találkozójára kerül sor, A kaposfői önkéntes tűzoltók a Dunakanyarba utaznak. Három autóbuszuk szombaton Gálosfára. Gamás- ra, illetve a toponári városí részbe vitt lakodalmas vendégeket.

1 Sz. L.

/. GOLOVANOV

A Jezsuita bukása

18.

— Elfáradt, őrnagy elvtárs? — kérdezte a sofőr mellett ülő férfi, aki az államvédei;ni szolgálat századosi egyenruháját viselte.

— Őszintén szólva — mosolygott »Mario Gozzi« — meglehetősen fáradt vagyok.

— Most kipihenheti magát. És nem a Minszkban, hanem otthon.

— Miért? A MAnskk Szálloda 840-es szobája nagyon is jó volt — nevetett »Gozzi«. —

Somogyi Néplap

Ott kitűnően lehetett pihenni. Mario Gozzinak azonban valóban elrontották a pihenését. Nagyon odavolt, amikor bizonyos munkálatokra való hivatkozással egy másik szobába költöztették. Próbálkozott, hogy újra felhívja telefonon Kraszovszkijt, de annak időközben, sajnos, megváltozott a telefonszáma...

Roscsinhoz ugyanakkor befutott valaki, aktatáskával a kezében. A Kazányi pályaudvarról jött.

— Azt hiszem, minden a legnagyobb rendben van — mondta a látogató, Pokrovsz- kij százados.

Roscsin úgy kacagott, hogy még a könnyei is kibuggyantak.

NÉMAFILM-BEMUTATÓ

Miután a szereplőket már ismerik az olvasók, engedjék meg, hogy most én, e doku- men tumtörténet krónikása is színre lépjek. »Munkanapom« az Államvédelmi Bizottságnál ma egy fűim megtekintésével kezdődött. A kis vásznon egy utca képe tűnt fel. Mindjárt ráismertem a Második Tversz- kaja-Jamszkaja utcára. A felvevőgép lencséje a házak közül kiválasztott egyet, amely

semmiben serA különbözött a többitől. Közelített az épület homlokzatához, majd megállt a lépcsőházi ajtók egyikénél.

És mintha csak rendezői utasításra várt volna, egyszer csak felbukkant az ajtóban Prohorov. Jobbra nézett, balra, előre, majd hátra. Kijött az ajtón, és elindult a Gorkij utca felé. Leállított "egy taxit. Beült. Nem a sofőr mellé, hanem a hátsó ülésre. Visszné- zett, nem követik-e? A taxi elmerült a forgalom áradatában, a lencse azonban nem vesztette szem elől, pillantásának láthatatlan szálán követte.

Komszomol tér. Prohorov a Kazanyi pályaudvarra érkezik. Ideges. Nem mindjárt megy a rejtekhelyhez, a kis fiókhoz, hanem vár egy kicsit, közben óvatosan körülnézeget Belenéz a felvevőgép lencséjébe, mintha a szemünkbe nézne.

— Ördögbe is, hogyan vették fel ezt? — suttogtam Roscsin fülébe.

— Majdnem úgy, ahogy Uruszevszkij operatőr csinálja a Moszkfilmnél — suttogja a választ Roscsin.

— De nem, viccen kívül. Hová rejtették a kamerát?

— Ha mindez egy pályaudvaron történik, véleménye

szerint hová kell rejteni a kamerát, egy szénakazalba vagy talán egy üregbe? — kérdezte nem kis gúnnyal Roscsin.

— Egy bőröndbe, vagy valami kosárba — találgatom.

— Bravó — mosolyog Roscsin —, nagy koponya maga.

(Csak úgy mellékesen mondom, hogy ez az egész beszélgetés egy Sherlock Holmes— dr. Watson párbeszédre emlékeztetett. Egyébként fogalmam sincs róla, hogy miért választott segédéül egy vesébe látó férfiú, mint Sherlock Holmes, ilyen tökkelütött figurát, mint dr. Watson.)

Prohorov már ott áll a 242.

sz. fióknál. Kisfiú lép mellé, és leplezetlen kíváncsisággal 'nézi, hogyan állítja be Anato- 'lij a záron a 2122-es rejtszá-^ mot.

— Csak nem munkatársunk ez a kisfiú is? — suttogom Roscsinnak. Meg akarom bosz- szulni magam a szénakazalért és az üregért.

— De, a miénk — suttogta

Roscsin gúnyos hangon, — Pronyin őrnagy törpének álcázva. Ezt így írja meg! Hogy minden olyan legyen, mint egyj igazi detektívregényben. f

(Folytatjuk.) i

HASZNÁLT SZEMÉLYAUTÓJÁT MEGVESZI A

q

• vétel »eladás •bizományi értékesítés*

magánosoknak és köziileteknek a MERKUR telepein:

PECS, FÜRST SÁNDOR U. 6.

SZÉKESFEHÉRVÁR. SZÉCHENYI U. 94.

Nyitva: 8~tól 15 óráig, szombaton 8-tól 12.30 óráig.

(14937)

\