Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-20 / 142. szám

Muriel égkék puplinből készült szaharai kabátkát meg pan­tallót visel. Annelou kék és fehér csíkos blézert és melles szoknyát, sötétkék alapon fehérpettyes ingblúzzal. Michel bézs színű puplin kertésznadrágot és tahiti stílusú színes inget visel. Két modellnél is megfigyelhetjük a kiegészítő kellékeket: ellcnzős sapka és tornacipő. Párizsi gyermekdivat Stefánia többszínű kockás ruhája szinok felsőrésszel, fodros vállal. Virgínia zöld puplin ruhájához kalapot és papucsot is terveztek. Muriel rózsaszín kockás ruháját pamutvászon­ból készítették, s a vállát angol hímzés díszíti. Szobnd idő üle^HőíárKak az olvasásban A szabad idő helyes ki-1 használásáról sokan és sokfé­leképpen vélekednek. Eléggé általános az a véle­mény, hogy a több szabadság arra való, hogy az ember többet pihenjen, szórakozzék, kikapcsolódjék a napi munká­ból. Tegye azt a szabad idejé­vel, amit jónak lát, ami ked­vére való. Hallgasson rádiót, nézzen televíziót, járjon hang­versenyekre. magnózzon, hall­gasson lemezeket. De eltöltheti szabad idejét sportolással, tu­risztikával vagy más hasznos tevékenységgel is, a napjaink­ban oly rohamosan terjedő -hobby--k bármelyikével. Ezek valóban szórakoztató, kikapcsolódást nyújtó, örömöt adó tevékenységek. De a kér­dés: mit, mikor és hogyan? S ha ebben nem tájékozott az ember, könnyen eltöltheti a szabad idejét semmittevéssel, céltalan tengés-lengéssel; jól­lehet mindezt kikapcsolódás­nak, szabad ideje hasznos el­töltésének érzi, hiszi, az azon­ban mégis káros. A szabad idő helyes eltölté­sének tehát sokféle módía le­het. Talán egyik Leghaszno­sabb, sokak által kedvelt for­mája a naponkénti, rendsze­res olvasás. A pihenést, a szó­rakozást, az ismeretszerzést, a látókör bővítését, a gondolati es érzelmi gazdagodást jelentő < olvasás valóban a szabad idő helyes eltöltésének minden másnál hathatósabb eszköze. Az olvasás azonban olyan j tevékenység, amelyhez nem | elég csak a betűk ismerete. Az olvasás úgy válhat olva­sottsággá, s ezen belül a sza­bad idő helyes eltöltésének A könyvtárosoknak, kuütúr- munkásoknak, nevelőknek é6 az olvasásban jártasaknak, mind magánéletükben, mind hivatali tevékenységükben ar­ra kell törekedniük, hogy a hoz­zájuk fordulóknak tanácsot tudjanak adni olvasmányigé- í nyük kielégítésében. Sokszor ez nem is könnyű feladat. A könyvtárakban dolgozó hiva­tásos könyvtárosok, de a peda­gógusok is ezrével sorolhat­nák a példákat; kik, milyen igénnyel léptek be hozzájuk. Türelem, megértés, szeretet­teljes foglalkozás, az olvasás­ban jártasabb ember tapintata, jó szakismeret — és nem fö­lény — nevelhet naponta újabb olvasókat és vezethet el embereket a könyvek sok gyönyörűséget nyújtó élveze­téhez. A könyvekkel ismerked­ni készüld, félénken érdeklődő, kezdő olvasó első botladozó lépéseinél nem is tudja meg­fogalmazni, milyen könyvet szeretne olvasni. Legtöbbször a szokványos, szégyenkező, halk érdeklődés szül ilyen mondatokat: »Valami szerel­mest szeretnék olvasni.'« Vagy: »Adjon valami harcosat!« Vagy: »Valami viccest, nevet- | tetőt kérek!« E bátortalan, mindegy milyen korú és nemű kezdő olvasó tapogatózásából \ .meg kell érezni a bizonytalan, felénk lépő esetlenségét. Ka­Orvosi tanácsok a nyári fertőzések megelőzésére A nyári időszak • egyik leg­gyakoribb betegsége a bélhu­rut. A kórokozói baktériumok, vírusok, általában a szájon át kerülnek a bélrendszerbe, ahol elszaporodnak és megbetege­dést idéznek elő. Az is előfor­dul, hogy a fertőzött egyén maga nem lesz beteg, de a kórokozók közvetítésével em­bertársai egészségét veszélyez- I teti. A nyári melegben elszapo­rodnak a legyek: ellepik az élelmiszereket, terjesztik a fer­tőzést. s a melegebb időszak­ban könnyen elszaporodó kór­okozók bél hurut os járványoka' idéznek elő. A tapasztalatok szerint az emberi szervezet a nyári melegben fogékonyabb a bélfertőzésekre. A bélhurut fertőzést jelezhet, az ilyen be­teg forduljon orvoshoz. Nem szabad elfeledkezni arról sem. hogy ami a felnőttinél egyszerű j bélhurut, az a gyerekek és I öregiek körében súlyos beteg- i .-jéggé válhat. A fertőzések, betegségek Tejszínes cseresznye A cseresznyét megmossuk, kimagozzuk, üvegtálra hal­mozzuk, megszórjuk ízlés sze­rint cukorral. A gyümölcsöt összekeverjük a cukorral, majd ráöntjük a tejszínhabot, néhány gyümölcsszemmel fel­díszítjük és babapiskótával tálaljuk. Kevert üdítőital Egy pohárba 3 cl málna-, ■ som-, vagy csipkeszörpöt és egy kávéskanálnyi citromlét | öntünk, majd felöntjük egy üveg Colával. Elkeverjük, és j azonnal fogyasztjuk. I megelőzése érdekében érde­mes megszívlelni az orvosok tanácsait. Az egyik fontos vé­dekezési mód a gyakori kéz­mosás, ezt étkezés előtt sohase mulasszuk el. Napi elfoglaltsá­gunk során — a munkahelyen és a közlekedésben is — szeny- nyezödhet, fertőződhet a kéz. Ezért hazatéréskor azonnal mossunk kezet, lehetőleg me­leg szappanos vízben. Kisgyer­mekhez ne nyúljunk mosatlan kézzel, mert szervezetük jóval érzékenyebb a felnőttekénél, könnyebben fertőződhet. A nyári melegben fokozot­tan óvjuk az ételt a szennye­ződéstől. a legyektől. Az élel­miszereket hideg helyen és csak i-övid ideig tároljuk. Nyá­lon lehetőleg frissen főzött, vagy sütött ételeket fogyasz­tunk. Különösen kisgyermek­nek ne adjunk állott, másna­pos ételt. A gyümölcsöt és a nyei'sen fogyaszt? sra kerülő zöldséget csurgó vízben gondo­san mossuk meg. A fertőzések, betegségek megelőzésének lé­nyeges feltétele továbbá a le­gyek irtása, aminek igen cél­szerű eszköze a Chemotox el­nevezésű permetező anyag. OTTHON CSALÁD egyik legszebb, legértékesebb részévé, ha megtanítjuk az ar- j ra szomjazok at helyesen élni is ; : véle. Az olvasás nem lehet I csak pusztán időtöltés. De ha : ezzel kezdődik, kinél-kiné! ( j válhat megszokássá; válhat a i j jártasságból készség, s a kész- | I ség magával hozhatja az \ igényt, az olthatatlan igényt, I j amely mindennapi szükséglet- 1 I té fejlődhet. Az olvasás az értelem és ér- | zelem kölcsönhatásában és fo­kozódásában csak akkor tuda­tosul, ha helyesen válasszuk meg olvasnivalóinkat. A -»mindent oLvasás« — nem ol­vasás, csak időtöltés. A válo­gatott, tudatosan megválasz­tott olvasmány és ezek lépcső­zetesen épülő fokai jellemfor­máló erővé válnak. Termesze- i tesen az igény legmagasabb : erejével. Ehhez mind az egyénnek, mind az olvasásra nevelőnek fontos szerepe van. ron kell fogni, hogy botladozó lépései egyre magabiztosabbak legyenek a könyvállványok la- | birintusában. Segíteni kell a csodálkozás, a megdöbbenés nyomasztó érzésének leküzdé­sét a földtől-íalig-tetöig ten- i gernyi könyv láttán. Időt kell szakítani az új olvasó megis­merésére, irányítani igénye megfogalmazását, meghallgat­ni véleményét az olvasott könyről; regisztrálni érdeklő­dési körét és építeni benne a kezdeti igényt tudatos igény- nyé, később örömmé. A szabad idő helyes felhasz­nálása csak tervszerű, tudatos elhatározás kérdése lehet. Alti a sok lehetőség közül az olva­sást választja, jól érzi, hogy számára ez a leghasznosabb. Egyéni tevékenység, de közös­ségi haszna is mérhetetlen. Sorsok, életek, tájak, történé­sek, jellemek, érzések és vá­gyak formálódnak benne: el­éri az elérhetetlent, kitárul előtte az értő, érző, alkotó több ezer éves embeiri kultú­ra. az írásműveszet sokszínű köntösében. Kis kertben A poros-füstös városok la­kója a hétvégét szívesen tölti friss levegőn, munkával, moz­gassál családi házának vagy víkendházának kertjében. Legutóbb már írtunk a kiérti kerámiáról, most a kert leg­szebb díszéről szólunk. A kert akkor szép. ha min­den évszakban virágzik. Hó­naponként más-más virág nyíljon, e szerint telepítsük is. Hideg, fagyos napokon borít­sunk a növényekre nvlonfóliát. a fagyosszentek elmúltával pe- j dig már a szobanövényeket is ; kdvihetjük a kertbe. A pere- , műkig földbe ásott cserepek- I ben, félárnyékos helyen, ahol j más növény tönkremenne, ki- * tűnőén érzik magukat a fiiku- szok, a sansaveriák. Csak az öntözésükre vigyázzunk, hogy j agyagos kerti föld ne kerüljön a cserépbe. Ez ugyanis elzárja a víz útját, s emiatt a növény | kiszárad. Erdőben talált páfrányokat nagy öröm i iß kiültethetünk. Tavasztól őszig zöldelln.eik, azután na­gyon szép barna árnyalatúra sötétülnek. Jóformán semmi gond sincs velük (de ha napol j kapnak, tönkremennek). A muskátli, a petunia, a ver­béna. a lebéiia jól tűri az erős napsugárzást. A fákat a legcél­szerűbb a telek szélére ültetni, közvetlenül a kerítés mellé pe­dig málnát, egrest, mogyoró­cserjét telepítsünk. Zöldségfé­lét is termeszt hetünk a kert­ben, a magunk ültette zöldség­ből jobb ízű az ebéd. A kert egyszerre több célt is szolgál. Ahol kisgyerek van, szereljünk föl hintáit. A játszó­terület burkolására a legegész­ségesebb a gyep. A pázsit rendiben tartása viszont az egyik legnehezebb és legtöbb munkát kívánó feladat. A ker­ti bútorokat a lombos fák alá helvezzük el! Ot* idő­ben étkezni, beszélgetni, pi- . herni és szóra kozrr' is lehet. Csak így egész, az egész. K. J. J /. GOLOVANOV fl Jezsuita bukása 14. — Mi lenne, ha fölhívnánk Krasznovszkijéket, és adnánk egy telefonszámot Ljubov Dmitrijevnának? — Ezt a le­hetőséget Kuprin még a tá­bornokkal való találkozás előtt eszelte ki. — Prohorov ráha­rap. és elmegy a találkára. A »külföldi« a mi emberünk lesz. És akkor majd meglát­juk, hogyan viselkedik Proho­rov. Egyben azt is ellenőriz­zük, hogy időben értesítenék-e minket Krasznovszkijék a hí­vásról ... A tábornok egy másodperc­re elgondolkodott: — Nem egészen így, Borisz Markovics. Nincs semmi okunk, hogy kételkedjünk Krasznovszkijékban. Segítsé­get kértünk tőlük, minek el­lenőrizzük őket. Bizalom nél­kül nem lehet dolgozni ... — Újra elhallgatott. — És még egy: Prohorov tudja, hogy a hívás Skiytontól jön, ezzel pe­dig begyullasztjuk. Persze fel­tétlenül meg kell tudnunk, mit tervez. Ezt azonban úgy kell intéznünk, hogy ne gyakorol­junk nyomást rá. A maga öt­lete a »külföldivel« — fordult a tábornok Kuprinhoz —, ugyancsak vitatható ötlet. Persze lehet, hogy adott eset­ben ez a megoldás is elkép­zelhető. Pillanat — mondta a tábornok és megnyomott egy gombot. Az ajtóban megjelent az ügyeletes. — Hívja be, kérem, Alek- szandr Voroncovot — utasí­totta a tábornok. Miután Voroncov meghall­gatta a tábornok kérését, hogy ő vegye kezébe az ügyet, a ta­pasztalt nyomozó ösztönével mindjárt érezte, hogy nehéz és kényes ügyről van szó. — Hát altkor, barátaim — fordult Kuprinhoz, Kozinhoz és Roscsinhoz —, menjünk át hozzám, dugjuk össze a fejün­ket, beszéljük meg a dolgot. Egy nappal később Rosztop- csin herceg egykori palotájá­ban, a Dzerzsinszkij utcában, ahol egykor Napóleon is el­töltött egy éjszakát, megszüle­tett Catherine Cataway, kül­földi kozmetikai cikk- és ill- latszercégek moszkvai képvise­lője. A legtöbb, nevére érkező levelet Anatolij Prohorov a lakásától nem messze levő postahivatalban vette át. Egy ízben levél érkezett ide, borí­tékján Aleksz Prohorov cím­zéssel. A poste restan te ab­laknál ülő lány már régóta is­merte Anatolij Prohorovot, s a szokatlan címzés ellenére sem kételkedett benne, hogy a levél régi ismerősének szól. Prohorov csodálkozott. Mi az. hogy Aleksz? Felbontotta a borítékot. Merített' levélpa­píron a következő, rossz orosz- sággal írt szöveg állt benne: »Tisztelt Barát! Van nálam egy küldemény önnek. Kérem, hogy jöjjön érte a Peking szál­lodába, 216. sz. szoba, őszinte híve: Catherine Cataway.« No végre! Anatolij úgy gon­dolta, hogy Sklytan nem bízik a Ljubov Dmitrijevna-féle te-]| lefonban, és így keresi vele a\ találkozást. Ám a Peking ve-' szélyes. Jobb lesz valahol az utcán találkozni. és kér érteiJ Felhívta a szállót, a 216-os szobát. — Halló, itt Prohorov. —' Anatolij nyugodtságot erőlte­tett magára. — Megkaptam a levelét. — Jól van, várom magát — hallatszott a vonal másik ol­daláról. — Ha nincs ellenére, talál-1 kozzunk inkább valahol a vá­rosban ... — Kérem, hol óhajtja? zelóben, amely hozzám írt le­velének a borítékján díszeleg. Érti? — Igen, értem. »Fél, hogy valaki kihaljiyit- ja a beszélgetésünket — gon kigondolta a borítékkal, me­lyen a Majakovszkij szobor J fotója van.« — Mikor találkozunk? kérdezte »Catherine«. — Lehetne ma este hétkor? — Hétkor? Rendben. (f-olytatjuJcJ Előretört a féríikozmetika A fodi'ásznők visszatérő pa­nasza, hogy főleg a fiatal lá­nyok ritka vendégék a fodrász­üzletekben. Maguk készítik egyszerű, sima frizurájukat. Viszont egyre gyakoribbak a férfi vendégeik, akik nagy gon­dot fordítanak hajuk szaksze­rű ápolására. Sokan tartás hul­lámot is kénnek, a vannak akik színeztetek, festetik is a haju­kat. Divattá lett a hosszabb, vágj- hosszú haj, a szakái is. Elég nagy azoknak a tábora, akik ennek a divatnak hódol­nak. Divat, hát divat. S lehet-e Annak a helynek a kö-jt«^« egyértelműen elítélően. idegenkedéssel reagálni? Nem Egy azonban bizonyos: nem kell okvetlenül ápolatlanul, torzonborzan, elhanyagoltan kinézniük. A hosszú haj meg­felelő gondozást, ápolást kíván, és csak az ápolt, gondozott ha­— . y V - r TO ViOO.lV tX'j ClJJVrt. L 11 Cl Uolta »Catherme«. - Ugyesenijat fogadhfrtjuk el di vatosnek is. A férfi kozmetika elterjedé­se világjelenség, s ma már ha­zánkban — a fővárosban, me­gyeszékhelyeken is — egvre- másna nyílnak a kizárólag fér- fiikozmetikára berendezkedett r szalonok. A kulturáltabb meg- f jelenés igénye együtt is kell, járjon életszínvonalunk növekedésével s nincs abban semmi elítélendő, semmi fér- fia-tlanisáig. ha valaki kilisztít- taitja zsíros arcbőrét, törődik izzadáisai megszüntetésével, s rendszeresen beül a kozmeti- k ússzék be. A serdülőkor, de a fiatalabb férfikor is szinte kü­lön igényli a megkülönbözte­tett törődést, s nagyon, helye­sen teszik a szülők is, ha erre ösztönzik tizenéves fiúgyerme­küket. A fiatalabb férfiak egy része már maga is beletalál a kozmetikai szolgáltatást is nyújtó fodrászatokba, ahol nemcsak hajápolásra tartanak igényt. Az idősebb korosztály tagjai azonban — nyilvánvaló­an előítéletből, rosszul értel­mezett saégyenérzetből — saj­nos már ritkább vendégei ezek­nek az üzleteknek. Ennek ellenéne helyes lenne mind több helyen bevezetni a férfiak számára is a kozmeti­kai szolgáltatásokat — a haj- és arcápolásitól kezdve a kö­römápolásiig — hiszen az ápolt, jó külső elengedhetetlenül hozzátartozik a kulturált élet­módhoz, a jó és bizalomger­jesztő megijelenéehez. K. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom