Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-20 / 142. szám

A meglegyintctt kispolgáriaág Szabad lélegzet Némi malidéval azt is ír- ] hatnál* Mészáros Márta j Filmjének mottójául: »a fonó- nők védelmében«. Az új ma­gvar film sem sokkal sikere­sebb alkotás, mint a nagyot bukott Szép lányok, ne sírja­tok, a játékfilm mezőnyében korántsem olyan jó, mint 1 amilyen jó riportfilmet for­gatott a dokuimentumfilmak mezőnyében a rendezőnő a lőrinci fonodában. Az igény, hogy közérthető, munkáslányról szóló filmet pergessen a néző előtt — tisz­teletreméltó. A megvalósulás azonban jócskán alulmarad a .szándékkal szemben. A film története igénytelen, időnként irodalmi utánérzé­sekkel és közhelyekkel meg­tűzdelt, lapos dialógusokból rajzolódik ki. A munkáslány, akinek elváltak a szülei és intézetben nevelkedett, az egyetemre jár táncolni — sze­rintünk merő sznobságból —, és beleszeret egy egyetemista fiúba, A fiú szülei természe­tesen ellenzik az egybekelést, előre érezve a későbbi házas­ság konfliktusait. Köziben mód nyílik arra is, hogy a szülők k:-'polgári mentalitásáról ké­pet nyerjünk, jóllehet a fel- i mentő magyarázatot is a fő­bős szájába adta a forgató­bny víró-rendező. A kész film több hiányossá­got is fölvet. Mindez túlságosan vázlat­szerű. Tulajdonképpen a kör- oyezetrajz hitel esnek mond­ható, ám a beléágyazott kon­fliktus álproblémát takar. Ez még elfogadható lenne, ha ez­által a jellemekről, az élet­módról, a felfogásokról kap­nánk mélyebb elemzést, iz­galmasabb alkotói tanulmányt. A játékfilm még azt a mély­séget sem éri el, melyet a lő­rinci fonóiban tümaokumen- tummá ötvözött Mészáros Márta. Nem hiszem, hogy túl­ságosan jó szereplőket válasz­tott volna. Elsősorban a főhő­sökre értjük: sem Kútvölgyi Erzsébet, sem Nagy Gábor já­téka nem tudta, nem is pró- | bálta hitelesíteni a szerelmi kapcsolatot, melynek testiségét alaposan körüljárta Mészáros Márta kamerája. Ügy tűnt, hogy csukott szemmel haladt el már a for­gatókönyv megírásakor az igazán elevenbe vágó társa­dalmi kérdés mellett: milyen eredésü folyamat az, amely egy munkás házaspárt kispol­gárivá alakít. Mert van ilyen . folyamat is, a tudati torzulá­sok, a kényelmes úrhatnám- ság tünetei nem kevéssé ér- I ' zödnek. Csakhogy erről szólni bárminemű alkotásban, legyen az zsurnalisztika, társadalom­tudományi elemzés vagy já­tékfilm: pontos, tiszta ké;.et követel. Ez persze nehéz, hi­szen nem felszíni, hanem aia- | pos mélyrétegi fúrásokra van j szükség tiozzá. Ha eddig n ?n> is jut el az alkotó, legalább a .ontos véleményét adná tud tunkra a felszíni tünetekről. Mészáros Márta még ezzd is fukarkodik, sőt csupán ka­cérkodik ezzel a lehetőséggel, fölveti egy röpke párbeszéd erejéig, azután szemérmesen elfordul a kamerával, es bele selkedik a fonónők zuhanyo­zójába, a fiatalok ágyába, a táncparkettre és így tovább Nem vagyunk prüdek, és nem j is érezzük mindezeket fölösle­gesnek a filmben, de gyorsan pattogzó fényképmáznak tet- | szik csupán. Ha lehúzzuk ezt a flastromot. az alkotás pontos vasvázai, kőerezetei helyett csak amolyan gipszmasét Iá- í tunk. A kispolgáriság ábrázo­lása, bemutatása, az efölötti ! ítéletre serkentés nagyon is aktuális, eleven a gond, nem szabad csak meglegyintgetui. hanem szembe kell állítani i vele a kamerát. Tröszt Tibor Készülődés az 51. Nemzetközi Szövetkezeti Napra A hagyományok szerint az i galom megbecsült részvevője idén is július első hetének a nemzetközi szövetkezeti utolsó napján ünnepli — im- mozgalomnak, ami kifejezésre már 51. alkalommal — a nem- jut abban is, hogy az idén zetközi szövetkezeti napot nap- i ősszel hazánkban ülésezik a jainkban már 63 ország több | Szövetkezetek Nemzetközi mint negyednrvilliárd szövetke- Szövetségének központi bizott- zője. Hazánkban a megemlé- | sága, végrehajtó bizottsága és kezéssel a figyelmet a szocia- ; néhány albizottsága. Az lista építőmunka nagy tervei- SZNSZ 1904-ben tartott buda- nek megvalósítására irányítja pesti kongresszusa óta ez az az Országos Szövetkezeti Ta- első alkalom, hogy ez a nagy nács elnökségének felhívása. 1 tekintélyű nemzetközi testület A magyar szövetkezeti moz- j ismét hazánkban találkozik. Pótló foglalkozások az általános iskolákban Kevesebb a bukás Nehéz a nyelvtan, a matematika Gazdagodik pedagógiai | szótárunk: 1973 tavaszától új kifejezés honosodott meg a tantestületekben: pótló fog­lalkozások. Mit jelent ez? Erre kerestünk feleletet a hét ele­jén néhány kaposvári általá­nos iskolában. Régi gond volt: a tanulók egy részét júniusban osztály- ismétlésre utasították, illetve az egy vagy két tantárgyból bukottak javítóvizsgázhattak. Segítésükre augusztusban kor­repetálást szerveztek, de ezen kevesen jelentek meg. Más okok miatt sem vált be a vizs­gára előkészítésnek ez a mód­ja. Az elmúlt tanévek során számos általános iskolában kí­sérletezni kezdtek úgynevezett pótló foglalkozásokkal. Az ezen részt vevő tanulók nagy többségének sikerült is pótol­nia a tudásbeli hiányt, így a javítóvizsga nem vált szüksé­gessé. A Művelődésügyi Miniszté­rium ez év tavaszán, a kedve­ző tapasztalatok alapján, va­lamennyi általános iskola szá­mára lehetővé tette a pótló foglalkozások megszervezését. Ezek három szakaszban zajla­nak le. A tavaszi szünet után az általános iskolákban föl­mérték, hogy kik maradtak le egy, két vagy több tantárgy­ból. Velük külön óravázlat alapján és egyénileg foglalkoz­tak a pedagógusok. A kapos­vári Berzsenyi Általános Is­kolában még délután is kor­repetálták a gyengébben ta­nulókat. A tavaszi összeírás­kor ebben az iskolában mint­egy harminc tanulóról volt szó, aki nehezebben sajátítot­ta el az alsó tagozatban külö­nösen a nyelvtant, a felső ta­gozatban a matematikát. A Tóth Lajos iskolában negy­venkét tanuló — többségük egy tantárgyból — állt gyen­gén. Az év közi segítés — a fog­lalkozások második szakasza — fokozódott a tanév végi is­métlésekkor. A Tóth Lajos iskolában a I tanév után megkezdődött pótló foglalkozásokon már csak négy tanuló vesz részt — ők egyéb­ként egy évvel ezelőtt elégte- I len bizonyítványt vittek volna j haza —, tehát eredményes volt ! az év közi gondos munka, mely a pedagógusoktól többet köve­telt az eddigieknél. A Berzse- i nyi iskolában a harminc gye­rek zöménél már június ele­jéig is értek el eredményt, ti­zenhatan járnak a pótló fog­lalkozásokra. A Berzsenyiben tavaly ti­zenegyen buktak meg. a Tóth Lajos iskolában tizenhatan kaptak elégtelen bizonyít­ványt. A gyengébb tanulók egész évi fokozottabb segítésének eredménye, hogy az idei tan­év végén kevesebben álltak bukásra, az új miniszteri ren­delkezés szellemében meg­szervezett pótló foglalkozások pedig minimálisra csökkentik az eredménytelenséget. A Berzsenyi iskolában a tizen­hatból biztosan teljesíti a fel­adatokat tizenkettő — mond­ta az igazgató, miután ellen­őrizte a foglalkozásokat. Több tantestületben is el­hangzott tavasszal, hogy »ha nem tanulta meg a gyerek tíz hónap alatt, amit kellett vol­na, hogyan lehet azt tizenegy nap alatt pótolni«. A pedagógiai bizonytalan­ság, a pesszimizmus felett győ­zött a pedagógiai tudatosság, az optimizmus, amit röviden í így lehetne összefoglalni a ; kaposvári példák nyomán:' a pótló foglalkozásokat az új , tanévben már szeptemberben ! meg kell kezdeni, s az egész éven at tartó megkülönbözte­tett oktató-nevelő munkának az év végén biztosan ered­ménye lesz. Még pótló foglal­kozásra is kevesebb tanulót köteleznek. Differenciáljanak a gyere­kek között, s a legjobb képes- ségüeknek adják a nehezebb | feladatokat, a gyengébbek kapják a könnyebbet. A tanu- j lók személyes megismerése | után van mód arra, hogy a tananyagban is megállapítsák a nevelők a maximumot és a 1 minimumot. Ez a minimum. melynek a megszerzésére most ! a pótló foglalkozásokon is tö­rekszenek. csaknem mindenki I számára elérhető. A SZÜlŐk is örülnek az új rendelkezésnek, mert most már csak azoknak kell gon­dolniuk a pótvizsgára, akik a júniusi foglalkozásokon sem i felelnek meg a követelmé­nyeknek. Ezeknek a száma azonban kevesebb lesz a ta­valy bukott tanulókénál. Horányi Barna Jeremi Prgybors: Alkalmi bunda (I.: Áll az ajtó előtt, és támaszkodás közben meg­nyomja a csengőt. A kezé­ben bőröndöt tart.) II.: (Fölrántja az ajtót, s kinéz.) I. : — Jó reggelt! II. : — Jó reggelt. Kániku­la van és ön folyton csenget. I. : — Igen, nagy a meleg. Nem kellene az ötödik eme­leten laknia ilyen melegben. A csillagokba nehezen tudok 'elmászni. Nagyon kimerül­öm. II. : — De miért a csengő­nek támaszkodott? I. : — Ez általában így van, ha én nekitámaszkodom va­laminek. Én is hallom, hogy cseng . .. nem vagyok süket. II. : — Magának nem bor­zasztó hallgatni ebben a me­legben, hogy szüntelenül csenget ? I. : — Megkapta már az új­ságját? II. : — Igen... I. : — Tegye a csengő kala­pácsa alá. Abbahagyja. II. : — Phű! Segítene ne­kem, ha már itt van. Egye­dül nem tudom megcsinálni ebben a melegben. I.: — Szívesen, ha mér úgyis itt vagyok. (Bemennek.) I. : — Hallja most? II. : — Nem. I. : — Nem hallja, hogy abbahagyta a csengetést? II. : — Hogy hallanám, ha már nem cseng?! I. : — Igaza van. Ez nem ju­tott eszmbe. Semmi se jut eszembe ebben a hőségben. II. : (rámutat egy székre): — Nem ülne le? I. : —- Köszönöm. Phű...! Tudja hány fok van? II. : — Huszonnyolc. Ez az amiért fölkeresett? I. : — Dehogy ... Nem akar bundát vásárolni? II. : (Izzadságát törölgeti): ■— Nem! I. : — Miért? II. : — Nem fázom. I. : — És mi lesz télen? II. : — Nem tudok most a télre gondolni... I. : — Azt hiszem, önnek mégis kellene egy bunda. Most kaphatja csak meg al­kalmi áron. II. : — Nem kell... I. : — De önnek szüksége van rá. II. : — Nincs. I. : — Dehogy nincs! II. : — Becsületszavamra! Ha elég erőm lenne, kihajíta­nám magát az ajtón...! Phüü... I. : — És én újra elkezdenék csengetni. Így: klin-klan, klin- klan ... De hál nekünk nincs erőnk... Egy: hát essünk 'túl az alkun! A bunda itt van a bőröndben. (Kinyitja a bő­röndöt, és kivesz belőle egy kopott bundát.) II. : — Phüü ... Látom. I. : — Mit gondol, milyen bunda ez? II. : — Sejtelmem sincs... Nerc? I. : — Ugyan kérem! II. : — Amerika* görény? Phű... I. : — Próbálja meg inge­relni! II. : — Miért? I. : — Az amerikai görény büdös szagot bocsát ki, ha in­gerük. Most legalább meglát­juk ... II. : — Én nem ingerlem az állatokat. I. : — Hát akkor próbálja föl! II. : — A fenébe is... — felveszi. — Jól áll? I. : — Nem egészen. II. : — De hiszen ez női bun­da! I. : — Az hát! II. : — Akkor megvan, hogy miért nem áll jól! I. : — Miért? II. : — Én férfi vagyok. I. : — Hadd próbáljam ak­kor föl én ... Phü ... II. : •— De hát ön is férfi. I. : — Majd a feleségemnek adom. II. : — Akkor miért hozta ide? I. : — Az ön feleségének. (Ű is felpróbálja, körbefo- rog.) — Jól áll? II. : — Nem nagyon. I.: — De az ára nem sok. Alkalmi... II.: — A szőrme valóban si lány. I. : — Hja, ezek mind ilye­nek nyáron! Télen a bunda megvastagszik. megfényese- dik, és megsötétedil;. Még so­se hallotta? II. : — Akkor jöjjön télen. I. : — Télen? Minek? II. : — Csak ügy. Egy kicsit becsengetni. Egy teára. Be­szélgetni. hallgatni a rádiót. Phü ...! Nem csincsilla ez véletlenül? I. : — Lehet. Hány fok van? II. : — Körülbelül ötven. I. : — Árnyékban? II. : — Nem, bundában. I. : — Akkor mi a csodának van rajtam? II. : — Nehogy levegye! L: — Könnyebb lenne gon­dolkodni. II.: — De cipelni köny- nyebb, ha magán van. I.: — Jóisten! Izzadok. És akkor itt van ez a bunda .. . Szóval mennyiért akarja? H:. — Semennyiért. Azt akarom, hogy érezze a mele­get. I. : — Köszönöm, ön való­ban ... Phű . . . Nem tudom, de úgy gondolom ... II. : — Nem bánom, megve­szem. Alkalmi áron kániku­lában hordani megéri... Nem?... Naná! fTwdhott#: IHW JwéMt riádiós-fórum Mint megír­tuk, hétfőn es­te sajtókonfe­renciát közve­tített a Magyar Rádió Somogy megyéből. Ki­tágultak a me­gyehatárok, — nemcsak azál­tal, hogy orszá­gos jelentősé­gű kérdéseket is tettek föl a részvevők, ha­nem azért is, mert a házi­gazda, Böhm József, a me­gyei tanács el­nöke Keserű Jánosné köny- nyüipari mi­niszteren kívül az országos sajtó és a szomszédos me­gyei lapok kép­viselőit is üd­vözölhette a konferencián. A megye lakói és a sajtószer­vek képviselői közül negyven­kilencen tet­tek föl össze­sen nyolcvan­at. kérdést a Kapcsányi László, a riporter, házigazdáknak, s az egyórás adásban mindössze a felére si- | Fényképezőgépünk a saj tö­kérült választ adni. A többire konferencia helyszínén, a me- a Somogyi Néplap hasábjain gyei tanács vb-termében örö- válaszóinak az illetékesek. 1 kitett meg néhány mozzanatot. Keserű Jánosné válaszol. $

Next

/
Oldalképek
Tartalom