Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-20 / 142. szám
A meglegyintctt kispolgáriaág Szabad lélegzet Némi malidéval azt is ír- ] hatnál* Mészáros Márta j Filmjének mottójául: »a fonó- nők védelmében«. Az új magvar film sem sokkal sikeresebb alkotás, mint a nagyot bukott Szép lányok, ne sírjatok, a játékfilm mezőnyében korántsem olyan jó, mint 1 amilyen jó riportfilmet forgatott a dokuimentumfilmak mezőnyében a rendezőnő a lőrinci fonodában. Az igény, hogy közérthető, munkáslányról szóló filmet pergessen a néző előtt — tiszteletreméltó. A megvalósulás azonban jócskán alulmarad a .szándékkal szemben. A film története igénytelen, időnként irodalmi utánérzésekkel és közhelyekkel megtűzdelt, lapos dialógusokból rajzolódik ki. A munkáslány, akinek elváltak a szülei és intézetben nevelkedett, az egyetemre jár táncolni — szerintünk merő sznobságból —, és beleszeret egy egyetemista fiúba, A fiú szülei természetesen ellenzik az egybekelést, előre érezve a későbbi házasság konfliktusait. Köziben mód nyílik arra is, hogy a szülők k:-'polgári mentalitásáról képet nyerjünk, jóllehet a fel- i mentő magyarázatot is a főbős szájába adta a forgatóbny víró-rendező. A kész film több hiányosságot is fölvet. Mindez túlságosan vázlatszerű. Tulajdonképpen a kör- oyezetrajz hitel esnek mondható, ám a beléágyazott konfliktus álproblémát takar. Ez még elfogadható lenne, ha ezáltal a jellemekről, az életmódról, a felfogásokról kapnánk mélyebb elemzést, izgalmasabb alkotói tanulmányt. A játékfilm még azt a mélységet sem éri el, melyet a lőrinci fonóiban tümaokumen- tummá ötvözött Mészáros Márta. Nem hiszem, hogy túlságosan jó szereplőket választott volna. Elsősorban a főhősökre értjük: sem Kútvölgyi Erzsébet, sem Nagy Gábor játéka nem tudta, nem is pró- | bálta hitelesíteni a szerelmi kapcsolatot, melynek testiségét alaposan körüljárta Mészáros Márta kamerája. Ügy tűnt, hogy csukott szemmel haladt el már a forgatókönyv megírásakor az igazán elevenbe vágó társadalmi kérdés mellett: milyen eredésü folyamat az, amely egy munkás házaspárt kispolgárivá alakít. Mert van ilyen . folyamat is, a tudati torzulások, a kényelmes úrhatnám- ság tünetei nem kevéssé ér- I ' zödnek. Csakhogy erről szólni bárminemű alkotásban, legyen az zsurnalisztika, társadalomtudományi elemzés vagy játékfilm: pontos, tiszta ké;.et követel. Ez persze nehéz, hiszen nem felszíni, hanem aia- | pos mélyrétegi fúrásokra van j szükség tiozzá. Ha eddig n ?n> is jut el az alkotó, legalább a .ontos véleményét adná tud tunkra a felszíni tünetekről. Mészáros Márta még ezzd is fukarkodik, sőt csupán kacérkodik ezzel a lehetőséggel, fölveti egy röpke párbeszéd erejéig, azután szemérmesen elfordul a kamerával, es bele selkedik a fonónők zuhanyozójába, a fiatalok ágyába, a táncparkettre és így tovább Nem vagyunk prüdek, és nem j is érezzük mindezeket fölöslegesnek a filmben, de gyorsan pattogzó fényképmáznak tet- | szik csupán. Ha lehúzzuk ezt a flastromot. az alkotás pontos vasvázai, kőerezetei helyett csak amolyan gipszmasét Iá- í tunk. A kispolgáriság ábrázolása, bemutatása, az efölötti ! ítéletre serkentés nagyon is aktuális, eleven a gond, nem szabad csak meglegyintgetui. hanem szembe kell állítani i vele a kamerát. Tröszt Tibor Készülődés az 51. Nemzetközi Szövetkezeti Napra A hagyományok szerint az i galom megbecsült részvevője idén is július első hetének a nemzetközi szövetkezeti utolsó napján ünnepli — im- mozgalomnak, ami kifejezésre már 51. alkalommal — a nem- jut abban is, hogy az idén zetközi szövetkezeti napot nap- i ősszel hazánkban ülésezik a jainkban már 63 ország több | Szövetkezetek Nemzetközi mint negyednrvilliárd szövetke- Szövetségének központi bizott- zője. Hazánkban a megemlé- | sága, végrehajtó bizottsága és kezéssel a figyelmet a szocia- ; néhány albizottsága. Az lista építőmunka nagy tervei- SZNSZ 1904-ben tartott buda- nek megvalósítására irányítja pesti kongresszusa óta ez az az Országos Szövetkezeti Ta- első alkalom, hogy ez a nagy nács elnökségének felhívása. 1 tekintélyű nemzetközi testület A magyar szövetkezeti moz- j ismét hazánkban találkozik. Pótló foglalkozások az általános iskolákban Kevesebb a bukás Nehéz a nyelvtan, a matematika Gazdagodik pedagógiai | szótárunk: 1973 tavaszától új kifejezés honosodott meg a tantestületekben: pótló foglalkozások. Mit jelent ez? Erre kerestünk feleletet a hét elején néhány kaposvári általános iskolában. Régi gond volt: a tanulók egy részét júniusban osztály- ismétlésre utasították, illetve az egy vagy két tantárgyból bukottak javítóvizsgázhattak. Segítésükre augusztusban korrepetálást szerveztek, de ezen kevesen jelentek meg. Más okok miatt sem vált be a vizsgára előkészítésnek ez a módja. Az elmúlt tanévek során számos általános iskolában kísérletezni kezdtek úgynevezett pótló foglalkozásokkal. Az ezen részt vevő tanulók nagy többségének sikerült is pótolnia a tudásbeli hiányt, így a javítóvizsga nem vált szükségessé. A Művelődésügyi Minisztérium ez év tavaszán, a kedvező tapasztalatok alapján, valamennyi általános iskola számára lehetővé tette a pótló foglalkozások megszervezését. Ezek három szakaszban zajlanak le. A tavaszi szünet után az általános iskolákban fölmérték, hogy kik maradtak le egy, két vagy több tantárgyból. Velük külön óravázlat alapján és egyénileg foglalkoztak a pedagógusok. A kaposvári Berzsenyi Általános Iskolában még délután is korrepetálták a gyengébben tanulókat. A tavaszi összeíráskor ebben az iskolában mintegy harminc tanulóról volt szó, aki nehezebben sajátította el az alsó tagozatban különösen a nyelvtant, a felső tagozatban a matematikát. A Tóth Lajos iskolában negyvenkét tanuló — többségük egy tantárgyból — állt gyengén. Az év közi segítés — a foglalkozások második szakasza — fokozódott a tanév végi ismétlésekkor. A Tóth Lajos iskolában a I tanév után megkezdődött pótló foglalkozásokon már csak négy tanuló vesz részt — ők egyébként egy évvel ezelőtt elégte- I len bizonyítványt vittek volna j haza —, tehát eredményes volt ! az év közi gondos munka, mely a pedagógusoktól többet követelt az eddigieknél. A Berzse- i nyi iskolában a harminc gyerek zöménél már június elejéig is értek el eredményt, tizenhatan járnak a pótló foglalkozásokra. A Berzsenyiben tavaly tizenegyen buktak meg. a Tóth Lajos iskolában tizenhatan kaptak elégtelen bizonyítványt. A gyengébb tanulók egész évi fokozottabb segítésének eredménye, hogy az idei tanév végén kevesebben álltak bukásra, az új miniszteri rendelkezés szellemében megszervezett pótló foglalkozások pedig minimálisra csökkentik az eredménytelenséget. A Berzsenyi iskolában a tizenhatból biztosan teljesíti a feladatokat tizenkettő — mondta az igazgató, miután ellenőrizte a foglalkozásokat. Több tantestületben is elhangzott tavasszal, hogy »ha nem tanulta meg a gyerek tíz hónap alatt, amit kellett volna, hogyan lehet azt tizenegy nap alatt pótolni«. A pedagógiai bizonytalanság, a pesszimizmus felett győzött a pedagógiai tudatosság, az optimizmus, amit röviden í így lehetne összefoglalni a ; kaposvári példák nyomán:' a pótló foglalkozásokat az új , tanévben már szeptemberben ! meg kell kezdeni, s az egész éven at tartó megkülönböztetett oktató-nevelő munkának az év végén biztosan eredménye lesz. Még pótló foglalkozásra is kevesebb tanulót köteleznek. Differenciáljanak a gyerekek között, s a legjobb képes- ségüeknek adják a nehezebb | feladatokat, a gyengébbek kapják a könnyebbet. A tanu- j lók személyes megismerése | után van mód arra, hogy a tananyagban is megállapítsák a nevelők a maximumot és a 1 minimumot. Ez a minimum. melynek a megszerzésére most ! a pótló foglalkozásokon is törekszenek. csaknem mindenki I számára elérhető. A SZÜlŐk is örülnek az új rendelkezésnek, mert most már csak azoknak kell gondolniuk a pótvizsgára, akik a júniusi foglalkozásokon sem i felelnek meg a követelményeknek. Ezeknek a száma azonban kevesebb lesz a tavaly bukott tanulókénál. Horányi Barna Jeremi Prgybors: Alkalmi bunda (I.: Áll az ajtó előtt, és támaszkodás közben megnyomja a csengőt. A kezében bőröndöt tart.) II.: (Fölrántja az ajtót, s kinéz.) I. : — Jó reggelt! II. : — Jó reggelt. Kánikula van és ön folyton csenget. I. : — Igen, nagy a meleg. Nem kellene az ötödik emeleten laknia ilyen melegben. A csillagokba nehezen tudok 'elmászni. Nagyon kimerülöm. II. : — De miért a csengőnek támaszkodott? I. : — Ez általában így van, ha én nekitámaszkodom valaminek. Én is hallom, hogy cseng . .. nem vagyok süket. II. : — Magának nem borzasztó hallgatni ebben a melegben, hogy szüntelenül csenget ? I. : — Megkapta már az újságját? II. : — Igen... I. : — Tegye a csengő kalapácsa alá. Abbahagyja. II. : — Phű! Segítene nekem, ha már itt van. Egyedül nem tudom megcsinálni ebben a melegben. I.: — Szívesen, ha mér úgyis itt vagyok. (Bemennek.) I. : — Hallja most? II. : — Nem. I. : — Nem hallja, hogy abbahagyta a csengetést? II. : — Hogy hallanám, ha már nem cseng?! I. : — Igaza van. Ez nem jutott eszmbe. Semmi se jut eszembe ebben a hőségben. II. : (rámutat egy székre): — Nem ülne le? I. : —- Köszönöm. Phű...! Tudja hány fok van? II. : — Huszonnyolc. Ez az amiért fölkeresett? I. : — Dehogy ... Nem akar bundát vásárolni? II. : (Izzadságát törölgeti): ■— Nem! I. : — Miért? II. : — Nem fázom. I. : — És mi lesz télen? II. : — Nem tudok most a télre gondolni... I. : — Azt hiszem, önnek mégis kellene egy bunda. Most kaphatja csak meg alkalmi áron. II. : — Nem kell... I. : — De önnek szüksége van rá. II. : — Nincs. I. : — Dehogy nincs! II. : — Becsületszavamra! Ha elég erőm lenne, kihajítanám magát az ajtón...! Phüü... I. : — És én újra elkezdenék csengetni. Így: klin-klan, klin- klan ... De hál nekünk nincs erőnk... Egy: hát essünk 'túl az alkun! A bunda itt van a bőröndben. (Kinyitja a bőröndöt, és kivesz belőle egy kopott bundát.) II. : — Phüü ... Látom. I. : — Mit gondol, milyen bunda ez? II. : — Sejtelmem sincs... Nerc? I. : — Ugyan kérem! II. : — Amerika* görény? Phű... I. : — Próbálja meg ingerelni! II. : — Miért? I. : — Az amerikai görény büdös szagot bocsát ki, ha ingerük. Most legalább meglátjuk ... II. : — Én nem ingerlem az állatokat. I. : — Hát akkor próbálja föl! II. : — A fenébe is... — felveszi. — Jól áll? I. : — Nem egészen. II. : — De hiszen ez női bunda! I. : — Az hát! II. : — Akkor megvan, hogy miért nem áll jól! I. : — Miért? II. : — Én férfi vagyok. I. : — Hadd próbáljam akkor föl én ... Phü ... II. : •— De hát ön is férfi. I. : — Majd a feleségemnek adom. II. : — Akkor miért hozta ide? I. : — Az ön feleségének. (Ű is felpróbálja, körbefo- rog.) — Jól áll? II. : — Nem nagyon. I.: — De az ára nem sok. Alkalmi... II.: — A szőrme valóban si lány. I. : — Hja, ezek mind ilyenek nyáron! Télen a bunda megvastagszik. megfényese- dik, és megsötétedil;. Még sose hallotta? II. : — Akkor jöjjön télen. I. : — Télen? Minek? II. : — Csak ügy. Egy kicsit becsengetni. Egy teára. Beszélgetni. hallgatni a rádiót. Phü ...! Nem csincsilla ez véletlenül? I. : — Lehet. Hány fok van? II. : — Körülbelül ötven. I. : — Árnyékban? II. : — Nem, bundában. I. : — Akkor mi a csodának van rajtam? II. : — Nehogy levegye! L: — Könnyebb lenne gondolkodni. II.: — De cipelni köny- nyebb, ha magán van. I.: — Jóisten! Izzadok. És akkor itt van ez a bunda .. . Szóval mennyiért akarja? H:. — Semennyiért. Azt akarom, hogy érezze a meleget. I. : — Köszönöm, ön valóban ... Phű . . . Nem tudom, de úgy gondolom ... II. : — Nem bánom, megveszem. Alkalmi áron kánikulában hordani megéri... Nem?... Naná! fTwdhott#: IHW JwéMt riádiós-fórum Mint megírtuk, hétfőn este sajtókonferenciát közvetített a Magyar Rádió Somogy megyéből. Kitágultak a megyehatárok, — nemcsak azáltal, hogy országos jelentőségű kérdéseket is tettek föl a részvevők, hanem azért is, mert a házigazda, Böhm József, a megyei tanács elnöke Keserű Jánosné köny- nyüipari miniszteren kívül az országos sajtó és a szomszédos megyei lapok képviselőit is üdvözölhette a konferencián. A megye lakói és a sajtószervek képviselői közül negyvenkilencen tettek föl összesen nyolcvanat. kérdést a Kapcsányi László, a riporter, házigazdáknak, s az egyórás adásban mindössze a felére si- | Fényképezőgépünk a saj tökérült választ adni. A többire konferencia helyszínén, a me- a Somogyi Néplap hasábjain gyei tanács vb-termében örö- válaszóinak az illetékesek. 1 kitett meg néhány mozzanatot. Keserű Jánosné válaszol. $
