Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-17 / 140. szám

Következetes irányítás rendszeres ellenőrzés 5 millió forint kavicsból —A pártalapszervezeteknek különleges, fontos szerepük van a pártihatározatok meg­valósításában és a párt tö­megkapcsolatának erősítésé­ben. A párt politikáját a dol­gozók nem kis mértékben an­nak alapján ítélik meg, hogy milyen tapasztalatokat szerez­nek; közvetlen munkahelyükön, hogyan érvényesül a párt po­litikája helyileg, milyen az alapszervezetek munkája, a kommunisták magatartása.-“ Pártunk X. kongresszusa je­lölte meg így az alapszerve­zetek és a kommunisták fel­adatát, s ez is jelzi: a párt- munkában ma igen fontos az | alapszervezetek tevékenyéé- gének javítása, a pártmunka színvonalánál: az emelése. Javítani a munkastílust Nemcsak az aiapszerveze- tekben, hanem az őket irányí­tó pántszervekinéL is ta­pasztalni: megértették a X. kongresszus határozatát, lát­ják az alapszervezetek fontos szerepét, jelentőségét és irá- I nyitó, segítő munkájukat en- j nek szellemében végzik. — Közel kerülni az alap- j szervezetekhez, s nemcsak a vezetőségekhez, hanem min­den egyes kommunistához. Olyan segítséget adni, hogy feladatukat minél eredménye­sebben láthassák eL Az élet­hez, a napi, gyakorlati felada- | tokhoz jobban igazodó munka­stílust nem csupán saját el­képzelésünk alapján formál­juk, hanem az alapszerveze­tiek pánaáhkáraimak, kommu- . miistánmak javaslatai alapján. Juhász István, a Siófoki Vá­rosi Pártbizottság első titkára és Takács Istvánná, a pártbi­zottság titkára beszélt így, amikor a .titkári értekezlel tapasztalatairól érdeklőd- Ha a párttitkárok . alapos, megfelelő tájékoztatókat kap­nak, a feladatokhoz illően ha­tározzák meg munkájukat, be­számoltatják őket az elvégzett munkáról, számon kérik a ha- tárqzatok végrehajtását, mó­dot nyújtanak nékik tapasztó- latezerzésre, továbbképzésre, akkor jelentős segítséget nyúj­tanak az alap6zervez!etek gya­korlati munkájához. Beszélgetés és kérdőlap Siófokon 47 pártalapszerve- zetben több mint másfél ezer (komimuinásta tevékenyke­dik. Nagy -erő ez, s erre á fej­lődő, gazdagodó városba®, az évről évre emelkedő idegen­forgalom miatt is igen nagy szükség van. A városi pártbizottság már korábban úgy határozott, hogy a különböző területeken dől- i ' gozó párttitkárok részére — í kereskedelem, ipar, mezőgaz- j daság, szolgáltatás stb. — csak | a valamennyiüket érintő, fon­tos kérdésekben tartanak kö­zös titkári értekezleteket, más esetekben pedig külön, jvisebb csoportokban tanácskoznak. A titkárok jónak, a jövő­ben is követendő módszernek tekintik ezt, hiszen így na­gyobb lehetőség nyílik a fel­adatok részletesebb, alaposabb megvitatására. Ez tűnt ki azokból a beszél­getésekből is, melyeket - a pártbizottság által létrehozott munkabizottságok 18 alapszer­vezetben folytattak. 42 titkár a múlt évben kérdőívet töltött ki. Ebben a végrehajtó bizott­ság vezetői a titkári értekez­letek számáról, színvonaláról érdeklődtek. A válaszok meg­erősítették a jelenlegi mód­szerek helyességét. Egyúttal javaslatokat is kértek, hogyan tehetnék ezeket az értekezle­teket még eredményesebbé. Tovább ezen az úton A -tizennyolc alapszervezet és a kérdőívet kitöltő titkárok többsége jónak tartja a titká­ri értekezletek számát, rend­szerét, a tárgyalt napirende­ket, s azt is, hogy a fonto­sabb párthatározatokról írá­sos emlékeztetőt kapnak a pártbizottságtól. Több bel- és külpolitikai, gazdaságpoliti­kai, ideológiai, a pártélettel, valamint a várospolitikával összefüggő tájékoztatót kértek a pártbizottság vezetőitől s ■még több helyszíni segítséget. Varga Gyulával, a Dél-bala­toni Regionális Vízmű Vállalat csúcsvezetőségének titkárával, Kovács Imrével, az Űj Tavasz Tsz -titkárával és Kapinya Er­nővel, a siófoki áfész titkár­helyettesével arról beszélget­tünk, hogyan ítélik meg ők a titkári értekezletek szerepét, s hogyan lehetne azokat még jobbá tenni. — Eredményes a pártbizott­ság vezetőinek a munkamód­szere. A titkári értekezletek­nek ez a rendszere jó, segíti munkánkat, örülünk annak is, .hogy látjuk: javaslatainkat, kéréseinket a pártbizottság vezetői figyelembe veszik. Az idegenforgalmi idény kezdete előtt Pálos Tamás, az MSZMP KB munkatársa tar­tott a titkárok: részére igen hasznos előadást. A várospoli­tikával kapcsolatos kérdéseik­re a párttitkárok részére tar­tott fórumon a város vezetői válaszoltak. Rendszeresen kap­ják a fontosabb párthatáro­zatokat tartalmazó emlékezte­tőket, s a tanács1 által negyed­évenként kiadott híradót is. (Ennek tartalmával már ke­vésbé elégedettek — szerintük az többet foglalkozhatna a fontosabb várospolitikai, az embereket érintő, érdeklő, s a jelölő gyűléseken elhangzott kérdésekkel.) A helyszíni beszélgetéseken adott -tanácsok, javaslatok végrehajtásának tapasztala­taira vb-üléseken, titkári ér­tekezleteken rendszeresen tér­jenek vissza, hogy ezzel még jobb, következetesebb munká­ra ösztönözzék az alapszerve- zetekei. Tartsanak közös ér­tekezleteket a gazdasági veze­tők és a titkárok részére, al­kalmanként tűzzék a titkári értekezlet napirendjére egy- egy alapszervezet tevékenysé­gének, munkamódszerének ér­tékelését Irányítás + ellenőrzés — A titkári értekezletek az élethez igazodnak, s ezzel ér­te el a pártbizottság, hogy közelebb került az alapszer­vezetekhez, segített bennünket abban, hogy emelhettük mun­kánk színvonalát, hogy a ve­zetőségeknek és az alapszerve- zeteknek is növekedett a te­kintélyük — mondták a be­szélgetés során a párttitkárok. Juhász Istvánnak, a városi pártbizottság első titkárának elmondtam a párttitkárokkal folytatott -beszélgetés tapasz­talatait. Szerinte ez arról győz­te meg őket, hogy munkáju­kat továbbra is ilyen módszer­rel folytassák. Még tervsze­rűbbé, rendszeresebbé teszik a helyszíni segítő munkát, na­gyobb figyelemmel kísérik, gyakrabban látogatják a több segítséget igénylő alapszerve- aetefcet. Ahogyan az első titkár megfogalmazta: — Titkáraink képzettebbé váltak, helyesen látják felada­taikat, és hajtják végre az értekezleteken megszabott tennivalókat. Még fokozottabb, céltudatosabb ellenőrzésre van szükség, mert csak így láthat­juk, hogyan sikerül a titkári értekezleteken elhangzottak valóra váltása, s így tapasztal­hatjuk irányító munkánk eredményeit, esetleges hibáit. Szaiai László Dráva-part hajóról A folyó szinte közepesen állt Párás, fülledi meleg volt. A vízfelszín fodrainak, apró örvényeinek gyorsan változó szövete — megszájmlálhataitlaín gazdagságú és mégis jellegze­tes drávai »mintáikkal« — te­rült a széles víztükörre. A parttól már egy méternyire igen mély a víz, a legjszála- I sább ember keze sem látszana j ki. Így a Dráva vize még a j part mentén sem locsog-fecseg I barátkozóan. A folyón minde­nütt ugyanaz a hang, mintha üveggyöngyöket pengetne vala­ki, végtelen türelemmel és nagy-nagy gyakorlattal. Azután a széles tükör szét­törik, vadul harsog a víz, fe­hér tarajok szöknek hátra a folyón, hosszú, lobogó viz- sörények vágnak át egymáson a motoros nyoméin. Megindult a Barátság, hozzákötve egy or­mótlan vasiuszály. A szél tüstént az arcunkba­te •A-iásKVí .♦.. 5-: 1 P ' ­A legnehezebb munka a kavicsszállítő gépsor irányítása. kap, finom homokot szitál a szemünkbe. Mégis jólesik ez a kis légmozgás: a kályha forró- ságávai vetekedő hajótest mel­lett, a rékkenő hőségben az ember még inkább nekifeszíti mellét a légáraimnak. Mellettünk fokozatosan ma­rad él a parit Különös világ ez innen szemlélve. Korhadt, ros- j katag facöűiöpmaradványdkra támaszkodik a zölddel buján tenyésző part, raktárházak so­rát hagyjuk el. Egyik-másik ablakából kíváncsian kandikál ki egy-egy ráérő fej. Pent a parton itt ott még látszik né­hány formátlanná kopott be­tonú unkó, a hajdani drávai (barcsi) kikötő ádőnágta fej- fája. Előttünk két terebélyes, formáttam kőhalom a vízben, _______UHU A z új kotr óhajó. Gyár az erdő tövében Óriás tartály és maszek munka Milliók a háztájiból (Tudósítónktól.) A csökölyi fogyasztási szö­vetkezet a legkisebb a me­gyében. Működési területe csak erre az egy községre ter­jed ki. Tizennégy éve szervezi itt a zöldség és gyümölcs háztáji termelését és felvásárlását Kovács János. Évente átlag 1,3—1,5 millió forintot fizet ki a termelőknek. A MÉK a sza­mócaidény alatt a kedvelt gyümölcsből 190 mázsát szál­lított el innen. 20 mázsával több ez, mint a termelőikkel megkötött szerződés. A májusi szárazság ellenére jól fizetett a szamóca. A felvásárolt mennyiségből 170 mázsa meg­felelt az export követelmé­nyeinek. A legjobb terme­lők Madarász József és Szeg­vári Antal voltak. Kovács Já7 nos az idén körülbelül 340 000 forintot fizetett ki szamócáért. Harminckettőn foglalkoztak ezzel a községben. Rövidesen beérik a málna is. Tizennégyen írtak alá szállí­tási szerződést, összesen ötven mázsa eladására Á szövetke­zet a telepítések idején az el­ső szaporítóanyagot ingyen adta a termelőknek. Az idén az időjárás kedvezett a mál­násoknak, az árak is jók, így biztosan jól járnak a terme­lők, és a szövetkezet is meg­találja számítását. A zöldségfélék közül az uborkát termelik Csökölyben a legszívesebben. Az idén 140-en vállalkoztak arra, hogy összesen 15 vagonnal, adnak el a szövetkezetnek. Tavaly az átvett 13 vagon termésért a szövetkezet 600 000 forintot fi­zetett. Burgonyából tavaly 21 va­gonnal vettek át. Most a' jövő héten számítanak az első új­burgonyára, és a felvásárlás folyamatos lesz az őszi burgo­nyáig. Sokan tapasztalják az idén is, hogy érdemes jó mi­nőségű vetőgumót venni, mert az kifizetődőbb, mint az in- nen-onnan összeszedett vető­burgonya. Természetesen egyéb zöldség- és gyümölcs- félék felvásárlásával is foglal­kozik a szövetkezet, de az nem jelentős. A 14 tagú méhész­szakcsoporttól 52 mázsa méz értékesítését várják. Kovács Jánoson kívül még egy felvásárló dolgozik a csö­kölyi áfész-nél, Farkas Imré- né. O június 15-ig 400 000 to­jást vett meg, s ez 20 száza­lékkal több, mint az előző év hasonló időszakában felvásá­rolt mennyiség A háztáji ba­romfitenyésztőknek — előze­tes felmérés alapján — riad­tak 16 000 naposcsibét, 1000 kacsát és félezer libát. Még i 600 kacsát helyeznek Jó. Az erdő tövében épült gyár udvara ötven, százötven köb­méteres, emelet magasságú tartályokkal van trie. Hegesz­tőpisztolyok fénye villan a csarnokokban, s hatalmas acéllemezeiket—minit a papírt — hajlítanak a gépek. A Bu­dapesti Vegyipari Gépgyár ta­hi gyáregységében egyre na­gyobb feladatokra vállalkozik a fiatal munkásgárda. Teleki Sándor gyáregységvezető a legnagyobb .munka rajzait mu­tatja: Százhalombattára ké­szül egy 40 ezer köbméteres olajtartály. A keréken, ezer tonna súlyú vasmonstrum a legnagyobb olajtartály lesz az országban. A hozzá szükséges lemezek vasúton érkeznek ide, hegesztöpísztolyokkal, lángvágókkal és ollókkal ..szab­ják az acélt, azután teherau­tóikon utaznák az alkatrészek Százhalombattára. Szinte az egész gyár ezen dolgozik most: a pontos ütemterv szerint 11200-nál több munkaórára van szükség az elkészítésé­hez. A határidő azonban kö­zeleg: július első napjaiban már útnak indítják az első szállítmányt Éppen egy év­vel azután, hogy megkezdte a próbatermelést a szép környe­zetben épült gyár. Erről az egy esztendőről kérdezzük a gyáregység- vezetőt, s ő azzal felel, hogy három évre számították eredetileg a tana- j lóidat. Ügy gondolkodtak az induláskor, hogy legalább ennyi időre lesz szükség, amíg teljesíteni tudja a tabi gyár is a budapesti normákat. Most egy év után már vannak olyan munkaterületek, ahol a telje­sítmény elérte a száz százalé­kot Másutt — például a láng­vágóknál — a teljesítmény jóval alacsonyabb, mint a bu­dapesti gyárban. A gyár ter­vezésénél nem vették figye­lembe azt, hogy mekkora munkadarabokkal dolgoznak majd. Most kicsi a hely, s ez nehezíti a munkát A javuló teljesítmények mö­gött — a szorgalom mellett — J megfelelő ösztönző rendszer. rejlik. Anyagilag is érdekelt­té tették a munkásokat ab­ban, hogy emeljék ttíjesít- ményüket A májusban életbe lépett bérszabályzat azt is lehetővé teszi, hogy — a nye­reségrészesedés terhére — a legjobb teljesítménynöveke­dést élért munkások jutalmat kapjanak. Érdekessége ennek a rendszernek az is, hogy nem a gyár vezetői, hanem a bri­gádvezetők osztják él a jutal­mat, a bizalmiak meghallga­tása után. S ez a demokrati­kus rendszer — a tapasztala­tok bizonyítják — jobb mun­kára serkent. Ez a rendszer természetesen akkor válik igazán ösztönző­vé, ha megfelelőek a folya­matos munka feltételéi: a jó dokumentáció, az egyenletes anyagéHátás, a jó szerszámok előteremtése azonban már a gyár feladata. S ezt eddig meg­tette. A gyáregy­ségvezetőtől kérdezzük: miként ítrii meg ő a mun­kamorált, az üzem és a mun­kások viszonyát? így féld: — Július elsején egy éve lesz, hogy megkezdődött a pró­batermelés. Az emberek a kez­deti időszakban egymást ész­re sem véve, szinte izoláltan dolgoztak. Ez nemcsak a mun­kafegyelemre, hanem a telje­sítményékre is rányomta bé­lyegét. Bebizonyosodott, hogy csak egymásra támaszkodva, egymást segítve lehet eredmé­nyeket elérni. Azután kezdtek kialakulni a »magok«. .Azok az emberek, akik dolgozni, ke­resni akartak, fölvették a kap­csolatot egymással. S aki nem akart az általuk diktált ütem­ben dolgozni, azt kérték, hogy tegyük át más munkaterület­re. Másutt, ahol a munkakö­rülmények jobban megfelel­ték, nagy részük hónapról hó­napra javította tevékenységét De volt körülbelül 18—20 em­ber, aki kilépett a gyárból. Ezt az időszakot nevezzük mi kristályosodási folyamatnak, s én úgy érzem, befejezéséhez közeledik ez. A csarnokban már fél szóból, egy mozdulat­ból is értük egymást az embe­rek, s a javuló teljesítmények­hez ez is hozzátartozik. A tabi gyár­egység nem nagy: az anyagban és gépekben le­vő százmilliós értékkel száz munkás dolgozik. Itt nemcsak a portás, hanem a gyárveze­tőség is személy szerint ismer mindenkit — A múlt év végén elter­jedt a fusizás, a gyárban vég­zett »maszek« munka. Olaj- kályhát, egyebeket akartak készíteni, javítani. Gyorsan közbeléptünk. Munkaidő után, külön engedéllyel a saját hol­miját javíthatja az, aki meg­felelően dolgozik. Az emberek először nem értették az intéz­kedést, ma már világos, hogy a rendhez, a termelés követel­te fegyelemhez ez is facnzzá- tartozik. K. L de a hairmiaKiüki sem tud étaej- tőani; fölötte a víz haragos-ha­bossá válik. A kokoloaszus- romok a hajdani vasúti híd pilléreinek maradványai. Élénk forgalom zajlott valami- kar itt e szép fólyómeniti tá­jon. Dráva! hajózás, vasúti tranzitforgatarn. Barcs kedve­ző földrajza adottságai kama­toztak a századforduló idején. Azóta azonban óriásit fordult a történetijeim kereke. Egészen más körülmények és feltételek mellett, gyökeresen más úton indult meg a község fejlődése. S ezt az utat nem a korhadó cölöperdők és a lekopott kikö­tőd »wasserkopf«-ok jelzik, hanem egyebek között a nagy malomiban létesült korszerű »vasgyár« — ahogy Barcson mondják —, s ebben' a szel­lemben élnek dolgoznak ven­déglátóink, a község költség­vetési üzemének dolgozói is. Öreg kotróhajó dohog az egyik kanyarban, öblös kana­laiból ömlik a kavics, a sóder, triók a széles uszály. A kis mo­toros állandóan úton van: üres uszállyal fölfelé pontosan kétszer annyi ideig tart az út, mint a 30—40 tonnányi terhet vontatva lefelé. Halász Miklós, a költségve­tési üzem fiatal igazgatója: — A drávai kavicsnak na­gyon jó a híre. Egyenletes, szép gömbölyű, és ami még fontosabb, egyáltalán, nem iszapos. Nyolcvan—kilencven- ezer köbméternyi kerül a fel­színire egy évben, s ennek a mennyiségnek a nagyobbik ré­szét szinte rögtön tovább ia szállítjuk Baranya megyébe. A kavicskotró részleg a költség­vetési üzem egyik laggazdasá- gosabb egysége: az üzem mun­kájának mintegy 18—20 szá­zalékát adja a folyam! ka­vicskotrás, körülbelül 5 millió forint értékben. Dolgozóinknak viszont nem egészen tíz száza­lékát foriaóköztotjuk csak itt. A kavicskotró özem azonban nem elszigetelt tevé­kenység itt a Dráva mentén. Még ebben az évben megindul Barcson egy igen korszerű, az országban egyedülálló mész- homok-báglagyár építése, amely eszi majd a hantokat, a jelenlegi többszörösét S ez a kavücskotrókra is új, nagyobb feladatot ró. Növelni kell a kapacitásit: már csaknem elké­szült az új, nagyobb teljesít­ményű kotróhajó, nagyobb uszályokra is szükség lesz, s a kirakó mellett erősebb testű, nagyobb teljesítményű moto­ros ringatózik a vízen. Ez lesz a Barátság utóda. — Amikor megindul a gyár­ban a termelés, nálunk is min­den készen áll — mondja az igazgató. — Rajtunk nem mú­lik. A tanács tőlünk sose vonja ri a nyereséget más óéira. De ikril is a pénz, mert ha fejlesz­teni korszerűsíteni kell, csak saját erőből futja. Ez utóbhi megjegyzésére srimite példa az egész kavics- koti-órészleg. Az új fcotróhajót a tmk-sok »bütykölik«, a szel­lemes kavi esikirakó berende­zést amely nagymértékben csökkentette a nehéz fizikai munkát, szintén, ők szerkesz­tették. S még így sem könnyű a munka itt, nap nap után az ezer tonnákban mérhető só­dernál vesződve, esőben, tűző napsütésben, s még a folyó szeszélyeinek is kitéve. — Mégis — hallom —, akik itt dolgoznak, mással aligha cserélnének. Csupor Tibor Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom