Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-17 / 140. szám
Következetes irányítás rendszeres ellenőrzés 5 millió forint kavicsból —A pártalapszervezeteknek különleges, fontos szerepük van a pártihatározatok megvalósításában és a párt tömegkapcsolatának erősítésében. A párt politikáját a dolgozók nem kis mértékben annak alapján ítélik meg, hogy milyen tapasztalatokat szereznek; közvetlen munkahelyükön, hogyan érvényesül a párt politikája helyileg, milyen az alapszervezetek munkája, a kommunisták magatartása.-“ Pártunk X. kongresszusa jelölte meg így az alapszervezetek és a kommunisták feladatát, s ez is jelzi: a párt- munkában ma igen fontos az | alapszervezetek tevékenyéé- gének javítása, a pártmunka színvonalánál: az emelése. Javítani a munkastílust Nemcsak az aiapszerveze- tekben, hanem az őket irányító pántszervekinéL is tapasztalni: megértették a X. kongresszus határozatát, látják az alapszervezetek fontos szerepét, jelentőségét és irá- I nyitó, segítő munkájukat en- j nek szellemében végzik. — Közel kerülni az alap- j szervezetekhez, s nemcsak a vezetőségekhez, hanem minden egyes kommunistához. Olyan segítséget adni, hogy feladatukat minél eredményesebben láthassák eL Az élethez, a napi, gyakorlati felada- | tokhoz jobban igazodó munkastílust nem csupán saját elképzelésünk alapján formáljuk, hanem az alapszervezetiek pánaáhkáraimak, kommu- . miistánmak javaslatai alapján. Juhász István, a Siófoki Városi Pártbizottság első titkára és Takács Istvánná, a pártbizottság titkára beszélt így, amikor a .titkári értekezlel tapasztalatairól érdeklőd- Ha a párttitkárok . alapos, megfelelő tájékoztatókat kapnak, a feladatokhoz illően határozzák meg munkájukat, beszámoltatják őket az elvégzett munkáról, számon kérik a ha- tárqzatok végrehajtását, módot nyújtanak nékik tapasztó- latezerzésre, továbbképzésre, akkor jelentős segítséget nyújtanak az alap6zervez!etek gyakorlati munkájához. Beszélgetés és kérdőlap Siófokon 47 pártalapszerve- zetben több mint másfél ezer (komimuinásta tevékenykedik. Nagy -erő ez, s erre á fejlődő, gazdagodó városba®, az évről évre emelkedő idegenforgalom miatt is igen nagy szükség van. A városi pártbizottság már korábban úgy határozott, hogy a különböző területeken dől- i ' gozó párttitkárok részére — í kereskedelem, ipar, mezőgaz- j daság, szolgáltatás stb. — csak | a valamennyiüket érintő, fontos kérdésekben tartanak közös titkári értekezleteket, más esetekben pedig külön, jvisebb csoportokban tanácskoznak. A titkárok jónak, a jövőben is követendő módszernek tekintik ezt, hiszen így nagyobb lehetőség nyílik a feladatok részletesebb, alaposabb megvitatására. Ez tűnt ki azokból a beszélgetésekből is, melyeket - a pártbizottság által létrehozott munkabizottságok 18 alapszervezetben folytattak. 42 titkár a múlt évben kérdőívet töltött ki. Ebben a végrehajtó bizottság vezetői a titkári értekezletek számáról, színvonaláról érdeklődtek. A válaszok megerősítették a jelenlegi módszerek helyességét. Egyúttal javaslatokat is kértek, hogyan tehetnék ezeket az értekezleteket még eredményesebbé. Tovább ezen az úton A -tizennyolc alapszervezet és a kérdőívet kitöltő titkárok többsége jónak tartja a titkári értekezletek számát, rendszerét, a tárgyalt napirendeket, s azt is, hogy a fontosabb párthatározatokról írásos emlékeztetőt kapnak a pártbizottságtól. Több bel- és külpolitikai, gazdaságpolitikai, ideológiai, a pártélettel, valamint a várospolitikával összefüggő tájékoztatót kértek a pártbizottság vezetőitől s ■még több helyszíni segítséget. Varga Gyulával, a Dél-balatoni Regionális Vízmű Vállalat csúcsvezetőségének titkárával, Kovács Imrével, az Űj Tavasz Tsz -titkárával és Kapinya Ernővel, a siófoki áfész titkárhelyettesével arról beszélgettünk, hogyan ítélik meg ők a titkári értekezletek szerepét, s hogyan lehetne azokat még jobbá tenni. — Eredményes a pártbizottság vezetőinek a munkamódszere. A titkári értekezleteknek ez a rendszere jó, segíti munkánkat, örülünk annak is, .hogy látjuk: javaslatainkat, kéréseinket a pártbizottság vezetői figyelembe veszik. Az idegenforgalmi idény kezdete előtt Pálos Tamás, az MSZMP KB munkatársa tartott a titkárok: részére igen hasznos előadást. A várospolitikával kapcsolatos kérdéseikre a párttitkárok részére tartott fórumon a város vezetői válaszoltak. Rendszeresen kapják a fontosabb párthatározatokat tartalmazó emlékeztetőket, s a tanács1 által negyedévenként kiadott híradót is. (Ennek tartalmával már kevésbé elégedettek — szerintük az többet foglalkozhatna a fontosabb várospolitikai, az embereket érintő, érdeklő, s a jelölő gyűléseken elhangzott kérdésekkel.) A helyszíni beszélgetéseken adott -tanácsok, javaslatok végrehajtásának tapasztalataira vb-üléseken, titkári értekezleteken rendszeresen térjenek vissza, hogy ezzel még jobb, következetesebb munkára ösztönözzék az alapszerve- zetekei. Tartsanak közös értekezleteket a gazdasági vezetők és a titkárok részére, alkalmanként tűzzék a titkári értekezlet napirendjére egy- egy alapszervezet tevékenységének, munkamódszerének értékelését Irányítás + ellenőrzés — A titkári értekezletek az élethez igazodnak, s ezzel érte el a pártbizottság, hogy közelebb került az alapszervezetekhez, segített bennünket abban, hogy emelhettük munkánk színvonalát, hogy a vezetőségeknek és az alapszerve- zeteknek is növekedett a tekintélyük — mondták a beszélgetés során a párttitkárok. Juhász Istvánnak, a városi pártbizottság első titkárának elmondtam a párttitkárokkal folytatott -beszélgetés tapasztalatait. Szerinte ez arról győzte meg őket, hogy munkájukat továbbra is ilyen módszerrel folytassák. Még tervszerűbbé, rendszeresebbé teszik a helyszíni segítő munkát, nagyobb figyelemmel kísérik, gyakrabban látogatják a több segítséget igénylő alapszerve- aetefcet. Ahogyan az első titkár megfogalmazta: — Titkáraink képzettebbé váltak, helyesen látják feladataikat, és hajtják végre az értekezleteken megszabott tennivalókat. Még fokozottabb, céltudatosabb ellenőrzésre van szükség, mert csak így láthatjuk, hogyan sikerül a titkári értekezleteken elhangzottak valóra váltása, s így tapasztalhatjuk irányító munkánk eredményeit, esetleges hibáit. Szaiai László Dráva-part hajóról A folyó szinte közepesen állt Párás, fülledi meleg volt. A vízfelszín fodrainak, apró örvényeinek gyorsan változó szövete — megszájmlálhataitlaín gazdagságú és mégis jellegzetes drávai »mintáikkal« — terült a széles víztükörre. A parttól már egy méternyire igen mély a víz, a legjszála- I sább ember keze sem látszana j ki. Így a Dráva vize még a j part mentén sem locsog-fecseg I barátkozóan. A folyón mindenütt ugyanaz a hang, mintha üveggyöngyöket pengetne valaki, végtelen türelemmel és nagy-nagy gyakorlattal. Azután a széles tükör széttörik, vadul harsog a víz, fehér tarajok szöknek hátra a folyón, hosszú, lobogó viz- sörények vágnak át egymáson a motoros nyoméin. Megindult a Barátság, hozzákötve egy ormótlan vasiuszály. A szél tüstént az arcunkbate •A-iásKVí .♦.. 5-: 1 P ' A legnehezebb munka a kavicsszállítő gépsor irányítása. kap, finom homokot szitál a szemünkbe. Mégis jólesik ez a kis légmozgás: a kályha forró- ságávai vetekedő hajótest mellett, a rékkenő hőségben az ember még inkább nekifeszíti mellét a légáraimnak. Mellettünk fokozatosan marad él a parit Különös világ ez innen szemlélve. Korhadt, ros- j katag facöűiöpmaradványdkra támaszkodik a zölddel buján tenyésző part, raktárházak sorát hagyjuk el. Egyik-másik ablakából kíváncsian kandikál ki egy-egy ráérő fej. Pent a parton itt ott még látszik néhány formátlanná kopott betonú unkó, a hajdani drávai (barcsi) kikötő ádőnágta fej- fája. Előttünk két terebélyes, formáttam kőhalom a vízben, _______UHU A z új kotr óhajó. Gyár az erdő tövében Óriás tartály és maszek munka Milliók a háztájiból (Tudósítónktól.) A csökölyi fogyasztási szövetkezet a legkisebb a megyében. Működési területe csak erre az egy községre terjed ki. Tizennégy éve szervezi itt a zöldség és gyümölcs háztáji termelését és felvásárlását Kovács János. Évente átlag 1,3—1,5 millió forintot fizet ki a termelőknek. A MÉK a szamócaidény alatt a kedvelt gyümölcsből 190 mázsát szállított el innen. 20 mázsával több ez, mint a termelőikkel megkötött szerződés. A májusi szárazság ellenére jól fizetett a szamóca. A felvásárolt mennyiségből 170 mázsa megfelelt az export követelményeinek. A legjobb termelők Madarász József és Szegvári Antal voltak. Kovács Já7 nos az idén körülbelül 340 000 forintot fizetett ki szamócáért. Harminckettőn foglalkoztak ezzel a községben. Rövidesen beérik a málna is. Tizennégyen írtak alá szállítási szerződést, összesen ötven mázsa eladására Á szövetkezet a telepítések idején az első szaporítóanyagot ingyen adta a termelőknek. Az idén az időjárás kedvezett a málnásoknak, az árak is jók, így biztosan jól járnak a termelők, és a szövetkezet is megtalálja számítását. A zöldségfélék közül az uborkát termelik Csökölyben a legszívesebben. Az idén 140-en vállalkoztak arra, hogy összesen 15 vagonnal, adnak el a szövetkezetnek. Tavaly az átvett 13 vagon termésért a szövetkezet 600 000 forintot fizetett. Burgonyából tavaly 21 vagonnal vettek át. Most a' jövő héten számítanak az első újburgonyára, és a felvásárlás folyamatos lesz az őszi burgonyáig. Sokan tapasztalják az idén is, hogy érdemes jó minőségű vetőgumót venni, mert az kifizetődőbb, mint az in- nen-onnan összeszedett vetőburgonya. Természetesen egyéb zöldség- és gyümölcs- félék felvásárlásával is foglalkozik a szövetkezet, de az nem jelentős. A 14 tagú méhészszakcsoporttól 52 mázsa méz értékesítését várják. Kovács Jánoson kívül még egy felvásárló dolgozik a csökölyi áfész-nél, Farkas Imré- né. O június 15-ig 400 000 tojást vett meg, s ez 20 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában felvásárolt mennyiség A háztáji baromfitenyésztőknek — előzetes felmérés alapján — riadtak 16 000 naposcsibét, 1000 kacsát és félezer libát. Még i 600 kacsát helyeznek Jó. Az erdő tövében épült gyár udvara ötven, százötven köbméteres, emelet magasságú tartályokkal van trie. Hegesztőpisztolyok fénye villan a csarnokokban, s hatalmas acéllemezeiket—minit a papírt — hajlítanak a gépek. A Budapesti Vegyipari Gépgyár tahi gyáregységében egyre nagyobb feladatokra vállalkozik a fiatal munkásgárda. Teleki Sándor gyáregységvezető a legnagyobb .munka rajzait mutatja: Százhalombattára készül egy 40 ezer köbméteres olajtartály. A keréken, ezer tonna súlyú vasmonstrum a legnagyobb olajtartály lesz az országban. A hozzá szükséges lemezek vasúton érkeznek ide, hegesztöpísztolyokkal, lángvágókkal és ollókkal ..szabják az acélt, azután teherautóikon utaznák az alkatrészek Százhalombattára. Szinte az egész gyár ezen dolgozik most: a pontos ütemterv szerint 11200-nál több munkaórára van szükség az elkészítéséhez. A határidő azonban közeleg: július első napjaiban már útnak indítják az első szállítmányt Éppen egy évvel azután, hogy megkezdte a próbatermelést a szép környezetben épült gyár. Erről az egy esztendőről kérdezzük a gyáregység- vezetőt, s ő azzal felel, hogy három évre számították eredetileg a tana- j lóidat. Ügy gondolkodtak az induláskor, hogy legalább ennyi időre lesz szükség, amíg teljesíteni tudja a tabi gyár is a budapesti normákat. Most egy év után már vannak olyan munkaterületek, ahol a teljesítmény elérte a száz százalékot Másutt — például a lángvágóknál — a teljesítmény jóval alacsonyabb, mint a budapesti gyárban. A gyár tervezésénél nem vették figyelembe azt, hogy mekkora munkadarabokkal dolgoznak majd. Most kicsi a hely, s ez nehezíti a munkát A javuló teljesítmények mögött — a szorgalom mellett — J megfelelő ösztönző rendszer. rejlik. Anyagilag is érdekeltté tették a munkásokat abban, hogy emeljék ttíjesít- ményüket A májusban életbe lépett bérszabályzat azt is lehetővé teszi, hogy — a nyereségrészesedés terhére — a legjobb teljesítménynövekedést élért munkások jutalmat kapjanak. Érdekessége ennek a rendszernek az is, hogy nem a gyár vezetői, hanem a brigádvezetők osztják él a jutalmat, a bizalmiak meghallgatása után. S ez a demokratikus rendszer — a tapasztalatok bizonyítják — jobb munkára serkent. Ez a rendszer természetesen akkor válik igazán ösztönzővé, ha megfelelőek a folyamatos munka feltételéi: a jó dokumentáció, az egyenletes anyagéHátás, a jó szerszámok előteremtése azonban már a gyár feladata. S ezt eddig megtette. A gyáregységvezetőtől kérdezzük: miként ítrii meg ő a munkamorált, az üzem és a munkások viszonyát? így féld: — Július elsején egy éve lesz, hogy megkezdődött a próbatermelés. Az emberek a kezdeti időszakban egymást észre sem véve, szinte izoláltan dolgoztak. Ez nemcsak a munkafegyelemre, hanem a teljesítményékre is rányomta bélyegét. Bebizonyosodott, hogy csak egymásra támaszkodva, egymást segítve lehet eredményeket elérni. Azután kezdtek kialakulni a »magok«. .Azok az emberek, akik dolgozni, keresni akartak, fölvették a kapcsolatot egymással. S aki nem akart az általuk diktált ütemben dolgozni, azt kérték, hogy tegyük át más munkaterületre. Másutt, ahol a munkakörülmények jobban megfelelték, nagy részük hónapról hónapra javította tevékenységét De volt körülbelül 18—20 ember, aki kilépett a gyárból. Ezt az időszakot nevezzük mi kristályosodási folyamatnak, s én úgy érzem, befejezéséhez közeledik ez. A csarnokban már fél szóból, egy mozdulatból is értük egymást az emberek, s a javuló teljesítményekhez ez is hozzátartozik. A tabi gyáregység nem nagy: az anyagban és gépekben levő százmilliós értékkel száz munkás dolgozik. Itt nemcsak a portás, hanem a gyárvezetőség is személy szerint ismer mindenkit — A múlt év végén elterjedt a fusizás, a gyárban végzett »maszek« munka. Olaj- kályhát, egyebeket akartak készíteni, javítani. Gyorsan közbeléptünk. Munkaidő után, külön engedéllyel a saját holmiját javíthatja az, aki megfelelően dolgozik. Az emberek először nem értették az intézkedést, ma már világos, hogy a rendhez, a termelés követelte fegyelemhez ez is facnzzá- tartozik. K. L de a hairmiaKiüki sem tud étaej- tőani; fölötte a víz haragos-habossá válik. A kokoloaszus- romok a hajdani vasúti híd pilléreinek maradványai. Élénk forgalom zajlott valami- kar itt e szép fólyómeniti tájon. Dráva! hajózás, vasúti tranzitforgatarn. Barcs kedvező földrajza adottságai kamatoztak a századforduló idején. Azóta azonban óriásit fordult a történetijeim kereke. Egészen más körülmények és feltételek mellett, gyökeresen más úton indult meg a község fejlődése. S ezt az utat nem a korhadó cölöperdők és a lekopott kikötőd »wasserkopf«-ok jelzik, hanem egyebek között a nagy malomiban létesült korszerű »vasgyár« — ahogy Barcson mondják —, s ebben' a szellemben élnek dolgoznak vendéglátóink, a község költségvetési üzemének dolgozói is. Öreg kotróhajó dohog az egyik kanyarban, öblös kanalaiból ömlik a kavics, a sóder, triók a széles uszály. A kis motoros állandóan úton van: üres uszállyal fölfelé pontosan kétszer annyi ideig tart az út, mint a 30—40 tonnányi terhet vontatva lefelé. Halász Miklós, a költségvetési üzem fiatal igazgatója: — A drávai kavicsnak nagyon jó a híre. Egyenletes, szép gömbölyű, és ami még fontosabb, egyáltalán, nem iszapos. Nyolcvan—kilencven- ezer köbméternyi kerül a felszínire egy évben, s ennek a mennyiségnek a nagyobbik részét szinte rögtön tovább ia szállítjuk Baranya megyébe. A kavicskotró részleg a költségvetési üzem egyik laggazdasá- gosabb egysége: az üzem munkájának mintegy 18—20 százalékát adja a folyam! kavicskotrás, körülbelül 5 millió forint értékben. Dolgozóinknak viszont nem egészen tíz százalékát foriaóköztotjuk csak itt. A kavicskotró özem azonban nem elszigetelt tevékenység itt a Dráva mentén. Még ebben az évben megindul Barcson egy igen korszerű, az országban egyedülálló mész- homok-báglagyár építése, amely eszi majd a hantokat, a jelenlegi többszörösét S ez a kavücskotrókra is új, nagyobb feladatot ró. Növelni kell a kapacitásit: már csaknem elkészült az új, nagyobb teljesítményű kotróhajó, nagyobb uszályokra is szükség lesz, s a kirakó mellett erősebb testű, nagyobb teljesítményű motoros ringatózik a vízen. Ez lesz a Barátság utóda. — Amikor megindul a gyárban a termelés, nálunk is minden készen áll — mondja az igazgató. — Rajtunk nem múlik. A tanács tőlünk sose vonja ri a nyereséget más óéira. De ikril is a pénz, mert ha fejleszteni korszerűsíteni kell, csak saját erőből futja. Ez utóbhi megjegyzésére srimite példa az egész kavics- koti-órészleg. Az új fcotróhajót a tmk-sok »bütykölik«, a szellemes kavi esikirakó berendezést amely nagymértékben csökkentette a nehéz fizikai munkát, szintén, ők szerkesztették. S még így sem könnyű a munka itt, nap nap után az ezer tonnákban mérhető sódernál vesződve, esőben, tűző napsütésben, s még a folyó szeszélyeinek is kitéve. — Mégis — hallom —, akik itt dolgoznak, mással aligha cserélnének. Csupor Tibor Somogyi Néplap
