Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-27 / 122. szám
mLéfekben hozzá egyre közelebbm Tettei ma is példát adnak I forradalmár orvos emlékeit kerestek Zalába»: Alakja mindng izgatott és foglalkozta lőtt, hiszen. nála szebben senki sem írt Laitiin- cáékról. Csak az fogalmazhatott így, aki őszinte küzdő- társuk volt elejéből fogva. Most az adott alkalmat a személyével való foglalkozásra, hogy csütörtökön lesz születésének 90. évfordulója. Ezt a diplomát Hamburger Özvegye adta át Székelyhidy Vilmosnak Kis zalai falukon keresztül utaztunk Za- laszantgrótra. Először Zala- udvarnokon álltunk meg. Itt született dr. Haimiburger Jenő, s a házon, ezt ma emléktábla hirdeti. Innen már egészen, közel van Szentgrót. A hatezer lakosú nagyközség központja egészen, városias. A művelődési központ az ő nevét viseli. Vattai Dénes igazaiéval arról beszélgettünk, mint ápolják Hamburger emlékét Ugyanis a forradalmár orvosról való megemlékezés a művelődési központ programjának is középponjtában álL Tavaly emlékbizottság alakult a nagyközségben, hagy születésének kilencvenedik, majd századik évfordulóját méltó keretek között ünnepelhessék meg. — Március I8-án kezdődött az ünnepségsorozat Hatodkísért bennünket a nagyközségi tanácsra. Itt dolgozik Székelyhidy Vilmos igazgatási csoportvezető. Ez az ötvenkilenc éves, energikus férfi, élő lexikon, szinte mindent tud Hamburgerről. Az első könyvét akkor adták ki, amikor felavatták a fiorradalmis- ta mellszobrát — 1956. március 18-án — Zalaegerszegen, Több mint két évtizede gyűjti az emlékeket dokumentumokat Olyan okmányokat bányászott ki többék között, mint dr . Hamburger Jenő születési anyakönyvi kivonata. Sokáig tévesen, jelölték meg a születése napját s ő ezzel bizonyította, hogy 1883. május 31-én született. Állandóan kapcsolatban áll levéltárakkal és olyan személyekkel, akik ismerték Hamburgert. Az özvegyévé! sokat beszélgetett, amikor hazatért a Hamburg«- hatotta maszkját Markuzov szovjet művész kesza tette. szer rendezték: meg a Hamburger-napot a nagyközségben. A fiatalok vetélkedőjének £5 témája a Tanácsköztársaság története és Hamburger élete volt. — Írtak ki pályázatokat is? — Természetesen. A honismereti pályázat dijait decemberben adtuk kL Három pályamunka faglaílikozobt az életével. s az első díjat is egy Hamburgerről szóló dolgozat vitte el. December elejéig várjuk az anyagokat a Hogy él Hamburger a mai emberek emlékezetében? című pályázatra. A nagyközség iskolásai nagyon megkedvelték a Szegények orvosa nevű akciót. Az úttörők összegyűjtik, mit tudnak az idős emberek a szegényeiket felkaroló orvos tetteiről. A művelődési központ amatőréi dokumentumfilmet készítenek Hamburgerról. — Milyen rendezvények tesznek még? — Harmadszor rendezzük meg az általános orvosok dunántúli szervezetének Ham- burger-em1 -knapjáf. Az idén a rörit’enioió'sia a témája. Za- las7o.n<-a-iVon találkoznak a merve, illetve a kömvező megvék honismereti diákszak- köre-'nek képviselői. A Tanácsköztársaság személyiségeiről — köztük természetesen Hamburgerről beszélnek. Szeretnék feWútani a nagyközségben Harmtburs'er mellszobrát, s szó van eCTv emlékpiakett elkészí- tésrtrö! is. I Vattai Dénes igazgató átSzovjetuniőbőt és tőle is sóik dokumentumot, emléktárgyat kapott A hivatal szekrényéből most elővette például Hamburgier diplomáját (A múzeum két helyiségből áU, s nem fér el minden.) Amíg a diplomáját tanulmányoztuk, szóba került Szó- kélyhidy Vilmos tanulmánya is, amely már teljesen elkészült, s csak kiadásra vár. A könyv bőven foglalkozik a forradalmár somogyi tevékenységével is. — Evekig gyűjtöttem az anyagot s azért írtam, hogy ne menjen feledésbe seínimi.. A tan ác.sh ázáról elindultunk a dr. Hamburger Jenő járási munkásmozgalmi és helytörténeti kiállításra. Az utca, amelynek sarkán a múzeum áJll, számién az ő nevét viseli. Emléktábla hirdeti, hogy ebben a házban élt és dolgozott 1910-től 1914-ig. Amikor Székelyhidy Vilmos kinyitotta az ajtót, s beléptünk az első terembe, rögtön szemünkbe ötlött a jól ismert kép hatalmas méretű nagyítása: a külföldi újságírók látogatásáról a Kaposvár nyíl- lett1 szövetkezetben. Az ajtó mellett tablón egy rövid életrajz is kiemeld, hogy Hamburger Jenő esviík »vezetője a somogi/i forradalmi parasztmegmozdulásoknak és a szö- vetkezti mozgalomnak«. Bármilyen elcsépelt a kfcfe- iezés. mé*is leírom: nagy hatással volt ránk a két terem árváid», tev innen' fontos. notesz látható ae első tártéban. Biztos, hogy érdemes alaposabban tanulmányozni a földosztásról följegyzett tervezetet. Székelyhidy a tanulmányában külön kiemeli ezt, hiszen még ma is sok vitára ad okot a Tanácsköztársaság földpaliitáikája. Ez a notesz bizonyítja, hogy Hamburgernek mi volt az elképzelése a fötld- osztásról. Székelyhidy Vilmos felhívta a figyelmünket Hamburger orvosi népszerűségére. Előhozta a hatalmas, régi orvosi naplót, s fellapozta az egykori betegek nevét Valóban mesz- sze földről jártak a szegények doktorához: örtiloSból, Bala- tonszengityörgyröl. Gyékényesről, Szenyérből, Hárain.- fiáról, Somogysámsonbótl stb., S mivel nemcsak vizsgált, hanem beszélgetett is a betegekkel, sokat megtudott arról, hogyan él a falusi ember a szomszéd megyében. Cirill betűs cikk hívta fel magára a figyelmet. A Pravda beszámolója az első magyar- országi »bolsevikperről". Nagyon szép szavaikkal méltatja Hamburger háborúellenes ki- állását, amikor hadbíróság élé állították 1918 őszén. Amikor a pozsonyi élvtársak kiszabadították a börtönből, innen már olyan az útja, hogy szinte minden percét a forradalom, a harc az új hirdetése töltötte ki; az annyira szeretett szeglénynép fölemelése — az ő szavaival: a magyar ugar megváltása, új egészséges életre keltése — következett, akármilyen poszton állt is. Cikkek, leveleik, táviratok mutatják a múzeumban ezt az időszakot. Ami bennünket különösen érdekelt: sokat foglalkozott Somoggyal. S úgy értékelte, hogy a diktatúra egyik legerősebb, legkeményebb vármegyéje. Sok fénykép, irat, rajz, dombormű látható a múzeum másik termében arról, miniéit s hogyan tevékenykedett Hamburger Jénő orvosként a Szovjetunióban, 1936. december 14-én bekövetkezett haláláig. Kun Béla azt mondta a ravatalánál: »hosszú időn át fognak beszólni rólad, Hamburger . Jenő,-“ Gábor Andor sorai szinte rímelnek erre: Időben tőle egyre távolabb, / Lélekben hozzá egyre közelebb, /Emléke bennünk nemcsak megmarad, / De nőve nő.Megígérték, hogy hamvait hazaviszik a felszabadított Magyarországra. Székelyhidy Vilmos nagyon pontosan megírja a tanulmányában, hogy 1947 tavaszán egy szovjet katonai repülőgép díszes már- ványumában hazahozta a Kreml falából Hamburger Jenő hamvait Zalaszentgnót- ra. 1955-ben felavatták a síremlékét a község temetőjében, 1964-ben pedig ugyanitt temették él az özvegyét is; Erőt meríthetünk e nagy egyéniség életéboL Nekünk külön őröm, hogy a kiállítás ilyen sok fényképpel, dokumentummal mutatja be a Somoggyal való kapcsolatát. Lajos Géza ifi" . u: I 4A forradalmár orvos mellszobra Zalaegerszegen Latiica-yiada A nádasdi erdőszélen tizenkét sár sorban-szépen, vörösöket temetnek. A tiszt urak mulatoznak, nevetnek. »Állj elő hát, Szalma János! Te is, Farkas komisszá ros! — Szól a báró Prónay. Mehettek már Marcaliba Simon paphó’ meggyőnni.“ Véres hajnal, hűvös szellő... Meghal mind a tizenkettő, egy jajszót sem hallani, csak a kányák károgását, a tiszt urak káromlását hallani. A Latinca az utolsó, tust húz rá a muzsikaszó. Nincs irgalom, kegyelem; várja már a magaásta sírverem. »A szád széle jaj be véres... Népbiztos úr, ne légy kényes, meghagyom az életed! Gyere hozzánk, jó leszel te mdközöttünk fehérnek!“ *A szám széle bizony véres, lássa is meg minden béres, öregbojtár, számadó: igaz ember meghal inkább, sohasem lesz áruló. Egy életem, egy halálom: a kaposd megyeházon lesz még vörös lobogó! Jól célozz hát a szívembe, te Prónay naplopó!“ S áll egyenest, mint a nyárfa. Gyászba borul sokszáz árva jó Latinca Sándorért, vezérünkért, az igazért, bátorért. Holdvilággal hóittak járnak: Somogyország még feltámad, lesz dáridó, nemulass! Addig pedig, Horthy-kutya, fehér kutya, csak ugass! Hamburger Jenő Somogybán A Tanácsköztársaság országos vezetői közül a legtöbbet dr. Hamburger Jenő tartózkodott megyénkben. A nagy tudományos karrier előtt álló orvos egész életét a falusi agrárproletariátussal, s annak harcával osztotta meg. Az első világháború idején Hamburger már kitűnt antimilitarista nézeteivel. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat röp- iratban köszöntötte: »A mai nappal . testvéri üdvözletét küldünk az orosz forradalmár elvtársainknak és ultimátumot küldünk a háborút folytatni akaró nagyura}fnak, iparlovagoknak és háborús uszítóknak.« 1918 januárjától ott volt Nagykanizsán több sikeres háborúelienes megmozdulás és sztrájk szervezői között. A katonai bíróság a fentiekért 15 hónapi fogságra ítélte, ahonnan a polgári demokratikus forradalom szabadította ki. Ezután dr. Hamburger Jenő azonnal bekapcsolódott a pártmunkába, és a szociáldemokrata párt vidéki titkára lett. 1918 végén a zalai földfog- laló-mozgalom szervezőjeként dolgozott, majd 1918 február közepétől a somogyi politikai életbe, az agrárproletariátus harcaiba kapcsolódott be. 1918. február 21-én érkezett Kaposvárra, és itt részt vett a Munkástanács ülésén. A megyei pártvezetőikkel — — Tóth Lajossal, Kovács Miksával és Latinca Sándorral — röviden ismertette a főbb feladatokat: így, ahol a jövő termés érdeke megkívánja, mindenütt termelőszövetkezeteket lehet és kell alakítani. A miniszteri megbízással rendelkező Hamburger ezután a környéket, elsősorban a kaposvári járást szervezte. Február 25-én Gyetvai Jánossal, a Munkástanács rendkívüli ülésén vett részt, ahoj »a budapesti forradalmi munkásság üdvözletét tolmácsolja a kaposvári munkásságnak, mély éppen olyan lendülettel és hévvel állott a forradalom szolgálatába és épp olyan féltő gonddal őrködik annak vívmánya fölött, mint a budapesti munkásság.“ — Ezután a fővárosban és a vidéken jelentkező ellenforradalmi szervezkedésekre hívta fel a figyelmet. Majd a megyébe kinevezett kisgazdapárti kormánybiztosról szólt. Ezt — mint mondotta —, lehetőleg békés úton kell félreállítani, de ha nem sikerül, akkor a forradalmi megoldást kell választani. Az elhamarkodott lépésektől a kaposvári proletárokat óva intette. A gazdasági életet és a hadsereget kell a munkásságnak most megszerezni — hangsúlyozta. Hamburger ezután a kaposvári proletároknak »ajánlja, hogy a Mezőgazdasági és Ipar RT birtokát azonnal vegyék birtokba, azok részére, .akik azt művelik.-« Hamburger javasEz a híres kép 1919 áprilisában készült, amikor a külföldi új ságirók meglátogatták a Kaposvár melletti termelőszövetkezetet. Az első sorban balról .jobbra: Bíró Lajos író, Schneller Béla, Kovács Miksa megyei párttikár. dr. Hamburger Jenő, Létein Santa. Latinca Sándor. Tóth Lajos. Móricz Zsigmond Le win Santa mögött áU. lata határozattá vált, és eszel megkezdődött Somogybán a tőkés- és földesúri nagybirtok szocializálása. Három nappal később a Munkástanács ülésé már a megyében bekövetkezett változásokat értékelte. A jelenlevő Hamburgéi' Jenő a szocialista kormánybiztos kinevezését sürgette, mivel — mint mondotta — csak így konszolidálható Somogy megye gazdasági-politikai helyzete. Gyetvai és Hamburger is »kifejtették, hogy az egész ország szeme most Kaposvárra tekint. Innen várják a ter- melószövetkezték megalakításával megindítani azt a hatalmas közgazdasági mozgalmai, amely leginkább van hivatva megoldani az brszág jövő termésének biztosítását.“ A március 10-re virradó éjszaka tartott rendkívüli pártós munkástanácsi vezetők közös értekezletén elhatározták a hatalom átvételét a megyéiben. Másnap délelőtt a háronv- tagú munkásd írektórium — Tóth Lajos, Peinhoffer Lajos és Latinca Sándor személyéiben — átvette a főispáni hivatalt. Ebben a korábbi eseményekben résztvevő Hamburgernek fő érdeme volt. Hamburger Jenő ékkor Budapestről Nagyatádi Szabó István, kisgazdapárti miniszterrel érkezett ide. Az utóbbit a szervezett munkásság és az agrárproletárok tizenötezres tömege várta a kaposvári állomáson. A termelőszövetkezetek ügyét megállítani akaró Szabó István kénytelen volt tudomásul venni, hogy Somogy megyéiben kicsúszott a talaj a lába alól. A Tanácsköztársaság napjaiban Hamburger szintén több alkalommal járt Somogybán. Április 6-án több ezer párttag előtt ismertette a politikai helyzetet és a Vörös Hadsereg szervezését. Április 12-én mint földművelés- ügyi népbiztos külföldi újságírókat kísért Somogybán. Az ékkor készült fényképen a megye politikai, gazdasági vezetőivel együtt látjuk az egyik Kaposvár környéki termelőszövetkezetben. Hamburger emberi nagyságának, a gyógyító, humanista orvosnak a képét gazdagítja az akkor megjelent tudósítás is. »Amikor a népbiztos gyógyít“ címmel Toponáron ugyanis az újságíróikkal járván megtudta, hogy az egyik cselédházban beteg kisgyermek fekszik. Gondolkodás nélkül otthagyta a vendégeket, majd megvizsgálta a kis beteget. Ezután a recept aljára azt írta, hogy az orvosságot »fizeti a termelőszövetkezet«, £ priBs 14-én a MunkásA tanács ülésén beszélt Hamburger a megválasztott munkás és paraszt tanácstagok előtt. Május 1-én délután ismét lent járt, és beszélt a proletariátushoz, miután délelőtt részt vett a fővárosi felvonuláson, öt nap múlva a Vörös Hadsereg egységeit szemlélte meg Böhm Vilmos és Rákos Ferenc társaságában. Ezután még július 18-án és I9-én járt ismét Kaposváron, amikor a Népgazdasági Tanács szervezését végezte Rákost Mátyással. Július 19-én a Munkástanács ülésén ismertette a népgazdasági tennivalókat, a Tanácsköztársaság külső és belső helyzetét. A somogyi proletárvezetők- kél ezenkívül több alkalommal is találkozott a fővárosban. Latinca Sándor többször is fölkereste őt hivatalában, sőt a földmunkások országos kongresszusán mindketten az elnökség tagjai lettek. A Tanácsköztársaság megdöntése után Hamburger Jenő emigrációba menekült, a somogyi vezetők a fehéríerror áldozatai lettek. S Hamburger balladája alapján vált irodahnilag is ismertté Latinca Sándor és társainak kivégzése. Hamburger jóslata azóta a magyar történelemben valósággá vált: »a kaposi megyeházon« ott leng a vörös lobogó. Andrássy Antal Somogyi. Néplap
