Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-26 / 121. szám

Kölcsönös ráhatással Három ember és a szövetkezei Az új párttagok helyes ki-1 választása nagy jelentőségű feladat, s nem kis mértékben befolyásolja a párt cselekvő- készségét. Ennek fontosságát felismerve sok helyütt ebben látják a párttagság minősége, összetétele javításának útját. Valóban azokat kell és lehet fölvenni a pártba, akikkel erő­södik a pártszervezet, növek­szik ereje, tekintélye. Ez a té­nyező azonban — bármily fontos is — önmagában nem elegendő. Nem szeretnék alárendelt jelentőséget tulajdonítani az új tagok fölvételének, de az alapvető mégis az: milyen em­berek varrnak a pártban, mi­lyen politikai munka folyik ott. Ebben a vonatkozásban is döntő a pártban uralkodó igé­nyesség és szemlélet. Hiszen aki be akar lépni, az megnézi, milyenek az adott szervezet tagjai — emberileg, politikai­lag. A hatás lehet vonzó, de lehet az ellenkezője is. S a kö­vetkeztetés itt már kézenfekvő. Mivel a hatás lehet visszahúzó és előrelendítő is, a körülmé­nyeket kell olyanná tenni, hogy azok erősítsék a pártta­gok kommunista meggyőződé­sét, magatartását. Ez viszont csak egyetlen úton valósítható meg: minden egyes párttag fo­lyamatos nevelésével. Hivatali rang nélkül Aki a nevelést szigorú, me­rev szertartásnak hiszi, az jobb, ha hozzá sem kezd. Az üres formaság nem tesz aktív­vá, szilárddá senkit. Legföl­jebb a kishitűség, a bátorta­lanság magvát hinti el: értel­metlenné teszi a legértelme­sebb igényt, háttérbe szorítja azt a készséget, képességet, hogy fölismerjük a cselekvés mozgató rugóit; helyünket, szerepünket a mozgalomban. Az olyan helyen, ahol a neve­lést mellőzik, lebecsülik, ott megrögződnek az előítéletek, fölütik fejüket a pletykák és nincs eleven politikai tevé­kenység. Vagy eluralkodik a »kommunista hencegés«: mi mindent tudunk, nekünk már senki és semmi nem mond újat, minek fecséreljük hát a drága időnket... S mi tagadás, az ilyen szem­lélet még elég elevenen él, főleg egyes hivatali, gazdasági, társadalmi vezetők körében. Valami furcsa módon még mindig ott tartanak, hogy a rang, a beosztás adja az em­beri értélveket. Pedig amikor nevelésről van szó, nincs tekintélyes és kevésbé számottevő ember. Ebben a munkában nincs hi­vatali rang. Az eredményes munka kulcskérdése ugyanis nemcsak az, hogy ismerjük a feladatot, hanem az is, hogy képesek legyünk megfelelő színvonalon megoldani. És nem utolsósorban: akarjuk is jól és eredményesen elvégez­ni. Ismerni, képesnek lenni, akarni — ez komoly próbára teszi az embert. Ebben nél­külözhetetlen az együttes ta­pasztalat, a közösség akaratot edző ereje, vagy más szóval: a kommunisták közösségének példamutatása, nevelő munká­ja, a szó és tett ötvözete. A pártcsoport szerepe Mindezek után talán mon- t dánom sem kellene, hogy a ' nevelést nem lehet reszortok­ra bontani, helyhez kötni, j Nagy nevelőereje van a sze- I mély es példamutatásnak (a I munkának, a magatartásnak), a pártmegbízatásoknak és I szükség esetén a felelősségre- ! vonásnak is. Fontos szerepet í játszik mindebben a kommu­nisták legfőbb fóruma, a tag- | gyűlés. Tulajdonképpen azzal, | hogy értékeli a pártszervezet tevékenységét, kialakítja a he- ; lyi politikát, az eredményes j nevelő munka feltételeit is megteremti: ismereteket, szi­lárd nézőpontot, ösztönző erőt i ad. Ezt a rendeltetését azonban | csak akkor töltheti be a tag- : gyűlés, ha a tagok a két tag- | gyűlés között is kommunista módon élnék. S ebben a párt­csoportnak igen nagy szerepe van. Hiszen ez a legkisebb egység, amelyben olyan a köz­vetlenség, mint sehol máshol. Az elvtársias légkör meg­könnyíti a nézetek cseréjét, a különböző vélemények egybe­vetését, a személyes példamu­tatás közvetlen érzékelését. S következésképp az egyes párt­tagok tevékenysége itt mérhe­tő a legjobban, hiszen itt is­merhető meg leginkább. Lehetőség és felelősség Ebben természetesen nem­csak a viszonylag kis létszám a lényeges. Két ember dolgoz­hat egymás mellett úgy is, hogy világ választja el őket egymástól. A kisebb közösség csak a nagyobbnál kedvezőbb lehetőséget nyújtja. Hogy va­lóban kommunista közönség legyen a pártcsoport, ahhoz sok egyéb kell. Legfőképpen olyan légkör, ahol az egyes tagok személyes felelősséget éreznek a párt politikájának megvalósításáért, ahol reáli­san szólnak az eredményekről, és nyíltan a visszahúzó erők­ről: a fegyelmezetlenségről, a tétlenségről, az önelégültség­ről, a kritikátlanságról, az elő- I nyökért való törleszkedésről. A legfontosabb tehát az a i szellem, amely a pártcsoport j közösségét áthatja. Amely cse- i : lekvésre készteti a kommunis- ! ' tát, megérteti, hogy neki min- | den esetben a megoldásig kell , küzdenie, mert csak akkor tétt ; eleget a párttagsággal járó fel- i adatának. Ezt minden kommu­nista belső meggyőződésévé tenni: ma ez a párton belüli nevelőmunka egyik legfonto­sabb feladata és célja. B. M. Beszélgetőpartnereim hár­man vammak. Egyikük nö- vénytemmesiztő, másikuk trak­toros, a harmadik megbízott főkönyvelő. A »nagy család­nak«, az isitvándi Magyar La­jos Termelőszövetkezetnek a tagjai öt, illetve tíz év óta. A gazdálkodás útja, zökkenői és fejlődése valamiképpen az ő életükben — reményeikben, csalódásaikban, sikereikben — is jelentkezik. Igaz, »arra a régi időre«, az indulás viszon­tagságaira nehéz ráterelnd a szót, s ezt talán ma már meg kell érteni. Idézhetnék a So­mogyi Néplap réigi számaiból, Zöldlucerna és alomszalma A háztáji állattartás segítése Bonnyán Bomnyán. a kSsbárapátt tsz- j adunk, 257 forintos áron. A [ a tejüzemekbe. A hízott álla­tnék ebben az üzemegységében sertések után is juttatunk ab- | tok is a szövetkezet közvetíté- a szarvasmarha-tenyésztesnek ; kajkot, mégpedig két mázsát J sévél jutnak el a vágóhidakra hagyományai vannak. A j darabonként. Eléggé számotte- [ vagy exportra. A kapott niagy­! vő mennyiségben kap takar- j üzemi felárat a szövetkezet a j mányrépát is a háztáji: tagon- j tagokkal megfelezi, így az ér- j ként 200 négyszögölnyi répa- j tőkésítésnek ez a módja mimd- I föld igényelhető feles műve- j két fél számára előnyös. A lésre. A répával különösen a ] tehénállomány tejtermelésé­nek fokozását segíthetik elő a gazdák. A gajydflság nemcsak takar- j állattartással, s számottevő az mánnyai segíti a háztájit, ha- : a jövedelem, amihez a gazdák nem az értékesítésben, is. A j jutnak, kiegészítve Dgy a közös tejet például átveszi a tagok- i munkából szármázó részesé­től, és az így összegyűjtött ; ®st. mennyiséget szállítják tovább ‘ D. T. szarvasmarha-tenyésztés fej lesztésóre vonatkozó kormány- határozat csak fokozta a gaz­dák tenyésztői kedvét. A házak mögötti istállókban egy-egy család három-négy szarvas- marhát tart, de vannak, akik ötöt vagy aramál is többet. Eb­ből következik, hogy a háztáji nem mindenütt és nem min­denből képes ellátni az állo­mányt, hiszen ezen a földön a családok önellátásra is termel­nek növényeket. Nagy szükség van ezért a közös gazdaság se­gítségére. Az egyesült Kossuth Tsz válóban szívügyének is te­kinti a háztáji támogatását. Ennek módjáról, formájáról Mutfj Imrével, a bonnyai üzemegység vezetőjével be­szélgettünk. — A közös és a háztáji kö­zött szoros a kapcsolat. Ez a szövetkezetnek és az állattartó gazdáknak egyaránt kedvező, mivel a takarmány biztosítá­sán kívül segítünk az értéke­sítésben, ami a gazdaságot is jövedelemhez juttatja — mondta az üzemegységvezető. — Valamennyi, az előző évben ledolgozott munkanap után igényelhetnek a tagok egy négyszögöl lucernát — három­szori. kaszálásra —. illetve vö­rösherét — kétszeri kaszálás­ra. A lucerna négyszögöle 2,30 forint, a vörösheréé 1,80. Az igénylők ezt saját maguk ka­szálják le, a szállításról pedig a szövetkezet gondoskodik (tel­jesen ingyen ad szállítójármű- veket). A tsz szénáját részért gyűjtik a tagok, így ebből is szép mennyiség jut a háztáji álilliatáWományniaik. Az összes alomszalmának mintegy a fe­lét ugyancsak a háztájiban használják föl. — Elsősorban a bikahizIMas jelentős a háztájiban, de ser • téshízlalással is sokan foglal­koznak. Ezeket az ágazatokat is támogatjuk. A marhahízla- lást úgy segítjük, hogy hízóál- iatanikent. neyy mására abrakot. , sokoldalú támogatásnak kö- | szönhető, hogy Bonnyán a j háztáji áll&tiétszám nagy. I Mindenki szívesen foglalkozik Ben esik Jánosaié. amikor arról írtunk: az embe­rek panaszolták, hogy a része­sedésből jóformán még élesz­tőire se futja... De most ne te­gyük; maradjunk a szavaiknál, a maiaknál. Hiszen ez a tény, erre lehet építeni a jövőt. Bencsik fánosné növényter­mesztő: — Az utóbbi öt évben dolgozom tagiként a szövetke­zetben, azelőtt bedolgozóiként az édesanyámnak segítettem. A férjem is itt van a tsz-ben, ő a gépcsoport vezetője. Nekünk, növénytermesztőknek egyre könnyebb a munkánk. Hogy csak néhány példát mondjak: a burgonya ültetésénél is dol­gozik gép, a betakarításit pe­dig kombájn segíti. — Évről évre jobban men­nek a dolgok, szépen keresünk. A tavalyi jövedelmem megkö­zelítette a 16 ezer forintot... Tízéves házasok vagyunk, s mindenünk megvan ahhoz, hogy azt mondhassuk, szép az otthonunk. Most autóra spó­rolunk ... Kiss Béla traktoros: — A traktorral már több mint tíz éve megismerkedtem, de a téeszben csak 1965 óta dolgo­zom. Kezdetben gyalogmunká­ra osztottak be, aztán megint gépet kaptam. Ha az ember szívesen és sokat dolgozik, jól meg lehet élni a traktorból. Nemcsak a talajmunkáira gon­dolok, mert az nincs mindig, hanem a többire is, amihez kéll az erőgép. A múlt év őisEén Zmaj csőtörővei kukori­cát takarítottam be, utána az Portrék lstvándiból őszi mélyszántás következett, míg csak az eke ki nem fa­gyott a földből. De ott voltam én kombájnnal a krumplibe- takarításnái is... Így jött ösz- sze több mint 3000 munkaóra tavaly, s ebben a nyújtott meg az ünnepi műszakok is benne vannak. 29 ezer forintot keres­tem, pedig körülbelül fél hó­napig beteg voltam, és ha rossz volt az idő, akkor seme­hettem. Könnyebbség a régi időkhöz képest, hogy ma már nem kell éjszakai műszakban dolgoznunk, mert a meglevő gépekkel anélkül is idejében végezhetünk. — Amikor az asszonnyal ösz- saekerültünik, már volt há­zunk. De a pénz ’ mindig kell. A feleségem dolga a háztáji. Hogy ez mit jelent? Az idén 50 sertés bérhizlalására szer­ződtünk, a tsz adott hozzá is­tállót. Az asszony máma ad át tizenhárom hízót... Hát így jön össze a pénz. Sok a munka, de nem panaszkodhatunk, mert megéri. Eckhard Endréné megbízott főkönyvelő: — Júliusban lesz tíz éve, hogy itt dolgozom a szövetkezetben. Hogy melyik volt a legjobb és a legrosz- siaabb év? 1970-ben az évközi 80 és az év végi 20 százalé­kos résziesedésen felül, a jó gazdálkodás eredményéként még további tíz százalékos ki­egészítést is kaptak a tagok. Persze, tavaly sem panaszkod­hattunk, hiszen a tízórás mun­kanapra eső részesedés meg­közelítette a száz forintot, s az olyan gyenge termőképes­ségű földek ellenére, amilye­nek itt vannak (8,5 aranykoro- oás a holdanként! átlag), a közös 720 hektrányi területén Változások az autóbusz-menetrendben A Május I. utcán is közlekedik a 6-os — Új járat Barcs és Keszthely között Kiss Béla. Eckhard Endréné. 22 milliós termelési értéket ér­tünk el. Az eddigi legnagyobb keserűségem 1965-ben volt. Akkor csak 32 forintot ért a munkaegység, az előző évi 40 forinttal szemben. Jóllehet a belvíz sok krumplit elvitt, s ez volt a fő ok, mégis sokan az i irodistákat hibáztatták. Pedig hát mi csak azokkal a számok­kal dolgozhatunk, amelyeknek a kinti -termelés valóságos fe­dezetet ad. — Most már ilyen gondjaim nincsenek. Sok zárszámadás van mögöttem, s jónéhány bi­zony sok drukkal járt, olykor éjszakába nyúüott a mérlegké­szítés. Ilyenkor jól jön az a segítség, amit az ember az iro­dai munkatársaitól és a tsz vezetőitől kap. Csütörtökön délelőtt ünnepi esemény színhelye volt az istvándi Magyar Lajos Tsz. Dr. Nyers Ferenc, a MÉM főosz­tályvezetője átadta Jakab Ist­vánnak, a tsz elnökének a szö­vetkezet múlt évi munkája alapján kiérdemelt Kiváló Termelőszövetkezet címről az oklevelet és a pénzjutalmat. Ebből az alkalomból Eckhard Endréné és Kiss Béla a Mező- gazdaság Kiváló Dolgozója ki­tüntetésben, Bencsik Jánosné pedig miniszteri dicséretben részesült. Kiss Béla ezen kívül megkapta a dél-somogyi tsz- szövetség területén meghirde­tett múlt évi kukoricabetaka- rítási versenyben nyújtott tel- jesímémye elismeréseként a megosztott első hely egyikét s az ezzel járó pénzjutalmat. Ki­lenc tsz-tag a szövetkezettől ikapott elismerést és jutalmat. Hernesz Ferenc Egy év alatt 85 ember fizetett életével Fontos a „villamossági kresz“ betartása Június 3-án, a vasúti menet­renddel egy időben megválto­zik az autóbuszok menetrend­je is. Az autóbuszok közleke­dési rendjének változása köve­ti a vonatokét. A módosítá­sokra .azonban azért is szükség van, mert a megye gazdasági fejlődése és a közigazgatás változásai is sürgetik. Büki Ferencet, a Volán 13. számú Vállalat menetrend-cso­portvezetőjét kérdeztük: — Milyen módosulásokra számít­hatunk? — Az új menetrenddel nem változik meg minden, mint azt a laikusok hiszik. A jól bevált népszerű járatok továbbra is akkor és ott közlekednek, ami­kor és ahol eddig. A helyi já­ratoknál lényeges változás nem lesz. Talán csak Kapos­váron, ahol a Gorkij utcán át közlekedő 6-osnak a húskom­binát mellett levő végállomá­sát megszüntettük, mert a je­a kedvezőtlen terep miatt a I vei érkezik Balatonmária-für- buszok csak nehezen tudtak j nőre. Az új járatok között em- megfordumi. Ezután tehat ,. csak az utca végéig (a kérész- j ílte:nem me£ a kaposvar tig) megy a 6-os. De, hogy az nagyatádi járatot is. Többen utazóközönség se kapjon ke- I kérték, s remélhetőleg sok A viilamosenergia-fogyasz- tás növekedése, a villamos be­rendezések térhódítása köny- nyebbé teszi a munkát, kultu­ráltabbá életünket. Rendkívül fontos azonban a »villamossá­gi KRESZ« szabályainak is­merete, betartása a berendezé­sek. készülékek szerelésénél, i kezelésénél, karbantartásánál. Ezek elmulasztása, hiánya kö- Ta­vesebbet, a vonalszakasz lerö­vidülése miatt június 3 után a járat érinti a Május 1. utcát is. A másik négy helyi járatos helyen (Siófokon, Fonyódon, Gyékényesen, Nagybajomban) csak annyiban változik a me­netrend, amennyire a vonat­csatlakozás szükségessé teszi. Megemlíteném még Siófokot, ahol csak a szezonban sűrít­jük a járatokat. A helyközi járatok között tovább' szaporodnak a távolsá­gi vonalak, Barcsról például egy autóbusz indul Keszthely­re, reggel 7.10 órakor, és csak délután 17 órakor indul visz- sza. Ugyancsak új vonalat érint az a Kaposvárról min­dennap induló autóbusz, amely lenlegi forgalmi viszonyok Böhönjie es Mawaii émntese­ember igényeit elégítjük ki vele. A busz 7.15-kor indul a megyeszékhelyről, s 8.30-kor már fordul is vissza. A menetrendváltozással egy időben úgynevezett műszakos járatokat kapnak a polányiak és a mernyeszentmiklósiak; ez kora reggel és éjszaka is köz­lekedik. Ezzel a Mernyéről és környékéről bejárók dolga is könnyebb lesz. Városi menelrendkönyvet egyébként már szombat dél­előttöt lehet kapni az autó­buszállomások pénztárainál és az egyes buszokon. Az orszá­gos menetrendkönyv viszont csak a jövő hét közepén je­lenik meg. Cs. T. I vagy megszegése súlyos | vetíkezményékfkel járhat, j. valy 396 villamos baleset tör­tént az országban, ebből 85 végződött halállal. A villamos balesetek veszélyességét jól szemlélteti a következő össze­hasonlító adat, illetve arány­szám: a közlekedési balesetek­től eltekintve, minden más 1000 balesetes közül nagy va­lószínűséggel öt ember hal meg, ugyanakkor minden 1000 villamos balesetet szenvedett közül 170—200 ember veszti életét, ami magában is figyel­meztető. A társadalom úgyszólván minden rétegét érintő témáról pénteken ankétot rendezett Pécsen, a Technika Házában, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Kovács Pál László mérnök tartott tájékoztatót az-. Állami Energiafelügyelet ál­tal kivizsgált villamos balese­tek okairól, tanulságairól, az elhárításhoz szükséges intéz­kedésekről. Tanulságos tapasztalat pél­dául: a balesetek . fele orra vezethető vissza, hogy olyan készüléket használtak, melyet nem szakszerűen készítettek vagy szereltek fel. Részletesen foglalkozott az előadás a ház­tartásokban előforduló villa­mos balesetekkel. Megelőzés érdekében már kisiskolás kor­ban oktatni kell a gyermeke­ket. A gyártó cégek olyan használati utasítással lássák el termékeiket, amely világo­san tájékoztat arról, mit sza­bad tenni a készülék haszná­lójának, kezelőjének, s mit bízzon szakemberre. Az Állami Energiafelügyelet a mentőszolgálattól rendszeres tájékoztatást kap a villamos balesetekről. Helyszíni vizsgá­lattal, az okok felderítésével, munkahelyi intézkedésekkel igyekeznek segíteni a megelő­zést, a balesetek elkerülését. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom