Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-05 / 103. szám
/ III. dél-dunántúli röntgennapok A láthatatlan gyógyító tény Mintegy háromszáz röntgenorvos érdeklődött annak a tudományos előadássorozatnak a sokrétű témája iránt, amelyik tegnap délelőtt — a III. dél-dunántúli röntgennapok keretében — kezdődött Balatonföldváron. A tanácskozás hordereje még ennél is jelentősebb, hiszen senki előtt nem lehet közömbös, hogyan fejlődik az orvostudomány, azon belül a »-láthatatlan gyógyító fény», a röntgen tudománya. Az előadássorozatot dr. Csáki László megyei főorvos nyitotta meg. — A hetvenöt éves röntgen- oiógda az utóbbi időben — különösen az utolsó két évtizedben — nagyot fejlődött — mondta. — Ez a fejlődés igazolása annak is, hogy a rönt- genolőgia nemcsak hasznos segítőtársa a többi szakágnak, hanem, nélkülözhetetlen partnere a klinikus orvosoiknak. Éppen ezért kormányunk mindent megtesz a fejlesztéséért. Megyénkben — a lehetőségeinkhez képest — sikerült a röntgengépek számát növelni, a személyi ellátottságot javítani. További terveinkben a röntgenhálózat fejlesztése a fő helyen van — mondta. A kétnapos programban szereplő előadásoknak továbbképző jelleget szántak. A vizsgálati témák mellett a röntgen- terápiás eredményekről is szó lesz. A tanácskozás részvevői egyperces néma felállással adóztak dr. Benkő György professzor, a pécsi rönitgenklinika tavaly elhunyt vezetője emlékének, A Kaposváron is tevékenykedett neves röntgenorvos munkásságát dr. Erdélyi Mihály professzor, az Orvostovábbképző Intézet tanszékvezetője méltatta. — Tanácskozásunkon dr. Benkő György szellemi örökségét ápoljuk. Hazánk egyetlen radiológiai klinikáját hozta létre fáradhatatlan akarással, ami nagy szaktudással párosult nála. Az egyetemen 1953- tól tanított, 1963-tól tanszéket kapott. A tankönyvet saját jegyzete pótolta, és ebből tanulnak az orvosjelöltek ma is. Úttörő munkásságot fejtett ki az érrendszeri vizsgálatokban. A szocialista egészségügyet szolgáljuk emlékének ápolásával — mondta dr. Erdélyi Mihály. A keunapos előadássorozat egyik érdeklődésre számot tartó témája volt a Somogy megye röntgenhálózatának fejlődéséről szóló előadás, melyet tegnap délután dr. Iliev llia tartott. Megyénkben az első rönt- I genkészüléket 1907-ben Kaposváron állították fel. önálló röntgenosztály a megyei kórházban 1937-ben létesült. 1945-ig tizenhárom röntgenkészülék működött Somogybán, ás csak az utóbbi két évtizedben, de főleg az utóbbi nét évben történt lényegesebb változás, fejlődés. Ezután a kaposvári kórház "öntgenfőorvosa ismertette "a megyére vonatkozó összes adatot, mely azt fejezi ki, hogy a röntgenhálózat fejlődésében jelentős "eredmények születtek. — A hét év alatt elért eredmények elismerésre méltóak, de a színvonal tartásához a berendezések nagyobb részét föl kell újítani — mondta dr. Iliev llia. Tegnap, ugyancsak Balaton- bog'láron megkezdődött a röntgentechnikusok továbbképzése. Ez ma folytatódik, és megkezdődik a röntgenasszisztensek továbbképzése is. H. B. TIZENKÉT ÉV UTÁN ÚJRA Kiváló vállalat a Kaposvári Cukorgyár Az oklevelet dr. Vágó Ödön adta át Tóth Lajos igazgatónak. Van abban valami szimbólum, hogy Kaposvár legrégebbi ipari üzeme, a cukorgyár éppen a város centenáriumi évében nyerte el hosszú idő után ismét a Kiváló vállalat címet. A város kibontakozó iparának alapja volt ez a gyár, munikáskollektivája pedig tisz- tétetreméltóan dolgozott mindig a városért. A tegnap délután tartott ünnepi tanácskozás talán ezért volt egy kicsit több annál, mint amit általában jelent egy vállalat életében a megtisztelő cim, az oklevél átadása. Tizenkét év megfeszített, kemény, kitartó munkájának gyümölcse érett be ezzel az elismeréssel. Ahogy Tóth Lajos igazgató mondta beszédében, a gyár történetében egy küzdelmes, nehézségekkel teli szakaszt jelentett ez az időszak. Először az üzem rekonstrukciója, a beruházások állították ’agy feladatok — és nem egy- szer súlyos gondok — elé a vezetőket és a dolgozókat, azután bekövetkezett az újabb törés: évről évre hanyatlott és 1971- re a mélypontra süllyedt a répátermesztós. Hiába konyái yí tettek az üzemben a nehéz rÍ7,ikai munkát, hiába tettek különböző szociális intézkedéseket dolgozóik javára — ahogy országosain, a kaposvári gyár körzetében is —, rohamosan zsugorodott a cukorrépatermő terület. Ezek az előzmények tették szükségessé, hogy 1972- re a dolgozókkal folytatott megbesaelesek aiapjan intézkedési tervet dolgozzanak ki. — Az akarás nagy volt — így emlékezett tegnap az igazgató. — Ez a kollektíva már sok nehézséget oldott meg ösz- szeíögassal, megértéssel. Most is erre volt szükség. És hogy a szándékot sikerült tettekké változtatni, hogy a cselekvési egység ismét kimagasló eredményeket produkált, azt tanúsítja a múlt év. Elegendő utalni arra az egyre szorosabbá, tartalmasabbá váló kapcsolatra, amely kialakult a gyár és a termelőüzemek között; a bázisgazdaságok létrehozására irányuló következetes tevékenységre; az egyre hatékonyabbá váló szaktanács- adási rendszerre; a bemutatókra, az urebetinüzemre, és lehetne soraim tovább azt a sok munkát, melyet a gyári közösség végzett a répatermelési kedv fellendítésére. A számok beszélnek: 1971-ben nem egészen tizenegy és fél ezer, tavaly már 12 745 hold cukorrépát szerződtek, ebben az évben a bevetett terület mar 15 400 hold. Mindez a feladatoknak csak egyik része. Mindenkeppen említést érdemel, hogy még soha olyan egyenletes, olyan zökkenőmentes kampány nem volt, mint tavaly. Belső átszervezéssel, ésszerűsítésekkel számottevő megtakarítást sikerült elérniük. Ilyen eredmények elérésére valóban csak az egységesen, egy célért dolgozó közösség képes. És itt meg kell említem az nzwr. saoctfátsfa brigádjait, mélyek élharcosai voltak ennek a kemény, odaadó munkáinak. Amikor dr. Vágó Ödön, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium főosztályvezetője átadta a Kiváló vállalat kitüntetésről szóló oklevelet, köszöntő szavaiban hangsúlyozta: az olyan üzemről, mint a Kaposvári Cukorgyár, elmondható, hogy szocialista építésünk zászlóvivője. Dr. Nagy László, a Cukoripari Tröszt vezérigazgatója üdvözlő sza- ! vaiban azt a bátor, céltudatos | kezdeményezőkészséget méd- | tatta, amellyel ennek a közösségnek sikerült a cukorgyárak élére állnia. Böhm József megyei tanácselnök a megye párt-, állami és szakszervezeti vezetői nevében köszöntötte a gyár vezetőit és dolgozóit. Megemlékezett arról, hogy ez | az üzem bölcsője volt a város > ma már virágzó iparának, az i itt dolgozók munkájukkal, j szorgalmukkal, szervezettségükkel, helytállásukkal példát mutatnak a város munkásságának. De példát mutatnak a városért végzett tevékenységükben is — és ezért külön köszö- 1 netet mondott Böhm József. A gyár április 28-án tartott »■házi ünnepségén« 43 dolgozó kapott kiváló dolgozó kitüntetést és pénzjutalmat. Ezen a tegnapi oklevélátadó ünnepségen Tóth Lajos igazgató. Laki \ László csúcstitkár, dr. Tisza- [ vári Ottó, Fekete Mátyás és i Albert Imre vette át krtünte- ! tését és pénzjutalmát. Marx Károly életműve ölfegyverezni a prole- j tariátust önnön helyzetének tudatával — történelmi érdem. Harcba hívni a munkásosztályt — forradalmi tett. Elöl járni e küzdelemben: a dalmár szebb és legáldozatosabb életműve. Ezt az életművet hagyta - ránk Marx Károly, akinek ma emlékezünk születésének 155. évfordulójára. Az emberiség egész történetét áttekintve kevesen vannak, akik hozzá hasonló szerepet töltöttek be új forradalmi célok megfogalmazásában, egyetemes társadalmi elemző munkában. Kétségtelen, hogy századunk eddig eltelt évtizedei a Marx által kimunkált célkitűzések egész sorát valósították meg s mindezt úgy, hogy az élet, a gyakorlat tapasztalatai új színnel gazdagították az elméletet A minőségi változás, mely az emberi társadalom fejlődésének megítélésében bekövetkezett, elválaszthatatlan a nagy forradalmár nevétől. Marx Károly 1818. május 5-én született Trierben, a lota ringiai határ közelében, A Mosel-parti kis városka gimnáziumában tanult, s rendkívüli' szorgalma, érdeklődése korán párosult azzal a felfogásával, hogy mélyen elítélt mindent, ami igazságtalan, emberellenes/' antidemokratikus. Föl jegyezték róla, hogy egy gimnáziumi vizsgadolgozatában — amelyben a pályaválasztás és élethivatás, nagy kérdéseit boncolgatta — már meg is fogalmazta a maga számára ezt az elhivatottságot: »Az embernek nem szabad bezárkóznia saját önző világába, hanem olyan úton kell járnia, melyen a legtöbbet tehet az emberek javára. Az igazi öröm az, ha munkánk eredményeként mások boldogságában osztozhatunk.« Marx és Engels Párizsban ismerkedett meg egymással, s barátságuk tartalma a küzdelem lett, amelyet már együtt folytattak a proletariátus ügyéért. Közös tevékenységük nyomán jött létre a Kommunisták Szövetsége, a német szociáldemokrata párt első szervezete. Ennek a szövetségnek a megbízásából dolgozta ki Marx és Engels A Kommunista Párt Kiáltványát. A Kommunista Kiáltvány megjelenésének 125. évfordulóját ez évben ünnepeltük. Lenin írja a Kiáltványról: »-Ez a kis könyvecske kötetekkel ér fel: szelleme mindmáig élteti és viszi előre a civilizált világ egész és szervezett proletariátusát.« A szocializmus megvalósítása — hangsúlyozza a Kiáltvány — csakis a munkásosztály műve lehet, s önmaga felszabadításával a társadalom egészéit is felszabadítja mindenfajta kizsákmányolástól. A kommunistáknak nincsenek a nem kommunista tömegektől elütő érdekeik, de harcukban világosan látják a proletármozgalom föltételeit, menetét es általános eredményeit. A Kiáltvány hitet tesz a kommunista mozgalom alapelve mellett, amikor a proletár internacionalizmus szellemében felhív, mozgósít: »Világ proletárjai, egyesüljetek!« Ma, a nemzetközi munkásmozgalom egységéért folyó harc feladatai közben — a nacianiadóz- mus ellen is küzdve — különösen érdemes e gondolatot fölidézni. M arx politikai gazdaságtana vizsgálódásai során igen sok anyag gyűjtésével, feldolgozásával alkotta meg élete főművét, A tökét. A mű tökéletesítésén, befejezésén tulajdonképpen élete végéig munkálkodott. Értéktöbbletelmélete a tőkés kizsákmányolás lényegét leplezte le. A tőkés termelési mód vizsgálata során eljutott ahhoz a gondolathoz, hogy a burzsoá társadalmi rendszer szükségszerűé n saját pusztulásának föltételeit is előkészíti. A proletárdiktatúra tehát — bizonyítja a mű — töi-ténelmileg elkerülhetetlen. Marx elmélete, zseniális fölfedezése önmagában is egyedülálló a kor gondolkodói, tudományos produktumai körében. A kutató ész, a szenvedélyes igazságkeresés tisz- 'teletet ébreszt az emberekben. Marx azonban nemcsak feltárja, magyarázza kutatása tárgyát, hanem — mintegy saját élete példáján keresztül is — bizonyítja, hogy cselekvő, tevőleges erőfeszítések szükségesek, amelyek átalakítják a társadalmat, a fejlődés helyesen értelmezett törvényeihez igazodva. Marx Károly kiváló szervező volt, a tettek embere. A nemzetközi proletariátus harcát személyes ügyének érezte. A harcban élért sikerek boldoggá tették, a kudarcok, nehézségek pedig újabb töprengésre, vizsgálódásokra és útkeresésre sarkallták. Mindezt olyan szívóssággal és munkabírással végezte, amely mély tiszteletet ébresztett az ügyért szintén munkálkodó kortáreai- ban. Tudományos munka és a harc érzékelhető közege — mindez egységben ötvöződött egyéniségében, törekvéseiben. Marxnak az I Intemacionálé megalapításában és munkájában játszott szerepe kiemelkedő jelentőségű. Mint az Inter- nacianálé főtanácsának tagja, alapos ismeretei birtokában helyesen tudta meghatározni azokat a konkrét feladatokat, melyek a munkásosztály harcának nemzetközi vonatkozásait és nemzetileg sajátos küzdelmeit érintették. Az Inter- nacionálé eredményes harcot folytatott a kor kispolgári szocialista irányzataival szemben, és nehéz körülmények között — az üldöztetéssel is dacolva — összefogta a nemzetközi munkásmozgalom különböző osztagait. 1871 márciusában, a történelemben először, a párizsi munkásság megragadta a hatalmat. A munkásmozgalom történetének új szakasza kezdődött. Marx hatalmas szervező munkája, cikkeinek sokasága egyik tényezője volt annak, hogy kibontakozott a világ munkásközvéleményénék szolidaritása a párizsi kommün iránt. A kommün elbukott. Nem hibái miatt, hanem a munkásosztály győzelméhez szükséges objektív és szubjektív föltételek hiánya következtében. Marx és Engels tüzetesen vizsgálták mindazt, amit a kommün a jövő számára mutatott, s szilárdan bíztak abban, hogy a jövő meghozza a proletariátus végleges és visz- szavonihatatlan hatalmának időszakát. Marx lankadatlanul, még súlyos betegen is dolgozott, míg 1883. március 14-én utolsót dobbant szive. Sírjánál Engels méltatta a nagy forradalmár életútját, s látnoki szavait — hogy Marx neve és műve élni fog századokon át — az élet mindennél jobban igazolta. Benin — kapcsolódva Marx tanításainak eszmevilágához — a marxi elvek és módszerek alapján továbbfejlesztette a forradalomról, a proletárdiktatúráról, valamint a munkásosztály szövetségeseiről szóló tanításokat. Kiállták ezek a Kitüntették a kutasi áfész-t (Tudósítónktól.) Bensőséges ünnepséget tartott a közelmúltban; a Kutas és Vidéke Afész igazgatósága, felügyelő 'bizottsága és dolgozói. Az. ünnepségen megjelent j Vérségi Erzsébet, a KPVDSZ i Somogy megyei bizottságának 1 elnökségi tagja és László Je- ! nő, a MÉSZÖV munkatársa, j ott voltak a község politikai, i társadalmi és gazdasági eleté- 1 nek képviselői. Kovács Ferenc szb-elnök I megnyitója után Vérségi Erzsébet ismertette a SZöyOSZ | és a KPVDSZ leiratát: az áfész j elnyerte a Kiváló szövetkezet | kitüntető címet. Elmondta, ] bog}7 a versenybizottság értékelése szerint töretlen, felfelé j ívelő volt a szövetkezet munkája az elmúlt évek során, és több vonatkozásiban felülmúlta a megyei átlagot. A gazdasági eredményen túl a szövetkezet igen eredményes együttműködést alakított ki tagjaival, példás a háztáji termeltetés, felvásárlás és a szolgáltatások László Jenő, a MÉSZÖV munkatársa adta át a Kiváló szövetkezet oklevelet, valamint Horváth Péter igazgatósági elnöknek a Kiváló szövetkezeti munkáért kitüntetést. Kiváló dolgozó elismerést' kapott Kovács Ferenc szb-elmök, Kovács József né főkönyvelő és Hegedűs János kereskedelmi osztályvezető. A szövetkezet és vezetőd kitüntetéséhez elsőnek Ángyán Imre somogyszobi áfész-elnök gratulált, mivel a kutasd és a j somogyszöbd szövetkezetek | évek óta versenyben állnak, és most Kutas került ki győzte- i sen. Többek üdvözlésé és köszöntése után Horváth Péter elnök mondott köszönetét a kitüntető címért és a káüntetésekért. Hangsúlyozta, arra törekszenek, hogy az eredményeket megtartsáík, sőt fokozzák. A szövetkezethez étkezett | számos üdvözlő leva és táv- ! irat felolvasása után Kovács Ferenc szb-elnok zárta be a tanítások a gyakorlat próbáját? Bizonyosan állíthatjuk, hogy igen! A társadalmi forradalom marxi elmélete az az út, melyen a munkásosztály eddigi győzelmei során haladt, s egyben ez a jövendő győzelmek útja is. Letérni, eltávolodni annyit jelent, mint hátat fordítani a jövőnek, s lemondani az elért eredményekről is. K orunk ellentmondásokkal terhes, a társadalmi harc bonyolult és felelősségteljes. A progresszív társadalmi változások az élet kétségtelen tényei. Az idő azoknak dolgozik, akik vállalták és el is kezdték az emberi társadalom új fejezetét írni, s átok méltó utódokként mag. • ■ kárnak vallják ezt az öröks '• get. Ezért fordulunk munka,: közepette őszinte tisztelettel és megbecsüléssel Marx tanításai és életműve felé. Szabó György Somogyi Néplap V. M. fi
