Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-05 / 103. szám

ÓRIÁS SZÜLETIK Atla^oK életkor: huszonhárom év Nabereasnlje Cselni a hirte­len nőtt, új városok életét éli: az utaik még döcögősek és sá­rosak, a parkoknak még csak a helyük van kijelölve, és lak­nak még a város szélén bara- kokban. Bár ezek a mi felvo­nulási épületeinkhez hasonló ideiglenes házacskák folyóvíz­zel és villannyal ellátottak, s legtöbbjük tetején ott a tévé­antenna, természetesen nem nyújtják azt a kényelmet, me­lyet az új lakótelepék össz­komfortos lakásai. Itt azonban gyorsabban jutnak új lakás­hoz az emberek, mint a régeb­bi városokban: a második ke­rületben például 1970 óta hat­vanezer ember költözött új ott­honiba. Tavaly tízezer lakásnak megfelelő új lakóterületet ad­tak árt, de ebben benne van­nak a munkásszállók is. A város nemcsak nagy és úi hanem fiatal is. Lakóinak át­lagos életkora 23 év. Tavaly például 1500 esküvő volt, és 3500 gyerek született. A Kom- szomolnak 25 000 tagja van, és havonta körülbelül ezerrel nö­vekszik a létszám. Az ifjúsági szervezet igen nagy tekintélyű. A komsaomolista vezetők ott vannak a város életét érintő minden fontos döntés születé­sénél. A Komszomol egyébként az egész országra kiterjedő mozgalmat indított a kamazi építkezés fölötti védnökségért; számos önkéntes brigád ala­kult. hogy részt vegyen a nagy munkában. Naberezsnije Csei- niben a közrend és -biztonság megszervezése is a Komszomol feladata. A rend fenntartóinak nincs sok dolguk: rövid italo­kat sem az üzletekben, sem a7 éttermekben nem lehet • á - á- rol.ni. csak sört és könnyű bo­rokat. KAMAZ-ban az építkezés fontosságára és sürgősségére való tekintettel nem ötnapos a munkahét, mint másutt a Szovjetunióban, hanem hat­napos. ezért a szórakozás na- | gyobb eseményei is inkább a | hét végére esnek. A munkás- I szállók klubjaiban rendszere- : sen tartanak táncesteket, is­meretterjesztő előadásokat, a három művelődési házban gyakran lépnek föl esztrád- - műsorok közreműködőiként a : különböző köztársaságok szí- 1 neszei, muzsikusai, táncosai. Ennek különösen nagy jelen­tősége van, hiszen a Szovjet­unió legtávolabbi vidékeiről is jöttek ide dolgozni — gyakran más nyelveket beszélő férfiak, asszonyok. (Sokan a pufajiká- juk hátára írták, milyen nem­zetiségűek.) A Komszomol vá­rosi bizottságának művészet' előadói felváltva rendezik az úgynevezett köztársasági hete­ket és nemzeti programokat, amelyek keretében nemcsak a Szovjetunió népeinek, hanem "nás nemzetek’ kultúrájával is megismerkednek. Nemrég lá­togattak például a városba lit­ván és jakut művészek, s ugvanebben a sorozatban be­szélgettek a fiatalok francia internacionalistákkal is. * * * Naberezsnije Cselni határá­ban obeliszk fogadja az érke­zőiket. Az építmény alul vízi erőművet, fölül tehergépkocsit formáz, jelképezve a város ne­vezetességeit, a duzzasztómű­vet és az autógyárat. Az obe- liszken felirat: »Barátaink! Hotaap megvalósul, amiről ma álmodunk!« G. B. Folyik » munka Naberezsnie Cselni egyik utcájában. IMRE LÁSZLÓ: Két év nyolc hónap kiabálni, ahogy a torkán ki­8. — Te azt honnan tudod? — kérdezte elbizonytalanodva, így szögeveltünk ott. Már tud­tuk a nevét, azt is, hogy a nő­vére itt dolgozik a városban, hozzá jött látogatóba, s csak par napig marad; a fiú. aki­re vár, ott lakik a házban. Egy fiú a házból, ismerjük ezt a mesét. Aztán, hogy elindul­tunk, mintha menni készül­nénk, hát frankón jön velünk, mint a kiskutya. Nézem Je- zsót, alig bírja a röhögést vi6z- szafojtani; el ne röhögd ma­gad, te állat, még gyanút fog, Orgonás fölemel és otthagy, hogy megnézheted magad. El­indultunk hármasban a kiser­dő felé. — Ne arra menjünk! — hú­zód zkodott. — Ne viccelj! Ott mindjárt a fákon túl irtó klassz maszek fagylalto6 van. Nem szereted a fagyit? Hiszen nyár van. Adunk a babádnak is. — Attól kezdve szégyellte, hogy nála a baba. Amikor az erdőhöz ér­tünk, visszafordult; ő nem megy tovább, neki haza kell menni, a nővére várja. Még jókor előlépett Orgonás. mel­lette Bütyök, a kövér pofájá­val mintha mindig zsírt za- bálna, zsíros a 6zája széle örökké), s harmadiknak, hogy le ne maradjon, Bölény. Na, srácok, együtt a nép. Mondom a kislánynak, miről van szó. Hogy innen nem lehet elmenni csak úgy. Hol piros lett, hol fehér, mint a meszelt fal. El­kezdett sivalkodni, segítségért Somogyi Néplap fért. Nagy mázlink volt. nem járt arra senki. Orgonás meg­fogta. neki aztán hiába kapá- lódzott, s mentek, vitték. Én ottmaradtam falazni. Hallottam, hogy sír. nyüszít, jajgat, az anyját hívja, aztán a nővérét. Hülye egy nővéred lehet. kisanyám. neked a szoknyádra kellett volna, hogy üljenek, mert közben sajnál­tam. Ez nagyon rohadt' érzés volt, de hirtelen csönd lett. Na, ilyen csönd lesz az esküvődön is. Ott állsz majd talpig fe­hérben az anyakönyvvezető előtt, s nézed a hímzett cí­mert. Meglátod, addigra el is felejted az egészet, A csöndben azután lépesek hallatszottak: előoldalogtak egymás után a srácok. Nem néztek egymásra. Orgonás megszólalt: Kicsi, te jössz. Látta, hogy nem mozdu­lok, erre lökött egyet rajtam. Nem volt mese, menni kellett. Odamentem. Nézem a kis csajt, egész le volt hervadva, de igazság szerint nem is ezen akadt meg a szemem, ha­nem a babáján. Miket érnek meg a négerbabák itt a Kis- Duna-parton! Akár hiszed, akár nem, Kapelláró — neked ez a rendes neved? —, megfo­gad tarn, hogy kiszállok a ban­dából; ez nekem nem gilt, elég, menjen a bánatos francba az Orgonás. Nézem a kislányt, körülötte az elhanyt ruhada­rabjait. Ha kést emelnek rám, akikor se tudtam volna meg­tenni. Na — szóltam neki —, Öltözz föl! Elfordulok, itt a cuccod. Látod, hiába volt fel­húzva a farmered . aippzárja Na gyere! El is indultunk, ha­nem akkor előkerült valahon- net Betyár. Később az obechen azt vallotta, ott horgászott a közelben. Kétszáz métert haladtunk, akkor a kislány kezét lefog­ták. majd hátracsavartak. Or­gonás megint rámparancsolt: Kicsi, őrködni. Azt mondtam, bízzák másra, nekem most el kell mennem. Erre kaptam egy akkora frászt, hogy el­nyúltam a fűvön. Könnyű po­fozkodni az erőseknek! Ami­kor föltápászkodtam — vala­meddig nyilván hevertem ott — a zsebemből valami kidu­dorodik. Nézem, hát a néger­baba. Na jói van. itt most már csak haza lehet menni. Különben ez volt Orgonás utolsó ügye. legalább is ebben az évtizedben, mert a csaj be­fújta az egészet a nővérének, az meg egyenesen a rendőrség­re ment. Összeszedtek bennün­ket egymás után. Hát így volt. Ha láttad volna Orgonást a tárgyaláson! Pléhpofával beis­mert mindent, azt is. hogy két­szer egymás után lefogta a kis szőkét. Csak a tárgyaláson tudtam meg. hogy nem tud ír­ni. olvasni, és még ő dumált nekem, akinek egyszer azt mondta Tarzan, a matektaná­runk — ez a csúfneve volt, a nagy hajáról neveztük el így, különben egy gyomorbajos ür­ge volt, és biztos nem tudott úszni se —, na mindegy, elég az hozzá: jelest adott, m^g, hogy nekem érdemes foglal­kozni a matekkal. Otthon el­tettem a négerbabát, csak anyám el ne dobja. Kész. — Nagy marha vagy te, Kicsi — mondta Kapelláró, s azon az estén nem beszéltek semmit. Az első naptól kezdve kemé­nyen dolgoztak. Kapelláró sza­mára ez nem volt újdonság, hiszen amióta az eszét tudja, mindig dolgozott. Akinek pe­dig a keze jár, a dolgán van az esze, az általában kevés beszédű. Ha beszéltek neki, szívesen hallgatta. Ahány fiatalkorú társa volt, anaiyiteiól jatt. Torzooűorz Két helyen BNV HATALMAS csarnokot épí­tenék Kőbányán. Festenek, áll­ványoznák, építenek és bonta­nak a Városligetben. Vásárra készülődik ország-világ. S ez nem túlzás — 33 ország je­lentette be részvételét a Bu­daipesti Nemzetközi Vásárra; 1750 külföldi cég és 1223 hazai vállalat hozta el termékeit. S már érkeznek az áruk — ko­csin, vonaton szárazföldöm és tengeren. Különleges vásár lesz az idei, amelyet május 18-a és 28-a között rendez a Hungex- po. Különleges — hiszen ez lesz az utolsó, nem szakosí­tott általános árumintavásár. Ezután évente kétszer rendez­nek majd BNV-t, tavasszal a beruházási javak és ősszel a fogyasztási cikkek szakvásárát. Különleges vásár az 1973-as azért is, mert két helyen — részben a régi városligeti vá­sárvárosban, részben már az új, kőbányai területen tartják meg. Mint ismeretes, olyan döntés született, hogy a Hung- expo 1974. március 31-ig a Városligetet teljes egészében visszaadja a fővárosnak, s a vásárt átköltöztetik a volt me­, zőgazdasági vásár területére, Kőbányára. Az idei vásár — mivel mind­két helyen kiállítanak — mé­reteiben minden eddiginél na­gyobb lesz. Helyhiány miatt aligha utasítanak ei kiállítás­ra jelentkezőt. A Városligetben maradnak az idén a nemzeti pavilonok és a hazai vállalatok bemutatói. Kőbányán lesz az autópará­dé — járműbémutató, autóki­állítás. Ott sorakoznak már az új, ötajtós Zsiguli Combik, a Volga Combik, csehszlovák Skodák, a jugoszláv Zastawák. a Trabantok, Wartburgok, a slágernek ígérkező 126-os Polski Fiat népautók. Hétféle kocsit állít ki a Volkswagen- cég, ott lesz a Fiat, a Merce­des, a Peugeot, az Opel, a Vauxhall. Hétvégi házakból, kemping- cikkekiből áll majd az a bemu­tató, ahol az Országos Gumi­ipari Vállalat, az ÉRDÉRT és egyéb vállalatok nyaraláshoz, pihenéshez, turistáskodáshoz használatos cikkeit tárják a látogatók élé. Szakosított kiál- i lítással jelentkezik az élelmi­szer- és a faipar, az új vásár- területen áll már a Magyar Tudományos Akadémia é* mm Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pavilonja is. A sza­kosodást jelzi, hogy a kőbá­nyai vásárváros A pavilonja * műszeripar nemzetközi sereg­szemléjének ad helyet. A 40-es és 41-es pavilonban a számí­tástechnikai berendezések és irodagépek nemzetközi bemu­tatója lesz. A KIÁLLÍTÁS mindkét he­lyen délelőtt 10-től este 8-ig tart nyitva. 21-e és 25-e között délelőtt szakmai napokat ren­deznek, ezért a nagyközönség számára ezeken a napokon csak délután 2 órától látogat­ható a vásár. Megoldják a két vásárterület közötti gyors ösz- szeköttetést is. Két és fél per­cemként közvetlen buszjáratok indulnak a Városligetből Kő­bányára és vissza. A vásári be­lépő — 15 forintért — mind­két vásárterület megtefcimitésé- re és a különíbu6z igénybevé­telére jogosít. A vidéki vásár­látogatók 20 forintos vásáriga- zolványt vehetnek belépője­gyül, amely arra is jogosít, hogy tulajdonosa 33 százalékos vasúti menettérti jegyet vált­son. Munkásfiatalok országjáráson Egy éppen országjárásra ké­szülő, javarészt munkás KISZ- fiatalokból álló Express-cso- port tagjaitól afelől érdeklőd­tünk, mit várnak egy ilyen utazástól, ők hogyan állítanák össze a programot. Major Gábor, a Kaposvári Ruhagyár taszári telepének műszerésze: — Megfelelő arányban le­gyen a szórakoztató és ismere­teket adó program, tehát min-I tani. den múzeumra »jusson« egy kiskocsma. — A csoportvezetőktől tu­dom, hogy van. olyan fiatal, , aki számára az utazás csupán i jó ürügy a gátlástalan maga- i tartásra és az ivásra. Róluk mi a véleménye? — Nem érzik az otthoni | kötöttségeket, úgy gondolják, , három-négyszáz kilométerrel | távolabb már nem érvényesek a viselkedés íratlan szabá­lyai. i Márkus Kati bolti eladó eh- I hez még hozzáteszi: — Lehet egy olyan ok is, különösen a ; 15—17 éves fiúknál, hogy sze­retnének »valódi« felnőttek- í nek látszani, és szomorú, hogy 1 ezt a látszatot a gyakori ita- l lozással és rendszeres do- ; hányzással kívánják fenntar­— Ügy tudom, ez a ruha­gyári fiatalok csoportja. Ho­gyan kerül ide egy bolti el­adó? — Nehéz nálunk a KISZ- munkát megfelelő színvonalon tartani, mert egy üzletben ál­talában csak három-négy KISZ-korosztályú van. a kü­lönböző boltok fiataljait pe­dig nehéz összefogni. Ezért jöttem a ruhagyárban dolgozó barátnőmmel. , , ... . . .I ? üzem KISZ-életet emberkek a zömük fiatalabb# tükrözl a közös nala. Amikor pedig - néhányig szá é sainvonala hét elmúltával - megnő vesz-# virfa Hgrmi jól megmozdulá- Ez­tette a bajuszát, ő lett »az# . * csoport öreg«. Sokan nem is tudták,# “ervezoj€ 1S egyeter- mit keres a fiatalkorúak kö-f zött. Ha az »egyenruha« nem# — A fiatalok a közös meg­lett volna rajta, börtönőrnek# mozdulásokból talán legjob- nézhette volna akárki. A ko-f Dan kedvelik az utazást. Sze- molysága miatt is. Meg aho-f rintem ezeken a túrákon van gyan dolgozott, összezárt száj-# leginkább lehetőség jó közös- jal, rendesen. Követ tört, fát?ség kialakítására, vágott, tüsköt hasogatott, ker-f .... , , , . , , . tét ásott, mikor hová vezé-? ~ Mlt tart legnehezebbnek nyelték ki őket. S ha megtö-? az idegenvezető munkájában? rölte izzadt homlokát s néhány' — Ahány ember, annyi el- percre megállt, hogy kifúj ja ? gondolás, ízlés, igénv. A leg- magat. egy idő után nem szoltt , , . rá a felügyelő, holott a töb-?nehezebb úgy összeállítani a bieket örökké abriktolta. ? ----------------------------*——-----------------------------------------------——­O lykor már hiányzott neki/ >< , hogy őt miért nem tolják Megkezdődött oz étrcsigo exportjo valamiért. A többiek rosszalló? pillantása kísérte, amikor őt? HaIImm ammm óm mm 1» mt*. mm h4a hagyták megpihenni. Rossz vé-? T QX Cl rOÜKCl r TQII ge lesz ennek, gondolta, mint ■ ■ ................. ahogy így is történt. Később, amikor túljutottak az ismerke désen és azt nézték egymáson.^ kinél mibe köthetnek bele. A? szeme állásába, meg abba,? ahogyan néz. Ha pedig nem ? csigát, itt mossak programot, hogy abban min­denki találjon kedvére valót. A legtöbb gondot és bosszúsá­got az állandóan kifogasokat, panaszokat keresgélő utas okozza. Nem vagyok idegenve­zető, ezt mégis biztosan tu­dom, hiszen engem mint utast is bosszantanak az örökös morgolódók. — Hogyan állítaná össze egy ilyen út programját? — Délelőtt városnézés, dél­után szabad program, estepe­dig jó színházi előadás. Igye­keznék egy’ várost úgy bemu­tatni, hogy azzal utasaim íz­lését is fejlesszem. Sajnos, a legtöbb ilyen út programja ál­landó rohanás. Három nap alatt 1000—1200 kilométert megtenni igen fárasztó. Sutyor Mária, a csoport fő szervezője. — Mi a legnehezebb egy ilyen társaság megszervezésé­ben? — A sokféle ember számára egyaránt vonzóvá tenni az utazás gondolatát. — Most hová indulnak? — Az Északi Középhegy­ségbe megyünk három napra. Az út legcsábítóbb állomásai: Eger, Aggtelek. Miskolc es Lillafüred. Természetesen ezek az állomások is minden­kit mással csábítanak. Én az egri vár föld alatti alagútjai- rá vagyok kíváncsi, de amint fél füllel hallottam, több úti- társamat inkább vonzza a •Szépasszony völgye«, az egri borospincék sora. , B. F. (Tudósítónktól.) Mozgalmas az élet a kiskor- r pádi éticsiga-feldolgozó tele­pen. A megye szövetkezetei ide szállítják a felvásárolt éti- , csigát, itt mossák, kezelik, lá- néz rájuk, úgy az a baj. Akibe? clakba csomagolják a külföldi bele akarnak kötni, az olyan? ínyencek kedvelt csemegéjét, emberbe belekötnek, nézhetik Magyarországon nem, de magát, ha nem gazsulál. ? Svájcban, Franciaországban,- Kicsi látta él hírekkel rend-# Nyugat-Németországban kere- saeresen. ?sett áru ez. Arra az alacsony szaké-j a MAVAD megbízásából a re.,^ri^FiiZ'í'. k-eseles miatt ke-4 kaposíői áfész foglalkozik az rult ide. Van, akj az old eben# ^ti csiga exportálásával. Az fogja a halelet es fölemeli# eiSQ vagon szállítmányt ápri- kezzel szúr. attól ne félj. Ha# ijs 30-án indították el. Azok, csak egy kacsit jo a szemed f akik harmatos reggeleken elugrassz. vagy megfogod a# gyűjtik a csigát, talán nem is csuklóját. De aki úgy jón # gondolnak ai •ra, hogy az árok- futyoi'esz-ne a korzon,# parton, vizenyős réteken. az s fölemeli a nyitott tenyerét, mintha meg akarna simogatni, aztán hirtelen, ebből a nyitott tenyérből ellöki a kést és megáll benned ott, ahol ő akarja, ahová célzott, attól fél iGlÓA-Giy t-*r „--Ow _ .25 s ze l-ehet sz-edm. Kiskorpádon elmondták, hogy az egyik gyűj­tő április 30-án másoámagával i37 kilót szedett össze, Így azután ez a munka jó kereseti lehetőség nyugdíjasoknak, csökkent munkaképességűek­nek. Néhány iskola is bekap­csolódott a gyűjtésbe, és a ka­pott pénzt nyári táborozásra fordítja. A szakemberek azt javasol­ják a gyűjtőknek, hogy hajnal­ban kezdjék a munkát, 3—4 cm átmérőjű csigát szedjenek addig, amíg nem nagy a fű, a növényzet. Ne használjanak műtrágyás, sós, műanyagból készült zsákot, mert abban a csiga levegöhiány miatt el- erdők szegélyén, a vasút mel-j Szedéshez legalkalma­lett vagy a csalánosban tulaj- | a levegős textilzsák, a doniképpen dollárt gyűjtenek. kosár. ni kell, mert kombinál. Hiába dzsúdóztál, hiába emelgetted a súlyzót százszor. ötszázszor egy nap. öeszecsuklassz, mint a collstok (FMyunpik,) i Tavaly 17 vagon éticsigát ex­portált Somogy megye. Jó len­ne, ha az idén legalább eny- nyit, esetleg többet vehetné­hiszen az ország valutát kap érte. A megye területén körül­belül 200 községben foglalkoz­nak felvásárlásával. A fárad­ság gazdagon megtérül. Az j nek át a kiskorpád! állomáson idén az elmúlt évinél 1 forint- a vámhivatal tisztviselői és az i tál többet, 8 forintot fizetnek illetékes állatorvos. Innen köz- " kilogrammonként a gyűjtőnek, vétlenül indulnak a vagonok Néhány ara leíorgafta alatt jo-.-nyugat felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom