Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-17 / 113. szám
MAI KOMMENTÁRUNK A megyei tanács-vb napirendjén Az üzem-és munkaszervezés korszerűsítése Terjeszteni az új módszereket Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére hozott kormányhatározat végrehajtására egy évvel ezelőtt a Somogy megyei Tanács elnöke utasítást adott ki. Legutóbbi ülésén a végrehajtó bizottság arról tárgyalt, hogy mit tettek a tanácsi irányítás alá tartozó vállalatok e határozat megvalósítása érdekében. A végrehajtó bizottság ülésén Tóth Lajos tanácselnök-helyettes így fogalmazott: «-Az üzemek a kezdeti lépéseiket tették csak meg. A munka- és üzemszervezés korszerűsítésére készült tervek — többségükben — megfelelnek a határozat szellemének, végrehajtásuk azonban még hátra van. Ezért — főleg a mezőgazdasági üzemeknél — szemléletbeli változásra is szükség van.« Milyenek ezek a tervek? Dóri János, a megyei pántbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa ezt mondta: «•Formailag szépek, de sokszor nem tartalmazzák elég pontosan a feladatokat. Nem mindenütt vették figyelembe a vállalati sajátosságokat.« A felkészülés időszaka A kormányhatározat és az elnöki utasítás alapján a,vállalatvezetőket értekezleten tájékoztatták a tennivalókról, a termelőszövetkezetek részére pedig tapasztalatcseréket szerveztek. Ezt követte a középtávú tervek készítése. A vállalatoknál e munkát a vezető állású dolgozók végezték, néhánynál azonban — mint pél- i dául a Somogy megyei Tanácsi ' Magas- és Mélyépítő Vállalat- j nái — közös munka eredmé- I nye az üzem- és munkaszer- J vezési terv. Enne! a vállalat- j nál ellenőrzési és üzemszerve- I zésá osztályt is létrehoztak, j Másutt — mint például az j élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatnál — függetlenített szervező látja el a feladatokat. J A vállalatok vizsgálták jelen- J légi helyzetüket is, s ennek! alapján korszerűsítették szer- vezeti és működési szabályza- I tukat. A döntés előkészítése, a ! szervezett információ-áramlás segíti az önállóság és a felelősség fokozott érvényesülését I Néhány vállalat — mint pél- ! dául a Patyolat és az iparcikk- | kiskereskedelmi vállalatt — ! szervező intézettel készíttette | el intézkedési tervét, s ezek j — a tapasztalatok szerint — jól beváltak. Az Ásványvizes Szikvízipari Vállalatnál vi- ! szont a fejlesztési elképzelések j kialakításában a dolgozók vé- j | leményére támaszkodtak. Az ipari vállalatoknál e j ■ tervezési intézkedések során | a gazdaságosabb termelés- szerkezet kialakítására is törekedték, A szolgáltató vállalatok pedig e tevékenységük I fokozását tűzték célul. Az eredményt már a múlt évben j mérni lehetett a Patyolatnál és ! a Finommechanikai Vállalatnál. Az élőmunka hatékonyságának növelése érdekében az összehangoltabb tevékenységre, az átfutási idő csökkentéA fiatalok a városért, a város a fiatalokért Nagyatád központja nagy varosról árulkodik, ám ha kifelé sétálunk, s hátunk mögött hagyjuk a posta, az új művelődési központ, az állami gazdaság központjának épületét — no meg a gyönyörű parkot —, már egészen. mast mutat a környék. Sok erőfeszítés kell meg ahhoz, hogy külsejében is igazi varos legyen az egész település. x Fél evvel a várossá nyilvánítás előtt indították a «Fiatalok a városért« akciót. Hogyan fejlődött tovább, mit tettek azóta? — Erről beszélgettünk Tamás Viktorral, a városi KISZ-bizottság • tiktárával. — Nem úgy indült ez, hogy évekre szóló folytatása lesz majd. Kezdetben csak az ünnepségeket megelőző csinosításban akartunk segédkezni. Tizenkétezer óra társadalmi munkát végeztünk abban az időszakiban. Aztán 1971-ben a városi küldöttértekezlet úgy határozott: nemcsak folytatni, hanem ki is kell szélesíteni az akciót. , — Mik a legtöbb embert foglalkoztak jelentősebb munkák? — Minden évben kétszer, tavasszal és ősszel, tisztasági napot rendeznek a tanintézetek fiataljai. A város utcáinak, tereinek takarításában segítenek. A nyomda KISZ-szprvezete az utcájukban végzi el ugyanezt a feladatot. A szakmunkásképző tanulói dolgoznak a legtöbbet a városért. Övodaátalakí- tást vállaltak, a Szabadság téren lefestették a játékokat, sportpályát építettek a szomszédos általános iskolának, és ők is kivették a részüket a kollégisták klubépitő munkájából. Ha két év átlagát tekintjük, akkor évi 250 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a fiatalok. — Több nagyobb üzem is van a városban. Az ő fiataljaikról nem beszélt. Kimaradtak volna az akciókból? kezdjük meg majd a nyáron. A > lanaos adott egy lebontható épületet, s ebből a bontott anyagból kezdődhet el a mun- j ka. A bontás során itt együtt munkálkodtak az üzemek, a tanintézetek és a honvédség I fiataljai. Csak a legjelentősebb munkáikat említettem, de hasonló kisebb tevékenység, i mint például az üzemek melletti kerékpártárolók építése, bőven akad még. — Két nyáron építőtábort is szerveztek a városban. Az 1 idén lemondták arról, hogy \ nyáron is foglalkoztassák a I diákokat? — Jelenleg még folyik a szervezés. A KISZ-bizottság és a tanács közösen hívja meg a csurgói, barcsi és nagyatádi szakmunkástanulókat: két turnusban óvodaalapozási munkához kell a segítségük. Tavaly és tavaly előtt Atádon három tizenkét lakásos épület alapozását végezték el az épí- tőtáborosok. — A sok társadalmi munkáért mit kap a várostól az ifjúság? — Talán egyetlen település sincs az országban, ahol eny- nyi fiatalnak adnának lakást minden évben, mint nálunk. Az évente elkészített lakások harminc százalékát a KISZ- bizottság oszthatja szét, ha pedig a teljes lakáselosztási listát nézzük, akkor kiderül, hogy fiatalok kapják a lakásoknak több mint a felét. A Kossuth Lajos utcában épített házba most költöztek be a lakóik, s a harminchat család hatvan százalékát itt is fiatalok teszik ki. A fiatalok építkezéséhez kedvezményesen adja a tanács a telket is, csupán tízezret kell fizetni érte. Tavaly óta kapunk a tanácstól tízezer forintot ifjúsági alapra. Nem nagy ez az ösz- szeg, mégis sokat segít: többet kezdeményezhetünk, ha van miből fizetni. De az említetteken kívül is sokat köszönhe- • tünk a tanácsnak. Hamvas Já— Nem, de ők más jellegű j munkát végeztek. A Danuvia 4. számú gyáregységének j KISZ-tagjai játékokat készítettek az óvodáknak s ezenkívül még 2000 forintot adtak játék- vásárlásra. A konzervgyár fiataljai kommunista műszakot szerveztek azért, hogy hozzájárulhassanak áz óvodaépítéshez. A varos bodvicai részen kiubkonyvtar eptteeeC nos, a városi tanács elnöke mindig kész a segítésre; többször beszélget a fiatalokkal is a varos életének gondjairól. A tanáccsal közösen most szervezte meg a KISZ-bizottság a fiatal tanácstagok fórumát. Így is segíteni akarunk abban, hogy méltóan képviselhessék a város fiataljait a végrehajtó bizottságban. a. e. sere, ösztönző normák és bérek kialakítására törekedtek, »normakarbantairtás«, az lalatokat a jó munka- és üzemszervezési tervek készítéséért. A nem megfelelő terveket készítő vállalatok vezetőiA úgynevezett munkanap-fényképezés még vontatottan halad a vállalatoknál. Ennek bizonyítéka a teljesítmények alakulása is. Az önköltség javítása érdekében a jobb készletgazdálkodást, a költségek felhasználásának folyamatos elemzését, illetve a kieső idők és az állásidő csökkentését tűzték ki telephelyre költözött, a tahi Campingcikk Vállalat az ebédlőt, az öltözőt és fürdőt korszerűsítette. Az idén — várhatóan — elkészül a tőzegkitermelő vállalat új szociális helyisége és a tmk-műhely is. Anyagilag is ösztönöztek Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése összefügg a munkaversennyel is. A végrehajtó bizottsági ülésen hangsúlyozták : helytelen az a szemlélet, amely ezt csak szakszervezeti feladatnak tekinti. A gazdasági vezetők munkájának is szerves része ez. Jó példaként említették meg itt, hogy a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat a munkaverseny- célkitűzéseknél mindig a feladatokból indul ki. A mozgalom irányításában pedig a középvezetőkre is az eddiginél jobban támaszkodnak. A Vizéé Csatornamű Vállalat a szocialista brigádok munkájának javítására készített intézkedési terveit, örvendetes, hogy néhány vállalatnál már foglalkoznak a Dolgozz hibátlanul! munkamódszer bevezetésével. A megyei tanács osztályai anyagilag is ösztönözték a válnék nyereségprémiumát visz- szatartották, ahol pedig jó tervet készítettek, ott jutalmaztak. A végrehajtás jelentős helyet kapott a megye tömegoktatásában is: több mint 2500 hallgató vett részt az ezzel kapcsolatos tanfolyamokon. A gondok között említették meg, hogy a megfelelő hatekonysásitásaikat. Több helyen viszont kampányfeladatnak tekintették az üzem- és munkaszervezést, s a terv elkészítését nem előzte meg a megfelelő elemzés. Előfordult, hogy jelentős anyagi befektetést igénylő feladatokra gondoltak, s lebecsülték a költséget alig igénylő szervezési, ésszerűsítési munkákat. , Csak az első lépés volt A jelenlegi állapot meghatározza a feladatokat is: az üzem- és munkaszervezés korszerűsítését célzó terveknek alkalmazkodniuk kell a vállalat középtávú és éves műszakigazdasági tervéhez. A feladatokat meg kell ismertetni a munkásokkal is. A végrehajtó bizottság arról is határozott, hogy az ősszel — az MTESZ közreműködésével — üzem- és munkaszervezési konferenciát rendeznek Kaposváron. A vállalatok egyik feladatának a szervezettség át-r fogóbb, részletesebb elemzését jelölték meg, a másiknak pedig az intézkedések várható hatékonyságának alaposabb vizsgálatát. S az eddigi eredményeiket csak kezdeti lépésnek .tartják, a tervek végrehajtása még hátra van. K. I. Üjat, korszerűt tanulni, mégpedig úgy, hogy a módszert, az eljárást a gyakorlatban is látni lehet — minderre jó alkalmat nyújtanak a bemutató gazdaságok. Megyénkben az erre jogosító megbízás alapján működik bemutató üzemként a barcsi, a lengyeltóti, a somogyszili, a ráksi, a csurgói és a balaton- szabadi termelőszövetkezet meg a Balatonújhelyi Állami Gazdaság, illetőleg a Bálaton- boglári Malom. Ami a szövetkezeti és állami gazdaságokat illeti, csupa olyan nevet soroltunk itt föl, amit megyeszerte jól ismernek mezőgazdasági üzemeink. Egyrészt, mert bemutatók kapcsán már jártak ott, másrészt pedig hallhattak eredményeikről. (Csupán a legfrisebbnek számitó sikert említve: e termelőszövetkezetek közül néhány a múlt év eredményes gazdálkodása elismeréseként kapta meg a Kiváló Szövetkezet címet. A bemutató üzemek tevékenységéről a mezőgazdasági és élel/mezésügyi miniszter a közelmúltán adott ki utasítást. Ennek közzétételével hatályát vesztette a korábbi, a tájékoztatási és propagandatevékenység továbbfejlesztéséről több mint egy évtizeddel ezelőtt hozott utasítás. Joggal elmondható: ha az utasításban foglaltak hiánytalanul megvalósulnak, akkor bemutató gazdaságaink az eddiginél is jelentősebb szolgálatot tehetnek más, az új, korszerű ismeretekre vágyó és azokat megvalósítani akaró termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak. A bemutató gazdaságoknak, illetőleg felkért szakembereinek az a feladata, hogy állandóan fokozzák a korszerű termelési szakpro- paganda-tevékenység tervszerűségét, szervezettségét és hatékonyságát. Minthogy «bemutató tevékenységgel olyan állami vagy szövetkezeti üzemet kell megbízni, amelyekben megismerhetők és elsajátíthatók valamely termelési ág korszerű, nagyüzemi termelési, feldolgozási, üzem- szervezési, üzemgazdasági, gépesítési, energetikai, automatizálási, kemizálási, újitási stb. módszerei, eljárásai; a termelés gazdaságos, példamutató eredményeivel a hasonló feladatot végző üzemek előtt jár, meggyőzően szemlélteti azokat a fejlett módszereket, amelyekkel a termelési eredmény és a jövedelmezőség növelhető« — mondja ki a miniszteri utasítás. Es még hozzáteszi: »az üzem vezetői, szakemberei alkalmasak arra, hogy a helyszínen szakmai kérdésekről általános és szakosított elméleti oktatást, gyakorlati bemutatókat tartsanak, szakmai tanácsokat, szakköri kísérletezésekhez útmutatást adjanak«. Ezeknek a föltételeknek megfelelni tehát vitathatatlanul olyan teljesítmény, hogy méltán büszke lehet rá a mezőgazdasági jellegű hat termelőszövetkezet, egy-egy állami gazdaság és feldolgozó üzem, amely megyénkben a mezőgazdasági és élelmezésügyi bemutató gazdaságok sorába tartozik. A miniszteri utasításban szereplő feladatok szerint — ilyen például a szakmai bemutatók, tapasztalatcserék szervezése, ismeretterjesztő előadások tartása — az új, korszérű technika, technológia, üzem- és munkaszervezési módszerek széles körű elterjesztése érdekében és az említett gazdaságok felkészültségét ismerve a jövőben is hasznos munkát, a többi üzem fejlődését elősegítő tevékenységet fejthetnek ki megbízásuk teljesítése során a somogyi bemutató üzemek. H. F. célul. Minden vállalat feladatának tekinti a dolgozók munkakörülményeinek javítását is. A finommechanikai vállalat új gú és tartalmú szervezési tervek elkészítését nehezítette, hogy a főhatóságok késve adták ki ezzel kapcsolatos utaSZAKISKOLÁSOK A FÖLDEKEN Paradicsom ültetés a csurgói tsz-ben A paradicsom palántákat géppel ültetik ki a földekre. len, de csak mint «kiszolgáló 1 gioziík. Tizennyolc méter szé- személy« jön számításba, a | lesen szórja a földre a gyom! irtó szert A gazdaság nemrég Aki a határt járja, a réten vagy a mezőn barangol, annak földekről felszálló por fölhívja a figyelmét arra, hogy ott emberek és gépek dolgoznak. Nem könnyű a munkájuk. A nap melegíti, a szel pedig minduntalan a levegőbe emeli a homokot ott, ahol a tárcsák I és boronák meglazítják a talaj felső rétegét. Az apró szemcsék köhögésre ingerük a torkot vörösre marják a szemet. Ott a levegő száraz, a légzés nehéz. Somogycsicsóban, a csurgói Zrínyi Termelőszövetkezet tábláján járunk. Amíg a palántá- zógéphez érünk, cipőnk megtelik homokkal. Hat asszony ül a gépen, s előttük ládákban paradicsom palánták. A tábla szélén száz méter hosszai fóliasátor, onnan telepítik ki a fiatal növényt a szántóföldre. — Hamarosan kiérünk a tábla szélére — mondják az asszonyok —, aztán «egy házzal továbbmegyünk ...« Két géppel ültetünk^ csak most az egyik traktorra másutt van szükség. Mire ezt a szakaszt beültetjük, talán már vissza is jön, és akkor a másik táblával még gyorsabban végzünk. Összesen húsz holdon termeszt a szövetkezet paradicsomot. Az ültetést gyorsan és pontosan elvégzi a gép. Ez ma már természetes. Persze az ember ma sem nelkülözhetetmunka nehezét már nem ő végzi. A falu másik vegén a szövetkezet új permetezőgépe dol| vásárolta, és az idén alkalmaa- I za először. Hogy milyen gyors I munkát végez, annak bizonyítására csak ennyit: — Munka közben többször le kell állítani, mert a három traktor, két tárcsával és egy boronával nem tudja olyan gyorsan a földibe dolgozni a permetlevet. Ez a vegyszer illő vegyületekbőL áll, tehát ha nem dolgozzuk be azonnal, akkor elpárolog, hatástalan lesz. A fák alatt és a traktoron fiatalok ülnek: a csurgói mező- gazdasági szakiskola második osztályos tanulói. Eöri Sándor szakoktató mondja: — Tizennyolc fiú van most itt gyakorlaton. Négy géppel dolgoznak, egymást váltják a nyeregben. Az elméleti Oktatás és az országúti vezetés mellett rendkívül fontos, hogy a gépeket munka közben is megismerjék, s tudjanak velük doigozni. — Milyen munkát bíznak rájuk? — Ök végzik a talajelőkészítést, és nem is rosszul. Nagyon szeretnek ide jönni, mert érzik, hogy ez már igazi, felelősségteljes feladat. Ha az iskolát befejezve hazatérnek, otthon a termelőszövetkezetben rögtön gépekre ülhetnék. Akkor már nincs idő tanulni, ott már «csak« bizonyítani kell... A traktorok könnyedén gurulnak a bokáig érő homokban. A fiatalok pontosan és jól dolgoznak. Ez az üzemi gyakorlat mindenki számára hasznos: a tanulók új ismeretekkel gazdagodva térnek vissza az iskolába, a szövetkezet pedig megfelelően előkészített földbe ültetheti a melegé «"bál kikerült paradics'-wri’-'a^intokat. a t. 3 | A szakiskola tanulói biztos kézzel irányítják a gépeket. Somogyi Néplap
