Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-17 / 113. szám
NDK—japán diplomáciai kapcsolatok ' Plenáris ülés Becsben Kinya Niizeke moszkvai japán nagykövet (jobbról) cs Horst Bettner. az NDK nagykövete Japán moszkvai nagykövetségén aláírták a két ország közötti diplomáciai kapcsolatfelvételről szóló okmányokat. (Telefotó: AP—MTI—KS) Bonn várja az SZKP KB főtitkárát (Folytatás az 1. oldalról.) pát illeti, különös figyelmet fordítottunk a kontinens biztonságának alapvető kérdéseire, így az összeurópai értekezlet előkészítésére és sikeres le* 4 A Rajna-parti városban befejezéshez közelednek az előkészületek Lconyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára fogadására. A szovjet és a nyugatnémet diplomaták a magas szintű tárgyalások dossziéjában már összeegyeztették a látogatás sűrített programjának eseményeit. A sajtóközpontban több mint ötszáz helyi és külföldi újságírót akkreditáltak. A nyugatnémet lapok bő tálalásban foglalkoznak a szovjet— nyugatnémet kapcsolatok fejlődésével és azokkal a távlatokkal, amelyek az SZKP KB főtitkára látogatásának következtében tárulnak fel. Az NSZK azzal, hogy felismerte a háború utáni európai változások visszavonhatatlan és végleges jellegét, megvetette a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal az őszinte együttműködés alapjait. Feltétlenül egyet kell értenünk Grünewalddal, a szövetségi kormány szóvivőjével, aki kijelentette, hogy az SZKP KB főtitkárának első nyugatnémetországi látogatásával új korszak nyílik, a két ország kapcsolatainak történetében. Leonyid Brezsnyev látogatása azt is jelenti, hogy Nyugat-Németország súlya jelentősen megnőtt a nemzetközi színtéren. Az NSZK ezt annak a reális keleti politikának köszönheti, amely Brandt kancellár nevéhez fűződik. Egyre növekvő nemzetközi tekintélye révén Bonn mind aktívabban vesz részt a Kelet és a Nyugat közötti enyhülés folyamatában, szüntelenül kutatja az európai biztonság és együttműködés új módjai megteremtésének lehetőbonyolítására. A Szovjetunió minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy az értekezlet eredményei még jobban erősítsék a kontinens valamennyi népének békés jövőbe vetett hitét« * — mondotta Brezsnyev. ségét. Nyugat-Németországban az egyszerű emberek tudatában vannak, hogy a Szovjetunió következetes békepolitikája, felelősségérzete a béke sorsáért, milyen nagymértékben mozdította elő ezt a jó irányú fejlődést. Ezzel magyarázható, hogy Nyugat- Németország eddigi történetében a lakosság nem tapasztalt többséggel támogatja a kormány keleti politikáját és a túlnyomó többség elfordult a hivatásos szovjetellenesektől. A legjobb bizonyíték erre a CDU—CSU-ban kirobbant válság. Ez arról ' tanúskodik, hogy a nyugatnémet tőkések és iparmágnások is egyre inkább rájönnek: az NSZK- nak létérdeke az együttműködés I a szocialista országokkal, főképpen a Szovjetunióval. Brandt szövetségi kancellár a Stern című hamburgi lapnak adott legutóbbi nyilatkozatában idézte az SZKP KB áprilisi plénumának határozatából a nemzetközi helyzetben történt változások tartóssá és visszavonhatatlanná tételére vonatkozó megállapítást, amelyet feltétlenül elősegítenek a Szovjetunió és más országok magas rangú vezetői közötti személyes tárgyalások. A nyugatnémet kancellár kifejezése szerint az államok közötti kapcsolatok pozitív fejlődése jelentős mértékben függ attól, hogyan értik Aieg egymást a vezetők. Ezzel összefüggésben Bonnban rámutatnak: a Szovjetunió és az NSZK vezetői között az emlékezetes oreandai találkozó alkalmával kialakult kölcsönös bizalom jelenti a biztosítékot az új találkozó sikeréhez. Közel-keleti diplomácia flz intenzív előkészítés szakaszába léaett a Biztonsági Tanács közel-keleti vitája Az intenzív előkészítés szakaszába lépett a Biztonsági Tanács átfogó közel-keleti vitája. Minthogy az eddigi nemzetközi erőfeszítések nem vittek közelebb a 242. számú BT- határozat végrehajtásához, Egyiptom azzal a szándékkal kérte a közel-keleti helyzet átnia és általában a nyugateurópai államok, megkülönböztetett figyelmet szentelnek Fejszal szaúd-arábiai uralkodó párizsi látogatásának. (Folytatás az 1. oldalról.) elvet a konzultációk minden részvevője elismeri, — az alapja a konstruktív és kölcsönösen elfogadható döntések és megoldások kidolgozásának — jelentette ki a szovjet küldöttség vezetője. Oieg Hlesztov jelentős munkának nevezte az eddigi konzultációkat is. amelyek során a feleknek sikerült jobban megismemiök egymás álláspontját, építő szellemben megvizsgálni és egyeztetni— egész sor fontos kérdést. Ezek közé tartozik a későbbi megállapodások részvevői körének meghatározása, valamint a közös egyetértés módszerének elfogadása. Hasonló hangvétel jellemezte a lengyel és a román felszólalást is. Az előbbi inkább a közép-Európára vonatkozó korábbi lengyel kezdeményezések ma is időszerű eszméit elevenítette fel, az utóbbi pedig egv székesebb leszerelési orogram körvonalait vázolta fel Európára vonatkozóan. Az Egvesült Államok képviselője, Jonathan Dean nagykövet mindössze ötperces felszólalással lepte meg a szerdai plenáris ülés részt vevőit. Rá. mutatott, hogy történelmi jelentősége lehet ennek a -vállalkozásnak «nevezetesen az euróoai haderőcsökkentési tárgyalásoknak. Lesznek időszakok — fűzte hozzá — amikor hosszadalmas és kemény tárgyalások következnek és távolinak tűnik a megegyezés, de a megbeszéléseik tárgya nehéz és összetett, úgy, hogy nyilván egyetlen részvevő sem akar majd a siker látszata kedvéért olyan intézkedésekbe belemenni, amelyek hátrányosan érintik biztonsági érdekeit. Őszi, szeptemberi—októberi időpontot, jósolt az érdemi haderőcsökkentési tárgyalások megkezdésére, abból a tapasztalatból kiindulva, hogy a konzultáció részt vevői nehéz kérdésekben is megtanultak használható kompromisszumokra jutni'. Az amerikai delegátus végezetül azt indítványozta, hogy a jelenlegi bécsi konzultációt majd egy közös közleménnyel zárják le. amely részletezi kívülállók számára is a megyezéseket és -megteremti a sikeres tárgyalásokhoz szükséges légkört«. Ugyanilyen tömörséget tanúsított a brit küldöttség vezetője is, aki a mostani bécsi konzultációk jelentőségét méltatva úgy fogalmazott, hogy -egyetlen épület sem szilárdabb, mint megalapozása«. Azt a reményét tolmácsolta, hogy most olyasvalami kezdődik, ami -állandó dialógussá fejlődhet Közép-Európa katonai stabilitásáról«. A szerdai ülésen az említetteken kívül luxemburgi, a holland, a norvég és a török küldöttség vezetője szólalt fel. lakuhovszkij Szófiába érkezett Ivan Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres erőinek fő- parancsnoka kedden. Szófiába érkezett. Vele együtt Szófiába érkezett Szergej Styemenko had- seregtábomok, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőd törzsének főnöke. Kedden délután megérkeztek a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesitett Fegyveres Erői katonai tanácsának tagjaiDobri Dzsurov hadseregtábomok, a Bolgár Népköztársaság nemzetvédelmi minisztere kedden vacsorát adott Jakubovszkij marsall és az egyesített fegyveres erők katonai tanácsa tagjainak tiszteletére. DÉL-VIETNAM Hadműveletek a felszabadító erők ellen A saigoni hadvezetőség úgynevezett »biztonsági védelmi akciókat« gyakorlatilag hagyományos hadmúveleket indított az ország tengerparti szakaszának központi vidékén a felszabadító erők ellen. A saigoni rezsim egyik szóvivőjének szerda reggeli közléséből kitűnik, hogy ebben a térségben Binh Dinh, valamint Phu Yen tartományban indítottak gyalogsági támadásokat a felszabadított területek ellen. A i szóvivő elismerte, hogy a had- j műveletek során bevetik az amerikai repülőgépekből álló saigoni légierőt is. Egyidejűleg Thieu elnök — a párizsi megállapodás betűjével és szellemével szöges ellentétben — kijelentette, hogy fegy veres_ erőivel meghiúsítja -a kommunisták minden olyan kísérletét, amely második kormány, vagy a nemzeten belüli nemzet létrehozására irányul Dél-Vietnamban«. Thieu ezzel egyértelműen beismerte, hogy nem veszi fegyelembe a Dél- Vietnamban kialakult valóságos helyzetet, azt, hogy — mint erre a DIFK számtalanszor felhívta a figyelmet, — az országban két kormány és kát hadsereg, valamint három politikai erő működik. fogó felülvizsgálását, hogy kimozdítsa a holtpontról a poli- Fkai rendezés ügyét. Tovább romlik a dollár Hafez Iszmail, Szadat elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, aki szerdán kezdte meg tárgyalásait Párizsban, elutazása előtt sajnálattal állapította meg, hogy a közel-keleti helyzet végképp zsákutcába jutott, semmiféle új kezdeményezés 'nincs napirenden, senki sem tett javaslatot Egyiptomnak a probléma igazi rendezésére, a vég'eges béke megteremtésére. Kairó álláspontja változatlan. a tekintetben, hogy az Egyesült Államok által szorgalmazott részleges vagy ideiglenes rendezés elfogadhatatlan ENSZ-körökből származó értesülések szerint valószínű, hogy Jarring közvetítő misszióját a jövőben egy nemzetközi bizottság váltja fel, amelynek feladata azonban változatlanul a 242. számú határozat végrehajtása lenne. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó az A1 Akhbar jelentése, amely szerint Nagy-BiritanSomogyi Néplap Rekordárat ért el as európai tőzsdéken az arany. Ez ugyanakkor a dollár árfolyamának további romlását jelenti: egy uncia arany már több mint 100 dollárba kerül. (Telefotó: AP—MTI—KS) Haderőcsiikkentés és európai egyensúly Bécsben rövid közlemény jelentette be hétfőn, hogy sikerült megállapodásra jutni a közép-európai -térségre vonatkozó baderöcsökkentési tárgyalások részvevőinek státusában és a megbeszélések ügyrendjében. Hosszú, több mint száz napos időszak zárult le ezzel, a kulisszák mögötti diplomácia időszaka. Most, hogy a zárt ajtók mögötti tárgyalások befejeződtek, egyre több és több részlet lát napvilágot, olyan mozzanatok, amelyeket akkor, az eszmecsere időszakában nem lehetett publikálni. Ez megsértette volna azt a titkosságot, amelyben a január 31-én megindult megbeszélések kezdetén a tagállamok megállapodtak. Ezekből a részletekből és a haderőcsökkentési tárgyalások történelmi előzményeiből kitűnik: milyen rendkívül bonyolult, mennyi nehézséggel járó folyamat zajlik Bécsben. S egyúttal arról is meggyőz — ha az előkészületek szakaszában eny- nyi nehézséggel kell megbirkózni, milyen hosszú még az út a valódi megegyezésig. Illúzióknak nincs helye, hiszen itt az államok létfontosságú érdekeiről, biztonságáról van szó. A bécsi megbeszélések történelmi előzményei közé tartozik, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország a második világháborút követő első évtizedben számos leszerelési javaslatot tett az európai haderők • kölcsönös csökkentésére. Ezek a kezdeményezések azonban a NATO- országokban vagy hallgatásra, vagy elutasításra találtak. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének 1966 júliusi ülésén is szerepelt a következő javaslat: -A külföldi katonai támaszpontok felszámolása«, - -a külföldi csapatok teljes kivonása idegen területekről, saját nemzeti határaik mögé«. Két évnek kellett eltelnie, amíg a had- erőcsökkentés gondolata első- ízben bekerült egv NATO- ülés jeev Tőkön wébe. 1968- bnn Reykjavikban fogalmazták meg az Észak-Atlanti Szövetség tagállamai a »kiegyensúlyozott esapatcsök- kentés« lehetőségét. A NATO-államok javaslatait tanulmányozva azonban még semleges megfigyelők is arra a következtetésre juthattak, hogy a nyugati államok haderőcsökkentési javaslataiban kezdettől fogva inkább a taktikai és a prb- pagandaelemek domináltak, mintsem a komoly megegyezési szándék. Így például a csapatcsökkentés »kiegyensúlyozottságának« hangsúlyozásával, miként azt a pu- hatolódzó megbeszéléseken is kifejtették, azt szerették volna elérni, hogy a szocialista országok nagyobb arányban csökkentsék haderejüket, mint a NA.TO-országok, mert, mint mondták. Közép-Euró- pában a szocialista államok erősebbek. Ugyanakkor, ahogy egyre gyorsult az európai biztonsági értekezlet előkészítése, ahogy szaporodott Európában a biztonsági konferencia híveinek száma, úgy kezdték a NATO-államok taktikai okból összekapcsolná a két kérdést — a biztonságról folytatandó tanácskozást a haderőcsökkentéssel. Előbb megpróbálták a biztonsági értekezlet napirendjére tűzetni ezt a problémát, majd pedig — miután ez nem sikerült — összekapcsolták a két értekezlet előkészítését. Miközben általában ez jellemezte a nyugati országok taktikáját, jelentős különbségek is voltak a tőkés államok elképzeléseiben. Elsősorban az Egyesült Államok és Nyu- gat-Európa érdekei ütköztek. Az Egyesült Államok kormánya Gazdasági és pénzügyi okokból érdekelt csapatainak mielőbbi csökkentésében, minél nagyobb kontigensek Európából való kivonásában. A nyugat-európai államok kormányai viszont — mint azt a NATO-tanácsülések is megmutatták —• ellenezték az amerikai csapatok gyors és radikális csökkentését, mert attól tartottak, hogy ebben az esetben a NATO őket kötelezheti újabb — rendkívül komoly költségekkel járó — fegyverkezésre, újabb csapat- kontigensek felállítására. A bécsi konzultáción rögtön az eszmecsere megindulása után egy rendkívül fontos kérdés várt tisztázásra: milyen országok és milyen státusban vegyenek részt az érdemi megbeszélésben. A vita középpontjába Magyar- ország került. Nem sokkal a konzultációk megindulása után a magyar képviselő bejelentetté, hogy hazánk csak akkor vesz részt teljesjogúan a tárgyalásokon, ha azokon Olaszország is ugyanilyen joggal képviselteti magát. Mi indokolta a magyar álláspontot? Annak ellenére, hogy Európában az enyhülésnek egyre több jelét tapasztaljuk, nem szűnt meg a szocializmus és a kapitalizmus kemény küzdelme, és továbbra is rendkívül ingatag még az az egyensúlyi helyzet, amely kontinensünkön katonai, politikai értelemben kialakult. Az egyensúly bármiféle megbomlása súlyos károkat okozhat a szocialista közösségnek, minden szocialista országnak — de az egész európai enyhülés ügyének is. Ha Magyarország — miként azt a NATO-országok szándékozták — részt vesz a haderőcsökkentésben és Olaszország nem, ez feltétlenül stratégiai előnyöket biztosít az Észak-Atlanti Szerződésnek. A Varsói Szerződés hét országából öt — éspedig a legütőképesebb és legnagyobb hadsereggel rendelkező államok — került volna a haderőcsökkentés körébe, míg érintetlenül maradtak volna a NATO déli szárnyának — elsősorban a rendkívül komoly erőt képviselő Olaszországnak — hadseregei. Az. hogy Olaszországot a NATO visz- szatartotta a teljesjogú részvételtől még azon az áron is, hogy Magyarország teliesiogú részvételének követelésétől visszaléptek. is mutatia, milven nagv fontosságot tulajdonít az Észak-Atlanti Szerződés a NATO e déli szárnyának. A mostani formula, hogy Magyarország — hét másik állammal együtt — az érdemi tárgyalások részvevőinek egyhangú szavazata alapján az érdemi megbeszélésekbe bekapcsolható, különleges státusú országként van jelen Bécsben. Magyarország teljesjogú részvétele az érdemi tárgyalásokon továbbra is csak azok mellett a feltételek mellett — vagyis Olaszország bevonásával — képzelhető el, amelyeket a magyar képviselő a konzultáció során kifejtett. Egy lépéssel előbbre jutott Bécsben a haderőcsökkentés kérdése, de tulajdonképpen most tartunk csak ott, hogy néhány hónap múlva elkezdődhet az érdemi munkai Sok még a nehézség. Mégis nagy eredmény az, hogy annyi év után egyá'talán elkezdődhették a haderőcsökkentést előkészítő tárgyalások, és az első előrelépés több mint száz nap szívós diplomáciai küzdelme után végre megtörténhetett. K. A. Furceva Dortmundban Jekatyerina Furceva szovjet művelődésügyi miniszter, aki jelenleg Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson az NSZK-ban tartózkodik, Dortmundban előadást tartott a szovjet kultúra eredményei- [ rői és a szovjet—nyugatnémet kulturális kapcsolatok alakulásáról. E kapcsolatok — emlékeztetett Furceva — különösen kibővültek a szovjet—nyugatnémet szerződés 1970 augusztusában történt aláírása óta.