Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-14 / 87. szám

Helyűn k a világban A mezőgazdaság felzárkózik az élvonalba A z ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szerve­zetének, a FAO-nak az évkönyvében megtaláljuk a világ élelmiszer-termelésének 1971-es adatait. Ezekbál ugyancsak a magyar gazdaság közepes fejlettségére követkéz tethetünk. Íme, hogyan alakul­tak a legfontosabb szántóföldi növények hektáronkénti ter­mésátlagai hazánkban, illetve más országokban. 1971. évi termésátlagok q-ban Búza: Kukorica: Burgonya: Cukorrépa: Bulgária 29,5 41,7 123 302 Csehszlovákia 31,7 40,1 169 370 NDK 36,7 28,0 189 370 Magyarország 30,7 35,4 115,7 277,7 Lengyelország 24,4 26 184 312 Románia 20 24 103 187 Szovjetunió 14,1 28,8 116 233 Ausztria 35,6 57,7 258 444 Belgium 45,2 57,7 300 431 NSZK 46,2 51,1 274 444 Görögország 18,2 33,3 125 505 Portugália 13,1 13 122 400 Spanyolország 14,9 37,2 54,5 131 263 USA 22,8 257 416 E termésátlagók sem telje­fajlagos mutató számai. A sen egyértelműen jelzik a me­magyar hústermelés például, zőgazdaság fejlettségét, télje­akár a mezőgazdasági terület­sítőképességét. A természeti hez, akár a lakosság számához viszonyok (mindenekelőtt az viszonyítjuk, a nemzetközi él­időjárás), az egyes növények mezőnyben helyezkedik el. vetésterületének nagysága — például a Szovjetunióban csaknem 70 millió hektáron, az Egyesült Államokban 22 millió hektárom, Magyarországon 1,3 millió hektáron, termesztenek búzát — erősem befolyásolják a termés eredmények alakulá­sát. Mégis az 1971. évi magyar termésátlagokat vizsgálva megállapíthatjuk: bikából és kukoricából meghaladtuk az európai átlagot (a 28,5, illetve a 35 mázsát hektáromként), mig burgonyából, illetve cu­korrépából jelentősen elma­radtunk a 190, illetve 354 má­zsás európai áitLagtól. Különö­sen burgonyatermelésünk fej­letlen. (Cukorrépából a szoká­sosnál rosszabb volt a termés 1971-ben.) A magyar búza és kukorica termésátlagai mint­egy háromszorosán haladják meg az áamnl és az afrikai át- lagseintet, a burgonya termés­átlagai pedig csupán 20, Hitet­ve 50 százalékkal magasabbak, mint e gazdaságilag elmara­dott földrészeken, kát soha. A növénytermelésnél ked­vezőbbek az állattenyésztés (Mint ismeretes, a húsexpor'. a tőkés világpiacom a legjelen­tősebb magyar devizaszerző eszköz.) Az egy lakosra jutó tejtermelést tekintve viszont Magyarország a KGST part nerei közül is a legutolsó. A fejésd átlagokban pedig köze­pes helyet foglalunk el: egy tehén évente és átlagosan 60— 80 százalékkal kevesebb tejet ad Magyarországon, mint a vi­lág élen járó országaiban. A teljes képhez tartozik, hogy a magyar mezőgazdaság termelésének évi növekedési üteme igen alacsony, 0,7—0,8 százalék volt 1935 és 1965 kö­zött. Ugyanezen 30 esztendő alatt valamennyi földrészen, Kelet-Európábán és a Szov­jetunióban is évente átlago­sam valamivel több mint két, a mezőgazdaságilag fejlettebb Nyug&t-Európábam. 1,6 száza­lékkal nőtt a mezőgazdasági termelés. A mezőgazdaság a termelés növekedési ütemét tekintve 1957-től zárkózott fel a világátlaghoz. A magyar ag­rárpolitika jelentős eredmé­nye, hogy a mezőgazdaság a szocialista átszervezés idősza­A fiuk meglepődtek a műhelyben Beszélgetés egy ifjú tanácstagjelölttel kában is töretlenül, évi 2 szá­zalékkal növelte termelését, s a legutóbbi öt évben valame­lyest még fokozta is azt (át­lagosan évi 2,8 százalékra'. Így évről évre valamelyest ja­vul a magyar mezőgazdaság pozíciója a világranglistán. És csökken hazánkat a világszín­vonaltól elválasztó távolság. Ez a távolság egyébként nem alyam nagy, mint az iparban vagy az infrastrukturális ágakham (pL a közlekedésben). A viszonylag gyors felzárkó­záshoz a feltételek is kedve­zőbbek. Mindenekelőtt az át­lagos üzemi méretek hazánk­ban nagyobbak, mint a fejlett tőkés országokban, az Egye­sült Államokait is beleértve fgy lehetőség nyílik a legkor­szerűbb technika kihasználásá­ra, az élenjáró módszerek, a tudományos és technikai vív­mányok alkalmazására. Alig egy évtized alatt egy­séges osztállyá szerveződött a termelőszövetkezeti paraszt ság, megváltozott a termelő eszközökhöz és a munkához va’ó viszonya, bővült látókö­re, termeüésd tapasztalata. Az alsó-, közép- és felsőfokon szakképzett dolgozók tízezrei nunkálkodnak a termelés korszerű nagyüzemi módsze­reinek meghonosításán és to­vábbfejlesztésén, a munkafo­lyamatok magas fokú gépesí­tésén és kemizálásán. A gyorsuló fejlődésnek kedveznek az üzemmé­retekben, a szervezeti lehetőségeken és a személyi feltételeken túl az utóbbi évek- niagy mezőgazdasági beruházá­sai is. A szocialista nagyüze­mek mind hozzáértőbben hasz­nosítják épületeiket, gépeiket, termelő berendezéseiket. Vé­gezetül pedig a magyar mező- gazdaság természeti adottsá­gait se mondhatjuk kedvezőt­leneknek. Különösen magas a megművelhető földterület ará­nya: Magyarország összterüle­tének több mint a fele szántó föld. Európáiban csak Dániá­ban és Lengyelországban ta­lálkozunk hasonló aránnyal. (Bulgária, Franciaország, Spa­nyolország területének alig több mint egyharmada, Auszt­riának pedig csak egyötöde szántóföld.) Érdemes tehát be­csülni, védeni és jól hasznosí­tani legfőbb természeti kin­csünket, a mezőgazdasági ter­melés alapját, a termőföldet. Kovács József (Folytatjuk.) Szavazási tudnivalók Vasárnap több mint 7 millió választópolgár járul az urnák­hoz, dönt szavazatával 67 114 helyi tanácstag személyéről. A szavazás módjának legfonto­sabb technikai tudnivalói közé tartozik, hogy a szavazóhelyi­ségek április 15-én általában reggel 6 órától délután 6 óráig tartanak majd nyitva, a helyi körülmények ismeretében azonban az illetékes választási elnökség a szavazőkörök reg­gel 5 órai megnyitását is el­rendelheti. A nyitva tartási időt a szavazatszedő bizottság is meghosszabbíthatja egy órá­val, ha a névjegyzékbe fölvet­tek egyötöde, vagy ennél töb­ben 18 óráig még nem adta le voksát. Délután 6 óra előtt csak akkor lehet a szavazás* lezárni, ha a névjegyzékbe föl­vett valamennyi állampolgár szavazott, vagy csak olyan vá­lasztó voksa hiányzik, akiről nyilvánvaló: megjelenése elhá­ríthatatlan okok miatt — pél­dául elutazott — nem is vár­ható. A választási szervek munkáját nagymértékben megkönnyíti, ha a névjegyzék­be fölvettek már a reggeli vagy a délelőtti órákban le­adják szavazatukat. A választójogosultaknák kül­dött értesítésben annak a sza­vazókörnek a címe is szere­pel, ahová az illető tartozik. (Erről egyébként az utcákon kifüggesztett hirdetményekből is meggyőződhet.) Jó, ha ezt az értesítést mindenki magá­val viszi, és átadja a szavazat­szedő bizottságnak; voksolhat azonban enélkül is. Személy- azonosságát azonban feltétle­nül igazolnia kell. A szava­zatszedő bizottság visszauta­sítja azt a választót, aki nem tudja magát a szavazás lezárá­sáig személyi igazolvánnyal vagy kivételesen más, hitelt érdemlő okirattal igazolni. A szavazóhelyiséget felkere­sők a szavazatszedő bizottság­tól — kilétük igazolása után — egy borítékot és egy szavazó­lapot kapnak, s beléphetnek a függönnyel vagy más módon elkülönített fülkékbe. A fül­kében egyszerre csupán egy választó tartózkodhat — kivé­ve természetesen azt az ese­tet, ha az illető írástudatlan, vagy testi fogyatékossága miatt segítségre szorul. A szavazólapon a választó­kerület — jelölő gyűlésen el­fogadott — egy vagy több ta- nácstagjelöljének neve szere­tUUMpAX MWWMT Í97'} »fitt» 15 Szavazólap UU>,U>KSI fővár«' Vff, úcvtifM, 315. válás «tőkért» leiének Silt, CMt iXf K.4ÍÍM** tűim* i váxmuxAíz UUÍ. fpriit* 1$ Szavazólap tKWAP&SX főváros flö. Ioxhíci 233. tzé»u< jelel) >6’ pel — több jelölt esetén abc- sorrendben. Ha a választóké rületnek csupán egy jelöltjf van, a ráadott voks esetén a szavazólapot változatlanul kel’, hagyni. A jelölt ellen a név áthúzásával lehet szavazni. Ha a szavazólapon két vagy há­rom jelölt neve szerepéi (há­romnál több tanácstagjelöltet egyetlen választókerületben sem állítottak), akkor közülük csak egyet lehet választani. Ezért a szavazónak félreérthe­tetlenül meg kell jelölnie, hogy ki nyerte el bizalmát. Ez eset­ben a kiválasztott nevet meg­hagyja a szavazólapon, a többit pedig áthúzza. Valamennyi név törlése az összes jelölt el­len leadott érvényes szavazat, érvénytelen azonban a voks, ha azon egy névnél több ma­rad. Az a szavazat is érvény­telen, amelyről nem lehet megállapítani, hogy kire ad­ták, s az is, amelyet nem hi­vatalos szavazólapon adtak le. A szavazólapot még a fülké­ben kell borítékba tenni, majd a szavazatszedő bizottság előtt elhelyezett urnába dobni. A lakásukon fekvő betegeket, a járóképtelen választókat a sza­vazatszedő bizottság két tagja mozgóumával keresi föl. Eh­hez azonban az szükséges, hogy néhány nappal a válasz­tás előtt értesítsék a helyi ta­nács választási csoportját, vagy legkésőbb a választás napján a szavazatszedő bizott­ságot. Ismét felhívjuk a figyelmet arra, hogy a választás napján kizárólag azok szavazhatnák, akiknek a neve a választójo­gosultak névjégyzékében sze­repel, és csak abban a szava­zókörben lehet szavazni, ahol a választót a névjegyzékbe föl­vették. Különösen azokat érin­ti ez a szabály, akik a név- : egyzékbe történt felvételük után más választókerületbe költöztek. Ismeretes, hogy az állandó lakóhely megváltozá­sa esetén a korábbi lakóhely szerinti tanács végrehajtó bi­zottsága — bejelentés alapján — törli a választót a névjegy­zékből, és erről igazolást állít ki. Ezzel az igazolással a vá­lasztót az új állandó lakhelye szerinti választókerület név­jegyzékébe fölveszi. Erre azon­ban csak akkor kerülhet sor, ha az igazolást legkésőbb a választás előtti napon bemu­tatja. Április 15-én igazolással nem lehet szavazni, mert az nem pótolja a névjegyzékbe való felvételt. Korábban lehetőség volt ar­ra, hogy a lakásbejelentő sze­rint ideiglenes, de valójában állandó tartózkodási helyen, például munkásszálláson, diák­otthonban lakókat is fölvegyék a választók névjegyzékébe. Ezek a választópolgárok ter­mészetesen nem szerepelnek az állandóan bejelentett laká­suk szerinti névjegyzékben. Ha valaki a választás napján ha­zautazik, akkor szüksége van az említett igazolásra, de azt legkésőbb szombaton délig be kell mutatni az otthoni név­jegyzékbe történő felvétele vé­gett. Más ideiglenes tartózko­dási helyem — például üdülők­ben — nem lehet szavazni. Tárkányi László, a Valóm 13-as számú Vállalat fiatal esz- tergéiyosa. Osatk november óta dolgozik a vállalatnál, azonban ilyen rövid idő után is megbecsülik munkáját. Bér­emelést is kapott. A munka­társai csak »legek«-ben nyi­latkoznak róla. Kaposváron, a 6-os választókörzet jelöltje. Egy kicsit félszegen lépett be a szobáiba. Nem tudta miért keresik, de amikor a tanács­tagjelöltségről kezdtem kér­dezni, felcsillant a szeme, mo­soly futott végig az arcán. — Meglepődtem, amikor ne­vem szóba került a gyűlésen. Jobban örültem, mint egy lot- tőötösnek. Az sem érhetett vol- ía váratlanabbuL Azt mond­ták az emberek, hogy nekik olyan kell, aki dolgozik is ér­tük, s nem csak magyaráz. Éreztem, hogy bíznak bennem. Ha megválasztanak, lesz dol­gom bőven. Rengeteg problé­ma felvetődött a jelölő gyűlé­sen. Mindenkinek szeretnék segíteni. Leginkább a Tóth Lajos Általános Iskola gondja foglalkoztat. Nincs tornater­mük. Az osztályban, a pado­kon tornásznak a gyerekek, még úgy, mint az én időm­ben, pedig már huszonnyolc éves vagyok. — A feleséglem is örül. Biz­tosan segít majd a munkában ő is. A ruhagyárban dolgozik. A szüleim is azonnal felaján­lották segítségüket, pedig még ők sem végeztek hasonló mun­kát soha. Édesapám is meg­tiszteltetésnek érezte a jelölé­semet. A megbízás fontosságát talán akkor éreztem át a leg-, jobban, amikor az idősebbek is gratuláltak a jelölő gyűlés végén, s az egyik néni a fü­lembe súgta, hogy »majd meg­kereslek, fia, és beszélgetünk egy kicsit". A fiúk meglepődtek a mű­helyben, hiszen nem ismertek még alaposan. De aki tud a jelölésről, azt hiszem őszintén fogott kezet velem. H. É. A látrányi fóliabirodalomban A völgy mélyén kis tó, mel- [ mány Tsz zöldségkertészete lette szivattyú dolgozik. Pár kezdődik. A szél vadul cibálja lépéssel odább hatalmas fólia- a sátrakat, és a tavon úszkáló rengeteg, a látrányi Alkot-1 gácsér Is védettebb helyre Hétmillió rubeles A Komplex Külkereskedel­mi Vállalat pénteken hétmil­lió rubel értékű szerződést kö­tött a vállalat jubileumi kiál­lításán a legnagyobb szovjet partner-válla’atokka', a Tech- nopromimnorttal és a Tech- masimporttal. A most megkötött szerződés értelmében a következő két- harom évben többek kozott« 1600 tonnás aluiníniumpaneles gyümölcs tárol ót, 1000 és 2000 tonnás sajtérlelőket, léghűtő és elpárologtató kondenzátort, tíz uborkavonalat, valamint 80 zöldborsócséplőgépet szállít a Komplex a Szovjetunióba. Ezen kívül megrendeltek egy tízezer literes sajtkádat is, amely új terméknek számít a szovjet piacon. igyekszik. A fóliatakarók alatt a munkát azonban nem a szél, hanem a meleg és a senkit nem kímélő szúnyogok nehe­zítik. Munka akad bőven. Itt a tartószerkezetet kell megerő­síteni, amott új fólia kerül a vasbordákra. A látrányi termelőszövetke­zet három holdon folytat fóliás zöldségtermesztést. 1970-ben a kertészet csak kétezer négy­szögöl területet foglalt el, de az eredmények indokolttá tet­ték a növelést. Most csaknem az egész völgyet fehér takaró fedi, és ez a dombtetőről olyannak tűnik, mintha üveg­búra alá rejtették volna a gyorsan fejlődő növényeket. A kertészetben négyezer tő holland fajtájú paradicsom kúszik egyre följebb a feszes­re húzott köteleken. Ezenkí­vül csak paprikát termeszte­nek, az május elejére már be­érik. A hőmérséklet kedvez a növényeknek és a talaj ned­vességtartalma is megfelelő, hiszen a kis tó bőven ad vi­zet az öntözéshez. A területet a gazdaság egy­előre nem növelheti. Ennek oka, hogy nincs megfelelő szélvédett hely. Pedig ez az egyik alapvető feltétele a fó- iiatelepítésnek. Talán, ha a gyümölcsös elöregedett fáit ki­vágják, az a terület alkalmas lesz a kertészkedésre. A kertészet jövedelme ta­valy 730 ezer forint volt, jó­val több a tervezettnél. Az idei terv 690 ezer forint. A vi­rágzó paprika, a szépen fejlő­dő paradicsom a biztosítéka «urnák, ho£y ez valóra is válik., Hasznos jogi kézikönyv Államigazgatás ' A-tóí Z-ig Mindenkinek szóló jogi ké­zikönyv lesz az »Államigaz­gatás A-tól Z-ig« című új ki­advány, amely még az első félévben megjelenik a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában. Fehér Lajosnak, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének előszavával teszik közzé a mű­vet, amely az államigazgatás enciklopédiájának nevezhető, s nemcsak lexikális ismerete­ket közöl, hanem kézikönyv­szerű összefoglalást is nyújt e fontos témában. A szerzőik al- fabétiikus sorrendben szedve ismertetik, magyarázzák a kü­lönböző állami,gazgatási sza­bályokat, az anyagi és eljá­rásjogi normákat, intézménye­ket, szerveket, szervezeteket. Szó lesz a kötetben az állam­igazgatás különleges területei­ről is, például a lakásbérlet­ről, az új lakásépítési köl- csönformákról, a nyugdíjak­ról. Jó ideje igénylik már ezt a enciklopédikus művet a ta­nácsapparátusok (községi, vá­rosi, megyei tanácsok) a költ­ségvetési szervek, a kulturá­lis intézmények szakemberei, és hasznos segédeszköz lehet a kötet a . bíróságok, az ügyész- ~ ségek, a rendőrség munkájá­ban. Hazai szakirodalmunkban egyébként ez lesz az ellen olyan kiadvány, amely isvze- fogialóan tartalmazza a lakos­ság széles köreit érintő (pél­dául lakásépítéssel, lakásbér­lettel, az OTP-kölcsönformák- kal, a biztosítással kapcsola­tos) kérdés1'!:?! Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom