Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-12 / 85. szám

A fogyasztási szövetkezetek részközgyűlései után A z áfész-ék, a takarék- és lakásszövetkezetek gazdasági és társadalmi életének jelentős eseményso­rozata zártult le a mérlegmeg­állapító, tervjóváhagyó rész- közgyűlések befejezésével. A takarékszövetkezeteknél ezút­tal került sor — az új ágazati jogszabálynak megfelelően — az alapszabály módosítására is. A szövetkezeti demokratikus önkormányzat e jelentős fó­rumai megyénkben mindenütt az új szövetkezeti törvény elő­írásainak megfelelően zajlottak le. A tagok fokozódó érdek­lődését mutatja, hogy helyen­ként tömegesen jelentek meg a részközgyűlésen. Az előző évhez képest javult a tagok aktivitása is. A megye fo­gyasztási szövetkezeteinél, az 530 részközgyűlésen több mint 60 ezer tag tanácskozott, s csaknem háromezren mondtak véleményt, bírálatot, nyilat­koztak elismerően, tettek ja­vaslatot Jó módszernek bizonyult, hogy az áfész-ek részközgyűlé­sek előtt küldöttgyűlést tartot­tak, melyen a küldöttek elő­zetesen állást foglaltak az igaz­gatóságok, felügyelő bizottsá­gok előterjesztései alapján a részközgyűlések elé kerülő va­lamennyi kérdésben. Elősegí­tették ezzel a tagok döntését, s ez nagyon lényeges volt most amikor első ízben hagy­ták jóvá a tagok az évi mér­leget és az éves tervet, a kö­vetendő üzletpolitikát — eh­hez ugyanis megfelelő infor­mációra volt szükségük. Az áfész-ek és a takarékszövetke­zetek közötti jó együttműkö­dés bizonyítéka volt, hogy 214 helyen közösen szervezték meg részközgyűléseiket A MÉSZÖV elnöksége össze­gezte a részközgyűlések, kül­döttgyűlések tapasztalatait, ér­tékelte a tagok hozzászólásait, és ennek alapján határozta meg a teendőket Alapvető ta­nulságként állapította meg az elnökség, hogy a szövetkeze­tek az alapszabály előírásainak megfelelően, felelősséggel szer­vezték meg a gyűléseket, bár a munka további tökéletesíté­sére még szükség van. Az igaz­gatóságok beszámolói jól tük­rözték a párt szövetkeaetpoli- tikáját, a Központi Bizottság novemberi és az OFT januári állásfoglalását. Megfelelően foglalkoztak a beszámolók a párt nő- és ifjúságpolitikai határozataiból adódó feladatok megvalósításával. A felügyelő bizottságok jelentései különös érdeklődést váltottak ki, fő­ként a vagyonvédelmet, a tu­lajdonosi ellenőrzést, az a'ap- szabályszerű működést ille­tően. A legfontosabb most a szö­vetkezetek és a MÉSZÖV szá­mára is a tagok véleményé­nek a hasznosítása. A hozzá­szólásokból, bírálatokból érző­dik, hogy nagyobb szükség van a tagság rendszeresebb infor­málására. Ezt igénylik a ta­gok. A köszönet hangján főleg azokban a községekben szól­tak, mélyekben a szövetkeze­tek új boltokat nyitottak, vagy a lakosság életét megkönnyítő szolgáltatásokat vezettek be (fűtőolaj-ellátás, gázcseretele­pek, tenyésznyulak és fóliák beszerzése, palántaellátás, gyümölcsfacsemeték biztosítá­sa). A hozzászólók egy része az áruellátás javítását kérte. A ruházati áruk nagyobb választékát, valamint a kis, falusi üzletek ellátását zománcedénnyel stb. a tabi körzetben kértek. A készletek bővítését várják Somogytúron. Apróbb cikkekből kértek töb­bet Kutason. A vízvezetékhez szükséges szerelési anyagok hiányát és a kenyér minőségét kifogásolták Törökkoppány- han. Sok megjegyzés, javaslat hangzott el az élelmiszerellá­tásról. A kenyér minőségét egyaránt kifogásolták Szorosa­don fitt azóta kedvező válto­zás történt), a balatonbogiári körzetben, Belegen, Csököly- ben és még több községben. A zöldség-gyümölcsellátás ja­vításával foglalkoztak Seges- dem, Homokszentgyörgyön. Tej árusítását kérték Somogyszo- bon, Somogy Sámsonban. A ter­meltetés, felvásárlás gondjait is elmondták több gyűlésen. Nyúltenyésztő szakcsoport megalakítását kérték Ladon. Olcsó nyúlketrecek beszerzését Javasolták a tabi körzetben. Gyümölcsfacsemetéket, palán­tát, jobb felvásárlási árakat több gyűlésen kértek a tagok. Ami a szolgáltatásokat illeti, rádió- és televíziójavító rész­leget, tüzelőolajat, annak ház­hoz szállítását, gázcseretelep i Növényvédelmi tájékoztató A kukorica létrehozását, a tápellátás javí­tását kérték több helyen. Az üzletek korszerűsítése, tatarozása, új egységek építése — a hálózatfejlesztés — na­gyon sok községben szóba ke­rült. Sajnos, a szövetkezetek anyagi helyzete több helyen nem teszi lehetővé, hogy a sokszor jogosan kért beruhá­zásokat megvalósítsák. A ke­nyér-, tej-, fűtőolaj- és gázel­látás javítása, illetve beveze­tése szintén nemcsak az áfész- ektől függ, hanem azoktól az ipari, kereskedelmi vállalatok­tól is, amelyek ezeket a cik­keket előállítják, forgalomba hozzák. Az előterjesztett határozati javaslatokat — a néhány köz­ségben előfordult ellenszava­zat és tartózkodás ellenére — a tagság elfogadta. Nagy se­gítséget jelentett a pártszer­vezetek iránymutatása és az a fokozódó érdeklődés, mely a tanácsok részéről megnyilvá­nult. Állásfoglalásaik általá­ban eli6merőek voltak, s to­vábbi eredmények elérésére biztatták a szövetkezeteket. S zinte minden gyűlésen szóba került a község­ben működő különböző szervek közötti együttműkö­dés. A községi népfrontbizott­ságok a tanácstagi választás fontosságáról szóltak, a KISZ- szervezetek, a nőbizottságok sajátos problémáikat tették szóvá. Igen jelentősnek tartjuk az ifjúságpolitikai határozatok megvalósítása szempontjából, hogy 15 áfész-nél ifjúsági bi­zottságot választottak. A testvérszövetkezetekkel — a mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezetekkel — való együttműködés is helyet kapott a beszámolókban, a vi­tákban. Várható, hogy az együttműködésben, az üzleti kapcsolatok bővítésében ja­vulás következik. Általános tapasztalat, hogy a szövetkezeti belső önkor­mányzat, a tulajdonosi jogok gyakorlása jó úton halad. Erősödik a szövetkezeti de­mokrácia, s ennek jelentőségét ma a választott testületek és a tagok is mindinkább felis­merik, fontosnak tartják. összességében megállapít­ható, hogy a tagok fokozott felelősséggel tanácskoztak, s hagyták jóvá az 1972. évi mér­leget, határozták meg 1973. évi terveiket, üzletpolitikájukat. Dr. Kiss József, a MÉSZÖV elnöke AH és a MÁV együttműködése Zökkenőmentes a forgalom Csak a sárga sisakos kocsi­rendezőik mozognak ez állo­máson. Előbukkannak a vago­nok közül, azután zászlóikat lengetve megint eflitűrunek. Kü­lönben ezen a délelőtt ön tel­jes a csend a gyékényesei vasút- áJfloimásoin. Pedig sok ezer va­gon hailad itt át az Adria félé ás vissza. 1972. június 23-a óta hivata­losain is üzemel az első ma­gyar—jugoszláv közös határ­állomás. A csaknem más­fél száz millió forintos beruházás első ütemében elvégzett munkák — a vá­gányok felújítása, új sínpárok lefektetése, korszerű térvilágí­tás fölszerelése — legfőbb cél­ja az Adria felé tartó forgalom gyorsítása volt. Szolnoki János áUomásfő- nök-helyettastől arra kértünk választ, hogy milyen eredmé­nyeket hozott az együttműkö­dés? — A legfontosabbat kezdem. Lényegesen csökkent a kocsik tartózkodási ideje. Korábban Gyékényesen egy-egy szerel­vény 5—6 óráig állt, a jugo­szláv hatá/llomásom, Koprivni- cám. pedig 7—8 óráig. Az együt­tes kocsiállást idő most vala­mivel több, mint hét óra. Emel­kedett az áthaladó vagonok száma. A megnövekiedett for­galom zökkenőménte$ irányí­tásét a jó együttműködés biz­tosítja. Nemcsak a két vasút­ról van szó, hanem a társszer­veikről — útlevélvizsgálók, vá­mosok, állat- és növényegész­ségügy! ellenőrök — is. — Hogyan oldják meg a munka során jelentkező prob­lémákat? — Örömmel mondhatom, hogy ilyen kevés volt. Ha mégis, akkor a legegyszerűbb és a leggyorsabb megoldást választjuk: munkaértekezle­teken keressük és rendszerint meg is találjuk a megoldást. I így nem kell felsőbb szervek­hez fordulni. — Milyen nyelven folynak a megbeszélések? — Azt mondhatom, hogy ke­vert. A jugoszláv vasutasok és társszervek munkatársai már jól beszélnek magyarul. Akik a közös határállomás megnyitása óta itt dolgoznak, állandóan használják a hor- vát—magyar szótárt. Mi is ren­deztünk vasutasai r»k részéire alapfokú nyelvtanfolyamot. — Előfordultak félreértések ? — lényegtelenek. Inkább úgynevezett »jó sztorik« tar­kították kezdetben az együtt­— Ügy tudom, hogy a két ál- | lom ás dolgozói között saoe**­lisita munkaverseny van. — Igen, évek óta vetélked­nek egymással a jobb eredmé­nyek eléréséért a gyékényes és a koprivnicai vasútasok, váltakozó sikerekkel. 1972-ben a gyékényesiek voltak a job­bak. A feladat a nyilvántartá­sok pontos vezetése, a techno­lógiád idők betartása, melyek a közös szolgálati szabályzatban vannak rögzítve. A verseny se- gít abban, hogy a két omsaág vasutasai személyesen is meg­ismerjék egymást. A munka- kapcsolat jó közöttük. Az mo­nos szolgálati időben beosztott dolgozóik megszokták egymást, összehangoltan dolgoznak. — Változott a helyzet a me­rnél y fon-ga'ómban is? — Igen, meggyorsult. Tkwa nagy szükség voit, mert as utasok száma emelkedett as utóbbi években. 1993-ban mindössze 11 ezren lépték ét Gyékényesen a jugoszláv—mn- gyar határt, 1971-bee pedig mér 113 ezren. — Hogyan tudná egy mon­datban összefoglal™ a köosöa határállomás üzembe működésünket. A tehén és az sének porativumaát? ágy között a h orvát nyelvben ; — A legfőbb óéi teljósMÉsí ' kevés az eltérés. Így adódott, ben: lényegesen meggyeesUtt hogy a jugoszláv vendégeknek , és zökkenőmentes a határt er - felajánlottuk, aludjanak tehe- I gátam. I nekem. I W. A. Porhanyós földbe kerül a kukorica Száznegyven holdnyi területen kezdték el a tárcsázást a Lábodi Állami Gazdaság nagy­baráti kerületében. A fellazított talajba nemsokára vetik a kukoricát. vegyszeres gyomirtása A korábbi évékben a nagy adagú triazintartalmú (Hunga- zin-típusú) gyomirtó szerek használata általános volt. Ezek hatása több évig tart, és ez nehezíti a vetésváltást Nő­nek az igényeik az egy té­ny ész id őszakra ható kukori - ca-gyamdrtó szerek, illetve technológiák iránt Most né­hány olyan kombinációt ja­vaslunk, mélyek egy tenyész- idószafcbam. hatnak, és az évenkénti vetés váltást lehető­vé teszik. A Satacid és Afalon gyom­irt oszer-kombi nációt olyan te­rületeken lehet alkalmazni, ahol a talaj szervesanyag- tartalma 1 százalék felett van. Felhasználható adag Afalon- ból 2,6 kg/ha, Satecidből 5,5 kg/ha. Elsősorban egyszikű gyomok ellen javasoljuk. A vegyszert vetés után kell ki­permetezni, amíg a kukorica csírái 2,5 om-rel a talaj fel­színe alatt vannak. Satedd, Afalon és Hunga- zin PK kombináció hatása a magról kelő gyomnövényekre terjed ki, az évelő gyomokat csak fejlődésben veti vissza. Javasolt adag Satecidből 5,5 kg/ha, Aialonból 2,2 kg/ha, Hungazin PK-ból 2 kg/ha. A kijuttatás ideje az előbbivel azonos. Afalon és Hungazin PK: kedvező időjárás esetén az egy- és kétszikű gyomokat jól irtja. Felhasználható a kom­□ Somogyi Néplap binációhoz Aialonból 2,6 kg/ ha, Hungazin PK-ból 2,5 kg/ ha. A kijuttatás ideje Itt is azonos az előbbi veL Maloran és Hungazin PK: a kombinációhoz javasolt adag Maloranból 3 kg/ha, Hungazin PK-ból 2,5 kg ha. A készít­mény hatása tovább fokozha­tó a kezdeti időszakban, ha Dikonirtot adagolunk hozzá. Ebben az esetben a kétszikű gyomnövényeket hatásosab­ban pusztítja. Satecid és Hungazin PK: ez- a gyomirtószer-komfoiná- ció csak a maga-ól kelő egy­es kétszikű gyomnövények el­len nyújt védelmet. Felhasz­nálható adag Satecidből 6,1 kg/ha, Hungazin PK-ból 2 kg/ ha. A szert a kukorica vetése után kell kipermetezni, ke­lésnél a kezelés már nem vé­gezhető eL A Dikonirt az előbb felso­rolt valamennyi kombináció­hoz adagolható, ha a kukorica kelése előtt, a permetezés időpontjában már kicsírázott kétszikű gyomok varrnak a te­rületen, vagy nagymértékben megindult a talajban levő kétszikű gyommagvak csírá­zása. A készítményekhez hek­táronként 2,1—2,6 kg Diko­nirtot lehet adagolni. Ha a kukorica 10—20 cm-es fejlett­ségi állapotában a területen uralkodóvá válnak a kétszikű gyomok, akkor a Dikon írtból — önmagában, alkalmazva — hektáronként 2,1—2,6 kilót le­bet kijuttatni. Valamennyi ké- i javasolt víz­ESTE TÍZ UTÁN 24. Megindulok. Már <*ak azért [is, mert a Tölcsváry Adrienne ' daxlija többé nem mutatkozik \ Tehát valóságos volt. A Iá to­rmások ugyanis mindig vissza- J térnek. Csak a valóság egysze- Jri és olyan tünékeny, hogy sok J esetben meg akkor se látjuk, ? ha fölbukunk benne. De hiába, a Perecz Vincé­vel még így se boldogulok. Ezt az ügyet nem lehet tisztára mosni. A világosabb oldalról még 'vissza is fordulok, hogy to­vább tartson az út. Hátha eszembe jut valami, amivel menteni tudom magam, mi­előtt lebukom egy ilyen link alak miatt. Előrementem, az­tán vissza, de csak azért, hogy forgassam a fejemben. Minek nekem visszafordulni, ha ad­dig se megyek semmire, míg előre tartok? Meg bőkön a sim- lit a sapka elején, begombo­lom a kiskabátot ahogy szol­gálatban illik, s meghúzom a nadrágszíjat De hát semmi. Pedig most már hivatalosan állok magam előtt. Csak eny- inyl maradt hogy a Perecz elég. A munkaügyis kérdezni fog. A hosszú utca sarkáról már jói látom a túloldalt. Az úton autók szaladnak, taxik meg más kocsik kergetik egymást. Mintha az egész éjszaka egy nagy fogócska lenne, ami ab­ból áll, hogy ki tudja utolérni a másikat. Már innen látom, hogy a Vajda úr ablaka még világos, a Richter úr pedig az erkélyen öntözi a virágait. A környéken beszélik, hogy sör­rel öntözi, ezért olyan élénk színűek. Az Erdélyi úrnak is nagy napja lehetett ma este, minthogy taxin jön haza, és még csak el se akarja engedni azt a bérautót. Nem azért, mintha tovább menne, hanem azért, mert csak úgy tud meg­állni, ha a taxira támaszkodik. Drága állás. A munkaügyis reggel azt kérdezte, nem vona-e kedvem átvállalni a raktárosságot. Mégis, mit képzelnek ezek? A portásfülke előtt, benn az udvaron két tepsi nagyságú helyen fölszedték a köveket. Begóniát meg árvácskát ültet­nek. Hajnalban a legszebbek: harmatosak, fáznak, s a dider­gés csillog a szirmaikon. Szemben új üzletet nyitot­tak. Az-«gyík Ajtón be. • mási­kon ki. Önkiszolgáló. Nyolcig tart nyitva, és este, ha szol­gálatba jövök, még forog benn a nép. Zöldségfélét is árulnak. Császárhúshoz zöldhagymát. Meleg kabátja van ma az estének. Csendes az idő, sem­mi nem zavar. Még tíz óra sincs. Az a rendőr van szol­gálatban, aki, nem a túloldalon sétál, hanem itt, a gyár előtt. Megáll a portásfülkénél. Csak az ujjávál pöccinti meg a sap­ka sittjét. Magam szabályosan szalutálok. Ha már a rendőr a helyembe jön. — Minden rendben? — Valahogy úgy — mon­dom. — Javul az idő. — Igyekszik, A rendőr rágyújt, de nem kínál. Szolgálatban nem kínál. Leveri a hamut, benéz a gyár­udvarra, s az órájára pillant. A túlsó oldalon két mucus után három siheder ballag. A mucusok vihognak, mert há­tulról előre jön a szöveg, s úgy tesznek, mintha el akar­nának iszkolni a srácok elől. Az egyik meg is áll. s vissza- kézre emeli a karját: — Kopjatok le! A másik lány is csípőre te­szi a kezét. A srácok hanyagul állnak. Arra várnak, hogy a lányok odacsapjanak, aztán megru­házzák őket. A rendőr eloltja a cigaret­tát. Zugtyűkok, Elsöpörnek, ahogy a szél viszi a port a járdaszélen. Megkerülöm a gyárat. Éjfél ■tán meg majd Irtakacátam a járdát a portásfülke előtt. Seprűt kellene vételezni, és nem ártana egy porrongy se. A takarítók azt mondják: hozzá­juk nem tartozik a portásfül­ke. Éjszakára különben is mi­nek. Van itt egy polc, azon tar­tom a bögrémet. A polcot ma­gam szoktam leporolni. Az asztalfiók. a nappali portásé, abban szemetet őriz, kiégett pipákat meg zsíros papírt. Ne­kem csak ruhásszekrény jár. Gumikabátnak'. csizmának. Nadrág meg kiskabát csüng egy kopott akasztón. A polcon egy csészét1 hagyok, most már csak magamnak, a másikat a szekrény tetején tartom. A táskarádiót a szekrény aljá­ban. Nem hallgatom. Az szólt, mikor rájött a Nellire. Ha nem szól, nincs baj. Nem akarom hallani. A teát csak forrón szeretem. Két szem cukorral. Az éjsza­kát üresen, hang nélkül. De valahogy most mégis nagyon üres az éjszaka. Ma valahogy hígra sikerült. Mint­ha valaki nem adott volna elég anyagot, amikor keverte. Az ilyen sötétbe nem lehet kapaszkodni. Nincs mibe. Meg­figyelésem szerint egy ilyen éjszakán hiába biztatja magát az éjjeliőr, mert nem tud mit kezdeni magával. Bizonytalan lesz még a lélegzete is. A te­nyere nedves, megszaporodik a szívdobbanás, és a lába is remeg. Nincs anyaga az éj­szakának, így aztán nem is le­het belőle semmi. ÍToiVtatjwkJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom