Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-12 / 85. szám
fietfönk g világba* A magyar gazdaság a nemzetközi ranglistán H azánk társadalmi berendezkedését, s ebből következően politikáját és uralkodó ideológiáját tekintve — a többi szocialista országgal együtt — a nemzetközi élvonalban jár, példát mutat a világnak. A kizsákmányolás, a társadalmi elnyomás alól felszabadult magyar nép immár negyedszázada kibontakoztathatja tehetségét, alkotó energiáját, s felszámolta a szinte középkori gazdasági elmaradottságot. Joggal erősítik nemzeti önérzetünket a sikerek, a valamennyiünket gyarapító gazdasági eredmények. Ám az eredmények egyoldalú hangsúlyozása könnyen eltúlozhatja az önbizalmat, elhomályosíthatja a tisztánlátást, a nemzeti önismeretet. A felhangolt önbizalom pedig a realitással találkozva, átcsaphat csügge- désbe, ahogyan a »nekünk minden sikerül-« hangulat szüli a megalapozatlan anyagi követeléseket A magyar gazdaság fejlettségi színvonalát tekintve, a megtett óriási út ellenére sem tartozik a világ élvonalába. Mert a leghaladóbb társadalmi berendezkedés előnye és fölénye, a termelési eszközök társadalmi tulajdona lehetővé teszi agyán a tervszerű, harmonikus és viszonylag gyors fejlődést de nem szavatolja automatikusan a gazdaságban is a csúcsot Mivel sajátos módon többnyire éppen a világ elmaradott országaiban kezdték meg elsőként a szocializmus építését így a gazdaságilag fejlett tőkés országok szintjét csak hosszabb időszak alatt képesek elérni. Ezek után vizsgáljuk meg, hogy hol is áű jelenleg hazánk a nemzetközi gazdasági ranglistán. Csupán még any- ryit: az összehasonlítást magyar közgazdászok végezték, különböző vásárlóértékű va- ’ krtákfoan mért, gyakran eltérő rendszerű nemzeti és nemzetközi kimutatásokat hoztak közös nevezőre. A nemzeti jövedelemnél tágabb fogalom, az úgynevezett bruttó nemzeti termék egy lakosra jutó értékét hasonlították össze 1968-as adatok alapján. (A bruttó nemzeti termék a nemzeti jövedelmen felül tartalmazza a nem anyagi jellegű, egészség- ügyi, kulturális, igazgatási, személyi — szolgáltatások értékét is, valamint az állóeszközök értékcsökkenését.) A számítási módszer sok részkérdésében a szakemberek még most i6 élénken vitatkoznak, a végeredményt, a gazdasági fejlettség szintjét jelző fő arányokat azonban valamennyien elfogadják. Ezek az arányok az azóta eltelt négy esztendőben sem változtak meg számottevően. Az ENSZ kutatóintézetében végzett számítások hasonló következtetésre vezettek. Helyzetünk érzékeltetésére íme néhány ország gazdasági fejlettségének arányát jellemző adat, ha Magyarország szintjét 100-nak vesszük. Az egy lakosra Jutó bruttó nemzeti termék 1968-ban: L USA 350 2. Svédország 340 3. Svájc Jt; S 280 4. NSZK a®; 230 5. Dánia '"$■ ff 230 6. Hollandia 220 7. An glia 190 8. Finnország 180 9. Ausztria 160 10. Olaszország 150 11. Japán 140 12. Magyarország 100 13. Görögország 90 14. Spanyolország 80 15. Portugália 50 z a lista persze nem teljes. Az összehasonlító számításokat ennél sokkal szélesebb körben végezték. A szakemberek összesen 108 országot hasonlítottak össze, s köztük hazánk a 28. helyre került. M A gazdaságilag előttünk álló 27 országban 900 millió ember él, a vizsgált országok lakosainak egyharmada. Tehát kétharmada mögöttünk van. A világ teljes népességét, a 108 ország között nem szereplő Kínát is tekintve pedig azt mondhatjuk: az emberiség háromnegyed része hazánkénál fejletlenebb gazdasági viszonyok között él. Közép- és Kelet-Eürópában Magyarország a gazdasági fejlettséget tekintve közepes helyet foglal él. Ha hazánkban az egy lakosra jutó nemzeti jövedelmet 100-nak vesszük, akkor az 1968. évi adatok szerint az NDK áll az élen 143 százalékkal, közvetlenül mögötte áll Csehszlovákia 141 százalékkal. A Szovjetunió 109, Lengyelország 97, Bulgária 95, Románia 80—85, Jugoszlávia 60—70 százalékos szinten áll. agyarország az európai szocialista országokhoz hasonlóan a gazdasági fejlettség közepes szintjén áll. Gazdaságilag közepesen fejlett összesen 20 ország, köztük Ausztria, Olaszország, néhány dél-európai és dél-amerikai ország. Ezekben az országokban él a világ népességének 20 százaléka- A gazdasági fejlettségük alapján ide sorolhatók: Írország, gazdasági fejlettsége Magyarországéval azonos szintű (tehát 100), Venezuela (110), Izrael (150), Puerto Rico (160), Üj-Zéland (180), Líbia (180). A felsorolásból kitűnik, hogy egyik-másik országot nem az átfogó iparosítás, az infrastruktúra kiépülése, hanem természeti kincseinek gazdagsága emelte gazdasági fejlettségének mostani szintjére. Ennék szembetűnő példája Kuwait, amely gazdag olajkincsei révén az USA-t is megelőzi, itt az egy lakosra jutó bruttó nemzeti termék 4,8-szerese hazánkénak. Kovács József (Folytatjuk.) Elkelne a segítség a balatoni idényben Tanácskozott a Pannoncoop vezetősége 19-n MÁRCIUSÁBAN nyolc dunántúli ételmiszer -kiske- Teskedelimi vállalat előre meg nem határozott időre laza társulást hozott létre Pamnon- coop elnevezéssel. A cél — minit ezt Kovács Lajos, a Somogy megyei Éiélmiszer-ikis- kereskecielimi Vállalat igazgatója elmondta — a fokozott együttműködés megteremtése a vásárlók színvonalasabb ellátása érdekében., A vállalatok természetesen megtartottak önállóságukat. Ezek a tanácsi vállalatok nagyrészt a hús-, a tej-, illetve a sütőipar által szállított termékeket forgalmazzák. Ebből fakad legtöbb gondjuk is. Ha az ellátás nem megfelelő, akkor általában a kereskedelmi vállalatokat teszik felelőssé az átmeneti hiányért. A Pamnoncoop igazgató tanácsa kedden tartott ülésének napirendjén á fejlesztés, a gazdaságosság, az üzletpolitika k> - alaikítása, és más fontos kérdések szerepeltek. Szó esett többek között a balatoni szezonra való feüiké- szülésről is. Ez elsősorban a somogyiakat és a veszprémieket érinti, alak évről évre munkaerőgondokkal küszködnek a nyári hónapokban. Természetes lenne, hogy a társulás többi tagja is enyhítsen ezen. Ám amikor a kérés elhangzott, mindössze a győri vállalat igazgatója tett ígéretet-arra, hogy frissen felszabadult kereskedelmi tanulókkal enyhít a gondon. Az étetbni- S2er-kisfeereskedélemmea kapcsolatban álló más vállalatokat erősen bírálták az igazgató tanács tegjaij ha az együtt!működésről esett szó. Ésszerűbb lett volna, ha ezek képviselőit is meghívják a tanácskozásra. Sok azó esett a sütőiparról, ezen belül a pékterméíkek higiénikus csomagolásának szükségességéről. A kereskedelem — az anyagi teher akár 60 százalékát is magára vállalva — szívesen együttműködne a sütőiparral ennék megteremtésén — hangzott el a vélemény a tanácskozáson. Általános megállapítás volt, hogy az árrés és a költségek között eltolódtak az arányok, ezért az élelrrúszar-kiskereske- delmá vállalatok bevételei csökkentek. Nem tudnak kellő ütemben, fejleszteni, új be>- niházásolkat létesíteni. Ez az ágazat esákőzágényes, ugyanakkor a szükséges berendezések árai emelkedtek. (Csak példaként: egy sonkaszaleteló ára 38 ezer forint.) Gondok vannak a hűtőláinccaiL is. Nincs elegendő hűtőgép, és a meglevők állaga is romlik. 1968-ban a javítás költsége még 2300 forint volt, jelenleg már elérte a 4200-at. AZ IGAZGATÓ TANÁCS tagjainak véleménye szerint a húsipar és a sütőipar szinte monopolhelyzetbein, van. Ez abban is lemérhető, hogy saját boltjaikat kifogástalan áruval látják éL, míg m étetemszertäg jut ilyen. A vitában elhangzott felszólalásokra Pápa János, a Somogy megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vese- tője vAüctuvrJt Hangsúlyosba, hogy az eáműtt években meneefcedelem a legdinamikusabban fejlődő ágazatok közé tartozott Ennek ellenére — elsősorban a munkaszünetes napok és a szabad szombatok torlódásakor — előfordul, hogy nincs elegendő kenyér a boltokban. Ezért természetesen nemcsak az élelmiszer-kiskereskedelem a felelős. A KERESKEDELMI osztály javasolni fogja a városi tanács vezetőinek, hogy hozzanak létre Kaposváron egy operatív bizottságot Ennek tagjai lennének az érintett vállalatok képviselői is, feladata pedig az ünnepek előtti zökkenőmentes élelmiszerellátás biztosítósa, lesz, ML A Adni és kapni Termelőszövetkezeti szocialista brigádvezetők tanácskozása Termel őszövetkezeti szocialista brigád vezetők, párttitkárok, gazdasági irányítók vettek reszt tegnap azon a tanácskozáson, melyet a közép-somogyi tsz-szövetség rendezett. Értékelték a mozgalom eddigi tapasztalatait, véleményt cseréltek arról, hogyan tevékenykedhetnek hatékonyabban a szocialista közösségek. De vájjon, kivált az egyesült nagy szövetkezetekben képesek-« arra, hogy ezt a feladatot ellássák? A beszélgetés rávilágított, hogy nem, szükségük van a segítségre; elsősorban a szakirányítóktól, a középvezetőktől várják azt. Nem kétséges, hogy a mezőgazdaságban nehezebben bontakozik ki 4 szocialista briigádmozgalom, mint például egy zárt* egységet jelenítő ipari üzemben. Ráadásul éppen napjainkban megy végbe szövetkezeteinkben egy sajátos belső átalakulás — elmondta ezt Simon Gyula hetasi, Kovács István nagybajomi párt- títkár is —, amelynek során ■korszerűsödik az üzem- és dolgozó csoportok válnak külön, újak alakulnak. Ez ugyan pillanatnyilag gondot okoz, de valójában feltételt teremt a jövő új szocialista brigádjainak szerveződéséhez. Idézhetnék számokat, példákat, hogy milyen értékeket állítottak elő itt is, ott is a közép-somogyi szőve tkezetekHagyományos, évedként vezetőknek kötelességük, ismétlődő számvetés volt a tegnapi, mégis eltért a megszokottól, mart az asztalok körül olyanok is ültek — vezetők, dolgozók —, akik most teszik meg az első lépéseket, aikik »csupán-« az elhatározásig jutottak. Másfajta várakozással tekintettek ők ez elé a megbeszélés elé, mint azok, akik úgy kezdték felszólalásukat: »-...évek óta részese vagyok ezeknék az érték eléseknek.« Ez a körülmény önmagába hordta annak lehetőségét — ami aztán később valóság is lett —, hogy izgalmas, érdekes, megannyi tanulságot szolgáló eszmecserévé alakuljon ez a tanácskozás. Nem kívánok részletesen foglalkozni a két értékes vitaindítóval; Fenyő Istvánnak, a megyei pártibizottság munkatársának jól hasíznosítiható, elvi útmutatást adó referátumával, Horváth Lászlónak, a szövetség társadalmi és önkormányzati bizottsága elnökének a mozgalom helyzetét értékelő tájékoztatójával, helyette inkább a vitát, az eszmecseréből fakadó következtetéseket szeretném fölidézni. Hiszen ebben a beszélgetésben benne volt mindaz, amit kifejeztek a beszámolok is: felbecsülhetetlen értékű tartalékokat jelent mezőgazdaSágunkban a szocialista ver- senymozgalom. Egyre több szövetkezetben ismerik föl ezt a tényt s az útkereséssel járó kezdeti bizonytalanságok után tartalmában is, számszerűségióben is egyre példásabban bontakozik ki a szocialista brigád- mozgalom. Ezt a számok zcijáik. De nem kétséges az sem, hegy csak azokra a termelőszövetkezetekre jeülemző ez a megállapítás, ahol a vezetők törődnek ezekkel a kollektívákkal. Illés János kapós pulai elnök szavaival élve, ott mérhető szinte kézzelfoghatóan a szocialista brigádok értéke, ahol « vezető első számú segítőtársnak tekinti őket-Adni és kapni« — nem jelszó, inkább elvi alap a mozgalom. kibontakozásához. Csakhogy — és ez az, ami sok helyen még gondot okoz — valójában kinek is a dolga, hogy «gazdája« tegyen ezeknek a közösségeknek?. .Az természetes, hogy a párt- és gazdasági ben dolgozó szocialista brigádok, milyen javakat teremtettek személyes példamutatással, áldozatván alássál, szövetkezetük egész közösségének, de helyette hadd álljon itt a tanácskozás egyik figyelemre méltó véleménye, mélyet Kovács Imre, a kapos- pulai traktorosbrigád vezetője mondott él: »Dolgoztam én az iparban is, de már évek óta a mezőgazdaságban vagyok. Egyszerűen nem tudtam elképzelni, hogyan lehet meg egy szövetkezet szocialista brigádok nélkül! Nemcsak a vezetők, maguk az emberek. Higgyék el, mi munkások látjuk azt, hogy ez igen jó dolog. Nem a pénz miatt! Hanem az összetartás, ami kialakul közöttünk, meg az, hogy • teszünk a másikért, azért a gyengébb vagy esetleg iszákos dolgozóért, hogy kihozzuk onnan, jó munkást faragjunk belőle, Hogy ne vesszen el. Ez az elvi, politikai lényeg! En csak azt tudom monmunkaszervezés, eddig együtt doni, ne tétovázzanak, ha innen hazamennek, törődjenek többet ezzel a mozgalommal! Nem lehet enélkül lenni.'« Nem volt jegyzet a kezében, spontán, igaz szívből, beszélt. Azt hiszem, akik tapasztalatot szerezni jöttök erre a tanácskozásra, igen értékes útravalóval távozhattak. Vörös Márta Primőrök Balatonszabadikól Gazdára vár Í2 millió forint kölcsön (Tudósítónktól.) Az év első három hónapjában tovább fejlődött a takarékszövetkezeti mozgalom Somogybán. A takarékszövetkezetek már 217 községben állnak pénzügyi szolgáltatásukkal a lakosság rendéi kenésére. A tagok száma 52 251 vett az első negyedév végén.. A 23 takarékszövetkezet jeftenteg 35 Wnencteltsógst és 54 betétgyűjtő pénztárat működtet. Az év első három, hónapjában 18j5 millió forinttal emelkedett a betétállomány. Március vége óta 25 400 takarékos ember 335,2 raállió forintját őrzik és kezelik a szövetkezetek. A b&hőmyed, nagyberki és szidok! fralciarékyrtövetkezpit területén nőtt legjobban a betét Az emelkedés lehetővé tef- gyénkbea m éSéaateawr-kréitak1 te. hág? «jásaceiafcé tósaikoe. kölcsönökkel segítsenek a szövetkezetek. MárcáuB végén 124 millió forint volt a takarék- szövetkezetek kölcsönállomá- nya, s 2 milttó forinttal több, mint december 31-én. A legnagyobb összeggel — 44 millió forint — építési célokat segítenek. A tagok háztáji gazdaságaik fejlesztésére termelési kölosönteémt 36 millió forintot használtok. Megyei szinten 12 millió forint a szabad kölcsönkénét Várják tehát az igénylőket a szövetkezetek. Eredmény m is, hagy az első negyedévben 3043 tartósítási ügyletet kötöttek, A Belátom marton március hónapban már érezhető volt az idegenforgalom. Ezt igazol- j ja az a tény, hogy 56 000 to j rimt értékben vásáraitok válj- j tót a stóMfík egetek. Tízezer fej hajtatott salátát szállítanak április elején a ba= latoaszabadl November t Tsz kertészetéből a mÉ.k siófoki telepér®. Májas végén jelentkeznek a primőr paprikával és paradicsommal. 20—20 ezer tő előnevelt palántát már kiültettek a holland ágyakba A 15 holdas kerib&seíbS! 640000 fertőt éfc:«.-.-skfcif6 &öisee évbea,