Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-12 / 85. szám

fietfönk g világba* A magyar gazdaság a nemzetközi ranglistán H azánk társadalmi beren­dezkedését, s ebből kö­vetkezően politikáját és uralkodó ideológiáját tekintve — a többi szocialista ország­gal együtt — a nemzetközi él­vonalban jár, példát mutat a világnak. A kizsákmányolás, a társadalmi elnyomás alól fel­szabadult magyar nép immár negyedszázada kibontakoztat­hatja tehetségét, alkotó ener­giáját, s felszámolta a szinte középkori gazdasági elmara­dottságot. Joggal erősítik nem­zeti önérzetünket a sikerek, a valamennyiünket gyarapító gazdasági eredmények. Ám az eredmények egyoldalú hangsú­lyozása könnyen eltúlozhatja az önbizalmat, elhomályosít­hatja a tisztánlátást, a nem­zeti önismeretet. A felhangolt önbizalom pedig a realitással találkozva, átcsaphat csügge- désbe, ahogyan a »nekünk minden sikerül-« hangulat szüli a megalapozatlan anyagi követeléseket A magyar gazdaság fejlett­ségi színvonalát tekintve, a megtett óriási út ellenére sem tartozik a világ élvonalába. Mert a leghaladóbb társadalmi berendezkedés előnye és fölé­nye, a termelési eszközök tár­sadalmi tulajdona lehetővé te­szi agyán a tervszerű, harmo­nikus és viszonylag gyors fej­lődést de nem szavatolja au­tomatikusan a gazdaságban is a csúcsot Mivel sajátos módon többnyire éppen a világ elma­radott országaiban kezdték meg elsőként a szocializmus építését így a gazdaságilag fejlett tőkés országok szintjét csak hosszabb időszak alatt képesek elérni. Ezek után vizsgáljuk meg, hogy hol is áű jelenleg ha­zánk a nemzetközi gazdasági ranglistán. Csupán még any- ryit: az összehasonlítást ma­gyar közgazdászok végezték, különböző vásárlóértékű va- ’ krtákfoan mért, gyakran eltérő rendszerű nemzeti és nemzet­közi kimutatásokat hoztak kö­zös nevezőre. A nemzeti jöve­delemnél tágabb fogalom, az úgynevezett bruttó nemzeti termék egy lakosra jutó érté­két hasonlították össze 1968-as adatok alapján. (A bruttó nemzeti termék a nemzeti jö­vedelmen felül tartalmazza a nem anyagi jellegű, egészség- ügyi, kulturális, igazgatási, személyi — szolgáltatások ér­tékét is, valamint az állóesz­közök értékcsökkenését.) A számítási módszer sok részkér­désében a szakemberek még most i6 élénken vitatkoznak, a végeredményt, a gazdasági fej­lettség szintjét jelző fő ará­nyokat azonban valamennyien elfogadják. Ezek az arányok az azóta eltelt négy esztendő­ben sem változtak meg szá­mottevően. Az ENSZ kutatóintézetében végzett számítások hasonló kö­vetkeztetésre vezettek. Hely­zetünk érzékeltetésére íme néhány ország gazdasági fej­lettségének arányát jellemző adat, ha Magyarország szintjét 100-nak vesszük. Az egy lakosra Jutó bruttó nemzeti termék 1968-ban: L USA 350 2. Svédország 340 3. Svájc Jt; S 280 4. NSZK a®; 230 5. Dánia '"$■ ff 230 6. Hollandia 220 7. An glia 190 8. Finnország 180 9. Ausztria 160 10. Olaszország 150 11. Japán 140 12. Magyarország 100 13. Görögország 90 14. Spanyolország 80 15. Portugália 50 z a lista persze nem tel­jes. Az összehasonlító számításokat ennél sok­kal szélesebb körben végezték. A szakemberek összesen 108 országot hasonlítottak össze, s köztük hazánk a 28. helyre ke­rült. M A gazdaságilag előttünk ál­ló 27 országban 900 millió em­ber él, a vizsgált országok la­kosainak egyharmada. Tehát kétharmada mögöttünk van. A világ teljes népességét, a 108 ország között nem szereplő Kínát is tekintve pedig azt mondhatjuk: az emberiség há­romnegyed része hazánkénál fejletlenebb gazdasági viszo­nyok között él. Közép- és Kelet-Eürópában Magyarország a gazdasági fej­lettséget tekintve közepes he­lyet foglal él. Ha hazánkban az egy lakosra jutó nemzeti jövedelmet 100-nak vesszük, akkor az 1968. évi adatok sze­rint az NDK áll az élen 143 százalékkal, közvetlenül mö­götte áll Csehszlovákia 141 százalékkal. A Szovjetunió 109, Lengyelország 97, Bulgária 95, Románia 80—85, Jugoszlávia 60—70 százalékos szinten áll. agyarország az európai szocialista országokhoz hasonlóan a gazdasági fejlettség közepes szintjén áll. Gazdaságilag közepesen fejlett összesen 20 ország, köztük Ausztria, Olaszország, néhány dél-európai és dél-amerikai ország. Ezekben az országok­ban él a világ népességének 20 százaléka- A gazdasági fejlett­ségük alapján ide sorolhatók: Írország, gazdasági fejlettsége Magyarországéval azonos szin­tű (tehát 100), Venezuela (110), Izrael (150), Puerto Rico (160), Üj-Zéland (180), Líbia (180). A felsorolásból kitűnik, hogy egyik-másik országot nem az átfogó iparosítás, az infra­struktúra kiépülése, hanem természeti kincseinek gazdag­sága emelte gazdasági fejlett­ségének mostani szintjére. En­nék szembetűnő példája Ku­wait, amely gazdag olajkincsei révén az USA-t is megelőzi, itt az egy lakosra jutó bruttó nemzeti termék 4,8-szerese hazánkénak. Kovács József (Folytatjuk.) Elkelne a segítség a balatoni idényben Tanácskozott a Pannoncoop vezetősége 19-n MÁRCIUSÁBAN nyolc dunántúli ételmiszer -kiske- Teskedelimi vállalat előre meg nem határozott időre laza tár­sulást hozott létre Pamnon- coop elnevezéssel. A cél — minit ezt Kovács Lajos, a So­mogy megyei Éiélmiszer-ikis- kereskecielimi Vállalat igazga­tója elmondta — a fokozott együttműködés megteremtése a vásárlók színvonalasabb el­látása érdekében., A vállalatok természetesen megtartottak önállóságukat. Ezek a tanácsi vállalatok nagyrészt a hús-, a tej-, illet­ve a sütőipar által szállított termékeket forgalmazzák. Eb­ből fakad legtöbb gondjuk is. Ha az ellátás nem megfelelő, akkor általában a kereskedel­mi vállalatokat teszik felelős­sé az átmeneti hiányért. A Pamnoncoop igazgató ta­nácsa kedden tartott ülésének napirendjén á fejlesztés, a gaz­daságosság, az üzletpolitika k> - alaikítása, és más fontos kér­dések szerepeltek. Szó esett többek között a balatoni szezonra való feüiké- szülésről is. Ez elsősorban a somogyiakat és a veszprémie­ket érinti, alak évről évre munkaerőgondokkal küszköd­nek a nyári hónapokban. Ter­mészetes lenne, hogy a társu­lás többi tagja is enyhítsen ezen. Ám amikor a kérés el­hangzott, mindössze a győri vállalat igazgatója tett ígére­tet-arra, hogy frissen felszaba­dult kereskedelmi tanulókkal enyhít a gondon. Az étetbni- S2er-kisfeereskedélemmea kap­csolatban álló más vállalatokat erősen bírálták az igazgató ta­nács tegjaij ha az együtt!mű­ködésről esett szó. Ésszerűbb lett volna, ha ezek képviselőit is meghívják a tanácskozásra. Sok azó esett a sütőiparról, ezen belül a pékterméíkek hi­giénikus csomagolásának szük­ségességéről. A kereskedelem — az anyagi teher akár 60 százalékát is magára vállalva — szívesen együttműködne a sütőiparral ennék megterem­tésén — hangzott el a véle­mény a tanácskozáson. Általános megállapítás volt, hogy az árrés és a költségek között eltolódtak az arányok, ezért az élelrrúszar-kiskereske- delmá vállalatok bevételei csökkentek. Nem tudnak kel­lő ütemben, fejleszteni, új be>- niházásolkat létesíteni. Ez az ágazat esákőzágényes, ugyan­akkor a szükséges berendezé­sek árai emelkedtek. (Csak példaként: egy sonkaszaleteló ára 38 ezer forint.) Gondok vannak a hűtőláinccaiL is. Nincs elegendő hűtőgép, és a megle­vők állaga is romlik. 1968-ban a javítás költsége még 2300 fo­rint volt, jelenleg már elérte a 4200-at. AZ IGAZGATÓ TANÁCS tagjainak véleménye szerint a húsipar és a sütőipar szinte monopolhelyzetbein, van. Ez ab­ban is lemérhető, hogy saját boltjaikat kifogástalan áruval látják éL, míg m étetemszer­täg jut ilyen. A vitában elhangzott fel­szólalásokra Pápa János, a So­mogy megyei Tanács V. B. ke­reskedelmi osztályának vese- tője vAüctuvrJt Hangsúlyosba, hogy az eáműtt években me­neefcedelem a legdinamikusab­ban fejlődő ágazatok közé tar­tozott Ennek ellenére — első­sorban a munkaszünetes na­pok és a szabad szombatok torlódásakor — előfordul, hogy nincs elegendő kenyér a bol­tokban. Ezért természetesen nemcsak az élelmiszer-kiske­reskedelem a felelős. A KERESKEDELMI osztály javasolni fogja a városi ta­nács vezetőinek, hogy hozza­nak létre Kaposváron egy ope­ratív bizottságot Ennek tagjai lennének az érintett vállalatok képviselői is, feladata pedig az ünnepek előtti zökkenőmentes élelmiszerellátás biztosítósa, lesz, ML A Adni és kapni Termelőszövetkezeti szocialista brigádvezetők tanácskozása Termel őszövetkezeti szocialista brigád vezetők, párttitká­rok, gazdasági irányítók vettek reszt tegnap azon a ta­nácskozáson, melyet a közép-somogyi tsz-szövetség ren­dezett. Értékelték a mozgalom eddigi tapasztalatait, véle­ményt cseréltek arról, hogyan tevékenykedhetnek hatéko­nyabban a szocialista közösségek. De vájjon, kivált az egyesült nagy szövetkezetekben képe­sek-« arra, hogy ezt a felada­tot ellássák? A beszélgetés rá­világított, hogy nem, szüksé­gük van a segítségre; első­sorban a szakirányítóktól, a középvezetőktől várják azt. Nem kétséges, hogy a me­zőgazdaságban nehezebben bontakozik ki 4 szocialista briigádmozgalom, mint például egy zárt* egységet jelenítő ipari üzemben. Ráadásul éppen napjainkban megy végbe szö­vetkezeteinkben egy sajátos belső átalakulás — elmondta ezt Simon Gyula hetasi, Ko­vács István nagybajomi párt- títkár is —, amelynek során ■korszerűsödik az üzem- és dolgozó csoportok válnak kü­lön, újak alakulnak. Ez ugyan pillanatnyilag gondot okoz, de valójában feltételt teremt a jövő új szocialista brigád­jainak szerveződéséhez. Idézhetnék számokat, pél­dákat, hogy milyen értékeket állítottak elő itt is, ott is a közép-somogyi szőve tkezetek­Hagyományos, évedként vezetőknek kötelességük, ismétlődő számvetés volt a tegnapi, mégis eltért a meg­szokottól, mart az asztalok körül olyanok is ültek — ve­zetők, dolgozók —, akik most teszik meg az első lépéseket, aikik »csupán-« az elhatározá­sig jutottak. Másfajta várako­zással tekintettek ők ez elé a megbeszélés elé, mint azok, akik úgy kezdték felszólalá­sukat: »-...évek óta részese vagyok ezeknék az érték elé­seknek.« Ez a körülmény ön­magába hordta annak lehető­ségét — ami aztán később va­lóság is lett —, hogy izgalmas, érdekes, megannyi tanulságot szolgáló eszmecserévé alakul­jon ez a tanácskozás. Nem kívánok részletesen foglalkozni a két értékes vi­taindítóval; Fenyő Istvánnak, a megyei pártibizottság mun­katársának jól hasíznosítiható, elvi útmutatást adó referátu­mával, Horváth Lászlónak, a szövetség társadalmi és ön­kormányzati bizottsága elnö­kének a mozgalom helyzetét értékelő tájékoztatójával, he­lyette inkább a vitát, az esz­mecseréből fakadó következ­tetéseket szeretném fölidézni. Hiszen ebben a beszélgetés­ben benne volt mindaz, amit kifejeztek a beszámolok is: felbecsülhetetlen értékű tar­talékokat jelent mezőgazdaSá­gunkban a szocialista ver- senymozgalom. Egyre több szövetkezet­ben ismerik föl ezt a tényt s az útkereséssel járó kezdeti bizonytalanságok után tartal­mában is, számszerűségióben is egyre példásabban bonta­kozik ki a szocialista brigád- mozgalom. Ezt a számok zcijáik. De nem kétséges az sem, hegy csak azokra a ter­melőszövetkezetekre jeülemző ez a megállapítás, ahol a ve­zetők törődnek ezekkel a kol­lektívákkal. Illés János ka­pós pulai elnök szavaival élve, ott mérhető szinte kézzelfog­hatóan a szocialista brigádok értéke, ahol « vezető első szá­mú segítőtársnak tekinti őket-Adni és kapni« — nem jel­szó, inkább elvi alap a moz­galom. kibontakozásához. Csak­hogy — és ez az, ami sok he­lyen még gondot okoz — va­lójában kinek is a dolga, hogy «gazdája« tegyen ezeknek a közösségeknek?. .Az természe­tes, hogy a párt- és gazdasági ben dolgozó szocialista brigá­dok, milyen javakat teremtet­tek személyes példamutatás­sal, áldozatván alássál, szö­vetkezetük egész közösségé­nek, de helyette hadd áll­jon itt a tanácskozás egyik figyelemre méltó véleménye, mélyet Kovács Imre, a kapos- pulai traktorosbrigád vezetője mondott él: »Dolgoztam én az iparban is, de már évek óta a mezőgazdaságban va­gyok. Egyszerűen nem tud­tam elképzelni, hogyan lehet meg egy szövetkezet szocialis­ta brigádok nélkül! Nemcsak a vezetők, maguk az emberek. Higgyék el, mi munkások lát­juk azt, hogy ez igen jó do­log. Nem a pénz miatt! Ha­nem az összetartás, ami ki­alakul közöttünk, meg az, hogy • teszünk a másikért, azért a gyengébb vagy esetleg iszákos dolgozóért, hogy kihoz­zuk onnan, jó munkást farag­junk belőle, Hogy ne vesszen el. Ez az elvi, politikai lé­nyeg! En csak azt tudom mon­munkaszervezés, eddig együtt doni, ne tétovázzanak, ha in­nen hazamennek, törődjenek többet ezzel a mozgalommal! Nem lehet enélkül lenni.'« Nem volt jegyzet a ke­zében, spontán, igaz szívből, beszélt. Azt hiszem, akik ta­pasztalatot szerezni jöttök er­re a tanácskozásra, igen érté­kes útravalóval távozhattak. Vörös Márta Primőrök Balatonszabadikól Gazdára vár Í2 millió forint kölcsön (Tudósítónktól.) Az év első három hónapjá­ban tovább fejlődött a taka­rékszövetkezeti mozgalom So­mogybán. A takarékszövetke­zetek már 217 községben áll­nak pénzügyi szolgáltatásuk­kal a lakosság rendéi kenésére. A tagok száma 52 251 vett az első negyedév végén.. A 23 ta­karékszövetkezet jeftenteg 35 Wnencteltsógst és 54 betétgyűj­tő pénztárat működtet. Az év első három, hónapjá­ban 18j5 millió forinttal emel­kedett a betétállomány. Már­cius vége óta 25 400 takarékos ember 335,2 raállió forintját őrzik és kezelik a szövetkeze­tek. A b&hőmyed, nagyberki és szidok! fralciarékyrtövetkezpit te­rületén nőtt legjobban a be­tét Az emelkedés lehetővé tef- gyénkbea m éSéaateawr-kréitak1 te. hág? «jásaceiafcé tósaikoe. kölcsönökkel segítsenek a szö­vetkezetek. MárcáuB végén 124 millió forint volt a takarék- szövetkezetek kölcsönállomá- nya, s 2 milttó forinttal több, mint december 31-én. A legnagyobb összeggel — 44 millió forint — építési célokat segítenek. A tagok háztáji gaz­daságaik fejlesztésére termelé­si kölosönteémt 36 millió forin­tot használtok. Megyei szinten 12 millió forint a szabad köl­csönkénét Várják tehát az igénylőket a szövetkezetek. Eredmény m is, hagy az első negyedévben 3043 tartósítási ügyletet kötöttek, A Belátom marton március hónapban már érezhető volt az idegenforgalom. Ezt igazol- j ja az a tény, hogy 56 000 to j rimt értékben vásáraitok válj- j tót a stóMfík egetek. Tízezer fej hajtatott salátát szállítanak április elején a ba= latoaszabadl November t Tsz kertészetéből a mÉ.k siófoki telepér®. Májas végén jelentkeznek a primőr paprikával és paradi­csommal. 20—20 ezer tő előnevelt palántát már kiültettek a holland ágyakba A 15 holdas kerib&seíbS! 640000 fertőt éfc:«.-.-skfcif6 &öisee évbea,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom