Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-08 / 82. szám

EGY HÉT a világpolitikában Csúcsdiplomácia nagy meglepetések nélkül A héten kiegészült a »csúcs- diplomácia« 1973 közepére szóló menetrendje: Bonnban bejelentették Leonyid Brezs- nyev látogatását, ugyanakkor az is kiderült, hogy Willy Brandt amerikai meghívást kapott A két fontos diplomá­ciai eseménynek szinte egy­idejű nyilvánosságra hozatala hasonlít a szovjet—japán, il­letve amerikai—japán »csúcs- találkozók-“ hírének közlésé­hez. A szovjet vezető bonni útjára vonatkozó értesülések­ben még nem volt szó a nyu­gatnémet kancellár washing­toni látogatásáról. Ugyanígy meglepő volt annak idején a japán sajtónak — a Brezs- nyev—Tanaka üzenetváltás után — a japán miniszterelnök moszkvai meghívását követően tett közlése, hogy a tokiói kor­mányfő az amerikai elnöktől szántén kapott meghívóleve­let ... Ebben a párhuzamosságban viszont igazában nincs semmi meglepő. Sőt azt állíthatjuk, hogy a világpolitikában ez lesz a szokásos és általá­nos: a szocialista és az impe­rialista tábor első hatalmai­nak lépései egymást követik, egymást egészítik ki — egy­mást ellenőrzik. Nixon elnök tavaly elment Pekingbe, de sietett látogatást tenni Moszk­vában is. Az idei »csúcstalál­kozók-« sorában lesz Brezs- nyev—Tanaka és Nixon—Ta­naka eszmecsere, lesz Brandt— Brezsnyev és Nixon—Brandt tárgyalás. Az amerikai elnök »alkalmi szóvivőjének-« fölcsa­pó Pat Nixon asszony pedig újságírók előtt elmondta, ho­gyan készülnek a Fehér Ház­ban Leonyid Brezsnyev foga­dására. E pillanatban természetesen a szovjet—nyugatnémet és az amerikai—nyugatnémet vi­szony alakulása köti le a dip­lomáciai megfigyelők érdeklő­dését A bonni, frankfurti, hamburgi, müncheni lapok öles cikkekben találgatják, mi lesz majd Brezsnyev tárgyalá­sainak napirendjén, s milyen eredményeket hozhatnak ezek a tárgyalások. Fölhívják a fi­gyelmet arra, hogy Franciaor­szág után az NSZK a máso­dik nyugat-európai ország, ahová Brezsnyev ellátogat. Az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet sikeréhez, a haderőcsökkentési tárgyalá­sok megindulásához épp úgy hozzájárulhat a májusra mon­dott Brezsnyev-látogaitás, mint ahogyan újabb szakaszt nyit­hat a Szovjetunió és az NSZK kapcsolataiban, elsősorban a l AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA Hétfő: Thieu satgoni elnök Nixon kaliforniai »Fehér Házá­ban« tárgyalt. Koszigin Svédországba Láto­gatott. Kedd: Podgomlj Finnországba ér­kezett, Karjalainen finn mi­niszterelnök Moszkvában vett részt a szovjet—finn szerződés 26. évfordulója al­kalmából rendezett ünnep­ségeken. Szerda: Harcok és ostromállapot Kambodzsában. Brandt meghívást kapott Washingtonba. Bonnban bejelentették Brezsnyev látogatását Csütörtök: Magyar nyilatkozat a viet­nami nemzetközi ellenőrző bizottságban betöltött szere­pünkről. Megalakult az új francia kormány. Péntek: Péter János külügyminiszter Tokióba érkezett Megválasztották az üj török köztársasági elnököt Szombat: Echeverria mexikói elnök brüsszeli tárgyalásai. Heves harcok Kambodzsá­ban. gazdasági együttműködés vo­natkozásában . Az amerikai—nyugatnémet viszonyt ugyanakkor úgy fes­tik a Rajna partján a Vim- men tá torok, mint amelyet gondok, ellentétek árnyékol­nák be. Nixon ismert politikai és gazdaságpolitikai törekvé­se az, hogy megfizettesse szö­vetségeseivel — mindenekelőtt az NSZK-vai — az Európa nyugati felének nyújtott ame­rikai »védelem« árát. Washington és Bonn között csendes pénzügyi és gazdasági háború is folyik. Brandtnak aligha lehet mást tennie, mint visszakozni — legalább is egyelőre. Nyugat-európai szö­vetségesei közül igazában nem számíthat teljesen sem az angolokra, sem a franciák­ra. Londoniban még mindig ragaszkodnak az »angolszász különleges viszony« fenntartá­sához, Párizsban pedig mintha most fordulnának egy kissé- Washington felé. Sókan azt tartják a legjel­lemzőbbnek az új francia kormány in úsági tüntetések Thieu bonni látogatása ellen Thieu dél-vietnami elnök — mint ismeretessé vált a nyu- getnémet fővárosban —, a jö­vő kedden az NSZK-ba érke­zik. A saigoni rezsim vezetője azt tervezi, hogy olaszországi látogatása után néhány órás tartózkodásra Bonniba utasak, és »udvariassági látogatást« tesz Gustav Heinemann elnök­nél. Nyugatnémet haladó körök­ben a látogatás bejelentése nagy fölháborodást keltett. A nyugatnémet diákszövetség (VDS) követelte a látogatás azonnali lemondását. A Sza­bad Demokrata Párt ifjúsági szervezete szombaton közzétett tiltakozásában fölszólította Heinemann elnököt és Willy Brandt kancellárt, hogy a sai­goni rezsim vezetőjét nyilvá­nítsák »nem kívánatos« ven­dégnek, s Ronnha érkezésekor ne fogadiák és ne üdvözöljék :> repülőtéren. megalakulásában, hogy távo­zott a hadügyminisztérium éléről Michel Debré, de Gaulle tábornok egykori miniszterel­nöke. Debré neve másfél évti­zed leforgása alatt ugyanis összefonódott a francia önál­ló atamfegyverkezéssel, a NA- TO-beü ellenzékiséggel, majd | a NATO-nak az integrált ka­tonai szervezetéből való kivo­nulással. Pompidou az utóbbi két évet arra használta föl, hogy lassan és feltűnés nél­kül javítson Párizs és a brüsz- szeli NATO-központ kapcsola­tain. Párizsi tudósító koromból emlékszem rá: néhai de Gaulle tábornok tudatosan al­kalmazta a meglepetés fegy­verét a politikai harcokban. Egy-egy GauHe-ista kormány megalakítása mindig hozott meglepő személyválogatást. Pompidou követte most meste­rét és elődjét az Elysée-palotá- ban: teljesen váratlanul Mi­chel Jobert lett a külügymi­niszter, akiről ugyan minden­ki tudta, hogy Pompidou bi­zalmasa (lévén az elnök ka­binetirodájának főnöke), de arra senki sem számított, hogy ilyen nyíltan a színre lép — Pompidou külpolitikai elkép­zeléseinek megvalósítójaként. Robert Galley — Debré utóda a hadügyminiszteri tisztségben — szintén Pompidou feltétlen hívének számít. Még több más, ha nem is ilyen fontos személycsere láttán a párizsi politikai körökben egyönte­tűen az a vélemény alakult ki: Pompidou most már a saját képére és hasonlatosságára, a saját akaratának érvényesíté­sére alakította az új kormányt. A Gaulle-izmus talán ezzel véget is ért és kiteljesedik a pompidou-i politika. A szovjet diplomácia ezen a héten Észak-Európa félé for­dult. Podgorni) államfő Finn­országba látogatott, hogy tár­gyalásain tovább erősítse a szovjet—finn jószomszédi kap­csolatokat, amelyeket éppen 25 esztendeje alapozott meg a két ország szerződése. Koszigin szovjet miniszterelnök pedig Svédországban főként a szov­jet—svéd gazdasági együttmű­ködés továbbfejlesztéséről folytatott eszmecserét a stock­holmi vezetőkkel. A hét diplomáciai króniká­jában a magyar vonatkozású események is jelentősek vol­tak: Péter János külügymi­niszter Tokióiba utazott a ja­pán kormány meghívására. Látogatása során találkozni fog Tanaka miniszterelnökkel, és tárgyal japán kollégájával, Ohirával. Hazatérőben a ma­gyar külügyminiszter Mongó­liába is ellátogat A másik esemény az volt, hogy Marjai József külügyminiszter-helyet­tes nyilatkozott a Magyar Táv­irati Irodának a vietnami helyzetről, a nemzetközi ellen­őrző és felügyelő bizottságban betöltött magyar szerepről, az eddig végzett munka értékelé­séről. Hangsúlyozta: a saigoni rendszer köteles lenne teljes mértékben tiszteletben tartani a nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottsággal kapcsola­tos kötelezettségeit. Magyar részről elvárják, hogy a pári­zsi megállapodások többi alá­írói is föllépjenek e kötele­zettségek érvényesítéséért. Pálfy József Befejezte kubai látogatását a csehszlovák párt- és kormányküldöttség Santa Clarában — a látoga­tás utolsó akkordjaként — öt­venezer munkás előtt beszédet mondott Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának a csehszlovák párt- és kor­mánydelegációt Kubába vezető főtitkára és Fidel Castro, a Ku­bai Kommunista Párt KB el­ső titkára, Kuba miniszterelnö­ke. A két vezető méltatta a két ország baráti kapcsolatait. Pénteken este dr. Osvaldo Dorticos kubai államfő átnyúj­totta Gustáv Húsúknak a Jósé Marti-érdemrendet, amelyet külföldi politikusoknak ado­mányoz a kubai állam. Pénteken véget értek a Gus­táv Húsúik vezette csehszlovák és a Fidel Castro vezette ku­bai párt- és állami küldöttség hivatalos megbeszélései is. Ezekről közös közleményt fo­gadtak el. A csehszlovák küldöttség szombat délután utazott el Ku­bából. RÖVIDEN A Sarkcsillag érdemrenddel tüntette ki a mongol nagy né­pi hurál elnöksége Nguyen Thi Binh asszonyt, a DNFF tagját, a DIFK. kíílügymiinisz- terét. Diplomáciai elismerésben részesíti Finnország kormánya mindkét koreai államot — je­lentették be Helsinkiben. Stratégiai raketaegységeket látogatott meg a Szovjetunió­ban e héten Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter. Négy pokolgép robbant szombatra virradóan Ciprus szigetién, A terrorista kam­pányt Grdvasz tábornak hívei folytatják a ciprusi kormány ellen. Azzal vádolja a Hazafias Ifjúsági Unió nevű brazíliai szervezet, az ország biztonsági erőit, hogy számos ellenzéki személyt végeztek ki állítóla­gos szökési kísérletek közben. Követelte az NSZK-tól a szocialista országokkal való sportkapcsolatok megszakítá­sát a nyugat-berlini CDU kongresszusának egyik hatá­rozata. Üdvözlő táviratok hazánk felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából Hazánk felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából a szocialista országok párt- és állami vezetői üdvözlő távira­tokban fejezték ki jókívánsá­gaikat Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnöké­nek, Fock Jenőnek, a Minisz­tertanács elnökének és Apró Antalnak, az országgyűlés el­nökének. (A magyar és szov­jet vezetők ünnepi táviratvál­tását már ismertettük.) A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság államtanácsa, nemzetgyűlése és miniszterta­nácsa, az egész bolgár nép nevében Todor Zsivkov, a párt kb első titkára, az ál­lamtanács elnöke és Sztanko Todorov, a minisztertanács el­nöke fejezte ki jókívánságait. A csehszlovák nép üdvözle­tét és jókívánságait dr. Gus­táv Husák, a CSKP KB főtit­kára, Ludvik Svoboda köztár­sasági elnök, dr. Lubomir Strougal, a kormány elnöke és Alois Indra, a szövetségi gyű­lés elnöke tolmácsolta. Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a JKSZ elnöke és Dzsemál Bijedics, a kormány elnöke, szintén táv­iratban fejezte ki ünnepi jó­kívánságait. A Kínai Népköz­társaság államtanácsa nevé­ben Csou En-laj, az államta­nács elnöke küldött üdvözlő táviratot a magyar miniszter- elnölehöz. A Koreai Munkapárt KB, a KNDK központi népi bizottsá­ga és adminisztratív tanácsa, a koreai nép nevében Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a KNDK elnöke és Kim ír, valamint Hvan Dzong Jop küldött üdvözlő táviratot. A kubai nép üdvözletét dr. Fidel Castro, a KKP KB első titkára, a kormány elnöke és dr. Osvaldo Dorticos köztársa­sági elnök tolmácsolta. Ed­ward Gierek, a LEMP KB el­ső titkára, Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság ál­lamtanácsának elnöke és Piotr Jaroszewicz, a minisztertanács elnöke a lengyel nép testvéri üdvözletét továbbította. A mongol nép baráti üdvöz­letét Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, a miniszter- tanács elnöke és Szonomin Luvszan fejezte ki. Erick Ho- necker, az NSZEP KB első titkára, Walter Ulbricht, az NDK államtanácsának elnöke, Willi Stoph, miniszterelnök és Gerald Götting, a népi kama­ra elnöke az NDK népének jókívánságait és üdvözletét tolmácsolta. A román nép jókívánságait Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az államtanács el­nöke, Ion Gheorghe Maurer, miniszterelnök és Stefan Voi- tec, a nemzetgyűlés elnöke fe­jezte ki. A VDK hős népének üdvöz­letét Ton Duc Thang, a VDK elnöke, Le Duan, a VDP KB első titkára, Truang Chinh, a VDK nemzetgyűlése állandó bizottságának elnöke és Pham Van Dong, a VDK miniszter­tanácsának elnöke továbbítot­ta. Ugyancsak a magyar veze­tőkhöz intézett táviratokban fejezte ki jókívánságait Ngu­yen Huu fho, a DNFF KB el­nöke és Huynh Tan Phat, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormá­nyának elnöke is. Losonczi Pálhoz, az Elnöki Tanács elnökéhez, illetve Fock Jenőhöz, a Minisztertanács el­nökéihez küldött üdvözlő táv­iratban fejezte ki jókívánsá­gait több mint hatvan ország állam-, illetve kormányfője. Számos ország külügymi­nisztere Péter János külügy­miniszterhez intézett üdvözlő táviratot. Sok külföldi köz­életi személyiségtől, intéz­ménytől, szervezettől is érke­zett jókívánság a magyar szervekhez nemzeti ünnepünk alkalmából. Budapesten tanácskozik az európai katolikusok konferenciája Szombaton a Budapest szál­lóban kétnapos tanácskozásra ült össze az európai katoliku­Egy esült Államok — Kanada — Nagy-Britannia Sztrájkmozgalmak, bérharcok A francia és olasz munkás­ság sztrájkjain kívül a tenge­rentúlról is érkeztek hírek bérharcokról és a dolgozók megmozdulásairól. Az Ameri­kai Egyesült Államok egyik kongresszusi gazdasági beszá­molójából például kitűnik, hogy legalább 25 millió ame­rikai — az átlagos életszínvo­nalhoz képest — nyomorog, és több mint 7 millió munkaké­pes amerikai teljes vagy rész­leges munkanélküli. Erőteljes ellenállás Az Egyesült Államok dol­gozói erélyesen ellenállnak az Nixon az „Európa-év“ küszöbén Cj kinevezésekkel erősíti Kissinger politikai beleszólását Az Egyesült Államok »Euró- pa-évének« küszöbén Nixon mindent elkövet, hogy megfe­lelőképpen felkészüljön az európai Közös Piaccal és az Egyesült Államok más keres­kedelmi partnereivel folyta­tandó — feltehetően nem könnyű — kereskedelmi tár­gyalásokra. Ennek a felkészü­lésnek keretében most jelentős változtatásokat hajtottak végre a nemzetbiztonsági tanács sze­mélyi összetételében Az új ki- kinevezések tovább erősítik Henry Kissingemek, az el­nök nemzetbiztonsági fő- ‘ anácsad ójának eilenőrzé- ieét wc Egyes® Államok európai és külföldi gazdaság- politikája fölött. Nixon — áz amerikai kül­ügyminisztérium szerkezeti fel­építéséhez hasonlóan — négy helyettest rendelt Kissinger mellé. Az első helyettes Brent Scowscroft, alti Alexander Haig tábornok helyét veszi át, a második Lawrence Eagle- burger; Richard Kennedy, a tervezési ügyekkel megbízott helyettes, Charles Cooper pe­dig nemzetközi gazdasági ügyekkel foglalkozik majd. Nixon bejelentette, hogy dr. Fred Charles Ikle külpolitikai szakértőt nevezi ki a leszerelés1 és fegyverzetellenőrzési hiva­tal új igazgatójává. életszínvonaluk és jogaik ellen intézett támadásoknak. Hete­dik napja sztrájkolnak a Man­hattant — New York középső részét — New Jersey állam számos nagyvárosával össze­kötő PAT vasútvonal munká­sai. A Hawaii-szigeteken pedig — a hatóságok részéről fenye­gető megtorlás ellenére — folytatódik kilencezer pedagó­gus sztrájkja. A pedagógusok fizetésemelést és az osztályok nagy létszámának csökkente­sét követelik. Az utóbbi időben Michigan állam számos autóipari válla­latánál lángoltak föl sztráj­kok, a Chrysler, a Ford és a General Motors konszern ugyanis — kihasználva, hogy Michiganben jelenleg 260 ezer munkanélküli van — fokozta a munkások kizsákmányolását Amikor pedig a Chrysler-gyár munkásai tiltakozni kezdtek az elviselhetetlen munkafölté­telek ellen, elbocsátották az aktivistákat. Az igazgatóság azonban elszámította magát: a kirobbant sztrájk az elbocsá­tottak visszavételére kénysze- rítette a vállalat vezetőségét. „Tisztogatás“ a munkanélküliek között Jackson, a kanadai e’ektro nikai, rádióipari és gépipari munkások szakszervezetének egyik vezetője, nemzeti szé­gyennek nevezte a kormán y- « munkanélküli se©siyben részesülők számának csökken­tésére irányuló akcióját. A kanadaiak tízezrei vesztik el létfenntartásuk végső alapját annak a »tisztogatási kam­pánynak« következtében, ame­lyet a kormány folytat a mun­kanélküliekkel szemben. Mint Jackson közölte: csu­pán ez év első kilenc hetében több mint negyvenezer mun­kanélkülitől vonták meg a törvényesen járó anyagi se­gítséget. A TUC körlevele A TUC — a brit szakszer­vezetek tanácsa — a hét vé­gén körlevélben szólította föl a körzeti szakszervezeti szö­vetségeket, hogy tegyenek meg mindent a május 1-i országos sztrájkok és műnk ás‘önteté sek sikeréért. A sztrájkoknak az a célja, hogy a munkásság kifejezze tiltakozását a tory- kormány jövedelemkorlátozó, életszínvonal-csökkentő poli­tikája ellen. Az ország három legna­gyobb munkásszövetsége — a vasasoké, a szállítóké és a vá­rosi alkalmazottaké — támo­gatja ezeket a megmozduláso­kat. Az egvnapr* sztrá'k- vág munka'sssítási akciókat s rendkívül gyengén űzetett 230 ezer kórházi alkalmazott sé­relmei miatt kialakult hangu­latban hirdette meg a TUC. sok berlini konferenciája. A konzultatív találkozón, konti­nensünk 17 országa katolikus egyházának 75 képviselője vesz részt. Az Európa békéje, biztonsága érdekében végzett békeharc aktuális feladataival foglalkozó tanácskozáson, dr. Várkonyi Imre prépost, az Actio Catholica országos igaz­gatója üdvözölte a megjelen­teket. Otto Hartmudt Fuchs, a berlini konferencia elnöke megnyitó szavai után dr. Tim- ko Imre káptalani helynök tartotta meg referátumát. Többek között hangsúlyozta: a Budapesti Felhívás egyik mér­földköve a béke és biztonság felié vezető küzdelmes útnak, s Magyarországnak a béke ügyében tett fáradozásai nem­zetközileg jól ismertek. Ha­záinkban évek óta a Hazafias Népfront az a széles fórum, amely világnézetre való tekin­tet nélkül hívőket és nem hí­vőket hív egybe, hogy nyílt és építő eszmecserével Európá­ban és az egész világon hoz­zájáruljanak a békés egymás mellett élés. a kölcsönös bi­zalmon alapuló biztonság és az emberi ha’adás nagy fel­adatainak megvalósításához. A referátum után dr. Wer­ner Pfeifenberger sahábustgg főiskolai tanár mondott be­szédet. Kiemelte azt a tevé­kenységet, amelyet az el nem kötelezett országok fejtenek ki az eurójrai népek közös bé- kehaircában, kontinensünk bé­kéjének, biztonságának meg­teremtésében. Déhitón a tar' 1 .zás -ész- vevői kél mu"' -than folytatták a?, ce t .so ‘1 A konferencia elnökségié este az Actio Catholica országos «4- nökaége tanácstermébe» l tartott. CMTQ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom