Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-08 / 82. szám

igények és lehetőségek a szakmunkásképzésben Megyénk gazdaságának el­maradottsága. a 60-as évek kö­zepéig a megye iskolaszerke­zetére is kedvezőtlenül hatott. A különböző népgazdasági ágak lassú ütemű fejlődése a foglalkozitatási gondokat nem enyhítette, a VIII. általános is­kolát befejező fiataloknak nem biztosított megfelelő to­vábbtanulása lehetőséget. A tanulás egyre inkább a gim­náziumi képzés felé tolódott el, s ez átmenetileg enyhítette a foglalkoztatási problémákat, de érettségi után a fiatalok többsége megfelelő szakkép­zettség nélkül maradt, nagy részük elhelyezkedni sem tu­dott Az általános iskolát végzet­teknek mindössze 29 százaléka tanulhatott a szakmunkáskép­ző iskolákban. Ebben az idő­szakban volt legnagyobb az elvándorlás a megyéből: éven­ként 2—3000 fő, s ez hosszú ideig érezteti még kedvezőt­len hatását a megye népese­dési helyzetének alakulásában. A legkorszerűbben felszerelt iskolák A megye vezető szervei fel­tárták a tarthatatlan helyzetet A Politikai Bizottság 1965 ja­nuári határozata alapján köz­ponti támogatással megindult megyénk gazdaságának fejlő­dése. Ezen belül az ipar fej­lődött a legdinamikusabban, s ez maga után vonta a többi ágazat fejlődését, így az isko­laszerkezet korszerűsítését is. A fejlődő ipar szakmunkás- szükséglete gyorsan emelke­dett, iskolahálózata és a sze­mélyi feltételek a megnöveke­dett beiskolázási igénnyel nem tudtak lépést tartani. Ennek enyhítésére azonban adódott egy átmeneti lehetőség: az ál­talános és középiskolákkal megvalósítható közös tanerő- és tanterem-gazdálkodás, me­lyet a megyében maximálisan ki is használtunk. A harmadik ötéves terv má­sodik félében és a negyedik ötéves terv első éveiben jelen­tősen javultak a képzés sze­mélyi és tárgyi feltételei, ki­épült a korszerű szakmunkás- képző iskolahálózat, javultak a diákotthoni lehetőségek, emel­kedett a szakmunkásképzés rangja. A negyedik ötéves terv végére a folyamatban levő fejlesztések megvalósításával a szakmunkásképzők lesznek a megye legkorszerűbben fölsze­relt iskolái. A képzés is egyre'inkább a kvalifikáltabb szakmák irá­nyába tolódik el. Emelkednek a követelmények. A jelentke­ző fiatalok egy része hátrá­nyos helyzetű, őket odaadó és következetes munkával lehet ás kell a kritikus időszakokon átsegíteni. A demográfiai helyzet ked­vezőtlen alakulása befolyásol­ja a szakmunkásképzésben részt vevők számát, ezt a ha­tást azonban jelentősen eny­hítette az a helyes szemlélet- változás, melyet a szülők, a fiatalok és az általános isko­lák részéről tapasztalunk. En­nék eredménye, hogy az álta­lános iskolát végzők több mint 50 százaléka szakmunkáspá- lyát választ, a három évfolya­mon jelenleg több min± hét­ezer fiatal tanúk Fejlődő vállalataink, szövet­kezeteink öt év alatt 10 000 új szakmunkást igényednek. Eze­ket az igényeket ki lehet elé­gíteni. A vállalatok egy része azonban két-háram év alatt szeretné megvalósítani a ter­vért Ez tehetetlen, mert a nyolc általános iskolát végzők száma kevés ehhez. Az 1972— 73-as tanévben például össze­sen 4700-an végeztek, a válla­latok 4400 tanulót kértek, a reális beiskolázási tehetőség 2576 főt tett ki Váriók a lányok jelentkezései Jói bánnak a késsel Országos verseny a húskombinátban A zsűri elnöke — Bontovtcs Károly, az Adatforgalmi és Húsipari Tröszt főosztályveze­tője — szerint jő ötlet volt Kaposváron rendezni az or­szágos marhacsontozási és ser- tésfelvágási versenyt A múlt évben elkészült tanműhely ugyanis nagyszerű körülmé­nyeket biztosít a verseny le­bonyolításához. — Mi a vetélkedő célja? — kérdeztük a zsűri efaökétőL — Eíz a verseny a húsipar­ban már hagyományos. Első ízben került sor arra. hogy vi­déki vállalatnál rendezzük. Ennek itt megvoltak a felté­telei. Dicsérnem kell a körül­tekintő és hozzáértő szerve­zést Tizenkilenc húsipari vál­lalat nevezett a versenyre, mintegy 75—80 induló van, azok, akik az első két helyen végeztek a selejtezőkön. A húsipar a gépesítésben magas színvonalat ért el. Egyedül a csontozás igényel még mindig kézi munkát A termelési folyamatban fontos a gyors és jó csontozás. Ez ugyanis feltarthatja vagy gyorsíthatja a végtermékek gyártásának ütemét Ezért in­dokolt annak felmérése, hogy milyen felkészültséggel, gya­korlati ismeretekkel rendel­keznek a szakmunkások. A marhacsontozáslban Indu­ló 36 versenyző normaideje 250 perc volt Ennyi idő alatt kellett két marhát kicsontozni. A korábbi követelményekkel szemben most a minőség volt a lényeges és nem az idő. Az ország különböző vidé­keiről érkezett versenyzőknek nem volt könnyű dolguk. Nemcsak gyakorlati tudásból, hanem elméleti félkészültség­ből is vizsgázniuk kell a két napig tartó versenyen. A részvevők felső korhatára harmincöt év. A verseny során a szakipar vezetői átfogó képet nyerhet­nék arról, hogy milyen az ok­tatási rendszer eredménye. Mint Zolno.i Sándor, a Kapos­vári Húskombinát KlSZ-szer- vezetének csúcstitkára el­mondta, a fiatal szakmunká­sok nemcsak a város centená­riumának, hanem a VIT tisz­teletére is versenyeznék. A KISZ kb védnökséget vállalt a húsipari program felett, ezért a vállalatok KISZ-szervezetei fokozott figyelemmel kísérik a fiatal szakmunkások felkészí­tését, eredményest. A ma is tartó verseny vég­ső értékelésére csak » esh órákban kerül sas. A növekvő igények miatt a lehetőségeket a jelenleginél jobban és hatékonyabban kell kihasználni. Tovább kell javí­tani a lányok arányát a szak­munkásképzésben, főként azokban a szakmákban, ame­lyek adottságaiknak legjobban megfelelnek. A fodrász-, a varró-, a kereskedőszakma mellett egyre több leány vá­lasztja a különböző műszerész- és forgácsolószakmákat. Szám­talan példa van rá, hogy ezek­ben a szakmákban dolgozó lá­nyok, asszonyok nem cserél­nék föl munkájukat a divatos­nak nevezett szakmákkal. A társadalmi ösztöndíj adta lehetőségek jobb kihasználásá­val emelni lehet a nehezen beiskolázható szakmákban a tanulók létszámát. Azoknál a vállalatoknál, ahol élnek ez­zel, biztosítaná tudják az után­pótlást. A munkaügyi miniszter ren­deletben szabályozta a felnőtt- korúak szakmunkásképzését: örömmel tapasztaljuk, hogy mind több vállalat kéri a me­gyei tanács és a szakmunkás- képző iskolák segítségét a fel­nőttképzés megszervezéséhe*. Tervekre építve Új, korszerű épületben a megyei növényvédő állomás Megvannak a jó munka feltételei EZ ÉV MÁRCIUS 19-ÉN költözött ált új székhelyéire Kaposváron, a Mező Imre u. 40. szám alá a Somogy me­gyei Növényvédő Állomás. Aki járt a régi központban, megérti az állomás dolgozók­nak örömét: összehasonlíthat taílan/ul jobbak itt a munka- feltételek, mint az előző he­lyen, s olyan feladatok meg­oldásán is munkálkodhatnak, amelyekhez korábban hiá­nyoztak a megfelelő körülmé­nyek Hazánk mezőgazdaságá­ban, így a somogyi mezőgaz­dasági üzemekben is egyre na­gyobb területre terjed ki a vegyszeres növényvédelem, változnak az alkalmazott sze­rek; nő a védekezésekkel, a hatáselemzésekkel kapcsola­tos laboratóriumi kutatások jelentősége, és a felelősség — a felhasználó és a fogyasztó iránt Dr. Fülöp Mihállyal, az ál­lomás igazgatójával beszél­gettünk arról, mit jelent ne­nácsad&sstd szolgálhatnak, mint korábban, s ebben a la­boratóriumok munkájára tá­maszkodhatnak. Az eddiginél hatékonyabban végezhetik a különféle növényvédő szerek üzemek, épí­tőipari szervezetek, a fejlődés előtt álló vállalatok adjanak meg minden lehetőséget a szakma elsajátítására. Ezzel nemcsak szakmunkásgondjaik enyhítéséhez járulnak hozzá, hanem dolgozóik általános és szakmai műveltségéhez is. Javítani kell a pályaválasz­tási munkát, ennék egyik leg­hatékonyabb útja az iskolák, az üzemek közötti kapcsolat rendszeressé tétele. A pálya­választási felelősök munkáját folyamatossá és szervezetié kell tenni. Javítaná kell a pe­dagógusok, a fiatalok és a szü­lők pályaismeretét A Pál va választási Intézet feladata az is, hogy megismer­tesse a fiatalokkal, a szülőkkel és az iskolákkal azokat a szakmákat, melyekben a meg­felelő ázakmuniás-létszám biztosítása az egyik alapját képezi a termelés és a techni­kai színvonal emelésének. A szakmunkásképzés fej­lesztése, a gondok enyhítése a jelenleginél hatékonyabb és összehangoltabb munkát igé­nyel. Balogh László, ■ Somogy megyei Tanács V. EL munkaügyi osztályának vezetője kik, s mit nyújt a mezőgaz­dasági üzemeknek az új léte­sítmény. — Az épületek a berende­zésekkel együtt 19 millió fo­rintba kerültek, ebben a köz­ponti épületen kívül benne van két szolgálati lakás, az üvegház, a garázs és a mű­hely is. Rendelkezésre áll a napi munka szempontjából nagyon fontos kórtani, rovar­tani, előrejelző és karantén laboratórium megfelelő he­lyiséggel és berendezéssel, de lesz új kémiai analitikai la­boratóriumunk is. Ennek a fölszerelése most folyik. A la­borok összes alapterülete hat­szorosa a réginek. Rendelkeznek az igények­nek megfelelő teljes szakmai apparátussal, hiány csupán, a kisegítő személyzet létszámá­ban mutatkozik. Milyen új szolgáltatásokat tesz lehetővé az új székház? Igényesebb ta~ hatásvizsgálatát, bármilyen, vegyszerrel kezelt terménynél és terméknél kimutathatják a szermaradékokat. — Kísérleti eredményekre építve mi javasoljuk majd a gazdaságoknak az alkalma­zásra leginkább érdemes nö­vényvédő gépeiket; új munka­eszközökéit próbálunk ki és bemutatókait rendezünk a so­mogyi üzemekben. A növény­védő gépek országos fejleszté­si munkájába a mi műhelyünk is bekapcsolódik. Együttmű­ködve állami gazdaságokkal, kiterjedtebb kísérleteket vég­zünk a különféle szerekkel. Az állomás központjánál léte­sülő karantén kertekben szer­zett tapasztalatok alapján elő­rejelzéseket adhatunk megyé­re szólóan. Ezzel a növényvé­delmi munkák idejében való elvégzésére, az egyes veszély- forrásokra hívjuk fel a fi­gyelmet — mondta az állomás igazgatója. A továbbiakban arról tájékoztatott, hogy a me­gye mezőgazdaságában alkal­mazásra kerülő zárt termesz­tési rendszerek csak úgy és akkor vezethetnek igazi si­kerhez az , üzemekben, ha hiánytalanul elvégzik a nö­vényvédelmi tennivalókat. Ezért szükség van arra, hogy minél több gazdaságban al­kalmazzanak főállásban nö­vényvédő szakembert. — Véleményünk szerint a házikertek növényvédelme az eddiginél jóval több figyelmet kíván — folytatta dr. Fülöp Mihály. — Amíg ugyanis a nagyüzemekben mérnökök, szakmunkások vagy növény- védelmi munkások irányítják, illetőleg végzik a munkákat, bánnak a szereikkel, kezelik a méregkamrát, addig a házi­kertek tulajdonosainál gyak­ran hiányzik a szükséges is­meret. A házikertefclből kike­rült terményeket, termékeket szúrópróbaszerűen ellenőriz­zük. A piacra került áru tö­megénél nehezen állapítható meg, hogy az illető betartot­ta-e az egészségügyi várako­zási időt, s az is, hogy milyen otthon az emberre nézve mér­gező szerek tárolása. A SZÜKSÉGES vizsgálato­kat az állomás képes elvégez­ni, indokolt esetben eljárást is javasolunk a szabályok meg­sértőivel szemben, azonban a mérgezések elkerülése végett jó volna a nagyobb társadal­mi ellenőrzés, az ama illeté­kes szervek, intézmények ösz- szefogása akár felvilágosítás­ról, akár pedig ellenőrzésről van szó. Az ember életének, egészségének védelme kívánja ezt H. F. Még egyszer a mernyei KISZ-szervezetről Ami egy riportból kimaradt Ezerkilencszázhatvanöt őszétől 1972-ig voltam KISZ-titkár. Kilenc éven ke­resztül becsületesen és oda- adóan szolgáltam a Kommu­nista Ifjúsági Szövetséget, s úgy érzem, hogy nem ezt ér­demeltem ...« — írja levélé­ben. Göndöcs József, a mennyei KISZ-szervezet volt KISZ-tit­kára a »Szándék és valóság« című, a közelmúltban megje­lent riportra válaszolva. Sze­mélyesen is megkeresett ben­nünket a szerkesztőségben. — Nem érzem őszintének a tanácselnök és a MEZŐGÉP mernyei telepvezetőjének vé­leményét Nem a KlSZ-szer- vezetet és magamat akarom védeni, azonban szinte semmi segítséget nem kaptunk a köz­ség vezetőitől. Klubunk az is­kolában kapott helyet, mellet­te volt a könyvtár. Festésre hivatkozva a könyvtár sokkal kisebb helyiségébe költöztünk. A megállapodás szerint a mun­ka befejezése után vissza kel­lett volna pakolnunk. Nem tehettük, a klubunkból osz­tályterem lett Ügy érzem, a ri­portban olyan vélemények is megfogalmazódtak, melyek személyemet sértik ... A napokban újra Memyére utaztunk. ▲ tanácselnök véle­ményét jól ismerjük, de a kér­dezett fiatalok sem nyilatkoz­tak másképpen. Egy kicsit erős, de “egyértelműen Gön­döcs ellen vallottak«. Megkér­deztük az általános iskola igazgatóját; — Alkalmasnak tartotta ön Göndöcs Józsefet KlSZ-tatkán posztra? — Igen is meg nem is. Amit tervezett, azt maradéktalanul megvalósította. Ami nem tet­szett neki, arról lebeszélte a KISZ-tagokat is. Amikor a tánccsoport megalakult, sze­rette volna ő vezetni. Ügy tudom, ebbői nagy vita kere­kedett Balogh István tanár, a tánc­csoport vezetője: — Nem tudok én sem mást, de ezt megcáfolni sem. Az is igaz, hogy Göndöcs KISZ-tit- kársága idején nagyon színvo­nalasan működött a csoport Göndöcs József: — A kiváló sportéletről is szeretnék beszélni. Jól műkö­dött a labdarúgó-szakosztá­lyunk, szép eredményeket ér­tünk el. Amikor kirándulni mentünk, autóbuszt vagy vala­milyen járművei kértünk a községi tanácstól Kénytelen voltam én motorral fuvarozni a KISZ-esekefc. — Ml az oka annak, hogy éveik óta hullámvölgyben van a KISZ-szervezet ? — Véleményem szerint nincs és nem is volt megfele­lő vezetőség Segítséget sohan- nam sem kaptunk, bár ígére­tekkel elhalmoztak bennünket. Nem támaszkodhattunk kellő­képpen a telep pártvezetőségé­re sem. Egymagunk oldottunk meg minden gondot. Ezért vál­tak közömbössé a fiatalok. S erről sem én, sem a KISZ- aüapszervezét vezetősége nem tehetett A hibákat személy­esére nem oldhatja meg (Megválasztása után egy hó­napra az új KISZ-titkár, Csér­vének Mihály is lemondott) A tanácselnök: — Szeretném megkérdezni, hol van az a lemezjátszó, me­lyet a KISZ-szervezetnek vá­sároltunk? Hogy néznek most ki azok a bútorok, melyeket vásároltunk? Amióta maga út járt, sok minden eszembe ju­tott Hajnalig tartó dáridózá- sok folytak a KISZ-klúbban, felelőtlenül tönkretették a fia­talok a berendezést, nem vi­gyáztak semmire. S höl volt akkor a KISZ-titkár? Ö ezt nem vette észre? Idézet a levőiből: »... ha bírálóim hét év alatt csak negyedrészét tették volna a KISZ -szervezetért és a sport­élet fellendítéséért, mint én, akkor már országos hírű KISZ-szervezet lenne a mer­nyei ...« — Három évvel ezelőtt áp­rilis negyedikére kaptuk meg a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség központi bizottsá­gának dicsérő oklevelét. Juta- lomkönyvéket, okleveleket kaptam, jó munkám elismeré­seként Csehszlovákiába küld­tek jutalomüdülésre. Miért en­gem támadnak a község veze­tői? Bántanak ezek a vélemé­nyek, nagyon rosszul esnek. Ennyire alkalmatlan lettem volna a vezetésre... ? Eddig a történet. De nem lehet befejezni. Ellensé­geskedések, személyi ellenté­tek húzódnak meg a vélemé­nyek mögött, s valahogy min­denkinek igaza van. A maga módján mindenki bozonyított. Egy valamit mégis él kell is­merni : Göndöcs József indula­tosságát, kitöréseit, szalmaláng akaratát nem vette jó néven egyik vezető sem Az ellenté­tek kiéleződésének ez volt az egyik és legsúlyosabb oka. Bohrig Gábor Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom