Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-11 / 59. szám
Keresztmetszet Bár as időjárás még — talán áprilisi előlegként — szeszélyes, a termelőszövetkezetekben megkezdődött a munka. Porrogszentkirályon, az Aranymező Tsz-ben ezekben a napokban a gyümölcsösben dolgoznak. Ott- jártunkkor éppen Torma István, a bogiári szakiskola nyugdíjas tanára — aki úgy megszerette ezt a gyümölcsöst, hogy évente visz- szajár —, valamint Csók János brigádvezető metszette a fákat. Nemigen törődtek az esőt ígérő felhőkkel, s a néha-néha feltámadó barátságtalan széllel. Ahogy Horváth János elnök elmondta: a harminc-harmincöt éves fákat kivágják. Ráfizetéses volt már a gondozásuk is. Száznegyven hold helyett csak nyolcvanon termelnek majd. Nemsokára megérkeznek a ba- latonboglári szakiskola tanulói, akik segítenek a metszésben. Harmincketten több napot töltenek Porrogszentkirályon. Jó a kapcsolat a tsz és a szakiskola között már régóta, s ez példa lehet más mezőgazdasági üzemek és oktatási intézmények előtt is. Most került sor a zártkertrendezésre. Minden tsz-tagot behívtak, megbeszélték velük a fölmérés eredményeit, s az ezekből adandó teendőket. Kétmillió forint értékű állatot adtak le tavaly a háztájiból a porrogszervtkirá 1 yiák; a takar- mányellátást kell majd csak a háztáji területről biztosítaniuk, Az áUatttenyésztésről egyébként a közösből is kaptunk jó ,, . « J • V. • , .1 Porrogszentkirályon a gyümölcsös ad munkát. hírt: tavaly gümőkórmentes állományt alakítottak ki. A takarmányigényeket a felszámolt gyümölcsös helyén termesztett lucernából elégítik ki. Régi épületben új állatállomány. Korlát Messze ellát a szem a fonyód-bélaielepi kilátó kőkorlátjáról. A ködfüggöny mögött sejtelmesen bukkannak elő a túlpart kanyargós útjai. Néha a házak is látszanak. Megnyugtató a csend. Hirtelen megzavarja egy autó monoton búgása. Ahogy fölfelé kapaszkodik, egyre erőteljesebbé válik a hang, azután fékez és megáll. Egy férfi ugrik ki a kormány mellől, nagy ívben megkerüli a kocsit, és széles mozdulattal kitárja az ajtót. Fiatal asszony kászálódik ki belőle, s lép a korláthoz. Alatta bokrok, meredeken ível a szakadékba egy ösvény, veszélyes azon leereszkedni a műútra. Nem beszélgetnek az embert megbabonázza a látvány. Kis idő múlva a férfi átlép a korláton s az ágakba kapaszkodva lefelé indul. A nő mosolyog. Látni rajta, kényszeredetten teszi, összezsugorodott a félelemtől, s tekintetével kíséri a férfit. Ujjai makacsul szorítják a szürke követ, talán még lélegzetet sem vesz, aztán nem bírja tovább. Az arcán megjelenik az első verejtékcsöpp. Néha meghajlik egy ág, jelezve a férfi útján. Azután egy idő után abbamarad. A nő áthajol a korláton, lábával egyensúlyoz, és mereven egy pontra néz. Szélcsend van. Lehajol, guggol, a férfit keresi, nem törődik a verejtékcsöp- pekkel. Szép a víz. Színtelen ilyenkor tél után, és messze ellát a szem. Talán húszméternyire megzörren a cserje, és mosolyogva lép fel az útra a férfi. A ruháját porolgatja, és dúdolgat hozzá. — Kegyetlen vagy — mondja a nő alig hallhatóan, és végigsimítja a haját. A férfi komótosan száll be a kocsiba, begyújtja a motort. Vár, amíg a nő becsukja maga mögött az ajtót, azután elindulnak .., R. G. A VBKM KAPOSVÁRI VILLAMOSSÄGI GYÄRA FÖLVÉTELRE KERES női betanított munkásokat Jelentkezni lehet a gyér munkaügyi osztályán, Kaposvár, Mező Imre út (234793) Világos tónusú import gyapjúszövet MÉG KAPHATÓ a Divatsarok szaküzletünkben 420 Ft helyett 200 Ft-ért. AMÍG A KÉSZLET TART! Az állattenyésztés a fő téma a háramfai Üj Barázda Tsz- ben is. Dobos Sándor föállat- tenyésztővel erről beszélgettünk. Ott tavaly augusztusban kötetlen tartasd bikahizlalást vezettek be. A sertéstenyésztés céljait szolgáló épületet a szövetkezet építőbrigádja átalakította. VályúrendszeTit építettek be, karámot ácsoltak, betonoztak. Negyven állatot tartottak ott kezdetben, etetésre abrakakarmányt használtak. Sok minden változott azóta. Január elsején már hatvanki- lenc bikát hizlaltak, jelenleg pedig százkettőt. Vásárolni szeretnének még száz szopós bikaborjút és huszonöt növendékbikát. Akkor less »telítve« a telep. Az első csoport állatot már el is szállították. A tizenkét bika fele A, a másik fele B minőségű lett. Január elsejétől cukros-karbamidos tápot kapnak, ettől még szebb eredményeket várnak. Az év első hónapjában a súlygyarapodás negyvennyolc kilogramm volt. Nemsokára újabb épület átalakítása, korszerűsítése kezdődik meg a bikaborjak számára. Somogy megyei Iparcikk- kiskereskedelmi Vállalat NEB-vtzsgólat a szolgáltatásokról Lassú fejlődés — gyorsan növekvő igények — Egyre nő a lakosság igénye a szolgáltatások iránt. Az ipari, építőipari kereskedelmi és szállítási szolgáltatásokat végző szervek tevékenységének növekedése azonban elmaradt az igények mögött. Ezzel a megállapítással kezdődik a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése, mely a lakossági szolgáltatások fejlesztésére hozott kormányhatározatok végrehajtásával kapcsolatos vizsgálat tapasztalatait összegezi. Öt év alatt 126 millió A IV. ötéves tervben a lakossági szolgáltatás 39 százalékos fejlesztését tervezték. Különösen erőteljes a gépjárműjavítás — 212 százalék —, a textiltisztítás — 144 százalék — az elektrotechnikai szolgáltatás — 60 százalék — fejlesztése. Az országos átlagtól való elmaradás azonban csak ezek jelentős túlteljesítésével lenne csökkenthető. Kedvező képet mutat a lakossági szolgáltatás tavalyi növekedése, a kiemelt ágazatok fejlődése is gyorsabb az átlagosnál. A feszültségek azonban nem csökkentek kellő mértékben. Ez elsősorban a kisipari szövetkezetek tevékenysége egy helyben topogásának, illetve annak következménye, hogy a tanácsi segítséggel megvalósuló új beruházások csak a tervidőszak második felében állnak a lakosság szolgálatába, illetve üzembe helyezésük késik — állapították meg a népi ellenőrök. A IV. ötéve« terv ideje alatt központi alapból a szolgáltatás fejlesztésére 48 millió jut. Ezenkívül saját erőből, hitelből és más forrásokból még 78 millió forintot adnak erre a célra. „Ha a kereslet is indokolttá teszi" Szükség van a lakossági szolgáltatás tervszerű, következetes fejlesztésére, hogy megszűnjön a megye egyes területei közötti különbség. A tervszerűséget, a szolgáltatás fejlesztésére szánt központi támogatási alap célszerű felhasználását szolgálta az a pályázat, amelynek alapján az érdekelt vállalatok, ipari szövetkezetek részesültek ebből a pénzből. A pályázatokat azonban többször át kellett dolgozni, s ezért jó részüket csak májusban írták alá. Elbírálásuknál a tanács szakosztályai nagy munkát végeztek, ellenőrző tevékenységük azonban lanyhult. Erre pedig nagy szükség lenne, s arra is, hogy a szerződésekhez főzött magyarázatot — főleg a lakáskarbantartási szövetkezeteknél — töröljék, változtassák meg. »Ha a kereslet is indokolttá teszi« — ezt tartalmazza ugyaiíte a jegyzőkönyvek egy része, s ez homályos, vitára ad okot. Nincs rá igény, vagy más ok miatt? Az ellenőrzés szükségességére, valamint arra, hogy a lakossági szolgáltatás fejlesztésére kapott pénz felhasználását számon kérjék, sok példa figyelmeztet. Közülük egyet A Böihönyei Vegyesipari Ktsz a lakáskarbantartás fejlesztésére a megyei tanácstól 350 000, a községi tanácstól pedig 30 000 forintot kapott Ezt az összeget a fetsz csak részben használta fel, a részleget felszámolta azzal, hogy nincs rá igény, a támogatásiból vásárolt betonkeverőt pedig eladta. A ktsz a fejlesztésre kapott pénz felhasználását betonkeverő gép vásárlásával kezdte, noha a lakáskarbantartás nem betonozása tevékenységből áll elsősorban. A lakossági igény hiányával magyarázzák eljárásukat, a községi tanács ugyanakkor több építőipari javításra szóló iparengedélyt adott ki. Böhö- nyén, a környékén és a megyében is elszaporodott az ilyen jellegű kontártevékenység, ám úgy látszik erről a ktsz vezetőinek nincs tudomásuk. Indokolt a Népi Ellenőrzési Bizottság javaslata, hogy a megyei és a helyi tanács vonja vissza a támogatást, s a ktsz fizesse vissza a felhasznált ösz- szeget. Ezt az eljárást kell alkalmazni másoknál is, akik nem tartják be a megállapodásokat.' Kölcsönzés, házhoz szállítás Érdekes képet nyújt a köl- | csönzés, illetve a házhoz szállítás. A népi ellenőrök megállapították, hogy néhány kereskedelmi vállalat igen jó kezdeményezéseket vezetett be. A marcali áfész például olajkályhát, betonkeverőt, parkettcsiszoló gépet is kölcsönöz a háztartása gépeken kívül. Néhány szövetkezetnél ez a tevékenység azonban, egyre csökken. Ahogy mondják: nincs igény, a lakosság megvásárolja a szükséges gépeket. A házhoz szállításra jó 'példa a balatonmáriai áfész kezdeményezése. Gépkocsijuk a 200 literen felül vásárolt fűtőolajat díjtalanul házhoz szállítja. Marcaliban, Siófokon, Nagyatádon, az élelmiszert is — meghatározott értéken felül — házhoz szállítják a nagyobb értékű árucikkek mellett. Tapasztalni más törekvéseket is. A barcsi és a nagyatádi áfész a kaposvári Patyolattal folytat tárgyalásokat, hogy a kisebb településeken nyissanak begyűj'tőhelyeket. Nagyatádon a vevők helyett elintézik a vásárlási hiteleket A kész ruhákat kívánságra átalakítják az áfész siófoki és nagyatádi áruházában. Szemléletváltozást! A megyei Népi Ellenőrnél Bizottság azt tapasztalta, hogy néhány vállalatnál igen következetes a szolgáltatásfejlesztési politika, előnyösem, ée a lakosság érdekében hasznosítják az e célra kapott támogatást. Ilyen például a Patyolat, mely Kaposváron és a megyében több helyen fejlesztette üzlethálózatát. Több ipari és fogyasztási szövetkezet a célnak megfelelően, a megállapodás szerint használta fel e központi támogatást. Szükséges azonban, hogy az eddiginél rendszeresebben, következetesebben ellenőrizzék a szolgáltatás fejlesztésére adott támogatás felhasználását Néhány országos vállalat — így a GELKA, az AFIT — vidéki telepeinek nagyobb önállóságot biztosítsanak. A népi ellenőrök vizsgálat» szerint változtatni kell azon a szemléleten — elsősorban az ipari és építőipari szövetkezeteknél —, mely a készárutermelést, a közületi szolgáltatást a lakossági szolgáltatás fölé helyezi. Igaz, az utóbbi nem jár olyan jövedelemmel, s nagyobb gondot, törődést igényel. A központi támogatás hiába teremti .meg a lakossági szolgáltatás fejlesztésének feltételeit, ha az érdekelt vállalatok, szövetkezetek vezetői nem változtatnak szemléletükön. Szalaí László HORVÁTH JÁNOS A kapun kívülről 3. Mindenki szeretettel foglalkozik velem. Az iskolában segítenek, a kollégiumban otthont adnak. Az úttörőélet után a KISZ nyújt élményt, formálja életemet, egyéniségemet. Ha hazamegyek a faluimba, általános iskolai nevelőimnek beszámolok életeimről. Aggódnak értem, egyengetik utamat. Kamaszos magatartásom vadhajtásait értő kézzel nyesegetik. Kiállnak értem, ha senki sem bízik bennem, hogy tanító leszek? ók nem mondanak le rólam. Pedig egyik ősszel közel álltaim hozzá, hogy nem megyek vissza ta gimnáziumba... A faluban sok a munka nyáron. Én vagyok a bátyám váltótársa.. Aratunk, tarlót hántumk. Szép a nyár, vasárnap motorral kirándulunk a Balatonra. Érzem, erős a ka- | fvom, a traktor engedelmeskedik ^akaratomnak. Jól keresek, s a ^pénzein sok mindent lehet i venni, lehet szórakozni. Mégis ‘ traktoros leszek. S ami megfordult a fejemben, a szívem mélyén ellentétbe ütközött Hogyan gondolom én? Most futamod jam meg? Mit szólnak azok, akik hallották ígéretemet? Azoknak lesz igazuk, akik nem bíztak bennem? A nehezebbet választottam: taHogy mi adott erőt? Mi fordította akaratomat? Talán az a sok szeretet, amit nem hiába pazaroltak rám nevelőim ... »Most búcsúzunk, és elmegyünk ... »Könnyes szemmel ballagok társaimmal, járjuk a kedves iskolát. Szívemig hatolnak a dal szavai. Ballagok, s befelé is folynak könnyeim. Itt vannak velem mind, akik élet- utamat egyengették, akik elindítottak ... Büszkék rám, az ő fiúkra. Látom biztató tekintetüket. Most is kiállnak értem. Megölelnek, mint a többi gyereket, ajándékokkal halmoznak el. Itt van ráncos arcú anyám, mosolygó szemű Qá- tyám... Az élet vár... Hogyan lesz tovább? KÍSÉRT A MÜLT Ha eddig zöld út volt a gyermekinek, az ifjú embernek már magának kell nagyobb erőfeszítést tennie, hogy szabad úton haladhasson tovább. Érzem nehézségek tornyosulnak elém. Az érettségim nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna, ahogy útrabocsátóim várták. Érzem, vannak rések a tudásomon, s fellépésem magán hordja életindulásomat Hiába, nem lehet mindent pótolni, ami nekem nem adatott meg! Segítettek a nevelőim, a társadalom lehetőséget adott a de világomat nem termékenyítette meg az otthon, a környezet messzelátó ereje. Nyom a múlt. Mindent magamnak-kell gondolatom világában elrendezni, helyére tenni. Gyakran — tudom — helytelenül viselkedem, túlzottan önérzeteskedem. Néha visszahúzódó vagyok, egy szót alig tudnak belőlem kipréselni. Máskor meg szertelenségemmel vonom magamra a figyelmet, s azt gondolják, nem tudom fegyelmezni magamat. Falumba hazatérve fordul elő velem, hogy magatartásomat félreértik. Persze én ki is akarom mutatni, ki vagyok ... Van bennem hiúság ... Ilyenkor értem kiálló nevelőim magatartásomat bíráló szavait sem veszem jó néven. Azt gondolom, már nem szeretnek, nem bíznak bennem. Igen, én is elfelejtem, hogy a gyermeknek kijáró szeretetet fel kellett váltania az ifjú embernek szóló szeretettel, követeléssel... Egyetemista vagyok. A nagy esalád megint segített. Amit én nem tudtam elérni teljesen saját erőmből, azt ők adták hozzá. A szegedi egyetemen vagyok tanárjelölt. Örülnöm kellene, hisz közelebb jutottam életcélomhoz: most már csak rajtam áll, hogy tanító legyek. De a beteljesült boldogság helyett az egyetemen a megpróbáltatások sora zuhant rám. A tudásomon levő ré6ek kitágultak, önbizalmam megingott. Ügy érzem, nem értenek meg a professzoraim sem. És én sem értem meg őket. Nem, nem hibáztatok senkit, nem tolulnak nevek *j0«r mint akit a vízbe löktek, de nem tud úszni, csak kepesztet, éppen fenntartja magát. . . Messze vannak azok is, akiknek elsírhatnám, mi van velem. Az ő tanácsuk kellene, hogy erőmet, akaratomat acélozzák. Küszködök az anyaggal. S úgy-ahogy sikerülnek a vizsgáim... Akarva-akaratlan sokat foglalkozom magammal, életindulásommal, a cigányság helyzetével. Honnan jöttem? Hova tartok? És nemcsak az én sorsommal, hanem azokéval is, akik közül én jöttem, akiknek a sorsáért rám küldetést bíznak. Még középiskolás koromban, kollégiumi tanárom biztatására jártam a cigánytelepeket, putrikat, s gyűjtöttem az anyagot, képeket a cigányok életéről. Ami akkor még érdekességnek számított, ma sorskérdéssé válik bennem. Kezdem érteni általános iskolás nevelőimet akik célozgattak küldetésemre. Mert hogyan is éltünk mi, hogyan élnek még sokan? Miért élnek úgy, ahogy élnek? Megrekedve az elesettség, az embertelen életkörülmények között? Bántó, hogy a társadalmi együttélés szabályaival nem törődnek, hogy életformájukon sokan nem is akarnak változtatni. Korábban nem ismertem föl ezt a nagy ellentétet, ami az eltérő életforma, a cigány és nem cigány lakosság között fennáll. Azok az erkölcsi normák, íratlan törvények, amikről vajda nagyapám beszélt, amit én érdekességként jegyeztem le, még mindig hatnak, és a társadalom peremére vetik őket. (Folytat juk.i
