Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-11 / 59. szám
EGY BARÁTSÁGRA Fodor András: Kettős rekviem A Mikrokozmosz Füzetek- sorozatiban a negyedik kötet Fodor András Kettős rekviemé. Illyés Gyula Abbahagyott versek, Nagy László Ég és Föld, Kőszegi Ábel Töredéke után következett. A Kettős rekviem »szereplőit« az elveszett két barát halálhírén keresztül mutatjuk be, azért is, mert tulajdonképpen Fodor új kötetének ez adja az apropóját. Másnap ...Az ajtó mögött a posta. Kitépett levélben hír, az irgalmatlan sorok: »Másnap hogy elutaztál egy váratlan roham ...« Az atyai jó barát, Fülep Lajos elvesztésén érzett fájdalom úgy látszik nem elég a kínból, Colin Mason, az angol testi-lelki barátról is megérkezik a hír. Halálhír »...Az a londoni tág ég, a gyászhozó levél! Hát ez lesz rólad is a végső pere, ami bennem él?!« A ciklus versei — huszonkettő — a két idézett kivételével azonban a barátságról, beszélgetésekről, látogatásokról, angliai élményekről szólnak, de a barátság kötelékének ilyen hangsúlyozása, amilyennel a kötetben találkozunk, már előre vetíti a bekövetkező tragédiát. •■Hangárok, kürtők, kinyújtott kezek. Barátom tudja már, hogy feléje megyek« — írja londoni érkezéséről a Kettős rekviem első hangjaként S a vers befejező sorai: »Nem mond\i meg, hogy ezt, hogy így, nem élem át többé soha« — máris a rekviem, a siratóének alaphangulata. Ki volt Colin Mason? A pontos életrajzi adatokból nem tudnánk meg többet róla, mint amennyit a versek elénk tárnak a barátról. Barát volt — akire nagyon kell »vigyázni«, mert szinte csak »rezervátumokban« élnek olyanok, mint Colin Mason, meg Fülep. Fodor és Colin Mason, Fodor és Fülep »rezervátumában«. Fodor, Colin Mason és Fülep Lajos elsősorban emberként barátok, s csak másodlagos az, hogy mindhármuk a művészet »templomait« járják. így az angliai utazás során Fodorral együtt betekinthetünk a szigetország belső művészeti életébe is, melyet groteszk hangon varázsol elénk a költő, s az otthon melegét érezve szól a tájról: •Játék a völgy is oldálent, Tehenek, birkák, bokrok, árnyak a barna és zöld sakkjába meredve.« S a Játék című vers befejező sora talán a legtöbbet mondó: •Csak addig élj, míg játszani lehet.« A zene motívuma átvezet bennünket a művészettörténész Fülep Lajosról szóló »fejezetbe«, mely a barátság mélységét szimbolizálva valójában nem került különálló részbe, a Kettős rekviem egy Közoktatás és KISZ-élet Művelődési munkaközösség alakul Nagybajomban A Hazafias Népfront kaposvári járási bizottsága számvetést készített tavaly végzett munkájáról. Megtárgyalta többek között a közgondolkodás helyzetét és feljesztésének feladatait, a politikai oktatások tapasztalatait. Huszonöt rétegtalálkozót tartott a népfront A bizottság eredményesen együttműködött a járási, és községi tömegszervezetekkel. A járási bizottság tagjai a helyszínen segítették a községi bizottságokat. A községi bizottságok önállóságát fejleszti, hogy ellátják őket bélyegzővel, táblával jelölik meg helyiségüket. A bizottságok a jövőben is segítséget adnak a tanácstagi család- látogatások szervezéséhez, a beszámolók, a falugyűlések megtartásához. A járás 76 községében jó tapasztalatokat szereztek a falugyűléseken tavaly. A bizottságok részt vettek a Központi Bizottság novemberi határozatának ismertetésében. A háztáji gazdálkodás erősítésével, a zöldség-gyümölcstermesztés fejlesztésével is foglalkoztak, szervezték a társadalmi munkát, a Tegyünk többet Somogy ért1 mozgalmat. Ebben különösen Magyaratád, Kapos- pula, Attila ért el szép eredményeket. A bizottságok 17 községben 277 hallgatóval általános politikai tanfolyamot tartottak. Tíz községben 189 hallgatóval megszervezték a mezőgazdasági dolgozók tanfolyamát. A nőbizottságok közreműködésével, 189 hallgatóval előadássorozatot indítottak hat községben. Huszonkilenc községben 2—4 előadásból álló sorozatot indítottak különböző témakörökből. Az idén megalakítják a népfrontbizottságok mellett működő művelődési munkaközösséget, s ez Nagybajomban kezdi meg tevékenységét. Az európai béke és biztonság érdekében 29 községben békegyűlést szerveztek. Igáiban csehszlovák—magyar, Kaposfőn lengyel—magyar, Bárdudvarnokon bolgár—magyar barátsági rendezvényeket tartottak. hangként szól a két barátról. Az angliai útról szól a Hová lett a zenei című vers, amelyben az áll: •S két hangedény fogazatából megindul asszimetrikus konok ritmusra egymást űzve véghetetlen elszabadult mechanikák fémpontjain forogva sivalkodva a füttyögő zene«. »Hogy is vagyunk hát?« — kérdi a költő a sorok végén. Az ezredik este című vers szinte észrevétlenül hozza reflektorfénybe Fülep Lajost. Az »arányokra« ügyelő Fü- lephez szóló vers Ajánlása pedig ezt mondja: •Attila, mig zenédben hívod a verset: •A hóhullásban szép az öregember« hallod-e hogy dalolta kedvedért útmenti villanydúc alatt, Sapphói patakcsobogást szökdeltetve a hangok ingó változatára, úgy, ahogy arra alá Baranyába, •Ésétt a hó, éngöm bélepött«. Gazdátlan ház című versben írja Fodor András: »egy ifjú — aggastúny, karját összefonva hátul jár föl-alá piroseleven arccal, ernyedettenül, jár föl-alá az én I időmben mindőrőlíké.« Mint a gyászzene feloldó akkordjaiba, rezdülünk bele a fájdalomba hogy azután magunk is ott lássuk az öröik időben a férfit, az embert, a barátot Fodor András arról szót a Kettős rekviemben, amiről nem »hallgatnak« a költők, de kevésnek van igazán mondanivalója. Horányi Barna Egymás mellett — egymásért KlSZ-élet ét közoktatás — Így lehetne összefoglalni azt a tanácskozást, melyet a minap tartottak a megyei pártbizottság és a KlSZ-blzottság rendezésében, központi előadók és somogyi korreferénsek közreműködésével. A részvevők Iskolaigazgatók, KlSZ-összekötő tanárok, K.ISZ- titkárok voltak. Nálunk törvény van az ifjúságért. Törvény, amely jogokat és kötelességeket határoz meg, feladatokat szab, tettekre késztet. Tettekre késztet, főleg a fizikai dolgozók hátrányos helyzetű gyerekeinek fokozottabb megsegítésére. A szó, hogy tettek, különös jelentőséget kap: megyénkben a véghezvitelre akcióprogramot szerveznek. Mégis, az egyik korrefeiátum tapasztalata nagyon is elgondolkodtat bennünket. Somogyi vezetők — a megye és a tanulók egyéni érdekeit szem előtt tartva — egyetemre, főiskolára előkészítő tanfolyamokat szerveztek. Sajnos, néhány iskolavezető nem használja ki kellőképpen ezt a lehetőséget, egyrészt olyan gyerekeket is küldenek, akik nem fizikai dolgozók gyerekei, másrészt nem küldenek kellő számban. ösztöndíjakat alapítottak; az országos ifjúságpolitikai és oktatási tanács határozata szerint két- és négyezer forintig terjedő összeggel jutalmazhatják, ösztönözhetik a tehetséges tanulóikat. A Minisztertanács intézkedett az ifjúsági turizmus fejlesztéséről — mondta Paar Pál, a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója. Nem soroljuk fel ezúttal valamennyi országos és somogyi előremutató tettet, amely azt tükrözi, hogy az ifjúsági törvény megvalósulása folyamatos. Egy izgalmas dologról azonban feltétlenül szólni kell; s ez a meglevő jogok szélesítése. Az iskola, a tanulók életét érintő lényeges kérdésekben döntési, egyetértési joguk van a diákság KISZ vezető képviselőinek. Azonban amikor a további jogok lehetőségeiről gondolkodunk, nem árt emlékeztetni arra, hogy a meglevőkkel sern élnek még kellő mértéltben' mindenütt. Teljesebbé és igazabbá kell tenni az iskolai élet demokratizmusát, mielőtt új jogokat kodifikálnak. Az elképzelések még a viták kereszttüzére várnak, azonban egy-ltét dolog érdemes az említésre. Ilyen például az ifjúsági klubok szervezése, működése, az iskolarádiók létesítése, iskolaújságok szerkesztése, iskolai ügyeletek szervezése. Mind-mind olyan területe az iskolaéletnek, amelynek kialakításában a diákok nagyobb szerepet kapnak. Tegyük hozzá, nem egy jó példa van már arra, hogy ezt máris megkapták. Utalunk itt arra, hogy a kaposvári Munkácsy Gimnáziumban az induló iskolaújság profilját diákszerkesztők alakítják ki, a tanár tanácsadóként működik közre. Egy bizonyos, olyan dolgok ezek, melyeknek a pedagógusok nem lehetnek passzív szemlélői, hanem aktív támogatóként kell közreműködniük — hangoztatta Honfi István, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. Lehet, hogy mindennek némely vonása fiatalos, játékos, vegyük azonban azt alapul, hogy életkorhoz méretezett kezdeményezések ezek. Eddig a jogokról esett szó, igaztalan lenne azonban csak az egyik oldalról beszélni. Kötelességtudattal és tettekkel kell bizonyítania az ifjúsági szövetség minden tagjának, hogy érett a jogok gyakorlására, méltó a jogviselésre. Ha ebből a szempontból nézzük a vertikális rendszerű középiskolai KISZ-szervezetek kialakításának és általánosításának terveit, úgy látjuk, a valóságos produkciót jelentő és teremtő KISZ-munka kerül majd előtérbe. Az ülés második előadója Boldizsár Gábor, a KISZ kb osztályvezető-helyettese is azt mondta, hogy a formai változásokat tartalmi kérdések, tartalmi hiányosságok indokolják elsősorban. A vertikális rendszerű, több korcsoportot egyesítő KlSZ-szer- vezettől is tartalmi változást várnak. Különös és fontos találkozása ez a közoktatás fejlesztésének, és a vertikális rendszerű szervezetek kialakításának. Ha Balázs Nándor megyei KISZ-titkár szavait idézzük, csak egyetérthetünk — az egybeesés nem véletlen, hiszen egymásért vannak: a fejlődő KISZ-élet és a fejlődő közok- ' tatás. Tröszt Tiber Kinek mi éri meg? Az ember néha körbefutja égy-egy folyóiratért, újságért az egész várost, s hiába. Megszokott dolog már, hogy hiánycikk a Filmkultúra, az Üj írás, a Lakáskultúra, néha az Élet és Irodalom, a Nők Lapja is. Legelőször mindig a hírlapboltba térek be. Ott csak van — gondolom. Öriásd tévedés- Itt fogy el legelőször, vagy itt rendelnek a legkevesebbet? Sajnos, az utóbbi igaz. Szép, csábító üzlet. Néha vásárlás nélkül is jó beülni körülnézni. Igaz, a városi hírlapcsoport egyik munkatársa Gyökér Akciókat a környezetyédelemért! A Hazafias Népfront Országos Tanácsának felhívása A Hazafias Népfront Országos Tanácsa kidolgozta a környezetvédelem társadalmi programját, amelynek megvalósításáért felhívással fordul az egész lakossághoz. A kérés: ndítson akciókat a környezet- védelmi célok megvalósításárt. tegyen minél többet a környezeti harmónia visszaállításáért, a környezeti ártalmak megszüntetéséért, a talaj, a táj védelméért, a fásításért, a parkosításért, a virágosításért, a táj esztétikai fejlesztéséért Védje a természet hasznos állat- és növényvilágát, az erdőket, a parkokat. Mindenki lépjen fel a környezet szeny- nyezői ellen, ha szükséges ezdeményezzen szabálysértési eljárást a szemetel ők, s angoskodök, a parkrongálók ellen. Olyan közvéleményt alakítsunk ki, amely kötelességének tekinti az emberi környezet védelmében és «sépíté- seoen való részvételt A népfront felhívásából kiderül, hogy a népesség növekedése és a termelés emelkedése következtében gyakran és súlyosan megbomlik a természetes egyensúly. Az Iparilag legfejlettebb országokban néhol ijesztő méretű a természetes környezet károsodása és pusztulása. Az Amerikai Egyesült Államok például a bioszférái szennyezésében 40 százalékban részes. Hazánk városaiban és falvaiban is jelentkeznek környezeti ártalmak. Földrajzi fekvésünknél fogva elsősorban a vizek szennyeződését kell megakadályozni. A környezetvédelmi tervékenységet a nemzetközi szervezetekkel — mindenekelőtt a szocialista országokkal közösen — többoldalú együttmfficödés alapján kell •Hát hiszen ültem én már autóban is! A húgom — ö is túl van már a nyolcvanon — Mikében él. Elvittek hozzá, hogy láthassam. Nálunk nem szökás nyolcvan éven alul meghalni. Az én testvéreim mind nyolcvanon felül voltak, hogy elhaltak. Lám, én is a nyolcvankilencediket taposom, itt Rinya- szentkirályon. Pedig hát nem ide való születésű vagyok én; nem, dehogy! Szulokban szü-, lettem, a «erem is mutatja: Hauptmann György. A minap azt mondta valaki: Gyuri bácsi. végigdolgozott egy életet. Dehogy dolgoztam! Most is dolgozom. Hogy így megleptek, éppen a fát vágtam fel. Aztán látják, azt a sort a lányom, meg az unokám rakja. Szépen, szabályosan, ahogy az évek épülnek egymásra. Mikor leszereltem a katonaságtól 1909-ben, akkor jöttem én ide, Szentkirályba. Lány után, persze. El is vettem. De nem éltünk együtt sokáig. Elvitte a tüdőbaj. Szegény, nincstelen ember voltam, hogyan gyógyittathat- tam volna? Dohányt termeltem égisz életemben. A másén. Az uradalomban: Kőbánban, Serénben. ismerem a dohány természetét még Szülőkből No, nincs is jobb fajta ennél, ami ott termett. Még mindig abból tömnék pipára legszívesebben. Az illata a réti eszembe, ó, azok a téli esték! A borral fokozott jókedv! A névnapok melege. Régen volt. És azok az igazi lagzik! Amikor még a kanász- táncokat is eljártam. Megmondom maguknak, de nehogy kiírják, még két éve is eljártam. Ügy ám! Megnősültem újra, a második feleségem — isten nyugosztalja! — hatvanban halt meg. Szép családunk volt. Van unokám, dédunokám, nem is egy. A tsz-töl kapok háromszáz forint járadékot. De nem születtem én arra, hogy ezt ttárogassam. Ha kellek dolgozom most is. Szólt a főagronó- mus a Fekecs Ödön. Gyuri bácsi! A gépek nem tudnak megbirkózni a lefeküdt búzával. Kaszával levágtam két holdról. A fiatalok délben kiálltak, nehogy szégyenben maradjanak. Ad munkát a hostel is. A kert. Én nem szégyellem a kezemben a kapát sem, pedig vannak, akik azt mondják: asszonymunkát lehet végezni vele, nem férfi kézébe való. Talán ennek a sok munkának köszönhetem, hogy még nem voltam orvosnál a nyolcvankilenc év alatt. No, régebben nem is volt olyan könnyű a betegeknek. Hiszen itt nem volt orvos. Nem volt rendelő sem. Most meg, figyelem a világot, mennyi minden új dolog van. Minden megújul. Valahogy többre is becsülöm az újságot, mint a könyvet. Ebből tájékozódni lehet, a könyvből nemigen. Most is itt Van a zsebemben, jól látja. Televíziót nemigen nézek. Inkább, ha tánc vagy nóta van. Aztán van még egy szórakozásom. Az ulti. Azt meg vem lehet unni. Hanem hallják; mondok én valamit! Ha kerek száz leszek, újra jöjjenek eL Egy kis bor majd csak akad. Pipába dohány is. De el ve felejtsék.1« TótjegyemSe: szerint ez egyáltalán nem helyes. — Sokan böngészdének nézik. A boltban sem tapogatjuk, kóstolgatjuk agyon az árut vásárlás előtt. Kinek van kedve azután megvenni? Én az újságok forgatását is betiltanám. Vegye meg és forgassa azután. Vitatkozom vele, bizonygatom, hogy a kettő nem azonos, de hiába. — Van néhány folyóirat, melyet hiába keresünk hírlaposoknál, nem kapjuk meg — mondom, magyarázatot várva. — Míg nincs egy lap iránt kereslet, addig nem rendeljük meg. Majd ha kérik, akkor igen. Igaz, ez esetben valóban megteszik. A hírlapboltbam például felírják a nevet egy füzetbe, s néhányszor még megkérdezik: ugye, akkor minden alkalommal elviszi, mert különben nem jelentem be a postának. — Miért ez a nagy óvatosság? — Ha a hírlaiposnál marad, az a postának jelent veszteseget. Például ha kérünk egy Magyar Tudományt és nem viszi el senki, akkor mi azt jelenthetjük a központnak, hogy százszázalékos az eladat- lansága. így nem éri meg. Nem tudom, milyen szempontok alapján döntik el, hogy mi éri meg. Láttam laprendelést százötven-kétszázas pél- dányszámmal, s mellette a visszaküldött, eladatlan lapok száma: sok esetben a kért fele. Néhány folyóirat, hetilap neve mellett csak egyjegyű számokat láttam — gondolom ezek, amelyek névre szólnak, a füzetben szereplők nevére. De akadtak üresen hagyott megrendelő-rovatok is. a Magyar Nyelvőr, a Magyar Pszichológiai Szemle, a Tanító, a Magyar Pedagógia, a Magyar Filozófiai Szemle neve mellett. Azt hiszem, rossz szemléletet tükröz. A kerés- kedelem nem ilyen óvatos. Há az lenne, egyetlen új áru sem kerülhetne forgalomba. Senki nem rendelhet meg minden újságot, folyóiratot, de egyszer az egyiket, máskor a másikat, a tartalomtól függően — ezt pedig csak belc- olvasással lehet eldönteni — megvásárolhatjuk. A hírlap- boltban pedig megrendelést várnak, előnytelen feltételekkel. Ha előfizetünk egy újságot, van bizonyos kedvezmény, a hírlapbolt ezt rendszeres vásárlás esetén sem biztosítja. Ml Jogon kéri akkor, hogy mindig elvigyük. A sajtótermékek gondolatokat közvetítenek. Terjesztésük nem pusztán anyagi kérdés1 H. É. Somogyi Néplap I 5
