Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-27 / 72. szám

Binh asszony Moszkvában A szovjet kormány meghí­váséra hétfőn hivatalos láto­gatásra Moszkvába érkezett Nguyen Thi Binh asszony, a Dél-vietnami Nemzeti Feisza- badítási Front központi bízott­— amelyet földíszítettek a Dél-vietnami Köztársaság és a Szovjetunió lobogóival — Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter, Nyikolaj Firju­ságának tagja, a Dél-vietnami bin külügyminiszter-helyettes, Köztársaság külügyminisztere, és más magas rangú államfér - A seremetyevói repülőtéren | fiák fogadták a vendégeket. ötnapos hivatalos látogatásra Angliába érkezett Gaafar Mohammed Nimeri szudáni elnök. Képünk a londoni hcath- row-i repülőtéren készült. (Telefotó: AP—MTI—KS) Nimeri Angliában A helsinki konzultáció az ötödik hét kezdetén Nagy érdeklődést keltettek a szocialista országok javaslatai László Balázs, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Hétfőn ötödik hetébe lépett az európai biztonsági és együttműködési értekezletet előkészítő helsinki nagyköveti tanácskozás harmadik fordu­lója. 32 európai ország, vala­mint az Egyesült Államok és Kanada képviselői a munka- j bizottság keretében folytatták a tervezett konferencia máso­dik napirendi pontjának meg­vitatását. A hétfői ülésen a szocialista országok több új javaslatot tettek a napirendi pont olyan fontos kérdéseivel kapcsolat­ban, mint az össz-európai ter­vek, a műszaki-tudományos együttműködés és a környe­zetvédelem fejlesztése. A szo­cialista országok indítványai komoly érdeklődést keltettek, és a munkaülésen beható, ér­demi eszmecsere bontakozott ki. Tegnap délután a szerkesz­tői minicsoport az első napi­rendi pont (a biztonság) poli­tikai vonatkozásaival foglalko­zott. (MTI) Egyiptomi változások Szadat átvette a it ormány tői tisztséget Lemondott az AbZU első titkára Az egyiptomi fővárosban tegnap Szadat egyiptomi ál­lamfő elnökletével kétórás együttes ülést tartott a nem­zetgyűlés és az Arab Szocdal is­ta Unió központi bizottsága. Az ülésen Szadat elnök mon­dott beszédet és fon; s válto­zásokat jelentett be. Ezek kö­zül a leglényegesebb: Szadat maga veszi át a miniszterel­nöki tisztséget. A kairói rádió délutáni adá­sában ismertette az egyiptomi elnök beszédét, amely szerint ^az új egyiptomi kabinet meg­bízatása egy bizonyos időre és egy bizonyos meghatározott feladat végrehajtására szól«. Az egyiptomi elnök döntését gatartása, valamint az Izrael­nek ígért és szállított újabb amerikai fegyverek — bebizo­nyították, hogy a konfrontá­ció elkerülhetetlen és erre Egyiptomnak föl kell készül­nie. Lemondott Szajed Maréi, az ASZÚ központi bizottságának első titkára is, helyét Moha­med Fahéj Ghanem, a közpon­ti bizottság tagja veszi át. Az új egyiptomi kabinet ösz- szetételét és teljes névsorát a kairói rádió szerint csak ked­den hozzák nyilvánosságra, s a miniszterek szerdán teszik le a hivatali esküt. Magyar-osztrák kapcsolatok Az MTI hírmagyarázója ír­ja: Sokrétűen és eredményesen alakul az együttműködés Ma­gyarország és Ausztria között. Államközi kapcsolataink fel- szabadulás utáni nyitánya­ként ausztriai külképvisele­tünk 1946-ban kezdte meg működését, 1948-ban követ­séggé alakult át, állandó ügy­vivővel az élén. Az 1953-tól fejlődésnek indult gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok kedvező hatása nyomán 1954-ben került sor követek cseréjére. A fokozato­san normalizálódó államközi kapcsolatok jelentős esemé­nye volt a külügyminiszterek találkozója 1964 őszén Buda­pesten és 1965 tavaszán Bécs­ijén. Diplomáciai kapcsola­tainkat 1964 végén nagykö­veti szintre emeltük. A Magyar Népköztársaság­ban osztrák kormányelnök, Klaus kancellár személyében, 1967-ben tett hivatalos láto­gatást, a felszabadulás után első ízben, Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének Ausztriában 1969-ben tett vi- szontlátogatása óta kapcsola­taink egyenletesen fejlődnek. Az utóbbi évek kiemelkedő eseménye volt Franz Jonas osztrák köztársasági elnök hi­vatalos látogatása hazánkban 1970 júniusában, s ennek vi­szonzására Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke 1971 nyarán tett látogatást a szom­széd országban. A magas szintű kapcsolatok folyama­tosságát biztosította Losonczi Pál és Jonas elnök nem hiva­talos, határmenti találkozója 1972 októberében. Kedvezően alakulnak a két ország gazdasági kapcsolatai is, és ezeknek továbbá fej­lesztéséhez újabb lehetősége­ket nyitott az új hosszú lejá­ratú magyar—osztrák keres­kedelmi szerződés, amely 1973. január 1-én lépett élet­be. Ez a szerződés — konver­tibilis elszámolás alapján, kontingensek meghatározása nélkül — a legnagyobb ked­vezmény elve alapján szabá­lyozza Magyarország és Ausztria külkereskedelmi for­galmát. (Ez az első ilyen jel­legű kereskedelmi szerződés, amelyet hazánk fejlett tőkés országgal kötött.) A kétoldalú külkereskedelmi forgalom ér­téke 1972-ben 177 millió dol­lár volt. Gyümölcsöző kulturális kapcsolatainkat az 1935-ben kötött, ma is hatályos szelle­mi együttműködési egyez­mény szabályozza, amelynek modernizálására vagy felvál­tására új egyezménnyel — mindkét részről — készség mutatkozik. Műszaki-tudomá­nyos kapcsolatainkat is egyezmény szabályozza. Kulturális együttműködé­sünk fontos ausztriai bázisa a bécsi Collegium Hungaricum, ahol évente 30—40 művészeti, irodalmi rendezvényt tartunk. Szakembereink az intézetben — magyar állami ösztöndíj­jal — rendszeresen folytat­nak tudományos kutatómun­kát. A felsőoktatásban köz­vetlen kapcsolat van a buda­pesti Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem és a bécsi egyetem, valamint a pécsi és a grázi egyetem jogi fakultá­sai között. A magyarországi nyári egyetemeken és nyelv- tanfolyamokon évről évre sok osztrák hallgató vesz részt. A Magyar Tudományos Akadé­mia 19 intézete pedig 56 kü­lönböző osztrák tudományos intézettel tart fenn kapcsola­tot. A „Szerencse” tárgy sors játék ny ereményj egyzéke indokolva a többi közt kifej­tette: a közelmúlt eseményei — az Egyesült Államoknak Egyiptommal kapcsolatos ma­A Magyar Üjságlrók Országos Szövetsége által rendezett »Szeren­cse- tárgysorsjáték nyereményeit az alább felsorolt számú sorsje­gyek nyerték; A nyertes sorsje­gyek a nyereményoszlopban sze­replő forintösszeg erejéig vásár­lásra jogosultak. Az 1000, 2000, 5000 forint összegű nyereményeket, va­lamint a főnyereményeket azok a sorsjegyek nyerték, amelynek szá­muk és római számmal megjelölt sorozatuk is megegyezik a nyere­ményjegyzékben közölt számok­kal. (Az azonos számra kihúzott 100 forintos' nyeremény ezeket a sorsjegyeket nem illeti meg.) A főnyeremények a sorszám nö­vekvő sorrendjének megfelelő he­lyen találhatók. Szám Soroz. Ft Szám Soroz. Ft Szám Soroz. Ft 00300 I. looo 17920 I—VL loo 33837 IV. looo 01)300 I—VI. loo 18721 I—VI. Xoo 33837 I—VI. loo 00744 III. looo 18728 I—VI. 200 33987 I—V. 200 00744 I—VI. loo 19316 I—VI. loo 34441 I—VI. loo 01011 VI. 5ooo 19881 1—VI. 200 35563 I—VI. loo 01011 I—VI. loo 20093 I—VL loo 35693 I—VL 200 01071 I—VI. loo 20311 I—VI. 5oo 35884 I—VI. loo 01425 I—VI. 200 21062 I—VI. loo 36018 I—VI. loo 01500 V. looo 21157 I—VI. 5oo 36729 I—VI. loo 01500 I—VI. loo 21673 I—VI. 200 36948 I—VI. 2oo 01585 I—VI. 200 21731 I—VI. 200 37751 I—VI. loo 01977 I—VI. 200 22583 I—VI. ÍOO 38005 I—VL loo 02004 I—VI. 200 22893 I—VI. 2yo o 38042 I—VI. loo 02476 I—VI. loo 25193 I—VI. loo 38460 I—VI. 200 03105 I—VI. loo 23315 I—VI. 200 38754 I—VI. loo 03206 I—VI. loo 23443 I—VL loo 39062 I—VL loo 03615 I—VI. loo 23847 I—VI. loo 39121 I—VI. loo 03683 I—VI. 200 23895 I—VI. loo 39408 I—VI. loo 03772 VI. looo 23934 I—VI. 200 40599 n. looo 03772 I—VI. loó 23976 I—VI. loo 40599 I—VI. loo 03922 III. looo 24146 I—VI. loo 40831 ív. 5ooo 03922 I—VI. loo 24246 I—VI. loo 40831 I—VI. loo 05049 I—VI 2oo 24300 I—VI. loo 40944 I—VI. loo 06430 I—VI. 2oo 24713 I—•VI. loo 40954 V. looo 06675 I—VI. loo 24852 I—VI. loo 40954 I—VI. loo 07226 I—VI. 200 2487 4 III. 40957 I—VI. 200 07229 I—VI. loo Trabant Lim. 41912 I—VI. loo 07322 I—VI. loo személygépkocsi 41979 VI. 2000 08313 I—VI. loo 24874 I—VI. loo 41979 I—VI. loo 08813 I—VI. loo 25442 I—VI. loo 41987 I—VI. 200 08988 I—VI. loo 25941 I—VI. loo 42073 I—VI. 2oo 09006 I—VI. 200 26899 I—VI. loo 42312 I—VI. loo (9136 I—VI. loo 27145 I—VI. loo 12353 I—VI. 1°° ;193 I—VI. loo 27295 I—VI. loo 42417 I—VI. loo >J314 1—VI. loo 27526 I. 42450 I—VI. loo <.)35.3 I—VI. loo Zsiguli 2101-es 42458 I—'/I. loo JŰ366 I—VI. 200 személygépkocsi 42468 I—VI. loo 09550 I—VI. 200 27526 I—VI. loo 43168 I—VI. loo 09588 I—VI. 200 27679 I—VI. 100 43192 I—VI. 200 09876 I—VI. loo 27719 I—VI. loo 43533 I—VI. 200 09931 I—VI. loo 27815 I—VI. loo 43892 n. 2ooo 09952 III. 2000 27834 I—VI. 200 43892 I—VI. loo 09952 I—VI. loo 27956 in. 5ooo 44210 I—VI. 200 09969 I—VI. 2oo 27956 I—VI. loo 443$R I—VI. ; 200 09993 I—VI. loo 28860 I—VI. 2oo 44425 I—VI. ÍOO 10204 VI. looo 29419 I—VI. loo 44798 IV. 10204 I—VI. loo 29583 IV. 2000 Skoda S—100-as 10307 I—VI. loo 29583 I—VI. loo személygépkocsi 10386 I—VI. loo 29610 I—VI. loo 44798 I—VI. loo 10747 I—VI. lQO 29941 I—VI. 200 44851 I—VI. 200 11482 I—VI. loo 30367 V. 5ooo 44931 I—VI. 5oo 11843 I—VI. loo 30367 I—VI. loo 15375 I—VI. loo 11920 I. 5ooo 31021 T—VI. loo 45423 n. looo 11920 I—VI. loo 31040 I—VI. 2oo 45423 I—VI. loo 12020 I—VI. loo 31491 I—VI. loo 46065 I—VI. 200 12476 I—VI. 2oo 31698 I—VI. loo 46477 I—VI. loo 12577 I—VI. loo 31826 I—VI. loo 46543 I—VI. loo 12865 I—VI. 5oo 32148 I—VI. loo 47130 I—VI. loo 12878 I—VI. loo 32230 I—VI. 200 47416 I. looo 12881 I—VI. loo 32290 I—VI. loo 47416 I—VI. loo 12960 I—VI. 2oo 32586 I—VI. 200 47660 I—VI. loo 13410 I—VI. lOQ 32787 I. 2000 47803 I—VI. loo 13733 T—VI. loo 32787 I—VI. loo 48081 n. 5ooo 14441 14930 I—VI. I—VI. loo 200 33125 33293 i—vr. I—VI. loo loo 08081 I—VI. loo 14995 I—VI. loo 33345 I—VI. 200 48371 I—VI. loo 15962 I—VI. 2QO 33564 I—VI. loo 48733 I—VT. 200 16097 I—VI. loo 33578 33598 I—VI. I—VI. loo 5oo 49574 I—VI. 200 17074 I—VI. loo 33654 I—VI. 200 49854 I—VI. 200 17105 I—VI. 200 33720 I—VI. 2oo 49976 I—VI. 2oo A nyertes sorsjegyek beváltási rendje, A 100—5000 forint értékkel kihúzott nyertes sorsjegyek egy­ben vásárlási utalványként szol­gálnak és a nyereményösszeg ere­jéig vidéken bármelyik állami áru­házban vagy földművesszövetke­zeti üzletben, Budapesten a Lottó Áruházban (VII., Rákóczi út 36.) vásárlásra felnasználhatók. A főnyereményt nyert sorsje­gyek nyereményuutványát a Ma-* gyár Űjságlrók Országos Szövetsé­ge (Bp., VI., Népköztársaság útja 101.) szolgáltatja ki a sorsjegy be­mutatójának. A nyertes sorsjegyek 1973. ápri­lis 9-től május 19-ig válthatók be. Elveszett, megsemmisült, vagy be­váltási határidő után bemutatott sorsjegy alapján semmilyen igény nem támasztható. A -Szerencse- sorsjáték Súlyos helyzet a késleltetés miatt (Folytatás az 1. oldalról.) ürügyekre hivatkozva Ismét késlelteti csapatainak kivoná­sát Dél-Vietnamból. — Az önrendelkezési jog megvalósulásának másik aka­dálya — hangsúlyozta Hieu — hogy a saigoni kormány, Wa­shington támogatásával, rend­szeresen megsérti a tűzszünetl megállapodást. S mindenáron arra törekszik, hogy katonailag megszállja a már fölszabadí­tott területeket. A DIFK küldöttségének ve­zetője hangsúlyozta: már csak­nem két hónap telt el a pári­zsi megállapodás aláírása óta, a saigoni kormány azonban még mindig nem biztosítja a demokratikus szabadságjogo­kat, a párizsi megállapodás ki­fejezett rendelkezései ellenére sem engedi, hogy visszatérhes­senek lakóhelyükre azok. aki­ket erőszakkal koncentrációs táborokban tartanait. A politi­kai foglyokat nem bocsátják szabadon, sőt egyre újabb le­tartóztatásokat haj tanak vég­re. Mindezek következtében __ h angsúlyozta végül Nguyen Van Hieu — súlyos helyzet állt elő, s ennek véget kell vetni, hogy a mostani tárgya­lásokon eredményes munkát végezhessünk. Nguyen Luu Vien minisz­terelnök-helyettes, a saigoni küldöttség vezetője ismét el­utasította, hogy a tanácskozás napirendjére tűzzék a demok­ratikus szabadságjogok kér­dését. Azit hangoztatta, hogy a párizsi megállapodás nem írja elő kötelezően, hanem csupán »ajánlja« a két dél- vietnami félnek a demokrati­kus szabadságjogok biztosítá­Ünnepi nagygyűlés az ipar államosításának 25. évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról) hozott pénzügyi stabilizációt, a forintot megvédj ük. »Tiéd az ország, magadnak építed!« — ez volt pártunk jelszava, ennek a fontos po­litikai célkitűzésnek a meg­valósítását szolgálták a to­vábbi államosítások is. A szé­les dolgozó tömegek aktivitá­sával dőlt el ezekben az évek­ben a legnagyobb politikai kérdés, hogy kié legyen az ' ország. Ezután dr. Szekér Gyula ne­hézipari miniszter, az MSZMP KB tagja mondott ünnepi be­szédet. — A kizsákmányolok tu­lajdonának kisajátításával, a munkásosztály jogos eszközeit vette a saját kezébe, hogy "közbirtokolt jusát« immár az egész dolgozó nép érdekében és javára hasznosítsa — mon­dotta bevezetőben a nehéz­ipari miniszter. — Nagyon • mélyről indul­tunk. Az új élet hatalmas szenvedések és megrázkódta­tások közepette született. A háborúban elveszítettük nem­zeti vagyonúnknak közel 40 százalékát. Az új élet kezdetén Nagy nehézségek közepette a romos és nyersanyaghiány- nyai küzdő üzemekben is megkezdődött a termelés és megindult a közlekedés. A munkások — ki öntudattól, ki életösztöntől vezettetve — nagy nélkülözések közepette, hozzáfogtak az új élet építé­séhez. 1946. január 1-vel ál­lami ellenőrzés alá vettük a szénbányákat. A dolgozókra súlyos csapás­ként nehezedő infláció felszá­molására 1946. augusztus else­jével megvalósítottuk a stabi­lizációt, megszületett az . új | pénz, a forint. S kezdetét vette a nagytőke szerepének korlá­tozása. 1946 végén állami ke­zelésbe vettük az öt legna­gyobb nehézipari vállalatot. Megalakult a nehézipari köz­pont, amely fontos szerepet játszott az állami kezelésbe vett nagyüzemek irányításá­ban, az államosítás előkészí­tésében, majd az új ipari ve­zetők kinevelésében. 1947. augusztus elsejével be­indult a hároméves ugyanezen év őszén államosí­tottuk a nagybankokat. Forradalmi kisajátítás 1948 márciusában a népi demokratikus hatalom újabb, most már döntő csapást mért a nagytőke gazdasági hadállá­saira, amikor közvetlenül és teljesen államosította a száz munkásnál többet foglalkozta­tó vállalatokat. Az államosí­tás mintegy 600 vállalatot éri) ítélt, amelyek 160 ezer dolgozót foglalkoztattak. A népi demokratikus hata­lom a bankok és vállalataik és a gyárak forradalmi kisa­játításával proletárdiktatúrává fejlődött. Kedves elvtársak! A felidézett történelmi ese­mények mozgatóereje a for­radalmi munkásosztály volt, a fő szervezője és irányítója pedig a Magyar Kommunista Pár. — Az államosítást követően hatalmas lendületet vett a munkakedv — folytatta dr. Szekér Gyula —, kibontako­zott és tömegessé vált a mun­kaverseny, amelyekben részt - vett az üzemeknek majd min­den dolgozója. Soha eddig nem látott termelési eredmé­nyek születtek: a munka trónfoglalása volt ez: robotból "becsület és dicsőség dolgává« vált! A dolgozók végre meg- ízlelhettéit — a költő szavai­val szólva — a «munka örö­mét«. Ezután részletesen szólott a II. világháború előtti magyar ipar elmaradott, dekooceot- rált, arányta'an szerkezetéről s arról a mélypontról, ahonnét a felszabadulás után iparunk­nak indulnia kellett. — A helyreállítás időszaká­ban — folytatta ezután — erőforrások hiányában sajnos nem is kísérelhettük meg a lerombolt vagy elszállított be­rendezések technikailag ma­gasabb szintű helyreállítását. Az újjáépítés célja a koráb­ban mŰKödő berendezések is­mételt. néhol nagyobb kapa­citású visszaállítása volt. A helyreállításban múlhatatlan érdemei vannak a Szovjetunió sokirányú segítségének. Az ipar bruttó termelése 1948 óta ki’ercszeresére WVve- kedett. Ma 40 nap alatff ter­mel iparunk annyit, mint amennyi egy esztendő produk- j túrna volt 1948-ban, az államo- evebea. A munka termelékenysége számottevően nőtt. Az ötvenes években a többtermelés fele, a 60-as években kétharmada, az utóbbi években pedig három­negyed része, sőt. a legutóbbi években majdnem teljes egé­sze a munka termelékenysé­géből származik. 25 év alatt mintegy 50 millió négyzetmé­ternyi ipari épületet építet­tünk. Térfogatuk akkora, hogy együttesen az ország legna­gyobb épületének, a Parla­mentnek 110-szeresét teszik ki. Beszélt ezután a modern ipar és a tudomány kapcsola­táról, kiteljesedő, fejlődő gaz­dasági életünk impozáns fejlő­désének adatait idézve. Szólt fejlődő munkásosztályunkról, majd így folytatta beszédét: — A Magyar Szocialista Munkáspárt és kormányunk immár több mint másfél évti­zede fáradozik töretlenül és eredményesen a társadalmi, gazdasági adottságainknak leg­jobban megfelelő ipari szerke­zet kialakításán. IV. ötéves tervünk központi fejlesztési programok formájában tartal­mazza is az erre vonatkozó ,‘nu tatásokat. A mi nem oiékünk szeren­csés — mondotta a továbbiak­ban. — Történelmileg rövid idő alatt valóra válthatta azt, amiről elődeink egy évszázada álmodoztak. Kossuth Lajos azt mondta, hogy "a nemzet, mely csupán földművelést űz, félke­zű óriás«, és azt, hogy "az ipar fejlesztése hazánkban a leg­sürgetőbb, legégetőbb szükség­letek közé tartozik, mégpedig nemcsak általában a köz.jólét., hamm különösen a mezőgaz- laság érd« Vében is«. E szavak igazai’, ma is. További céljaink elérésében pártunk X. kongresszusán ki­jelölt úton haladunk előre. Központi Bizottságunk múlt év novemberi ülésén áttekintette és ellenőrizte, hogyan valósul­nak meg a kongresszus hatá­rozatai. Megállapította, hogy a határozatok végrehajtása megfelelően fo>ik. Gazdaság- politikánk bevált. Ezt tükrözik elért eredményeink is. Köte­lezettségünk, hogy töretlenül folytassuk a kongresszus által jóváhagyott határozatok meg- 'a'csítását. Dr. Szekér Gyula beszédét ünnepé műsor követte. Az ünnepi nagygyűlés az In­terna cionálé hangjaival ért vé- Uet (MTI) r

Next

/
Oldalképek
Tartalom