Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-27 / 72. szám
Hol vart Kaposvár határa? Két egymást követő este i választópolgárokkal telt meg a szentjakaibi művelődési otthon nagyterme. Én akkor voltam ott, amikor a Móricz Zsigmond utcából, a Vörös Hadsereg útjáról, Fészerlakról gyülekeztek össze mintegy hetvenen. Többségükben idős emberek töltötték meg a széksorokat. A jelölő gyűlés elnökének sokkal nehezebb dolga volt, minit Kaposvár más körzeteiben, nem is mindig tudott rendet tartani. Elég kevés asszonyt, mindössze nehány fiatalt lehetett látni. Bíró László körzeti népfront- titkár a párttag Kovács Imre lakatost ajánlotta tanácstagjelöltnek, aki immár tíz éve tanácstag, sokéig népfrontelnökként tevékenykedett. A cukorgyárban megállja a helyét, hat évvel ezelőtt kiváló dolgozó- jelvénnyel tüntették ki. Nem kellett sokáig várni a hozzászólásokra. Csima Árpád elmondta, hogy Kovács Imrének volt, ami sikerült, volt ami nem. Épült járda a körzetben, bevezették a vizet Szerinte nincs rátermettebb ember a körzetben e tisztségre. Sovány István szintén egyetértett a jelölésével, mert akármilyen ügyben fordultak hozzá, tőle telhetőén mindent megtett az elintézéséért. A jelölő gyűlés fordulópontja volt, amikor Já~ \ rányi Gyuláné, a Hazafias Népfront városi nőbizottságának elnöke egy asszonyt ajánlott tanácstagjelöltnek. — Kovács Józsefné 1951 óta dolgozik a textilművekben, többszörös kiváló dolgozó, 1967-ben a könnyűipar kiváló dolgozója lett. Fonónőként kezdte, most munkamódszerátadó. Ő is párttag, társadalmi j munkát könyvpropagandistaként végez az üzemben. Csa- j ládi élete rendezett, két kisgyermeküket szépen nevelik. Felcsattant a taps, azután ' sokáig csend vott. Végül Matus 1 Lajos állt fel, aki panaszügyben egyszer már szót kért. Azt javasolta, hogy válasszák ketté a körzetet, s • az egyik részben Kovács Imre, a másikban pedig Kovács Józsefné legyen a tanácstag. Ezzel Bárány Károly is egyetértett. A vita rossz mederbe terelődött. Mike Sándor, a városi tanács osztályvezetője kénytelen volt kétszer is elmagyarázni, miért nincs erre törvényes lehetőség most Matus Lajos ugyanis újra felpattant, hogy nehezebb azóta a tanácstagnak, amióta Fészeriák Kaposvárhoz tartozik. Még egy ideig zsongott a terem, azután minden visszazökkent a régi kerékvágásba. Zsiborás Ferencné, a városi párt-vb tagja kért szót: — Kovács Imre tíz éve tanácstag, lehet egy kicsit el is fáradt, hiszen a tanácstagság sok munkát, időt igényel. Talán az új jelölt frissebb, oda- adóbb munkát tudna végezni. Azit kérem, hogy így hasonlítsák össze a két személyt. A nők megállják helyüket a társadalmi életben. Kovács Józsefné becsülettel elvégezte eddig Is a társadalmi munkáját, nem fognak benne csalódni, lelkiismeretes munkásnő, ezért ajánlom én is. Övári Ferencet az előző nap jelölték ugyanebben a teremben tanácstagnak a 35. számú körzet választópolgárai. Tíz éve tevékenykedik együtt Kovács Imrével, s ennek alapján mondta el véleményét — Igen elismert ember a cukorgyárban. Hogy fáradt-e? Én nem úgy ismerem. Mindenkivel előfordul, hogy kedvét szegi egy-egy sikertelenség. Egyet pihen, aztán — ugyanolyan hévvel, mint régen — folytatja a munkát. Egyetértek Kovács Józsefné ajánlásával is, azonban Kovács Imrét alkalmasnak tartam tanácstagnak a következő négy évben is, ha megkapja a szükséges segítséget. Eddig szándékosan nem foglalkoztam a panaszokkal, pedig csak úgy áradt az emberekből Nincs rend« út, közkút A járda asztallapnyi rossz részét évek óta nem csinálják meg. Az itt élőknek az az érzésük, hogy Kaposvár határa a Nádasdi utcánál van, s ez a rész azért kénytelen kilincselni olyan egyszerű dolgokért — például új villanyégő —, amelyek a belvárosban kérés nélkül megjárnak. Szívesen végeznének az emberek társadalmi munkát, csak adjanak salakot a Móricz Zsigmond utca rendbetételéhez. A fészerlakiak elsősorban amellett kardoskodtak, hogy könnyítsék meg közlekedésüket a Kapcson át. Van, amihez pénz kell, s van, amihez csak jó szándék. Amikor elszabadultak az indulatok, főképp az utóbbi esetekről volt szó. Még Forró László erdész, a gyűlés elnöke is elragadtatta magát a végén, kizökkent a tiszte megkívánta pártatlanságból. Szavazáskor a 36. számú körzet jelenlevő választópolgárai mérlegelték az elhangzottakat, 6 újra a régi tanácstagot. Kovács Imrét jelölték, Kovács Józsefné ném kapta meg a szavazatok egy- harmadát, mely a jelöléshez szükséges. Az itteni légkör, a tisztázatlan problémák szerintem szükségessé teszik a csoportos beszélgetéseket a szentjaka- biakkal, a fészerlakiakkal. Talán így eloszlathatják azt a félreértést, hogy a ténylegesnél beljebb van a város határa, ezenkívül pedig megerősíthetik bennük a városhoz tartozás érzését, mert az ő szemléletük szerint nem a sajátjuk, at i a Nádasdi utcánál beljebb van. Lajos Géza Jutalmazás, vita, lövészverseny Jubileumi nagygyűlést rendezett az Ifjú Gárda Díszegyenro- hába öltözött if j ugárdúsakkal telt meg vasárnap délelőtt a kaposvári Fegyveres Erők Klubja. Nagygyűlést tartottak az Ifjú Gárda megalakulásának 15. évfordulója alkalmából. Részt vettek az ünnepségen a gárda alapító tagjai, a párt, a KISZ, a tanács képviselői. Megjelent többek között dr. Túri Imre, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Csapó Sándor, a városi pártbizottság titkára, Párics- ka Zoltán, a KISZ kb honvédelmi és siportszakosztályárnak vezetője, Embersics Imre, a városi tanács elnökihelyettese, Wevsz Zoltán, a KISZ megyei bizottságának titkára. Hifner Ferenc, az Ifjú Gárda megyei parancsnoka nyitotta meg a nagygyűlést, majd Páricska Zoltán ünnepi beszédében az ifjúgárdisták feladatairól szólt. Hangsúlyozta a gárda szerepét a honvédelmi nevelésben, beszélt a megváltozott feladatokról, a lányok fokozott bevonásáról az Ifjú Gárda tevékenységébe. El kell érni — emelte ki Páricska Zoltán —, hogy úgy vegye föl minden fiatal a katonai egyenruhát, hogy értse, .1,1. enni. A kétéves katona S'o’r, 'at ne szükséges rossz, hanarn szívesen vállalt feladata legyen fiataljainknak, s tekintsék ezt így a szülök, hozzátartozók is. Jutalmat adtak át Vörös Józsefnek, a megyei Ifjú Gárdaparancsnokság tagjának, Dra- hos Jánosnak, a siófoki városi Ifjú Gárda-parancsnoknak, Fehér János és Kiba Zoltán járási parancsnokoknak. A vasárnapi nagygyűlés nemcsak ünnepség, hanem egyben munka is volt. Lövészversenyt rendeztek s ezen a meghívott vendégek — Nagykanizsa és a budapesti IX. kerület rajai — is indulhattak. A ragyogó napsütésben biztonsággal vették kezükbe a fegyvert a lányok és a fiúk. Gyakorlott mozdulatokkal töltöttek, lőttek. Első helyen Nagykanizsa város raja, a másodikon a Kaposvárt képviselő I-es számú lövészraj, a harmadik helyen pedig a fo- nyódi járás képviselői végeztek. A lövészettel egy időben a többi részvevő arról vitázott, hogy mi az, amin változtatni kell az Ifjú Gárdában, hogyan lehetne növelni a létszámot a tanintézetekben is, miként lehetne erősíteni a kapcsolatot a többi megye, város iíjúgárdistáival A megjelent párt- és állami vezetők elismeréssel szóltak az ifjúgárdisták munkájáröL A napot filmvetítés és estig tartó városnézés tette még hasznosabbá, s egyben kellemessé. Csökken a levegőszennyezés Rekonstrukció a cukorgyárban A több tonna súlyú szárítódobok hossza 18 méter. Jól "ismerték a kaposváriak a cukorgyár négy vastag kéményét, amelyekből a kampány ideje alatt tömören gomoly- gott elő a fehér gőz. A környéken lakók azonban azt is tudták, hogy magas portartalma miatt erősen szennyezte a levegőt. A gőz a répaszeletszárítóból jött. Az 1973-as év legjelentősebb beruházásaként most új berendezést készítenek. Mi tette indokolttá a rekonstrukciót? Erről beszélgettünk dr. Tiszavári Ottó főmérnökkel és Vajda Tibor fő- energetikussal. — A meglévő berendezéssel már nem volt gazdaságos a száraz rópaszelet termelése. Elkészült a takarmánykeverő üzem is, ahol a felhasznált alapanyagnak mintegy 50—60 százaléka répaszelet. A cúkor- I gyártás során keletkezett mellékterméket — ha tartósítani akarták — vagy elvermelték, vagy megszárították. Az utóbbi eljárás azonban jóval hosz- szabb ideig tartó tárolást biztosít. A korszerű követelményeknek. tehát ez felel meg. Az évek során, egyre nagyobb mennyiségű répaszelet keletkezett. Ezt a mezőgazdaság csak akkor tudja használni, ha előzőleg megszárítjuk. Az így nyert 10 százalék víztartalmú terméket tápanyagokkal dúsítják, és a szarvasmarhák takarmányozására használják. A cukorgyár szakemberei nemcsak a mezőgazdaság szempontjait vették figyelembe a rekonstrukció elhatározásánál. A régi répaszelet-szá- rítőban szinte a manufaktúrákra emlékeztető körülmények között dolgoztak. Kicsi volt a berendezés kapacitása is, naponta 4—5 vagon. A rekonstrukció befejezése után viszont a napi termelés 15 vagon szárított répaszelet lesz. — Az új berendezés része a több éve tartó folyamatos felújítási munkáknak. Évenként mintegy 40—50 millió forintot fordítottunk rekonstrukcióra. Elsősorban a cukorgyártást szolgáló berendezéseket modernizáltuk, illetve a termelés gépesítését oldottuk meg. Ugyanakkor bővítettük szociális létesítményeinket is. Az új szárító lengyel gyártmány. A tüzelőberendezést a miskolci Tüzeléstechnikai Kutatóintézetben fejlesztették ki. A konstrukció ára 2,6 millió forint, míg a korábban használtak csaknem 7,5 millióba kerültek. Másik jelentős előnye az új tüzelőberendezésnek a nagy teljesítmény. A négy méter hosszú és egy méter ’ átmérőjű kemencében óránként 3 ezer liter olaj ég éL Eddig ilyet Magyarországon nem készítettek. Az elmúlt kampányban három cukorgyárban üzemelt ilyen berendezés. 10—12 kaposvári szakember a helyszínen tanulmányozta ezeket, hogy a szerelés során a tapasztalt hibákat időben kijavítsák. A szeletszárító négy cég kooperációjában készül, meglehetősen szoros határidővel. A régi répaszelet-szárító lebontására és az új felépítésére nem egészen nyolc hónap áll rendelkezésre. A tervek szerint a főpróba augusztus végén lesz. Az ütemben jelenleg nincs elmaradás. Van olyan nap, amikor egyszerre százan dolgoznak a beruházáson. — Hogyan alakul majd a termelés az új berendezés munkába állítása után? — Eddig évente 350 vagon répaszeletet szárítottunk. A terv az 1973—74. évi kampányra már 1000 vagonnal számol. A naponta keletkezett összes nyersszeletet meg tudjuk majd szárítani. Javulnak a munkakörülmények is. Korszerű porleválasztó ciklonokkal látjuk el a berendezést. Ugyanakkor az eddigi 8 méterrel szemben 60 méteres kéményből távozik a gőz, így az egyébként is csökkentett mennyiségű por nagyobb területen szóródik szét, sokkal kevesebb lesz az egy négyzet- méterre hulló szennyeződés. A Kaposvári Cukorgyár szakemberei nagy energiával dolgoznak az új répaszeletszárítón. Dr. Tiszavári Ottó elmondta, hogy ezt a munkát most mindennél előbbre helyezték, hogy a kampány kezdetére már üzemképes legyen. Ennek érdekében lengyel szakembereket várnak, akik a szerelésben segítenek. Mészáros Attila Szervezés és önkontroll PARÄZS VITA keletkezett Az asszonyok már most — előre — kijelentik: igazán eredményes akkor lesz a munkájuk, ha megkönnyítik azt. A kertészeti brigádról van szó. Arról a közösségről, amely nagyon sokat adott a termelőszövetkezetnek. Mi a »felzúdulás-“ oka? Tavaly is sok idő, energia pocsékolódott el a terménnyel töltött ládák autóhoz cipelésé- vél, a járműre való várakozással. Ezen segíteni kell. Ezt kívánják az asszonyok a tsz vezetőségétől. Azt mondják: be kell állítani néhány férfit, akinek az lesz a dolga, hogy a ládákat kihordja a sorok végébe. »Jobb szervezést!« — mondta ki egyikük a mostanában sokszor elhangzó két szót. A munkát — amennyire csák lehet — mindenütt meg kell könnyíteni. Ez nemes cél, ez gyakorlaiti cél. S az is jó, hogy a megkönnyítés módozataira matguik az érintettek tesznek javaslatokat a legtöbb helyen. ök ismerik a munka fogásait, körülményeit legjobban, Javaslataik az esetek nagy többségében »életrevalók«. Példánkban is igazuk volt az asszonyoknak, s ezt a termelőszövetkezet vezetősége is elismerte. De: csak a vezetőségnek kell változtatásokat végrehajtatnia? Bizony, volt olyan alkalom, hogy a konzervgyárnak szállított áru egy részét visz- szairányították a szövetkezetbe, mert a ládák csak félig voltak töltve kertészeti termékekkel. Nem voltak teli ládák? Dehogynem! Csak éppen felearányban földdel töltötték meg ezeket. Így nehezítették meg saját munkájukat. (S most ne beszéljünk arról a rossz érzésről, mely a vezetőket az eset miatt elfogja új.ra és újra, ha a konzervgyár illetékesei vei tárgyalnák!) A brigádban csak egy-két ember végzett félmunkát. Mégis: a közösségnek okoztak kellemetlenssgiet. Hogy a munka ne csak könnye’-'"') legyen, hanem eredményesebb is, felelősséget kell vállalniuk. Bizonyos önkontroll szükséges. Ahogy a vitában, ehangzott: »Az asszonyoknak figyelmeztetniük kell azokat, akik ügyeskedéssel akarnak nagyobb pénzhez jutni« Szóba került a brigádvezetők felelőssége is. Az olyan középvezető, aki csak a reggeli munkaelosztáson van jelen, azután hazabal- ' lag a háztájiba tenmi-venni, nem alkalmas az egyre bonyolultabb munkakör betöltésére. Az ellenőrzés is a munka megkönnyítését segíti elő, közvetett módon. A szigor csak a kellemetterusúgeket élőrí meg. KÖZÖS NEVEZŐRE jutottak az asszonyok a szövetkezeti vezetőséggel. Tudják, kik azok, akik hajlamosak a pontatlanságra. Figyelemmel kísérik, s ha kell: figyelmeztetik is ezeket. S a vezetőség is mindent megtesz a munka körültekintőbb megszervezéséért. Csak így — közös összefogással — születhetnek nagyobb sikereik. L. L.
