Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-27 / 72. szám

XXIX. évfolyam 72. szám 1973. március 27., kedd Sj £ f' fi) A/ VflÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ M SZMP SO MOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kádár János fogadta a szíriai pártküldöttséget delegáció az MSZMP Közponfi Bizottságának meghívására tartózkodik Magyarországon. A szívélyes baráti találko­zón részt vett Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, hétfőn a Központi Bi­zottság székházában fogadta Abdullah AI-Ahmart, az Arab Újjászületés Szocialista Párt­jának főtitkárhelyettesét és a küldöttség tagjait. A Szíriai Arab Köztársaságból érkezett Színházi világnap Talán különös egy kissé, hogy éppen akkor született meg a .színházi világnap gon­dolata — tizenkét évvel ez­előtt —, amikor a legtöbbet beszéltek a színház visszafej­lődéséről, haldoklásáról, bi­zonytalanodó útkereséséről. Szögezzük le: színház van és lesz: értelmes, érzelmes va­rázsát igényli a közönség. »Színház az egész világ« — mondta Shakespeare, akkor, amikor még nagyon kevés helyütt létezett a mai érte­lemben vett színház. S ma nemcsak teória, hanem létező valóság a világszínház. Nem fellengzős fogalom, nem is kozmopolita vágyálom, ha­nem egy valóságos hálózat, amelynek gócai hatnak egy­másra és mégsem egymásért vannak: hanem a világ azon »pontjaiért«, ahol működnek, amely közönségük forrás vidé­ke. Ilyen összetett, sokszínű, sokirányú talán sohasem volt még a színházi élet, mint napjainkban; a kísérletek — stílusban — mindig ott iga­zolódnak, ahol a színház nem szakad el a már említett for- rásvi(lektől. A közönségtől! S az agónia korántsem azért volt, mert a film, a televízió megszületett, hanem azért, mert újdonságával, közvet­lenségével, mindennapiságá- vai többet, izgalmasabbat adott a közönségnek a film és a tévé. Tapasztalatok, té­nyek Igazolják: ott vált élet­képessé ismét a színi játék, ahol mindennapi lett. Ahol igazolta a régi terentiusi igazságot: arról szólt, amiről szó van! Tulajdonképpen ez a színt — amely nem formai, hanem a mondanivalóhoz fű­ződő tényező — jelenti igazán a jó értelemben vett nemzet­köziséget, »világiságát« a színháznak. Ha ez nincs meg, ha tértol és időtől, azaz kö­zönségtől és mindennapoktól függetlenül működik egy színház — valamiféle nem­zetköziség vagy európaiság jegyében — az okvetlenül ön­célú kozmopolitizmushoz ve­zethet csak. A színházi világnapnak — melyet színházszeretetünkkel ünnepelhetünk — van egy hagyománya. Előadás előtt felolvassák a színházi művé­szet valamely nagy egyénisé­gének üzenetét. Az idén Lu­chino Visconti üzenete hang­zik el. Két gondolatát idézzük: »A ' színház... az emberi élet, a mindennapi emberi magatar­tás változásait, ideiglenessé­gét rögzíti és fejezi ki — ugyanakkor fölkelti az em­berben a vágyat, hogy túl­lépjen önmagán. Egyrészt feltárja életünk legmélyebb, legveszedelmesebb, legtragi­kusabb és legtitokzatosabb rétegeit: másrészt mindenben a lényeget ragadva meg, a nézők közreműködésével az ember mítoszából és legen­dájából olyan előadást kínál, amely megújuló erőfeszítést tesz az emberi lét érteimének megragadására.« A befejező gondolat: »...a színházba járás napjainkban »elhatározó« cselekvés... alázattal és szeretettel eltelve térünk vissza a színházba, az érzelmek és igazságok közös forrásához«. Visconti általában beszélt a színházról, Igazságát, mégis színházanként lehet csak va­lóra villan-■ a közönség ér­dek. .1 küldetéssel. d c--------,:jA jegyében kö­s zön.jiui a vúugnapon a szín­házakat: elsősorban színhá­zunkat, a kaposvári Csiky Gergely Színházat. A munkáshatalom diadalának jeladása volt Kitüntetések az államosítás huszonötödik A nagyipar és a kereskede­lem államosításának 25. évfor­dulója alkalmából az eredmé­nyes munka elismeréseként kitüntetéseket adományozott a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa. A kitüntetések évtor dúlóján — Arra a március végi, ko­ra tavaszi napra, a nap szinte önfeledt boldogságára, öröm­mámorára életünk végéig em­lékezni fogunk. Mindannyian. Mi is, önök is, akik méltónak bizonyultak- a kitüntetésre. Bnrsnvev átvette Brandt üzen.tát Leonyid Brezsnyev, azSZKP Központi Bizottságának főtit­kára hétfőn Moszkvában fo­gadta Heinz-Ulrich Sahmot, az NSZK szovjetunióiban nagy­követét. A baráti légkörben lefolyt találkozón Ulrich Satum átadta Brezsnyevnek Willy Brandtnak, az NSZK kancel­lárjának személyes üzenetét. Holnap érkezik hazánkba az osztrák szövetségi kancellár Magyar—osztrák kapcsolatok, jószomszédi együttműködés Mint már jelentettük: Fock Jenőnek, a Minisztertanács el­nökének meghívására hivata­los látogatást tesz hazánkban dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kan­cellárja. Magas rangú vende­günk holnap, szerdán érkezik Budapestre. (Kommentárunk a 2, oldalon.) Lezajlottak a jelölő gyűlések egy részét Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke adta át hétfőn délben a Parlament ku­polacsarnokában rendezett ün­nepségen. Az elnökségben helyet fog­lalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai és Cseterki La­jos, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. A kitüntetési ünnepségen jelen volt a kormány több tagja. A vendégeket és a kitünte­tetteket Losonczi Pál köszön­tötte. Az 1948 március végi álla­mosítás a munkáshatalom dia­dalának országot átfogó, orszá­got megmozgató, országot lel­kesítő hangos jeladása volt: egyszeriben milliók értették meg, hogy nem a tőkéseknek, hanem a népnek építjük az országot. A milliók, a nép lett tulajdonos, gazda a maga ha­zájában. Egy nap, egyetlen in­tézkedés világossá és bizonyos­sá, kézzelfogható valósággá tette a nép előtt, hogy végbe­ment a népi demokratikus ha­talom őrségváltása — mondot­ta az Elnöki Tanács elnöke. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Szak- szervezetek Országos Taná- nácsak elnöksége hétfőn dél­után a Vasas Szakszervezet székházának dísztermében ün­nepi nagygyűlést rendezett az ipar államosításának 25. év­fordulója alkalmából. — Negyedszázad után, a szo­cializmus építésében elért si­kereink tudatában büszkén el­mondhatjuk: jól sáfárkodtunk a haza ránk bízott, nekünk juttatott nemzeti kincsével — mondotta végül Losonczi Pál. — A munkásosztály, a nép ki­tűnően vizsgázott államépítés­ből, gazdaságvezetésből, a ha­talom értő gyakorlásából, a haza szocialista felvirágozta­tásából. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nagyipar és a kereskedelem* államosításá­nak 25. évfordulója alkalmá­ból, eredményes munkája elis­meréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta 71 személynek, köztük Vojkovics Istvánnak, a Nagyatádi Konzervgyár fő- mémökénék. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát 153-an kaptak, töb­bek közt Horváth István, a Somogy megyei Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat üzemvezetője. A Munka Ér­demrend bronz fokozata ki­tüntetést 220 személynek ad­ták át, Somogyból Hudi Lász­lónak, a Kaposvári Cukorgyár művezetőjének. A kitüntetések átadása után az Elnöki Tanács fogadást adott a Parlamentben kitün­tetettek tiszteletére. megvalósított társadalmi, gaz­sági reformjainkat a rekació meg-megújuló támadásaival szemben. — Az a nagy feladat állt pártunk, munkásosztályunk előtt, hogyan teremtsük meg Hétfőn lezárult a választá­sok előkészítésének legmoz­galmasabb időszaka, ország­szerte befejeződtek a tanács­tagi jelölő gyűlések. Az egész társadalmat átfogó belpolitikai eseménysorozat tapasztalatai­ról és a következő hetek vá­lasztással kapcsolatos tenniva­lóiról tájékoztatták az Orszá­gos Választási Elnökség illeté­kesei a Magyar Távirati Iroda főmunkatársát: — A 67 114 jelölő gyűlés ta­pasztalatai arról tanúskodnak, hogy a választások előkészíté­sében széles társadalmi meg­mozdulás bontakozott ki; a jelölő gyűléseken részvevők száma jóval meghaladta a két és fél milliót. A két esztendő­vel ezelőttinél többen kértek és kaptak szót, ami azért is számottevő eredmény, mert akkor a képviselők jelölése is a gyűlések napirendjén szere­pelt. Most a gyűléseken meg­jelent választópolgárok körül­belül minden tizediké hallatta 1 hangját, s az érdeklődés iga- izolta, hogy a jelölő gyűlések valóiban fontos politikai, jogi I intézménnyé váltak, a váro­a biztonságos feltételeit an­nak, hogy az 1947-ben elkez­dett hároméves tervvel, a szo­cialista tervgazdálkodást ered­ményesen folytassuk és a nehéz viszonyok között létre­(Folytatás a 2. oldalon) sok és falvak népe nagy fele­lősségérzettel gyakorolta jelö­lési jogát. A Hazafias Népfront jelölt­jei mellé sok helyütt kerül­tek föl a listára más társadal­mi szervek, üzemi, vállalati, termelőszövetkezeti kollektí­vák választottjai, s előfordult, hogy egyéni felvetés — és a gyűlésen, megjelentek egyhar- madának voksa — alapján lett jelölt valaki. Megtartották a jelölő gyűléseket a megürese­dett két országgyűlési képvi­selői választókerületben is. Mint ismeretes, a budapesti 19«es számú országgyűlési vá­lasztókerület jelöltje Avar István színművész, a Nemzeti Színház tagja, a Baranya me­gyei 4~es számú országgyűlési választókerület jelöltje pedig Novics János, az MSZMP me­gyei bizottságának első titkára lett-i- A kettős vagy többes je­lölések számának alakulásáról összesített adataink még nin­csenek, de érdemes megemlí­teni, hogy a jelölő gyűlések »félidejében« több mint 700 választókerületben állítottak két jelöltet, s nfehány hármas jelölésről is értesítettek ben­nünket. A választók bizalmá­nak birtokosai között a mun­kások, a dolgozó parasztok és az értelmiségiek csakúgy meg­találhatók, mint a társadalom más rétegeinek képviselői Úgy tűnik, hogy előretörtek a nők, s több bizalmat kaptak a fiatalabb korosztályok is. Ta­pasztalataink szerint túlnyo­mórészt eddigi tanácstagjukat jelölték ismét az állampolgá­rok, ami — úgy véljük —egy­értelmű bizonyítéka a helyi tanács jó munkájának, elis­merése mind a testület, mind a tanácstag eddigi tevékeny­ségének. — Az összejöveteléken a választópolgárok nem csupán a jelöltek személyéről döntöt­tek, hanem mérlegre tették az országos és a helyi eredmé­nyeket, s elvégzendő feladatok sokaságát gyűjtötték össze »útravalóul« a tanácstagok­nak. — A jélölőgyűlések lezárá­sával új szakasz kezdődött a tanácstagok általános válasz­tásának előkészítésében: ápri­lis 10-ig országszerte válasz­tási gyűléseket, rétegtalálko­zókat, választói összejövetele­ket tartamaik. — Ami a választásokkal kapcsolatos egyéb eseményeket illeti: március 21-ém lezárult a kifogásolási »fellebbezési« időszak, a névjegyzékből való törvényellenes kihagyás, illet­ve az abba történt törvényel­lenes felvétel ügyeiben a he­lyi tanács végrehajtó bizottság ga vagy az illetékes járásbíró­ság dönt.. A végleges névjegy­zéket — amely számításaink szerint több mint 7 millió ne­vet tartalmaz — március 31- től április 3-ig teszik majd is­iét közszemlére. (Az érdekelt választók az utólagos felvétel­ről értesítést kapnak.) — A helyi választási elnök­ségek április 5-én megalakít­ják a szavazatsizedő bizottsá­gokat Csaknem 12 000 szava­zókor és helyiség várja majd a szavazókat április 15-én, s ugyanennyi szavazatszedő bi­zottság álakul. A bizottsá­gokban mintegy 60 ezren mun­kálkodnak majd a választások lebonyolításán. A szavazókö­Onnepi nagygyűlés az ipar államosításának negyedszázados évfordulóján A munka trónfoglalása volt Az ünnepi nagygyűlésen részt vett Rock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöké, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, a Poli­tikai Bizottság tagja, dr. Ajtói Miklós és dr. Tí­már Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettesei, dr. Szekér Gyula nehézipari mi­niszter, a KB tagja. Jelen volt az Elnöki Tanács s a kor­mány többi tagja, ott voltak a szocialista munka hősé cím­mel kitüntetett dolgozók, vál­lalati igazgatók, munkások. A Himnusz elhangzása után az ünnepi nagygyűlést az elnöki tisztet betöltő Apró Antal nyitotta meg. Üd­vözölte a megjelenteket, s külön azokat az elv- társakat, harcostársainkat, akik 25 évvel ezelőtt épp ebben a teremben együtt vol­tak és kormányunktól 1948. március 25-én azt a megtisz­telő megbízatást kapták, hogy az államosított üzemeket ve­zessék. — Huszonöt évvel ezelőtt országunk legfőbb politikai és gazdasági gondja és célkitűzé­se^2 volt — mondotta Apró Aíftal, —. hogyan emeljük ki az országot a háború okozta nehézségekből. A másik fő gondunk pedig az volt, hogy hogyan védjük meg az addig A két dél-vietnami küldöttség újabb találkozója Súlyos helyzet a késleltetés miatt A Párizs környéki CeUe- Saint Cloudban tegnap folyta­tódtak a tárgyalások a DIFK és a saigoni kormány küldöttsé­son Nguyen Van Hieu állam- miniszter, a DIFK küldöttsé­gének vezetője mindenekelőtt rámutatott: o dél-vietnami la­gei között. A hétfői tárgyaié- kossag önrendelkezési jogának érvényesülését még mindig akadályozza az Egyesült Álla­mok magatartása. A washing­toni kormány elfogadhatatlan (Folytatás a 2. oldalon) A párizsi vietnami szerződés értelmében az aláírástól számított 60. napon az indokínai négyes katonai bizottság amerikai és VDK-beli tagjai visszatérnek hazájukba. Képünkön: Le Quang Hoa, a VDK-küldöttség vezetője (balról) búcsúlátogatáson a nemzetközi ellen­őrző és felügyelő bizottság indonéz delegációjának ideiglenes vezetőjénél, Imrad Imran- hál (jobbról) (Teiefotó: AP—MTI—KS) rök sorszámát és területi be­osztását, a szavazóhelyiségek pontos megjelölését, a válasz­tás napját, a szavazás kezde­tének és befejezésének idő­pontját ugyancsak április 5-én teszik közzé választási hirdet­ményiben a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai. — Ami a választások leg­fontosabb aktusát, a szavazást illeti: a szavazatszedő bizott­ságok elnökeinek fontos köte­lezettsége, hogy a szavazás megkezdése előtt minden vá­lasztónak elmagyarázzák a szavazás módját, azt, hogy mi­ként kell voksolni egy, illetve tötoíb jelölt esetén. Mégis in­dokolt már most felhívni a figyelmet arra, hogy egy je­lölt esetén a szavazólap érin­tetlenül hagyásával, több je­lölt esetén pedig a megválasz­tani kívánt nevének érintetle­nül hagyásával, a többi je­lölt vagy jelöltek nevének ki­húzásával lehet szavazni. Ha több jelölt esetén a választó egy nevet sem töröl a lapról, szavazata érvénytelen. A sza­vazólapot borítékba zárva kell i az urnába dobni. (M7T)

Next

/
Oldalképek
Tartalom