Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-25 / 71. szám

fa rtekezfet, ülés. komié­ig rancia, -tárgyalás, meg­beszélés. Megannyi to­mpra véleményünk kicserélé- sénefe. s a különböző álláspon­tok tisztázásának. Izgalmas szóváltások, érvpárbajok, kés­hegyig menő heves viták, okos, gondos mérlegeléssel és éssze­rű döntéssel párosulva. Azt hinné az ember, hogy minden megbeszélés, értekezlet ilyen, ugyanis ez a fórum az, ajhol az értékes, az emberek, válla­latok sorsát befolyásoló — sőt esetenként meghatározó — döntéseknek születniük kell. Alaposan és ésszerűen dönteni pedig nem lehet akárhogy. S mégis sokan vannak, akik­nek eleve ásításra nyílik a szá­juk, amikor elindulnak az ér­tekezletre (vagy nevezzük bár­minek). Mert a gyakorlatban az a helyzet, hogy az izgal­mas eszmecsere sokszor kiszo­rul az értekezletről. Miért? Miért hosszúak álta­lában az értekezletek — leg­alábbis a tartalmi munkához képest? Miért unalmasak? Miért tartja őket a legtöbb ember fölösleges időtöltésnek? Elsőként mindjárt az előké­szítést hibázzuk él. Vannak olyan anyagok, amelyek nem valók testületi tanácskozás élé, hanem egyszerűen egyik vagy másik osztály illetékességi kö­rébe tartoznak. Pedig a jelen­téktelen témák az értekezlet napirendjén — tökéletesen ki­merítik az idópocsékolás fo­galmát. Az érem másik oldala: az értekezlet napirendjét meg­terhelik négy-öt részletes elemzésre váró kérdéssel, s így tulajdonképpen egyiket sem tárgyalják, tárgyalhatják meg igazán. Az értekezlet másik, ezzel összefüggő oldala a felkészü­letlenség. Jómagam nem egy olyan tanácskozáson voltam, amelyen a részvevőkben a fel­készülésnek és az érdeklődés­nek csak vajmi kevés jelét vettem észre. Nem értették, Értekezünk nem érezték a száraz adathal­mazok közti összefüggéseket, mert az anyag nehézkes és el­rettentő volt. S az anyaghoz »méltóan« felszólalásaikban olyan dolgokat mondták el. kicsinyesen, aprólékosan, ame­lyek feldolgozva — mintegy szintézisre emelve — már ele­ve az előadó anyagában sze­repeltek. A hiíha kettős: bürok­ratikus nyelvezettől csikorgó, vaskos, a lényeget agyonnyo­mó előterjesztés és a tökélet­len, felszínes felkészülés. S ezzel eljutottunk az ér­tekezlet legkevésbé fontos, de a gyakorlatban mégis széles körben érvényesülő formasá­gaihoz. Részt vettem olyan ér­tekezleten, ahol a nyolctagú elnökség előtt négyen »szo­rongtak« a teremben. Hallot­tam már az írásbelit kiegészí­tő. olyan szóbeli beszámolót is, amelyben az égvilágon semmi új nem volt Vagy egyes he­lyen megsértődnek, ha nem a KISZ-titkár, hanem »csak« a munkatársa megy el — holott az adott témáról a munkatárs többet tud, mert áz a szakte­rülete —, s az értekezlet lebe­csülésének tekintik, ha nem szól hozzá. (Még akkor is, ha nincs mondanivalója.) H iba a kellő önmérséklet hiánya, a szűklátókörű­ség vagy a provincia­lizmus is. Mindenki előtt is­merős az a típus, aki feláll, s hosszú, értékes perceket rabol el azzal, hogy elmeséli, maként csinálják ők az üzemrészben, a gyáregységben vagy a hiva­talban. Ez a típus a »mit tet­tünk annak érdekében.« em­ber, aki csak beszél, azt mond­ja, amit tapasztalt, de ebből gondolati általánosításra nem képes. De miért szól hozzá ak­kor? Az, hogy miként teszik dolgukat többnyire ismert. Hozzászólása megtöri a tanács­kozás lendületét s főleg; ha hosszú lére ereszti mondandó­ját nemcsak az unalom terjed félelmetes gyorsasággal, ha­nem a bosszúság is. Ilyenkor alussza ki éjjeli kimaradásá­nak fáradalmait az osztályve­zető, ékkor meséli él a félbe­maradt viccet a főmérnök, s az igazgató is idegesen int hogy hozzák már a kávét Eb­ben a pillanatban alakul ki az értekezletnek a közfelfogás­ban jól ismert elrettentő jel­lege S a vidékről jött brigád- vezető vagy tanácstag ilyen­kor sóhajt fel, órájára nézve: — Na, már megint lekésem a délutáni buszt Az ilyen ember — sőt szem­lélet — kihasználja az érte­kezlet alapvető demokratikus játékszabályát éxt, hogy ná­lunk mindenki elmondhatja, ami a szivén fekszik. De nem azt kellene elmondani! Hanem okos, használható, jó gondola­tokra, érvekre lenne szükség. Az érdektelen, minden felké­szülést nélkülöző, lapos hoz­zászólások, a notórius, a szó- bamfcxrgó tárgynak csak a pe­rifériáját érintő hozzászólások akadályozzák meg a heves vi­tát az alkotó gondolatot s te­szik rutinszerűvé, unalmassá az értekezleitet. ire van szükség althoz, hogy az értekezlet va« lóban az legyen, ami: a vélemények kicserélésének, megérlelésének egy-egy fontos fóruma? Csupán arra: mindenki ere­deti funkciójának megfelelően értelmezze az értekezletet Csupor Tibor MAI KOMM ENTÁRUNK Törvény a Silinletöeljá él M Négy és fél órás eszmecsere A megyei tanács és a Somogyi Néplap együttműködéséről Sok szó esik az utóbbi he­tekben a tanácsok munkájá­ról. A somogyi embereknek ezt a megnövékedett érdeklő­dését — amelyet jelölő gyűlé­sek is tükröztek —, a megyei lap is igyekszik kielégíteni. A szerkesztőség a jövőben még érdekesebben, alaposabban, át­fogóbban szeretne foglalkozni a tanácsok gazdasági, művelő­dési, egészsógügyt kommuná­lis, szociális tevékenységével. Ehhez nagy segítséget ad, hogy a megyei tanács vezetői tegnap délelőtt tájékoztatták a Somogyi Néplap vezető Jó helyre tett milliók Befejezés előtt a karádi „sertésváros” Karódon, a vasút felé vivő útról már látszik, közelebbről pedig kibontakozik a helyi Búzakaüász Tsz eddigi legna­gyobb beruházásának képe: szakosított sertéstelep építé­sének munkálatai fejeződnek be az idén májusig. Ha a lé­tesítmény elkészül, évente öt­ezer hízósertést értékesíthet­nék innen. Sok munka van már eddig is az épületekben — és bizakodás, hogy egyszer majd gyümölcsöt hoz a nagy anyagi áldozat. Nos, ettől az évtől kezdve már a »gyü- mölcsórés« időszaka követke­zik... Árvái József tsz-elnök: — Ennek a szakosított sertéste­lepnek az építési munkái még 1969-ben kezdődtek. 1971 vé­géig mintegy 12 millió forint termelési érték volt a létesít­ményben. Tavaly 13,4 milliót építettünk be. összesen 34,4 millió forintba jön a telep, eb­ből 54 százalékos állami tá­mogatásban részesültünk ed­dig. A telep létrehozását egyrészt az indokolta, hogy Karódon hagyománya van a sertéste­nyésztésnek és -hizlalásnak — mindig is inkább ezzel foglal­koztak a. gazdák, mint a szarvasmarhával —, másrészt | kitűnő abraktermő területtel rendelkeznek, és a régi' sertés- férőhelyek már korszerűtlen­nek bizonyultak. — Három jelentősebb nö­vényféleséggel foglalkozunk: abraktakarmány, pillangósok és kenyérgabona termesztésé­vel. A kukoricánál a szek­szárdi módszert alkalm-azrnlr a zárt rendszerű termesztés keretében. Májusban benépesítik a ser­téstelepet 400 Ka-Hyb koca­süldő vásárlását tervezik. A Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskola tanulmányterve é& a So­mogy megyei MEZŐ BÉR ter­ved alapján készül a létesít­mény. a hizlalási technológia; az épületeket a szövetkezet brigádja készíti. Folyik a ve­gyes sertésállomány felszámo­lása, csak tiszta Ka-Hyb ser­tések kapnak helyet a telepen. — Tizenhét szakmunkást foglalkoztatunk majd. A kép­zésük most folyik: az üzemi szakmunkásképző tanfolya­mon hartnincketten tettek si­keres vizsgát az első évfolyam anyagából, a bizonyítványt április közepén kapják meg. A telepet Lengyel Lóránt ag­rármérnök, a jelenlegi tanfo­lyam osztályfőnöke irányítja majd, előzőleg azonban meg­látogat néhány gazdaságot, ahol hasonló telep van, mint amulyem a miénk, s néhány hétig tenulmányozza az ottani módszereket A gondozók részére minden igényt kielégítő öltözőt mos­dót, társalgót építenek és ren­deznék be, . Fontos része ugyanis az eredményes mun­kának, hogy az ember jő kö­rülmények között dolgozzék a f. munkatársait • az időszerű kér­désekről, a feladatokról, a programokról, a tervekről és az elképzedésékrpl. Különösen időszerűvé tette a választás ezt a tanácskozást amelyen a megyei tanács részéről, részt vett Böhm József megyei el­nök, Sugár Imre. Tóth Lajos, Kocsis László elnökhfelyettesek és ár. Kassai János vb-titkár. A négy és fél órás eszmecsere alkalmat adott arra, hogy a tanács vezetői részletesen vá­laszoljanak az újságírók kér­déseim. ArrS? is sok sző esett az an­kéten, hogyan lehet az együtt­működést tovább fejleszteni. Jávori Béla főszerkesztő azt javasolta, hogy minden évben találkozzanak a tanács és a szerkesztőség vezetői, ugyanis ez nagy segítséget ad a lap munkájának tartalmasabbá té­teléhez. A beszélgetés során szóba került, hogy a fontos jogszabályokat ismertesse az újság. Ezt azzal egészítette ki, hogy témajavaslatot nyújtott át a megyei tanács vezetőinek olyan cikkek megírására, ame­lyek nagyon érdekelnék a me­gye közvéleményét Böhm Jó­zsef megyei tanácselnök úgy ítélte meg, hogy a tanács és a szerkesztőség együttműködése korrekt, elvi alapom álL A lap a párthatározatok szellemében foglalkozik az egyes témákkal, helyesen szolgálja a megyei vezető szervek elképzeléseit állásfoglalásait Különösen jó a gazdaságpolitikai tevékeny­sége. Azt kérte, hogy az újság még elemzőbben foglalkozzon a megyei tanács, a végrehajtó bizottság állásfoglalásaival. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka elfogadta a bünte­tőeljárásról szóló tör •ényt, amely felváltja az immár egy évtizede hatályban levő törvényerejű rendeletet. Az elmúlt tíz év alatt a bűnüldözésben szerzett ta­pasztalatok, a tudomány eredményei megbillentették az egyensúlyt a hatályban le­vő rendelkezések és a gya­korlat között. Időszerűvé vált olyan jogszabály megalkotá­sa, amely a büntetőeljárás­ban is biztosítja a gyorsasá­got és hatékonyságot. A kö­zelmúltban a bűnüldözést és az igazságszolgáltatást érintő nagy jelentőségű jog­szabályok léptek hatályba, (gondoljunk elsősorban a mó­dosított alkotmányra a bíró­ságokról és az ügyészségekről szóló törvényre, a Btk mó­dosítására, amelyek szüksé­gessé tették az eljárásnak íz anyagi jogszabályokhoz való alakítását. A most elfogadott büntető­eljárási törvény jelentős újí­tásokat tartalmaz: ezek a szocialista jogalkotás huma­nizmusát bizonyítják, és nö­velik az igazságszolgáltatás hatékonyságát. Az új törvény — a korábbi jogszabállyal ellentétben — felsorolja a büntetőeljárás alapelveit. A korábbi büntetőeljárási jog­szabályok ezt csak közvetve különböző részletrendelkezé­sekben juttatták kifejezésre. A törvény kiemeli az offici- alítás alapelveit, vagyis azt, hogy a büntetőügyekben a hatóságok hivatalból kötele­sek eljárni. Külön kell szólni az egyik legjelentősebb alapelvrőí, az ártatlasság vélelméről. A jog­tudomány által kidolgozott elvet az új eljárási jogsza­bály törvényerőre emelte, s kimondja: amíg a bíróság el nem ítéli a terheltet, a ható­ságok nem kezelhetik bűnös­ként. Amíg jogerős bírói ítélet nem mondja ki bűnös­ségét, az eljárás alá vont sze­mélyt ártatlannak kell tekin­teni. Ebből következik és a terhelt szempontjából kiemel­kedő jelentőségű szabály, hogy a terhelt nem köteles ártatlanságát bizonyítani. A kétséget kizáró módon nem bizonyított tényt pedig terhé­re róni nem lehet. Mindez az állampolgári jogok nagy jelentőségű biz­tosítéka is. M. A. 15 éves az Ifjú Gárda Az ünnepségeken gyakran szerepelnek a kék inges, vörös nyakkendős fiúk, lányok, az df júgárd isták. Az évforduló kapcsán az ő múltjukról, jele­nükről, feladataikról beszél­gettünk Hifner Ferenccel, az Ifjú Gárda megyei parancsno­kával. — Mikor alakult meg az Ifjú Gárda? — Az Ifjú Gárda a Kommu­ndsta Ifjúsági Szövetség egyik tevékenységi formája, s arunak irányításával dolgozik. A KISZ megalakulása után — 1957. március 21. — megjelenítek a gárdisták Budapesten, s foko­zatosan szerte az országban. Nálunk 1968 márciusában ala­kult az első ifjú gárda-egység, Kaposváron. — Ml indokolta a létrejöt­tét? — Szükség volt rójuk. Az 1956 utáni konszolidációs fo­lyamatban nekik is szerepük volt Főleg huszonéves mun­kás fiatalok lettek a gárda tag­jai, de akadt köztük diák és érteümiségi is. — Hogyan módosultak az idő során az ifjúgárdisták felada­tai? — A konszolidáció után meg­változtak a feladatok. A hat­vanas évek közepéig pangási időszak következett, hiszen csupán egyes rendezvényeken jutattak feladathoz a gárdis­ták. A párt 1967-ben határoza­tot hozott a változtatás érde­kében. A KISZ kb p>edig 1970 júniusában megszabta a leg­főbb feladatokat. Az Ifjú Gár­dát a honvédelmi nevelés szol­gálatába állították, de felada­tul kapta meg azt is, hogy se­gítse az állami és társadalmi szervek munkáját tevékeny­kedjen a társadalmi tulajdon védelmében, lásson él rende­ződ feladatokat társadalmi ün­nepélyéken. — Hogyan folyik a kikép­zés, kik segítenek? — A kiképzés ideje három év. Elméleti és gyakorlati is­mereteket szereznek a gárda tagjai. Elsősorban a fegyveres testületek segítik a munkánkat Jó eredményeket értünk el. Intéző bizottságunk 1971-ben pozitívan értékelte munkánkat. Tavaly az országos szemlén 'kiváló címet szerzett a So- mogyot képviselő kaposvári szakasz. — Problémáik nincsenek? — De. igen, A legnagyobb ta­lán az, hogy a középiskolák­ban nem látták még be azt, hogy a honvédelmi nevelés­ben, a hazaszeretetre nevelés­ben szép eredményeket tudunk elérni. Határozat született, hogy minden középiskolában meg kell alakítani egy Ifjú Gárda-szakaszt a legtöbb he­lyen azonban nem alakult meg. Persze vannak kivételek. Ilyen a barcsi, a marcali, a sió­foki középiskola. H. ÉL Kevesebb burgonya, több cukorrépa Babócsai beszélgetés Läufer Imre. a babócsai Űj mélynek a teljes termését ér­Vüág Termelőszövetkezet el­nöke a múlt hét közepén úgy nézett ki az iroda ablakán, hogy tekintetéből le lehetett olvasni: ilyen idő van, ehhez kell alkalmazkodnunk. Kap­tunk ízelítőt ezen a télen a a tavaszból, s amikor azit hit­tük, tartós lesz a jó idő, visz- szakacsontott a téL Äz élnők szerint: — Arra jó volt az eayfee tél, hogy a múlt évről elma- radt óctH mélyszántásokkal végezzünk Fogatok és gépek hordják az istállótrágyát a földekre, somítózzuk a mély­szántott területeket Nemrég még zöldborsót vetettünk, az­tán le kellett állnunk vele. Százötven holdon termesztjük szerződés alapján ezt a nö­vényt a Nagyatádi Konzerv­gyárnak. Mihelyt lehet foly­tatjuk a borsóvetést, aztán jön a 30 hold zab és a 200 hold cukorrépa. — Jókora területet szárúnak a cukorrépának. — Tavaly csak SO holdon vétettünk. Hogy az idén ennek a területnek toibb mint kétsze­resén termesztjük, ennek egyik óka. hogy eddig meglehetősen kevés áruvovényünk veU, téke&íthettük volna. Azután azért is döntöttünk a terület­növelés mellett, mert a cukor­répával ,. kapcsolatos munkák csaknem teljes egészében gé- pesithetők. Jól jön a cukorré­pa azért is, mert a répafejet kitűnően hasznosíthatjuk ta­ka rmány-ké-nt, ■— Milyen, nővényfélék ve­tésterületének a rovására nőtt a cukorrépáéi — Burgonyát az idén mind­össze 80 hóidon ültetünk, s jövőre már nem is foglalko­zunk krumplival. A naprafor- ígót pedig teljesen, kizártuk a termesztésből. — Az imént a cukorrépánál említette, hogy a gépesithető- ség, mént nagyon, előnyös szempont jött számításba. Mi­lyen a gazdaság munkaerő- helyzete? — Ügy vélem, egyre több mezőgazdasági nagyüzem teszi fel önmagában, ezt a kérdést, s amikor igyekszik . ró vála­szolni, egyúttal intézkedik is. Meghatározza azokat a nö­vényféléket, melyeknek a munkái a vetéstől a betakarí­tásig, tárolásig teljesen vagy részben gépesíthetSk. Erre ösztönöz bennünket is a kézi erő fokozatos-csökkenése. Az űj Világ Tsz-ben a tagok át­lagos életkora 58 év. És ez sok mindenre figyelmeztet. A két utóbbi esztendőben több mint százzal csökkent szövetkeze­tünkben a dolgozó tagok szá­ma. A gazdaságokhoz tartozó három községben ez idő sze­rint 280 dolgozó tag van, de köztük sem számít mindenki százszázalékos munkaerőnek. A nyugdíjasok és járadékosok száma ezzel szemben 425. A fiatalok elsősorhan alkalma­zottként dolgoznak a közös­ben ; többségük szakmunkás, és főként a gépesítésben dol­gozik. — A gépek, a vegyszerek a növénytermesztésben többé- kevésbé megoldják ezt a problémát. Mi a helyzet asz ál­lattenyésztéssel ? — Egyrészt új beruházások­ból, másrésiZt átalakított épü­letekből 1975-re létrehozzuk a szakosított szarvasmarhate­lepet. Most 200 tehenünk van, ennek az állománynak a sza­porulatából és vásárlásból ad­digra ötszázas tehenészetet alakítunk ki. Ezzel párhuza­mosan még az idén befejez-, zük az állomány negativizálá- sát. Jövőre már 400 tehenünk lesz. Ennek megfelelően fo­lyik ,a xéi- és l^előteriiletek termőképességének a javítása. Ha ez a telep megvalósul, megváltoznak az állatgondo­zók munkakörülményei, s ta­lán azok is kedvet kapnak majd a'.jószággal való bánás­hoz, akik eddig különböző okok miatt távol tartották ma­gukat az istállóktól... Szerdán, a tavasz első nap­ján már erről tájékoztatott a szövetkezet elnöke: — Jól jött a hét eleji kelle­mes idő. Amiről a múlt héten még nem beszélhettem, ma már tény:, elkezdődött a bur­gonya kiültetése, mintegy , tíz holdon már földiben vannak a gumók. A múlt héten a rossz idő miatt félbehagytuk a bor­sóvetést, azóta már itt is vé­geztünk az első szakasszal. Akkor még csak készültünk ró, most viszont már befejez­tük a zabvetést, és előkészítet­tük a talajt a cukorrépa alá. Szusszan ásnyi szünetnek, no meg kikapcsolódásként is jót tett sokaknak a szerda esti program: szövetkezetünkből népes csoport utazott Buda­pestre, megnézni az Újpesti Dózsa—Juventus futbailmecs- cset... így köszöntött a tavasz a baibócsai Üj Világ Tsz-re. Hernesz Ferenc Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom