Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-03 / 52. szám

Két közgyűlés között

B ŰTORPARÁDÉVAL

Emberekről, számokról

Alig ezer lakója van. Mikének. Gyenge termőerejű, homokos föld határolja a községet. Itt gazdálkodik csaknem 5000 holdon a Rákóczi Tsz, s a tagságnak évente meg kell küzdenie a rossz talajjal, a gyakran kedvezőtlen időjárással.

— Nehéz esztendőt hagytunk magunk mögött. S hogy mégis sikerült terveinket valóra váltani, az a tagság becsületes munkájának, annak az összefogásnak köszönhető,' amely kifejezője a tagok és a vezetők közötti kölcsönös bizalomnak.

Pitz Géza

Ezzel kezdte beszámolóját a zárszámadó közgyűlésen Frank Gyula elnök. Vele meg Pitz Géza elnökhelyettessel — aki egyben a tsz párttitkára is ,— arról beszélgettünk, hogyan tükrözi a szövetkezet fejlődése az emberek tenni akarását, s miként jut ez számokban is kifejezésre.

— Ez volt a tizennegyedik zárszámadó közgyűlésünk. A szövetkezet 1959-ben alakult, akikor az összvagyon értéke 2 millió 300 000 forint volt, most pedig 30 millió. A munkaegységre 1972-ben 62,50 forintot

terveztünk, éz 70 forint lett. Tavaly április 1-től bevezettük a garantált bérezést, egy 10 órás munkanapra 120 forintot fizetünk. Egy év alatt a tagság jövedelme 8 százalékkal emelkedett.

»■Kedvezőtlen adottságú tsz« — így ismerik ezt a dél-somogyi homokháton gazdálkodó szövetkezeteit a megyében. De a megyében és már megyén kívül is kivívta magának az elismerést termelési eredményeivel, elsősorban a jc) minőségű burgonyájával.

Az utóbbi öt évben nem termeltek száz mázsán alul burgonyát holdanként. Ezzel érdemelték ki, hogy tavaly a szekszárdi mezőgazdasági kiállításon, amelyet négy megye rendezett, burgonyájukkal el» nyerték a második díjat, az ezüst serleget. Szívesen viszik tőlük a burgonyát Sopronba, Szombathelyre és más városokba.

A dohánytermesztésnek másfél évszázados hagyománya van a községben. A kedvezőtlen időjárás ellenére a tervezettnél félmillió forinttal többet jövedelmezett a szövetkezetnek.

— A kommunistáiknak jelentős érdemük van ebben. Nemcsak a szövetkezet felelős vezetői kommunisták, hanem megtalálni őket minden fontosabb munkaterületen is. A fontos munkák elvégzésére mindig időben mozgósították a tagságot. Huszonheten párttagok. s legutóbb a traktorosok közül fölvettük á pártba Frank Józsefet, Strublics Jánost és a fiatal Nokk Józsefet, aki mo6t szerelt le a katonaságtól. Bevonulása előtt is nálunk dolgozott. Az a célunk, ,hopy a legjobb fizikai munkásokkal tovább erősítsük a pártszervezetet — mondja Pitz Géza párttitkár. alki tizenöt éve — a szövetkezet megalakulása óta

— tölti be ezt a fontos tisztséget.

A közösségért mindig tenni aikaró dolgos emberék laknak. Mikében. Ezt jelzi, hogy az elsők között alakítottak mező- gazdasági szocialista brigádokat. mert látták, hogy ígv még jobb, eredményesebb munkát végezhetnek. Frank Gyula elnök, aki a pártvezetőségiben termelési felelős, így beszél a brigádokról:

— Három szocialista brigádunk van, mindegyiket azasz- szonyok alakították. A Kossuth brigád tagjai például azt vállalták, hogy 165 tízórás munkanapot dolgoznak le, ehelyett 233 napot teljesítettek. Vállalták a brigádok azt is, hogy a burgonyaválogatással november 25-re végeznek, a munkát november 8-ra befejezték. Most tanácskoztunk velük a tavalyi munkákról és az idei feladatokról. Minden brigád

— a Kossuth, a Petőfi és a Zrínyi tagsága — elhatározta, hogy mindent megtesz a jó eredmények érdekében az idén

is. Számíthatunk asszonyainkra, s ez igen jó dolog.

Ott vannak az asszonyok — Winter Andrásné és özv. Mu- csel Jánosné — a tsz vezetőségében is. Nemcsak ez jelzi az asszonyok jó munkájának elismerését. Amióta szocialista brigádok tevékenykednek a tsz-ben, öten kapták meg a

Frank Gyula

Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést — legutóbb ifj. Haász Jánosné, a Kossuth brigád vezetője. A tsz-vezetőség minden évben országjárásra, külföldi kirándulásra viszi a jól dolgozó asszonyokat. Az idén az Alföldre mennek négy napra.

Érdekes véleményt ^ mondott a Rákóczi Tsz-ről a zárszámadó közgyűlésen dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titká- ra:

— Soha nem maradt le a tsz, a vezetőség a »vonatról«, időben gépesítettek, rátértek a j korszerű üzemszervezésre, biz- i tosítottáfc a szövetkezet egyenletes fejlődésének feltételeit.

A kukoricaitermesztést a vetéstől* a betakarításig teljesen gépesítették. Űj dohányfűző gépeket állítanak munkába az idén. Tavaly üzembe helyezték a 720 férőhelyes sertéshizlaldáit, s most 96 férőhelyes fiaztatóval bővítik. Már ebben az évben rátérnek a nagy hozamú, jó minőségű • burgonyafajták termesztésére. 1 Kisebb területen termeszlenek, mégis nagyobb mennyiség betakarítására számítanak. Az esetleges kedvezőtlen időjárásra is felkészülitek, mert 3 millió forintot tartalékoltak.

Erről, terveikről tanácskoztak a szocialista brigádokkal, s erről lesz majd szó a tervtárgyaló közgyűlésen. Az elmúlt éveikhez . hasonlóan most is közösen döntenek mindarról, ami a szövetkezet életében változásit hoz, ami biztosítja az egyenletes fejlődést, a közös vagyon gyarapodásait

Szalui László

bLKLTL GYULA

3

^ A fiú meg a katonák

52

Piroska is tanult lány lesz, bár ő nem olyan jó tanuló, mint Márti. Öt nem is akarták kiiskolázni — az apjuk nagyon ellenezte a taníttatást: elég egy urat nevelni a családból, ott a rengeteg munka a szőlővel, mi lesz, ha apránként mindenki megszökik —, de Márti addig veszekedett, míg aztán beíratták Piroskát magántanulónak. Igaz, két év késéssel, de tavaly már utolérte a többit.

És a kecske is jóllakik, mert csak vizsgázni jár be Miskolcra Piroska, segíthet otthon a szőlőben az apjának.

' A nyomtatott bizonyítványban a névsor alá külön írják a magántanulókat, de máskülönben épp úgy diáknak számítanak ők is. »Parázsó Mónika« — így van kinyomtatva a neve a bizonyítványban, mert

jijjl 232IS33S

két névre keresztelték, és a Mónikát írta előre a pap.

Sehogyan sem tetszett a családnak a Mónika, azért keresztelték még Piroskára is. Míg nyomtatva nem látta, 6 nem is tudott róla, hogy Pirost Mónikánál?; is hívják.

Sok baja volt az M betűvel az anyjuknak.

Hogy az első lány Mária lett, a másodikat is M betűre keresztelte Magdának. Így majd minden stafírung PM monogrammal készülhet; gond nélkül kicserélhetik, ha később egyiknek ez tetszik, a másiknak a másik. Ha nincs is kész minden, amelyik hamarább megy férjhez, a maga részét viheti. É6 ha ne adj Isten, meghalna az egyik, a stafí- rungját a másik úgy örökölheti, mintha a sajátja volna.

így azután a harmadik lány Márta lett. Akár a Bibliában: Mária, Magdolna, Márta.

A negyedik: Margit.

Az ötödik lány születésekor kifogyott az M betűből a Pa- rázsóék tudománya. A pap elő- ssör tMaricgrgt jruaawftf dtt- emt

nagyon urasnak találták, s így került sor a Mónikára. A Piroskát már könnyű volt hozzátenni a Parazso nagymama neve után.

(Bár ebben a választásban is közrejátszott egy másik monogram. Nagymamának — lánynevén: Pete Piros — nem maradt meg lány gyereke, s így halála után — a PP monogram miatt — Péter fiának ígérte a, stafírungból a törülközőket, a szakajtókendőket, a szalvétákat, melyeket rózsaszín szalaggal átkötve, érintetlenül őrzött lánykora óta a szekrényben. — Jó lehet még az a stafírung egy lányunokának is.)

Nellinek, a hatodik lánynak, az M-ből már csak a Malvin maradt, a P-ből a Petronella.

Sokszor szóba került a két monogram története a családban, amióta nagyok a lányok. Folyton összevesznek a holmin, melyik kié, s olyankor az anyjuknak kell igazságot tenni.

Kivéve Mártit. Ö nem veszekszik, inkább a magáét is odaadja.

Nemcsak okos lány Márti; ő a legrendesebb.

Illetve már asszony, nem m lány.

Folyton azon kapja magát, hogy még mindig lánynak képzeli Mártit, pedig férjhez meat eemJy ayaanao. Hm*

Pécs ismét megrendezi ipari vásárát

Pécs az idén ismét megrendezi ipari vásárát. Az eseményre egyéves kihagyás után kerül sor. Tavaly nem volt vásár: á Gazdasági Bizottság határozata értelmében ugyanis a vidéki vásárokat csak kétévenként lehet megrendezni. Ennek ellenére Dél-Dunántúl tavaly sem maradt rangos nyári esemény nélkül, és Itt a szekszárdi mezőgazdasági kiállításra és vásárra kell emlékeztetnünk. Az idei Pécsi Ipari Vásárt, amely sorrendben a negyedik, a régi helyén, a Köztársaság téri iskolákban és a szabad téren rendezik, időpontja: július 6—15-ig. Az előkészületek már javában folynak.

Óriási csarnoksator és bazársor

A rendező, a Pécsi Idegenforgalmi Hivatal még az ősszel csaknem félezer magyar vállalatnak és szövetkezetnek küldte el a felhívást. Az érdeklődés minden eddiginél nagyobb: 110 kiállító jelentkezett eddig, s ez a szám a későbbiekben csak több lehet. Bár a vásár elsősorban Pécs és Baranya iparának teljes keresztmetszetét szeretné bemutatni, számos budapesti és vidéki kiállítót fogad, köztük a fogyasztási cikkeket előállító ipar reprezentánsait. Ott lesznek a nagy mosószergyártók, az Egyesült Vegyiművek és a Budapesti Vegyiművek; a híradástechni- | kai ipar képviselői, az Orion és a Videoton, számos ruházati í

vállalat, továbbá a Jászberényi Hűtőgépgyár, a Hajdúsági Iparművek és mások.

Pécsre várják Magyarország szinte valamennyi jelentősebb bútorgyárát. A magyarázat egyszerű: nagyjából befejeződött a magyar bútoripar rekonstrukciója, a bútorgyárak most — lakberendezési áruházak és bemutatótermek hiányában — bemutatási lehetőséget, piacokat keresnek. A bútorokat a győri Graboplast felfújható műanyag sátrában helyezik el. Az óriás sátor egyik látványossága lesz a vásárnak, a Köztársaság téren állítják fel. Ugyancsak a téren külön bazársort rendeznek be, ahol felvonulnak a kisiparosok is. Mindezt annak a törekvésnek a jegyében hogy a kiállítók árusítsanak is. Az Idegenforgalmi Hivatal gondoskodik kiegészítő rendezvényekről; kulturális események, divatbemutatók, konferenciák lesznek.

Jugoszlávok és finnek

A Pécsi Ipari Vásár, akárcsak a győri vagy a szegedi, egyben a határmenti árdesere legfontosabb fóruma és találkozóhelye. Ami a jugoszláv kiállítók részvételét illeti, még nem tisztázott minden részlet- kérdés. Az Idegenforgalmi Hivatal tárgyalásokat folytatott a Horvátországi Kereskedelmi j Kamarával és a határmenti j árucserében érdekelt eszéki j

vállalatokkal, a RUMEX-6zel

és a Slavonija Commerce-szel. Ezek szervezik majd a jugoszláv cégek részvételét, s irányítják ide a kereskedőket. Ezenkívül meghívták a szegedi ipari vásárokon szereplő újvidéki és szabadkai vállalatokat.

A jugaszlávokon kívül az idén először más külföldi kiállítókra is számítanak. Meghívták a finnországi testvérváros, Lahti vállalatait, továbbá tárgyaltak az NDK és Lengyelország kereskedelmi kamaráival. Lahti részvételét egyébként Pécs kiállítással viszonozza, ahol felvonulna a Mecsek alji város tradicionális ipara (a bőr-, a kesztyű-, a porcelán- és a háziipar), s ahol idegen- forgalmi nevezetességeit is népszerűsítené.

Vásár a zagytavak helyen

Az idén, mint említettük, ismét a régi helyén rendezik meg a Pécsi Ipari Vásárt. Távlatban viszont az a cél: kilépni az iskolák tantermeiből. A városi tanács Pécs déli részén, a hőerőmű zagytavainak helyén már kijelölte az ipari vásárok állandó helyét. A terep- rendezés megkezdődött, a fásítással és a parkosítással az év végére szeretnének végezni. Azt, hogy mikor települ át véglegesen a vásár, megjósolni nem lehet. A lényeg az, hogy Pécs megtette az első lépéseket.

Miklósvári Zoltán

Anyu! Ne kísérj el!

Tanítsuk közlekedni a gyermeket

— Elengedhetem-e egyedül az iskolába a kisfiámat, vagy kísérjem el, és jöjjek érte

mindennap ?

A kis elsős édesanyja nagyon nehéz kérdést tett föl nekem, mert az, hogy hány éves korban közlekedhet már önállóan a gyermek, sok mindentől függ. Elsősorban attól, hogy megtanítottuk-e helyesen közlekedni, ismeri-e a szabályokat, a jelzéseket. De függ a gyermek természetétől (elég nyugodt és figyel mezett-e?), értelmi fejlettségétől. Láttam már 5 éves gyermeket, aki a 4 éves kistestvérét kézen fogva, felelősségtudattal vezetgette át a zebrán az óvoda felé, de láttam felelőtlenül, a szabályoknak fittyet hányó, az úttestein átlóban keresztülro- haruó nagyobbakat is szép számmal.

Mit tanácsolunk mi, kisiskolásokkal foglalkozó pedagógusok? Hány éves korban kell megtanítani a gyermeket helyesen közlekedni?

Hosszú folyamat ez, amelyet már 2—3 éves 'korban kell elkezdeni, amikor — első szabályként — megtanítjuk a

gyermeket arra, hogy ha elengedjük a kezét, akkor se szaladjon le a járdáról.

Hároméves kortól kezdve állandóan magyarázgassuk neki, hogy figyelmesen kell közlekedni. Álljunk meg mindig a gyalogjáró szélén, mielőtt lelépünk, és mondjuk hangosan: »Először balra nézünk, azután jobbra.. Nem jön jármű, most leléphetünk.«. Tanítsuk meg árra is, hogy ahol zebra van, ott azon haladunk át, de előbb akkor is körülnézünk. Ahol lámpa van és lámpaváltásra várunk, mondogassuk és tanítsuk meg neki az óvodában is tanult versikét, amely később is jól beléjük idegződik:

Állj, ha piros!

Várj, ha sárga!

Átmehetsz, ha zöld a lámpa!

A gyermek tanítgatása sokkal fárasztóbb dolog, mint egyszerűen kézen fogni és húzni magunk mellett. Az a gyermek, aki éveken át csak »csomagja« az édesanyjának és nem közlekedő társa, az nem is tanulja és szokj a meg, hogy tudatosan figyelje a forgalmat, a jelzéseket, nem ismeri a szabályokat, nem tudja, hogyan kerülheti el a veszélyt, az esetleges balesetet, hiszen mindig rábízza maiját a mellette haladó felnőttre.

ötéves korban már megkísérelhetjük, hogy egy-egv ki- sebb forgalmú helyen szerepet cserélünk. Bízzuk rá magunkat a gyermekre. Meglátjuk, úgy vezet-e majd minket, ahogyan mi őt évekig ta- nítgattuk.

Hatéves korban már sétáljunk el a gyermekkel a lakásunktól a leendő iskolájáig es vissza vezető úton, hogy jól megismerje az útvonalat és annak veszélyt rejtegető pontjait.

otthon volt a lagzi, csaj? utána jöttek haza.

A férjére már sehogyan sem tudott visszaemlékezni. Csak épp, hogy megebédeltek otthon, még aznap délután felpakoltak egy talyigára ennivalót, ruhaneműt, porkócot, s felmentek a szőlőhegyre, az Acsay-féle présházba. Utána már nem is találkozott velük (azaz még egyszer látta őket: a kökénybokorból).

Meghökkent, ahogy most az eszébe jutott: »akkor meg a lánynevén tán meg se találom !«

Janinak hívták a férjét. De nem emlékezett rá, hogy a teljes nevét valaha is hallotta volna.

»Persze az egyetemet a lánynevén kezdte — jutott az eszébe. — És ha így adták neki eddig a bizonyítványt, akkor azon már nem lehet változtatni. Bizony isten nem, hogy jönne már az ki, valaki beiratkozik, valaki más meg, akit egész másképpen hívnak, elmegy vizsgára.«

Három napon át, reggeltől sötétedésig Mártit kereste. Több helyein járt, s az mindegyik egyetem volt, és kérdezősködött a kapusoknál. De sehol sem tudtak róla.

Amikor Budán elhallgatott az ágyúzás, oda is átment, a fából csinált hídon, a budai egyetemre, mert ideát azzal biztatták: Budán »-teae egyetem. De ott sem tudtak Mártiról.

Sok kifajzszögezett cédula volt a bejárat körül az egyetemeken. Ki kit keres, »hollétéről értesítést kér« — ilyesmi. Erről jutott eszébe, hogy ő is kiírhatna mindenhová1 egy-egy cédulát.

Abban az elhagyott lakásban, amelyet lefoglaltak Gri-J sáék, talált egy emlékkönyvet! — a szekrény alsó fiókjában — J sok szép tiszta lappal. Kereste^ benne azt a kétsoros versikét, ^ amely mindegyik nénje emlék-^ könyvében szerepelt:

Kútágasra szállt a veréb, emlékkönyvbe ez is elég.

De csak hosszabb versek voltak benne, meg nem is olyan szépek. De az biztos,» hogy a festett csokrok sokkal £ szebbek voltak, mint az ottho-^ ni emlékkönyvekben. ^

Egy egész délután a cédula- f kát írta. Nem sikerült éppen ^ úgy a kiírás, ahogyan szeret-^ te volna, de az a fontos: el le-i hetett olvasni. }

»Parázsó Márti egyetemi ta-i nulót keresi az öcsé. alólírottf Parázsó Péter. Tanár lesz be-|> lőle, ha kitanul, olyan egye- f temre jár iskolába. Aki tud) róla, értesítsen, hogy hol ta!ú-1 lom meg, az alábbi címen ér- 1 tesítsen ...«

Másnap sorra járta az r temeket megint, s a cédu" j kirajzszögezte. *

• 4Folyuttyík.)

Ha így tanítgatjuk, akkor miié iskolába jár. legföljebb csak az első napokban kell e kísérnünk, hogy a kapu élőit várakozó nagy tömeg zűrzavarában el ne keveredjen a sole új benyomástól amúgy is kábult gyermek.

A már önállóan, jól közlekedő kisiskolásunkat is figyelmeztessük azonban arra, hogy a havas, jeges, csúszó: úton még óvatosabbnak kel’ lennie, mert a járművek nem tudnak olyan gyorsan fékezn mint a száraz úttenten; hős ködben, esőben, amikor ros»- szaik a látási viszonyok, fokozottabban kell figyelnie.

Gyermekünk hálás lesz, ha 6 éves korára megtanítjuk sz” - bályosan. önállóan és biztor sá'gigal közlekedni, mert a I<v iskolások szégyellik, ha kis' rétik őket. Valamiféle tú’z' féltésnek, fölösleges gyám»' fásnak érzik, kúton Seen n r De se'y-'ben. egy-két hét nem lehet; jól, bizton**« megfakulni art, aminek ? év alatt kellert volna fokoz tosen beidiagiaödnie a gyér mekbe.

— Anyu! Ne kísérj éli Ne gyere értem! — kérik a gyer- meltek — olykor indokolatlanul is —, mert mér nagy fiúknak, nagy lányoknak szeretné - ■ «k tűnni, olyanoknak, akik «dűl közlekednek. Tanítsuk

_g őket erre időben!

Dr. G. K.-*é