Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-03 / 52. szám
A MUNKÁSOTTHON Gyűlések. Műkedvelő előadások. Szavalóversenyek, Szemináriumok a fiatalok csoportjában. Fedő foglalkozásként eszperantótanfolyam Énekes Jenő elvtárs vezetésével. Plakátragasztás és röpcédulaszórás. Tettük, amit tennünk kellett. Május elsejék. Spitz Rezső előadásai. Mind-mind egy- egy "óraigazítás« ... Itt olvastam először marxista könyvet. És szovjet regényt Csehszlovákiában adták ki So- lohóv Csendes Don-ját meg egy másik könyvet. írójának nevére már nem emlékszem, csak a könyv címére: Szeretlek. A könyv Magnyitogorszk építéséről szólt. Az elvtársak között titokban cserélődtek ezek a könyvek. Az elnyomatás éveiben e ház adott otthont a munkásoknak, szervezetileg összefogta a különböző szakmák, szakszervezetek egy célért lelkesedő tagjait. Itt tartották a szakmai gyűléseket, itt fizették be a szakszervezeti díjat, itt tartotta taggyűléseit a Szociáldemokrata Párt. Fenntartása anyagi áldozatvállalást követelt. Létrehozták tehát a Munkásotthon Egyesületet, melynek tagjai a szakszervezetek tagjaiból kerültek ki. s az ő filléreik, pengőik szolgálták az otthon fenntartását. A ház a kultúra otthonává is vált: a kulturális tevékenység útjának első mérföldkövét a zenekar megalakulása jelzi. Jelentős lépés volt az irodal- Tti színpad megalakulása is. Az ?lsö bemutatkozás 1930-ban colt, amikor a kaposvári íyomdász-futballcsapat vendégül látta a budapesti nyom- lászválogatottat. és tiszteletűkbe műsoros estet rendeztek az rtthonban. E célra az asztalo- :ok és kárpitosok társadalmi nunkában színpadot építettek i terem egyik végében. Kicsi 'olt. de alkalmas arra. hogy a ■endszer állította titalomfák orlátai, között olyan művek lemutatásának adjon pódiu- not. melyek mozgósítanak és zórakoztatnak. A Munkásotthon nagy- erme az előadásokon mindig súrolásig megtelt. A műked- elő előadások lelkes, öntuda- os szereplői saját maguk is íegváltották belépőjegyüket, ogy a bevételt ezzel is növelik. Az anyagilag elég gyen- én álló Munkásotthon fenn- irtásához ugyanis ezek a be- ételek is hozzájárultak. 1930 szeptemberében a ,'omdászokból tizenhat tagú avalókórus alakult, mely ké- I >bb a Munkásotthon szavaló- irusaként politikai verseket Imácsolt, építve a kórus nagy ozgósító erejére, demonstrá- ós hatására. Minden hónap- tn bemutatót tartottak, és irmilyen politikai megmozdu-' s volt, azon a kultúrcsoport gjai is. részt vettek. A leg- ' ebb ünnepélyek a május éljék voltak. Legtöbbször a tücskei erdőbe vonultak ki — tálában rendőri kísérettel. A sérőket különböző fortélyok- , il lerázva az ünnepélyt vala- , elyik tisztáson tartották meg. j bár a párttitkárt ezért egynapi szabadságvesztésre élték — a vörös zászló ott'-lo- 'gott május elsején a Mun- sotthon homlokán. észletek a Vallomások Somogy- n című kötetben megjelent visz- lemlékezésböl. "Mert a tavasz nem tudták megkötözni, S a Május mégis ír, izgat, beszél« — írta Ady Endre, s a kaposvári munkásság is hitet vallott emeflett minden évben a májusi munkásünnepen. Az 1930-as évek elején ifjúsági csoport alakult, mely a politikai munka nagy részét vállalta. E csoportban tevékenykedtek az illegális kommunista párt tagjai is. Itt működött Varga Ferenc, akit illegális munkájáért háromévi börtönbüntetésre ítéltek, Kozma Géza orvostanhallgató, aki egyévi büntetést kapott, Kanyar Ferenc, Vámberszky Gyula — akiket szintén elítéltek. Mártírhalált halt Spitz Rezső nyomdász, aki a csoportban a legképzettebb marxista volt. Ö tartotta a titkos szemi- ] náriumokat, ahol dominózás és j sakkozás közben juttatták el a marxizmus nagy klasszikusai- I nak tanításait a kaposyári. j munkások közé. Itt tevékeny- í kedett Báli József nyomdász, ifjúmunkás is, aki később életét vesztette a fasiszták .által ránk zúdított vérzivatarban. A Munkásotthon volt a szervezeti kerete minden helyi munkásszervezkedésnek. Itt tevékenykedtek sokan azok közül, akik ma is a mozgalom élvonalában dolgoznak. A politikai harc minden megvalósítható formáját felhasználták: röplapakciókat szerveztek, előadásokat tartottak, felvirágoztatták a szak- szervezeti munkát. Itt alakult ki az az öntudatos lelkes mag, melyet a közös eszme kovácsolt egybe, s mely kiterebélyesedve oly sok eredményt hozott és annyi fiatalt nevelt a mozgalomnak. A második Világháború kitörése szétszórta a Munkásotthon falai között egységbe kovácsolódott munkássereget. Jelentősége azonban ma, évtizedek távolából is ugyanolyan fénnyel ragyog. Kosiás Károly Város és A KUKORICAFÖLDEKEN felépült gyárak a keleti ipartelepen egy kicsit a mai Kaposvárt szimbolizálják. A magasra törő kémények, az olykor patika tisztaságú üzemcsarnokok és a duruzsoló gépek egy következetes — várost és embert formáló — iparfej- ' lesztési politika dokumentumai. A fiatal gyárnegyed többségében fiatal munkásai szinte napok alatt változtattak életmódot: munkájuk ritmusát korábban jobbára a természet szabta meg, most a gépek diktálta ütem; az üzem szervezett rendje alakítja, formálja gondolkodásmódjukat. Munkájuk eredménye — az üzemekben készült termékek — egyre messzebb viszik el a város hírét. Az üzemeknek Kaposvár adott otthont, vállalta ezzel az ipartelepítéssel járó megany- nyi gondot, s az ipar lendületes fejlődést adott a városnak: másként gondolkodnak és másként számolnak az itt élő emberek, mint tizenöt-húsz évvel ezelőtt, mert az ipar révén mást jelent ebben a városban élni. A megyeszékhely üzemeiben dolgozó fiatal munkásgárda az iparfejlesztés eredmenye| ként szinte évről évre nőtt, s ] ma 18 ezren találnak itt meg- | felelő munkaalkalmat, biztos ; megélhetést. Az első szocialista nagyüzem — a Pamutfonó- I ipari Vállalat Kapás vári Gyára — munkásgenerációkat ne- i veit már. s falai között nagy | feladatra vállalkozó emberek j beszélnek szeretettel arról a | (nehéz munkáról, .melyet az I ipar meghonosítása, a munkássá formálás jelentett. S | miközben a megkopott gépe- | két újítják fel, cserélik ki. sok- j szór veszik számba azt is, i hogy az első üzem mit adott j a városnak: az itt tanult mun- I kásvezetők ma másutt is ered- i i ményesen dolgoznak. A legfia- | talabb gyár, a Budapesti Fi- j nomimechanikai Vállalat Ka- ( posvári Gyára is túljutott a j i kezdeti lépéseken. Fejlesztésről j szóló tervei mellett fejlődésről J is számot adhatnak: mind több j és egyre bonyolultabb berende- j zés szerelésére vállalkoznak. A korszerű technikával való kapcsolat nemcsak az életmódban jelent változást, hanem szemléletben is. A gyárak egy kicsit iskolák is: a kaposvári ipartelepítésre — sok egyéb mellett — jellemző, hogy többségében szakképzetlen emberekkel kezdték a munkát, s ez szinte kötelezően írta elő, 1 Hétfőn nyílik a kiállítás „Mi hoztuk az időt“* Nagy a sürgés-forgás a Kilián György Ifjúsági és Űttörőházban. Tegnap megérkezett a Mi hoztuk az időt című kiállítás, melyet a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának agitációs és propagandaosztálya | állított össze. A konténerekből kirakták a ki- j lencvenhat tablóit, s a szakemberek nekiláttak a munkásosztály vezető szerepét, gazdasági és | szociális körülményeinek fejlődését, politikai és műveltségi színvon,alát bemutató érdekes anyag elrendezésének. Ilyen nagy kiállítást mostanában nem ren- ] dezitek az ifjúsági házban. A méreteit jól jellemzi, hogy minden helyre szükség van. Az országos anyag a nagyteremben és az előtérben kap helyet, a munkásosztályról szóló könyvek, kiadványok a folyosón tekinthetők meg. A klubhelyiségben állítják ki azt a tizenöt tablót, amely Somogy iparának, munkásságának fejlődését szemlélteti. Fényképek, grafikonok, grafikák, újságcikkek és dokumentumok segítenek abban, hogy az országos színvonalhoz mérhessük a somogyi munkások helyzetét. A száztizenegy tabló, a sok könyv és brosúra hétfőre a helyére kerül, hiszen hétfőn délután hat órakor nyílik a kiállítás, melyet a megyei pártbizottság és a városi pártbizottság rendez Kaposváron. Már most felhívjuk az üzemek, vállalatok, intézmények, szövetkezetek, iskolák figyelmét erre a kiállításra, amely március 17-ig lesz nyitva, s reggel kilenctől este hétig látogathatják az érdeklődők. • Ezt az összeállítást a kiállítás megnyitása alkalmából közöljük mai mellékletünkben. <***••• m - , . ÁSS«»ÍÍk*, fr,,, A A HATALOM POLITIKA! ALAPJA Jelkép a márványtábla Szocialista brigádok a városért Hatásuk kisugárzik a gyárkapun át az egész városra. Jó kezdeményezéseik magukkal ragadják a város egész lakosságát. A szocialista brigádok ma már fontos tényezői a város fejlődésének Azokat a nemes mozgalmakat, amelyeket ők indítottak el, nemcsak hazánkban ismerik, hanem a határokon túl is: a szovjetunióbeli Kalinyinban, a lengyelországi Olsztynban. Sőt, a mongol vendégek legújabb testvér- városunkba, a tízezer kilométerre* 1 fekvő Darhanba is elvitték a hírét. Mi hajtja őket? Egy szóval lehet a legszebben meghatározni: a munkásöntudat. Magukénak érzik a város minden gondját, mindig tudják, éppen hol szorít a cipő, s mennek árkot ásni, fát, virágot ültetni. Nyakukba akasztják a szerszámosládát, s végigkilincselik az oktatási intézményeket, hiszen mindig akad javítanivaló, ahol gyerekek hancúroznak. Menynyi idejük megy el? Azt sohasem számolják. Akik segítenek, azok között megtaláljuk a régi üzemek — a cukorgyár, a textilművek —, aztán az újak — a villamossági gyár, a húskombinát, az elektroncsőgyár — brigádjait. Példájuk hogy tanfolyamokon ismertessék meg az emberekkel a gépeket, kezelésük módját, az eredményesebb, jobb munka fogásait. Közismert, hogy Kaposvár a hozzá hasonló nagyságú városoknál gyorsabban fejlődött az elmúlt években, s ebben döntő része van az iparosításnak. Az eddigi eredmények újabb fejlődési, fejlesztési lehetőségeket nyitottak meg Kaposvár előtt. A felsőfokú szerepkör, amelyre kormányhatározat jelölte ki a megyeszékhelyet, azt követeli, hogy intézmény- rendszere tovább fejlődjön, arculala változzon. Néhány évtizede a városi autóbuszközlekedés még ismeretlen volt Kaposváron. Aligha telik bele egy évtized, amikorra — a fejlődés parancsolta szükségsze- j rűségként — létre kell hozni a | helyi közlekedés feladatait ellátó önálló üzemet. Korsze- J rűbb, a lakosság igényeinek j megfelelőbb szolgáltató háló- | zatot kell kiépíteni, s a terve- I zésnél már nemcsak a megye- | székhelyet veszik számításba, hanem egyre nagyobb területre kiterjedő vonzáskörzetét is. S EBBEN a várost formáló nagy .munkában évről évre aktívabban vesznek részt Kaposvár régi és új lakói. cselekvésre serkenti a város többi lakóját is. Az óvónők sokat tudnak mesélni arról, hány gyereknek szereztek örömet az ezermesternek is beillő munkások és munkásnők. A Lakberendező Ktsz közösségei bútorokat készítettek, javítottak a Honvéd utcai, aztán a Béke óvodában. A villamossági gyár Angela Davis brigádja a Vörös Hadsereg úti óvodában megjavít minden hibás elektromos és mechanikus berendezést, sőt játékkályhákkal, padlóvázákkal lepi meg a kicsinyeket. A Damjanich utcai óvodában különösen nagyra értékelik a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár kaposvári gyárának Ady .Endre brigádját. Olyan játékot nem kérhetnek tőlük, amit el ne készítenének. Egymillió forint nagyon nagy pénz. S mégis összejön, ha ötvennyolc kaposvári üzem, vállalat mintegy 80 szocialista brigádja segíti társadalmi munkában a Siketnéma Intézetet. A Mezőgazdasági Gépjavító és Szolgáltató Vállalat brigádjai tálalókocsikat készítettek, a budapesti Finommechanikai Vállalat 3. számú gyárának Elektron szocialista brigádja audiovizuális műszereket újított fel. Az Egy üzem — egy iskola mozgalom egyre jobban kibontakozik a megyeszékhelyen is. A, textilművek Kossuth brigádja új bútort készített a II. Rákóczi Ferenc iskola napközijébe. A cukorgyár szocialista brigádja mozgalmat indított a Vörös Hadsereg úti iskola tornatermének fölépítésére. | A szépülő parkok, játszóié-: J rek szintén tükrözik: mennyi- J re szeretik a brigádok váro- ; sukat. A Kalinyin városrész- ! ben különösen sokat tettek a parkosításért az elektroncsőgyár és a textilművek munkásai. A textilmüvek Kossuth Lajos brigádja például megjavította. befestette a hintákat a lakótelepen s ezzel sok pénzt megtakarított a városnak. A város és a brigádok együttműködésének legszebb példája a Szocialista brigádok az óvodáért mozgalom, amelyet két évvel ezelőtt a húskombinát Petőfi Sándor és Május 1. brigádja indított el. Ma már minden szocialista brigád részt vesz benne. A város lakosságának összefogása meghozta a gyümölcsét, a százszemélyes óvoda kétmillió 800 ezer forintos költségéből kétmillió 200 ezer összegyűlt. A tervek elkészültek, a költségvetési üzem hamarosan megkezdi az építkezést, s a centenárium tiszteletére még az ősszel felavatják. A munkások áldozatkészségét méltóan megörökíti majd az óvoda falán elhelyezendő márványtábla. — A város vezetői mindenben számíthatnak a munkásokra, mert a város, a megye fejlődését| elő akarják segíteni. Ezt egy munkásasszony fogalmazta meg tavaly a városi pártaktíván. 'Ennek a szellemnek a terjedését mindennap tapasztalhatjuk. A tanács elismeri a legjobb szocialista brigádok társadalmi munkáját. Elég, ha megnézzük, kiket tüntettek ki Társadalmi munkáért emlékplakettel 1970 óta. Tizennégy szocialista brigádot találunk közöttük, s számtalan munkást. S a város legmagasabb kitüntetését, a diszpolgá-. ri oklevelet! az a munkásasz- szony — Csere László né — kapta meg a ruhagyárból, aki az első szocialista brigádot megalakította. Lajos Géza Statisztika a munkásokrc A. legtöbb nő Kaposváron dolgozik Somogy munkásságának a I kozó munkások, a cukoripar száma nagyon gyorsan nőtt az | dolgozói csak a megyeszékhe- utóbbi években. Figyelemre I iyen találhatók meg. A hírméltó az az adat, hogy a so- I adás- és vákuumtechnikai ipa- mogyi üzemekben, vállalatok- j riak 75, a textilipariak 64, a nál 87 ezer munkás dolgozott ■ gépek és gépi berendezések 1970-ben. huszonhárom száza- I gyártásával foglalkozó mun- lékkal több, mint 1960-ban. | kások 34 százaléka dolgozik a Ebben az időszakban az ipar- j megyeszékhelyen. Az összes ban 75. az építőiparban 38. a ! dolgozó között 46,3 százalék a kereskedelemben 31 százalék- ) nők aránya Kaposváron, s ez kai nőtt a számuk. Igen je- 5.5 százalékkal meghaladja a lentős. hogy a nehézipari j megyei átlagot, munkások aránya 13.4 szaza- j a munkások átlagkeresete ínona ® az | az állami iparban 1450 forint 1960. évi 7,„ százalékhoz ke- ; volt 1965-ben, s 1852 forintra pest- I emelkedett 1971-ben. Az ipari S hogy mennyi dolgozik a j munkások 83 százaléka, az megye ipari munkásai közül építőipariak 77 százaléka 44 Kaposváron? Éppen 49 száza- | órás. vagy ennél kevesebb heti lék. A villamosipari gépek és munkaidőben dolgozott 1971- késztilékek gyantásával foglal- ^Jasa.
