Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-03 / 52. szám

Két év után Az együvé tartozás jegyében A végzett munkát érté­kelte, üzletpolitikai célokat határozott meg tegnapi évzá­ró tanácskozásán a Mezőgaz­dasági Termakértékesitő Szö­vetkezeti Vállalat. Tálán nincs, még egy olyan mezőgazdasá­gi köze» vállalat, amelynek jó vagy éppen akadozó mun­kája annyira befolyásolná a j görögdinnye vált emberi lakosság mindennapi ellátását, mint a korszerűsített MÉK-é. Éppen eaert szeles társadalmi érdeklődés kíséri ennek a mezőgazdasági vállalatnak a tevékenységiét, így a számve­tését, továbbá céLjeit is. (Amikor végigolvastam a zárszámadásra készített elő­terjesztéseket, az a meggyőző­dés alakult ki bennem, hogy a kezdeti nehézségek, az út­keresés után mind teljesebben betölti rendeltetését a megye legnagyobb közös szövetkezeti vállalata. Az együvé tartozás, az érdekazonosság olyan erő, amely képes úrrá lenini olyan nehézségek fölött is, amelyek sajnálatos jellemzői voltak a múlt évnek.) Idézetek Küher János igaz­gató beszámolójából: »Nyolc nap híján két év telt el az új MEK megalakulása óta. Évek­ben igen rövid idő, de mun­kában nagyon nehéz szakasz volt ez. 1971-ben majdnem egyfolytában száznapos szá­razság, csapadékhiány, 1972- ben pedig száznapos eső súj­totta a mezőgazdaságot.. Több mint hatezer vagon bur­gonya, zöldség, gyümölcs ter­melésére kötöttünk szerződést tagszövetkezeteinkkel és egyéb gazdaságokkal. Ezt a mennyi­séget a szélsőségesen kedve­zőtlen időjárás miatt nem si­került megtermelni, felvásá­rolni ... Ezer hold burgonya lett víznyomásos, 200 vagon fo­gyasztásra alkalmatlanná, öt­ven vagon vöröshagyma ment tönkre, a kajszin kívül egyet­len gyümölcsből sem tudtak annyit értékesíteni a gazdasá­gok, mint az előző évben .,. A zöldségfelvásárlásnál viszont már éreztette hatását az or­szágos zöldségtermesztési program. A MÉK történetábein a legnagyobb mennyiséget, 2061 vagon zöldségfélét forgal­maztunk ...« A korszerűsítés, a megala­kulás évében 68 tagszövetke­zete vci,t: a vállalatnak, az 1972. évi számvetést már 76 tagszovetkezet közös munkájá­ról készítette el. A tegnapi közgyűlésen újabb két szövet­kezet felvételéről döntöttek. Bizonyítja ez, hogy a tagszö- vetkezetekmek termelési, érté­kesítési biztonságot jelent ez a kapcsolat. Egyben biztosíté­kot jelent arra is, hogy cél­jainknak megfelelően javuljon a lakosság zöldség-, gyümölcs-, burgonyaellátása. A fejlődés, a minden tekintetben szilár­duló gazdálkodás kétségtelen jellemzője a fiatal szövetkezeti vállalatnak, de ez korántsem jelenti azt, hogy munkájában nincsenek fogyatékosságok, akár a termelést, akár a fel­vásárlást, akár az értékesítést vizsgáljuk. Részletek az elhangzott ti­zenkét felszólalásból: »A vál­lalat tevékenységében én a termeltetési résznél látok hiá­nyosságokat. Az üzemek — te­kintettel a javarészt kis terü­letű kertészetekre —, nem ké­pesek kertészmérnököt foglal­koztatni. Szerintem arra lenne szükség, hogy a közös vállalat alkalmazzon néhány kertész­mérnököt, aki szaktanáccsal látná él a körzetéhez tartozó üzemeket... Állami támoga­tást csak bizonyos nagyság- rendű kertészet élvezhet. Ér­demes lenne többet törődni a 'kooperációk kialakításával... A megyei pártbizottság, a me­gyei tanács múlt évben ho­zott határozatai nyomán javult az ellátás, de még mindig nem érződik kellően a választékos ellátásért érzett felelősség... Többet kellene tennie a válla­latnak az új fajták beszerzé­séért, a jobb módszerek elter­jesztéséért és a szakosodással párhuzamosan a bázisgazdasá- gok kialakításáért...« A jó szándékú tenni akarás, a segítőkészség, a fejlődésért érzett egészséges türelmetLen- ség jutott kifejezésre az elmé­lyült vitában. Emellett ter­mészetesen az elismerés is, hi­szen több mint húszmillió fo­rint értékű beruházást valósí­tott meg a műit évben a vál­lalat, s ennek mintegy fele a korszerűbb termelést, felvá­sárlást szolgálja. Szép ered­mény az is, hogy a tavalyi ne­hézségek ellenére 4 millió 920 ezer forint nyereséget ért el a szövetkezeti vállalat. (A tanácskozás szünetében Illés János kapospulai tsz-el- nökkel beszélgettem: — Ne­künk ma már a legfőbb az értékesítési biztonság. Ezt itt megtaláljuk. De nem kis do­log az sem, hogy szinte egy traktor árát, 78 000 forintot kaptunk most vissza részese­désként! Ehhez csak annyit, hogy az alakuláskor ötvenezer forintos részjeggyel társultunk — ez már az első évben visz- szajött.) A sajátjuknak érzik r tagszövetkezetik ezt a vállala­tot. Ezért volt olyan őszinte, kritikus a tegnapi számvetés, azért hangzott el a munka eredményesebbé tételére any- nyi hasznos, megszívlelendő javaslat Vörös Márta MAI KOMMENTÁRUNK Mi van meg? Mi hiányzik? Március: a tavaszi munka­kezdés hónapja a mezőgazda­ságban. Az idei enyhe tél a szokásosnál korábban is meg­hozta a kedvet ezekhez a ten­nivalókhoz, azonban jól tuája mindenki, aki a földművelés­ben járatos: munkája válo­gatja, mivel lehet előbb ki­rukkolni. Ebben a hónapban azonban megkezdődik egy se­reg tavaszi tevékenység szer­te a földeken. Mégpedig úgy, ahogy arról a tervjóváhagyó közgyűléseken döntöttek vagy döntenek. A szövetkezeti-vezetők dol­ga, hogy utánanézzenek, megvan-e minden, gondos­kodtak-e idejében mindenről, ami a kezdéshez és a folyta­táshoz kell. Mire gondolok itt? Vetőmagra, műtrágyára, növényvédő szerekre, az erö- és munkagépek »menetkész« állapotára, s nem utolsósor­ban a rendelkezésre álló kézi munkaerő fölmérésére. Be­számoltunk lapunkban is ar­ról, mit ígér a kaposvári Me­zőgazdasági Ellátó Vállalat műtrágyából és növényvédő szerekből ebben az évben, ar­ról pedig még korábban szól­tunk, milyen, kilátásai van­nak a Somogy megyei Vető­magfelügyelőségnek. Ugyan­csak irtunk róla — a marcali egyesült Vörös Hajnal Terme­lőszövetkezet tapasztalatai, illetve módszerei alapján —{ hogyan kovácsolják eggyé az éves termelési tervben a kö­zös és a háztáji feladatokat, hogyan készülnek a háztáji földek kimérésére,. a hápáji állatállomány takarmányigé­nyeinek a kielégítésére. , Látszatra úgy tűnik, hogy ógy-egy évkezdés semmi újat sém tartalmaz. Mert minden évben ilyenkor készítik elő a talajt, azután vetnek, ültet- neki jönnek a vegyszerezést munkák, a tavaszi, műtrágyá­zások. Esztendőről esztendőre ismétlődnek ezek a munkák, azonban eltérések itt is, ott is mutatkoznak. A növényter­mesztésben új fajták jeled­nek meg. A munkafolyama­tokban tovább nő á gépesítés és a vegyszerek ' használata. Átszerveznek egyes kerülete­ket, üzemegységeket. Mindez együttvéve az idei eredmé­nyeket befolyásolja majd, s a zárszámadó közgyűléseket követően nem árt már most erre gondolni. Küszöbön a tavasz. Ma még van idő, hogy beszerezze a nagyüzemi és a háztáji gaz­daság mindazt, ami a szántó­földi növénytermesztés, a zöldségtermesztés, a gyü­mölcskertészkedés munkála­taihoz keU, mert — holnap már késő lesz... H. F. Az információért A vállalatok és szövetkeze­tek belső mechanizmusának korszerűsítésében fontos fel­adat vár a Pénzügyminiszté­rium irányítása alá tartozó Szervezési és Ügy vitelgépesíté­si Intézetre. Az alapítás óta eltelt 14 év alatt az intézet közgazdászok­ból, mérnökökből, techniku­sokból álló' szakembergárdája több száz vállalat, szövetkezek intézmény és államigazgatási szervezet részére oldott meg különböző szervezési és ügyvi­telgépesítési feladatokat. Részt vesznek az általuk kidolgozott megoldások bevezetésében is. Az intézet tevékenységének alapvető célkitűzése: a gazda­sági, államigazgatási szerveze­tek belső mechanizmusának fejlesztése, a döntéseket meg­alapozó információs rendsze­rének tökéletesítése, korszerű­sítése. A munka- és üzemszerve­zésről szóló határozatok alap­ján az intézet olyan progra­mot dolgozott ki, amelyben különösen a számítástechnika elterjedéséhez kapcsolódó szervezési feladatok kerültek előtérbe. Figyelmet fordítanak ugyanakkor arra is, hogy fo­kozottan terjesszék a korszerű szervezés külföldi tapasztala­tait. Az utóbbi öt évben az inté­zet már önállóan, vállalatként működik. Annak érdekében, hogy tevékenységüket, szolgál­tatásaikat az ország minden részében gyorsan és közvetle­nül vehessék igénybe a külön­böző vállalatok, szövetkezetek és intézmények, Miskolcon, Győrben, Baján, Békéscsabán és Kaposváron működnek az intézet részlegei. A PM Szervezési és Ügyvi­telgépesítési Intézet közép-du­nántúli részlegéhez tartozik So­mogy, Zala, Baranya megye és Tolna területének egy része. Feladataikról, az eredmények­ről beszélgettünk Kovács Ká- rolyné szervezővel. — A részleg négy éve mű­ködik. Az 1972-es év adatai­nak feldolgozása most folyik. A tanácsadó szolgálat létszá­ma emelkedett, ami minőség és mennyiségi javulást hozott Az Információs rendszer fej­lesztését, az adatfeldo’gozó munka korszerűsítés ft célzó megbízásokat úgy hajtjuk vég­re. hogy á rendszer kidolgo­zásán túl elkészítjük a gépi programokat, kidolgozzuk a szükséges szám- és bizonylati rendszereket. a szervezés ső mechani: sét? — Mi biztosítja hatékonyságát? ■— A szervezés és az ügyvi­telgépesítés során a legújabb módszereket, a legjobban be­vált szisztémákat alkalmazzuk. Munkánk során betanítjuk az új munkafolyamatokat, részt veszünk ezek bevezetésében, és több hónapos szervezésiel- ügyeletet biztosítunk a teljes begyakorlásig. Részlegünk a gazdasági szervezetekkel tar­tós kapcsolatot épít ki a ta­nácsadó szolgálat útján. Szak­tanácsaival, módszertani út­mutatóival, döntéselőkészítő konzultációkkal és más esz­közökkel , is segítséget nyújt nekik a saját erőből megold­ható szervezési feladatok vég­rehajtásához. — A jövő: az elektromos adatfeldolgozás alkalmazása. Ezzel egyre intenzívebben fog­lalkozik az intézet. Mindig erősebben jelentkezik az igény a nagy, komplex jellegű szervezéseknél a csoportos team-rendszerű munka beve­zetésére. Ennek értelmében egy-egy munkacsoportban meghatározott céllal együtt dolgoznak az intézet és a meg­bízó vállalat szakemberei. Ez a módszer biztosítja a gép nélküli, rendteremtő szervezés és a legmagasabb fokú gépi rendszerszervezés összekapcso­lását. A jól megszervezett ügyvitelgépesítéssel gyorsab­bá, pontosabbá válik az adat- feldolgozás is. Ez pedig az in­formációszerzés szempontjából is nagy előnyt jelent. — Jelenleg milyen munká­kat végeznek? — Előtérbe került a közigaz­gatási szervezetek ügyvitelé­nek gépesítése. Ennek kereté­ben oldottuk meg a Somogy i megyei Tanács és a városi ta­nács adókönyvelésének gépesí­tését. Ugyanezzel a céllal már a járási székhelyeken is dol­gozunk. Sok vállalattal állunk kapcsolatban, többnél már eleget tettünk a megbízásnak, így például a VBKM Kanos- vári Villamossági Gyárában több részterület gépesítését, ügyvitelszervezését befejeztük. Elkészítettük az ln^aiiaakeze- j Csiraztatá*. lő Vállalat lakbémyilvántar- tásának átszervezését — Milyen a somogyi válla­latok érdeklődése? — Minden új bevezetése először akadályokba ütközik. Ennek oka a nem megfelelő szemlélet. . Ameddig például egy vállalat nem fordul hoz­zánk, hogy szervezzük meg a munkaügyi nyilvántartásait, nem is tapasztalhatja ennek előnyeit. A modern szervezési eljárások bevezetése elsősor­ban nem pénzkérdés, nem szükséges hozzá feltétlenül elektronikus számítógép. A szervezettség fejlesztésében a legfontosabb kérdés: igény­Négyszázas telefonközpont épül a Kalinyin városrészben alart zmi .us korszerűsíté­M. A. A POSTA statisztikája sze­rint 1972-ben. — Budapestet nem számítva — 9000 új tele­fonállomást szereltek föl. — Ennek tíz százalékát a megyéiben — teszi hozzá Bán­sági István, a Somogy megyei Távközlési Üzem vezetője, s mindjárt magyarázattal is szolgál:— A siófoki góckörzet megépítése tette lehetővé, hogy ennyi új előfizetőt kap­csoljunk be a távbeszélőháló­zatba. — Ezzel csökkent az igény­lők száma? ; — Ellenkezőleg. Növeke­dett. Amikor a posta például a siófoki távbeszélő gócköz­pont tervezéséhez fogott, meg­próbálta fölmérni az igénye­ket. Amikor a szerelés elkez­dődött, a vártnál sokai többen kérték a bekapcsolást. A me­gyében jelenleg is 2500—3000 igényt tartunk nyilván: több­ségüket Kaposváron és Siófo­kon. Ez nem kevesebb, mint a megyeszékhelyi távbeszélő- központ kapacitásának két­harmada. Mindebből már az is következik, hogy valameny- nyi igényt — ha szeretnénk is — nem tudjuk kielégíteni. A gond Kaposváron nagyobb. — Milyen megoldás kínál­kozik? — A Kalinyin városrészben a múlt évben megnyílt posta­hivatal mellett fenntartottunk egy helyiséget a távbeszélő- központnak. Ide négyszáz ikerállomás kiszolgálására al­kalmas központot építünk még ebben az évben. Elkészülte után jelentősen enyhíti majd ennek a városrésznek a gond­ját; valamennyi kérelmet azonban akkor sem tudja tel­jesíteni a posta Nagyobb fej­lesztésre a kevés pénz miatt nem vállalkozhatunk. Orszá­gos statisztika szerint ugyanis egyetlen új távbeszélő-állo­más létesítése — a szerelési költségeket nem számítva — 26 ezer forintjába kerül a pos­tának. A távbeszélőüzem vezetőjét most is telefonért keresik a legtöbben. Tíz közül legalább nyolcán az iránt érdeklődnek, mikor kapcsolják be a készü­léket? A megyeszékhelyen kívül a járási székhelyek telefon­gondjának csökkentésére is törekedni kell. Nagyatádon a központ kapacitását hatvan százalékkal növelték. Marca­liban két héttel ezelőtt végez­tek a munkával, s a központ befogadóképessége 30 száza­lékkal emelkedett. Ebben az évben hasonló bővítést tervez­nek Barcson is. Ezek a fej­lesztések enyhítették, de nem A görgetegi burgonyatermesztés jövője Zárt rendszerű burgonyater­mesztést valósítanak meg a so­mogyi homokháton. A ter­mesztés bázisa a Lábodi Álla­mi Gazdaság lesz. A termelő­gazdaságok sorába lépett a görgetegi Búzakalász Tsz is. Fekecs Ödön főagronómustól kértünk tájékoztatást arról, milyen jövő előtt áll a görge­tegi burgonyatermesztés. —* A szervezés két hónapja indult meg — felelte a kérdé­sünkre. — Régi burgonyater­mesztő környék ez. Igaz, hogy a terület általában csökken, a jól megválasztott fajta azon­ban ugyanakkora, vagy még nagyobb termést hoz. A szak­emberek a holland fajtákat ja­vasolták. Az átlagtermés eddig nálunk hetven-nyolcvan má­zsa volt holdanként. Ez a fajta — így mondják — kétszázöt­ven mázsát is ad. — Mekkora területtel lép be *'«SSSS!2t<tísi a zárt rendszerű termelésbe a görgetegi Búzakalász Tsz? — Egyelőre tizenhárom hol­don vetőgumó továbbszaporí- tása folyik. Ez azonban csak az első lépcső. Jövőre már nyolcvan-száz holdat, 1975-ben pedig kétszázat jelent az, hogy a lábodiakhoz csatlakoztunk. — Mit jelent ez a kapcso­lat? — A gazdaság megvizsgál­tatta a vetőterületet nálunk is. A vetőburgonyát ők adják. A technológiát is. A gépeket ké­sőbb a tsz megvásárolja. Tér mészetesen ez akkor válik idő­szerűvé, amikor már nagyobb területtel lépünk be a prog­ramba. — Mi történik az idén a há­rom üzemegységben, amelyben eddig nagyobb arányú burgo­nyatermesztés folyt? — Százkilencvenegy holdo vétünk ebből á növényfajtá­ból. Somogyi sárgát, gülbabát, kisvárdai rózsát. »Programon kívüli« fajtákat tehát. A ta­lajelőkészítés, az ápolás gép­pel történik. Ötször-hatszor permetezünk is. Az élőké .- fi letekre, taréjuk. A rí zent királyi üzemegységben nyolc­van mázsát már a csíráztató- be raktak az asszonyok. oldották, illetve Oldják meg a települések gondját. — Külön problémát jelent, hogy az új lakótelepeken — így van ez Barcson is —, hi­ányzik a hálózat. Marcaliban a posta és a tanács közös ösz- szefogása segített ezen: tár­sadalmi munkával és pénzzel gyorsították a telefonhálózat bővítését. Hasonló tárgyalá­sok folynak Barcson, Siófokon az új tízszintes lakóházakhoz is tanácsi segítséggel építjük a telefonvonalakat. Ügy vé­lem, a jövőben is csak így — közös öszefogással — lehet előbbre lépni. A múlt évben nemcsak je­lentősen nőtt a telefonállomá­sok száma a megyében, ha­nem a távhívórendszer révén minőségi változás is bekövet­kezett. — Az előfizetők jó véle­ménnyel vannak erről: jelen­tősen meggyorsult a forgalom, csökkent a panaszok száma. A távhívórendszer bekapcsolá­sa után üzemektől, intézmé­nyektől és magánosoktól is kaptunk elismerő sorokat. Mi tagadás, jólesett ez. Ugyanak­kor megírták nekünk azokat a hibákat is, amelyeket tapasz­taltak, s mi igyekeztünk minél előbb megszüntetni azokat A TÁVHÍVÁS BEVÁLT, ezt a forgalmon is le lehet mér­ni: decemberben például két­szer annyit telefonáltak az előfizetők, mint 1972 január­jában. Ebből az következnék, hogy a posta bevétele is ha­sonló arányban nőtt. Ez azon­ban nem így van: a nagyobb telefonforgalom ellenére sem nőtt a bevétel. Az oka egysze­rű : az előfizetők egyrészt igyekeznek rövidebbre fogni a beszélgetést, másrészt pedig az automaták csak addig számláznak, amíg a beszélgetés tart. Korábban viszont a be­szélgetés első három percét akkor is ki kellett fizetni, ha mindössze egy percig beszél­tek. A távhívórendszer beve­zetése óta a posta nem számít fel sürgősségi díjat, hiszen mindenki maga hívja azt, aki­vel beszélni akar, nincs a köz­pontban »sorbaállás.« Annak érdekében, hogy a kábeleken se legyen »sorbaál­lás« — tehát mindig kapjon szabad -vonala'. ; uivó- rendszert használja - -. állan­dóan figyelik, a forgalmat, s az igényeknek megfelelő meny- nyiségű áramkört biztosítanak. Somogyi Népwjg K. I, ü

Next

/
Oldalképek
Tartalom