Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-11 / 35. szám

FŰYÓSZENE Kuriózum és érdektelenség EGYÜTT A SZÉLLEL Eta egyedül ültem volna a nézőtéren, akkor is azt mon­danám: szép muzsika volt, ér­dekes és újszerű, tiszta és él­ményt adó. De hát mi kell a közönségnek? Azt szokták mondani: a zeneértőnek ma­gas rendű művészet, az ön­mutogató sznoboknak kurió­zum. Most mind a kettőt együtt találhatták volna meg. Ezért volt üres a nézőtér? Megszámoltam, hatvanan vol­tunk mindössze, s csak bér­letből 150-et adtak el az évad kezdetén. Tudom, kár kese­regni a részvétlenségen. De ha egyszer ilyen tapasztalatok árán se vagyok meggyőződve arról, hogy mindent az állító­lagos közöny számlájára kell A Magyar Rézfúvósnégyes működése országosan is, Ka­posváron meg kiváltképpen kuriózum. Inhoff Ede, Var ósdi Frigyes, Kovács Attila és Stei­ner Ferenc úttörő munkára vállalkozott. A szokatlan ösz- szeállítású együttes (két trom­bita, kért harsona) számára úgyszólván nincs zeneiroda­lom. Elmélyült kutatómunka eredménye lehet csak, hogy nagyrészt ismeretlen zeneköl­tők alkotásai — magam sem tu­dom, átiratai ? feldolgozásai? — szólalhatnak meg, javarészt a reneszánsz, a torony zene időszakából. Izgalmas vállal­kozás, s olyan — művek tá­masztotta — követelmény, amellyel ugyanezen hangsze­rek művészei csak ritkán ta­lálják szembe magukat egy- egy zenekari mű előadásakor. Valentin Haussman és Georg Vintz egy-egy Parti tája, Gott­fried Reiche Toronyszonátája a felfedezés örömén túl mint­ha négyszólamú kórusmünek magas színvonalú megszólalta­tására emlékeztettek volna. A rézfúvók e kiegyenlített kóru­sa, tiszta csengésű hangja fel­idézte a hasonló stílusú és' ha­tású müvek korábbi élmé­nyeit, s hozzáadta azt, ami e i hangszerek sajátja: a tömör- j i séget, a telített hangzást, az érzelmeket indító szárnyalást. Megvallom, mindez annyira újszerű és megkapó volt szá­momra, hogy szívesen eltekin­tek az. est gyengéitől, amelyek, ről leginkább Manfredini két trombitára írt Concertója kap­csán számolhatnék be. Meg­kapó volt ezzel szemben Loeillet két harsonára kom­ponált Szonátája, amely ő muzikális megszólaltatásán kí­vül a mesterségbeli tudás is fémjelzett A Zeneiskola Bartók-termé­től ezen az estén nemcsak a közönség maradt távol, hanem a beharangozott Sziklay Erika (ének) és Szűcs Lóránt (zon­gora) is. Az előbbi művészt a tv-ből nemrég megismert ki­váló énekes, Sass Szilvia pó­tolta. Dowland, Bach és Scar­latti egy-egy dalával már a műsor első részében bizonyí­totta nagyszerű adottságait. Bartók Vágjak éneke és Ko­dály Kicsi virágom című da­lának előadásával — e két ze­neköltő közelebb áll egyénisé­géhez — szép, magvas és tisz­ta hangján túl drámai megje­lenítő erejéről, zeneileg is ki­fogástalan felkészültségéről győzte meg hallgatóságát. Köncs Boldizsár zongorajáté­kán érződött a »beugrás« ve­szélye, nem a képesség, hanem a felkészülés hiánya. J. R. AZ ŐSI CIGÄNYDALOKON I történeteken végighúzódik a félelem, a tűztől, viztől, em­berektől. A széltől, amely ki tudja, honnan kerekedik, de felkapja a cigánysátort, be­dönti a putri oldalát, rossz nyavalyát hoz a rajkóra is, dá- déra is. — Maguk kilfeldiek? — néz fel egy ráncos arc; a fáradt test a putri oldalánál kuporog. — Én várom a halált. Ezen a héten már meggyin... Hogy hány éves, nem tudja pontosan. Azt sem, hogy pén­tek van. Csak annyit, hogy délelőtt van, egy az elmúlt sok délelőtt és az eljövő ke­vés közül. Amikor az öregem­ber ráripakodik, hogy asszony létére miért mer megszólítani-Tizennégy család már be­költözött«. egy embert, elhallgat. Mezítlá­bas gyerekek tapossák a feb­ruári sarat, cigarettáért rimán- kodnak, hangosan kiáltozva futnak a gépkocsi mellett. Maróti-telep — Somogysám. son. — Jó lenne elmenni innen. — Be a faluba? — Nem. Egy másik telepre. Látogatóban a 'megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben Közelebb a munkaerő-gazdálkodáshoz Itt az úton nagyon sokan jár­nak. A -kilfeldiek- idegen beszé­de zavarja őket, a fényképe­zőgépek mohó kíváncsiságát megalázónak érzik, és az ide­gen cigaretta sem ér sokat, hi­szen a filteren áteresztett füst még csak meg sem kaparja a bagón edzett torkokat. — A külföldiek látogatásá­nak mi sem örülünk. Mégsem másik telepre akarjuk vinni őket, hanem emberek közé — mondja a tanácselnök. Ez az a szél, amelytől leg­jobban félnek. Valóságos dics­himnuszt költenek akadozó nyelvvel a putri előnyeiről, a rajkók edzettségéről, a jó le­vegőről. Ez a szél pedig év­századokat fújna el. A szél útját nem követi egy külföldi sem. ök a Balatonra igyekeznek, s egy sem fordul vissza a -széljárás- rn/iatt. Aki a telep életét kívülről fi­gyeli, észre sem veszi ezt a szél járást Sőt, azokat sem, akik Somogysámsonban a -szelet vetik-. Községi vezető­ket, pedagógusokat. Nem tud­hatják azt sem, hogy tizen­négy család már betelepült a községbe: hogy sámsoni kom­munisták döngölték a földet, hordták a téglát: építettéle az egyik Bogdán családnak a há­zat. Az elsőt. Ezért a mun­káért nem járt köszönet — mert a falu érthetően félt és ellenkezet —, a köszönet még­is benne van Bogdánék mai életében. Jártam abban a házban, be­széltem azzal is, aki benne la­kik. Hat gyereket neveltek fel ott. És mind a hat dolgo­zik — ha szétszóródott is a család —, két gyereknek Sám­sonban van háza.-Hogy milyen eredményeket érünk el, az több tényezőtől függ. Függ az anyagiaktól, függ a társadalom hozzáállásá­tól, községünk vezetőinek, la­kóinak segítőkészségétől. De nem utolsósorban a segítségre szorulóktól is. Függ attól, hogy az évszázados elmara­dásból ki akarnak-e emelked­ni és milyen ütemben/« — olvashatjuk abban a jelentés­ben, amelyet két éve Bakó Béla helybeli pedagógus ter­A Somogy megyei Ta­nács Végreliajtó Bizottsága 46/1972. (II. 29.) sz. határoza­tával megalapította a Somogy megyei Tanács V. B. Pályavá­lasztási Tanácsadó Intézetét- — olvastuk az -Alapító le­vél-ben, melyet a fölöttes munkaügyi osztály vezetője mutatott meg. Innen Indultunk el a Szántó Imre utca 11. szám alatti intézetbe, ahal Országh Lajosné dr.-ral beszélgettünk a pályaválasztás időszerű kér- léseiről. — Munkánkat a kormány- ítározat értelmében egy év- % el ezelőtt kezdtük. Felada­taink között szerepel az álta- ános iskolákban folyó pálya- ilasztás minőségének javítá- Célunk, hogy már itt, eb- i a korban gyakorlati fo- omként szerepeljen a pá- .választás, az tehát, hogy , ólyen szakemberszükséglet • an Somogybán, hol, milyen • lámákban iskoláznak be v — kezdte a beszélgetést a-*gyei Pályaválasztási Ta- sadó Intézet vezetője, óz intézet szoros kapcsolat- a áll az iskolai pályaválasz- ■: si felelősökkel, akiknek az a.apfokú és továbbképzését a abinettel az intézet szervezi, ietente többször látogatják az ókolákat. Ahogy az iskolák­on pályaválasztási felelősök üködnek, úgy a kormányha- arozat óta a munkahelyeken is ^létrehozták a felelősök há­lózatát. A munkahelyi felelő­sök dolga, hogy segítsék az új dolgozók beilleszkedését. Általában két évig kísérik fi­gyelemmel munkájukat, prob­lémáikat. A somogyi iparba sok paraszti munkaerő kerül, ez gondot okoz a munkahe­lyeknek és a munkavállalók­nak. Hogy minél kisebb le­gyen a zökkenő, hamarabb megtörténjen az átállás, ez a munkahelyi felelősök dolga is, amellett, hogy figyelemmel kísérik a szakmunkásképzést. Számunkra ez a fontos. A ta­nulók sokszor olyan feladatot kapnak az iskolában, amelyet nem célszerű az adott üzem­ben üzemi felelős elvégzi a meg­felelő -korrekciót- az iskola és a munkahely között. — Az általános iskolai pá­lyaválasztásban mik a nehéz­ségek? — A pályaválasztási mun­kára nincsenek előkészítve ál­talában a pedagógusok. Saj­nos, az iskolai pályaválasztási felelős nem kap órakedvez­ményt, így a felkészült, a munka iránt érdeklődő peda­gógus is csak részben tudja ellátni ezt a nagyon fontos feladatot. A februári továbbtanulási lapok kitöltése előtt a tanév őszén, kísérletképpen megpró­báltuk -lecsapolni- a tanulók érdeklődését, hogy mire eljön a ■ tényleges pályaválasztás ideje, határozottabb vélemé­nyük legyen. Mintegy hétezer tanuló adatait dolgoztuk fel, s megállapítottuk, hogy zömé­ben nem éltek a lapon feltün­tetett két továbbtanulási le­hetőség megjelölésével, sokan csak egy szakmát, pályát ír­tak be. Ugyanennek a lapnak a ki­töltése azt a tanulságot is je­lentette, hogy a pedagógusok nem vették komolyan a tanu­lók pályaválasztását A rosz- szul kitöltött lapok erről árul­kodtak. Az osztályfőnök és az iskolai pályaválasztási felelős aláírta a tanulók rosszul ki­töltött jelentkezési lapját is. — Vannak-e megfelelő se­gédanyagok? — A Munkaügyi Miniszté­rium Országos Pályaválasztá­si Intézete 1971-ben megjelen­tette a 168 szakma című két­kötetes munkát, mely bőséges útmutatást ad, hogy a pedagó­gusok fölkelthessék a fiatalok érdeklődését. Négy színes dia­film készült négy szakma is­mertetésére, ebből hármat hasznosan mutathatnak; be a somogyi pedagógusok is. Pá­lyaválasztási magnószalagok­kal is el vagyunk látva. — Ügy tudjuk, a megyében a szakmunkástanulók 10—12 százaléka morzsolódik le ta­nulás közben. Vizsgálták-« — Ilyen munka ellátására még nem vagyunk készek. A 10—12 százalékos lemorzsoló­dásnak bizonyára több oka is van. — A megyei Pályaválasztá­si Tanácsadó Intézetben öt munkatárs dolgozott eddig, hamarosan munkához lát a hatodik is. Milyen kutatómun­kát végeztek a pályaválasztás hatékonyságának fokozására? — Ilyen kutatómunkára, azt hiszem, nem telik. Négyszáz­tíz gyerek fordult hozzánk pá­lyaválasztási problémával 1972-ben. Nem volt minden ide küldött gyerek vizsgálata indokolt, a jó pedagógusmun­ka is elég lett volna több eset­ben. Beszélgetésünkbe meg­próbáltuk -belopni- azt a gon­dolatot is, hogy az intézetben folyó munka véleményünk szerint pszichológiai központú, holott elsősorban — a hálózat megszervezése, beindítása után — tudatváltoztatásra lenne szükség elsősorban a helyes pályaválasztás motiválása ér­dekében. Ez sok helyi ismere­tet igényel, ezért tartjuk sze­rencsésnek a munkaügyi osz­tály utasítását, melyben köte­lem az intézetet a területi munka színvonalának emelé­sére. — A megyei Pályaválasztá­si Tanácsadó Intézet munká­jának hatékonyságával mi sem vagyunk minden szempontból elégedettek — mondta Balogh László, a megyei munkaügyi osztály vezetője. — Azt sze­retnénk munkájukban előtér­be helyezni, hogy feleletet kapjunk kérdéseinkre: például helyes-e az üzemek munka­erő-igénye, az ipari tanulók­nak sikerül-e jól beilleszked­niük a munkahelyi légkörbe. A szülői, tanári szemlélet for­málása, a járási fogadónapok megszervezése hozhatja csak meg az intézet munkájának valódi eredményét — fejezte be beszélgetésünket Balogh László.-Egészségügyi felvilágosítás kell-. jesztett a népfrontbizottság elé. — A tizennégy beköltözött család szép eredmény. Mégse marad üresen a telepen a put­ri, mert folytonos a kintiek szaporodása, és állandó az oda- költőzés is — mondja a ta­nácselnök. Évszázados út — néhány ki­lométer a teleptől a faluig. A közbülső állomás Marót-pusz- ta, pár száz méterre a falutól és a távolabbi teleptől. Egy­Az előkészítő osztály. kori grófi birtok, egykori cse­lédlakásokkal. Ez volt. Ma ren­dezett utcasor, mert a cseléd­soriak kertes családi házakat építettek. Ide is települtek már kintről. Üj ház, frissek a téglák — OTP-kölcsönből épült. A pusztán művelődési ház is működik. Először délelőtt jár­tunk itt. — Kadocsáné — nyújtja a kezét egy pedagógus, és máris fordul vissza gyerekeihez Ki­vétel nélkül cigánygyerekek. Előkészítő osztályt szervezett az iskola. Néhányan most Is­merkednek a magyar nyelvvel. Papírt tépdesnek formára. Tu­lajdonképpen az óvodás évek nélkülözött készségkialakító, iskolára nevelő tevékenységét helyettesítik itt. — Amikor ide kerültek, egé­szen vadak voltak. Minden mozdulatra összerezzentek, összebújtak, minden tekintet csupa riadalom volt. Nyugod­tan beszélhet velük, szeptem­bertől sokat változott mind­egyik — mondja a tanítónő. Énekelnek: -Kis Kata főzi az ebédet...« Ragyog az ar­cuk. A telepi duhaj, vad nóták után örömmel tölti el lelkű­ket a szelíd gyerekdal. Az iskolaigazgató: — Jó, hogy elindult a kép­zésük, mert könnyebb lesz ne­kik az iskolában. Az a tapasz­talatunk ugyanis, hogy az al­sóban rekednek meg a legtöb­ben. A gyerekek között nincs különbségtétel. Már a szülők között is egyre kevésbé ... A tsz-elnök: — öt cigánycsaládot juttat­tunk családi házhoz a faluban. Jót dolgoznak a tsz-ben. Tud­ja, mit mondok, ezekért az emberekért nem kell kiállnom, hanem a többiek szólnak ér­tük. Mert a munka alapján lett becsületük. A közművelődési vezető: — Együttműködési szerző­dést kötött a tanács a tsz-szel és a helybeli áfész-szel a köz­művelődés fenntartására. Eb­ből működtetjük a maróti művelődési házat is. Mozi, tv van, s egyre fontosabbnak érezzük az ismeretterjesztést. Főleg egészségügyi felvilágosí­tó előadásokra gondolunk. Délután a fiatalokkal a mű­velődési házban találkozunk. Bogdán Lajos levélben fordult szerkesztőségünkhöz:-A gondnok nem mindig nyitja ki a művelődési házat, amikor tv-zni szeretnénk. Mű­velődni akarnunk, mert hát mi fiatalok vagyunk. Előttünk áll a világ, miénk a jövő, tetszik érteni?« Horváth János gondnok a legtöbbet tette értük. Felesé­gével még a kisgyerekeket is megmosdatta. Most sem hara­gos, csak rosszul esett a levél. — Ki vágta a kést a mozi­vászonba múltkor? — hangzik a kérdés. Lajos lehajtja á fejét, ö tette, és hogy miért, arra hiá­ba keresi a választ.-Elmegyek a telepről«. Bogdán Marianna: — így nem lehet szórakoz­ni. Több felelősség kellene tő­lünk is. Én egyébként ittha­gyom a telepet... SOKAN ITTHAGYJAK m telepet És sok a maradó is. Az elmenőket nem kísérik a kamerák. A fotók, a filmek főszereplői csaknem mindig az ittmaradók. Pedig a másik -film- talán érdekesebb, s a feliratára oda kívánkozik a sokat tevő tanácselnök, Vida Ferenc, a tsz-elnök Király Ist­ván, á pedagógus népművelő Bakó Béláné, az iskolaigazgató Vörös István és nagyon sok helybeli pedagógus, tanácstag neve is. Akik évszázadokat győznek le szívós türelemmel. Tröszt Tibor Fotó: Gyertyás László Az ifjúsági klubok működési irányelvei A Minisztertanács határoza­ta alapján az Országos Ifjú­ságpolitikai és Oktatási Tanács — a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával és a Magyar Kommunista If jósáéi Szövet­ség központi bizottságával kö­zösen — kiadta az ifjúsági A jövő héten megyénk számos községében mezőgazdasági szakmai filmbemutató A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium közpon- I ti filmvetítő kocsija a jövő heten megyénk több községét I fölkeresi. Február 13-a és 16-a j között eljut például Buzsákra, | Karádra, Baíatonboglárra, Bö- j hönyére, Csurgóra, Somogy- udvarhelyre. A termelőszövetkezeti ta­goknak, állami gazdasági dol­gozóknak és más érdeklődők­nek rendezett mezőgazdasági szakmai filmbemutatókra a mezőgazdasági könyvhónap keretében kerül sor. Minde­nütt a helyileg leginkább ér­dekes témákról szóló filme­ket vetítik. így Baiatonboglá- roo m ■fihiaéfry a szőlő- ós gyümölcstermesztésről meg a mezőgazdaság gépesítéséről. Karádon, Böhönyén és So- mogyudvarhelyen a nagyüze­mi állattenyésztésről és hizla­lásról, Vízváron pedig a zöld­ségtermesztésről és az állat­tenyésztésen belül a hizlalás­ról szóló filmeket vetítenek. A szakmai ismeretterjesz­tésnek ez a formája szorosan kapcsolódik az üzemi szak­munkásképzéshez. A gazdasá­gokban folyó tanfolyamok ok­tatási anyagára épül — mint­egy hasznos kiegészítésként — az a program, melyet a MÉM központi filmvetítő kocsija szolgáltai • jövő héten klubok működésének irányel­veit Az irányélvek egyebek között: hangsúlyozzák: Az ifjúsági klub a haaonló, vagy azonos érdeklődésű fia­talok társas együttlótét, szo­cialista nevelését, művelődé­sét, kulturált szórakozását se­gítő olyan tevékenységi forma, amely programjainak kialakí­tását és azok végrehajtását a klubtagság öntevékenységével és aktív közreműködésével va­lósítja meg. Az ifjúsági klubok tevékeny­ségüket tekintve igen sokré­tűek. Három alapvető típust mégis meg lehet különböztet­ni: általános jellegű, szakirá­nyú és rétegklubot. Az ifjúsági klubot működte­tő szerv feladatait is egyértel­műen tisztázzák az irányelvek. Az ifjúsági klubok működési irányelvei és az irányelvek végrehajtásához segítséget nyújtó útmutató megjelent a Művelődésügyi Közlöny és a . Tanácsok Közlönye valamint a Népművelés című folyóirat 1973. januári számaiban. (MTI) Somogyi Nép/apl 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom