Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-11 / 35. szám
FŰYÓSZENE Kuriózum és érdektelenség EGYÜTT A SZÉLLEL Eta egyedül ültem volna a nézőtéren, akkor is azt mondanám: szép muzsika volt, érdekes és újszerű, tiszta és élményt adó. De hát mi kell a közönségnek? Azt szokták mondani: a zeneértőnek magas rendű művészet, az önmutogató sznoboknak kuriózum. Most mind a kettőt együtt találhatták volna meg. Ezért volt üres a nézőtér? Megszámoltam, hatvanan voltunk mindössze, s csak bérletből 150-et adtak el az évad kezdetén. Tudom, kár keseregni a részvétlenségen. De ha egyszer ilyen tapasztalatok árán se vagyok meggyőződve arról, hogy mindent az állítólagos közöny számlájára kell A Magyar Rézfúvósnégyes működése országosan is, Kaposváron meg kiváltképpen kuriózum. Inhoff Ede, Var ósdi Frigyes, Kovács Attila és Steiner Ferenc úttörő munkára vállalkozott. A szokatlan ösz- szeállítású együttes (két trombita, kért harsona) számára úgyszólván nincs zeneirodalom. Elmélyült kutatómunka eredménye lehet csak, hogy nagyrészt ismeretlen zeneköltők alkotásai — magam sem tudom, átiratai ? feldolgozásai? — szólalhatnak meg, javarészt a reneszánsz, a torony zene időszakából. Izgalmas vállalkozás, s olyan — művek támasztotta — követelmény, amellyel ugyanezen hangszerek művészei csak ritkán találják szembe magukat egy- egy zenekari mű előadásakor. Valentin Haussman és Georg Vintz egy-egy Parti tája, Gottfried Reiche Toronyszonátája a felfedezés örömén túl mintha négyszólamú kórusmünek magas színvonalú megszólaltatására emlékeztettek volna. A rézfúvók e kiegyenlített kórusa, tiszta csengésű hangja felidézte a hasonló stílusú és' hatású müvek korábbi élményeit, s hozzáadta azt, ami e i hangszerek sajátja: a tömör- j i séget, a telített hangzást, az érzelmeket indító szárnyalást. Megvallom, mindez annyira újszerű és megkapó volt számomra, hogy szívesen eltekintek az. est gyengéitől, amelyek, ről leginkább Manfredini két trombitára írt Concertója kapcsán számolhatnék be. Megkapó volt ezzel szemben Loeillet két harsonára komponált Szonátája, amely ő muzikális megszólaltatásán kívül a mesterségbeli tudás is fémjelzett A Zeneiskola Bartók-termétől ezen az estén nemcsak a közönség maradt távol, hanem a beharangozott Sziklay Erika (ének) és Szűcs Lóránt (zongora) is. Az előbbi művészt a tv-ből nemrég megismert kiváló énekes, Sass Szilvia pótolta. Dowland, Bach és Scarlatti egy-egy dalával már a műsor első részében bizonyította nagyszerű adottságait. Bartók Vágjak éneke és Kodály Kicsi virágom című dalának előadásával — e két zeneköltő közelebb áll egyéniségéhez — szép, magvas és tiszta hangján túl drámai megjelenítő erejéről, zeneileg is kifogástalan felkészültségéről győzte meg hallgatóságát. Köncs Boldizsár zongorajátékán érződött a »beugrás« veszélye, nem a képesség, hanem a felkészülés hiánya. J. R. AZ ŐSI CIGÄNYDALOKON I történeteken végighúzódik a félelem, a tűztől, viztől, emberektől. A széltől, amely ki tudja, honnan kerekedik, de felkapja a cigánysátort, bedönti a putri oldalát, rossz nyavalyát hoz a rajkóra is, dá- déra is. — Maguk kilfeldiek? — néz fel egy ráncos arc; a fáradt test a putri oldalánál kuporog. — Én várom a halált. Ezen a héten már meggyin... Hogy hány éves, nem tudja pontosan. Azt sem, hogy péntek van. Csak annyit, hogy délelőtt van, egy az elmúlt sok délelőtt és az eljövő kevés közül. Amikor az öregember ráripakodik, hogy asszony létére miért mer megszólítani-Tizennégy család már beköltözött«. egy embert, elhallgat. Mezítlábas gyerekek tapossák a februári sarat, cigarettáért rimán- kodnak, hangosan kiáltozva futnak a gépkocsi mellett. Maróti-telep — Somogysám. son. — Jó lenne elmenni innen. — Be a faluba? — Nem. Egy másik telepre. Látogatóban a 'megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben Közelebb a munkaerő-gazdálkodáshoz Itt az úton nagyon sokan járnak. A -kilfeldiek- idegen beszéde zavarja őket, a fényképezőgépek mohó kíváncsiságát megalázónak érzik, és az idegen cigaretta sem ér sokat, hiszen a filteren áteresztett füst még csak meg sem kaparja a bagón edzett torkokat. — A külföldiek látogatásának mi sem örülünk. Mégsem másik telepre akarjuk vinni őket, hanem emberek közé — mondja a tanácselnök. Ez az a szél, amelytől legjobban félnek. Valóságos dicshimnuszt költenek akadozó nyelvvel a putri előnyeiről, a rajkók edzettségéről, a jó levegőről. Ez a szél pedig évszázadokat fújna el. A szél útját nem követi egy külföldi sem. ök a Balatonra igyekeznek, s egy sem fordul vissza a -széljárás- rn/iatt. Aki a telep életét kívülről figyeli, észre sem veszi ezt a szél járást Sőt, azokat sem, akik Somogysámsonban a -szelet vetik-. Községi vezetőket, pedagógusokat. Nem tudhatják azt sem, hogy tizennégy család már betelepült a községbe: hogy sámsoni kommunisták döngölték a földet, hordták a téglát: építettéle az egyik Bogdán családnak a házat. Az elsőt. Ezért a munkáért nem járt köszönet — mert a falu érthetően félt és ellenkezet —, a köszönet mégis benne van Bogdánék mai életében. Jártam abban a házban, beszéltem azzal is, aki benne lakik. Hat gyereket neveltek fel ott. És mind a hat dolgozik — ha szétszóródott is a család —, két gyereknek Sámsonban van háza.-Hogy milyen eredményeket érünk el, az több tényezőtől függ. Függ az anyagiaktól, függ a társadalom hozzáállásától, községünk vezetőinek, lakóinak segítőkészségétől. De nem utolsósorban a segítségre szorulóktól is. Függ attól, hogy az évszázados elmaradásból ki akarnak-e emelkedni és milyen ütemben/« — olvashatjuk abban a jelentésben, amelyet két éve Bakó Béla helybeli pedagógus terA Somogy megyei Tanács Végreliajtó Bizottsága 46/1972. (II. 29.) sz. határozatával megalapította a Somogy megyei Tanács V. B. Pályaválasztási Tanácsadó Intézetét- — olvastuk az -Alapító levél-ben, melyet a fölöttes munkaügyi osztály vezetője mutatott meg. Innen Indultunk el a Szántó Imre utca 11. szám alatti intézetbe, ahal Országh Lajosné dr.-ral beszélgettünk a pályaválasztás időszerű kér- léseiről. — Munkánkat a kormány- ítározat értelmében egy év- % el ezelőtt kezdtük. Feladataink között szerepel az álta- ános iskolákban folyó pálya- ilasztás minőségének javítá- Célunk, hogy már itt, eb- i a korban gyakorlati fo- omként szerepeljen a pá- .választás, az tehát, hogy , ólyen szakemberszükséglet • an Somogybán, hol, milyen • lámákban iskoláznak be v — kezdte a beszélgetést a-*gyei Pályaválasztási Ta- sadó Intézet vezetője, óz intézet szoros kapcsolat- a áll az iskolai pályaválasz- ■: si felelősökkel, akiknek az a.apfokú és továbbképzését a abinettel az intézet szervezi, ietente többször látogatják az ókolákat. Ahogy az iskolákon pályaválasztási felelősök üködnek, úgy a kormányha- arozat óta a munkahelyeken is ^létrehozták a felelősök hálózatát. A munkahelyi felelősök dolga, hogy segítsék az új dolgozók beilleszkedését. Általában két évig kísérik figyelemmel munkájukat, problémáikat. A somogyi iparba sok paraszti munkaerő kerül, ez gondot okoz a munkahelyeknek és a munkavállalóknak. Hogy minél kisebb legyen a zökkenő, hamarabb megtörténjen az átállás, ez a munkahelyi felelősök dolga is, amellett, hogy figyelemmel kísérik a szakmunkásképzést. Számunkra ez a fontos. A tanulók sokszor olyan feladatot kapnak az iskolában, amelyet nem célszerű az adott üzemben üzemi felelős elvégzi a megfelelő -korrekciót- az iskola és a munkahely között. — Az általános iskolai pályaválasztásban mik a nehézségek? — A pályaválasztási munkára nincsenek előkészítve általában a pedagógusok. Sajnos, az iskolai pályaválasztási felelős nem kap órakedvezményt, így a felkészült, a munka iránt érdeklődő pedagógus is csak részben tudja ellátni ezt a nagyon fontos feladatot. A februári továbbtanulási lapok kitöltése előtt a tanév őszén, kísérletképpen megpróbáltuk -lecsapolni- a tanulók érdeklődését, hogy mire eljön a ■ tényleges pályaválasztás ideje, határozottabb véleményük legyen. Mintegy hétezer tanuló adatait dolgoztuk fel, s megállapítottuk, hogy zömében nem éltek a lapon feltüntetett két továbbtanulási lehetőség megjelölésével, sokan csak egy szakmát, pályát írtak be. Ugyanennek a lapnak a kitöltése azt a tanulságot is jelentette, hogy a pedagógusok nem vették komolyan a tanulók pályaválasztását A rosz- szul kitöltött lapok erről árulkodtak. Az osztályfőnök és az iskolai pályaválasztási felelős aláírta a tanulók rosszul kitöltött jelentkezési lapját is. — Vannak-e megfelelő segédanyagok? — A Munkaügyi Minisztérium Országos Pályaválasztási Intézete 1971-ben megjelentette a 168 szakma című kétkötetes munkát, mely bőséges útmutatást ad, hogy a pedagógusok fölkelthessék a fiatalok érdeklődését. Négy színes diafilm készült négy szakma ismertetésére, ebből hármat hasznosan mutathatnak; be a somogyi pedagógusok is. Pályaválasztási magnószalagokkal is el vagyunk látva. — Ügy tudjuk, a megyében a szakmunkástanulók 10—12 százaléka morzsolódik le tanulás közben. Vizsgálták-« — Ilyen munka ellátására még nem vagyunk készek. A 10—12 százalékos lemorzsolódásnak bizonyára több oka is van. — A megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben öt munkatárs dolgozott eddig, hamarosan munkához lát a hatodik is. Milyen kutatómunkát végeztek a pályaválasztás hatékonyságának fokozására? — Ilyen kutatómunkára, azt hiszem, nem telik. Négyszáztíz gyerek fordult hozzánk pályaválasztási problémával 1972-ben. Nem volt minden ide küldött gyerek vizsgálata indokolt, a jó pedagógusmunka is elég lett volna több esetben. Beszélgetésünkbe megpróbáltuk -belopni- azt a gondolatot is, hogy az intézetben folyó munka véleményünk szerint pszichológiai központú, holott elsősorban — a hálózat megszervezése, beindítása után — tudatváltoztatásra lenne szükség elsősorban a helyes pályaválasztás motiválása érdekében. Ez sok helyi ismeretet igényel, ezért tartjuk szerencsésnek a munkaügyi osztály utasítását, melyben kötelem az intézetet a területi munka színvonalának emelésére. — A megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkájának hatékonyságával mi sem vagyunk minden szempontból elégedettek — mondta Balogh László, a megyei munkaügyi osztály vezetője. — Azt szeretnénk munkájukban előtérbe helyezni, hogy feleletet kapjunk kérdéseinkre: például helyes-e az üzemek munkaerő-igénye, az ipari tanulóknak sikerül-e jól beilleszkedniük a munkahelyi légkörbe. A szülői, tanári szemlélet formálása, a járási fogadónapok megszervezése hozhatja csak meg az intézet munkájának valódi eredményét — fejezte be beszélgetésünket Balogh László.-Egészségügyi felvilágosítás kell-. jesztett a népfrontbizottság elé. — A tizennégy beköltözött család szép eredmény. Mégse marad üresen a telepen a putri, mert folytonos a kintiek szaporodása, és állandó az oda- költőzés is — mondja a tanácselnök. Évszázados út — néhány kilométer a teleptől a faluig. A közbülső állomás Marót-pusz- ta, pár száz méterre a falutól és a távolabbi teleptől. EgyAz előkészítő osztály. kori grófi birtok, egykori cselédlakásokkal. Ez volt. Ma rendezett utcasor, mert a cselédsoriak kertes családi házakat építettek. Ide is települtek már kintről. Üj ház, frissek a téglák — OTP-kölcsönből épült. A pusztán művelődési ház is működik. Először délelőtt jártunk itt. — Kadocsáné — nyújtja a kezét egy pedagógus, és máris fordul vissza gyerekeihez Kivétel nélkül cigánygyerekek. Előkészítő osztályt szervezett az iskola. Néhányan most Ismerkednek a magyar nyelvvel. Papírt tépdesnek formára. Tulajdonképpen az óvodás évek nélkülözött készségkialakító, iskolára nevelő tevékenységét helyettesítik itt. — Amikor ide kerültek, egészen vadak voltak. Minden mozdulatra összerezzentek, összebújtak, minden tekintet csupa riadalom volt. Nyugodtan beszélhet velük, szeptembertől sokat változott mindegyik — mondja a tanítónő. Énekelnek: -Kis Kata főzi az ebédet...« Ragyog az arcuk. A telepi duhaj, vad nóták után örömmel tölti el lelkűket a szelíd gyerekdal. Az iskolaigazgató: — Jó, hogy elindult a képzésük, mert könnyebb lesz nekik az iskolában. Az a tapasztalatunk ugyanis, hogy az alsóban rekednek meg a legtöbben. A gyerekek között nincs különbségtétel. Már a szülők között is egyre kevésbé ... A tsz-elnök: — öt cigánycsaládot juttattunk családi házhoz a faluban. Jót dolgoznak a tsz-ben. Tudja, mit mondok, ezekért az emberekért nem kell kiállnom, hanem a többiek szólnak értük. Mert a munka alapján lett becsületük. A közművelődési vezető: — Együttműködési szerződést kötött a tanács a tsz-szel és a helybeli áfész-szel a közművelődés fenntartására. Ebből működtetjük a maróti művelődési házat is. Mozi, tv van, s egyre fontosabbnak érezzük az ismeretterjesztést. Főleg egészségügyi felvilágosító előadásokra gondolunk. Délután a fiatalokkal a művelődési házban találkozunk. Bogdán Lajos levélben fordult szerkesztőségünkhöz:-A gondnok nem mindig nyitja ki a művelődési házat, amikor tv-zni szeretnénk. Művelődni akarnunk, mert hát mi fiatalok vagyunk. Előttünk áll a világ, miénk a jövő, tetszik érteni?« Horváth János gondnok a legtöbbet tette értük. Feleségével még a kisgyerekeket is megmosdatta. Most sem haragos, csak rosszul esett a levél. — Ki vágta a kést a mozivászonba múltkor? — hangzik a kérdés. Lajos lehajtja á fejét, ö tette, és hogy miért, arra hiába keresi a választ.-Elmegyek a telepről«. Bogdán Marianna: — így nem lehet szórakozni. Több felelősség kellene tőlünk is. Én egyébként itthagyom a telepet... SOKAN ITTHAGYJAK m telepet És sok a maradó is. Az elmenőket nem kísérik a kamerák. A fotók, a filmek főszereplői csaknem mindig az ittmaradók. Pedig a másik -film- talán érdekesebb, s a feliratára oda kívánkozik a sokat tevő tanácselnök, Vida Ferenc, a tsz-elnök Király István, á pedagógus népművelő Bakó Béláné, az iskolaigazgató Vörös István és nagyon sok helybeli pedagógus, tanácstag neve is. Akik évszázadokat győznek le szívós türelemmel. Tröszt Tibor Fotó: Gyertyás László Az ifjúsági klubok működési irányelvei A Minisztertanács határozata alapján az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács — a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával és a Magyar Kommunista If jósáéi Szövetség központi bizottságával közösen — kiadta az ifjúsági A jövő héten megyénk számos községében mezőgazdasági szakmai filmbemutató A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közpon- I ti filmvetítő kocsija a jövő heten megyénk több községét I fölkeresi. Február 13-a és 16-a j között eljut például Buzsákra, | Karádra, Baíatonboglárra, Bö- j hönyére, Csurgóra, Somogy- udvarhelyre. A termelőszövetkezeti tagoknak, állami gazdasági dolgozóknak és más érdeklődőknek rendezett mezőgazdasági szakmai filmbemutatókra a mezőgazdasági könyvhónap keretében kerül sor. Mindenütt a helyileg leginkább érdekes témákról szóló filmeket vetítik. így Baiatonboglá- roo m ■fihiaéfry a szőlő- ós gyümölcstermesztésről meg a mezőgazdaság gépesítéséről. Karádon, Böhönyén és So- mogyudvarhelyen a nagyüzemi állattenyésztésről és hizlalásról, Vízváron pedig a zöldségtermesztésről és az állattenyésztésen belül a hizlalásról szóló filmeket vetítenek. A szakmai ismeretterjesztésnek ez a formája szorosan kapcsolódik az üzemi szakmunkásképzéshez. A gazdaságokban folyó tanfolyamok oktatási anyagára épül — mintegy hasznos kiegészítésként — az a program, melyet a MÉM központi filmvetítő kocsija szolgáltai • jövő héten klubok működésének irányelveit Az irányélvek egyebek között: hangsúlyozzák: Az ifjúsági klub a haaonló, vagy azonos érdeklődésű fiatalok társas együttlótét, szocialista nevelését, művelődését, kulturált szórakozását segítő olyan tevékenységi forma, amely programjainak kialakítását és azok végrehajtását a klubtagság öntevékenységével és aktív közreműködésével valósítja meg. Az ifjúsági klubok tevékenységüket tekintve igen sokrétűek. Három alapvető típust mégis meg lehet különböztetni: általános jellegű, szakirányú és rétegklubot. Az ifjúsági klubot működtető szerv feladatait is egyértelműen tisztázzák az irányelvek. Az ifjúsági klubok működési irányelvei és az irányelvek végrehajtásához segítséget nyújtó útmutató megjelent a Művelődésügyi Közlöny és a . Tanácsok Közlönye valamint a Népművelés című folyóirat 1973. januári számaiban. (MTI) Somogyi Nép/apl 5
