Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-07 / 31. szám
Di rat a fekete Szervezetünk motorja A végtagok keringési zavarai A tél legdivatosabb színe ismét a fekete. Üjra dominálnak az egyszerű, sima vonalak, csinos kiegészítő garnitúrákkal. Képünkön ezekből a modellekből mutatunk be kettőt. Szobanövények föld nélkül Lakásaink nélkülözhetetlen díszítője a virág. A cserepes szobanövények gondozása a hagyományos módon — a hozzáértésen kívül — nagyon sok időt vesz igénybe. Éppen emiatt terjedt el Európa-szer- te igen gyorsan a »vízkultúrás- virágnevelés. A módszernek az a lényege, "hogy a növényt nem a földbe, hanem mosott kavicsba ültetjük, és így helyezzük el a tápoldatos vízben. A növény ápolása ezáltal sokkal egyszerűbb, és a növény tápanyag- és vízellátása tökéletesebb. A víz párolgásának megfelelően a tápoldatot 2—3 hetenként kell kiegészíteni. Az első alkalommal vízzel, majd tápoldattal. Ez a váltakozó kiegészítés nyolc hétig tartható, akkor új tápoldatot kell készíteni. Ez az eljárás tehát fölöslegessé teszi a naponkénti öntözést. A vízkultúrás növényneveléshez speciális cserepet használunk. Ezek a cserepek különféle méretekben, nagy választékban, ízléses kivitelben kaphatók a vetőmagboltokban és az üveg-porcelán szaküzletekben, valamint a szövetkezeti boltokban. A speciális cserép két részből áll: a tápoldatot tartó edényből és a betétcserépből. A boltokban kapható kerámia vízkultúrás cserepek — modern formájukkal — nemcsak a lakások, hanem a hivatali szobák, kultúrházak, klubok díszítésére is alkalmasak. Nemcsak új növényeket, hanem a jelenleg földben nevelt szobanövényeinket is átültethetjük vízkultúrába. Az áthelyezés általában minden növénynél megvalósítható, de amíg a fiatal növények köny- nvebben viselik el az átültetést, addig a fejlettebbek tavasszal alkalmazkodnak köny- nyebben. Gondosan ügyelni kell arra, hogy az átültetendő növény gyökeréről a földet langyos vízzel tökéletesen lemossuk. A sérült, rohadt gyökereket éles késsel vágjuk le. Ezután a betétcserépbe — apró, de nem éles kavicsokba — beültejtük a növényt. Az üzletekben vásárolt hid- rokultúrás növény mellé papi rtasak ban mellékelnek 10 liter vízhez elegendő tápsót, de tápsó virág nélkül is kapható. A tápoldatot úgy készítsük el, hogy egy csapott mokkáskanál Wopil tápsókeveré- ket 1 liter vízben feloldunk. Ennél erősebb oldatot nem ajánlatos készíteni. A kerámia cserepet félig töltjük tápoldattal, nehogy széndioxidhiány álljon elő. Az újonnan átültetett vízkultúrás növényt világos helyre tesszük, és óvjuk a közvetlen napsütéstől. A vízkultúrás virágnevelésnél is biztosítani kell a növé- i nyék sajátos igényeinek megfelelő világosságot, hőmérsék- I letet, valamint a levegő pára- tartalmát. Ügyelni kell arra is, hogy a tápoldatot tartó edényt, valamint a betétcserép külső oldalát legalább havonként egyszer langyos vízzel kimossuk, megtisztítsuk a cserép falára rakodott műtrágyaféléktől. így elejét vehejtük az esetleges savanyodásnák. Dr. László László A SZÍV szervezetünk óramű pontosságú motorja percenként mintegy 80 ritmikus összehúzódásával tartja fenn a vérkeringést. A vér — ez a folyékony szövet — rugalmas, zárt csőrendszerben, az erekben keringve tölti be életfontosságú feliadatát. Az érrendszer, éppúgy, mint a test más szervrendszere, különböző megbetegedések áldozatául eshet. Az egész érrendszeren kívül megbetsged'hetnek az érrendszer különböző területei, esetleg csak az egyes szerveket ellátó, illetve azt behálózó erek. Most csak a végtagokat ellátó főbb erek kóros elváltozásaival, azok kezelésével, és a baj megelőzésével kívánok foglalkozni. Amíg a végtagokon, ujjakon az üszkösödés jelei nem mutatkoznak, sokszor nem is gondolunk a végtagot ellátó értörzsek keringési zavarára. Pedig a körei kórjelzés sorsdöntő . a végtag szempontjából. Csak a fenyegető veszély idejében történő felismerésekor várható eredményes kezelés. Föl ke1! ismerni a betegséget, mielőtt az u ijalk hegyén megjelenne a fekete folt, vagy az élhált, elfekedett ujj jelezné a súlyos, lappangva fejlődő érbántalmait. Hogv máért éppen aiz ujjakon. elsősorban a lábujjaikon jelentkezik leggyakrabban az üszkösödés, azköny- nven érthető. Ez a vérkeringés közoontjártéi a legtávolabb eső terület, ahol a jó vérellátás feninitemtása igen négy feladat elé állítja az érrendszert. Már csekély érbántalom Esetén is — megfelelő kezelés hiányában — a,z uiiak vérellátása elégtelenné válik. A végtag keringésromlása egyes megbetegedéseknél fokozatosan. lassan következik be. Ilyenkor rendszerint még van idő a megkerülő érhálózat ki'Hakúlásáíra, s a betegség lefolyása kedvezőbb lehet. Lassú, fokozatos keringésromlás leggyakrabban az idősebb korban alakul ki, az általános érelmeszesedés részjelenségeként. Az erek belhár- tyáján meszes foltok keletkeznek, melyek fokozatosain növekedve előbb-utóbb elzárják az ér lumenét. Gyakran a beszűkült érszakrszban a lassult keringés következtében a vér megalvad — thrombus képződik. A folyamat fiatal egyének, elsősorban 20—35 év körüli férfiak érrendszerében is végbemehet, de ilyenkor nem el- meszesedés, hanem az ér bél- hártyájának gyulladásos el! változása az oka. A gyulladt érbelhártya megduzzad, fokozatosan megvastagszik, majd a károsult erfalon felrakodó vér- alvadék teljes elzáródáshoz vezet. Az elváltozás elvétve a felső, rendszerint azonban az 5ls© végtagokon jelentkezik. Oka és kialakulása még ma sem teljesen tisztázott. Mivel a betegek naigy többsége erősen dohányos, valószínű, hogy a niikotánniak és a füstben levő egyéb égéstermékeknek szerepe van a megbetegedés kialakulásában. A tünetek igen jellemzőek. Kezdeti időszakban a beteg azzal a panasszal fordul orvosához, hogy lábujjai zsibbadnak, hidegben elfehérednek, érzéketlenné válnak. A folyamat előrehaladtával mind gyakrabban jelentkezik az időszakos sántítás. A beteg úgy érzi, hogy bizonyos távolság megtétele után lábikrájában, combiamaiban görcsös fájdalom láp fel. Ez olyan erőssé válhat, hogy meg kell állnia. Kis idő eltelte után folytatni tudja útját, de aiz ismét jelentkező heves fájdalom — mely az izamzat vérellátásának nagyfokú elégtelenségét jelzi —, megállásra kényszeríti. A megtett távolság foíko- zatosan csökken, végül már nár lépés megtétele után je- le-rkeznek a kínzó görcsök. A fájdalom ebben a stádiumban már nyui.SB'lomban sem szűnik meg. A beteg fájós végtagiát, szederjes ujjait fogva, felhúzott térdére dőlve nvüszörög álmatlan éjszakáikon át. Cukorbetegségben szenvedő egyéneknél ■ — a cukoranyagcsere zavarához társuló — az érfalelváltozás hasonló tüneteket, majd érelzáródást okoz. Az általános kezelés mellett ilyenkor mindenekelőtt az alapbetegságet kell orvosolni. Minden érbetegség esetén az orvosi utasítások pontos betartása szükséges. A beteg tartsa melegen testét, hideg időben viseljen meleg, hosszú lábnavalót, lehetőleg bélelt, tág, kényelmes cipőt. Övrü leéli a lábat a legcsekélyebb sérüléstől, még a körmöt és a tyúkszemet is a legnagyobb vigyázattad vágja. A bőrt gondosan kell ápolni, naponta lemosni, puha törlővel szárazra dörzsölni. A legkisebb seb keletkezésekor is fokozott gondossággal kell eljárni, steril kötés akaimazásával óvjuk a végtagot a fertőzéstől. A beteg tartsa a lábát a keringés szem. ponjából optimális helyzetben. Jó hatású a napomta két-há- rom alkalommal végzett egyszerű lábtorna. A csip^, u bokaízület hajíítása; a vég Laomziatának megteszíte. szükséges, amely a vénás visz szafolyás javításával a beszű kült artériák áramlását igyek —n'k meggyorsíta"!. Érbetegekueka dohányzás a legszigorúbban tilos! A kifejlődő érbetegség kezelése belgyógyászait! és sebészi lehet. Csak a kettő hatásos együttműködése ered ményezhet javulást. Vannak esetek, amikor a végtag vérellátásának zavara nem fokozatosan, hanem hirtelen, egyik pillanatról a másikra alakul ki. Ilyenkor a szívből vagy az érrendszer más helyéről alvadt vérrög OTTHON íe, a iterii.igcssüe jutva '■z ár belvilái’áit elzárja. A beteget a lehető legrövidebb időn beliül kórházba xell szállítani. A vérrög megakadás! helyének tisztázása után a sebész eltávolítja azt, mielőtt a teljes lábelhaláis kifejlődne. Dr. Szabolcsi Tivadar Szabad idő Ismerkedés a fényképezőgéppel Az élesség beállítása Az objektívek élesre állítása, más szóval a méterbeállítás a következőképpen oldható meg: Fix fókuszú, vagyis állandóan rögzített helyzetű objektív esetén (box gépek) nem kell métert állítani. A pontosabb méterbeállításhoz átmenetet képez a Certi- ria box gép jelképrendszere. Ezzel három helyzet állítható be.Tájkép — jelképnél 8 m-től végtelenig; csoport — jelképnél 2,5 m-től 5 m-ig; személy — jelképnél 1,3 m-től 2 m-ig kapunk éles képet. Az egyszerűbb, nem tükör- reflexes gépeknél (pl. Szme- na, Beirette, Visztek stb.), amelyeken nincs távmérő, becsléssel állítjuk be a távolságot. Kis gyakorlattal, lépéssel kimérve elég pontosan megállapítható a távolság. Távmérős gépeknél a távmérőben elmozdulásos kettős képet látunk, melyet addig állítunk a méterbeállító gyűrűt forgatva, míg a két kép fedi egymást. Vannak olyan távmérős gépek, melyeknél a képnek csadr egy része mozog. Tükörreflexes élességbeállítású gépeken homályos üvegen vagy a homályos üveg közepén levő mérőprizmán (Mess- lupe) a távmérőhöz hasonlóan állítjuk be a felvételt. A méterbeállítás a legtöbb objektívvei kapcsolatban általában 1 méternél kezdődik, de találunk 0,5 m-re, sőt 0,3 m-re beállítható objektívet is. A végtelen jelzés (fekvő nyolcas) többnyire 15, egyes objektí- veknél 25 m-nél nagyobb távolságra vonatkozik. A beállítást jelentősen befolyásolja a fényrekesz-nyílás, mert ettől függ a mélységélesség alakulása. A beállítás előtt nézzük át még egyszer a fényrekesz, a távolság és a mélységélesség összefüggéseit. Tanuljuk meg a mélységélességet beállító gyűrű kezelését. Ha ilyen nincs gépünkön, használjunk táblázatot, gazdálkodjunk okosan a mélységélességgel. W. A. RECEPTEK LEVELES SAJTOSRUDAK 30 deka lisztet 10 deka vajjal, ‘/a csomag sütőporral, 2 LLKLTL GYULA jí A fiú meg a katonák □ Somogyi Néplap 31. Már aznap este, az óvóhelyen, amikor a razziazó nyilasok elmentek, azt mondta egy civil ember: »És ez a szarházi taknyos hogy kalimpál itt nekik! Még a seggén a tojás sárgája, de ő már kalimpál... « Először történt meg, hogy vacsora nélkül maradt. Haragudtak a nyilasokra valami okból a civilek. A kom- \ munistáktól meg az oroszokról \ ki így beszélt, ki úgy, de 1 a \ nyilasokra majd mindnyájan \ haragudtak. \ Nem értette, miért kell úgy * rájuk haragudni. Bakancsot is adtak, meleg lajbit, oldalzsákot, mindent. Megragadt benne, amit a szivacsos orrú testvér mondott, hogy a nyilas előbbvaló, mint a a katona, mert az nemcsak a J háborúban katona, és nemcsak Ja fronton. Komolyan íoglalko- J zott azzal a gondolattal, hogy J felnőtt korában majd inkább J nyilasnak áll be, ha egyszer * az az előbbvaló. Lehetséges, akkorra már a civilek sem haragszanak ügy rájuk. Otthon, a faluban nem haragudtak így a nyilasokra. Igaz, csak az útkaparó jár karszalaggal vagy két hét óta, meg a terménybegyűjtő futu- rás. Azaz lehet: Kiskorecz is, \'a kocsmáros, nem látta mos* tanában. Régebben nem volt karjza- lagja Kiskorecznek; hozott ő szódavizet a kocsmából, emlékezne rá. Bár hozzájuk húzhatott, mert ki volt akasztva egy nyomtatott tábla a pult fölé: Zsidót nem szolgálunk ki! Híre volt ennek a faluban: hogy nem szégyenli magát a matyó, Tériké után beleült a készbe. Most igazán nem bukik bele a kocsma, ha zsidót nem szolgál ki. Elsétált néha a nyilas székház előtt. Levakarták azóta a vörös betűs írást a falról, de így is olvasható volt a vakarás nyomán, hogy »Halál Szálasira!« — biztosan nem ők írták azt ki. A civilek írhatták ki. Minek vakarnák le különben, ha ők írták volna oda. Figyelte, nem jön-e a szivacsos orrú; szeretett volna még kérni tőle ezt, azt. Légkivált derékszíját. De volt abban a raktárban minden. A múltkor szégyellte mondani. de most már elmondaná, hogy próbálta már ő azt a lányokkal. No, nem Rozikával, az biztos. A csordás lányával játszott vagy két esztendeje a juh- akolnál. Egy osztállyal feljebb jár ez a lány, és eggyel talán vissza is maradt, hozzá képest nagylány; különösen azóta nőtt nagyot. Nem volt akkor nála a bolti kardja, csak valamilyen fából szerkesztett kard. Megmondta a lánynak, hogy ő csak olyat játszik, amiben katona lehet. — Jó, akkor játszunk bú- csúzkodót — egyezett bele a lány. — Te mész a háborúba, én meg a szeretőd vagyok. Másképp gondolta ő a játékkatonaságot, nem tetszett neki a szeretősdi. Észrevette rajta a lány a kelletlenkedést. — Csak játszásból vagyok a szeretőd, nem igazándiból, te kis buta! És búcsúzkodunk este a kapu alatt, most téged Sanyinak hívnak. Játszásból. A juhakol ajtaja volt a kapu, s a lány néki vetette a hátát az ajtófélnek. — Te kezded. Mindig a fiú kezdi. De neki nem jutott eszébe semmi, mit mondanak ilyenkor a szeretőjüknek a katonák. — Nem muszáj igazából megcsókolná — súgta a lány. — Csak tegyél úgy, mintha ... Így, így! S kezdte a maga szerepét, sírós játékhangon: — Jaaaj, Istenemistenem, énédesiste- ne-eeem... Mi lesz énvelem ííígy! Sanyi, Sanyikááám. .. Itt hagyd engeeem, mindég csak itt hagyoool. . . Várhatom a levelet. egész álló nap várha- tooom ... Itt hagyol árván en- gemeeet! Tudom én, hogy el kell menniii... de borzasztó, borzasztóóó... S hirtelen súgva: — Ej, hát még ezt se tudod? A fiúnak babrálni kell. — Mit babráljak? — Ej, de kis buta vagy! — Megfogta a kezét, leigazitotta a csupasz testéhez. Aztán megint, sírósan: — Jaaaj... Sanyikááám, te mindég csak elmégy, én meg itt maradok ár- vááán... Ez a rohadt hábo- rúúú ... sose lesz vége ... ssz ... juj! — Fáj? — Dehogyis, a lánynak így kell. — S az előbbi hangon: — Aztán tudod-eee, írjál, tu-j) dod-eee... A lapodat olvas-, sam legalább, mert én... sssz ... juj! — És én? Én mit mondok? — Te semmit. A fiú nem mond semmit, csak babrál. Ej, hát nem jó. — Megfogta, s eligazította a kezét. — Ssz ... juj! Borzasztó ez, hát mikori lesz ennek végeee . . . Hát sose lesz ennek végeee. .. sssz. .. juj ... Nem akarta mondani a lánynak, hogy ez nem olyan jó játék, játsszanak mást. Bármilyen más játéknál megmondta volna, ha nem jó, de — maga sem tudta, miért — ennél nem akarta mondani. Végre jött két , bátyus asz- szony a gyalogúton, a réten keresztül, s abba kellett hagyniuk. Azóta sem játszott búcsúz- kodót. Rozikával nem is lehetne1 Ilyesmit játszani. »Az kéne még, hogy kutaszkodjak, majd, a kezemre csapna egy akko-f rät!« — gondolta valamilyent büszkeséggel. ' Nem látta a tuskófejü nyi-J last a pártháznál. Csak pár? nap múlva találkozott vele] megint. ; Egy mellékutcán csatangolt, s arra lett figyelmes, hogyi nagy a nyüzsgés valami alag-| sori üzlet lejárója körül. To-i lakszik a népség lefelé is, föl- < felé is. De aki följelé jön, az| mind cipel valamit. (Folytatjuk) késhegynyi sóval és kevés vízzel jó rétestésztává dolgozzuk, aztán nyújtjuk. A kinyújtott tésztát tojással megkenjük, és 25 deka reszelt parmezán- vagy kemény magyar ementálisajttal behintjük és összehajtjuk. A tésztát újra nyújtjuk, 5—6-szor ismételjük. Legvégül ujjnyi vastak rudakat formálunk, s ezeket tojással megkenve, sóval és sajttal bőven behintjük. Közepes sárgára sütjük. ÉDES POGÁCSA 80 deka lisztet 25 deka vajjal, 2 tojássárgájával, Va csomag sütőporral, 10 deka cukorral, késhegynyi sóval, késsel jól eldolgozzuk, és 5—6- szor vékonyra nyújtjuk, s minden alkalommal egész gyenge lisztezéssel többszörösen hajtogatjuk. Végül fél ujjnyi vastagra nyújtjuk és közepes pogácsaszaggatóval kiszúrjuk. Zsírozott tepsibe téve tojássárgájával erősen megkenjük, kevés nagy szemű kristálycukorral megszórjuk, s közepükbe egy kis gyümölcsvillával beleszúrunk, forró sütőben szép pirosra sütjük. BURGONYÁS patkók 8 nagyobb burgonyát forrón áttörünk, t/3 csomag sütőporral, egy kevés sóval és 1—2 kanál liszttel lágy tésztává gyúrunk. A tésztából körülbelül 8 cm hosszú, kisujjnyi vastag rudacskákat sodrunk, s ezeket patkó alakúra meghajlítva, lapos kanálon forró zsírba teve szép barnára sütjük. A patkókat még forrón, 30 deka porcukor és 1 csomag vaníliás cukor keverékében meghera- pergetjük. Mielőtt azonban sütni kezdenénk a tésztát, tegyünk próbát, mert némelyik burgonyafajta lágyít.
