Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-06 / 30. szám

Bonn Washingtonhoz igazodik ! Bécsi konzultáció Nyuhgat-Né- wetarszág még nem tekinti megérettnek a feltételeket ah­hoz, hogy dip­lomáciai kap­csolatokra lép­jen a Vietnami Demokratikus Köztársasággal — közölte hét­fő esti rádióin­terjújában Kari Moersch . külügyi állam­titkár. Magyarázatnak azt mondotta, meg kell várni a helyzet . to­vábbi alakú- t"~í3s­lását. Az államtit- kár szavaiból * • kitűnt, hogy Bonn az Egye­sült Államok- A katonai vég hoz igazodik, Saigonban a T Washington fjedig szeretné, ha a nyugatnémetek megvár­nának kapcsolataik rendezésé­vel.' Végül közölte, hogy a Dél­vietnami Ideiglenes Forradal- , mi Kormánnyal az NSZK semmiféle kapcsolatot nem 1 akar teremteni, hanem arra vár, hogy a DIFK és a saigo- ni kormány közösen tisztázza j Dél-Yietnam politikai jövőjét. SAIGON Saigonból Hanoiba érkezett hétfőn Brian McCauley ame­rikai tengernagy, aki a VDK felségvizein elhelyezett ame­rikai aknák hatástalanítását Szerda előtt nem várható plenáris ülés yes bizottság két VDK-tisztje an Son Nhut repülőtéren. (Telefotó: AP—MTI—KS) dóm Szihanukot, a Kambod­zsai Nemzeti Egység Front ve­zetőjét, s a testvéri szolidari­tás szellemében szívélyes esz­mecserét folytatott vele. Szerda előtt nem várható plenáris ülés Bécsben — je­lentették ki vasárnap este az európai haderőcsökkentési megbeszélésekkel kapcsolat­ban álló nyugati diplomaták. A két- és többoldalú kon­zultációk egész sora bonyoló­dott' le tegnap Bécsben az eu­rópai haderők és fegyverzet csökkentésének témájáról. Dél­előtt »NATO-plénum« volt, délután a szocialista országok küldöttségei vettek részt sok­oldalú egyeztetésen. A szovjet küldöttség körei­ből szerzett értesülés szerint az előzetes megbeszélések minden vonalon normális me­derben haladnak. Ugyanezek a körök nem tartják kevésbé fontosnak a két- és többoldalú konzultációkat, mint a plená­ris ülést, amelyre a hét köze­pén vagy második felében ke­rülhet sor. A január 31-e óta tartó kon­zultáció továbbra is szervezé­si és eljárási kérdésekkel fog­lalkozik — így a megbeszélé­sek részvevőinek, az elnöki tisztség betöltésének, az ülések gyakoriságának, a viták anya­ga nyilvánosságra hozatalának problémáival. Az elsőrendű megoldandó kérdés azonban: milyen — teljes jogú vagy megfigyelői státust — kapja­nak a konzultációkon olyan országok, mint Bulgária, Dá­nia, Görögország, Norvégia, Olaszország, Románia és Tö­rökország, valamint hogy be­kapcsolódhatnak-e a megbe­szélésekbe azok az európai semleges, illetve el nem köte­lezett államok, amelyek érde­keltek az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkenté­sében. A Bécsben tartózkodó dele­gációk szóvivői ismételten ki­fejezték azt a meggyőződésü­két, hogy a sajtó egy részének borúlátó és türelmetlen hang­vétele a konzultációkkal kap­csolatban indokolatlan. Ami a hétfői osztrák lapo­kat illeti, figyelemreméltó, hogy mind a Die Presse, mind a Wiener Zeitung idézi a szombati Népszabadságnak a bécsi konzultációval foglalko­zó kommentárját, kiemeli an­nak a számszerű haderőcsök­kentésnek és a NATO-támasz- pontok közötti összefüggést megvilágító részét, valamint a nyugati hatalmak köreiben uralkodó bizonytalanságra vo­natkozó megállapításait. Nagyszabású tisztogatási kampány kezdődött Egyiptomban kényszernyugdíjazzák az újságírókat i-rányftja majd. Repülőgépe —1 amelyen rajta kívül még 14 amerikai tiszt utazott — visz- szafelé a négyoldalú katonai vegyesbizottság VDK-tagoza- tának újabb csoportját szál­lítja a dél-vietnami fővárosba. Az amerikai tisztek előrelát­hatólag Hanoiban vagy Haip- homgban találkoznak a VDK magas rangú képviselőivel, hogy megtárgyaljak az aknát- fanítá&i tervezet menetrend­et. HANOI Nguyen Duy Trinh, a de­mokratikus Vietnam minisz­terelnök-helyettese és külügy­minisztere vasárnap felkereste a Hanoiiban tartózkodó Noro­Szadat eiLnök múlt heti par­lamenti beszéde után nagysza­bású tisztogatási kampány kezdődött Egyiptomban az úgynevezett politikai elhajlók ellen. A tavalyi és az idei diáikmegrnozdulásak tapaszta­latait összegezve Szadat kije­lentette, hogy fegyelmi és bí­rói eljárást kell indítani mind. azok ellen, akik közvetlen vagy közvetett módon, sza­vaikba» vagy tetteikben eltér­tek a hivatalos politikai irány, vonaltól. Ilyen személyek nem maradhatnak felelős állami, politikai vagy gazdasági posz­tokon. Az Arab Szocialista Unió fe­gyelmi testületé szombati ülé­sén hatvannégy újságírót, írót, szakszervezeti tisztségviselőt fosztott meg ASZU-tagságától. Az ASZU-ból való kizárás szükségszerűen együttjár a tá­jékoztatási szerveknél, ti szak- szervezetekben, a vállalati igazgatóságokban, az ÄSZU- és más politikai szervezetek­ben viselt tisztségek elveszté­sével, mert ezek betöltésének előfeltétele az aktív ASZU- tagság. A fegyelmi határozatok túl­nyomó része a sajtó, a rádió és a televízió munkatársait, szerkesztőit érinti. Az ASZU­tagságuktól és egyben állásuk­tól megfosztott újságírókat kiényszernyugdíjazzák. A döntés indoklása kiemeli, hogy a listán szereplő hatvan­négy személy nem teljesítette politikai kötelezettségeit, eltá­volodott a hivatalos politikai irányvonaltól, s károkat oko­zott a nemzeti egvség ügyének. A fegyelmi eljárástól füg­getlenül továbbra is letartóz­tatásban van 121 egyetemi hallgató és 21 egyéb foglalko­zású állampolgár, aki ellen a legutóbbi diákmegmozdulá- soikban való részvétel miatt in­dított vizsgálatot az ügyészség. Franciaország Ujabh prognózis a választási kampány kimeneteléről Francia politikai körökben nagy feltűnést keltett a Point című hetilapnak az a jelenté­se, amely szerint a belügymi­nisztérium központi számító­gépe — a megyei prefektusok bizalmas jelentései alapján összegezve a helyi tendenciá­kat — a következő prognózist állította fel a nemzetgyűlési választások kimeneteléről: a kormánykoalíció az új nem­zetgyűlésiben csak 223 képvi­selővel rendelkezik majd (UDR: 150, köztársasági füg­getlenek: 51, CDP: 22), a bal­oldali képviselők száma 224-re emelkedik (91 kommunista. 133 szocialista és baloldali ra­dikális képviselő), a -reforme­rek- pedig 33 mandátumot szereznek. Ezenkívül 8 párton- kívüli képviselő is bekerül a nerfczetgyűlósibe. A hétfői lapok kommentár­jaikban hangsúlyozzák: ez a prognózis mindenesetre meg­erősíti , azt az egyre gyakrab­ban hangoztatott véleményt, hogy a választásokon a jelen­legi kormánykoalíció elveszíti eddigi abszolút többségét a nemzetgyűlésben, és csak a centrista »-reformerekre« tá­maszkodva foiytaithaitja tovább a kormányzásit. Nemzetközi értekezlet kezdődött Új-Delhiken Üj-Delhiben hétfőn nem­zetközi értekezlet kezdődött, amelynek részvevői az ázsiai országok társadalmi, gazdasá­gi és kulturális problémáit vi­tatják meg. A konferencián 20 állam — közöttük a Szovjet­unió — küldöttsége vesz részt. 'Venkata Giri indiai köztár­sasági elnök rövid megnyitó beszedőben méltatta az ázsiai népeknek a gyarmati elnyomás ellen vívott hosszú és kitartó harcát. Kurt Waldheim,m ENSZ-fő- tiiíkár, aki az indiai kormány meghívására hivatalos látoga­táson Űj -Delhiben tartózkodik, ugyancsak üdvözölte az érte­kezlet részvevőit. A nemzetközi konferencia I február 8-ig tart. » Lines hangulat Alabamában Az ■ Alabama állambeli Tus­késéé néger polgármester rendkívüli állapotot hirdetett ki és kijárási tilalmat rendelt dl városában, ahol a gyilkos­ságok és más erőszakos cse­lekmények következtében »fe­hér közösség kezébe akarta venni a törvénykezés jogát«. A négerellenes lüicshangűLat megfékezésére a polgármester kérésére Wallace alabamai kormányzó mintegy száz szö­vetségi katonát, majd további száz nemzeti gárdistát küldött a városiba. Indira Gandhi átalakította kormányát Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök vasárnap átalakí­totta kormányát. Az átalakí­tás elsősorban a kormány ki­bővítését jelenti. A miniszter- elnök három űj minisztert, egy álüamminásztert és nyolc mániszterhelyettesit nevezett ki, ezzel a minisztertanács tag­jainak számát az eddigi 49-ről 61-re emelte. A kabinet tag­jainak száma 13-ról 17-re emelkedett. Véres vasárnap Belfastban A véres szombat éjszaka után számos áldozatot köve­telő vasárnap köszöntött áz északír fővárosra. A még hét­fő 'hajnalban is folytatódó fegyveres összecsapásokban vasárnap reggeltől a tűzharc­ban tizen vesztették életüket, és több 'mint huszonötén meg­sebesültek. Az angol katonák egyetlen- összecsapásban az il­legális Ír Köztársasági Hadse­reg hat tagját lőtték le. Zainjaívin Hamburgban Leonyid Zamjatyin (balról), a TASZSZ vezérigazgatója Hamburgba érkezett. A repülőtéren Gerhard Weber, . az NSZK—Szovjet Baráti Társaság elnöke fogadta. (Telefotó: UPI—MTI—KS) A tárgyalás is osztályban Január 27-e fontos dá­tum az egész emberiség tör­ténetében. A vietnami tűzszü­netről és a béke helyreállítá­sáról szóló megállapodás alá­írásával földünk legveszélye­sebb tűzfészkének kioltása kezdődött meg. Persze, ha el is hallgattak a fegyverek, a béke még roppant ' ingatag Dél-Viet- namban. Idonkína más orszá­gaiban, Kambodzsában, Laoszban is robbannak még a bombák, kelepeinek a gép­puskák. És mégis, a világ helyze­te más, jobb, biztatóbb, mint volt a vietnami fegyverszü­net létrejötte előtt. A nemzetközi helyzet eny­hülésének folyamata nem a Távol-Keleten kezdődött. Az utóbbi két esztendőben Euró­pában is történelmi jelentősé­gű erőátcsoportosulás megy végbe. Az NSZK jóváhagyta a Szovjetunióval és Lengyel- országgal kötött szerződéseit, amelyekben lemond a vitás kérdések erőszakkal történő megoldásáról, a revansizmus politikájáról és tudomásul ve­szi a II, világháború után ki­alakult határokat, a Német Demokratikus Köztársaság önálló állami létét. Létrejött a két Németország egyezmé­nye, a Nyugat-Berlinnel kap­csolatos négyhatalmi megál­lapodás és Helsinkiben meg­kezdődött az európai bizton­sági értekezlet sokoldalú elő­készítése. A Közel-Keleten, ha egy­előre nem is sikerült felszá­molni a tűzfészket, tűzszünet van, s egyre több erőfeszítés történik annak érdekében, hogy az arab népek igazságos és jogos ügyét politikai úton megoldják, az agresszort visszavonulásra késztessék. Az irnperializmus egy jó évvel ezelőtt vereséget szen­vedett a Hindusztáni-félsziget térségében is, kénytelen volt beletörődni abba, hogy Ben- gália 70 milliós népe a nem­zeti és állami függetlenség útjára lépjen. Ebbe a világképbe különö­sen fontos láncszemként il­leszkednek a szovjet—ameri­kai tárgyalások. A Szovjet­unió a mai világ realitásai­nak legalább részleges felis­merésére kényszerítette a legnagyobb imperialista ha­talmat, amely — a tőkés vi­lág osztályigényei érdekében — nem is olyan régen még a »nemzetközi csendőr« sze­repében tetszelgett. Az Egye­sült Államok elnöke Moszk­vában kénytelen volt aláírni azokat az okmányokat, ame­lyekben n a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatok egyetlen alapjául a békés egymás mellett élés elveit is­meri el. Jóváhagyta a rakétaelhárí­tó rendszerek kiépítését és a hadászati támadó fegyverek fejlesztését korlátozó szerző­déseket is. Az utolsó évtized- , ben valóságos »nemzedékvál­tás« ment végbe a földi in­terkontinentális ballisztikus rakéták, a tengeralattjárók és a bombázógépek területén. A támadó rakétafegyverek mind tökéletesebbé, egyre se- bezhetetlenebbé váltak és sor került az ellenrakétarendsze­rek létrehozására is. A fegy­verkezési hajsza minden ed­diginél költségesebbé vált. (Csupán az amerikai Safe­guard elhárító rakétarendszer felállításának költségeit 50 milliárd dollárra becsülik.) Márpedig a . stratégiai fegy­verrendszerek továbbfejlesz­tésének láncreakciója — mind veszélyessége, mind pe­dig költségkihatása miatt — rendkívül súlyos következ­ményekkel járna az Egyesült Államok számára is. Az amerikaiakat a Szov­jetunióval való . viszony, ren­dezésére kényszeríti a gazda­sági szükségszerűség is. Az amerikai monopol tőkések ugyanis joggal tartanak at­tól, hogy ha gazdaságukat to­vább terhelik a legmoder­nebb fegyverfajtákkal járó, egyre fantasztikusabb méretű költségek, akkor egyre kevés­bé lesznek képesek tartani a versenyt a világpiacon azok­kal a tőkés hatalmakkal és csoportosulásokkal (Japán, Nyugat-Németország, Közös Piac stb.), amelyeket az ibe.- méretű katonai kiadások nem terhelnek. Az amerikai szak­értők azt is számba veszik, hogy 20—30 évfen belül az Egyesült Államok gazdaságá­ban fellépő energiahiányt, a jelek, szerint, csak a szibériai gáz- 'és olajlelőhelyek segít­ségével tudják leküzdeni. Mindez tükrözi, hogy az erőviszonyokban olyan válto­zás ment és megy végbe, amely egyre inkább lehetet­lenné teszi, hogy az imperia­lizmus az erőpolitika nyelv beszéljen, a háborús szak dék szélén táncoló politikáját kényszerítse a világra, új vi­lágháborút robbantson ki, sü az is egyre kilátástalanabb:: válik számára, hogy győze­lemmel kecsegtető helyi há­borúba fogjon. Mind reáli­sabb célkitűzés, hogy a szo­cialista országok, mindenek­előtt a Szovjetunió, az impe­rialista hatalmak kezéből ki Üssék az agresszió, a háború fegyverét, mint a nemzetközi problémák eldöntésének esz­közét. A Szovjetunió az SZKF XXIV. kongresszusán dolgozó ki azt a hatásos és eredmé­nyes politikát, amely előirá­nyozza, hogy egyidejűleg és egymással rugalmasan kom­binálva kell folytatni az im­perializmus elleni harcot és a békés egymás mellett élés politikáját. Az imperializ­mussal való fegyveres kon­frontáció — amelyet a szocia­lista országok sohasem keres tek, csak rájuk kényszerítet­ték -— nem az egyetlen for mája a nemzetközi osztály- harcnak. A békés egymé- mellett élés elvének alkalma­zása, a tárgyalásos egyezmé nyelt, a megállapodások, ha a béke megerősítését, a szocia­lizmus világpozíciójának megszilárdítását, az imperia lizmus agresszív köreinek ve reSégét és visszaszorítását se­gítik elő, az osztályhar ugyancsak szerves részét ké­pezik. Márpedig a politikai döntés kikényszerítésében él­éit győzelem nem kevesebb feszültséget, bátorságot, kö­vetkezetességet igényel, mint a harc mezején vívott küzde­lem. Csak kevesebb áldozat­tal jár. És ha elvi alku nél­kül lehetséges, a kommunis­ták mindig is céljaiknak a kisebb áldozattal történő megvalósítása mellett van­nak. Nem táplálunk persze sem­miféle illúziót atekintetben, hogy az imperializmus termé­szete és alapvető törekvései megváltoztak volna. A két társadalmi rendszerhez tarto­zó országok között még a leg­jobb államközi kapcsolatok esetén is folytatódni fog a« elvi-ideológiai harc. Elkerü' hetetlen közöttük a verser-- a különböző területeken: gazdaságban, a tudományba- a technikában. Különfélédén pen fogják megítélni a vilá- eseményeket is, amelyek e1 kerülhetetlenül politikai né­zeteltéréseket és ellentéteké* idéznek majd elő a jövőben is. A vHag képe a béke és a társadalmi haladás javára változik. Annál fontosabb, hogy szorosabbra zárjuk e változást kikérvszeritő leg­főbb erő: a szocialista orszá­gok sorait. Ez a biztosítéka további előrehaladásunknak s. Annál nagyobb felelősség hárul most a kínai vezetők­re, hogy hajlandók^? végre alárendelni nagyhatalmi na­cionalista törekvéseiket a kö­zös ügynek, az internaciona­lista erőfeszítéseknek, az im­perializmus agresszív körei­vel szemben. Az idő a feszültség fel­számolásáért küzdő erők ia- várá dolgozik. Azok javára, akik ezt az irányvonalat tá­mogatják, és azok ellep, akik kívülmaradnak e harcon. Várnai Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom