Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-27 / 48. szám

Társadalmi ellenőrök tapasztalataiból Talponálló az élelmiszerboltban Súlycsonkítás és helytelen számolás — Nevetséges bírságok Ez is bekerül az ellenőri j választék gyakoribb ellenőr- naplóba, s az is, hogy a fiatal, zésére is. saatkképzetlen eladó a próba- Ezért a Dömperben, a Tán- vásár lásnál helytelenül szá- csics Mihály utcában lévő mólt, három tételnél 28 fillér- 360-as ónkiszolgáló boltban rel csapta be az ellenőröket, s nemcsak a számolást, mérést, a mérlegeket dobozokkal ta- hainem a választékot is ellen- cár bák el. őrizték. Az élelmiszer-kiskereske- I Rendben _ találtak mindent, delmi vállalat 319-es számú I s olyan választékot heiv.es- | boltjában azt tapasztalták az áruból, tejtermékből és min- , ellenőrök, hogv tévesen szá- j óén szükséges élelmiszerből. moll — 48 fillérrel többet háztartási cikkből, mely a ! kért az árukért — az eladó, belvárosban is megfelelő len­__ Eltakarjak a mérlegeket. — Nem ellenőrzik kellően a tanulók számolását, gyakori a tévedés, megengedik az élel- rmszerüzletekben az italozást. Ilyen és hasonló problémá­kat mondtak el nemrég tar­tott tanácskozásokon a szak­szervezeti kereskedelmi tár­sadalmi ellenőrök. Tavaly ész­lelték ezeket. Arra voltunk kí­váncsiak, változott-e a hely­zet. s ezért elmentünk néhány üzletbe Csokona Jenővel és feleségével, akik mór hosszú ; .Amikor erről jegyzőkönyvet | ne. Általános vaimunkássztrájk ÖlVLN tVE TÖRTÉNT évek óta végzik ez.t a társa­dalmi munkát. Egy üveg bír + egy üveg szóda Vége a délelőtti műszaknak a Pamuitfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában. A busz indulása előtt sokan a gyár­nál lévő 355-ös számú élelmi- saenbolKrt keresik föl. — Három üveg sört ke­rék ... — í&y üveg bort, meg. egy szódáit, s ha lehet poha­raikéit is .. . Az üzletben jól látható he­lyien kifüggesztve a felirat, bogy szeszes italt a helyiség­ben fogyasztaná tilö6, ez azon­ban jó néhány embert nem zavar. A fainak, az oszlopnak vagy a pultnak támaszkodva unogaAnak, eleresztve fülük rruettett as eladók többszöri íi- gyeimesatetését is, hogy ne szegjék meg a tömi mat. Végül is — amikor ezt «sóvá tettük — ae úéietvenetó erélyes fel- szdtetáaara abbahagyták. J-íedek .írod »fel­vettek föl, az eladó Margit igazolványát c- va juttatta kifejezésre i áborodását". Lehet, hogy neki nem sok I eiz az összeg, de ha azt néz- I zük, hogy ebben a Ságvári la- j kótelepen levő üzletben na­ponta több száz vevő is még- fordul. ailckor bizony az ilyen kis tévedések íelentős össze­get tesznek ló! Pontos méri«!, wmolás — megfelelő vaiasztek A vállalat kaposvári 349-es számú üzletében a mérést é;. a számolást is pontosnak ta- I láttáik az ellenőrök. Itt zöld­séget is árulnak, ezért ellen­Tizenkét feljelentés Az SEMT kereskedelmi tár­sadalmi ellenőrei ebben az évben tizenkét szabálysértési följelentést tettek. Az a ta­pasztalat, hogy a vidéki üzle- ‘ekben, élalmis. .«-boltokban, v endéglökben is nagyonb gondot kellene fordítani a rendszeres belső ellenőrzésié. Taboo az áfész küár.d'ázá- >an az eladó né.?'’ tét el vá- étakor *'.70 A? ?• 1-áro* sította meg a vevői, illetve az ellenőröket. Nagyatádon az ‘■•=sz Kancsó bisztrójában két ’-'eci ko'valknál 1.40 forint- <»' csapták be a vendége’. Az j áfész marcali' 2-es számú kié­vé» 4 «-»lő(ében 1.80 forinttal tak bérjavításért igazgatósá­gukhoz ...« Egy későbbi tudósítás a mis­kolci vasasok 60 százalékos bérkövetelését ismerteti, és összehasonlítja a béreket az egyre növekvő árakkal. A sztrájkmozgalmak olyan mértékben szélesedtek a vasa­sok között, hogy 1923. február 27-én általános vasipari sztráj­kot hirdettek, amely március 24-ig tartott. A sztrájkhoz, mint ahogy ezt a »Dokumen­tumok a magyar forradalmi be- ! munkásmozgalom történeté­ből« című kötetből megtudjuk, más szakmák is csatlakoztak. A tőkések a munkások bérhar­caira kizárással válaszoltak. Mintegy 60 ezer munkást bo­csátottak el. A sztrájk a Ma­gyar Vasművek és Gépgyárak ról szóló beszámolójában a I Országos Egyesületének a bér- többi között így írt: »Buda- j emelésre vonatkozó ígéretével pestről jelentik: a vasipari j őrt véget. munkások bérmozgalma váltó- ! Ezrek és tízezrek csatlakoz- zatlanul folyik tovább. A j tak a vasasok példamutató munkások üzemenként fordul- I harcához. Nyomdászok, faipa­ötven esztendővel ezelőtt, 1923-ban, a magyar munkás- osztály helyzete a Horthv-ter- ror nehéz gazdasági körülmé­nyei között egyre súlyosabbá, elkeserítőbbé vált. A vasmun­kások sorra letették a munkát, hogy ezzel is intézkedésekre kényszerítsék a tőkéseket. Már az év elején a Siemens— Schuckert kőbányai kábel- , gyárban sztrájkba léptek a munkások, azután a Hercz-fé- ; le motorgyárban, majd a Ma­gyar Elektrotechnikai Gyár­ban és a Ganz Villamossági | Részvénytársaságnál is szüntették a munkát a vasa­sok. Harcuk egyre terebélyese­dett és a bécsi Magyar Újság | ' január végén az albertfalvai repülőgépgyár vasmunkásai Trevira Mosonmagyaróvárról ötmillió a mérleg egyik oldalán Első helyen a csoportos clet- és balesetbiztosítás Gyakran érák az embert vá- Isítjáik hétvégi házukat, Bala- L-aitfian meglepetések, agy bal- j tori-parti nyaralójukat. Csak eset, eey etóre nem látható | az a ház biztosítható azonban, —' '' amelynek ötvenméteres kör­zetében állandó lakóház talál­ható. Ezt természetesen az ügyfelekkel is közöljük. — A biztosító kötelezettsé­gei? — Mi a biztosítási szerző.- dés föltételei szerint végez­zük a személyi sérüléses, bal­eseti, illetve a biztosított' va­gyonban keletkezett károk rendezését. A múlt évben öt­ezer-kétszáz ügyfelünknek csaknem ötmillió forintot fi­zettünk ki. Feladataink közé tartozik ínég a díjbeszedés. Ügyfeleinknek joguk van év közben felbontani a szerző­dést, a Casco biztosításnál azonfban csak év végén. A dí­jakat mindenki köteles rend­szeresen fizetni a díjbesze­dőknek, de az OTP fiókjainál csekken is be lehet fizetni. R. G. őrizték, hogy a MÉK-töl ka- J számoltak többet. 4 lósven- pott áru miként kerül fonga- I légió dolgosa. Szántai Imre lomba. Az ár helyes volt. j István a múlt esztendőben is A társadalmi ellenőrök me- hasonló visszaélést követett gyei tanácskozásán felhívták a figyelmet az ellenőrök a pe- , “ Ok ? rol nettem a mérle­remkerületek üzleteiben lévő • az-rt tévedtem • véde­_______________________________i vetett Szálai József ni a MÉK ” 0’' —e? strtiú siófoki éVtiség- üzletéN»» amikre* kiderült, hosv 88 fillérrel többet szá­molt. Az áfész lengyeltóti, 1-es számú kisvendéglőiének dol­gozója három féldecinél 4.06 | forirvttt 1 akarta becsapni az 1 ellenőröket! Nincs visszatartó hatása Tanácsaink szabálysértési előadóinak a szabálysértési eljárások gyors lefolytatásá­val és a visszaélés súlyának megfelelő bírság kiszabásával kellene visszatartaniuk hason­ló esetek elkövetésétől a ke­reskedelmi és a vendéglátás dolgozóit. Vajon milyen hatást érnek el az olyan bírságok, amelyek néhány szabálysértési előadó elfogadhatatlan »humaniz­musából« erednek? A tabi áfész Csalogány ven­déglőjének dolgozóját 1,13 fo­rint tévedésért 100 forintra bírságolták. A lengyeltóti áfész 5-ös számú italboltjá­nak alkalmazottja 66 fillér »tévedésért« 80 forint, a nagy­bajom! áfész presszójának dolgozója pedig 2.13 forintos károkozásért 100 forint bírsá­got fizetett. Ezek bizony nevetségesek, s elvesztik visszatartó hwtásu- k&t’. Szalai László baj. Az Állami Biztosító a biztosítása fajtáik számtalan formáját dolgozta ki, mélyek a sBamélyi tulajdon és a la­kosság védőimét szolgálják. — Mely biztosításokat vá­lasztják legszívesebben az ügyfélek? — j(l legismertebb a Cso­portos élet- és balesetbiztosí­tás. Két fajtája van, a húsz- és a negyvenforintos. Kaposváron csaknem harmincezren kötöt­tek ilyen biztosítást. Csak szervezett dolgozók vehetik igénybe a vele járó szolgálta­tásokat — mondta dr. Szilágyi uajos, az Állami Biztosító vá­rosi fiókjának vezetője. — Hány formája van az életibizrtjosí tásnak ? — Nagy és kis éHetbiztosí­tást tartunk számon. Az első­ből haitszáz van. Ez bizonyos korhatár elérésére és halál­esetre köthető. A kis életbiz­tosítás száma elért az ezeröt- ' százat Ezt főleg a kisebb fi- , efcásű dolgozók veszik igény­ié. A személyi biztosítás for­mája még a külön balesetbiz- j tosítás, ebből nyolcvanat tar­tunk nyilván. Főleg a kisipa­rosak és a nem szervezett dol­gozók között terjedt eL — A személybiztosításon .ívül az állampolgárok mi- J ven vagyorvbizitosítási szerző- ’ .lést köthetnek? J — Elsőként az épület- és J háztartási • biztosítást említe- » , ném, mei.v a bérlők és a tu- f Gnsanak, o azért nem tudna lajdonosok számára nvújt vé- ’a Tigrisből T 34-est csinálni, delimet. A lakás és berande- műhelyben. Mert a gyárban, zése egyre értékesebb, éppen Jaz mas> esetleg ő is tudna, ezért valameninyi lakás bizto- J Mi az hogy! Grisa ne tudna? sítáisa a tulajdonos vagy aj Az a Duna-parti szállás volt >árlő számaira biztonságos és J a legjobb, mert ő is kijárha­''ini-mnio ' i.ü _ 1 _ E il. — - ___ .. r i' munkások, a férfiszabók, sőt még a cukrászok is bér­emelést kértek, és a munka beszüntetésével harcoltak az embertelen körülmények miatt. Több mint 100 ezer munkás volt az utcán. Ebben az időben a Kommunista In- ternacioná’.é végrehajtó bizott­sága felhívással fordult Ma­gyarország harcoló proletariá­tusához. A többi között így ír: »Először az éhség korbá­csával próbálják észre téríteni az engedetlen bérrabszolgá­kat. Ha ez igen rövid időn be­lül nem sikerül, akkor a bur­zsoázia nem habozik, az állam erőszak eszközeit, vagyis a korrupt Horthy-kormány kato­nai uralmát veti be a falat ke­nyérért harcoló proletár töme­gek ellen. Az a brutalitás, amellyel a nagyburzsoázia dol­gozik, egyúttal gyengeségének is a jele.« A magyar vasmunkások hő­sies. ötven évvel ezelőtti har­ca tiszteletet ébreszt az utó­korban, a ma élő vasmunká­sokban, egész népünkben. Em­lékeztet arra, hogy vállalva az éhezést, a terrort, a tömlöeöt, példamutatóan szálltak szem­be a kapitalista kizsákmányo­lással. Tanácskozás az egésznapos nevelésről A Művelődésügyi Miniszté­riumnak az egésznapos osztá­lyok szervezéséről szóló aján­lásai alapján meggyorsult az ilyen jellegű osztályok fejlesz­tése. A mostani tanévben or­szágosan négyszáz iskolaottho­nos osztály — köztük több ösz- szevont osztály is — működik 208 iskolában, ebből a főváros­ban 234 osztály 126 iskolában. Ezekről az intézményekről kezdődött tegnap a Magyar Pedagógusok Társasága rende­zésében — kétnapos tanácsko­zás a Magyar Tudományos Akadémián. A tanácskozás alapjául az a felmérés szolgált, amelyet 103 iskolában végez­tek el. A tanácskozás résztvevői­nek — pedagógusoknak es szakértőknek — hozzászólásai­ból kitűnt, hogy az iskolaott­hon a nevelésügy és az okta­tásügy legégetőbb problémái­nak — a túlterhelés csökken­tésének. a művelődési igények felkeltésének, az egyéni ké­pességek legteljesebb kibontá­sának — megoldási lehetősé­gét hordja magában. A szabad­A Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár 1972. januárjában 100 millió forintos költséggel hozzálátott az üzem korszerűsíté­séhez. V beruházás nagyo >’>ik része már megvalósult. Az új J idő vezetésének alakuló mód­gépek segítségével először gyártanak poliészter alapanyagú , szerei a szabadidő-pedagógia trevira ruhákat &» u™ 1—<= új távlatait nyithatják meg. trevira ruhákat. Az idén 150 ezer trevira felsőruházati cikk hagyja majd el a gyárat. A vita ma folytatódik. : r hLKLTh GYULA A fiú meg a katonák 48. Akármilyen ügyes keze van ők pedig a masin-szpitálban a sebesült gépeket, ök is felcse­rek meg doktorok, éppen úgy, mint az, akinek vöröskeresztes karszalagja van, csak annyi a különbség, hogy ők a gépeket operálják, nem az embert.) A lábadozók egész nap csa­varogtak. Ha megtetszett ne­kik valami, vitték. , A katonai holmihoz persze i) to*-t akármikor a műhelybe, s nem mertek nyúlni, de volt rá — Menmyi a gépkocsi - oi zoo- \ nézhette, ahogy szétszedik meg sftóe? $ összerakják a motorokat. De később, ahogy megindult a — Szárukén két formája is­mert, az egyik az úgynevezett szavatossági biztosítás, mely miniden gépjármű-tulajdonos számára kötelező, a másik a Casco biztosítás, amely ön- gólyán sűrűn hozzájuk, keretes. Az utóbbi főkoa«tt védelmet jelent a gépkocsi­front, s ők is mentek minde­nütt a nyomába, a szállás többnyire messzebb esett a műhelytől, s nem járhatott át tulajdonos részéire, mert a z általa más géojáirműbe oko­zott káron kívül a saját kárát is térítjük, az önvállalási ösz- saegen félül. A januári össze­sítés szerint eaerk ötszáz ön­kéntes gépkocsi-biztosítást kötöttek náluri’ ^okan bizto­O volt ugyanis a házőrző a szálláson, és ezt a megbízatá­lén sebesültet kinyírni. (Ha csak nem szimulált, mert a többieken volt kötés.) De bekí­sérte a városparancsnokságra, a patrujokhoz, és lehetséges, hogy így is felakasztották. Volt egy ízben ennél sokkal nagyobb veszedelem is, a ko­zákokkal. Éppen 'vízért ment ki, ami­kor az alacsony palánkon be­ugratott az udvarra egy kozák. Utána még kettő, szintén a palánkon keresztül. A többiek meg a nagykapun tódultak be­felé. vagy tizenöten. ö futott be rögtön a házba, a Grisa papírjáért. Oroszul volt a cédulára írva, nem tudhatta elolvasni, de olyasvalami lehetett rajta, hogy: ez a ház már le van fog lalva a szovjeteknek, itt sen­kinek semmi keresnivalója nincs. Esetleg, ahogy a plaká­tokon: »felkoncol tátik, aki megszegi a tilalmat«. Nézte, melyikük lehet a pa­utcával odébb. Grisáék éppen egy teherautót beleztek, s úgy, ahogy kimásztak alóla — ko­szosán, olajosán — kapták a géppisztolyt, s olyan trappban futottak mind a hatan a szál­láshelyre, alig bírt a nyomuk­ban maradni. Igaz, szándékosan is lassított a végén, mert attól tartott: so­kan vannak a kozákok. Aztán, ha nem sikerül Grisáéknak mindet lelőni, azok őt lőnék le leghamarabb, a hírvivőt. De nem lövöldöztek Gri­S a vége az lett, hogy hiába is káromkodtak. fenyegetőz­tek. azért csak szedték a sá­torfájukat és kitakarodtak az udvarból a kozákok. Akkor egypár napig nagyon félt egyedül a szálláson ma­radni. -Még aztán visszajön a kozák kapitány és lelövi őt, amiért Grisáékat értesítette. Bezárta a kaput — no hisz, sokat számít az a kozákoknak! —; ha csak tehette nem mu­tatkozott az udvaron. De még a szobákból is menekült, leg­sáék, csak kiabáltak meg ká- szívesebben a pincébe vagy va- romkodtak. Az egyik szobából lamelyik padlásra Somogyi Néplap sát komolyan fogta fel; gon­dozta a tüzet, kisöpört, vizet hordott, ilyesmi. És őrizte a szállást. Mindenféle katonák csel­lengtek a front mögött. Leg­többször a lábadozókkal volt *baja. Mert a szpi tálok is .ugyanúgy követték a front ... vonulását, mint ők (Grisa sze­rint a cselovek-szpi tálban a . sebesült katonákat gyógyítják, már kezdték akkor kifelé hányni a bútort a kozákok, mert az istállóban a lovak nem fértek el mind. Érdekes, hogy Grisa rögtön kitalálta, melyikük a parancs­nok. Káromkodott annak is. de az igen fennhéjázva beszélt vele. Amikor a fufajkát ledob­ta az ablakpárkányra, akkor látszott, hogy csakugyan pa­rancsnok, mert kapitány, rancsnok, de nem tudta kita- Vagyis sokkal magasabb rang- lálni, olyan egyformák voltak ja van, mint Grisának. a fufajkában. Annak adta az­után eset, hogy el akarták vinni azt a pumpálós lámpát, amelyben csak petró ég, ha felpumpál­ják, mégis vakító a fénye, akár a villanyé. Hiába mutatta nekik a cé­dulát, amelyet Grisa irt, egy fekete, szőrös képű katona, akin nem is látszott, hogy se­besült, mert nem volt rajta kö­tés sehol, széttepte a cédulát, a iu,aji,auait. nnnu ama az- v ■ 1 t-, * ■ és rátaposott. után oda a cédulát, aki leg- vá1 Davaj. da­ö kisuttyant köztük az ajtón először beugratott a palánkon, ° d Grisa a kapi­— nem lőhetnék után a nínrx az a legnagyobb rangú L<inyTiaK­nem lőhetnek utána, nincs az lehet ezeknél fegyver —, s ahogy (mert a harcban is elöl a helye csak bírt, futott Grisáékhoz. a parancsnoknak) Nem volt messze a műhely Az meg ^ belenézett _ akkor.jo iramodasnyira, az »Nyicsevo«, mondta - és utca túloldalán. zsebre gyűrte a cédulát Biztosan csak azért nem lőt­te agyon Grisa a szőrös képűt, Ettől a szállástól messzebb mert nem akart egy fegyvert»- volt a műhely, vagy három Gyerünk a ko­mandantra. Akkor meg a kapitány kez­dett el káromkodni. Jobban ismerhette a város- parancsnokot Grisa (vagy Pal- kovnyik Szinyicin elé citálta volna?), mert a kapitány nem mert elmenni viele. Elhagyott porta volt; min­den értéket kitakarítottak már belőle. Legelőször, nyilván, még a háziak, utánuk a min­denféle katonák. Azaz a vekker innen szár­mazik, az aranyos szélű fin- dzsa,saz abroncsot, melltartó. Ezek valahogy itt felejtódtek, nem vették észre a sok szét­szórt limlom, papír, törmelék közt a csellengők. Amikor a pince egyik be­ugrójában fölfedezte az új fa­lazást, eszébe jutott a miskol­ci rámolás az alagsorban. Alig várta az estét, hogy megmu­tassa a gyanús falat Grisának. Kibontották, persze és meg­találták a teli hordót Nagy ivászat volt, míg tar­tott a bor. A műhelybe is tele demizsonokkal jártak. (Folytatjuk.) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom