Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-25 / 47. szám

A Zsiguli család legújabb tagja ,A mi eredményeink ez állomásé is’ A legfiatalabb a „legöregebbekből44 1972 december közepén a Togliatti Autógyárban átad­ták a • Szovjetunió legnagyobb személygépkocsi-gyárának , | harmadik futószalagját. Ezzel a gyár teljesítménye évi 660 ezer darab személygépkocsi lesz. A harmadik részleg fő sze­relőszalagján folyik ae új Zsiguli-modeO, a VÁZ—2103 típus szerei ése. Az új gépko­csi acsebb karosszériát, jobb belső kiképzést, négy fényszó­rót kapott. Motorja 75 LE teljesítményű, legnagyobb se­bessége óránként 150 km. Fo­gyasztása 100 km-ként 9—10 liter. Teljes terheléssel 36 fo­kos emelkedőre tud felkapasz­kodni. A Zsiguli gépkocsi harma­dik változata több ellenőrző műszerrel van ellátva. Sebes­ségmérő óráján a naponta megtett km is leolvasható. Űj­Nem osztogatják könnyen a törzsgárdajelvényeket a vas­úti dolgozóknak. A bronz fo­kozatért tíz, az ezüstért húsz, az arany jelvényért harminc évig kell dolgozni. A várako­zással ellentétben. — hiszen meglehetősen ritka az, hogy valaki harminc évig egyhu­zamban ugyanazon a helyen teljesítsen szolgálatot — a ka­posvári vasútállomáson mégis megalakult az »»aranybrigád«, hivatalos nevén a törzsgárda szocialista brigád. Tagjai kö­zül nyolcán arany-, kilencen az ezüst jelvény tulajdonosai. 1972-ben a kaposvári állo­más teljesítette a kiváló cím feltételeit. A munka motorja a 14 szocialista brigád volt. Jo eredményeket értek el a kereskedelmá, a forgalmi, a műszaki brigádok egyaránt, összesen 219 tag. Bernhardt Rezső állomásfőnök-ihelyettes véleménye szerint munkájuk elképzelhetetlen lenne a moz­galomban részt vevők nélkül. Eredményeik közül ki kell emelni, hogy 1972-ben rend­kívül kevés volt a baleset. mindössze négyen sérültek meg. Halálos baleset, súlyos sérülés egyáltalán nem volt, és ez különösen figyelemre méltó, hiszen a rostit — ve- he- | szélyes üzem. A kiesett mun­kanapok száma 126, ami éves viszonylatban egy főre mind­donság az elektronikus fordu­latszámláló. A fékrendszert vákuumos erősítőberendezés­sel szerelték föL Mielőtt a VAZ-—2103 típusú gépkocsi sorozatgyártását megkezdték, a Kaukázus gyi útjain és Türikménia ho­mokos talaján, valamint az ország északi részének mos­toha időjárási viszonyai kö- j össze 0,27 napon jelentett zött is sikeresen kiállta a pró­bákat. •r­ítélet a balassagyarmati fegyveres terrorcselekmény ügyében (A Magyar Távirati Iroda anya­gát lapaárta után kaptuk meg pén­teken este, exért • mai iramunk­ban közöljük.) A balassagyarmati megyei bíróság 1973. február 19-én, 20-án és 21-én megtartott tár­gyalása után pénteken ítéletet hirdetett a január 7 és 12 kö­zött fegyveres terrorcselekmé­nyeket elkövető Pintye László 18 éves ipari tanuló és társai' bűnügyében. A támadásről 1973. január 12-én kiadott hivatalos közle­mény beszámolt arról, hogy két fegyveres, i/j. Pintye And­rás 19 éves foglalkozásnélküli ás öccse, a 18 éves Pintye zászló balassagyarmati lako­sok fegyveresen behatoltak a elybeli leánykollégiumba és erőszakkal több napon -át túsz­ként fogva tartottak tizennégy diáklányt. Határozott és körül­tekintő rendőri akcióval a ter­rorcselekményt felszámolták, amelyn,élik.során Pintye And- •ist agyonlőtték, Pintye Lász- t elfogták, a túszokat meg- ■ntették. A. terrorcselekmény körül- »nyelnek felderítésére széles .örü vizsgálat indult. A vizs­gálat befejezése után a balas­sagyarmati megyei főügyész­ség vádat emelt az előzetes .etartóztatásban levő Pintye László, valamint az időközben előzetes letartóztatásba helye­zett Molnár György 18 éves szállodai fűtő, Marsiczki Mik­lós 20 éves ács, Kürtössy Nán­dor 18 éves segédmunkás és i/j. Rados Béla 17 éves ipari tanuló, balassagyarmati lako­sok ellen. A megyei bíróság a tárgya­láson a sértettek, a tanúk, a szakértők és a vádlottak val­\ TOPÓNAK— zwAnyi EGYESÜLT LBO MG. TSZ. jogosítvánnyal rendelkező iratioriázá okit vjz iöi Jelentkezés a termelőszövetkezet központi irodájában, Toponárop. lamásai, továbbá a különböző tárgyi bizonyítékok alapján, a vád és a védelem meghallga­tása után megállapította: A terrorcselekmény értelmi szerzője, ifj. Pintye András, 1972 decemberében elhatároz­ta, hogy fegyveres erőszak al­kalmazásával, fenyegetéssel és zsarolással, nagy összegű va­lutát szerez és elhagyja az or­szágot. Tervébe bevonta öccsét, Pintye Lászlót, valamint Mol­nár Györgyöt és Marsiczki Miklóst. Elhatározták, hogy fegyvereket szereznek, meg­szállják a helybeli leánykollé­giumot, az ott lakó lányokat túszként használják fel, a ha­tóságoktól újabb fegyvereket, jelentős összegű külföldi va­lutát, külföldre távozásukhoz repülőgépet követelnek, s kö­veteléseik nyilvánosságra ho­zatalával is nyomást gyakorol­nak a hatóságokra. A két Pintye testvér megkísérelte be­vonni tervükbe a fiatalkorú Kürtössy Nándort és az ugyan­csak fiatalkorú Rados Bélát is, akik nem voltak hajlandók részt venni a terrorcselek­ményben, azonban a hatósá­goknak jelentést nem tettek. A tárgyaláson megállapítást nyert, hogy ifj. Pintye András a terrortámadás napján, 1973. január 7-én, fondorlatos mó­don megszerezte határőrtiszt apja zárt helyen tartott szol­gálati fegyvereit, lőszerrel együtt. Miután Molnár és Mar- sigzki visszariadt az akcióban való .további részvételtől, a Pintye testvérek elhatározták, hogy a terrorakciót ketten hajtják végre. Ifj. Pintye András és Pin­tye László január 7-én a késő esti órákban, húsz j.5—16 éves diáklányt kényszerített az egyik kollégiumi hálóterembe. Az első órákban sikerült hat lánynak megszöknie, de tizen­négy továbbra is a terroristák fogságában maradt. A bandi­ták fenyegették, sanyargatták a lányokat, és emiatt néhá- nyan idegileg összeroppantak; egyikük az ablakon át az ut­cára vetette magát, s megsé­rült. \ ; A terrorakció idején a rend őri erőket irányító parancsno­kok ismételten felszólították a két támadót a fegyverek leté­telére és a túszok elengedésé­re. A banditák azonban a fel­szólításra több alkalommal is tüzeléssel válaszoltak, és nem rajtuk múlott, hogy emberélet­ben nem esett kár. Követelé­seik teljesítéséhez mindvégig ragaszkodtak és azzal fenyege­tőztek, hogy ha nem teljesítik azokat, a túszokat agyonlövik. A rendőrök, hogy kíméljék a túszok életét, a tüzelést nem viszonozták. Ebben a bonyolult helyzet­ben a hatóságok több tervet dolgoztak ki a túszul fogva tartott lányok megmentésére, a banditáik lefegyverzésére. A helyi lakosság a hatósági in­tézkedéseket széles körű tá­mogatásban részesítette és mindvégig fegyelmezett maga- ^ tartást tanúsított. ^ Kivárva az intézkedés szá- < mára legmegfelelőbb helyzetet i és időpontot, a rendőri erők ( január 12-én délben akciót in­dítottak, és ennék során ifj. Pintye Andrást agyonlőtték, az elbarikádozott hálóterembe behatolva, Pintye Lászlót le­fegyverezték, a túszként fogva tartott lányokat pedig épség­ben kiszabadították. A megyei bíróság Pintye László elsőrendű vádlottat lő­fegyverrel való visszaélés és 1972-foesi. A MÁV Pécsi Igaz­gatósága által meghirdetett munkavédelmi versenyt már negyedik alkalommal nyer­ték a kaposváriak. A MÁV szállítási munkája az ország egyik legjelentősebb valutaszerző tényezője, eüső7 sorban, a tranzitszállítások ré­vén. Ha sikerül csökkenteni az idegen vagonok tartózkodá­si idejét, ezzel országos szin­ten nagyon jelentős valuta- megtakarítást érnek el. A fenti adatok felsorolására a Törzsgárda brigád jó mun­kájának bizonyítása végett volt szükség. Tagjai az állomás | 600 ezer menetjegyet adtak el, műszaki irányító brigádjából kerülnek ki, 16 férfi és egy nő — Horváth Istvánná üzem­gazdász, a brigád vezetője. A brigád célkitűzései egyúttal az állomásé is. az elért eredmé­nyek az állomás teljesítmé­nyét jelzik. — A brigádtagok között vannak a forgalmi állomásíő- nök-helyettes, téríőnökö/k, üzemgazdászok, áruirányítók, a személyszállítási vezető, egyszóval irányító munkakör­ben dolgozók. Munkánk szo­rosan összefügg az állomás eredményével — mondta Hor­váth Istvánná. — Hogyan lett az egyet­len nő a brigád vezetője? — A nők rendszerint agiM- sablbaik, »»rámenősebbek«. Horváthnénak nagyszerű a szervezőkészsége, jól összefog­ja a brigádtagokat és követ­kezetes. Emberi tulajdonságai mellett beosztása is brigádve- zetősége mellett szól. Mint üzemgazdász áttekinti, napon­ta figyelemmel kíséri az eredményeket, kellő időben megfelelő jelzéssel felhívja a figyelmet valamilyen lemara­dásra, hibára. A kaposváriak ebben az év­ben megpályázták a kiváló csomópont címet Nemcsak az állomás, hanem a társszolgá­lati ágak (például a fűtőház, a szertár) dolgozói is teljesíteni akarják a kiváló cím feltéte­leit — Mit vállalt'ennek ér­dekében az »»aranybrigád«? — A forgalmi dolgozók fel­adata a személy- és árufuva­rozás biztosítása. Célunk ezt minőségileg kifogástalanul és gazdaságosan, megoldani. 1972- ben pénztárainkban 3 millió és az állomáson összesen 1 millió 110 ezer tonna árwt forgalmaztunk. Az előbbi 193, az utóbbi 104 százalékos tét- jesítést jelentett a tervező­hez viszonyítva. Ezeken kívül azonban még sok minőségi mutató jelzi az eredményein­ket. A brigádnaplót nézve szem­betűnő, hogy milyen sokrétű vállalásai vannak a Törzsgár­da brigádnak. Csali néhányat mutatóban: patronálják a töb­bi szocialista brigádot, a szak­munkán kívül minden tagnak társadalmi funkciód vannak, tevékenységüket az eredmé­nyeket a havonként megtar­tott brigádértekezleten értéke­lik. A MÁV nevelőintézetével szerződést kötöttek, karban­tartást végeznek társadalmi munkában. Patronálják az ár­va és félárva gyerekeket anyagilag is segítik Őket — A szép eredményekért, a kiváló kollektív mun­káért milyen elismerésben részesült a brigád? — A mi eredményeink az állomásé is. Az ilyen vonalon kapott elismerés egyúttal a mi megbecsülésünket is je- linti mind anyagilag, mind erkölcsileg. Mindannyian kap­tunk jutalmat. Másrészt a 14 szocialista brigád közűd a törzs­gárda a legfiatalabb, 1971. ja­nuár 1-én alakult — a txzsút- nal legrégebben dolgozókból. Az igazán eredményes mun­ka feltétele a jó kollektív szel­lem. Erre kettős bizonyíték is van ebben a brigádban: a közös kulturális, szakmai és politikai munka, a tagok kö­zötti jó munkakapcsolat. Aki pedig ezt nem tartja be, a naplóban rögzített feltételeket megszegi, azt kizárják maguk közül. Erre ugyan még nem volt példa, de a brigádtagok egyöntetű véleménye: a jó kö­zösségi szellem megőrzése ér­dekében ezt bármelyik taggal szemben érvényesítik. Hisz az aláírással mindenki megfo­gadja: a naplóban rögzített szabályokat kész megtartani. Mészáros Attila FEKETE GYULA ^ A fiú meg a katonák 47. — Tudod-e, mit? — mondta a bokornak. — Leszek én pos­tás. Az már igazán semmiből se áll. Adj egy szép gallyat, bízd csak rám, elviszem én. lehordásához. Egynél többet nemigen bír elhozni egyszer­re*. ' Dehogyisnem. A kötéllel el­hozhat a hátán hármat is. A takarót, persze, meg az oldalzsákot itt kellene hagynia. tegyverrei vaio visszaélés es »ujjongott a bokor, többrendbeli személyi szabad- J Elővette • Ság megsértésének bűntetté­ben, hivatalos személy ellen,' több emberen edkövetett em- ' berrölés bűntettének kísérleté­ben, légi jármű jogellenes kül­földre vitelével történő tiltott' határátlépés előkészítésében mondotta ki bűnösnek, és ezért' — a fiatalkorúnkra kiszabható legsúlyosabb büntetés alkal­mazásával — 15 évi börtön-, büntetésre ítélte. Molnár Györgyöt és Mar-, siczki Miklóst légi jármű jog­ellenes külföldre vitelével tör-, ténő tiltott határátlépés bűn­tettének előkészülete miatt i négy-négy évi börtönre Ítélte. Kürtössy Nándort feljelen­tési kötelezettség elmulasztá­sának vétsége miatt egyévi ' ifj. Rados Bélát ugyanezért1 nyolohónapi fogházbüntetésre1 ítélte a bíróság. A bíróság a büntetés mér-, tékének megállapításánál fi­gyelembe vette az elkövetett, bűncselekmény — Juj',' de’jó! Juj, de jó! — hátha nem talál vissza- éP jongott a bokor. Pen Elővette a bicskát. — No, lássam. Melyik galy- lyadat adod? — Ez talán a legszebb — ínyújtotta a bokor. — De vá­laszthatsz másikat is. Amelyik neked szép. Vágott egy leszúrni való gallyat, jó kétarasznyit. — De aztán kihajtsál ne­kem! Kihajtok én — mondta a gally. — Csak most már ne igen csavarogjál sokáig. Ta­vasszal kihajtok én. — Én is! Engem is! Én is kihajtok! — kiáltozták körös­körül mindenféle hangon a bokrok, a fák. De nem vágott több gallyat. Elég ez az egy. Ha csakugyan kihajt, ilyen fája nem lesz a faluban sen­kinek. Idegen országból, ide­gen patakpartról való. Bedugta a degeszre tömött oldalzsákba. . »»Persze, cssk én képzeltem _. T, , súlyosságát, t úgy, hogy a Rozika hangján Pintye László esetében az el- f beszél. Pedig én nem akarattal vetemültséget, a módszerek gátlástalanságát is. A bíróság az egész bűnügy mérlegelésé­nél kiemelte a terrorista cse­lekmény nagyfokú társadalmi veszélyességét és annak szük­ségességét, hogy a bandltiz- mus minden megnyilvánulása eDen a törvény teljes szigorát keS aTkaimazm. (MTI) képzeltem úgy... de nt»m, ez nem a Rozika hangja volt. Azt [csak én képzelhettem, hogy [annyira hasonlít hozzá.« Elmúlt közben a szomjúsá- a, de azért ivott néhány kor­tyot. S rögtön utána töltötte 8 iflaskát Kár húzni az időt. Elóbb- ) utóbb úgyis az a vége, hogy keid látni a ide, a sötétben? Vagy erre kódorog egy szö­kevény katona, s megtalálja és elzabrálja. Ahol közel a front, ott szökevény katonák is van­nak. Még az a csudálatos, hogy nem akadt össze szökevénnyel idáig. Azok is a szárcsomót kereshetik pedig, meg a szé­narudast; hol éjszakáznának máskülönben a kopasz határ­ban. (Megörü majd az a szö­kevény, aki róalál a rudas­ban a kekszre.) Nézte a túloldalt. Mégis az lenne a legjobb — ha már lehordja a szárat — nem várni hajnalig. Ha ott szemben, arra a dombtetőre felér... — elakadt a lélegzete. Tompa fények parázslónak fel a messzeségben. Éppen ab­ban az irányban, amerre át akart vágni. Az már biztos, hogy kato nak. Most egy ideig teljes sötét­ség volt a dombte! iránt. Az­tán megint: valain 'ény. Aztán megint: két-három helyen is. Persze, hogy katonák. “Még az a jó, hogy el se in­dultam — gondolta. — Ezek rögtön, lőnek a sötétben: hon­nan tudjam én, mi a jelszó?« Nem is igen bánta, így min­den leegyszerűsödött: nincs hová menni. Nyomtalanul elködlöttek az iménti gondok: ugyan már! Miért ne vághatíia neki az éj­szakának, ha nem volnának ott a katonák? Természetesen azt csinálta volna: lehordani a kukoricaszárat, áttutajozni a patakon, és neki egyenest a domboknak — de most már semmi értelme. Akármerre próbálkozna, mindenütt kato­nák meg katonák. Halkan füttyentett a kutyá­nak. Fogta az oldal zsákot, a ta­karót, s indult vissza a gyér holdvilágnál a szárcsomókhoz. Grisáéknak a legjobb. Ha csakugyan béke lesz valamed­dig, ők ugyanazt csinálják to­vább a békében is. mint a há­borúban. legfeljebb azzal a különbséggel, hogy majd nem tankokat és lövegeket javíta nak, hanem traktort meg au tót. Azaz autót most is javíta­nak, de ez katonai. Az meg ci­vil autó lesz majd. Az ilyen a jó foglalkozás. Épp úgy lehet a békében Is folytatni, mintha mi sem tör­tént volna, tartana tovább a háború. Stefi néninél ő még azt hit­te, amikor Grisáék kora reggel elmentek, hogy harcolni men­nek, és figyelte őket estetnem sebesült-e meg valamelyikük a harcban. Elég nagy csalódást érzett, amikor a Duna-parti műhely­ben látta, hogy Griásék nem harcolnak napközben, hanem csak az odavontatott rossz te­herautókat javítják. Meg a rossz géppuskát, a rossz ágyút — mindenhez értett Grisa. Még a tankot is megcsinál­ta, ha elromlott. Ahhoz több­nyire ki vitték őket a harctér­re; ritkán vontattak oda, a műhelyhez rossz tankot. A szétlőtt tankot persze 6 sem tudta megcsinálni. De azt már nem is lehet megcsinálni; ócskavas lesz belőle. És megint új tank. Beszállít­ják a tankgyárba, mert csak ott lehet készíteni az ócska­vastankból új tankot. Egészen másformát is; a Tigrisből eset­leg T—34-est (Volytatjule.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom