Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-03 / 28. szám
T Megnyílt az országos mezőgazdasági hönyvhónag Új tejüzem épül Kaposváron Hatszáz kötet könyv, folyóirat fogadja a látogatókat a megyei könyvtárban rendezett kiállításon. (Folytatás az 1. oldalról.) — A szarvasmarha-tenyésztés és -tartás fejlesztése — folytatta a továbbiakban — összetett feladat. Beletartozik az elhelyezés, a takarmányozás, a gondozás, általában: a termelés és az értékesítés valamennyi tényezője. Külön felhívta a figyelmet az előadó arra, hogy az ágazat kiadásainak jelentős hányadát a takarmányköltségek jelentik, éppen ezért döntően fontos országosan is, Somogybán is a legolcsóbb és legtermészetesebb takarmányforrás, a legelők célszerűbb, jobb hasznosítása! Igen nagy értékű helyi tartalék ez, s a szarvasmarha-program akkor valósulhat meg közös megelégedésre, ha a közreműködők a korszerűsítéssel egy időben gondot fordítanak a meglevő tartalékok okos feltárására. — A korszerűsödő, emelkedő színvonalú gazdálkodás az élelmiszer-gazdaság minden területén egyre képzettebb, rátermettebb embereket igényel — hangsúlyozta az előadó. — Olyan emberekre van szükség, akik a technikát nem kiszolgálni, hanem irányítani képesek. Rég elmúlt az az idő, amikor beérhettük az apáról fiúra öröklődő tudással. Üj módszerek, gépek, vegyszerek, új fajták lépnek be napról napra a termelésbe. Az új fajták pedig mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben új követelményeket támasztanak. A szaktudás, méghozzá a valóban a naprakész szaktudás éppen ezért vált nélkülözhetetlenné. Szólt az előadó arról is, hogy a szakemberképzés, éppúgy, mint a műszaki fejlesztés, anyagi megterhelést jelent, ez a befektetés azonban igen gazdaságosan és hamar megtérül. Felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a termelés eszközeit, hanem a szakember ismeretanyagát is állandóan fejleszteni kell. Ma már a diploma megszerzése tulajdonképpen belépőjegy a gyakorlat nehéz iskolájába. A megszerzett tudás egyrészt nem teljes, másrészt szüntelenül pótlásra, kiegészítésre szorul. A sok lehetőség között kiemelt szerepe van a szakiro- . dalomnak. szöntötte itt a megjelenteket Kellner Bernét, a könyvtár igazgatója, majd Rostás Károly, a városi tanács elnöke mondott megnyitót. Ö is emlékeztetett az UNESCO által kezdeményezett 1972-es könyvévre, hangsúlyozva, hogy most a könyv nemzetközi hétköznap jai következnek. A kicsit jelképes megállapítás utalt arra, hogy életünkben éppen a hétköznapok azok, amikor alkotunk, dolgozunk, amikor értékesítjük — értékesíthetjük — mindazt, amit az irodalom, a tudomány nyújt számunkra. 37 mű az ünnepi eseményre A szakkönyvkiadók tevékenységét méltatva a következőket mondta dr. Dimény Imre. — Oj kötetek foglalják ösz- sze a tudnivalókat az előzőkben említett, legfontosabb területekről, többek között a szarvasmarha- és sertéstartás köréből. Nem hiányoznak már a gazdálkodás ökonómiai kérdéseit boncolgató munkák sem, amelyek főként az elemzés, a számvetés, a tervezés feladataihoz nyújtanak segítséget. Igen lényeges az, hogy végre emelkednek a példány- számok is. Beszéde további részében az előadó a könyvhónap alkalmából kibocsátott művekről szólt. Az évenként ismétlődő ünnepi eseményre 37 mű jelent meg több mint negyedmilliós példányszámban. (A múlt évben ez alkalomból 26 mű látott napvilágot, százezer példányban.) Van tehát miből válogatni, van miből felfrissíteni az üzemi könyvtárak állományát, a már megszerzett smereteket. — A szakkönyv, a szaklap maga is termelési eszköz — mondotta végezetül dr. Di- mény Imre. — Ahogy a régi szerszámokat lassan sutba tesszük, úgy kell időnként a szakkönyveket is selejtezni, és helyettük újakat beszerezni. Jól tudjuk: az új mindig legyőzi a régit — így váltják egymást a szaktudás tényezői is. Somogybán a szakirodalom terjesztésének dicséretes múltja van. Arra kérem a megye élelmiszer-gazdaságának valamennyi dolgozóját: segítsenek hozzá, hogy a derekas kezdeményezés a jövőben még tovább bontakozzék ki. Köszö- netemet fejezem ki mindazoknak, akik a szakirodalom ügyét a maguk általános kulturális ügyével együtt vitték előbbre. E gondolatok jegyében nyitom meg az országos mezőgazdasági könyvhónapot — fejezte be ünnepi beszédét dr. Dimény Imre. Megnyílt tehát az idei mezőgazdasági könyvhónap — és ezeket az ünnepélyes perceket még emlékezetesebbé, felejthetetlenebbé tette az ünnepi beszédet követő kultúrműsor. Sípos Gyula Elégia egy somogyi vadkörtefához című versét Vajda László, a Csiky Gergely Színház művésze mondta el, a göllei pávakor hangulatos, szépen előadott somogyi népdalokkal köszöntötte az ünneplő közönséget. Molnár Piroska, a Csiky Gergely Színház művésznője, dr. Kanyar József Harminc nemzedék vallomása című könyvéből Nagyváthy Jánosról olvasott fel egy részletet. Nagy taps és elismerés fogadta a holnap szakembereinek, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola táncegyüttesének műsorát. A Petőfi-jubileumra emlékeztetett Molnár Piroska az Alföld című vers tolmácsolásával. S amikor azt mondjuk, nemcsak tartalmas, alkalomhoz illő, hanem valóban somogyi volt ez a műsor, akkor ebben benne van az inkei citerazenkar és Balogh Flórián furulyás, és benne a Somogy Táncegyüttes, amely Vida: Somogyi képek című művét adta elő nagy sikerrel. — Szép és hasznos könyvek sorakoznak itt a tárlókon — mondta. — Ez az ünnepi esemény arra int: adjunk könyvet mindenki kezébe! Ezért a célért ki-ki a maga területén tegyen meg mindent! A kiállítást megnyitó gondolatok után dr. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Könyvkiadó igazgatója szólt a részvevőkhöz. Példákkal illusztrálta, hogy az egyre gyorsuló fejlődés milyen új és nagy követelményeket támaszt a szaksajtó dolgozóival szemben, s milyen erőfeszítéseket tesznek, hogy a növekvő követelményeknek minél jobban megfeleljenek. Külön szólt a könyvhónap alkalmából napvilágot látott művekről, és felhívta a figyelmet a napjainkban mind nélkülözhetetlenebbé váló üzemi kézikönyvtárak létrehozására. Ezen a kiállításon hatszáz tartalmas és szebbnél szebb könyv szerepel. A megye életében bizonyára nemes, szép iseményként jegyzik föl, hogy i teljes anyagot a Művelődés- ügyi Minisztérium Somogynak tjándékozza. A támogatás, a segítőkészség egyfajta megnyilvánulása ez is. A mi dolgunk, hogy okosan, jól éljünk a segítséggel, céltudatosan lias znál juk fontos munkaeszközünket: a szakirodalmat A százéves Kaposvár szép innepe volt tegnap. Ezt az ünnepnapot februárban a megyeszékhelyen is, vidéken is számos tartalmas esemény követi. Magyarország vidéki városai közül csak Kaposváron működik két tejfeldolgoz' üzem. A rendkívül nagy igény- bevétel miatt a cseri városrész vajüzeme rekonstrukcióra szorult. Mint lapunkban is közöltük, már tavaly elkészültek a tervek, s a pénz is — 40 millió forint — az építtetők rendelkezésére állt. A további vizsgálatok azonban kimutatták, hogy az öreg épület falai nem bírnák a terhelést, a talajviszonyok sem megfelelőek, tehát a tervezett munkák elvégzése nem ésszerű. A Zalka Máté utcai sajtüzem is elöregedett már, megfelelő hely sincs, és városren dezési szempontból sem lenne helyes a jelenlegi helyen üzemet bővíteni vagy új gyár építésébe fogni. így a tejipar: vállalatok trösztjének vezér- igazgatója úgy határozott hogy a két régi üzem helyett egy modern, nagy kapacitású tejüzemet építenek Kaposváron, a Mező Imre úti ipartelepen. — Milyen lesz az új gyár? — kérdeztük Szondi Istvántól, a Tejipari Vállalat igazgatójától. . — Naponta százezer liter tejet dolgoz majd fel — de ha szükséges, többet is —, míg jelenleg a két üzemünk csak 70 —80 ezer liter feldolgozására képes. Bővíteni tudjuk a választékot is. — Mikorra valósul meg mindez? — Jövőre, az év második negyedében megkezdik a munkákat. A gyár építése 1977-ben fejeződik be. — A költségek? — Mivel a gyár csak öt év múlva épül fel, nehéz előre megmondani, hogy mi meny- lyibe kerül majd. Csak azt mondhatom, ami a terveinkben szerepel. Eszerint jövőré 10 millió, 1975-ben 30 millió forint értékű munkát végeznek, s 1977-ig összesen 140 millió forintot »építenek be«. — És mi lesz addig? Hogyan elégítik ki a szüntelen növekvő igényeket? — 1977-ig a vaj üzemben tovább folyik a termelés. Innen látjuk el a megyét tejjel, kakaóval és tejföllel. Ugyanakkor 15 milliós átalakítást tervezünk Marcaliban. Még az idén egy korszerű, fémszerkezetes ípületet állítanak fel, és jövőre a tej műanyag zacskóba töltését, a kaka'- és tejfölkészítés nagy részét átveszi a marcali üzem. El tudja majd látni magát a községet, Csurgót és a balatoni üdülőhelyek egy részét. — A megyében másütt is terveznek változásokat? — Elsősorban a Balaton mellett. Az ellátás színvonalának emelésére a siófoki üzem helyett Balatonszárszón elosztót hozunk létre a kenyérgyár mellett. Építésének programja kész, tervei most készülnek. Az elosztóhely érdekessége: úgy épül, hogy az V. ötéves tervben közvetlenül mellé egy napi ötvenezer literes kapacitású üzemet építünk. Tíz vagon áru tárolásá- -a lesz alkalmas. Ügy tervezzük, hogy a jövő nyáron már üzembe helyezhetjük. Cs. T. Szervezés kérdése az egész..." jelentős segítség a háztáji gazdaságoknak A kiskorpádi Latinca Sándor i berek látják ennek értelmét, A mezőgazdasági főiskola táncegyüttese. Tsz is messzemenően igyekszik támogatná a tagok háztáji állattenyésztését. Háztáji agronójnusuk, Csállos János, egyben a szövetkezet főállattenyésztője is. — A faluban különösen a sertéshizlalás terjedt el — mondja. — A hízóalapanyagot eddig saját tenyészetükből biztosították, vagy vásárolták a tagok, a gazdaság ugyanis nem volt abban a helyzetben, hogy ka—hyb állományából a háztáji igényeit is kielégítse. Erre azonban az idén már lehetőségünk lesz, így ez az intenzív sertéshihrid eljut akistermelőkhöz. A tartási körülmények sok helyen már megfelelőek, ezért a ka—hybok- kal elért nagyüzemi eredmények remélhetőleg a kisgazdaságokban sem romlanak. — Milyen támogatást nyújt a szövetkezet a háztáji termelőknek? — A segítség a termelés és tenyésztés csaknem minden mozzanatára kiterjed. Mindenkinek ingyenesen adunk szaktanácsot. Fő célunk a gazdaságosság növelése. Ismerjük a háztáji állományt, és ennek alapján megfelelő takarmány- recepteket készítünk. Az emezért igénylik. Tudják, hogy korszerű állattenyésztés csak korszerű takarmányozással lehetséges. — A gazdaság biztositja-e a szükséges takarmányt a gazdáknak? — Egész nyáron át adunk zöld takarmányt, ami különösen a szarvasmarhák számára nélkülözhetetlen, és a sertét sek takarmányozásánál is fontos fehérjeforrás. A szükséges ahrakmennyúséggel nem rendelkezünk minden esetben, gyakran előfordul, hogy vásárolnunk kell, de az abrakellátásban sincs fennakadás. — Hogyan értékesítik a háztájiban hizlalt állatokat? — Az eladást a szövetkezet intézi. A tagságnak ez különösen előnyös, mert a kilónkénti egy forint nagyüzemi felárat is kifizetjük nekik. Nekünk a bevételi árdotáció marad, így a gazda és a tsz egyaránt jól jár. A kiskorpádiak példája bizonyítja, hogy a háztáji gazdaságokban is folyhat korszerű, eredményes árutermelés, csak — ahogy Csallos János főállattenyésztő mondta — jó szervezés kérdése az egész. D. T. Sajtótájékoztató Dombóváron Termésbiztonság több fajta Egy kiállítás—ajándékba A színvonalas műsor után a [ tatív szakkönyv- és folyóiratkönyvhónap ünnepi megnyitó- [ kiállítást, amely képviseli a ja a Palmiro Togliatti Megyei könyvtárban folytatódott. Itt rendeztek meg azt a reprezea-1 hazánkban megjelenő és kapható szakirodalmat. A házigazda szavaival köNemcsak újságírók, hanem mezőgazdasági szakemberek Is részt vettek azon a sajtó- tájékoztatón, melyet a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat dél-dunántúli központjának munkatársai rendeztek a Dombóvár Hotel különtermében. Fontos témáról: Baranya, Somogy és Tolna mezőgazdasági üzemeinek tavaszi vetőmagellátásáról volt szó. Miklósi László főmérnök beszédes számokat sorolt. Közülük is a somogyi gazdaságokra vonatkozókat jegyezték nagy szorgalommal a szép számmal megjelent megyénkben termelőszövetkezeti szakemberek. Ezek szerint a tavaszi árpa vetőmagjából az igényelt mennyiséget biztosítani tudja a dél-dunántúli központ. Ez .mindenfajta árpavetőmagra vonatkozik. A szállítás egyébként ezekben a napokban is folÉ'k; Mas a helyzet a zabnal. Itbboi úgynevezett »nyers, kereskedelmi minőségű« vetőmaggal rendelkeznek. Az igények azonban kielégít- hetőek — így summázott Miklósi László. Ki tudták elégíteni az őszi — burgonyára vonatkozó — kéréseket is. A tavaszi felújítás céljára rendelkeznek 600 mázsa gülbabával, 2000 mázsa kisvárdai rózsával, 700 mázsa desireével, somogyi koraiból és somogyi sárgából összesen 2700 mázsát tudnak biztosítani. Mi a helyzet a hibrid kukoricánál? Mind a fő-, mind a másodvetésre elegendő vetőmaggal rendelkeznek. A tavalyi esős, napfényben szegény időjárás következtében egyes fajták csírázásával problémák adódtak. Ennek következtében nem minden változatból tudnak elegendő mennyiséget adni a rendelő termelőszövetkezeteknek. Néhány új fajta iránt is nagy a kereslet. A lucerna, a voróehe*^, St szudánifű, a tavaszi bükköny, a takarmányborsó, a köles, a takarmányrépa, a napraforgó, a szarvaskerep, a baltacím, a csillagfürt, a fajtaborsó, a mustár és a szója vetőmagjának mázsái szállításra várnak. Miklósi László felhívta a figyelmet a területi szövetségekkel, a tsz-ekkel való együttműködés fontosságára. Dr. Biaesi Imre, a Magyar Tudományos Akadémia rnar- tonvásári kutatóintézetének igazgatóhelyettese a belte- nyésztéses hibrid kukorica termesztési kérdéseiről tartott előadást. Elmondta, hogy hazánk a világon negyedik a ku- koricatermesztó országok sorában. A múlt évi átlagtermés 39,7 mázsa volt. Ez a helyes fajtamegválasztásnak is köszönhető. Magyarországon jelenleg huszonhat-huszonnyolc hazai hibrid és néhány külföldön kikísérletezett fajta közül választhatnak talajadott- sagaiknak íegmegíeíetóbb kukoricát a mezőgazdasági üzemek. Azok a fajták adnak jó termést, amelyek »otthon vannak« az adott tájegység talajában. Tehát lehetőség van a termelés kockázatának csökkentésére. Négy-hat fajta kipróbálása adhat választ annak eldöntésére; melyik hibrid »él meg«. Az igényeket általában kilencven százalékban ki tudják elégíteni. Ez az arány jónak mondható. Az új fajtákból csak a jövő évre várható nagyobb mennyiségű ve tőmag. Dr. Biacsj Imre beszélt arról is, hogy a kutatók a szárdőlés megakadályozásának módjain kísérleteznek. A kórokozók elleni küzdelem fontos feladata a kutatóintézetnek. Végezetül leszögezte: a termelésbiztonság fokozása elérhető több fajta termesztésével és a tenyészidő variációjával. A tájékoztató a szakemberek kérdéseivel, s az azokra adott válaszokkal ért véget.
