Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-24 / 46. szám
T‘SÄS«'"Ä M{S ««Mrfí ügyekben h ■ váron az 1969-es vá- ■> II ■ rr■ Hopp dolgozlak a ni: váron az 1969-es vá lasztás után. Az 1971-es választáskor öttel nőtt a számuk. A számszerű emelkedés tudatos törekvés eredménye — az volt a cél, hogy fokozottabban bevonják a nőket a közéletbe. Ez a törekvés természetesen nemcsak az •■újakra*', tehát azokra vonatkozott, akik az utolsó ciklusban kerültek a tanács tagjai közé, hanem a többiekre is. Hotter István, Kaposvár város nópfrontbizottságának titkára: — A női tanácstagok számaránya 1,7-tel magasabb a testületben, mint az országos átlag. Ez a népfrontaktívák munkájának eredménye is. A nagyobb arány biztosításakor azonban nem a statisztika javítására törekedtünk, hanem arra, hogy a nőket valóban bekapcsoljuk a közéletbe. Ezért a nőbizottságaink folytattak kemény harcot. A tanácstagok kétirányú munkát végeznek — egyrészt a választókerületben, másrészt a tanács munkájában vesznek részt. Ennek a feladatnak magukat a megválasztandó asszonyokat is meg kellett nyerni. tanácstagok? Bővebbet tud mondani a témáról Járányi Gyuláné, a városi nőbizottság elnöke, aki az ügy következetes szószólója. — A választók sehol sem ragaszkodtak ahhoz, hogy a jelöltjük férfi legyen. A meggyőzés nehezebb volt, amikor arra került sor, hogy a tanácstagnak alkalmas nőt magát kellett meggyőzni, hogy vállalja. A tisztségtől való félelem oka legtöbbször az volt, hogy a meglevő »műszakok* — a munkahely, a család, a háztartás — mellé be kellett iktatni az újat is, ami megtiszteltetés ugyan, de munkával, idővel jár. A választást követően a népfront és a tanács összehívta a női tanácstagok fórumát. Itt sok hasznos, gyakorlati tanácsot kaptak. Azóta is emlegetik a fórumot, mint nagyon hasznos, jó indítást. Hogy miként fogadták a választók a női tanácstagokat, Járányi Gyuláné érdekes észrevételeket tett. — Ügy vettük észre, hogy a nőkhöz inkább bizalommal fordulnak az emberek, mint a férfiakhoz. Gyakran fordult elő, hogy a tanácstagnőt családi ügyben kereste meg valaki, tanácsot kért. Persze, ilyen ügyekben a legnehezebb tanácsot adni, de hogy ilyen problémákkal is megkeresik őket, ez feltételenül a bizalom jele. Hogyan vettek részt a nők a tanács munkájában? Mi a véleményük a tanács vezetőinek? Dr. Balogh János vb-titkár: — Elégedettek vagyunk munkájukkal. Természetesen különbséget kell tenni a két éve megválasztott tanácstagok és a régiek között. Van olyan női tanácstag, aki már tíz éve dolgozik ilyen minőségben. Ö természetesen jobban ismeri a munka csínját-bínját, mint az »újak*. Az utóbbiakat — úgy éreztük — bátorítani kell. A munkában egyébként nagy különbséget jelent az is, hogy ki hol tanácstag. Lényegesen keAkikre mindig számítani lehet Brigádgyűlés tervezés idején vesebb gondot jelent egy belvárosi körzet, mint egy kültelki, ahol út-, víz-, járdaprob- lémák vannak. Éppen ilyen területen fordult elő, hogy úgy érezte egy tanácstagnő, nem tud megbirkózni a feladattal. De azután segítettünk neki — így letett arról a szándékáról, hogy nem csinálja tovább. A toponári és a füredi városrészben pedig éppen a női tanácstagok munkája járul hozzá a valóban várossá válás körülményeinek biztosításához. A nők a tanács különböző bizottságaiban nagy munkát végeznek. Legtöbben az egészségügyi bizottságban tevékenykednek. Három' nő tagja van a végrehajtó bizottságnak. Amikor dr. Balogh Jánost arra kérem, hogy nevezze meg a legjobban dolgozókat, nem szívesen tesz eleget a kérésnek. Nehéz választani. — Major Anna a Béke utcai, Pathy Gyuláné a toponári körzetből, Horváth Lajosné a húskombinát szocialista brigádjából, Pattantyús Jánosné a Schönherz Zoltán utcából — mondja. — De föltétlenül írja meg, hogy a többiekkel együtt, akik nevét nem lehet mind felsorolni. A vb-titkár elégedett a női tanácstagok munkájával. — Jónak tartja, ha mostani választáskor is ilyen arányban kerülnek be a testületibe? — Igen. Ennyire föltétlenül számítunk. Sőt... De ez majd a választáson dől el. Simon Márta MAI KOMMENTÁRUNK Fegye'em és tervezés A múlt évet — mint ezt az összesítések világosan elmondják — a tervszerűbb gazdálkodás, a beruházási fegyelem szilárdulása jellemezte a mezőgazdaságban. 1972- ben 13,7 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok országos viszonylatban. Ha az állóeszköz- és a gépi beruházást külön értékeljük, azt tapasztalhatjuk, hogy a gépesítésben léptek nagyobbat előre a termelőüzemek. S ez nem azt jelenti, hogy az állóeszközérték kisebb. Az építkezések a tavalyelőttihez viszonyítva csökkentek. Mi következik ebből? Elsősorban az, hogy a mezőgazdasági üzemekben egyre inkább a szükségszerűség vezérli a tervező szakembereket. A könnyebben, gyorsabban megvalósítható beruházásokba fektetnek inkább pénzt. Fölfrissítik a gépparkokat. És még valami: elsősorban a meglevőn alakítanak az épületberuházásnál. Korszerűsítik a régebbi, állattenyésztési célokat szolgáló telepeket, újabb épületekkel bővítik azokat. Hetvenkétezer szarvasmarha és négyszáznegyvenezer sertésférőhely létesült. A feladatok adottak erre a gazdasági évre. A célok között szerepel — kiemelt helyen — az, hogy a fizikai igénybevétett tovább kell csökkenteni a mezőgazdaságban. Ez pedig gépesítést jelent a növénytermesztésben, állattenyésztésben egyaránt. Sok somogyi termelőszövetkezetben hangzik el mostanában a tervezési időszak egyik jelmondataként: »Ez évtől kezdődően csak teljesen gépesíthető növényféléket akarunk termeszteni.« Jelentős feladat valóban. De semmiképpen nem szabad megfe- l".:. •■esni a gabona, a kukorica és a takarmányféléken kívül néhány fontos ipari növényről sem. Ezek termesztése is népgazdasági érdek. Semmiképpen sem használ a nagy területcsökkentés vagy a megszüntetés. Még precízebb munkaszervezéssel egy-két évig félig gépesítve is termeszteni kell ezeket. Addig, amíg a tsz-nek pénzügyi lehetősége lesz a növény vetésétől a betakarításig teljesen gépesíteni minden munkafolyamatot. Nemrégiben egy tanácskozáson számokat mondtak. A dél-somogyi tsz-ekben az 1971-es évhez viszonyítva amikor még 5800 holdon termesztettek burgonyát — ennek a növénynek a vetésterülete az idén 4000 holdra csökkent. S a szakemberek elmondták azt is, ebben nemcsak a munkaerőhelyzetet lehet okolni. A fajták helytelen megválasztása is közrejátszott. A tervezési fegyelem tehát itt is kötelező és hasznos, mert megalapozhatja egy termelési ág eredményességét. Hiánya pedig sikertelenséghez vezet. A meglevő pénzügyi eszközökkel — ahogy ezt manapság a gazdasági szakemberek olyan gyakran mondják — megfontoltan kell bánni az idén is. Egyeztetni kell a népgazdasági szintű érdekeket a helyi, termelőszövetkezeti érdekekkel. Nem utópia ez, hanem a tervezés időszakában az egyik legfontosabb teendő. U L. A kis irodahelyiségben csupa asszony. Figyelmesen hall- gatjáik a főagronómust. Kezükben kötés, a tűk alig hallhatóan zörrennek, amikor vé- gágcsúsatatják őket egymáson. Kerekes Ferenc főagronó- mus a cukorrópa-temíesztés jelentőségéről, hasznáról beszél. A Surján völgye Termelőszövetkezet — három falu, Sánitos, Cserénía és Szentba- lázs tartozik ide — a három éve kötött szerződés szerint vállalta, hogy évente huszonnyolc holdon termed cukorrépát. Ha ennek a feladatnak nem tesz eleget, átvételkor hatvan helyett csak ötven forintot kap a répa mázsájáért. Ez összesen mintegy negyvenötvenezer forinttal kevesebb jövedelmet jelent. A vetésre alkalmas területet már kijelölte a vezetőség, a földekre kihordták a trágyát, be is szántották. A cserénfai asszonyokra kilenc hold művelése vár. Ebből a területből a tagok személyenként 4—500 négyszögölet művelnek meg. Minden mázsa cukorrépa után egy kilogramm cukrot kapnak természetűén. A vezetőség kérte az asszonyokat, hogy minél nagyobb területet vállaljanak. Igaz, hagy a vetes, a művelés iia- gyaznányos módért történik, a munka nem könnyű, de a fizetség is ennek megfelelő. A szövetkezet elnöke, Papp József bízik az asszonyokban A három üzemegység közűi á múlt évben ok teljesítették a legtöbb munkanapot. A répa- termesztéssel is nekik kívánnak több munkalehetőséget adni ' 11 ••re holdanként négyezer- * A oleszaz forintot .1- eet a gazúasag. Takarmányrépáit felesben termelhetnek az asszonyok. Így a tsz biztosítja a közös áliLatáltornánynak is, a háztájinak is ezt a fontos takarmányt. Ezután a tagok problémáit beszéltók meg. Az asszonyok elmondták, hogy ha a háztáji .kukorica vegyszerezését a gazdaság elvégzi, nagyobb területet vállalhatnak cukorrépából, hiszen több idő jut a művelésire. A tsz vezetői erre a következőt válaszolták: a vegyszerezés tavaly azért nem sikerült, . mert a vásárolt új gép nem vált be, a régiek pedig nem nyújtottak megfelelő teljesítményt. Ebben az évben olyan gépet és olyan vegyszert használnak majd, amelyik előreláthatóan megfelel a követélményeknek, így a kukoricakapálás nehéz műveletére nem lesz szükség. Felvetődött egy másik fontos probléma is, mégpedig a téli munkalehetőség biztosítása. A többség szívesen végezne melléküzemági tevékenységet. Erre egyelőre nincs lehetőség. A faüzem bővítése, korszerűsítése azonban napirenden van, és itt azok számára, akik egészségi állapotuk miatt a földeken nem tudnak dolgozni, munkát tudnának adni. Az összejövetel végén a brigád tagjai vállalták, hogy a orábbi éveknek megfelelően az idén is a tőlük te'hető legjobb munkával járulnak hozzá a cukorrépái ermesztés sikeréhez. ' / ■'■sszonvok távozása után a ts/.-elnök a következő szavakkal fordult hozzánk: — A legjobb brigádunk. Tavaly is ők segítettek ki bennünket a bajból, amikor a hetven hold lent kézzel nyűtték, és így a tsz-t nem érte veszteség. Rájuk mindig biztosan számíthatunk. Most a tervezés idején azért tartjuk ezeket a brigádgyűléseket, hogy valóban olyan munkaprogram készüljön a szövetkezetben, amelyet nemcsak ismernek tagjaink, hanem benne van az ő véleményük, az ő elhatározásuk is. D. T. Ipari foglalkoztatás a tsz-ben Egy fiatal üzem fiataljairól »Termélőszövetkezetünlkben három éve működik az orsózóüzem, melyet a Pamutfonó- ipari Vállátat Kaposvári Gyára és a mii tsz-ünk közösen hozott létre. Az üzem a beindulása óta eredményesen dolgozik, s a foglalkoztatottak száma állandóan nő, jelenleg már a kétszázat is meghaladja. A további foglalkoztatási igény arra ösztönöz bennünket, hogy bővítsük az üzemet: a hat gép helyett most már nyolc dolgozik, de sürgősen kellene a •kilencedik is. Az elvándorlás egészen jelentéktelen, ami azt bizonyítja, hogy az emberek szívesen dolgoznak itt. Valószínű, hogy két éven belül újabb bővítésre kerül sor. Az átlagkereset jónak mondható, 1650 forint körül alakul. A vállalat és a kaposvári gyár Negyedévenként újítási ankét A gazdaságirányítás reformja után országosan is visszaesett az újítások, az újítók száma. Éreztette hatását ez a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár kaposvári gyárában is. Ellensúlyozására több intézkedést tetteik. Ezek között a legnagyobb jelentőségű — és a legjobb eredményeket biztosítja — az évenként megrendezett újítási hónap. Az ebben az időszakban benyújtott újításokat külön díjazzák, külön jutalmakat adnak az eredményes javaslatok készítőinek. A vállalat négy gyára negyedévenként újítási ankétot rendez. A részvevő szakemberek átadják egymásnak tapasztalataikat. Ezzel a mozgalom megerősödését, szélesítését szolgálják. A kaposvári gyárban 1972-ben huszonhét újítást adtak be, ezekből tizennégyet elfogadtak. Általában .kisebb jelentőségnek voltak. Gyurina Pálnak, a gyár szakszervezeti bizottsága titkárának véleménye szerint éppen ezeknek a kisebb jelentőségű újításoknak a jutalmazásával lehetne a dolgozókat a mozgalomba fokozottabban bevonni. A legtöbb újítást augusztusban nyújtják be, éves átlagban harminc és ötven között. A legnagyobb jelentőségű az EKT tyúkketrec gyártását segítette. Ehhez a szovjet exportra készülő termékhez a kaposvári gyárban vagonszám használták fel a lemezt. Az előkészítés során ezeket be kellett volna festeni. Az újítás nyomán horganyzott lemezt használnak, ezzel fölöslegessé teszik a festést, amelyre külön szalagrendszerrel fölszerelt üzemet kellett volna beállítani. A szocialista brigádok felajánlásaiban rendszeresen szerepel az újítási javaslatok készítése, benyújtása. Az újítások alapötletei általában a fizikai dolgozóktól erednek, a megvalósításban, a javaslat részletes kidolgozásában azonban a műszaki értelmiségiek is részt vesznek. * vezetői is mindemben segítenek bennünket. Budapestről például több mint félszázam érkeztek tavaly ősszel a vállalat költségén, hogy a burgonyás zedésben és a szüretben segítsenek. A múlt évben magas nyereséget ért el az üzem, tervüket 7 százaléikikal túlteljesítették, méghozzá úgy, hogy az előirányzott költségszint alatt maradtak. A szövetkezet ezután még inkább támogatja, majd az üzemben dolgozó fiatalok szóraikozási, kulturális igényeinek kielégítését.. .* (A böhönyei Szabadság Tsz vezetőségének értékeléséből.) Az üzemről ifj. Szabó Kálmántól kaptunk bővebb tájékoztatást, s az üzemvezető szavaiból kikerekedett a kép az itt végzett munkáról. — Három műszakban megy az orsó zás. Szövetkezeti tagok és alkalmazottak dolgoznak a gépek mellett, a foglalkoztatottaknak mintegy a fele böhönyei, a többiek környékbeliek. Legtöbben fiatalok, akiknek szülei helyben vagy másutt, a termelőszövetkezet különböző ágazatai bam dolgoznak. Fiatal üzem a miénk, s akkor is az, ha az emberek átlagos életkorát tekintjük: ? év. Jómagam egy évvel fia laibb vagyak az a Hágnál. Két évvel ezelőtt hat munkacsoport összesen mintegy 60 tagja elhatározta, úgy dolgozik, hogy kiérdemelje a .szocialista brigád címet. Felajánlásaik között első helyen szerepelt a termelési eredmények fokozása. Havonta megvitatták a tapasztalatokat a szocialista brigádvezetők és negyedévenként maguk az egyes brigádok.' A váindorzásziló negyedévenként »vándorolt*, mindig a legnagyobb teljesítményt élért kollektíva gépére került. — Az eredményeik és a szorgalom láttáin fölfigyelt a szövetkezet és a gyár is, és már a múlt nyáron sok fiatal üdülhetett jutalomképpen teljesen ingyen a tsz hévízi, illetőleg a vállalat balatonszemesi üdülőjében. Decemberre, amikor a vállalások teljesítését értékeltük, kitűnt, hogy mind a hat közösség eleget tett azoknak, kiérdemelték a szocialista brigád címet. Az üzem termelése a múlt évben a tervezett 2890 tonna helyett 3111 tonna orsózott fonal volt. Most már a cím is kötelez, s ha meg akarják tartani, bizony fokozná kell erőfeszítéseiket annál is inkább, mert az idei feladat már 4500 tonna. Az üzem vezetője elmondta, ahogy az egész termelő munkához, úgy a szocialista brigádok eredményes tevékenységéhez, teljesítményeik méréséhez is nagy segítséget ad a gyár es a központ. Mint a tsz vezetőségének beszámolójából kitűnt, a szövetkezet, ugyancsak megadja a szükséges támogatást. Joggal várható, hogy az orsózó eredményei tovább nőnek. s a bővítés révén még többen kapnak munkalehetőséget a valóban fiatal üzemben. H. F.
