Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-24 / 46. szám
Utolsó simítások az Ikarusokon Mit tud a Yumbó ? Szovjet rendelésre rendszeresen készülnek az autóbuszok az Ikarus gyárban. A fordulat: kit akartak eltenni láb alól? Áram a kerítés drótjában Mindenre készüljem föl, aki türelemmel végig akarja hallgatni az asszonyt S még szerencsés, aki választhat: akarja-e az asszony társaságát. Am mit tehet a megszámlálhatatlanul sok rendőr, ügyész, tanácsi alkalmazott s más hivatalos ember, akinek kötelessége megőrizni a hidegvérét, sőt intézkednie is kell. .'lem számít hogy az asszony ri tudja hány följelentést tett, s hányszor bizonyosodott be, pusztán vaklármát csapott Most ő van bajban, nem is kicsiben. Emberölés kísérletével vádolják. Ki is ő tulajdonképpen? Negyvenhat éves, Pesten la- lik, elvált rokkant nyugdíjas. Valamikor adminisztrátorként jegyzőségen dolgozott 1951-ben pedig a vasútnál helyezkedett et ott dolgozott 1969-ig. Csúnya véleményt adtak róla: többször írásbeli figyelmeztetést kapott, 1964-ben áthelyezéssel büntették, a ju- alékát is megvonták. A munkában igen sok hibát találtak, az ismereteivel sem voltak elégedettek. Az asszony azonban 1969-ben bebizonyította, hogy ismeretei annyira íem hiányosak, hogy táppénz- ósalást ne kövessen el. Módszereit a környezete jól Ismerte. Ha szóltak neki valamiért, nagy patáliát csapott, s ha ez nem vezetett eredményre, hisztérikus jeleneteket rendezett. Fölötteseit és a hatóságokat örökösen beadványokkal halmozta el, még egyik ügye be sem fejeződött, már újban kilincselt és levelezett. 1968 novemberében az egyik Balaton-parti községben egy 1250 négyszögöles ingatlanból megvásárolt 200 négyszögölet. Eaházát kerítéssel vette körül, s ezzel megkezdődtől a bajok. A tulajdonosok szószólója, az ötvenes férfi sem tartozik a makulátlan múltú állampolgárok közé. Az asszony is, a férfi is emberére talált A szomszéd kifogásolta, hogy :i kerítés gátolja a megfelelő ici- és bejárásban, az asszony azonban a füle botját sem mozdította a panaszra. Annál többször fordult meg a tanácsnál és a rendőrségnél, állandóan a szomszédot jelentgette föl. Nem nyugodott bele a hivatalos közlésbe, hogy állításai nélkülöznek minden alapot, folytatta a hajmeresztő akciókat. hanem rendőr ellen is följelentést tett. (Kétségtelen, igen kellemetlen napokat lehet így szerezni valakinek, még akkor is, ha az igazság kiderül.) Az asszony már nem bízott a hatóságokban, ezért másfajta bosszút forralt. Tavaly szeptember 12-én eszelős ötlettől vezérelve áramot vezetett a kerítés drótjába, aztán Pestre utazott. A szakértő megállapította, hogy a drót 220 voltos feszültség alá került. A bírósági iratokhoz csatoltak több fényképet is, melyeken jól látható, hogy a drót végén világít a szakértő fölszerelte villanykörte. A szomszéd az első napokban mit sem sejtett az elektromos kerítésről. Míg csak le nem akarta szedni a drótra futott borsóját. Igen meglepődött, hogy alig tudja elengedni a drótot. Szerencséje volt, tragédiával is végződhetett volna a dolog. Természetesen azonnal eljárás indult az asszony ellen, aki lótott-futott, ki tudja milyen céllal tanúkat verbuvált, újabb és újabb terveket szőtt. A nyomozó előtt rosszullétet tettetett, majd az ügyvédje jelenlétében beismerte, hogy áramot vezetett a kerítés drótjába. Körülbelül másfél hónappal ezután három és fél oldalas beadványt küldött az ügyészségnek, amelyben kérte, szüntessék meg ellene az eljárást, Kihasználni a gépeket — Megjött a Yumbó — maradta Hall Lajos, a Dél-du- náinitúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat igazgatója. Aziután magyanáaatlkiónjt még hozzátette: — Egy francia gyártmányú kotrógépről van szó, amelyre nagy szükség van a mélyépítési mimikáknál. gép — hozzá hasonló összesen | nél jobb kihasználása, az állásErre költöttek 71 milliót mert elfogadták az önvallomását (!), s a szakértői vélemény is az ő vallomása alapján készült. A héten a bíróság megtartotta az első tárgyalást. Ekkor még cifrább állítások, vádaskodások is születtek. Az agz- szony követeli, keressék meg azt, aki őt meg akarta ölni. Ugyanis erősen módosította korábbi álláspontját. Tagadja, hogy köze lenne az áramos históriához, sőt kijelenti, hogy valaki az ő életére akart törni. Ahogy mondani szokták, az ember csak kapkodja a fejét, s többször is rákényszerül, hogy az elmeszakértői véleménybe lapozzon. Eszerint az asszony jó szellemi képességekkel rendelkezik, de igazságérzete önzőén beszűkült. A szakértők még azt is megkockáztatják, hogy a vádlott per- lekedési tébolyban szenved. A meglehetősen drága —2,4 millió forint értékű gép — jelentős beruházása volt a vállalatnak. Amikor a megvétele mellett döntöttek, elsősorban azt tartották saem előtt, hogy sok mindent tud: harminc különböző munkaeszköz tartozik hozzá. Természetesen csak azokat vásárolták meg, melyeket a mélyépítésnél használhatnak. A Dél-dunán/tűld Vízügyi és Közműépítő Vállalat indulásaikor 71 millió forintot kapott gépékre, egy részét valutában. Ezt a pénzt úgy kellett elkölteni, hogy a feladatoknak leginkább megfelelő munkagépieket vásárolják meg. Ennék az összegnek a terhére valutáért is vásároltak, így Európa legmodernebb gépeivel dolgozhatnak. — A pénz nagy része elfogyott — mondta az igazgató —, mindössze kétmillió forintunk van még. Ebből szerszámgépeket vásárolunk a most épülő javítóbázisunk részére. Elmondhatjuk, hogy a vállalat feladataihoz méretezett géppark nagyjából kialakult A munkagépek száma hatszáz körül mozog. Ez azonban vajmi keveset mond, • hiszen teljesítményben nagyon különbözőek. A számnál többet jelent, hogy jó munkaeszközöket sikerült vásárolni: a termelékeny gépek jelentősen csökkentik a nehéz fizikai munkát ebben az egyáltalán nem köny- nyű építőipari ágazatban. három lesz a vállalatnál — 60—80 ember munkáját elvégzi. A szűk árokban nemegyszer 2—3 méter mélyen, talajvízzel küszködve kell dolgozná. Ahhoz, hogy megfelelően kihasználjuk a gépet, nem elég csupán tudni, hogyan kell beindítani. A gépkezelőnek emellett még nagyon sok mindehhez kell értenie. A vállalat — mert okos előrelátással, gazdaságosan költötte el a rendelkezésére álló 71 millió forintot — elmondhatja, hogy a nagy és nehéz munkákat már gépeli végzik; az 1500 dolgozóra elsősorban az a feladat vár, hogy kiszolgálják, irányítsák ezeket a gépeket. A vásárlások befejezése azonban azt is jelenti, hogy a termelést növelni újabb gépek beállításával nem lehet. A megalapítás óta tartó extenzív fejlődés időszakát az intenzív fejlesztés követi. Ez pedig a gépek eddiginél jobb kihasználását jeleníti. Részletes intézkedési tervet készítettek. Ennek legfőbb célkitűzése, hogy — a múlt évihez viszonyítva — húsz százalékkal növeljék a gépeli kihasználását. A hatékonyság növelését Miként lehet ezrt elérni ? Az egyik legfontosabb szempont a megfelelő programozás: a gépek munkaidejének az eddigiidő csökkentése, a másik pedig az egy munkaórára jutó teljesítmény növelése. Ehhez az utóbbihoz nélkülözhetetlen a gépkezelők jó felkészültsége. Természetesen a bérintézkedések adta lehet ősegeket is felhasználják arra, hogy az eddiginél jobban érdekeltté tegyék — főleg a nagy teljesítményű — gépeik kezelőit a tel- issítmény növelésében. — Megvizsgáljuk annak a lehetőségét is — mondta az igazgató —, hogy miként lehetne a nagy vagy — ahogy egymás között nevezzük — vezéngépeket nyújtott műszakban, esetleg két műszakban üzemeltetni. A lehetőségeink ehhez adottak: működési területünkön — Somogybán, Tolnában, Baranyában és Zala megyében — ebben az évben a tavalyinál nagyobb az igény a vízműépítések iránt, s ez lehetővé teszi, hogy megfelelő tervezéssel, koordinációval gépi kapacitásunkat is jobban kihasználjuk. A beszélgetés során egyszer sem ’ mgaabt el ez a fogalom: munka- és üzemszervezés. A vállalat intézkedései azonban azt bizonyítják, hogy a 71 millió forint értékű géppark adta lehetőségeket kihasználva a hatékonyságot igyekeznék növelni. Kercza Imre A tárgyaláson az asz- szony égre-földre esküdözött, hogy neki semmi köze a dologhoz, ártatlan, s hogy soha baja nem volt a hatóságokkal. Amikor a bírósági kihallgatás kezdte megvilágítani az ellentmondásokat, az asszony hisztérikus rohamban tört ki. Abba is maradt a tárgyalás, hetek múlva folytatják. Igaz, ami igaz, ránk fér egy kis szünet Pintér Dezső Érettségizett gépkezelők A gép azonban önmagában nem minden: értő ember is kell hozzá. A vállalat előrelátóan készült fel erre: munkásad részére könnyűgépkezelői tanfolyamot szervezett s rendszeresen küldött embereket a nehézgépkezelői tanfo- 1 vamna. A Yumtbón például érettségizett emberek dolgoznak majd. — Debrecenben, heten tanulják ennek a gépnek a kezelését. Valamennyien érettségizett fiatalok, s közülük né- hányan gépipari technikumban végeztek. Nem, nem túlzás ez — mondta kérdésemre az igazgató, s mindjárt bizonyított is: — A nagy értékű Értékes maradék Hétszáz sertést etetnek" a konyhák if Az otthagyott ebédmarad- ványainik hasznot hajítanak. A Mecsek-vidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat két kaposvári étkezdéjéből például hetenként kétszer szállítanák 300—400 liter moslékot Pécsre. Nyilván megéri elszállítani. A Kapos önkiszolgáló étteremben Pető Sándor üzletvezető a következőket mondta: — Átlagban 1800 ember étkezik itt naponta, ezenkívül mintegy tíz vállalatnak szállítunk ebédet. Egy nap alatt 100—120 liter moslék gyűlik össze. Kilónként 15 fillérért veszi át tőlünk a kórház célgazdasága. — Mi az oka, hogy ennyi a moslék? — Nyilván nem mindenki szeret mindenfajta ételt. A hölgyek például gyakran fogyókúráznak. Máskor nem ízlik az ebéd. Nemegyszer rossz minőségű zsírt kapunk. Ilyenkor nem fogy úgy az éted. Az ipari tanulók mindössze 50 fillérért kapják az ebédet, s gyakran megesik, ha más elfoglaltságuk akad, nem jönnek ebédelni. Természetesen, ez. is megy a hulladékba. A megyei tanács konyháján a szakácsnő büszkén mondja: FEKETE GYULA — Nálunk alig van maradék, itt mindent megesznek. Ami kevés moslék marad — mintegy 15—20 liter —, azt a kórház célgazdasága szállítja eh Ezután a zselickislalki célgazdaságnál érdeklődtünk. Popp János főkönyvelő a következőket . mondta: — Januárban 42 helyről 394 mázsa moslékot hoztunk el 5330 forint térítésért.' A gaz^ A fiú meg a katonák 46. A szomszéd tavaly szeptemberben méregbe gurult, és a kerítésoszlopokat, melyek az útjában voltak, kihajigálta. Nem tudta, mit szabadít magára. Az asszony kihívta a rendőrséget, aztán éjnek idején bejelentést tett az egyik fővárosi kerületi kapitányságon, maid a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság egyik nyomozójánál járt — stb. stb. Később már nemcsak a szomszéd -fejvételéért« ügyködött. □ Somogyi Néplap — És az országhatárokon is? Akármikor? — Jó vicc! Mit számít nekem az országhatár! — De a hegyeken nem mész keresztül. Én meg a hegyeken is keresztül tudok menni. Meg a határokon is, meg a frontokon is! — De felvág valaki! Szeretem, ha egy fiú ennyire fel- valamit, vágós. Ha olyan legény vagy, a tengerbe gyere utánam? — A közepébe? — A közepébe hát! S a fenekére gyere utánam. Ha olyan legény vagy. — És honnan tudsz magyarul? Német patak létedre? — Német vagy se, tudok, és kész. Nekem tanulni se kell. Csak tudok. — Oroszul is tudsz? Hava- ris tü paruszki? — Havárju, persze. Znáju. Még az a jó, hogy a patakok tudnak magyarul. Akármerre 4jár az ember a világban, patakkal mindig találkozik. — Nálunk is folyik egy patak a szőlőhegy alatt, Nádérnek hívják. Nem ismered véletlenül.? — Nádér, Nádér... Várjál csak. Az fiú-patak, ugye? — Én azt nem tudhatom. Lehetséges, hogy fiú-patak. Azt ti jobban tudjátok egymásról. — Hogyne ismerném! Nádér. .. Szoktunk a tengerben találkozni. Én minden patakkal találkozom a tengerben. — Nem üzensz valamit neki? Megyek most haza, aztán megmondhatom, ha Meg asszonynak. Ebben Magyarokat mindenfelől hoz-J igazad van, látod. hat-vihet. Meg asszonynak. De én — Én is tudok magyarul —J a lányt jobban sajnálom. Mert mondta most egy fűzbokor.J az asszonynak már volt kato- Nem az, amelyiknek a tövén Jdaság az ételmairadókok hasz- nája, épp azért asszony, mert guggolt, hanem kicsit távo-J nosítósával nagyrészt saját volt már neki. A lánynak meg labb, egy másik. Gyerekhang-J ma£Sa eHát1a hússal a kórház még nem volt... Vagy ki tud- ja volt, nem lehetett tudni, hatszáz megye konyháját. Jelenleg ellátjuk növendéklehetett ja. Én nem láthatok bele az fiú-e vagy lány. emberekbe. Hátha mégis az — Én is tudok — dörmögötti sertést tartunk, s a asszonynak rosszabb. Épp a túlsó partról egy öreg fa- J egyéb egészségügyi társintéz azért, mert volt már neki. tuskó. } — Meg a gyerek is mind rá- — Én is tudok! — kiáltottJ marad, bajnak. messzebbről érces hangon egy a — Nem jó az már sehogy, fa: az, amelyik mögül éppen; De hát ilyenek vagytok, ilye- sütött a hold. De nemigen fűz-, nek az emberek, öli, pusztítja fa volt, mert még nem lomboegyik a másikát. sodott ki. — És a katonákat nem saj- — Én is! Én is! — mondonálod? gatták körben a bokrok. — Azokat nemigen. Azok __Tiköztetek lányok nincse- i Az üzemi konyháknak toü zensz már megvannak asszony nél- nek? Mindnyájan fiúk a fák?^ vábbra is nagyobb érdekük , , .. . . kül » tenger fenekén. _ kérdezte, mert egyik sem ? fűződik ahhoz, hogy megfele— Nem szokásom üzengetni _ — Vagy a sarga földben, lányhangon beszélt. i menyeit sertéssel. — A moslékot tizenöt fillérért vesszük Ili lónként- Nyugodtan elmondhatjuk, ez a csekély összeg nem jelenti a »mosléktermelés« ösztönzését. fiú-patakoknak. Az nem való. Őnekik már jó. Nézd már! Üzenjen ő, ha valamit akar. — De kitartod magad, te patak! Mifelénk a lányok nem tartják ki ennyire magukat. Az mind örül, ha van kinek üzenni. — Igen, mert pusztul a sok katona. És ahány katona elpusztul, annyi lány marad magának. — Arrafelé is pusztulnak a katonák? Ahonnan jössz? — Most is viszek vagy százat a tengerbe... azaz van köztük egypár asszony meg lány is, de a többi mind katona. Ennyivel megint kevesebb Haynak jul katona. — Parázsó nagyanyád is hányszor elmondja nagyapádra: jó már őneki... — Hát honnan ismered te Parázsó nagymamát? — Ismerem, és kész. Sokfelé járok én. Mit gondolsz, hogy szedném össze máskülönben ezt a rengeteg hullát is? — Attól áradtál így ki, igaz? — Nemcsak éppen attól, tavasszal szokásom. Tavaszi szél vizet áraszt... — Magyarokat is viszel? — Honnan tudjam én azt? ulla, hulla. Az már nem beszél sehogy. Egész biztos, hogy visz magyarpiútt is, Akaxarerj®! lim. — Dehogyis nincsenek, én is lány vagyok — szólalt meg vá-1 ratlanul az a fűzbokor, amelynek a tövén kucorgóit, és barkós ágai föléje hajoltak. Hasonlított a hangja Póta Rozikáéhoz. De nem az ő hangja volt, csak hasonlította hozzá. i — Hét aztán, te üzensz-e va-7 lamit? — kérdezte a bokortól.? — Én szívesen üzennék — válaszojt a bokor, és mintha; sóhajtó* t volna hozzá egy leheletnyi. — De én úgyse meló mennyiségű és minőségű ételt főzzenek, mint hogy a napi 20—30 forint »haszonért« szándékosan rontsák a minőséget. Legnagyobb »szállítónk« a városi tanács huszonnégy intézményének konyhája. Havi 168 mázsa moslékot hozunk 'nnen. 1972-ben 667 élő sertést adtunk el a megyei egéraéríigyi in- 4 L-zményeknek. Ez a 700 mázsa hetek "ii nen sehova. És értem j hús hozzájárult a húskombi- sem jön olyan messziről fiú-, nát tehermentesítéséhez, főbokor senki. J ként a nyári csúcsidőszakban. tPoiütütjukJ. # .j B. F.
