Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-20 / 42. szám

MAI KOMMENTÁRUNK

A beszámoló taggyűlések legfontosabb célja az alapszervezetek egyéves tevékenységének értékelése, valamint a feladatok meghatározása.

A munka, elemzése és a párttagok tevékenységének értékelése során a megye alapszervezetei jelentőségének megfelelően foglalkoztak a tömegszervezetek pártirányításával. Tapasztalataink szerint az alapszervezeti munka színvonalának általános emelkedésével összhangban a tömeg- szervezeteket irányító munka is javul. Az utóbbi években folyamatosan nőtt azoknak az alapszervezeteknek a száma, amelyek munkájukban tervszerűen és rendszeresen foglalkoznak a tömegszervezetekkel és -mozgalmakkal. Azok kommunista vezetőit, vagy az ott dolgozó kommunistákat évente, illetve egy-egy fontosabb feladat végrehajtása után munkájukról beszámoltatják. A terület vagy a munkahely előtt álló fontos feladatok megoldására fölkérik a tömegszervezeteket, támaszkodnak rájuk a helyi politika megvalósításában.

A tömegszervezetek pártirányításának legelterjedtebb módszere a pártmegbízatások rendszere megyénkben is- Az alapszervezetek á taggyűlés határozata alapján megbízzák a párttagokat, hogy segítsék a szakszervezeti bizottság, a népfrontbizottság, a KISZ- szervezet vagy a nőbizottság

II tömegszervezetek és -mozgalmak

pártirányitása

munkáját, legyenek állandó összekötő kapocs a pártszervezet és a tömegszervezetek vezetősége között. E munkájukat a párthatározatok szellemében végezzék és róla, valamint a tömegszervezet tevékenységéről a pártszervezetnek, a vezetőségnek rendszeresen számoljanak be. Az alapszervezetek többségében az év végi beszámoló taggyűléseken értékelték a tömegszervezetek és -mozgalmak munkáját, a pártmegbízatások teljesítésének áttekintésekor pedig a tömegszervezetek segítségével megbízott párttagok tevékenységét. Az egyéni értékelés fő szempontja szintén az volt, milyen eredményes volt a tömegszervezeti munka.

Több alapszervezetben általánossá vált gyakorlat, hogy a vezetőségi ülésekre rendszeresen meghívják a párton kívüli KISZ-titkárt, szakszervezeti titkárt, illetve a tömegszervezet munkájával foglalkozó napirendekre a szóban forgó szervezet vezetőit.

Számos alapszervezetben egy-egy nagyobb feladat meghatározásakor értekezleten hangolják össze az adott terüA mezőgazdaság szolgálatában

let párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetőivel, hogy a község vagy üzem szervezett erőit egységesen a cél érdekében mozgósítsák.

Néhány alapszervezetben a tömegszervezetek pártirányítása a hagyományos módszerek mellett korszerű elemeket is tartalmaz. Ilyen követendő példának tekinthetjük azt a gyakorlatot, mely szerint a tömegszervezetre váró nagyobb feladatok előtt a pártszervezet vezetősége összehívja az adott tömegszerv ezetben vagy mozgalomban dolgozó- kommunistákat, és a feladatokat részletesen ismertetve fölkészíti, fölkéri őket a hatékony segítésre.

Az általánosítható, zömében jó tapasztalatok mellett természetesen probléma is akad az alapszervezetek tömegszervezeteket irányító munkájában. Néhány alapszervezet a területén dolgozó tömegszervezetek gyenge munkájáért nem érez kellő felelősséget nem ad megfelelő segítséget azoknak, hanem a tomegszer- vezet járási, megyei vezetőségének rendszeres bírálatával kíván a helyzeten változtatni.

A

z alapszervezetek . többsége megfelelően segíti a KISZ-fiatalokat,

megérti gondjaikat. Egyes alapszervezetekben azonban a közeledés és segítés helyett a -generációs problémák« ele- mezgetésével nehezítik saját helyzetüket és a KlSZ-szerve- zet munkáját. Előfordul olyan alapszervezet' is, ahol. néhá- nyan lekicsinylik a tömegszervezetek, -mozgalmak szerepét, egyes rossz példákból általánosítanak és úgy tartják, hogy az alapszervezetnek nincs különösképpen szüksége arra, hogy velük »-bajlódjon«.

Az alapszervezetek többsége azonban jól látja, helyesen értelmezi a tömegszervezetek és -mozgalmak pártirányításának fontosságát, szocialista társadalmunkban betöltött szerepétEzek a pártszervezetek tudják, hogy a tömegszervezetek és -mozgalmak a párt vezető szerepe érvényesítésének, a

társadalom politikai irányításának aktív részesei. Szocialista társadalmunk fejlődésében jelentős szerepet töltenek be, és nagyón fontos transzmissziós, valamint érdekvédelmi feladatokat látnak el. A társadalom demokratizmusának erősödésével együtt fejlődik a közéleti aktivitás. A közéleti aktivitás a tömegszervezetek, -mozgalmak választott testületéiben és különböző rendezvényein, fórumain nyilvánul meg leginkább. A párt nem nélkülözheti a tömegszprveze- zetek- és mozgalmak munkáját, mert politikája részben az ő cselekvésükön keresztül valósul meg.

I

rányító pártszerveink, a Központi Bizottság, a megyei, a járási, a városi pártbizottságok, következetesen megvalósítják a tömegszervezetek pártirányításának elvét: a pártirányítás eszmei-politikai jellegét, a pártirányítás következetességét, testületi, területi és üzemi - jellegét, valamint differenciáltságát.

A beszámoló taggyűlések tapasztalatai szerint az alapszervezetek egyre nagyobb hányada képes arra, hogy ezeket az elveket érvényre juttassa, hogy a helyi politikában is megvalósítsa a tömegszervezetek párti rányításában bevált módszereket és gyakorlatot.

Zátonyi László

Több a csapadék — óvni kell a földeket

A megyét járva számos gazdaságban látható, hogy élénkül a határ. Az időjárás módot ad a korai készülődésre, de még inkább arra, hogy a télre tervezett tennivalókból minél többet elvégezhessenek a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok Somogybán is. Sok helyen találkozni szervestrágyát szóró gépekkel, talajgazdagító

anyagot szállító vontatókkal, persze csak ott, ahol a föld elbírja a gépeket.

A tegnap reggeli Hétfői Hírekben olvashatók a Meteorológiai Intézettől kapott válaszok. Ezek szerint például nem valószínű, hogy a kővetkező hetekben visszatér a tél. Tény, hogy belekerültünk a csapadékos időjárási frontba. Enyhe és minden bizonynyal esős marad az idő.

Ami Somogyot illeti, enyheségben ez a tél megismételte a múlt évit, csapadék- szenényséaben azonban nem. Amíg »rekord csapadékhiányban szenvedett egész Kelet- Magyarország«, addiq nálunk a tavalyinál jóval több eső és hó jutott a földekre. Emlékezzünk csak: tavaly ilyenkor arról írtunk, hogy nem árt idejében felkészülni a tavaszi és a nyári öntözésre, mert nagy szükség lesz arra, hogy mesterségesen pótolják a gazdaságok a földeken azt, amit a természet elmulasztott. Most a tapasztalatok azt mutatják, hogy jóllehet decemberben még kevésbé, de januárban és februárban annál inkább részesült csapadékban megyénkterülete. - Természetesen a »szóródás« Somogybán sem egyenletes, azonban a mezők egy részén már csillog a víztükör, ami azt mutatja, hogy helyenként több eső is esett, mint ameny- nyit elnyelhetne a föld.

A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya intézkedési javaslatot küldött szét a somogyi gazdaságoknak, melyben az ár- és belvízkárok elhárítására hívja föl a figyelmet. Szükség van ugyanis arra, hogy a mezőgazdasági üzemek a korábbi gyakorlatnak megfelelően ekével vagy kézi erővel árkot húzzanak azokon a helyeken, ahol máskor is felgyülemlett a víz. így vehetik elejét annak, hogy a múlt év őszén elvetett gabonafélékben, az évelő pillangósokban és más területen a belvizek kárt okozzanak.

Napjainkban különösen a a mezőőrökre, de a gazdaságok vezetőire is vár a feladat: a határ fokozottabb figyelése és a fenyegető, yeszély megelőzése. Ez a munka nagyban befolyásolja, milyen eredményük lesz majd a közelgő tavaszi határszemléknek, és végső soron azt, hogy milyen reményekkel nézhetünk az idei terménybetakarítás elé.

H. F.

Rendszeresebb kapcsolatot

A VÁLLALATOKNÁL ezekben a napokban tartják a szocialista brigádok tanácskozásait: mérlegre teszik a múlt évet, s az idei feladatok megoldásának módjait veszik számba. Az idei munkát, feladatokat meghatározó tervezésnél * érdemes egy kicsit időzni: több vállalatnál fogalmazták meg a brigádvezetők, hogy az eddiginél több és rendszeresebb segítséget várnáik a vállalatok gazdasági vezetőitől. A szocialista brigád mozgalom továbbfejlesztéséről szóló SZOT-határozat is megfogalmazta ezt: »... Igényeljék a vállalati igazgatóktól, hogy a szocialista munkaver- seny céljait — a jóváhagyott tervekre alapozva — munkahelyekre címezve jelöljék ki«. Csak megfelelő előkészítés után lehet elvárni a brigádoktól, hogy — feladataik ismeretében — a leghatékonyabban segítsék a vállalati célkitűzések megvalósítását.

A tájékoztatást és a tájékozódást munkájuk sarán sóba nem nélkülözhetik a szocialista brigádok: szükség van erre az év minden szakában. Az esztendő elején — amikor a munkát meghatározzák — szinte elengedhetetlen. Sok ötlet, javaslat is elhangzik ezeken a tanácskozásokon. A Siófoki Kőolajvezeték Vállalatnál például a brigádvezetők tettek javaslatot arra, hogy miként lehetne eredményesebbé tenni a vagyonvédelmet, s fölajánlották — ha igény li a gazdásági vezetés —: segítenek a

Az év első negyedében ötszáz háztáji fejőgép vezérlőegységet gyártanak a Kaposvári M ezőgép Vállalat mernyei gyáregységében, Éves tervük mint egy kétezer ilyen berendezés. Ezeket a gyár egyik női szocialista brigádja készíti.

Eddig hatszáz milliméterig gy ártott gödörfúró berendezést a vállalat, most megkezdték az 1000—1100 millüuéteres gödörfúró próbagyártását.

3er>”A- e,"5Ä" ve**“ meg a D »nuvia Vállalattól a gyáregység- “ ~ „--'„-■'-o* ;> Mezőgép Vállalat. Most nagy soroz-' mü'imőter átmérőjű hidraulikus gyorscsati ' • •'•’•“*. Azonkívül a Mosonmagyaróvári Mezőgazda- sági Gépgyár szentgotthárdi gyáregységének különféle gén- alkatrészeket gyárt. A hidraulikus gyorscsatlakozóból tízezer darabot gyártanak ebben az evbea.

Hallgatni arany vagy csak annak látszik?

Két somogyi termelő- szövetkezetben vettem részt zárszámadó közgyűlésen az idén. Mindkettőben magas volt a részesedés, a tagság jövedelme; szépen gyarapodott a közös a múlt évben. Mindkét tsz-iben jóváhagyták — méghozzá egyhangúlag — a gazdák a zárszámadást. Amikor a beszámolók után hozzászólásokat kért a gyűlés elnöke, majd a szokásos biztatás ismételten is elhangzott — senki sem emelkedett szólásra a tagok közül. A vendégek elmondták véleményüket a beszámolókról, sok hasznos javaslatot adtak a jövőre vonatkozóan, csak éppen a szövetkezeti gazdák burkolóztak nagy hallgatásba.

Ezekben a gazdaságokban a közgyűlés után a vezetők meg a tagok is elmondták, hogy tulajdonképpen nem volt olyan mondanivalójuk az embereknek, ami ide, a tsz legfelsőbb szerve elé kívánkozott volna. Ugyanis brigades csapatgyűléseken, a szerelőműhelyben és másutt alaposan »kivesézték« már az elmúlt hetekben a tavalyi gazdálkodás eredményeit és hibáit, névre szólóan dicsértek és bíráltak »-fölfelé« és .lefelé« egyaránt. Magyarán szólva minden ügyes-bajos dolgot elintéztek szűkébb körben, a problémákat megoldották. A közgyűlésre az a szerep maradt mindössze, hogy a gazdák meghallgassák a beszámolói >— egyes tételeit ezek szerint már ismételten —, és szavazzanak arról, hogy »dJogadjáik-e, awagy sasa.,

Emlékszem, évekkel ezelőtt voltak olyan közgyűlések megyénkben — magam is írtam ilyenekről —, amelyeken parázs vita alakult ki egy-egy megállapítás körül; egyéni sérelmek gombölyödtek jókora, de akkor és ott meg nem oldható problémává; közbekiabálások hallatszottak a széksorokból. Kínos perceket élt át a vezetőség, kényelmetlenül feszengtek a vendégek. Előfordult a másik véglet is, amikor a többszöri nógatás után így dörmögött mögöttem az egyik gazda: »-Ugyan minek beszéljenek az emberek, úgy sincs értelme. Itt minden szó falra hányt borsó.« És nem is szóltak egy kukkot sem, csak zsörtölőd- - tak magukban az emberek.

Bégen volt, elmúlt. Amiről az írásom elején szóltam, az viszont friss, idei tapasztalat Ebből az ideiből odáig helyénvalónak tartom a hallgatást, hogy nem sokkal előtte tényleg minden lényeges dolgot megbeszéltek, és nagyon demokratikusan véleménynyilvánítási lehetőséget adtak mindenkinek. A lehetőség a közgyűlésen is adva volt, ki-ki élhetett volna vele, de itt már bírálásra nyitva hagyott, tisztázatlan kérdés nem maradt

Mégis megkockáztatok egy bírálatot mégpedig — a hallgatás bírálatát. Ugyanis ez a fórum nemcsak arra való, hogy hibákat mondjunk el, módszeréket vagy embereket ■cri-ü?.á.ljpmlrJ g hg, erre ánn« .

nincs — vagy már nem akad — céltábla, akkor nagyot hallgassunk. Itt a jót is el szabad, sőt el kell mondani, névre címezve. Amikor az elnök a vezetőség beszámolóját mondja, s abban név szerint dicsér növénytermesztőket, állattenyésztőket, traktorosokat, szerelőket, nyilvánvaló, hogy kihúzza magát a széken nemcsak az a gazda, akinek a nevét dicsérően említik, hanem még a jelenlevő hozzátartozója is. Jogos a büszkeség, még ha az elismerésnek csak ilyen formájában részesül is az érintett, az anyagi jutalmakról nem is szólva.

Itt kanyarodnék viszsza a hozzászólás nélküli közgyűléshez. Mi történne, ha úgy, ahogyan a vezetőség teszi, a tagok is értékelnék a vezetőséget? Ha például föl- állna valaki a gazdák közül és azt mondaná, hogy a sikeres évért dicséret illeti a brigádvezetőt, a főállattenyésztőt, a főagronómust, az elnököt is. Hogy ők is sokat ló- tottak-futottak, törték a fejüket az egész közösség érdekében. Hogy sok függött a szervezéstől, a különféle anyagok beszerzésétől. Mert az eredmények együttes munka gyümölcseként értek be, csak a tagság és a vezetőség közös, jól összehangolt munkája vezethetett ide.

Szóval, ezt hiányoltam én egy kicsit ezen a két zárszámadó közgyűlésen, s a tsz- tagok, ha most magukba néznek, talán igazat adnak nekem,

közös cél elérésében. ’*•*Csák megfelelő előkészítés után lehet elvárni, hogy a mu nka verseny -mozgal om segítse a vállalati célkitűzések megvalósítását: a hatékonyság növelését. A brigádok vállalásainak ugyanis összhangban kell állnia a vállalati tervekkel, s mennyiségi túlteljesítésükre csak ott van szükség, ahol a többlettermék társadalmi szükségletet elégít ki. Sokirányú feladat vár ebben az évben is a brigádokra: a termékek minőségének javítása, az üzem- és munka- szervezés korszerűsítése elképzelhetetlen közreműködésük, aktív segítségük nélkül. A vállalatok vezetőinek rem- -sak igényelniük kell ezt a segítséget, hanem Hzt(ásítaniuk az előfeltételeket.

A TAPASZTALATOK szen.nt a célkitűzések megvalósításához a tavalyinál jobh együttműködésre van szüks™* szinte valamennyi üzemben - gazdasági vezetők és a brig“- -tok között. Nem elég csuná" ng év eleién ismertetni a f?1- «datnlkat. s kérni me<zvniősítá -niVhez a seettsérti^et. hanem : nőről időre meg kéU vizsré1- n,i, hogy mikért lehetne to- "ább liénni. A munkakapcsolat megteremtésére, melvet múlt év értékelésekor több hr lyen hiányoltak, vagy javításé* szorgalmazták — az első lépést tulajdonképpen a mostani tanácskozásokkal mindenütt megtették.

Az elsőt azonban — a vál lalartok és a brigádok érdekében — a többinek is követni kell az év során. Csak így lehet elérni, hogy a »-brigádok a dolgozók olyan vezető kall? tívái legyenek, amelyek n> gósító és példamutató szerepet töltenek be a munkában, a tanulásban, a közösségi életen«.

Somogyi Néplapi 3