Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-20 / 42. szám

Prágai visszhang: Fock Jenő látogatásáról SZOVJET MEGEMLÉKEZÉSEK A SZERZŐDÉS 25. ÉVFORDULÓJÁRÓL Két héttel a választások előtt Franciaországban Népeink barátsága örökre szél mi lenne, ha...? , A szovjet társadalom és a | sajtó a múlt héten kiemelke­A Rudé Pravo hétfői számé- dő történelmi évfordulóhoz ban Teljes nézetazonosság címmel méltatja a Miniszter­tanács elnöke prágai látogatá­sának és tárgyalásainak jelen­tőségét. Többek között megállapítja, hogy a szocialista országok ve­zető párt- és állami képvise­lőinek munkajellegei látogatá­sai, amelyek során intenzíven tanácskoznak a közös érdeklő­désre számot tartó legfonto­sabb kérdésekről, ma már be­vett és jó gyakorlatnak számí­tanak. Hasznosságukat teljes mértékben igazolta a csehszlo­vák—magyar tárgyalások gyü­mölcsöző eredménye. A két ország gazdasági együttműkö­dése az utóbbi években tete­mesen fejlődött, s azonosaik a külpolitikai érdekek is. Csehszlovákia és Magyaror­szág földrajzi helyzete, népéi­nek történelmi tapasztalata, valamint a szocialista építés sokszorosan érdekeltté teszi a két országot a Varsói Szerző­dés erősítésében,, a szocialista közösség megszilárdításában, valamint a békés egymás mel­lett élés politikájának kezde­ményező és egybehangolt ke­resztül vitelében és nemzetkö­zi fórumokon — írja a Rudé Pravo. méltó szinten és terjedelem­ben emlékezett meg az orszá­gaink közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés ne­gyedszázados jubileumáról. A szovjet fővárosban ki­emelkedő esemény volt a Szakszervezetek Házán alt oszlopcsarnokában megtar­tott barátsági nagygyűlés, a Puskin Múzeumban pedig a mai magyar szobrászat repre­zentatív kiállítása, amelyet máris nagy számban kerestek •föl az érdeklődők. Az Izvesztyija, a szovjet kormány lápja a szerződést »■történelmi jelentőségű ok­mánynak«, »a barátság char­tájának« nevezte. Hangoztat­ta: >Szerződéses kapcsola­taink második negyedszázadá­ba lépve népeink minden ed­diginél nagyobb meggyőződés­sel mondják: barátságunk örökre szól.« Vasárnap, az évfordulónap­ján a Pravda első oldalán tel­jes terjedelemben olvasható azoknak az üdvözlő táviratok­nak a szövege, amelyeket Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszi­gin, illetve Kádár János, Lo­Megélünkült a fogolycsere (Folytatás az 1. oldalról.) dalú katonai vegyesbizottság- ban részt vevő VDK-küldötit- ség vezetőjét és tíztagú kísé­retét Le Quaing Hoa, aki a vietnami tűzszünet életbelépé­se óta most harmadszor járt Saigonban, a találkozó után rövidesein nyilatkozóit az új­ságíróiknak, méltatva a vietna­mi békemegállapodás jelentő­ségét. Miközben a saigoni rendszer csapatai sorozatosan megsértik a vietnami tűzszünetet, Thieu elnök, a nend&zer vezetője nyi­latkozatában a tűzszüneti fel­tételek betartásától tette füg­gővé a VDK és a Saigon közti problémák poétikai rendezé­sét. Az ABC amerikai tévétársa­ság által sugárzott filminter- júban Thieu ismét a VDK és a DIFK képviselőit vádolta a tegyvennyugvás megsértésé­vel. Közölte persze azt is, hogy »elképzelhetőnek tart« egy vietnami csúcstalálkozót, »ha- a fegyverek elhallgatnak«. Közelgő washingtoni láto­gatásával kapcsolatban Thieu rámutatott, hogy ezúttal elő­ször tárgyal amerikai elnökkel másról, mint a vietnami hábo­rú folytatásáról. De azonnalra -több pénzt, több munkát, több repülőgépet« is követelt . endssere számára. Megérkezett a Fülöp-szige­biak között dr. Déri Miklós őr­nagy vezetésével a magyar csoport képviselőd is. A vasárnap soron kívül sza­badon engedett amerikai piló­tás mindiegyike hat, illetve nét év óta volt fogság Dán. Josepn S. Abbott századost, aki 1934. augusztus 16-án New Jersey államban született s 1967. áp­rilis 30-án esett fogságba Hoa Binh tartományban, hét fia várja odahaza. Az ugyancsak New Jersey állaimban 1940. október 20-án született és Bac Thai tartomány területén 1966. október 22-én — 26. születés­napja előtt egy nappal — el­fogott Joseph Crecca első osz­tályú hadnagyot általa soha nem látott, azóta nagyra nőtt gyermeke várja Nagyjából Ha­sonló a helyzet a többiekkel is, akik újra szabadokká vál­tak ezen a napon. Megértéssel és emberséggel adott emlék­tárgyakat visznek magukkal, s vele hat-hét év tapasztalatait a foglyok életéről. Nem kíséri őket kifejezett megvetés, sem gyűlölet, pedig ezrek szívében sarjadhatnának ilyen érzel­mek, hiszen ezek az egészsé­gesen hazatérő emberek halált, gyászt és pusztulást zúdítottak a kis indokínai országra. A Kleber sugárúton levő konferenciapalotában már nagyban folynak az előkészü­letek az egy hét múlva kez­dődő nemzetközi Vietnam­t.eki »Clark« légitámaszpontra | konferenciára, amelyen a nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottság tagjaként Magyarország is részt vesz. Eddig általában azt remél­ték, hogy a konferencia össze­hívásáig Saigonban is megin­dulnak majd a két dél-viet­nami fél közvetlen politikai tárgyalásai, amelyeken meg kellene állapodniuk a többi között a nemzeti kibékülés és egyetértés országos tanácsának létrehozásában. Am az előkészítő megbeszé­lések, amelyek . Párizsban a két küldöttség között eljárási kérdésekről folynak, egyelőre holtpontra jutottak. Minden jel arra mutat, hogy Saigon kép­viselői az előkészítő tárgyalá­sokon megmerevítették. állás­pontjukat, és egyre újabb igé­nyeket támasztanak. a VDK által vasárnap szaba­don bocsátott amerikai fog­lyok húsz fős csoportja. E cso­portban olyan pilóták vannak, akik 1966-ban és 1967-ben es­tek fogságba a demokratikus Vietnamban. Közülük 19-en pilóták, egy pedig műszaki tiszt. Az elfogott kalózpilóták sza­badon bocsátásának menet­rendje szerint egy hét múlva került volna sor újabb csoport átadására Hanoiban. Vasamap délután . azonban újabb 20 amerikai hadifoglyot bocsátot­tak szabadon a VDK-ban. A hadifoglyok átvételére vasár­nap á kora reggeli, óráikban is­mét megérkeztek a négyoldalú katonai vegyesbizottság. vala­mint a nemzetközi ellenőrző bizottság képviselői, ez utób­A gengsztervezér halála Frank Costello, az égjük leg- hirhedtebb amerikai gengsz­tervezér vasárnap 82 éves ko­rában elhunyt egy New York-i kórházban. Costello, a.ki A1 Capone után az amerikai alvilág legis­mertebb alakja volt, pályafu­tása során meghiúsított min­den ellene irányuló merényié­Somogyi Néplap tét. Utoljára 1957-ben kísérel­tek meg ellene merényletet, akkor is eredménytelenül. Si­került megakadályoznia, hogy az amerikai kormány vissza­küldje Olaszországba, ahonnan valaha jött, és még a szená­tusi vizsgálatok alól is sikerült kibújnia. Csupán egyszer volt börtön­ben, akkor is adócsalásért­Costello még az amerikai szesztilalom idején kezdte te­vékenységét. Főiként a szesz­csempészetben és a hazárdjá- tetak területén. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására hazánk­ban tartózkodó Ivan Znmercev vezérőrnagy, Budapest első szovjet városparancsnoka ellá togatott a Magyar Partizán­szövetségbe. sonczi Pál és Fock Jenő vál­tott. Beszámol a lap Gromiko és Péter János táviratváltásá­ról is, s három hasábos tu­dósítást közöl Gáspár Sándor­nak az Egyesült Izzóban meg­tartott barátsági nagygyűlé­sén elhangzott beszédéről. »A barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződés jubileumát ün­nepelve a magyar nép, a ma­gyar ifjúság tudatában van annak, hogy hűséges és meg­bízható barátja és szövetsége­se a Szovjetunió, hogy mellet­te áll az egész szocialista kö­zösség internacionalista ereje« — írja a Komszomolszkaja Pravda. Vasárnap az összes többi moszkvai lap is megemléke­zett az évfordulóról. A Krasznaja Zvezda, a fegyveres erők lapja a két or­szág hadseregeinek fegyver­barátságára helyezi a hang­súlyt. A szakszervezetek lap­ja, a Trud pedig szovjet ex­portra előkészített Ikarus-au- tóbuszokat mutat be fényké­pes iíffx>rt:jában, s emlékeztet arra, hogy a legnagyobb euró­pai járműgyárak egyikének kifejlesztésében kiemelkedő szerepe volt a szovjet—ma­gyar együttműködésnek. A választási kampány a fi­niséhez közeledik: két hét múlva, március 4-én urnák­hoz járulnak a franciaországi szavazók, hogy megválasszák az új nemzetgyűlés képvise­lőit. Ám a kormánypárti szó­nokok beszédeit hallgatva azt hihetné az ember, hogy nem képviselő-, hanem elnökvá­lasztásról van szó. A kor­mánypárti jelöltek ugyanis szinte Pompidou háta mögé bújva vívják harcukat. Lép- ten-nyomon azt hangoztatják: ha a baloldal győz, az elnök nem fog együtt kormányozni egy baloldali kormánnyal. Messmer miniszterelnök is kijelentette: ebben az esetben »áthidalhatatlan ellentét« tá­mad majd a parlamenti több­ség és a köztársasági elnök között, amit csak egy újabb »általános szavazás« útján le­het majd megoldani. Messmer nem mondotta meg pontosan, mi történnék: vajon feloszlatná-e az elnök a nemzetgyűlést, vagy ő mon­dana le; s újabb elnökválasz­tást kellene-e tartani. ■ A francia hatóságok megtagadták az engedély kiadását A francia hatóságok nem engedélyezték annak a kedd­re és szerdára tervezett kon­EGYESÜLT ÁLLAMOK Fegyveres őrök a repülőtereken Az Egyesült Államokban ér­vénybe lépett a repülőgép-el­térítések elleni harc, amelyet a kormány írt elő. Ennek meg­felelően az ország 476 repülő- CHILE terén — a már január 5-e óta működő elektronikus utas- és csomagellenőrző rendszereken kívül — munkához látott 4500 fegyveres őr is. Feladatuk, hogy meghiúsítsák az esetle­ges repülőgép-eltérítési kísér­leteket. ferenciának a megtartását Párizsban, amely a vietnami háború amerikai katonaszö­kevényeinek, a parancs vég­rehajtását emberbaráti okok­ból megtagadó amerikaiaknak kegyelemben részesítéséért szállt volna síkra. A párizsi rendőr-főkapi­tányság egyidejűleg megtiltot­ta a konferencia részvevőinek hétfőre tervezett sajtóértekez­lete megtartását is. Szemmel látható tehát: a jelenlegi kormánytöbbség taktikája arra irányul, hogy azt az érzést keltse a válasz­tókban: a baloldal győzelme esetén »bizonytalan, zűrzava­ros helyzet« támadna. Válság- hangulatot akarnak szítani, hogy a habozó és ingatag sza­vazókat visszatérítsék az ed­digi kormánytöbbség oldalára. Georges Marchais, az FKP főtitkára vasárnap Chateau- roux-ban egy választási gyű­lésen válaszolt Messmer mi­niszterelnöknek. Többek kö­zött kijelentette: ha a fran­ciák többsége a nemzetgyűlé­si választásokon a baloldal közös programja mellett fog­lal állást, fölösleges újabb szavazást rendezni. »Bármilyen következtetést vonjon is le Pampidou elnök saját magára nézve, csak az a fontos, hogy tiszteletben tartsa a népnek az általános szavazás útján kifejezésre jut­tatott akaratát. Ezt követeli a demokrácia és a törvényes­ség, Mi, kommunisták, őrköd­ni fogunk afelett, hogy ezt az akaratot tiszteletben tartsák« — hangsúlyozta George Mar- chais­A Combat vezércikkében hangsúlyozta: a demokrácia játékszabályainak megcáfo­lása az, amivel most a mi­niszterelnök fenyegetőzik, hogy a baloldal győzelme ese­tén újabb általános választást kell majd tartaná. Ha a franciák többsége bal­oldali többséget küld a nem­zetgyűlésbe, ezzel világosan megvonja bizalmát a jelenle­gi kormánytöbbségtől, amely­re ma a köztársasági elnök támaszkodik — írja. — A nemzet nem fogadhatná el, hogy az elnök megtagadja a választás világos eredményé­nek elismerését. Allende ma vidéki körútra indul A világkörüli út után Waldheim sajtóértekezletet tartott Az ázsiai körútjáról vissza­tért Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára sajtóértekezletet tar­tott San Franciscóban. Ügy vélekedett, hogy a vietnami háború befejezése megnyitja az ajtót más nemzetközi prob­lémák megoldása felé is. Waldheim beszélt arról is, hogy a két érdekelt fél — vagyis a VDK és az Egyesült Államok — első alkalommal »•kérte fel közreműködésre« az ENSZ-t a konfliktus meg­oldásához. Ezzel arra a meg­hívásra utalt, amelyet a Pá­rizsban február 26-án meg­nyíló nemzetközi Vietnam- konferenciára kapott. Végül reményének is han­got adott, hogy Dél-Vietnam- ban maradéktalanul érvénye­sül a tűzszünet s hogy a két dél-vietnami fél rendezi a függő kérdéseket. A Népi Egység a közeli már­ciusi törvényhozási választá­sokon több szavazatot kap majd, mint 1970-ben az elnök- választáson — jelentette ki dr. Salvador Allende chilei el­nök az Atacama tartomány­ban levő Vallenar bányászvá­rosban mondott beszédében. A chilei államfő a haladó baloldali koalíció hatalomra- jutása óta épült új bányászati üzemek megnyitására érkezett a tartományba. (Az ötszázmil­lió dollár értékű iparitelep ro­mán, svéd és lengyel segítség­gel épült.) A dolgozók nagy­gyűlésén Allende hangsúlyoz­ta: — A chilei forradalmi fo­lyamat megfordíthatatlan. Senki soha nem veheti el a Diáktüntetés Koppenhágában S!c»£i£v£'8hfi földet a parasztoktól, nem ad­hatja vissza a bankokat a bankároknak, a gyárakat és üzemeket a tőkéseknek.« Az elnök bukására spekulá­ló jobboldalt Allende emlékez­tette, hogy a korábbi burzsoá elnökök pártjai a parlamenti választások idején csupán a szavazatok alig harminc száza­lékát kapták, az alkotmány ér­telmében az elnökök mégis hatalmon maradtak. »Engem hat évre választot­tak elnökké és 1978-ig elnök maradok« — szögezte le Al­lende. A választást megelőző he­tekben a Chiléi elnök egyéb­ként zsúfolt programot bonyo­lít le. Vallenarból visszatérve vasárnap Samtiaigóban részt vett három kerület hatezer új lakásának ünnepélyes átadá­sán, ma — kedden — pedig hosszabb útra indul az ország diólá vidékeire. A tandíjaik emelése ellen tiltakozó tüntetést tartottak a dán diákok Koppenhágában. Ké­pünk a diáktüntetésről készült. ._ ____ (Telefoto: AP—MTI—KS) ARGENTINA Negyven gerilla elfoglalt egy laktanyát Az argentínai hadsereg cor- dobai laktanyáját vasárnap el­foglalta 40 gerilla, és több mint három órán át megszáll­va tartotta. Az akció záróak­kordjaként nagy mennyiségű fegyverrel és munícióval tá­voztak. Egy katonai > szóvivő szerint a támadást egy illegá­lis trockista szervezet hajtotta végre, és akciójuk során há­rom katonát megsebesítettek. A gerillák egy hozzájuk csatlakozó katona közreműkö­désével jutottak be a lakta­nyába. egyenruhát öltöttek, és lefegyverezték a benn levő 50 katonát. Távozásuk előtt a fa­lakra forradalmi jelszavakat festettek. Mar del Platálban a terroris­ták száguldó autóból tüzet nyitottak egy peronásta vá- lasztógyűlésre. A csaknem 700 főnyi tömegből öten megsebe­sültek. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom