Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-27 / 22. szám

MAI KOMMENTÁRUNK Igái —■ tegnap Dél. Három percig tanulmá­nyozom a közúti közlekedést. Ezalatt — tehát ebédidőben — hét jármű halad el a három­ágú jelzőtábla előtt, amelynek feliratai: »Kaposvár, Szántód, Kocsola.« Igái tehát forgalmas hely. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a busz­megállóhelyeken mindig van­nak emberek. Kik ők? Csak ruhájukból tudok következtet­ni. öreg bácsi »földműves egyenruhában«, csizmában, bársonynadrágban, bekecsben, kucsmában. Fiatalember far­merben, s az első vadnyugati telepesek által viselt fazonú bakancsban. Fiatalasszony na­rancsszínű kendőben, lány prémes sapkában. Várnak. A bácsi elégedetlenkedik: »A múltkor, ahogy lépek le a buszról, majdnem alácsúsztam. Miért ilyen meredek ez? Miért nem csinálnak már padkát ide!« Igái éti hétköznapjait. 1973. január 26-a nem ünnep. Téli nap a szürkék közül. Hogyan élnek a peremén és hogyan a központjában? A Vörös Hadsereg utca L számú ház Kazsok felől az el­ső csakugyan. Egy asszony, aki nagy kondérban kavargatja a zsírszalonnát Egyforma négy- zetnyi »katonák« főnek. — Özvegy Petkes Istvánná vagyok, lelkem. Tegnap vágta le a cocát a fiam, aki gépko­csivezető. Ketten lakjuk a há­zat Nem jár ide senki, én sem járok máshová. Kemény szelek érik a házait Hatvanegy éves vagyok; míg bírom, dolgozom. Amikor az idő kitartott, a tsz- be jártam kukoricát bilingé- reznL Azt szedtük, amit a gép elhagyott... És a központban? A Sörös- hadsereg utca 33-ban? — özvegy Kovács. Kálmánná hatvankiienc éves. Amint lát­ja, éppen káposztás bélest sü- 1 tök. Hogy élünk itt? Nézzen körül kicsit Világéletemben egészséges voltam, mindig dol­goztam. Az uram odamaradt a háborúban, nekem kellett a két lányomat eltartani. Nem értem rá betegeskedni. Most aztán itthon vagyok, az uno­káknak főzök. Olvasgatok, Jó­kait főként. Hallgatom a tánc­zenét Szécsi Pált Zalatnayt persze... Odaát a vendéglőben már terített asztalok. Szabó Gyülá- né, & vezető, sorolja, milyen ételekkel szolgálhatnak. Negy­ven előfizetésük van télen is. A tanácson Emri Gyula tit­kár már meg sem tudja szá­molni egy kezén, hogy hány ügyfelet fogadott. Mindig fel­borul a tervezett program. — Már a kapuban megállí­tottak telekügyben, aztán a ha­tósági húsbolt ügyeiben jártam el, majd a járási hivataltól fo­gadtam valakit Az önálló jog­kört kapott iskoláról tárgyal­tam. Az öregek napközi ottho­nának kályhagondjában igye­keztem segíteni. Jöttek diófa­kivágási engedélyt kérni, az­tán ... — Köszönjük, egyelőre elég, mert -elfárad a toll«. Csak egy kérdés: a gyógyszertárral szemközti buszmegállóhely balesetveszélyes, tud-e biztatót mondani ? — A KPM kérése, hogy ezt a részt padkaszerűen képezzük A tél is ad munkát a tsz-ben, ki, ha ehhez a szakaszhoz ér­nek az útjavítással. Addig is: sót hozattam, azt szóratjuk, hogy ne legyen olyan síkos. A fürdő Igái leghíresebb he­lye. Fekete Árpád fürdőmester télen sincs munka nélkül. — Naponta harmincán kere­sik fel a fürdőt, a 37 fokos vi­zet. A gőz vattaszerűen bebu­gyolál bennünket, percek kel­lenek az aklimatizálódáshoz. — Somogyacsáról jöttünk. A tsz-ben leginkább így, télen kapunk egy kis lélegzetvétel­nyi időt, hogy ide jöhessünk. Nagy Józsefné, Szvat István­ná, Ringli Tihamér, Finta Gi­zella ad ilyen rövid »interjút« Egy kivételével nem egészség- ügyi célok hozták ide őket. Szeretnek fürödni. A kijáratnál két jól felöltö­zött asszony négy demizsonnal. — Haza viszik? — Igen. — Milyen célból? — Megisszuk. _ ?! # — Olaszrizling ez! Nevetnek. Az Aranykalász Tsz-ben Ko­vács Sándor főkönyvelőt, Ka­tona Ferenc agronómust és Kalocsai János gépész szak­technikust munkában találjuk. A zárszámadás előkészülete' őlynak. Kilencedikén lesz a közgyűlés. S a tsz-tagok? Két­százan ezekben a napokban is dolgoznak. Leskó László Gyakorlatban »Elkészült a klubunk. Min­dent átalakítottunk, elren­deztünk. Csak azt nem tu­dom, hogy mit csináljunk ott. Ha tudnál segíteni a prog­ram összeállításában, nagyon jó lenne« — kopogtatott be a járási székhelyhez közel eső község KISZ-titkára a közel­múltban az egyik járási KISZ-bizottságra. A titkár a fiókjában kezdett keresni, azután sajnálattal széttárta a kezeit: elnézést, most éppen nincs kéznél összeállított program. Ellenben biztosítot­ta a KISZ-titkárt, hogy ami­kor legközelebb erre jár, sze­rez egyet. Hogy aztán szer­zett-e, nem tudom. Az azon­ban bizonyos, hogy aki a se­gítséget kérte minden bizony­nyal gyakorlati tanácsokra, és nem egy stencilezett szab­ványprogramra gondolt. A téli és a nyári KlSZ-ve- zetőké pző táborokat azért rendezik, hogy az alapszerve­zetek vezetőit megtanítsák arra, miként kell vezetni. A gyakorlat bizonysága szerint azonban az esetek többségé­ben a részvevők csupán elő­adásokat hallgatnak. Tik­kasztó hőségben ülnek az előadóteremben — és hall­gatnak. Egy, két, három órán keresztül. Szándékosan írtam, hogy hallgatnak, mert azt, hogy figyelnek, túlzás lenne állítani. Nincs azonban mindig és mindenütt így, lehet az ilyet másképpen, jól is szervezni. Bizonyítja ezt a KISZ ka­posvári járási bizottságának Hi vezetőképzése, melyet éppen az a felismerés moz­gatott, hogy tényleges segít­séget csak meghatározott mó­don, a gyakorlatban lehet ad­ni. Ezért úgy állították ösz- sze a téli vezetőképzés prog­ramját, hogy abban szinte alig volt előadás. Szerepelt viszont bemutató KISZ-tag- gyűlés, fórum, ahol valóban a gyakorlatban látták, miként is kell ezt csinálni. A rész­vevők előre megadott szemr pontok alapján maguk állí­tottak össze programokat, és megvitatták, hogy melyik miért jó vagy nem jó. Ebből lehetett a legtöbbet tanulni — mondták a tanfolyam vé­gén. »Nem vártunk látványos, nagy eredményt — mondta a téli vezetőképzésről a járási titkár. — Ha mást nem visz­nek haza, csak azokat a ta­pasztalatokat, melyeket egy­mástól szereznek, és azokat hasznosítják, már nyertünk.« Ez valóban így van. Az igazsághoz azonban az is hozzá tartozik, hogy erre is meg kellett tanítani a falusi KISZ-vezetőket — gyakor­latban. S. M. Jegyzet — taggyűlés után Szenvedéllyel, fegyelemmel — Tegnap volt a disznóölés. J egyzetelés közben néha — talán akaratlanul is — összegező, jellemző megjegyzések kerülnek az új­ságíró noteszába így történt ez legutóbb a megyei kórház II. számú pártszervezetének beszámoló taggyűlésén is. Ezt írtam föl: szenvedéllyel, fegyelemmel. Egyáltalán nem különös doloz ez, hanem olyan két vonás, amely jó, hogy át­hatja pártéletünk hétköznap­jait. A beszámoló taggyűlésen visszatekintve az eddigi útra’ a hétköznapi pártmunka ered­ményeit, hiányosságait elemzi, gondokat hoz felszínre, meg­oldásokat keres — szenvedél­lyel, fegyelemmel — a tagság Azt hiszem, a kórház kommu­nistáinak példamutatóan őszinte szembenézése a párt­élet tapasztalataival, a kórhá- életével, egy egész délutánt be. töltő taggyű’ésen számvetés igényű, alapos és fárasztó munka volt. A kívülállónak pedig olyan élményt adott hogy az itteni pártélel- nek meghatározója a vezető­ség és a tagság felelősségtu­data. Ez így persze általánosí­tás, bizonyságul idézzük fél azokat a témákat, melyek na­pirenden szerepeltek, illetve napirendre kerültek. Miért hangsúlyozhatjuk a felelősségtudatot0 Mert a tag ság az eddiginél mozgalma sabb, tevékenyebb pártélete' akar kialakítani. Következete­sebbet is, őszintébbet is. Elé­gedettek az eredményekkel, de a továbblépést egészséges elé­gedetlenség sürgeti. Vannak még a tagok sorában — s ezt nemcsak felszólalásaik hiánya mutatja —, akik meglehetősen passzívak, nem járnak taggyű­lésre, esetenként elfogadható, de sorozatában mégsem meg­nyugtató indokkal. A pártve­zetőség beszél velük. A gyűlés egyik felszólalója tovább ment, arra is felhívta a figyel­met, hogy a passzivitáson túl az is tapasztalható, hogy nem ott és nem úgy nyilvánítanak néhányan véleményt — a KB legutóbbi határozatairól is —, ahol és ahogy kellene. Elsősor­ban a pártszervezet fórumán belül; s ott is nyíltan, felelős­séggel. A pártfegyelem tehát további erősítésre szorul. Miért hangsúlyozhatjuk még i felelősségtudatot? Mert megnyilvánult abban is — kitűnt ez dr. Baumgartner István párttitkár beszámolójá­ból —, hogy segíteni akarják a kórházi szocialista brigádokat a KISZ-szervezet tevékenysé­gét, a fiatalok beilleszkedését, gátat vetve a munkaerő-ván iorlásnak. Részletesen átte kintette a pártszervezel a gyermekosztály munkája’ munkakörülményeit, és érté kelte. Az eddigi tapasztalatok bői kiindulva tartalmasabbá kívánják tenni — ezt az álla» mi, gazdasági vezetők figyel­mébe is ajánlva — a társadal­mi ünnepeket. A továbbiakban jobban összefogják a pártcso- portbizalmik munkáját. Vitát is hozott, személyi kérdéseket is fölvetett a tag­gyűlés. A novemberi pártha­tározat rámutat ugyanis arra, hogy e fórumon kell megbe­szélni a tagság valamennyi gondját, s a pártéletet, a mun­kahelyet érintő valamennyi lényeges véleménynek teret kell adni. Kritikus hang, bátor hozzászólás volt a jellemző, melynek következtében újra napirendre kerülnek a gazda­sági osztály problémái, az ot­tani munkamorál, s megvizs­gálják a sértődések, a súrlódá­sok okait is. A zért is hangsúlyozhatjuk a felelősségtudatot, mert — visszagondolva ír. Szabados Rezsőnek, a kór­házi pártszervezet csúcstitká­rának szavaira — nem köny- nyű az itteni kommunisták dolga. Hosszú ideig úgy is »ref­lektorfényben« dolgoztak, hogy több vezető a kisebb-na- gyobb hibákért csak a pártta­gok fele’ősségét vetette föl. '3gy véljük, az ilyen túlzások ’ 'rtik a párttagság érde'-eit. logos igény az, hogy a p.é’da- nutatásban á kommun isták- ak kell elöljárniuk s ezt jól tudják a kommunista orvosok. ápolónők egészségügyi dolgo­Mit mondott a professzor? Már a nyárra készülnek alapján ez év nyalnám széiljesit­Latyakosak az utcák Siófoko.i :s az o. /adó hótól, a szél hordta havas esőtől. Nem sétál senki sem a kikötő kör­nyékén, a Kálmán Imre sétá­nyon. Ilyenkor télen kihalt a Balaton fővárosa. A Siotour irodáiban már a nyárra készülnek. Télen — szemben a nyári hatszázas létszámmal — csak 120-an dolgoznak. Mindenkinek pon­tos. az első félévi ütemtervben meghatározott feladata van A nyitás május 1-én lesz, és lép"s>3s4e?en, július 1-ig a Siotour mindem vendéglátó egvságe. üzembe lép. A Balaton, déli martjám 30 ezer szá’lás^ely várja a ven­dégéket. Ebből 13 ezer a kem­pingekben. — Milyen fejlesztéseket ter­veznek a nyárra? — kérdez­tük Palkovits József kereske­dőim- ov-to’--vérzőtől. — K»-”, ’!ük iá’ín a légion­toisab’-a’ Száz hall -e' hővíttü' a Pa1 f’’—f betoto­szeme-’ »-r-ingbe’ 25 fahóza* á’líturik fel, beren­dezésük a legkényesebb igé­nyeket is kielégíti. Igalbam korszer ugatjuk a termálfürdő mellett létesített kempingün­ket, és felépítünk egy miniho- teüit, hogy az éríkező vendége­ket kulturált helyen tudjuk elszállásolná. Ugyancsak mo­dernizáljuk néhány kirendelt- s'güoket és építünk újakat is. Az előbbiek körébe tartozik a halatonlellei, Marcaliban pe­dig új kirendeltséget állítunk Se!. Figyelembe vesszük kül- "öldi vendégeink régi jogos kívánságát: ezen a nyáron már több helyen, többek kö­zött Zamárddban, Földváron, Szántódon állandó meíliegviizes zuhanyozóikat szerelünk fél. Általában minden egységünk­ben a komplex kiszolgálásra törekszünk. — Mernvibe kerülnék a tér ■.ezott feile-ztések? — összesen mintegy negy­ven-ötvenmillió forintra van szükség. Ezt részben központi támogatásból, részben saját érából teremtjük elő. j — Jelentkeznék már a part­I nereik? — Természetesen. A tél fo­lyamán a száMásheiyek mint­egy 60 százalékét lekötik. Több szerződés elkészült már, amelyek közül az egyik legje­lentősebbet az IBUSZ-szal kö­töttük. 1973 nyarára ez a partnerünk 5 millió 777 ezer forint értékben bérel tőlünk nyaralóházakat, fizetővendég- szobákat, kempingeiket. — Tudomásunk szerint Önök kapcsolatban vannak a társasüdülői lakások tulajdo­nosaival is. — Igen, mégpedig az ’or­szágban elsőiként. A tulajdono­soktól, akiknek általában csak 2—3 hétre van szükségük nya­ralójukra a szezonban, a szn óad időre bérbe vesszük a lak­részüket, és azt hotelszerűen jük ezt a szolgáltatásunkat, a nyugatról érkező turisták igé­nyeihez alkalmazkodva. Az árak alacsonyabbak a szállo­dákénál, ugyanakkor az elhe­lyezés otthonosabb. — Az idegenforgalmi szak embereknek állandó tovább­képzésre van szükségük. Mit tettek ezért? — Dolgozóink közül a tél folyamán sokan vesznék részt különböző tanfolyamokon. Nyolcán külföldi mematjegy- kiadó-vizsgéra készülnek Győrben, heten a répülőjegy- kdiadás ismereteit sajátítják el a MALÉV-nél. Ezek mellett azonban más tanfolyamoko'’- 's gyarapítják fe^észültsógi: munkatársaink. A Sioitoumál tehát már ja Tuár végéin »teljes gőzzel« ké­üzeméiltetjűk. Eddig 160 lakást szülnék a nyárra. Az itt vya- i 'kötöttünk te ilyen célra.. A i való külföldiek száma évről * assűt évi kasésriatt ídoesak ä évre oá, es ha idegenforgalmi hivatalainik állná akarják a versenyt más országok utazá­si irodáival, figyelmes, elfo­gadható árú komplex szolgál­tatásokat kell biztosítanunk. Bár még messze a főszezon, azért szeretnénk valamire még időben felhívni az illetékesek figyelmét. Az elmúlt nyáron egy Csehszlovákiából érkezett egyetemi tanár kollégáinak dicsekedni akart a Balaton fő városának szépségével. Kísér ’ete kudarcot vallott Nem a ■«anoráma, v.ngv a tó vi ok színe volt a buktató, ha-e.—i e i'áros utcár-ak, tereire''' sv ’ nyalnak állapota, piszkoss í'" Az egyik idegenforgalmi szak ember véleménye szerint »kri tikán aluli!« Ajkik nyáron Sió­fokon jártak, ezt könnyen iga­zolhatják. A városi tanács ezt még megelőzhetné. A nemzetközi üdülőközpont természetes tn - ' székei a tisrtt.a utrók a re« to— cri.-p-i.-rl a1 iriknak két! errmtle" hogv <*- ^en a piszkosság, elhanyagolt sájg csorbítja Siófok európa' hírnevét. Méssaves Attila. zók. Különösen a fiatalok len- ’ülete. izgalmas vitakészsége megragadó. Valóban. Ezt csak fg-’ >het ’gazán ezután is sze cdély- ’yel, fegyelemmel. T. T. ^ester megrak, t -t ámrr miai h -> a pics' A korább! éve'- Ívé vált rendezi :. .; első eseményén — a »svéd asztal« rendszerű vacsorán — új étel­különlegességeket szolgáltak fel. A következő három hét alatt, jeles m 'egok közremíköd', év : .z, a francia és d kor. ha­művészetbő! ad a and sgek.no'

Next

/
Oldalképek
Tartalom