Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-03 / 1. szám
UCöryolt sapka J Szervezetűnk motorra v»1 A fehér Vastag szálú fehér gyapjú- fonallal, 5-ös tűvel lazán horgoljuk, kb. 100 g fonalból. A munka menete: hurkot húzunk, és 4 láncszem után ebbe a hurokba 13 egyráhaj- tásos pálcát öltünk. Szoros szemmel kapcsoljuk a 4. láncszemhez; a hufkot összehúzzuk. A 2, sor: egy rövidpélca a kapcsolási pontra, 5 egyfá- hajtásos pálca a következő pálcára, rövidpálca a következőre, és Ismételjük. Szoros szemmel kapcsolunk a kezdő szemhez (van hét ötpálcás csoportunk). A 3. sor: egy rö- vldpálca a középső pálcára, 5 egyráhajtásos pálca a rövid- pálcára, Ismételünk. A 4. és 5. sót: íhiht a 3. sor. A 6—Í0. sorok: miht a harmadik sor. de kilenc pálcával. A 10. sor Után a jobboldali sálrés2t horgoljuk, oda-viasza horgolással. Az 1. sor: szintén egy rövidpálca a középső pálcára, 9 egyráhajtásos pálca a rövidpálcára, rövidpálca a középsőre, A 2. sor; 4 láncszem Után 4 egyráhajtásos pálca a rövidpálcára, egy ílövidpálca a középső pálcára, 5 egyráhajtásos pálca a következő rövidpálcára, A 3. sör (színe); égy láncszemmel fordulunk, egy rövidpálca A pálcára, öt egyráhajtásos pálca a rövidpálcóra. rövidpáloa az utolsó 4 láncszemre (fenti 2. sor). A 2. és 3. sort hétszer ismételjük, a fonalat elvágjuk. A bal oldali sálrészt a következő 3 csoporton kezdjük, és horgoljuk, mint a jobb oldali részt. Ha készen vagyunk, akkor a sálrészt fövidpálcával horgoljuk körül, és ezen a soron a sapkát is körülhorgoljuk; szűkítünk vagy bővítünk. A pálcákra 1—1 rövidpálcát horgolunk, a rövidpüeákra egyráhajtásos pálcákat, a 2. és 5. pálcára 1—1 szoros szemet öltünk. A szürke sapka horgolása 100 g vastag fonalból 5-öb tűvel lazán horgoljuk. A sapkát két oldalt meghosszabbítjuk, és az áll alatt gomboljuk. Alapminta: ráhajtunk a tűre, leoltjuk a pálcára, fölhúzzuk a fonalat kb. 2 cm-re, s ezt ismételjük. Azután is■■ A szívbetegségei! r er Minőkét esetben fontos a r. ‘ és st mét ráhajtunk a tűre, áthúzzuk a hurkokon, és egy láncszemmel befejezzük. A munka menete: Négy láncszemet gyűrűbe zárunk. Az 1. sor: A tűn levő hurkot kb. 2 cm-re fölhúzzuk, egy alapmintát horgolunk a gyűrűbe, egy láncszem; hatszor ismételjük, és szoros szemmel zárjuk a sort. A 2. sót: Minden sornál a tűn lévő hurkot SZÍV ES VERRERINGEbetegsegekkel foglalkozva szólni kall a cukorbaj és szív- betegségek kapcsolatáról is. A SZÍVblliefttyűhibe, a szívizom- és szívbelhár,tya-gyul- ladás nem több a cukorbetegek között sem. Az elhízással és magas vérnyomással járó szívbántalmak azonban lényegesen gyakrabban fordulnak elő: a szivkoszorúér-e'.rttesze- sedés és -elzáródás (szívinfarktus, szív-trombózis) pedig már feltűnően gyakran társul cukorbetegséggel. Jelentőségüket még külön is aláhúzza az a. tény, hogy számuk párhuzamosan. folyamatosan és állandóan emelkedik. A SZÍVINFARKTUS kedvezőtlenül befolyásolja a cukoranyagcserét. Cukorbeteg- í séget válthat ki, a fennáll fölhúzzuk kb. 2 cm magasra, és minden ívbe egy alapmintát, egy láncszemet és egy alapmintát horgolunk. 14 mintánk lesz. Szorossal zárjuk a j vércukor-emalkedést sort. A megfelelő nagyság elérése után kétoldalt a míhta folytatásával, majd fogyasztásával befejezzük. A fül védő egyik oldalára .hurkot, a másik oldalára pedig gombot horgolunk, pel elsősorban. Az elhízás oruli.se ugyanis nemcsak a or’oa.i, ha -em a szívkosao- |iér-el meszesed és és szívin- jrktus megelőzésiét is szolgál- A dohányzás és mérté'ate- hp kávéíogyasztás káros ha- M* ma mar vitán felüli, és kockázati tényező a cukorbetegek között háromszög a.i'oao még fokozottabban — egyes statisztikák szerltyepyesül, A szívkoszorúér- négysaer-ötszőr — gyakorim t-'s,.essen szenvedők és a szívinfarktus, elsősorban a ia virtuson átesettek peel hí »attak és a magas vér”’-, mé* ha nem is cukorfok — tartsanak cukorbeiiétát! Nemcsak azért, -. ez egészségesebb étrend szakaszát jelzik. A legtTJ, vizsgái!átok szerint az infr* tuson átesetteknek mintegy' felében lehet a cukoranya ne -sere zavarát kimutatni. v A cukorba) ugyanakk kedvez a szívkoszorúér-elm s/.esedés kialakulásának. C a_ és a magas vérnyomásban szenvedők között Míg azonban a nem cukorbetegek között 3—4 férfiin-1 farktusra esik egv nő infark-' «gyasztó hatású, hanem tusa, a cukorbetegek között ez-j i3, mert ezáltal a késöb- az arány már kiegyenlítődik, j 'Jkorfeaj kialakulását is A nagyobb női előfordulás mellett a cukorbetegek esetében a panaszok és fájdalmak ! cukorbajt pedig rontja. Szív- i általában kisebbek, a kórkép trombózisban régebben Is nehezebben ismerhető fel, és gyakran észleltünk átmeneti ! gyakori az úgynevezett »néma es cu- korvizelésit, ennék azonban korábban még különösebb jelentőséget nem tulajdonítottunk. Ma viszont tudjuk, hogy eziek az átmeneti tünetek, az eseteknek többségében már a cukorbaj korai — és ezért a megelőzésében igen fontos — Mi az a svéd vacsora? l\f i, magyarok eléggé fo•l'A gókonyak vagyunk minden újra, ha a hasunkról van s/zó, s azt reméljük, hogy minden különösebb kockázat nélkül egy új ízzel gazdagodhatunk. Nos, moBt ajánlunk mindenkinek egy, a hazai tájakon eddig meglehetősen ismeretlen Új módit: az úgynevezett svéd vacsorát. A svédék ételei és táplálkozási szokásai merőben eltérőek a mieinktől; a svéd vacsorának tehát ném tartalmát, hanem formáját javasoljuk átvenni, Illetve meghonosítani fflinálunk. Sokan láttak már, esetleg részesei is voltak az úgynevezett álló fogadásnak, amikor az ünnepség, a bankett hivatalos részének lezárása után a részvevők az előre megterített, előkészített asztalhoz járulnak, s étel, ital, gyümölcs és desszert választékából ki-ki kedve szerint vész a tányérjára, amíg a készlet és az étvágy tart. A svédek asztalát — természetesen az ő hagyományaiknak megfelelően — halak, rákok, tengeri állatok és saláták gazdag választéka uralja. A magyar »svéd vacsorát-« azonban a mi ízlésünknek megfelelően készítjük élő. A házi vendéglátás la állhat, állófogadásból, eltérve a hagyományoktól, amikor a vendégek terített asztal mellé ülnek, és vég nélkül trak táljuk őket a meleg ételeik sorával. A svéd vacsorát adó házi asz - szony előre elkészíti a »hidegasztalt-, és ahhoz invitálja a vendégéit. Mi legyen a magyar módra megterített svéd asztalon? A legkülönbözőbb hideg sültek és sajtok, aült csirke és sült kolbász stb. saláták kis, apró pogácsák, fogpiszkálóra fél- tűzdelt, különböző ízeket és falatokat tartalmazó apró szendvicsek, valamint ital és édesség. A gyümölcs természetesen nem hiányozhat az asztalról. A svéd vacsora jelentősége azonban nemcsak újszerűségében van, hanem a háziasz- szony és a vendég gyomrának kímélésében is. Terhelje csak kl-ki otthon a gyomrát töltött káposztával és dagadóval, pörkölttel és hokedlival. A vendég kapjon valami mást (valami eltérőt a megszokottól!). A hidegtálak nemcsak kímélik emésztő szerveinket, de többe sem kerülnek a főzőcskénél, és a választék látványa mindig lenyűgözi a vendégeket. Sokkal oldottabbak ilyenkor a beszélgetések is. más egy ilyen vendégfogadás, mint a nagy evések-ivások az asz,tat mellett, XT a a háziasszony mégis úgy gondolja, hogy a Svéd módi túlságosan »hideg« az ő vendégeinek kedélyéhez, gyomrához és megszokásaihoz, még mindig szerezhet egy kis magyaros meglepetést. Az előre elkészített halászlét vagy gulyást bográcsban az asztal közepére helyezheti, alágyújthat spirituezkockával. és kl- nek-kinek egy szem cseres-z- nyepapfika kíséretében telemerítheti a tányérját. A svéd vacsora korszerűbb, s jobban igazodik a nők nagyobb elfoglaltságához, mégis félő, hogy nem lesz hazánk minden táján kirobbanó sikere. A magyar háziasazo- kat azért nem kell félteni; vendéglátó találékonyságukban ők a vadonatúj dolgokat ÍB él tudják fogadtatni, és meg tudják Mérettetni a vendégeikkel, ha akarják . .. (K. É.) infarktus-. A KÉT BETEGSÉG összefüggését, okát és szaporodását kutatva igen sok közös vonást találunk. Mindkét kórkép a megváltozott civilizációs életmód miatt vált népbetegséggé. Sok adat szól amellett, hogy az elhízás, a cukorba], a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, és a hajlam a szívinfarktus =— együttesen örölkő- dik. Hogy a hajlamból azonban ténylegesen lesz-e betegség Is, az — a kivételes esc lektől eltekintve — elsősorban a külső környezeti, úgy neve Zett kockázati tényezők, »rizikófaktorok « (kevés mozgás hal,vielen zsírbő és cukorbő táplálkozás, elhízás, izgalmas életmód, dohányzás) jelenlététől függ. A tennivalók közül a több mozgás, a kevesebb kalória-, zsír- és cukorfogyasztás szőrözheti k. jJDKÉT BETEGSÉGNÉL í a baj megelőzése az el- A;es cél, de még ennek mrténte esetén is mind a jas, mind a további szőí>; i ények elkerülése érdekéit gén sokat tehetünk. Ehzonban az addigi élet- ta piál koz, ás gyökeres van szük> t átoktatására Dr. Angeli István ITTHON SALAD Féli bőrvée!em Télen több óvintézkedést , Airos, pattanásos bőr igényel az arcbőr védelme. A , agyaik védelemre szorul, fedetlen arcbőr a hideg szél- j hisz« napfény fertőtlenítő, nek, hóesésnek — egyszóval a J Caggj-melést csökkentő hatása \yzik. Ezért javasolt a zsíroőr gyakoribb tisztítása, kiféle helyi kezelések alkábása (antibiotikumos arevia alúdttejes pakolás stb.j, amint a rendszeres, fokozs kvarcolás is. Vitaidús ételek fogyasztásává, mindkét bőrtípus könnj-en regenerálódik, s ebem >bá válik az időjárás LEÜLTE GYULA A fiú meg a katonák 1. Repülő zúgott el a fenyők fölött. Egészen alacsonyan. A fiú utánabámult, s azt gondolta: 'Ha felkéredzkednék egy repülőre, az lenne a legjobb. Az, bizony isten. Hazarepítene egy-kettőre, nem kellene itt koncsorognom, ki tudja, meddig. És le is tudna szállni minálunk a vásártéren .. .« »Nem, a vásártér, az nem jó, még aztán nekirepülne a karámnak, de a gulyalegelőn le tudna szállni. Megmutatnám én a levegőből a pilótának, merre van a gulyalegelő. A szőlőhegyet biztosan meglátni odafentről, messziről meglátni, s ott a legelő, rögtön a hegy lábánál...« »Meg a patakot is látni oda- íentről, meg az. akácost is, volna Ott hely a legelőn a leszállásra. Ilyen kora tavasszal a gulyát még ki se igen hajtották. Csak a csordát.« ».. .Bár nem is tudom, lehetséges, hogy a gulyát hama□ Somogyi Néplap rabb kihajtják. Mindegy, volna ott hely akkor is.« Figyelt, de nem hallotta már a repülőzúgást. »Azóta otthon is lennék ... Nem, még otthon nemigen lennék, de ha számolok húszig, már biztosan otthon lennék.« »Persze, nem mernének ezek elvinni hazáig. Félnek az oroszoktól ezek ... De megmondanám a pilótának, hogy én tudok a nyelvükön, és csak lekiabálok: Nyisztrijáty! És akkor nem lőnek.« Felizzott a kelő nap a fenyőlombok között. Vörös hasú fel- hőcskck világítottak a keleti égen. Nem igazi nagy felhők, de nem is bárányfelhők; semmi sem olyan, mint otthon. Tegnap is. amikor elment a nap, vörös volt az ég alja, mégsem fúj a szél. Otthon meg fúj a szél, ha napnyugtakor vörös volt az ég alja. Neszeket hallott. Az erdei ösvényre figyelt, amely lefelé kanyarodott a lejtőn. De másik irányban, a faház mögött roppant megint az avar. Ösztönösen az ajtónyitáshoz húzódott, de azonnal felfogta, hogy a faházba nem menekülhet. Se ajtaja, se padlása. És sehol egy bútordarab odabent. Csak a földre behányt falevél. Pedig farkas is lehet, vagy medve. Vagy tigris — az még a legrosszabb. Az még — lehetséges — a fára is felmászik. Otthon az erdőben sosem találkozott vadállatokkal. De otthon nincsenek is. Épp ez az, hogy idegen országban élnek a tigrisek meg a medvék. Megint roppant az avar. A bozótosban, a ház mögött roppant, egészen közel most már. A ház túlsó sarka mögé bújt, s nézte a közeli fákat. Semmi kapaszkodó rajtuk, öreg. vastag fenyők. Csupasz a törzsük a ház magasságáig. Mozdulatlanul figyelt. Megszűnt a neszezés. Csak messze, lent a völgyben, a kövesúton dongtak a motorok. Óvatosan kilesett a ház sarkától. E<r* tarka kutya nézett Vissza rá a bozót széléről, menekülésre is, barátkozásra is készen. — Takarodsz! — kiáltott rá olyan hangosan, ahogy a torkán kifért. Üres konzervdobozt kapott fel, cs a kutya felé vágta. Nem szaladt messze a kutya. Biztosabb távolságban megállt. s miközben figyelte a fiú mozdulatait, körbeszimatolt. — Éhes vagy, mi? — kérdezte hangosan a fiú. Aztán csak magában: »Majd bolond leszek...« Mostantól kezdve egyedül kell gazdálkodnia. Hagytak ugyan Gábor bácsiék valami kevés ennivalót. tél viszontagságainak — is ki van téve. És még egy: a napfény is hiányzik az arcbőrnek. A szervezet kevesebb vitaminhoz jut, így ellenállóké- pessége is csökken. A nyirkos, hideg levegő hatására a bőr apró erei összehúzódnak, a szűkebb csatornákon keresztül kevesebb vér áramlik oda — ez az oka annak, hogy a sápadt bőr sejtjei kevesebb tápanyaghoz jutnak — mondja dr. Kovács László bőrgyó- De nagy kérdés, kitart-e h a-i gyász-főorvos, a Bőrgyógyá- záig? Mert ezek Itt, errefelé,p szati Klinika igazgatója, barátságtalan népek. Még szál-p a nyirkos levegő ártalmai lást se igen adnak, nemhogy iközé tartoBik az is, hogy felennivalot. . ? lazul a külső szarúréteg, s Egy idősebb hazasparrai jött* „könnyű utat« biztosit a kiel idáig. A gyón vasutalloma-^ vülről támadó kórokozóknak. A hideg időjárás természetesen fokozottabb bőrlehűlést idéz elő. A szél elősegíti a párolgást, s ez a bőr további lehűlését csak növeli. Ezek a tényezők nagy mértékben szárítják a bőrt, sőt a felső réson, a lebombázott váróterem-( ben találkozott velük először;) azok lócán aludtak, lábasost, őj meg a .sarokban, a betonpadlón, mért nem jutott már pe-( ki lóca. Reggel az ember azt kérdezte tőle - Hát te, öcskös? Tejtegen apró berepedé8ek ls ke . letkezhetnek. írl 5 Mindezek a veszélyek lae~\ sorban a száraz arcbőrt hová Igyekszel? — Én-e? Én sehova. — Hogyhogy sehová? valósi vagy? — Nem olyan messzire in nen ■— megmondta a falu ne vét. — Mlskolctól tudom az' utat, megjártam én azt mér többször Is. De úgysem mehetnék most a front miatt. — Hogyhogy Miskolctól tudod az utat? Hát hol van ide Miskolc! — Itt kell annak lenni. Győr mellett valahol. ' ________. N evetett az ember, csóválgél, munkába indulás előtt gáttá a fejét. Az asszony meg ? vékonyan krémezzék be areu- csak nézett, nézett rá, azf kát és kézfejüket félzsíros — aranykeretes szemüveggel. f könnyen felszívódó — krérnMagyarázták a/.tán, hogv c/.lm<1' A bekrémezett arcot lenem az a Győr, és nagyonJheletvékonyan púderezzék. Ez- messze van innen Miskolc.}zt;1 kettős célt érnék el: el Még sokkal messzehh mint í tüntetik Budapest. Sokáig sugdalóztak. Közben őt is megvallattdk, kifélék a viszor1,Hágaival szemben. A rbörvédelenv tízparancsolaton a fejbőr védelme is helyerp. A fejbőrt óvni kell a lehísől. Éppen ezért megszívlel ő tanács: hidegben, 'Zélbensőben, hóesésben ne járJunidőtlen fővel! A hideg össeözza a fejbőr »reit, s így a h.’záigvökereket er- melő, tá,pló sejtek nem iútnak e’epdő táplálékhoz, amelyeket vér biztosít számukra. Vy ázzunk, nehogy megfázon fejbőrünk, mert ha jritkulásesetieg kopaszodás lehet jkövetkeaménye. , G. J. első- érintik, mert az összehúzódó ereken át a bőr faggyúmirigyei »eheznek« — kevesebb táplálékhoz jutnak —, és a tartós hideg hatására a faggyútermelés csökken. — Hogyan védekezzünk a hideg ellen? — Az óvó rendszabályok be- . ’ tartása elsősorban a száraz f arcbőrünkre vonatkozik. RegT R E C E RT i lA , nagyon. Miskolc.} kettős célt érnék el: messzebb, mint* tüntetik a krém zsírfényét és ' a púderrel bizonyos mértékig védelmet biztosítanak arcuknak, mivel a füstös, kormos levegőiből leülepedő apró szemcsék a púderréteg felszínére tapadnak. E szennyeződés a tisztítással eltávolítható; a pórusok tehát megmenekül- (Fölytaljuk.) T nek a szennyeződéstől. szülei, hogyan keveredett Ilyen messzire hazulról. S a végén azt mondta a szemüveges asz- szony: SOFIAS TEKERCS 70 dk#tpasszírozott sert és- hájat, 4(l jkg liszttel alaposan eldolgoz:. ‘:, majd kockára CormálüC1« és szalvétába csavarva ef5^. órát pihentetjük hideg he3n. Közben fél k; lisztet. 2-pomag sütőpor-!. egész toj m'-és szerint t annyi te„f. gyúrunk ossz hogy lág; r rétestésztát kar> - junk. A A'.tút olyan nagyra nyújtjuk, fl,«y a hájas tés/fU bec»omag<a /ássuk vele. Azt-ó metélt), ész J vékonyságúm kinyújtjuk, űtána h aj tóga- - juk. A haj itatást még négyszer ismék1 ú végül fél ujj- tyi vastagijj* nyújtjuk, kockába vá,gjíl,k 05 s<>nkáB töltelékei mt’kenjük. Forró sü- 1 tőte légyül 1
