Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-31 / 25. szám

> Gyermehruháh Szervezetünk motorja A Népművészeti és Háziipari Vállalat a gyermekruha-vá- 1 aszták bővítése céljából már 1972 végétől 38 százalékkal növelte a könnyen kezelhető, praktikus gyermokruhák gyár­tását. Képünkön három modell: Szimpatik alapanyagból készült világoskék kötényruha, matyóhímzéssel díszítve; »napszövetből-« készült türkizkék ruhácska (ehér plasztron díszítéssel. Ezenkívül többféle színben készült kordbársony »kertész« fiúnadrág is. / Álom és álom között különbség van Aki nappal alszik, keve­sebbet pihen, mint aki az éj­szakai órákat használja pihe­nésre. Éspedig nem azért, mert a nappali alvást zavarja a fény, a zaj és az a pszicho­lógiai vágy, hogy ki ne ma­radjunk a társadalmi életből, hanem azért, mert a nappali alvással megbolygatjuk az álom belső logikáját. Erre az eredményre jutott Jean Foret, az álommal foglalkozó egyik legnevesebb francia specialis­ta. Normál egyednél az álom és ébrenlét váltakozása szigorú ritmust követ, és ez a ritmus közvetlenül a nappal és éjsza­ka váltakozásának függvénye. A jó alvást azután álom kí­séri, amely alapvető követel­ménye annak, hogy az em­ber megőrizze pszichikai egyensúlyát. Az álom általá­ban az alvás utolsó szakaszára összpontosul. Foret évekén át vizsgálta a legkülönbözőbb alanyokat (váltott műszakban - dolgozó munkásokat, éjjeliőröket, te­herautó-vezetőket és vasuta­sokat), akik kivétel nélkül váltott műszakra kényszerül­tek. "■ Sok kísérleti alanynak elektródákat vezetett a kopo­nyájába, és följegyezte az al­vás időtartamát, valamint az álom különböző fázisainak megfelelő elektro-enkefalo- graíikus görbéket. A görbék összehasonlítása során fölfedezte, hogy a nap­pali alvás egy-két órával rö- videbb, mint<az éjszakai. Az összehasonlításból azonban az is kiderült, hogy nappal ke­vesebbet álmodik az ember és az álom általában a pihe­nés első szakaszára koncent­rálódik. »Egy átmulatott éj­szaka után reggel lefeküdni — írta egyik cikkébent Foret — annyit jelent, hogy megtörjük az álom belső logikáját«. A kutató végül levonja azt a következtetést: aki túlságosan gyakran dolgozik éjszaka, an­nak hamarosan súlyos pszi- cho-fizikai zavarokkal kell megküzdenie. Foret kutatásainak magya­rázata az álom fiziológiai mechanizmusában rejlik. Az álmot szabályozó biológiai időmérés a különböző ideg- sejtcsoportok váltakozó tevé­kenységének tulajdonítható, ezek közül az egyik az. álom, a másik az ébrenlét idejét irá­nyítja. Azt azonban ma még a kutatók nem tudják, hogy mi ösztönzi tevékenységre az egyik és pihenésre a másik idegcsoportot. Egy dolog azonban bizonyos — jelenti ki a francia kutató —, éspedig az, hogy ha jól akarunk pihenni, ajánlatos korán lefeküdni. »Minél ké­sőbb tér nyugovóra valaki, an­nál nehezebben alszik el.« b LKETE GYULA ^ A fiú meg a katonák 25. Fölszaladt a padlásra, mert eszébe jutott, hogy el akarta rejteni a dobozokat. De a pad­láson még jobban átfújt a szél, és a dobozokat sem találta se­hol. Lehet, megették a kekszet azóta a katonák. Míg ő leske- lődött, akármelyik feljöhetett a létrán. De akkor is: hová lettek in­nen, a kéményajtó elöl, a do­bozok? .,. Föleszmélt. Zúgott odakint a szél, Cá- zott a háta. Magára igazította a legyűrődött takarót »Akkor meg a dobozok meg­vannak még, nem ették meg a padlásról a kekszet a kato­nák« — gondolta rögtön, és megpróbálta visszaerőszakolni magát a présházba, hogy való­ságos helyzetére ne kelljen gondolnia. □ Somogyi Néplap Sem az egyedüllétre, sem az idegen éjszakára, sem a vad­állatokra, semmire. Visszaidézte az előbbi képe­ket: a présházat és Máriát, ahogy cigarettázik a katonák­kal a diófa alatt. De ez már nem volt igazi; folyton bele kellett segítenie egy kis kép­zelődéssel a feléledt öntudat­nak is. »Akármint van — gondolta —, azt az egyet Mari ügyesen csinálja, hogy sosincs gyere­ke.« Mindig attól reszketett • az anyjuk, hogy a lányai zabigye- reket hoznak a házhoz. Nem is csuda, ha reszketett: hat lány. Százszor elmondta mind­egyiküknek: »Agyonütlek, te, ha nekem felcsináltatod ma­gad! Akkor fel is út, le is út! A küszöbömön többet a lábad be nem teszed!« De akárhányszor elmondta, mégis bekövetkezett a baj: Margit megesett -tavaly nyá­ron. ö is katonától; persze, hogy katonától. Csak három napra fiikor opernlható a ftizívbelesr? Az olyan embereknél akik sebészeti megbetege­désük mellett szívbetegség­ben is szenvednek, gondot okoz orvosnak és betegnek egyaránt, hogy operálhatók-e, ha pedig műtétre kerülnek, azt helyi1 vagy általános érzéstele­nítésben (narkózisban) végez­zék-e? Az aggodalom nem alaptalan, tusi e betegek mű­tétéi nagyobb kockázattal jár­nak, mint az egészséges szí- vűeké. Az elmúlt években azonban a szívbetegek műtéti eredmé­nyei is nagyot javultak. Ha­zánkban is kifejlődött a mű­téti előkészítéssel, érzéstelení­téssel, a műtét alatti és utáni betegellenőrzéssel, kezeléssel foglalkozó új orvosi ág, az anaesthesiológia. Elsősorban ennek ^eredményei tették le­hetővé a kockázat csökkenté­sét. A műtétek két csoportra oszthatók: sebészi kezelést szükségessé tevő idült megbe­tegedésekre, amelyeknél van idő a beteg kivizsgálására és műtéti előkészítésére, valamint a sürgős műtétekre. Ez utób­biaknál, ha a műtétet élet­mentő beavatkozásként, azon­nal kell végezni, a beteg a rendelkezésre álló rövid idő miatt nem hozható olyan álla­potba, amely kívánatos lenne. A műtét előtti kivizsgálás­ban fölmérik az egyes élet­funkcióikat, a légzés, a szív, a vérkeringés és a veseműködés állapotát. Ezek eredményei alapján döntik el a műtéti elő­készítéshez szükséges gyógy­szereket, az altatás formáját. A kivizsgálásban — szívpana­szok esetén — különösen súlvt helyezünk a szív és keringés kivizsgálása, teherbíró kénes­ségének megállanítá'ára. Ilven esetben a,műtétet akkor vég­zik el, amikor a beteg szív gyógyszeres előkészítéssel a legjobb állapotba kerül. Amikor sürgős sebészeti be­avatkozást igénylő megbetege­dés áll fenn — különösen, ha- azt életmentő műtétként, azonnal kell végezni —, ho&z- szabb előkészítésre nincs idő. mert a megbetegedés műtét nélkül gyorsan halad előre, a beteg állapota tovább rosszab­bodik. Ezért az ilyen műtéte­ket súlyos szívbetegeknél is el kell végezni, mert annak veszélye kisebb a betegre, mint amit a műtét elmaradása jelentene. A műtéti javallat felállítása­kor mindig figyelembe vesz- szük a beteg szívbaját, kerin­gésének állapotát. Tartósan szívelégtelenségben szenvedő, néhány • hónappal* korábban szívinfarktuson átesett bete­geknél, friss szívizom-, szív­engedték haza előtte való ősszel, szüretkor az udvarlót, abból is két napig folyton őrizte Margitot az anyja. Csak a harmadik este nem tudta végig őrizni, mert Acsay te­kintetes úréknál vendégség volt, és segíteni kellett a konyhán. Mária nénje meg kaszírnő volt Nagyváradon, vagyis kur­va, őt senki sem őrizte, mégis tudort vigyázni magára. Pe­dig ő azt csinálja mindennap, ki tudja, hányszor, éppen hogy azért fizetik. Mégsem lett be­lőle baj. Eltűnődött ezen, hogy az emberek miért nem elégsze­nek meg annyival, mint az állatok, mind. Mert az biztos, hogy nem elégszenek meg annyival. Kivált a katonák. És miben volt olyan ügyet­len Margit, és miben olyan ügyes Mari? Az volna a jó, ha mindenki jó előre tudná, kivel kerül össze a végén. A lányoknak is az volna a jó, meg' a fiúknak is. Már akkor gondolt erre, amikor tavaly az iskolában Póta Rozikával csúfolták Nem is igen bánta, ha csú­folják, mert szép kislány vol­na Rozika. Csak persze nem tudni még, milyen lesz asz- szonynak. Mert a lányok több­nyire addig szépek, míg lá­nyok, utána meg elkezdenek hízni, lomposodni; a Roiika anyjának is széle-hossza egy. belhártyagyulladásban meg­betegedetteknél és néhány szívműködési zavarban csak életmentő műtét végezhető. Más szívmegb»tegedesek azon­ban ma már nem korlátozzák lényegesen a műtéti beavatko­zásokat, ha a műtétet korsze­rű érzéstelenítésben végzik. Több érzéstelenítő szer is i áll rendelkezésünkre, ame­lyekből a beteg állapotának legjobban megfelelőt kivá­laszthatjuk. E gvógvszerek a szívet nem károsítják. A mű­tét alatt jó gázcsere- és oxi­génellátás révén a szívműkö­dés javul, jobb lesz mint elő­zőleg volt. Az altatásban vég­zett műtét a szívbetegnek 'értőbb esetben nemcsak elvi­selhetőbb, de biztonságosabb is. Ilyenkor uwants a beteg 1*azése. szívműködése, vérke­ringése szigorú felügyelet ata+t van. szövődmények jelentke­zésekor azonnal lehetőség van a gyógyszeres és egyéb keze­lésre. Szövődmények elsősor­ban nem műtét alatt, hanem inkább a műtét, utáni időszak­ban szoktak jelentkezni. Ek­kor a vérkeringés és légzés támogatásának lehetőségei már korlátozottabbak. A gon­dos műtét utáni kezeléssel azonban ezek a veszélyek :s csökkenthetőek, s ebben je­lentős szerep jut a beteggel való együttműködésnek is. Kis műtéteknél helyi érzés­telenítéssel biztosítjuk a íáj- dalommentességet, mert a kis beavatkozás nem indokolja az altatással járó gondok és ve­szélyek vállalását. A szívbetegek között eléggé ellf jredt az a vélemény, hogy őket nem szabad operálni, fő­leg altatni, mert azt »nem bír­ják ki«. Ezért nem ritka, hogy a beteg és hozzátartozója emiatt nem akar a műtétbe bele egyezni. Ennek talán az az oka, hogy nem eléggé is­merik az utóbbi években a szívbetegek műtétéinél elért jó eredményeket, a jelenlegi technikai (altatógép, megfi­gyelő műszerek) ellátottságot és a gyógyszeres kezelés lehe­tőségeit. A műtéttől való húzó- dozás azért is veszélyes idült magbetegdéseknél, mert a mű­tét halasztása miatt — főleg idős betegeknél — később olyan szövődmény alakulhat ki, amely miatt sürgősen élet­mentő műtétet kell végezni, s ilyenkor alapos előkészítésre nincs idő. Tehát rosszabb álla­potban, nagyobb kockázattal kerülnek műtétre, mintha az korábban történt volna. Minden műtét előtt fontos a beteg megnyugtatása. S a szív­betegekre ez fokozottabban ér­vényes, mert az izgatottság szövődmények forrása lehet Ezért arra törekszünk, hog állapotukról a valóságna megfelelően tájékoztatva, és műtét utáni időszakra felis szítve kerüljenek műtétre. Ei hez szerettem volna e néhán sorral is hozzájárulni. Dr. KúsiU Gyula OTTHON CSALÁD fi jó világítás fokozza az életkedvet Ha az izzó napkorong lebu­kott az égről, az embernek vi­lágítania kellett. Lángoló fá­val, szurokba mártott fáklyá­val, gyertyával, majd petró­leumlámpával, száz éve — Edison óta — pedig villamos árammal hevített »drótszálacs­kákkal«. Az ember háromezer év óta üldözi a napot; mester­séges fényforrásait hozzá sze­retné hasonlítani, fényerejét elérni. Az izzólámpától a kerámialámpáig A fővárosban, egy belvárosi épületben (VI. Eötvös utca 11.) működő világítástechnikai ál­lomáson Gács István több ér­dekes műszaki könyv szerzője kalauzol a »fénybirodalom­ban«. Kapcsolók, táblák — népszerű nyelven: villany­körték -— bizonyítják a nem hiábavaló erőfeszítést. Köze­lítjük a napfényt! A lakásokban általában használatos izzólámpák a vil­lamos energiának még mind­össze csak két százalékát hasz­nosítják. A többi hő formá­jában elpazarlódik. A fénycső — mi neonnan hívjuk — már sokkal jobb hatásfokú: a vil­lamos energia hét százalékát világításra használja fel. Sok­kal jobban tudunk mellette dolgozni, olvasni, jóval gazda­ságosabban világít. Persze a kellemes, meleg színű, kis mé­retű, villogás nélküli fényt adó izzólámpákat a fénycső nem helyettesítheti. Allólámpák- hoz, hangulatvilágításhoz, ott­honunkban. de például a ho­telekben, éttermekben, kisebb helyiségekben sem lehet az izzólámpákat mással pótolni. Ám mindig több és több, nagyobb erejű fényt kíván életünk, a munkahelyek nagy csarnokai, az utcák, a kiraka­tok. Megjelentek a magas nyo­mású higanygőzlámpák, a fém halogénlámpák De azért egyáltalán nem .biztos, hogy ebben igaza van Parázsó nagymamának: »nézd meg az anyját, vedd el a lá­nyát« — miért ne lehetne az a lány asszonynak másforma? Ez csak olyan se füle, se farka beszéd. Asszonybeszéd. Az se igen hiszi, aki mondja. Észrevenni azt később a lá­nyon, milyen lesz asszonynak. Hg most még nem is, de ké­sőbb csak észre lehet venni. Tavaly- egy lagziban sokat táncoltatta Rozikát, azután kezdték el csúfolni őket. Pó- táéknak szomszédjuk volt a lagzis ház, nekik meg vala­milyen rokon; úgy adódott, hogy Rozika lett a legkisebb koszorúslány, ő meg a felsza­lagozott legények közt volt a legfiatalabb, s mint egymás­hoz valók,' párba kerültek az esküvői menetben. Hát persze hogy táncoltat­ta. Az úgy való, hogy a legény azt a koszorúslányt táncoltas­sa, ákivel párba kerül. És ha a nagyobbaknál úgy illik, a kisebbelvnél sem illik máskép­pen. Az biztos, hogy Rozika is szívesen táncolt vele, mert leg­alább megtanult táncolni. Mert Rozika nem tudott egye­bet, csak a csárdást; ő taní­totta, meg a tangóra, a fox- ra (csak a keringőnél pihen­tek, azt még ő sem tudta jól). Akkor az agy szar hasznát vat­ta melyek a különböző színeket már kellő arányban tartalmazzák) S a legmodernebb világítótest, a kerámialámpa (ez már az energia 15 százalékát fény­adásra hasznosítja). Arany­sárga fénye kellemes a szem­nek is. Miért fontos a jó világítás? Ezt kérdeztem a világítás- technikai állomás vezetőitől. A sokféle válasz közül a leg­érdekesebb: a legújabb tudo­mányos kutatások bebizonyí­tották, az ember közérzete, munkaképessége, sőt életked­ve is megváltozik a rossz vagy jó világítás hatására. A gyenge fényű, nem jól elhe­lyezett világítótest, illetve vi­lágítás az emberek nagy ré­szének fejfájást, idegességet, levertséget okoz. A nappalihoz közelítő fény viszont fokozza a munkakedvet, megnyugtat­ja az embert,' s pihenését is teljesebbé teszi. Gyárakban, intézményeknél, hivatalokban a jó világítás növeli a teljesí­tőképességet. A világítástechnikai állo­mást sokan fölkeresik, taná­csukat, segítségüket "kérik. (Hol, mikor, milyen értékű le­gyen a fény, milyen izzó vilá­gítsa meg azt a munkahelyet, ahol például egytized milli­méteres munkadarabokkal, s milyen, ahol 20 centimétere­sekkel dolgoznak? Minderre választ adnak az állomás szak­értői.) Mi legyen otthon? — Érdemes-e magánlakás­ban »tudományos« módon fog­lalkozni a szobák, a konyha, s egyéb helyiségek megvilágí­tásával? ^ — De még mennyire! — válaszolja Gács István, az ál­lomás vezetője. — Kezdhetném azzal, hogy egyetlen háziasz- szonynak sem mindegy, med­dig világít az izzólámpája. Sokan szidják a lámpákat, pe­dig a magyar izzók jók; élet­tartamuk azonban nem több , , ... . * mint 1000 óra. Ne kívánjuk, az öregek asztalához, s hal!-f gáttá, miket mesélnek Szibé-f h°§.y örökké égjenek, világít- riáról, Doberdóról, Galíciáról, f sanak. De 1000 óráig is csak Az igazság az. hogy nem isf akkor világít, ha megfelelően igen gondolt Rozikára addig i míg egymáshoz nem csúfolták ^ őket. Azóta meg sokszor eszébe ( jut: mi lenne, ha csakugyan! Rozika lenne a felesége. Szép kislány, az igaz. Jó^ te, hogy annyit nyúvasztottákf otthon a tánccal a nénjei. Nem táncoltak azért olyant túl sokat együtt. Azt már csakj rájuk fogták a csúfolkodók. Lehetséges, Rozika még tán-| colt volna — örült, hogv ta-^ nulhat. megtanulhat még ai tánciskola előtt —. de ő va-J csora után elhúzódott inkábbá helyezzük el. Ha zárt burába teszünk izzólámpát, úgy lehe­tőleg világos s ne opálbúrájú lámpát használjunk, mert két­szeres fényveszteség ér ben­nünket. Zárt lámpatestben ne volna megint egy lagzi, ahol J használjunk kis méretű lám- ugyanúgy párba kerülnének. ^ pákát, mert ezek melegebbek, Most végig csak vele táncolna. £ s káros hatással vannak élet- és keringőt is, mert a nénjei-? tartamukra is. Ahol váltakozó tői megtanulta azóta a kerin-i az áram feszültsége, a 220 vol- SŐt. J tos helyett érdemes 230 vol­Esetleg haza is kísérhetné f tos lámpát ihasználni. most már. ■ ^ — Nagyon sok mindent cl Illendően köszönne el tőle a ^lehetne mondani még. Állo- kapuban, nem úgy, mint a ka-1 másunk díjtalan tanácsadással tonák szoktak a szeretőjüktől.) Rozika nem is engedné azt.i Akármi illetlenséggel örökre ^ magái» haragíthatná. (Folytatjuk) szolgál, bárki, bármikor föl­kereshet bennünket — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát az állomás vezetője. Sa. m.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom