Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-03 / 1. szám

Az év {ß munkanapján Ismét naptárat cseréltünkj-íj év nálunk nagy valló- [sok megbeszélésre lesz szük- Tegnap megkezdődött ego hozott. Talán hallotta is, ; ség, amíg véglegesen elrende- újabb dolgos év. Kollégák, ba-,/ szövetkezetünk egyesült j ződilk, kialakul minden. A rátok, ismerősök azt kérdezvigycsepelyi és a teleki sző- j zárszámadás? Befejeztük a ték egymástól: hogy telt, hogAezetfcel. Ma délelőtt volt szilvesztereztél, s megállapí^eilső vezetői megbeszélés. A tófcták, hogy a műsor ross •etősegválasiztás már kö­veit — jó volt, azután kd-V.ihan megvolt, Szabó Lajos belemélyedt a munkájába, 't az elnökünk, engem az ei- Hogyan telt az év első mur ^dhélyetbesi tiszttel bízlak kanapja? — a kérdés azon/ig. A délelőtti megbe&zelé- vo.lt, $sak a helyszín és a v»ín először is a legkózveüe- laszadók változtak. .Vbb feladatbkröl esett szó, Thurzó László, a MEZOEn?**** természetesen az egy e- főm.ervökc: - Mozg.-dmas nagyüzem lovojerol a L Ahogy látta, most ép.^Jf* elkepzefles^ral vitet­sz EVM-rendelet értelme u-Oltunk. Nagy gond es fde- a tervezők besorolását vészi*“*® üyen úja " tűk. Hogy ez mit jelent? >lás- rorugodUn lehet szakképzettségnek megféld en van A, B és C kategtd Egy C besorolású tervező -l(t dáui adaptálásokat végeze; egészen kis tervezéseket, t besorolásúak á mezógazd minden területén terv«' nek, kivéve az élelmisze­ri feldolgozó üzemeket, a besorolásúak minden ter- sd feladatat elláühatnakz első munkanap tartogat g egy nagy eseményt: a IVD- BER vezérigazgatójának z- vétetóvel délután tart j ui« termelési tanácskozása Ezen értékeljük a múl', — százhárom százalék^. - jesítefctük tervünkéit -» í természetesen megbes k 1973 legfőbb tennivalóit» 1 röviden csak annyit, f' folynak az elökészul<»a szarvasmanhaprogrambc|'.k váró beruházások beir 'u<- ra. Úgy szeretnénk eril- készüini, hogy a megbinl- lanatában azonnal inás- suhik, fetediatainkat nél előbb, impel pantosab: és természetesen gazdasan valósítsuk meg. Schmidt Gyula, Kö — azt annak nevezni, s bizony Leltározást, s körülbelül feb­ruár első napjaiban tartjuk meg a közgyűlést. Mit mond­jak még? A gazdaember év kezdetekor mindig új remé­nyekkel van tele — azon va­gyunk, hogy ezek a remények valósággá érjenek. Vida József, a Statisztikai Hivatal megyei vezetője: — Január elsején kezdtük a kis­üzemi gazdaságok állatszám­lálását, és folytatjuk a múlt év végén beindított kis nép­számlálást. Az előbbi felada­ton harmincötén, az utóbbin vagy százan dolgoznak, öt- f v-ennegy községben folyik a kis népszámlálás, nagyon ; igyekszünk véle, szeretnénk a \ hét végére befejezni. Küher János, MÉK igazga- tó: — Ügy van, hogy az ern- j j bér minden év december 31-én ! Leteszi a gondot, és a követ- j kezd év első munkanapján | fölveszi. Megújulva, új remé­nyekkel, új bizakodással. Há­rom munkatársammal tanács­koztam, mindhárom téma i reményt ad, hogy a kilenc- százhetvenhármas évben si- j kerül ismét egy lépést előre­menni. 1973. január 2. Az újságíró érdeklődött, és amerre járt, mindenütt szorgos munkával találkozott, meg reménnyel, bizakodással Vörös Márta Tegnap termelési tanácskozáson értékelték a múlt évet, s meg a MEZÖBER dolgozói. az idei fő feladatokat vitatták Hz Ifjún« Tanács javaslatai a liatalok laigondjának enyhítésére Jóllehet az új sugyi .ioBf-aabályok a. tanáét1 ho­nos farsadaimilag sago- sabb elosztási renrének kialakításával, illetveiülön- böző magánlakás-íezési kedvezmények hevesével ményt az ifjúsági lakásépítő szövetkezeteknek. A KISZ VIII. kongresszusának határo­zata szerint 1975 végéig ifjú­sági lakásépítési akcióban 10 ezer szövetkezeti lakást kell tető alá hozni. Ezt szem előtt Úttörők a városért. Kaposvár várossá nyilvání­tása százéves évfordulójának megünneplésére már régóta tart a készülődés. Üzemek, vál­lalatok, gyárak rendeznek ün­nepélyeket, némelyikben fotó­kiállításon mutatják be az öreg és a fiatal várost, honismereti szakköreikben lázas sietséggel _ , ,. , - - . ­..... • ■■■■• l ehetőséget teremtet a fia- j tartva indítványozta az Kiu­talok !akásgondjatn«enyhi- munkás Tanacs, hogy . . munka. A Tóth Lajos tősére, az uj generá, lakás- jön hosszú tavu tel^ a helyzetét ma sem le meg- 1 elosztása terv, A fia ■ a- - &— oldottnak tekinteni foglalt ! leménye szerint javítani kell a állást a KISZ közpé bizott­sága mellett működi úrnun­kás Tanács. Ezért szüks» 'esoY tartja, hoj' V az állam erő) -eiepülő munkáltatói pénzügyi támoga­tás esetén nyújtott OTP-köl- csőn hitelfeltételem, s lehető­vé kell tenni azt is, hogy már a teiekelőkészítésn, munkála­lakások eloszt sáriá,iz arra leginkább ras íruLd.ital csa­ládok — el -sorb’ fizikai dolgozók — a rnyulfe, vala- m it. a társat .Imi tóién és a .azda&igi 1 nmei. am kában ütött szer pükrw megfe- ie “ n részes- ijeneM. tanács ' idítványozza, hogy lakások ] dúsát ’ égzö zottságok i ... munkájában mindé esetben | utalJa at a vallalat az építtető részt a Kiumindsta l js-vana. el tok segítésére is " aphassanak vállalati támogat, mt a dolgo­zók Megfelelő fe’l, jelrendszer kidolgozásával biz ősi tani le­het a saját munkavégzés lehe­tőségét, akár úgy, hogy bőví­tik a házi kivitelezési jogosult­ságot. akár úgy, hogy a dol­gozó saját munkakörében vég­zett tevékenységének bérét vegyen Túúsagi Szöveti. illeté- es szervezetének pír selője. tanácsi lakások . igények­nek természetesen upán egy részét tudják kiélésem, ezért az Ifjúmunkás Taics java­solja a szerveze1 magánl. - kás-építés feltételnek mó­dosítását Az építési kezdi összegek, illetve az első evk anyagi terheinek csökkeiése érde­kében javasolják, >gy hozza­nak létre külön taácsi alapot az e célra felhaszílható épí­tési területek előkzművesíté- sének költségeire./Vz előköz- művesitett telkek ^osztásánál a -tanácsok részes ek előny­ben a lakásépítő övetkezete- ket, s az építési nlkek érté­kesítésénél adjar p kedvez­Az Ifjúmunkás Tanács in­dítványozza, hogy a 30 eszten­dőt még be nem töltött lakás­szövetkezeti tagok az első évekre kapjanak köicsöntor- lesztési kedvezményt, s kéri az illetékes jogszabály olyan mó­dosítását, hogy a szociálpoli­tikai kedvezmény megelőlege- j zését a lakhatási engedély ki­adásától számítsák. Az Ifjú­munkás Tanács az Országos Takarékpénztár nagyobb ará­nyú részvételére számit a fia­talok lakásgondjainak csök­kentésében, s szükségesnek tartja azt is, hogy a vállala­és a Berzsenyi Dániel általános iskolába látogattunk el, hogy megtudjuk, milyen elképzelé­sei, tervei vannak az úttörő- csapatnak, mit szeretnének ak­cióprogramjukban megvalósí­tani. Pytel Anna, a Tóth Lajos Általános Iskola úttörőcsapa­tának vezetőhelyettese: — Sok feladat vár megvaló­sításra Terveink szép szám­mal akadnak, szeretnénk min­den akcióprogramot teljesítem. — Mikor kezdték meg a fel­készülést? — Szeptember elsejétől fo­lyamatosan állítjuk össze a programot. A várossá nyilvá­nítás ünnepét Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójá­val kapcsoljuk össze. A gye­rekek már a múlt évben meg­kapták a szempontokat, me­lyek alapján Petőfi-verseket tanultak, ismerkedtek a sza­badságharc eseményeivel Au­gusztusban a nyári táborban i sára Tervek a tahrmánytermesztés korszerűsítésére A Mezőgazda j és T.lelme- I gyázás, növenyvédelem stb. — zesügyi Miniszié.urnban teg- javítása, nap miniszteri ér ;. ez:oet tar-1 A miniszteri értekezlet úgy tottak a _takarna nytermesztés í határozott, hogy a takarmány- korszerusitéserö i M gállapi- termesztés technológiai rend- tották, hogy a aias- és tó-1 szerének korszerűsítését rész- megtakarmányo |i0zanai az ! ben rövid távú program kere- utobbi években '. lucernakivé­telével gyakorló. iag nen nö­vekedett. A legu )n.osahb ten­nivaló. a megfú ptg rrmíségű és választékú vl^mag elíállí- tása, a pillar.os .rtka-mi- nyoknál a vetesi irüte nevelé­se és a termeie , neioWsolo mns7.akí íéaye? r __ jsr+rá. emlékversenyeket rendeztünk, tok, intézmények fordítsanak | Szeptemberben a honvédelmi fokozott figyelmet a kiemelke- ; , - , ... , dő munkál végző fiatal dolgo- ! honap kereteben kerult sor e& , nulók egyéni ötletei? aöik lakáshelyzetének javitá- [ na§y túrára, ahol nem egye­1 dűl az ügyesség számított, ha­nem szellemi vetelkedqp is részt vettek. — Az iskola irodalmi szín­pada mivel készül? — Az év elejétől dolgozik rendszeresen a színpad. Petőfi- emlékműsort mutatnak be, Magyar vagyok címmel. — Van-e valamilyen külön­leges megbízatásuk az úttörő­csapatoknak? — Igen, az ötödik osztályo­sok gyűjtik a százéves város I utcaneveit. A hetedikesek a j megyéből elszármazott művé- ! székét kutatják fel Á nyolca- [ dikosok vállalták, hogy össze­tében, 1975-ig valósítják meg s ezzel egy időben hosszú távú terv megvalósításához is hoz­zálátnak. Az 1973—75-ig terje­dő szakaszban az utóbbi idő­ben laalakított komplex gép­nagy szerepet játszott a v; ros politikai életében. Nagy a készülődés a Ber­zsenyi Dániel iskolában is. A bejáratnál, de az emeleten is, Petőfi születésének 150. évfor­dulójára kiadott emlélaüze- tecskék láthatók. A faliújságo­kon a város legjellegzetesebb épületeinek fényképeit szem­lélhetik a gyerekek. — Ügy tudom, vetélkedőket is terveznek. Milyen témák kö­ré csoportosították a kérdése­ket? Nagy Gyula, a 171. sz. úttö­rőcsapat vezetője: — Központi helyet kaptak természetesen a várossá nyil­vánítással kapcsolatos kérdé­sek. Tizennégy raj és ötvenkét őrs dolgozik nap mint nap a tervek megvalósításán. Vetél­kedőket tervezünk, melyeken mindegyik raj és őrs részt vesz. Létrehoztuk az úttórőta- j nácsot, a vetélkedők lebonyo- Irtásánál számítunk a javasla- j taikra. A csapatdöntőbe már | csak ketten vagy hárman ke- j rülhetnek be, ők képviselik j j majd az iskola színeit a váró- | 1 sd döntőn. : — Milyen útmutatók alapján j készülnek fel a gyerekek erre j a vetélkedőre? — Különféle kiadványok, I könyvek láttak napvilágot az elmúlt évek során. Ezeket ajánljuk nekik, ezekből merít­hetik ismereteiket. Legjobban a Kaposvár című könyvre tá­maszkodhatnak. — Felhasználhatók-e a ta- Őrsön­ként milyen feladatok hárul­nak rájuk a tervek végleges elkészítésénél ? — Azt szeretnénk, ha vala­mennyi őrs és raj képviseltet­né magát azon az iskolai par­lamenten, ahová az őrsvezető­ket hívjuk meg. Szeretnénk el­érni, hogy véleményük legyen, ne csak elfogadják a kész programot, hanem ok is szer­vesen vegyenek részt az ösz- szeállításban. A centenáriumra való ké­szülődés az Úttörők a városért, a város a.z úttörőkért mozga­sorok széles körű alkalma zása- gyűjtik azoknak a névsorát, lom jegyében történik, ra ksr^í soet lajaessa: munkássága es élete: JL q, Sorreni! M ost valami olyan magáitól értetődő dologról fognia b- szélni, aminek elolvasása után nyugodt lelkiismer.. tel nekem szegezhetik a kérdést: ugyan már, miv ■ kellett erre időt vesztegetni? Miért beszélek, a sorrendről. amely tulajdonképpen végigvonul egész életünkön, amely meghatározza cselekvéseink időrendjét; miért időzünk el egy olyan fogalomnál — és nyomában némelyek életfelfogásánál —, amely ösztönszerűen is, tudatosan is kialakul az embe­rekben? Megpróbálok válaszolni rá. A könyvtárba igyekeztem éppen, amikor összeakadtam egy harminc év körüli fiatalemberrel. Szokásos üdvözlés, né­hány banális kérdés, s azután a lényeg. »Mondd, hogy jut neked még erre is időd?« — kérdezte korántsem tettetett meglepetésséL »Én bizony már hónapok óta nem olvastam semmit, nem is tudom mi lesz ebből. Hiányzik. De egysze­rűen nincs rá időm, érted? Olyan istentelen hajszában élek, hogy odahaza örülök, ha lehajthatom a fejemet.« Lehet, hogy »szakmai ártalom« miatt, de nem hittem ne­ki. Elkísért eigy darabig, s közben mesélt arról, hogy szom­bat esténként ultizni szokott, hogy kiterjedt társaságuk van, s ha egyszer X.-ék ellátogatnak hozzájuk, akkor vissza kell adni a látogatást, mert olyan jó felszabadultan elcsevegni egy-egy estén; hogy bélyeggyűjteménye van, és az is leköt egy-két órát, s hogy nagyon szeret sétálni, mert az egész­séges. Van tehát sorrend az életében, csak éppen nem az olvasást tekinti a legfontosabbnak. Magánügy. Egy darabig magánügy. És sok minden az. Egy ideig. Nem tudom, megfigyelték-e: senki sem tanítja, nem hirdetik nagy plakátok, nem hangzanak él jelszavak arról, hogy a családban — ajáíldékozást, étkezést, ruházkodást, örömöket is figyelemíbe véve — mindig a gyerekek az elsők. Hogy ha egy vasárnapon csirkehús kerül az asztalra, sohasem az édesanyáé a comb, mindig a csontos részeket választja, s a jobb faiatokat a családnak osztja szét. Vagy hallottak már olyan apáról, aki kinézte és megvette magának a legszebb ruhát, s ha maradt még néhány forintja, aikkor vásárolt va­lamit a gyerekeknek is [karácsonyra? Elgondolkoztató, hogy ami olyan nagyszerűen kialakul a családban, a legkisebb közösségben, azt nem mindenki tudja átvinni a nagyobb, a kiterjedtebb csailádra. Életfelfo­gásunk — ha úgy tetszik a sorrendről kialakult vélemé­nyünk — gyakran szembekerül az otthoni gyakoadattal Miért? , Bizonyára Önök is észrevették, milyen, sokszor folyta­tunk »tyúk, tojás vitát«. Mi volt először? Sorrendiben mi a fontosabb? Az igények növekedése hajtóerő, túlburjánzása azonban fékez és elkeserít. Néha szeretnénk, ha magánele- tünkben. egy csapásra megoldiódna minden. Kapnánk szép lakást, könnyedén bebútoroznánk; egy, másfél év alatt har­minc évre szóló karriert futnánk be, és általában minden úgy sikerülne és olyan ütemben, ahogy azt növekvő igé­nyeink szerint elképzeljük. Ha valaki azzal próbálja » nyug­tatni« az elégedetlenkedőket, hogy van egy nagyobb közös­ség is, amelynek munkánk nyomán kell boldogulnia ahhoz, hogy előbbre jussunk az egyéni életben is, aikkor ezt gyaikram »politikai blöff nek«, szőszártyádkodásnak, üres jelszónak mi­nősítik. Igazságtalan dolog ez. H ányszor lehet hallani, hogy »azért dolgozom keveset, mert hevesei fizetnek«, és a legritkább esetben azt, hogy »ha keveset fizetnek, az rendszerint azért van, mert keveset dolgozom«. Mintha önzők lennénk egy kissé, mintha azt viámánik, hogy a társadalom egyéni adottságaink­tól, teljesítményünktől, szorgalmunktól független,ül is bizto­sítson számunkra minden szépet és jót. Pedig mélységesen nagy igazság, s ezt ‘hétköznapi .életünfcben lépten-nyomon tapasztaljuk: a társadalmon kívül, a társadalom gazdagodása nélkül senikí sem találhatja meg tartósan egyéni boldogulását. Nos, ezért beszelek mai jegyzetemben a sorrendről. Gon­dolják csak meg: ha évtizedeken át nem az járt volna a dol­gozó emberek müMőáriiak a fejében, hogy becsületes munká­val, szorgalommal és odaadással föl kell építeni ezt a társa­dalmi rendet, már rég felsültünk volna egyéni céljainkkal. Terveink, elképzeléseink se lehetnének. Mert voltaképpen — a fejlődés tényei, s nem én bizonyítom — régen megtanul­tuk már, és gyakoroljuk is, hogy az é»?. neon az első nálunk. Hogy mi vagyunk először és csak azután az én. Hogy első a közügy, s csak azután következhet sorrendben az egyéni. Mégis, időmként úgy tűnik — feledékenyek vagyunk. Sziemünk előtt játszódnak le az eseményék. Az, hogy egy ház vagy a lakások tömege határidőre és kifogástalan minőségben elkészüljön, az nemcsak úgy közösségi érdek, hogy .vállaltuk anyagi áldozatok árán, s a több hónapos csúszás milliókba kerül. Ügy is, hogy az igényjogosult lakók mielőbb otthonihoz jussanak, s elégedetten, kiegyensúlyozot­tan dolgozhassanak tovább saját munkahelyükön. A nagyatá­di kórház építkezésén nem tudom hány millió. forint á le­maradás, és pótolható-e tetemes veszteség nélkül. De hogy károkat okoz a huzavona itt és másutt, hogy a felelőtlenség. a hozzá nem értés, a rossz szervezés, a helyenkénti fegye­lemhiány nemosak az államkasszában, hanem az egyén pénz­tárcájában is nem várt meglepetéseket okoz, ez egészen bi­zonyos. Ezért is beszélni kell a sorrendről. A közgazdászok bizonyára szakszerűbben vezen- te a tételt, de talán közérthetőbb is így: a jól szervezeti; munka termelékenyebb; azonos idő alatt nagyobb termelési érték jöhet létre, minőségileg is jobb termék. Ez a kn. ósseg érde­ke. Es belőle táplálkozik az egyéni: mert nag\obb lehet, a választók, alacsonyabb az ár, több a bér és vele együtt több a közvetett juttatás is. Tudom, túlságosan leegy-»zerüsítve be­széltem erről, de ilyen egyszerű az alaptétel is: többet ke.1! adni a társadalomnak, ha jobban akarunk boldogulni egyé­ni életünkben. Ki vitathatná ezt a kettős — és nagyon f* összefüggő — célt? A sorrendet nem árt újra és újra emlé­kezetünkbe vésni. Az emberek egy része ideges mosta na ran Azokról be­szélek, akiknek hibái, a vezetésük alatt álló üzemek, intéz- rnényék, vállalatok mulasztásai állandó napirendem varjna' Hivatalos fórumok, kisebb közösségek látják, bírálják a hu­zavonát; az újsák is gyakran visszatér ugyanarra a témán: — és nem azért, mert nincs más mondanivalója. A munká­sok. a kétkezi dolgozóik őszintén és határozottan tárják, fel r hibákat és nem értik, miért nem lehet gyorsabban megöl ■ dást találni, ök készségesek, értik a sorrend lényegét ir S ha más körökben néhányon idegesek, az teljesen érthető A közvélemény akarja, hogy ne tudjanak nyugodtan aludr amíg nem lesz rend a portájukon. Hisz a közösség vagyon?, gondja és embert nemesítő céljai vannak a kezükben. Nem s saját házukról hiányzik a tető, nem. egyéni céljaik megva­lósulása szenved csorbát, csak közvetetten. A sorrendet nündenkinek ismernie kell. A család, az egyén vágyai nemesek, támogatásra méltó­ak. S még inkább az a közösségé, hogy megvalósul­hasson az egyéni elképzelés. Magától értetődő dolog ról beszéltem, s aligha mondtam el mindent., ami e téma­körbe illene. Mondanivalóm lényege azonban, remélem, nem okozhat kétségeket. A szocialista cél az elsődleges, s nekünk mindannyaunknak jobban kell dolgoznunk e célért, önma­gunkért, ____ ‘ Mveeü Bála.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom