Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-21 / 17. szám

ÁSATÁS —FÓLIA AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA \w It MS m . :. XXIX. évfolyam, 17. szám. Vasárnap, 1973. január 21. A Bátasaék mellett, épülő új gyár építésénél dolgozó föld- munkagépek nagy értékű le­letekre hívták fel a muzeoló­gusok figyelmét. A III—IV. századból való rősnai téglasí- rokiból negyvenötöt sikerült megmenteni. A kedvezőtlen időjárás beköszöntővel a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum szakemberei fólia­sátrak alatt dolgoznak. Ez a magyar régészet történetének első »téliesített« ásatása. Munkamódszer-átadás — filmvetítéssel Jó néhány ternnelőszö vetke­zet ügy tervezte Somogybán, hogy a télien sorit kerít tapasz- talabcsere-Mtogatasoisra; meg­nézik, hogyan megy más gaz­daságokban a szarvasmar ha- és sertéstenyésztés, -hizlalás. Ugyanis mindig jól jönnek az új ismeretek, a másutt már kipróbált és eredményesen al­kalmazott munkamódszerek, technológiáik, s ezeknek a meg­ismerésére mégtscsak télen le­het inkább szert tenni, amikor | mem szorít úgy a munika, iránt máskor. Az utazgatás- hár most tényleg lenne rá idő, meglehe­tősen költséges, és a változó, időjárás miatt eléggé kockáza­tos is. Akikor hált hogyan is­merhetik meg az érdeklődők a korszerű technológiákat, te­nyésztési és hizlallási módsze­reket? Ezen segítenek a fel­cgyéletí szervek egy érdekes és mindedképpen dicséretes módszerrel. Az eltérő, kifize­tődőbb módszereket úgy is­merheti meg a tsz szakvezető­je és áljajtgöndozója, hogy eze­ket a tapasztalatokat odavi­szik a helyszínre — filmen. NOTESZLAP Pénz beszél? Gyógyfürdő-helyi masszázs után az idős, falusi bácsika le­kászálódik a gyúróasztalrol. Nagy hálálkodások közepette búcsúzik a masszírozást befe­jező »izompacsirtától«. A szó­virágokkal teli mondóka után — amit köszönetül kivág, ahogy a falujában is illik — nyújtja a kezét. De sehogysem sikerül a kellő helyzetben ta­lálkozni a két kéznek. A bá­csika egy ideig próbálkozik, aztán pirosodni kezd a feje. — Mondja> szépöcsém; csú- folkodni akar velem!? — Nem én, bátyám... — Hát akkor miért tartja olyanformán a kezét, mintha az péklapát lenne? Miért lap­jával? Magyár ember úgy fog kezet, hogy azt az élével, nem a lapjával nyújtja! — Ja, bácsikám, úgy kicsú­szik belőle a kétforintos, amit a rendesebb vendég belepoty- tyant! L. L. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium sok szakmai ismeretterjesztő film­mel rendelkezik, ezek között számos olyan is van, amelyik a somogyiak érdeklődési kö­rének IqgLníkább megfelel. Minit arról a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán a minap érte- siütümär» a minisztérium köz­ponti filmvetítő gépkocsija a iövő hónapban néhány napra Somogyba érkezik- Február 13-s és 16-a között a somogyi fceirmelős»««#kBiwj»ket járja majd, s a mezőgaadaság kü- ibníéle szakágaiban legújabb- n^k számító módszerekről, el­járásoknál készüli filméket le­vetítik a tsz-ék vezetőinek és az érdeklődő szövetkezeti gaz­dáknak. Tapasztalatcsere-látogatás helyett »házhoz mennek« az igényelt ismeretek. Jó mód­szer ez a tájékozódás bővíté­sére és a hosszú téli esték hasznos eltöltésére a falvak­ban. H. F. A FILM HOMÉROSZA A rigaiak nem annyira épí­tészeti értékei, mint inkább szermélyes vonatkozásai miatt mutatják meg az érdeklődők­nek azt a házsort, amelyet Michail Eisenstein mérnök tervezett. Szabvány városi há­zak ezek, a múlt század vé­gének stílusában, s a figyelem valóban csak a mérnök fia miatt terelődhetett rájuk is. Fi7. a fiú hetvenöt évvel ez­előtt, január 23-án született, s vonult be immár kitörölhetet­lenül a művészetek történeté­be: Szergej Eisenstein. öt is mérnöknek, szánták, s valószínűleg tariulóévemek emlékéként vonzódott mindig a képzőművészethez, minde­nebeliatt a rajzhoz, a festészet­hez. Mégsem az építőművé­szet, nem a grafika, a festészet, nem a díszlettervezés, s nem is a színházi rendezés várt rá, hanem a legfiatalabb művé­szet, a század művészete, hogy új ' Homéroszként megnyissa és megszabja a film nagyko­rúvá fejlődésének útjait. Meg­jelenése előtt alig negyedszá­zad telt el, hogy a nevezetes párizsi káviéiházbain lezajlott az első nyilvános vetítés. Sok­féle próbálkozás, részsiker és kudarc jellemezte e negyed- százados pályát. Egy francia »varázsló«, Melles már kiak­názta a célluloidszalag és a felvevőgép minden trükkjénék nézőt hökkentő csodáját Gri­Kapa mellől a gyárba Egyszerű dolog ez? Egy-egy járási székhely ipari létesít­ményében piHanatok alatt elő­kerül az az akta, mely tartal­mazza: »vidékről ennyien és ennyied járnak be«. De a szá­mok legföljebb a mennyiség­re utalnak. Arról már nem árulkodnak: milyen küzdelem előzi meg azt, amíg egy-egy falusi asz- saony, lány bekerül az üzem­be. Kivel kell megküzdenie leggyakrabban ? Elsősorban saját magával. Vállalnia kell az ingázást, le kell mondania sok mindenről. Nemegyszer a környezetevéi is összeütközés­be kerül. Hiszen a férj vagy az anya, a család neim mindig örül annak- ha a hői családtag kiszakad az otthon falai kö­zül. Egy idő után — főként az eredményességet látva — meg­nyugszanak a kedélyek. Min­denhol? No, nem. Olykor hosz- szű évekbe kerül, míg a férj »beletörődik« a dolgok meg- válrtozhatatlanságába. Mert ezek a »hazajárók« kezdenek igényesek lenni. Mádként igé­nyesek mint azelőtt. Több kultúrát kívánnák a lakás fa­lain belül is. Űj bútort, tele­víziót S nem utolsósorban olyan berendezéseket, gépeket, melyek az otthoni »második műszakjukat« könnyítik meg. A MEZŐGÉP tatai gyáregy­ségében mesélte a minap az igazgató: »Szeretnénk meg­könnyíteni a bejáró asszonyok életét Centrifugákat, mosó­gépeket vásároltunk. Ezeket kölcsönzzük nekik; falura is szállítjuk. De előfordult, hogy a férj visszaküldte a gépet mondva, hogy ha eddig ki tu­dott mosná az asszony kézzel, mosson ezután is a hagyomá­nyos módon.!«. Nem is olyan könnyű ipari munkássá válni falusi házi­asszonyból. U L. ffith amerikai rendező az iro­dalom példáján a film-elbe­szélés titkait fedezte föl. Ver­tov, Eisenstein későbbi barát­ja. pályatársa, nagy találmá­nyával, a különböző helyeken fölvett jelenetek egymás mel­lé helyezésével, a vágással, a »montázzsal« rájött a filmmű­vészet egyik sajátosságára. Eisenstein azonban nemcsak a különböző eszközök szintézi­séit teremtette meg. Egy hal­latlan dinamizmussal fejlődő, forradalmi állam minden len­dületét, eszmeinek nagyszerű­ségét egyesítette a filmművé­szet legújabb eszközeivel. így született a Sztrájk a Patyom- kin páncélos, az Október- a Régi és új, a Jégmezők lovag­ja, a Rettegett Iván. Mindösz- sze hat befejezett film, néhány kísérlet és befejezetlen pró­bálkozás. Azt is mondhatnánk: mindössze ennyi maradt utá­na. Ez a »mindössze« azonban nemcsak egy életmű teljessége, hanem egy új műfaj születésé­nek és első igazi kiteljesedésé­nek korszaka is. Most, a 75. születésnap jó alkalom lehet annak elemzé­sére, mit jelentett valójában a viliág filmművészetének Eisen­stein. De nem lehet úgy .emlé­kezni rá- mint valakire, aki már nincs. Életművének foly­tatásával szinte naponta ta­lálkozhatunk a szovjet és az egész világ haladó filmművé­szetében. S ez minden ünnepi megemlékezésnél többet jelent. B. L. T* A csepegő pálinka mellett Gőlle legöregebb emberével találkoztunk Eredmények számokban Termelési tanácskozáson is­mertetik a jövő héten a múlt évi eredményeket a Kaposvári Mezőgép 4-es számú, siófoki gyáregységében. Bár a számí­tásokon,, az Összesítéseken még dolgoznák, az níár megállapít­ható, hogy .azi ár.bevéte'U tervet teljesítették. ;Áz. évi eredményterv kilenc­millió 'forint volt. Itt némi le­maradás várható majd. Ez fő­ként a tervezettől eltérő mun­kaféleségek miatt következett be. 1972-ben húszmillió forint értékű új gyártmány előállítá­sa kezdődött a gyáregységben. ter­vi­Egy-egy dolgozó összes melése 104 százalék éves szonylatban. Száz forint mun­kabérért a tervezett 660 he­lyett 689 forint értékű munkát végzett el egy-egy ember. A száz forint értékű munkabérre jutó összbevétel így a tervezett 670 forint helyett 713 lett. Érkeztek a szekerek. Terhü­ket, a hordókba gyűjtött hulla- dékgyümölcsöt, cefrét, a pá­linkafőzéshez szükséges tűzifát lerakták a szeszfőzde elé. — Imre! Mikor kerülök sor­ra? —. .Pista hácsí, maga holnap hajnalbari legyen itt! Miska bátyám cs^k holnapután éjjel kerülhet sorra. Az emberek megértőek. Bíz­nak Márton Imrében, aki már húsz éve vigyázza a pálinka Cseppjeit a göllei fogyasztási szövetkezet szeszfőzdéjében. — Kétszeresen jubilálok — mondta. — Az egyik a húsz­éves munkaviszonyom a szö­vetkezetnél, a másik, hogy ezekben a napokban folyik le a szeszórán keresztül a ne- gyedmillíomodik , liter pálinka, amióta itt dolgozott!. Habienerátor a bányafíizek lokalizálására dezéssel. képzett buboréktö- meg beborítja a lángokat, és elzárja a tüzet tápláló oxigén útját. A habtömegen a bánya­mentők megfelelő felszerelés­ben biztonsággal áthaladhat­nak és a hab védelme alatt megkezdhetik a tűzfészek, fel­számolását. Az új berendezés nagy elő­nye, hogy Ms. terjedelmű, vi­szonylag könnyű súlyú: mind­ez döntő szempont a föld alatti tűzfészkek gyors megközelíté­sénél. A külszínen már siker­rel alkalmazták a habgenerá­tort a tatabányai ^ bányamen­tők, s rövidesen a íányában is kipróbálják, -­Közös irodaház Berzencén A tatabányai aknában egyre corszerűbb eszközökét alkal- naznak a bányatüzek gyors, riztonsagos elfojtására. A köz- >onti bányamentő állomás nőst különleges berendezéssel, igynevezett habgenerátorral 'yarapodott. A francia gyart- nányú konstrukcióval a föld ilatti vágatokban, bányafolyo- íóikban keletkező tűz ellen le­tet eredményesen védekezni. ^ cső alakú generátorba olyan vegyszert juttatnak, mely a »riasztás során eredeti térfo- latának öt-hatszorosára duz- ad. Az így fejlesztett hab ■endkivül állékony, csak több j >ra után esik össze A beras­Kétezirites, közős irodaházat épített a berzenceí tanács és a helyi termelőszövetkezet. A két és negyed millió forintos költséggel készült irodaházban 22 irodahelyiség és egy há- EasaagkoU) terem van. Márton Imrét szeretik a göl- leiek. Az egész környéken úgy ismerik, hogy érti a mestersé­gét. A pénzügyőrségnek még nem volt baja vele, mindig hiány nélkül számolt el. A szeszfok megütötte az előírt mértéket. Hűségesen szolgálja üzletfeleit. Ha már olyan szor­galmasan összeszedték a hul­lott gyümölcsöt, legyen értel­me. És van is. A főzdében a később sorra kerülők figyelik, hogyan for­tyog a rézüstben a cefre, ho­gyan folyik a torkot karcoló pálinka. Elemózsia kerül elő a szalvétából, tüketermes az asz­talra, no és »egészségünkre«. Itt hozott össze a sors Gölle legöregebb emberével, a 89 éves, szerb származású Jovano- vics Zsiga bácsival. Dereka hajlott ugyan, de a vidámság, a huncutság ott ragyog az ar­cán. Az életéről beszél. 1 — Megpróbált a sors, de I most szép öregségem, van. j Szerb katonaként szolgáltam a | törökök, a bolgárok ellen. Ki­jutott az első világháborúból is. Aztán hadifogság Magyar- országon, és én Göllébe kerül­tem. Cserénfáról nősültem. Szerettem dolgozni, akármi volt a munka. A gölleiek leg , jobban a lenvászon szövésééri j becsültek. Takács volt ugyan­is a mesterségem. Olyan sok I szép anyagot szőttem, hogy mindig akadt rá vevőm a vá­sárokon. A fiammal szép házat j építettünk három dédunokám van. Jólesik,1 hogy megbecsül- j nek. A munka hozott számom- I ra megbecsülést. Nyugdíjat kapok, meg ebédet feleségem­mel együtt az öregek napközi­jében. Hogy mi a hosszú élet titka? Dolgos ember voltam, mértéktelenül nem ittam, nem dohányoztam és nagyon szeret­tem a családomat. Talán ez. Elment. Én pedig hosszú ideig vele maradtam gondolat­ban, Zsiga bácsival, aki Göllé- | ben találta meg életének örö­meit s a megbecsülést, D. Z. Árverésen Folyik az árverés. Az árverés kikiáltója hirtelen félbehagyja munkáját, és fieHnlhamgion Mlhándeti: — Egy úr az imént kö­zölte, hogy elvesztette a pénztárcáját 500 márkával. Kéri a becsületes megta­lálót, hogy juttassa visz- sza a pénztárcát jogos tu- lajdanosanaik, aíki jutal­mul 50 márkát ígér. Egy házig az tztoilisó sor­ból: — Hatvan markai Heine-anekdota Hemzwch Heinének volt egy dúsgazdag bankár nagybátyja Hamburgban. A nagybácsi mindenáron azt akarta, hogy ifjú uno­kaöccse vegye majd át a bank irányítását. Heine azonban thafeni sem akart róla. így azután, amikor a nagybácsi meghajt, Heine csak pár filler örökséget kapott. Amikor felolvastak a végrendeletet, a későb­bi nagy költő így szólt: — Most 15 millió elle­nében megvásároltam a költészethez való kizáró­lagos jogomat.., Azt hi­szem, nem is volt olyan drága. ítéletnyilvánítás Az Egyesült Államok­ban történt a szesztilalom idején. Egy fiatal jogász így szólt a bíróságon idő­sebb kollégájához: — Ma jön egy whisky- kereskedő ,.. Mennyit, ad­jak neki? — Hát — mondja állát dörzsölve az Öreg bíró — üvegemként, azt hiszem, elég tesz egy dollar... A barátnő tanácsa Egy fiatal színésznő me­sélte Monica Vittimek: — A fiúm valóságos álom, de ha este elme­gyünk valahová, akikor megbolondul. Az utolsó vasig minden pénzét el­költi! Mit gondolsz, ho­gyan lehetne ezt megáka- dályoznd? — Menj férjhez hozzá! — hangzott a bölcs válasz. Emberismeret Nem tudom, vajon a vi­dám embereik tovább él­nék-e, mint mások — je­lentette ki Érmest Dichter pszichológus —, az viszont bizonyos, hogy jobban él­nek. Sümegyi fflépfap Az MSZ.Vi. umo-, - a»egyel Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, La tinea Sándor u. 2. Telefoni 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. ti..2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem örziink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. E!Ő= fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 20 Ét Index: 25 967 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari vállalat kaposvári üzemében Kaposvár. Latinca Sándor u_ 6. Felelős vezetőt Farkas Béla igazgató,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom