Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-17 / 13. szám
JCötű it kúSiztüm Igen vastag fonalból 7-es tűvel kötjük; kb. 900 gramm fonalból. A SZOKNYA: Két egyenlő résszel kötjük, 73 szemre kezdve; 4 cm-t mindig simán, aztán tovább harisnyakötéssel dolgozunk, és a szabásminta szerint fogyasztunk. A kellő hosszúságnál befejezzük a szoknyát. A KABÁT HÁTA: A modell derékban karcsúsított. 67 szemmel kezdünk, 4 cm-t mindig simán kötünk, aztán tovább harisnyakötéssel. A szabásminta szerint fogyasztunk, szaporítunk. A BAL ELEJE: 42 szemre kezdjük, és 4 cm-t mindig simán kötünk. Azután 28 szemet harisnyakötéssel, 14 szemet pedig mindig simán; az oldal karöltő és váll- fogyasztásait a hátrésszel azonos módon kötjük. A karöltő kezdésétől számított 12. sorban a mindig sima kötéshez — a külső szélén — egy szemet szaporítunk, s ezt 10 soronként kétszer ismételjük; 14 cm kar- öltőmagasságnál a nyakkivágás részére kétsoronként 1x9, 1x3, 2x2, lxl szemet fogyasztunk. A JOBB ELEJE: Az elkészült bal elején a gombok helyét bejelöljük, és annak megfelelően a gomblyuszervezetOnk motorja A vérkeringés szervei és az öregkor OTTHON CSALÁD kákát menet közben elkészítjük. Egyébként a bal oldallal azonos módon kötjük ezt az oldalt is, csak ellentétesen. Az ujjakat 28 szemmel kezdjük, 4 cm-t mindig simán kötünk; tovább harisnyakötéssel, a szabásminta szerint szaporítva, majd fogyasztva. GALLÉR: Három szemmel kezdjük. Mindig simán kötünk s mindig ugyanazon a szélén, tizennégyszer, s minden második | sorban egy szemet szaporítunk. 17 szemmel kötünk a megfelelő hosszúságig, majd ugyanúgy fogyasztunk, mint ahogy a szaporítást kötöttük, és 3 szemmel befejezzük. A ZSEBEK: Kettőt kötünk 12 szemmel 9 cm magassággal, mindig simán. KIDOLGOZÁS: Az egyes darabokat kitűzve átgőzöljük majd összevarrjuk. A szoknyánál a zippzárat bevarrjuk, a gomblyukakat körülhurkoljuk. A gallért a vállalt összevarrása után dolgozzuk rá, de kétoldalt a mellső kihajtásnál 9—9 szemet szabadon hagyunk. Az összevarrá- soknál igen célszerű danuvia- szalagot használni. »Az öregség nem betegség.« Gyakran emlegetjük mostanában ezt a valóban helytálló megállapítást. Az utóbbi években általában többet beszélünk az öregkorról, s az idős emberekről, mint azelőtt. A szükség hozza ezt magával. Az orvostudomány fejlődésével, a közegészségügyi és — nem utolsósorban — a szociális viszonyok javulásával ugyanis az átlag életkor gyorsan hosz- szabbodiik, s környezetünkben egyre több lesz az idős ember. Az öregség tehát nem betegség, hanem élettani folyamait; éppen úgy, mint a fiatalság. S mindegyik életkornak megvan a maga élettani sajátossága. A fiatalkort — a gyermekkortól az éretté válás koráig — a szerveknek, szervrendszereknek és így az egész szervezetnek a fejlődése jellemzi. A felnőttkorban »virágzását« éli szervezetünk, hogy azután az öregkorban — még akkor is, ha az ember teljesen egészséges — sor kerüljön a »herva- dás« tüneteire. Az öregkori sorvad ásos, illetve elíajulásos tünetek jelentkezésének időpontjában és formájában nagy egyéni különbségek vannak. Egyeseknek a mozsászervei nél mutatkoznak először öregkori működési zavarok, másoknak az emésztőszerveiben; ismét másoknak az érzékszervei mutatják az öregedés jeleit. Az esetek többségében azonban az öregség első tünetei nem ezeken a szerveiken jelentkeznek, hanem az ereinken és a szíven. E kettőt nevezzük — közös szóval — a vérkeringés szerveinek.) öregség fogalma 'ól is kell szólni. Eddig ugyanis csak szerveink öregedéséről volt szó, de nem érintettük az életkor szerepét. Szerveink, illetve az egész szervezet öregedését biológiai öregedésnek nevezzük, az életkor szerintit pedig naptári öregedésnek. A kettő — a biológiai és a naptár szerinti — öregedés közt a kapcsolat nem a legszorosabb, és sok mindentől függ. Így az egyéni adottságoktól, a foglalkozástól, az életkörülményektől, életmódtól, a táplálkozástól, a káros szenvedélyektől stb. Ezért látiuk, hogy vannak emberek, ak'k — bár éveiket 70 körül számollak — biológiailag távol állnak még az öregedéstől, mások viszont már 50. évük körül a biológiai öregedés tipikus jeleit mutatják. A biológiai és a naptári öregedés között statisztikailag keresve a kapcsolatot úgy találták, hogy az öregkor kezdetét a 65. életévre tehetjük, de a 60. évtől már korai öregkorról beszélhetünk. Vannak, akik ezt is két szakasara osztják; szerintük 80 éves korig tart az első szakasz, s utána már az aggkor következik. Az erek és a szív öregkori elváltozásai közül az ütőereken jelentkeznek az elsődlegesek. Az ütőerek idősebb korban veszítenek rugalmasságukból, s az érfalat alkotó szövetekben elíajulásos jelek ismerhetők fel, nem ritkán mészlerakódással. Az elváltoMielőtt azonban a vénkerin- i , , .. gés említett szerveinek öreg- ! zások következteben gyakran kori elváltozásaival foglalkoznánk, néhány szót magáról az A Panorama írja: Tehetősek divatja Az iskolások öltöztetése »CSUPA SZERETETBÖL teszik ...« — kísérelem mentegetni az édesanyákat, amikor az iskolaorvos fejét csóválva néz rám. Nemtetszésének oka: a kis Zsuzsikáról az egyénköpeny alói még öt réteg került le. S míg a doktornő a kislány nyirkosra izzadt testét vizsgál- gatja, szemügyre veszem a kis alsótrikót, a nylonkombinét, a műanyag pulóvert, a mellénykét és a kardigánt. Ezek fül- lesztették be annyira a gyer— az egyébként nagyon praktikus — kiscsizmában jár iskolába. így érkeznek mínusz 8—10 fokos hidegben. Levetik a kabátot, a sapkát, a sálat, s a hosszú nadrágban és csizmában ülnek a 21—23 fokos tanteremben. Sok iskolában — nagyon helyesen — le kell venni a csizmákat. Mert bent tartanak az iskolai szekrényben egy-egy pár könnyű cipőt, szandált, s abba bújnak bele. Párizsban egy filmbemutatón a férfiak szmokingban, csokornyakkendőben jelentek meg, a hölgyek pedig csillogó, ragyogó, erősen kivágott ruhákat viseltek, arcukat púder fedte, hajuk erősen bodorított volt, igazgyöngyök és valódi ékszerek díszítették őket. Ez volt talán az első jele a divat megváltozásának, ez jelezte a régóta rebesgetett, mégis váratlanul beköszöntő pálfordu- lást. New Yorkban túlhaladott az estélyi nadrágkosztüm, s »kiment a divatból« a népi motívumokkal díszített ruha. Ugyanígy nem divatos már a hamis ékszer, a műszőrme, a magas nyakú pulóver, az orszoknyák. a fémszálas ruha. az igazgyöngy, a valódi ékszer, a V-alakú kivágás és a szórmeblúz. Olaszországban a tehetősek divatja még a legvakmerőbb képzeletet is felülmúlja. A boutique-okban méregdrága ruhákat árusítanak. A nagy áruházak zsúfolásig tele vannak arany- és ezüstszállal átszőtt szoknyákkal, ruhákkal, pulóverekkel. A cipöüzletek- ben arany- és selyemcipőket árusítanak; majdnem valamennyi cipő magas sarkú ban. Az előbbiek közé tartoznak az agy, a szív, a vese, az dl&ó végtagok, az érzékszervek, az utóbbi Sl.v közé a tüdő, a gyomor, a bélrendszer és a (első végtagok. A szív öregedésére utaló jeleket részben a szív saját ereinek (a koszorúereknek) elmeszesedése okozza, részben pedig az a túlterhelés, amit az általános érelmeszesedés ró a szívre. A merev, szűk erekben dési zavar még mindig lehet enyhe, középsúlyos; de lehet nagyon súlyos is. Az érelmeszesedés az emberi test bármely szervrendszerét érinthe- ugyanis csak fokozott munkával tudja a szív mozgásban tartani a vért. Elsődlegesen is jelentkezhetnek a szív egyes részein — főleg a szívbillentyűkön — öregkori degenera- tív elváltozások. A szívbillentyűk idős korban gyakran merevek lesznek, mész rakódik le bennük, s rosszul záródnak. Nehezíti a szív munkáját a főütőér (az aorta) elmeszesedése is. A koszorúerek meszesedé- séből származó táplálkozási zavar és a szívizomzatot terhelő különböző okok pedig szívizomelíajuláshoz vezethetnek. Az öregedéssel járó szívizomelfajulás azonban ritkábban jár együtt szí ve! égte - lenségi tünetekkel, mint a fiatalkori, mert idősebb korban a kevesebb mozgás, a munka- iaomzat lassú sorvadása, a szervezet kisebb táplálék- és oxigénigénye csökkenti a szív igénybevételét. Végeredményben az öregedő szív és érrendszer, valamint az öregedő szervek közit olyan egyensúlyi állapot alakul ki, amely az egész szervezet harmonikus működését — egészségesnek tekinthető állapotban — a késő aggkoirig biztosítani tudja. Az öregedést,' ha közben valamilyen betegség nem pusztítja el az emberi szerve- szervben — vagy szervekben | zetet, nem lehet elkerülni. Az öregedés ellen harcolni tehát értelmetlen lenne. Annál helyesebb, észszerűbb az egészséges öregségre előkészíteni magunkat. Ennek az előkészüszűkül az érintett erek belvilága. Az erek falának ezen elváltozásait közös néven »érelmeszesedésnek-» nevezzük, hangsúlyozva, hogy az »érelmeszesedés« korántsem jár minden esetben tényleges el- meszesedéssel. Az erek elme- revedése, faluk ro6sz átjárhatósága miatt — különösen ha a szűkület nagyobb mérvű — romlik az általuk ellátott — a vérkeringés, ez pedig az illető szerv sorvadását, működési zavarát okozhatja. Az eddigiek alapján érthető, hogy az érelmeszesedésre visszavezethető panaszok és tünetek attól függnek: melyik szerv erein jelentkeznek az letnek tulajdonképpen mar fiatalkorban el kellene kezdődnie. Ezért — bár furcsán hangzik — amit az öregségről írtunk, az elsősorban a fiata(még a mokaszin megemelték). sarkát is S amióta általánossá vált az | topédcipő. Viszont igenis dinnek testet. A tanterem jól fu- ] egyenköpeny viselése, azóta ..............- ■ t ött, s ezek bizony mind műszálból készült holmik. Magam is túlöltözöttséget figyelek meg a testnevelés óra előtti vetkőzések alkalmával. Kell hát beszélni a szülőkkel a gyermekek ésszerű öltöztetéséről. A szülői értekezleten kiderült, hogy igazam volt: csupa féltésből, csupa szeretetből teszik. »Hogy meg ne hűljön!« — mondják. Nem gondolnak arra, hogy a túlöltöztetéstől megizzadt gyermek sokkal köny- nyebben megfázik, ha kimegy az iskola folyosójára. A túlöltözött gyermek nyugtalan, rosszul koncentrál, izzad a keze, piszkosan, maszatosan dolgozik. Helyes volna, ha a fűtési Idény kezdetétől úgy öltöztetnék a gyermeket, hogy a tanteremben ne legyen több holmi rajta, mint otthon a szobában. Az egyenköpeny alá elég, ha fiúknak egy alsó ingecskét és egy inget vagy ingpulóver: adunk, a lányoknak sem keli alsóing és kombiné, elég az egyik. Egyszerű kis ruhák, kinőtt dolgok jól elherdhatók az egyenköpeny alatt. A kardigánt, mellényt pedig ne veg/e föl a köpeny alá a gyermek, legföljebb rá, hogy könnyen levehesse, ha melege van. Azt tapasztaljuk, hogy télen, hóban-fagyban szinte minden gyermek hosszú nadrágban és Somogyi Néplap megszűnt a »Nekem szebb ruhám van, mint neked!« versengés, ami különösen a kislányoknál vált néha-néha már divatbemutatóvá. A helyes öltöztetésről szóló tanácsoknál meg kell említeni azt, hogy van néhány nap a tanévben: amikor még és amikor már nem íűtenek a tantermekben. Előfordul, hogy a korán érkező hűvösebb, őszi napokon vagy az elhúzódó télutó napjain bizony 20 fokot nem éri el a tanterem hőmérséklete, Ilyenkor ennek megfe vatosak a térdig érő és hosszú í Megváltozott a harisnyadivat is: leginkább most a fekete, a palackzöld és a gesztenyeszínűt keresik. h EKETE GYULA elváltozások, s azok milyen ki- *• ’ Mit tehetnek a fiatalok es az terjedósűek és tokuak, karó- J érett koniak az egészséges, sítják-e a szóban forgó szerv j derűs öregség kiérdemlése ér- működését. Ha igen, a műkő- 1 dekében? A kérdésre igen rö- ti. Vannak olyan szervek, vidert lehet válaszolni: Élje- amelyek gyakrabban károsod- ne^ egészségesen! nak, mások viszont ritkáb- j Dr. Wirth Ferenc egy széles kanyar után eltűn-- tárgy, melyet a széthullt, ülés r v.. A fiú meg a katonák 13. A partoldalban sárba taposlelően kell öltözködni, s a gyer-J mekre rétegesen fölvehető J va a tömérdek keksz es a hosz vagy levethető holmikat kell adni. Mint említettem már: ne a köpeny alá, hanem a köpenyre! A MI ELÉGGfi változó Időjárásunk mellett gond a korán munkába induló szülőiknek a gyermek utcai öltözetének ösz- szekészítése is. Bármennyit él- celődnek humoristáink a meteorológiai jelentések tévedéseiről, nekünk mégis csak nagy ^ szú szelet nápolyik. Szedegetni kezdte a nápolyit, mohón tömte magába, és köpködött a sártól. Csak akkor jutott eszébe, hogy ez lehet a papírdobozokban is. Bontogatnia sem kellett a felszakadt dobozokat. Kapkodva tömte a szájába, s ha éppen oda nem fért, az inge alá segítőnk a tv és a rádió estii előrejelzése, illetve a rádiói a kekszet meg a nápolyit; meg reggeli krónikájának sűrűn je-isem igen rágta, fuldokolva lenckezó legfrissebb időjárás jelentése. A várható reggeli nőmérséklet alapján készíthetjük össze a holmikat. Meg kell tanítani persze a ’yermeket is arra, hogy 'saját maga is gondoljon rá: meleg teremben vesse le a kabátját vagy pulóverét. Erre már a legkisebb iskolás is képes, ha előre figyelmeztetjük. Ok. CL K. nyelte, nagy darabokban. Csak amikor végképp eltelt már, s kitömte magát mindenütt a ruhája alatt, akkor csillapodott. Még mindig nem jöttek az őrzök. Viszont a kutya is ott volt már, s közelebb merészkedett. nesze! — Dobott földbe taposott keksz- Most zabáij, az istent r j Í már, s közeli — Zabálj, elébe a földb böL — Most a hasadba! Ne azt zabáid el, amit én cipelek. De a kutyának nem ízlett a keksz, sem a nápolyi. Csak im- mel-ámmal vett a szájába egy darab kekszet, azt is csak el- nyálazta. És hiába szórt eléje tisztát. Igaz, már a kenyér sem kellett neki az előbb, nem ment be érte a lyukba. »Teleehette ez magát pocokkal. Vagy ürgével.« Jó kutya lenne ez otthon, pusztítaná a mezei pockot. Itt meg, amit pusztít, azt is csak a németeknek pusztítja. Autók jöttek a front felől. Katonai menetoszlopban. Pisla fényszemük szabályos időközökben bukkant ki a domb mögül; fényszórójuk éppen ide világított volna, ha bekapcsolják. Nagyobb katonai egység lehetett; nem akart a vonulásnak vége szakadni. Unta már őket, s inkább a másik irányba figyelt. Nem kutaszkodást, amikor feltűnt láthatott messzire a sötétben; neki egjr lapos, szögletes tele a pirosán égő macskaszemek is. Bár azt észre lehet venni, a tompított fényt is, ha arról jönne autó. Csak most vette jobban szemügyre a sofőrfülkét. Az üvegek betörve, az ajtó leszakadva. A felfordult ülések bele kilóg. Nincs benne halott ember. Óvatosan betapogatott a legsötétebb sarokba, s visszakapta a kezét, mert valami, puhához ért. Szemét erőltetve figyelt, nem mozdult semmi. Megtapogatta újra azt a valamit: jó bolyhos tapintása volt. Meleg takarót ciháit ki az egymásra borult üléspárnák alól. A pokróccal együtt valami egyéb puhaság is a kezébe akadt, nem merte megfogni. Aztán megnézte közelről: szőrös krampusz volt. rugós akasztóval a feje búbján. 1 Tovább kutatott a sötét zugokban, de úgy látszik, kitakarították már a fülkét. Lehetséges, volt itten halott is meg sebesült; az nem létezik, hogy se halott, semmi, ekkora felfordulásnál. Már abba akarta hagyni a tartozékának nézett az előbb. Fatáska, de gyanúsan nehéz. Vagy golyók vannak benne, vagy kincsek. Már az biztos. Könnyen kinyílt, kések, villák, kanalak voltak benne szép katonás sorokban. Minden fajtának külön rekesz, minden darabnak külöh vágaték. örülne az anyja. De ezt már csakugyan nem cipekedni való. Leginkább a fatáskát sajnálta itt hagyni, mert fogantyúja is volt. Tele rakhatná nápolyival. Csak az a baj, elfogja a helyet teljesen az a sok rekesz. Míg a kazettával piszmogott, a rekeszeit próbálta feszegetni, azon vette észre, hogy már erősen közeleg egy autó hunyori szempárja, mégpedig a veszélyes irányból. Kiterítette gyorsan a takarót, két, majdnem sértetlen papír- dobozt tett a közepére meg a krampuszt, és batyut csinált belőle, mint az anyja szokta a szőlőbe menet — hamvassal, hátikosárral — a batyut megkötni. Odaért közben az autó, de megállás nélkül ment tovább. Mindegy, itt nem maradhat. Akármikor jöhetnek. (Folytatjuk.)
