Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-13 / 293. szám
Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) teremtjük a társadalombiztosítás, az egészségügyi törvény, valamint az állami oktatás fejlesztéséről hozott határozatok végrehajtásának anyagi feltételeit és a legtöbb területen az ellátási színvonal emelésének szerény lehetőségét. A költségvetés az úgynevezett gazdasági feladatok ellátására 12,6 milliárd forintot irányoz elő. E kiadásoknak majdnem a fele — kereken 6 milliárd forint — az utak karbantartását, felújítását, a forgalombiztonságot segítő intézkedéseket támogatja. A jövőre változatlanul fenntartjuk a hitelpolitika jelenlegi irányelveit. A vállalatoknak számolniuk kell azzal, hogy a hiteligények változatlanul szigorú elbírálás alá esnek, és' elsősorban a központi fejlesztési programokra, valamint az állam által támogatott célok beruházásaira Összpontosulnak. A nemzetközi pénzügyi helyzetünket 1972-ben elsősorban külkereskedelmi forgalmunk kedvező alakulása alapozta meg. A külkereskedelmi mérleg szocialista viszonylatban számottevő aktívumot, tőkés viszonylatban pedig mind az 1971. évhez, mind az 1972. évi tervhez képest jelentős javulást mutat, Az ország helyzete’ a külföld felé való fizetőképesség terén szilárd, Teryeink szerint 1973-ban a .behozatal mind rubel, mind dollár viszonylatban növekszik. A behozatal növekedése némileg meghaladja ugyan a kivitelét, de a kedvező kereskedelmi mérleg-helyzet lényegében 1973-ban is fennmarad. Az expozé ezután az élő munka célszerű takarékos fel- naft7.nálására hívta fel a figyelmet, majd bérkérdésekkel iogialkozott A bérszabályozásnak a szükségletekhez igazodó termelésre, a hatékonyság ösztönzésére, az elosztási és az egyensúlyi szempontokra , egyaránt figyelemmel kell lennie. A bérszabályozás korábbi és jelenlegi módszerei nem képesek ezeket a követelményeket ellentmondás nélkül kielégíteni. Az új tartós átfogó megoldások, kidolgozása meg hösz- ■ íiduo időt követel, de kisebb módosítások addig is sokatse- gíthetnek. Kísérletképpen, tapasztalatok gyűjtése céljából nénány nagy vállalatnál bevezetjük á bértömegszabályo- zást. Megszűnik az az előírás, amely a bérfejlesztési mutató romlása esetén többszöri befizetési kötelezettséggel terhelte a részesedési alapot Sokszor hajiunk arra, hogy a termelési szerkezet javításának teendőit az ipari terme- . .lésre szűkítsük, holott ez mezőgazdaságunkban sem kevésbé időszerű. A mezőgazdasági üzemek kiemelkedő feladata: a szarvasmarha-tenyésztés komplex fejlesztési programjának végrehajtása, ami az egész élelmiszergazdaság átfogó szerkezeti változásának folyamatába tartozik. Ennek feltételeit fz idén hozott kormányhatározat teremtette meg azzal, hogy a tej felvásárlási árát január 1-től literenként 5 forint 30 fillérre, a. vágómarháét kilónként átlagosan 30 forintra emelte fel. Ami a hazai ’ árszínvonal alakítását illeti, a valóság az, hogy ebben a termelő és a kereskedelmi vállalatok közvetlen érdekei gyakran eltérőek. .A termelők költségeik emelkedését igyekeznek a kereskedelemnél érvényesíteni, Ez . azonban társadalmilag akkor jogos, ha a költségemelkedés jóval magasabb technikai ' színvonalat, jóval nagyobb értéket tükröz. Ellenkező esetben a kereskedelem kötelessége, hogy árleszorításra tőre-; kedjék. Sajnos korántsem ritka, hogy a költségek emelkedését a fogyasztókra hárítják. A beruházások területén — előreláthatóan kell számolni a pénzügyi lehetőségekkel, tartalékot. is .mindig előirányozva. Intő példa mind az irányító szervek, mind a vállalatok számára az a több tucat beruházás, amelyek költségtúllépése Végül is fedezethiányhoz vezetett, és ez akadályozta a beruházás befejezését Mind a munkaerő, mind a berendezések és a készletek 2 I Somogy i Néplap felhasználásához nélkülözhetetlen a korszerű szervezés — hangsúlyozta az expozé, majd az adminisztrációról szólott. Tisztelt Országgyűlés! Társadalmunkban az állam gazdaságszervező tevékenységének középpontjában az élet- körülmények tervszerű és rendszeres javítása áll. A bérek és a személyi jövedelmek tekintetében ez általában meg is valósul. Ha azonban aránytalanság áll elő, különösképp a legfontosabb rétegek jövedelmei között idejében közbe kell lépni. Mivel az állami ipar — azon belül a nagyipar — munkásainak keresete az elmúlt években mérsékeltebben nőtt, 1973. március 1-én az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét — központi intézkedéssel — átlagosan 8 százalékkal emeljük. Azonos bérintézkedésekre kerül sor az állami kivitelező építőiparban, átlagosan 6 százalékos mértékben. Ezt kiegészíti a vállalati nyereségből történő; átlagosan mintegy 4 százalékos béremelkedés. Ezek együttesen az iparban és az építőiparban több mint 4,5 milliárd forintos bérnövekedést tesznek ki. A parasztság bevételeit a gazdálkodás eredményeiből származó jövedelmeken kívül, növeli a szarvasmarha és a tej felvásárlási árának emelése. Mindezek hatására — összességében :— megvalósul az elet&zínvonaLpolitikai cél, hogy társadalmunk két alapvető osztályának, a munkásságnak és a parasztságnak a jövedelemszínvonala párhuzamosan fejlődjön és kiegyenlített legyen. Nagy erőfeszítéseket tesz az állam annak érdekében, hogy a családi jövedelmek minél kiegyenlítettebbé váljanak, hogy tehát a gyermeknevelés terheiből, és az öregek eltartási költségeiből minél nagyobb részt vállaljon a közösség. A nyugdíjjárulék kulcsainak rendezése után, 1973. január 1-től kerül sor a tsz járadékok 100 forintos, a tsz özvegyi és házastársi járadékok 60 forintos emelésére és még néhány intézkedésre. Ezek hatásaként a tsz tagok és a munkaviszonyban állók nyugdíjrendszerbeli különbségei tovább csökkennek. A jövő évtől kedvezőbbek lesznek a nyugdíjmegállapítás feltételei, és javulnak a nehéz fizikai munkát végző dolgozók nyugdíjazási körülményei. A bérek és a jövedelmek tér vezett növekedése, valamint a? ár-, bér- és szociálpolit’kai intézkedések együttes hatásaként 1973-ban az egy főre jutó reál-jövedelem 4,5—5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér, 2—2,5 százalékkal emelkedik. A lakosság összes fogyasztása 5—6 százalékkal lesz nagyobb, mint ebben az évben. A lakásprogram megvalósítása érdekében a magánlakásépítés hitelfeltételeit a jövő évtől kedvezőbbé tesszük, egyszersmind mérsékeljük a lakásvásárlásoknál a lakosság egyszeri készpénzbefizetési terhét. Jobban segítjük a munkások vállalati lakásépítési akcióit, úgy alakítva ki ennek szabályait, hogy a feltételek 'tt legyenek a legkedvezőbbek. Pénzügyi politikánk erőfeszítéseit az is mutatja, hogy k 1973-ban a lakosságnak több hitelt'nyújtunk, mint ameny- nyi betétet várunk tőle. S mivel a lakásépítési hitelek túlnyomó részét kedvezményes kamatfeltételekkel folyósítjuk, a költségvetés sokszáz- miilió forint kamatkiadást vállal. Az adóztatási rendszerben változatlanul fenntartjuk a lakás- és lakóházépítés támogatását, a házadó erre irányuló kedvezményeit. Tisztelt Országgyűlés! Terveink olyan feladatokat fogalmaznak meg, amelyek történelmi és nemzeti értelemben iß kimagaslóak. A nagy társadalmi célok, nagy felelősséget követelnek. Ez nemcsak a vezetőkre, az irányító szervekre vonatkozik. Minden vállalat, szövetkezet, országunk minden Dolgára tehet és mé? többet tehet azért,. hogv fejlődésünk továbbra is töretlen legyen, hr»gv mai eredményeink megalapozzák az ország holnapi gyarapodását. A Magyar Népköztársaság 1973. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat ilyen megfontolások között gazdaságunk építésének újabb, magasabb céljaiért született és a társadalmi összefogás jegyében kívánjuk azt végrehajtani. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. A pénzügyminiszter nagy tapssal fogadott expozéja után szünet következett. Ezt követően az elnök Beresztóczy Miklós megadta a szót Varga Gyula (Zala megye), dr. Gaj- dócsi István (Bács-Kiskun megye), Szurdi István (Békés megye) és Magyar Sándor (Pest megye) képviselőknek. Felszólalásuk után ebédszünet következett, majd Apró Antal elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára emelkedett szólásra. W Pullai Árpád beszéde Tisztelt Országgyűlés! Események, ben gazdag időszakban ülésezik parlamentünk. Közvéleményünk belpolitikai életünket fokozott figyelemben részesíti. Ez nemcsak vitánkra termékenyítő, hanem az ország előtt álló jövő évi munkára is. A közéleti érdeklődésnek több forrása is van. Engedjék meg, hogy ezek közül kettőt külön is megemlítsek: Mindany- nyiunknak maradandó élménye a szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása hazánkban. Pártunknak, népünk, nek szóló megtiszteltetésnek tekintjük, hogy a küldöttséget személyesen Brezsnyev elvtárs, a nemzetközi élet kiemelkedő személyisége, a magyar nép jó barátja vezette. Tárgyalásainkat a nyíltság, szívélyesség és az elvtársi egység szellemében folytattuk; azok kölcsönösen hasznosak és sikeresek voltak. Az összes tárgyalt kérdésben ezúttal is teljes elvi nézetazonosság és politikai egyetértés nyilvánult meg pártjaink, kormányaink, országaink között. Tárgyalásaink, noha kétoldalúak voltak s közvetlenül a két pártot, országot érintették, nagy és megérdemelt visszhangot kaptak külföldön is. A másik esemény, amire utalni kívánok: pártunk Központi Bizottságának novemberi ülése. Mostani vitánkat segíti, hogy a Központi Bizottság ezen az ülésen áttekintette a X. kongresszus óta végzett társadalmi és gazdasági építőmunkát. Mi szolgáltatott indítékot erre? Egy gyakorlatias szempont. A párt X. kongresz szusát két esztendeje tartottuk. A végrehajtásban most érkeztünk el a »félidőhöz«. Itt volt az ideje és megvolt a szükségesssége, hogy tapasztalatainkat rendszerezzük és áttekintsük, az eredményeket összegezzük, fogyatékosságainkat feltárjuk és kijavítsuk. Tisztelt Országgyűlés! Az állami költségvetés' természetéből eredően, elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozik. A költségvetéssel szemben követelmény, hogy igazodjék ötéves tervünk időarányos célkitűzéseihez, reálisan, jól tükrözze az elért eredményeket, valamint a soron következő feladatokat. Előirányzatai álljanak összhangban (adottságainkkal és lehetőségeinkkel. A tények sokkldalú vizsgálata alapján pártunk Központi Bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy előbbre léptünk a szocializmus teljes felépítésének útján. Állás- foglalásában országunk fejlődését — fő vonásaiban — sikeresnek minősítette. Negyedik ötéves tervünk időarányos feladatai a legfontosabb terű leteken tervszerűen teljesüllelA kongresszusi határozatok, a IV. ötéves terv megvalósítása közben vannak gondjaink is. A gondok egy része objektív okokból ered, és ez a belátható jövőben is így lesz. A gondok másik csoportja a végrehajtás folyamataihoz kapcsolódóik: ezekben munkánk fogyatékosságai, hibái és bizonyos következetlenségeink tükröződnek. Alapvetően a fejlődés során keletkező elletmondásokkal, a végrehajtás gondjaival állunk tehát szemben. Ezek — összességükben — azonban politikai kihatásúak is. Ennek tudatában kell megítélni őket és dolgoznunk megszüntetésükért. A Központi Bizottság novemberi állásfoglalása egyértelművé és nyilvánvalóvá teszi, hogy alaptalanok voltak, azok a híresztelések, amelyek »súlyos problémákat«, esetleges »gazdaságpolitikai fordulatot« jeleztek. A Központi Bizottság ülésének fő mondanivalója mindenki számára: most minden a tetteken múlik! Olyan állomáshoz érkeztünk a kongresz- szusi határozatok megvalósításában, amikor a munkában tanúsított egységes, fegyelmezett, eredményes helytállás különösen politikai rangú cselekedet. A lényeg a jó végrehajtás! Jogosan bírálják az emberek, hogy a jó helyzetfelismeréstől, a helyes döntéstől a kivitelezésig aránylag hosszú idő telik el, s e folyamat közben előfordulnak nem kívánatos jelenségek is. Ezen változtatni kell. Ez kötelezően irányadó mindenkinek, legyen az illető miniszter, vállalati igazgató, művezető, párttitkár, gép mellett dolgozó munkás. Tisztelt képviselőtársaim! A Központi Bizottság novemberi ülésén megtárgyalta az 1973. évi népgazdasági terv irányelveit és kialakította álláspontját. Pártunk nevében kérem az országgyűlést, hogy a terv irányelveit a költségvetés érdemi elbírálásánál vegye agy-elemibe. Az új költségvetési esztendőben biztosítani kell: — A népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztését, a hatékonyság emelését a termelési szerkezet korszerűsítése útján; — a gazdasági egyensúly további javítását; — A magyar gazdaság aktív részvételét a nemzetközi munkamegosztásban és külföldi kötelezettségünk teljesítését, miközben kielégítjük a hazai igényeket is; — életszínvonal-politikánk folytatását. A népgazdaság arányos fej lesztése 1973-ban konkrétan azt követeli meg, hogy az iparban elsősorban a központi fejlesztési programokhoz kapcsolódó időszerű feladatokat hajtsák végre. A költségvetés ezért — helyesen — azt tartalmazza, hogy a felhalmozás mérsékeltebben növekedjék a nemzeti jövedelem emelkedésénél. Ennek megfelelően 1973-ban is fenn ke., tartanunk az idén életbelépte tett beruházási gyakorlatot. E, azt jelenti, hogy mintegy 113 milliárd forintot fordíthatunk beruházásokra. Az építőanyag- árak emelkedéséből származó többletkiadásokat az állami költségvetés a tanácsoknak biztosítja. Az ország külgazdasága összhangban áll terveinkkel — és stabil. Ezt minden mértékadó, komoly üzletfél elismeri: a Magyar Népköztársaság fizetőképes, megbízható külkereskedelmi partner. Pártunknak mély meggyőző dése, hogy az önálló nemzet- gazdaságokon alapuló szocialista gazdasági integrációs programban foglalt feladatok megvalósulását a Magyar Nép- köztársaság minden tőle telhető módon előmozdítja. Ez jól felfogott nemzeti érdekünk is a KGST országok közötti szakosítás és kooperáció gazdag lehetőségeinek kiaknázása * hajtóerőket szolgáltat gazda sági fejlődésünkhöz. Tisztelt Országgyűlés! Fontos feladat a mennyiség tervmutatók és a pénzügyi elő irányzatok összhangjánál megteremtése a tervben is é.-- a végrehajtásban is. A nagyobb tervszerűségnek ma elsősorban az eredményesebb gazdálkodásban kell testet öltenie. Az eredményesebb gazdálkodás pedig mindenekelőtt a javuló hatékonysággal azonos. A közgazdasági szabályozást illetően ésszerű rugalmassági* tanúsítunk. Szocialista álla műnk olyan helyzetben va: hogy ezt kockázatok nélkü megteheti: kezében összponto sül a gazdasági irányítás mechanizmusa, a befolyásolás egész eszköztára. A Központi Bizottság, mérlegelve a tapasztalatokat, arra a következtetésre jutott, hogy a minisztériumoknak tevékenységük során kiemelten és folyamatosan kell foglalkoztok tárcánként mintegy 6—8 az állami iparban összesen 40 —50 nagyvállalat legfontosabb kérdéseivel. Mindenekelőtt a fejlesztéssel, a termelési profillal és a jövedelmezőséggel. \ váüa'ati önállóságot továbbra ’s biztosítjuk. Viszont az illetékes minisztériumoknak nem szabad e vállalatokat olyan mértékben magukra hagyniuk feladataikban és gondjaikban, ahogyan azt az elmúlt években tették. Tisztelt Országgyűlés! Az emberek az állami költségvetésben azokra a tételekre figyelnek fel elsősorban, amelyek a legérzékelhetőbben érintik őket a saját családi költségvetésükben. A legnagyobb érdeklődést az életszínvonal alakulása váltja ki. Pártunk nagy figyelmet fordít az életkörülmények rendszeres javítására. Azt, hogy ez így van, mindenki számos ténnyel bizonyíthatja. \ jövő esztendőben 82 ezer akás épül fel, ezzel az 1971— 73. években több mint 230 ezer új lakás létesül, vagyis csaknem egymillió ember jut rendes, korszerű otthonhoz. ötéves tervünk eredetileg 39 ezer óvodai hely létesítésével számolt. Az 1973. évi tervet is figyelembevéve három esztendő alatt 39 ezer 925 hely épül. Azt sem érdektelen megjegyezni, hogy az egy főre jutó húsfogyasztásban 1973-ban érjük el az 1975-re tervezett 67 kg-ot, vagyis 1970 óta egy személyre számítva — átlagosan — 8 kg-mal nő a fogyasztás. Kedves Elvtársak! Azok, akik most nem része •ülnek külön béremelésbe ezt n« vegyük velük szembe megkülönböztetésnek. Nem erről van szó. Közismert, hogy minden életszínvonaljayító intézkedést több és jobb termeléssel kell megalapozni. Most azoknak jutott külön központi béremelés, akik a legkonkrétabban és a legnagyobb arányban járulnak hozzá a nemzeti jövedelem termeléséhez: a munkásoknak. Ez nem pusztán gazdasági. hao">- politikai jelentőséé" ’ 07’* 4Trí * számol a lövő evr« tervez" — és most első ízben előre meehirdetett — árintézkedésekkel. Az égetett szesz és a cigaretta árával úgy vannak az emberek, hogy jobb lenne, ha nem emelkedne, de tudomásul veszik, ebben nincs különösebb vita. A tej azonban más; a tej és tejtermékek hozzátartoznak a napi korszerű táplálkozáshoz. Januártól a tejet az éli am 5,40-ért fogja felvásó— Mindenki megértheti. hoc ugyanakkor nem lehet 3 Ft ért árusítani. Ez gazdasági le he tétlenség. A tej és tejtermékek fogyasztói áremelését a fogyasztásban legjobban érintett gyermekek, többgyermekes családok és öregek részére kompenzáljuk. Ezen a felelősségteljes fórumon sem felesleges beszélni arról, hogy árpólitikánk és árrendszerünk nem öncélú. A Központi Bizottság ezért úgy foglalt állást, hogy gazdaságpolitikai céljaink elérése érdekében a le1"!Vei árpol'"fikát tovább kell folytatni. Ezzel összhangban — a realitások és a 'ehetőségek határain belül — törekedni kell az ér- téka rénvo.c vin’akítására. T T p V,9. r> «■;1 ^ - n " +|önQVoHp' 32 érák Vh-*ő’egnagvobb stabilitására Mo«it évkorban arra van sV.'-oZg, ho^ a kormány és az Pvtékes állami, gazdasági szervek minden szinten szigorítsák, javítsák az árel- Vnőrzést. Hangsúlyozni kívánjuk: költségvetésünknek nemcsak a bér- vagy árintézkedései igazodnak a tervezett életszínvonalemelkedés követelményéhez, hanem tágabb értelemben minden intézkedés, így a szociális, a kulturális fejlesztések. a beruházások is a nép javát, az é'etszínvonal emelését. további haladásunkat szolgálják. Tisztelt képviselőtársaink! Csakis a társadalom általános fejlődésével együtt biztosíthatjuk a dolgozó nők helyzetének javítását. A X. kongresszus óta e téren nagy erőfeszítéseket tettünk, vannak is eredmények, de még nem sikerült teljesen leküzdeni a konzervatív szemlélet maradványait. A közvetlenül előttünk álló feladatok teljesítése közelebb visz bennünket a konzervatív nézetek leküzdésé-; hez, a pórt nőpolitikájának valóravál fásához. A kormány a társadalom minden szervezetével karöltve napirenden tartja az ifjúságpolitika időszerű tennivalóit. Az ifjúsági törvény alapján ez év végéig minden minisztérium kiadja végrehajtási utasításait. Tisztelt Országgyűlés! A Központi Bizottság ülését követően minden munkahelyen ki kell alakítani a konkrét következtetéseket, a gyakorlati teendőket. Oly módon kell a tevékenységet folytatni, hogy a végrehajtás érezhetően javuljon. Azokon a helyeken, ahol e feladattal nem képesek megbirkózni, — megfelelő, türelmi idő után — egyes jól megfontolt és szükséges káderintézkedésektől sem szabad visszariadni. Á végrehajtásban nem lehet engedményeket tenni! Ezen politikánk hatékonysága múlik. Ahhoz, hogy bárki is többet kereshessen, jobban élhessen — társadalmi normáink szerint — többet és jobban kell dolgoznia. A vezetők akkor követelhetnek többet, ha gondoskodnak is beosztottaiktól. Mégpedig több vonatkozásban is. Ha biztosítják munkájuk feltételeit; ha foglalkoznak anyagi és 'szociális ellátásukkal; ha megadják számukra a véleménynyilvánítás lehetőségét; ha tájékoztatják őket az üzem és a társadalom helyzetéről, re!a'1p.tairíl. A gazdaság1, ál- ar-i vezeték re’^'C'ak a termelés parancsnokai, hanem politikai vezetők is. Pártunk a kongresszusi határozatok megvalósításában a legszélesebb társadalmi ellenőrzésre tart igényt. Ezt azért teheti meg, mert a X. kongresszus irányvonala találkozik munkásosztályunk, népünk cselekvő támogatásával. A dolgozók magukénak vallják és végrehajtják a X. kongresszus határozatait Erre épül a mi :’.i’árd egységünk. Tisztelt Orsvíggyű'és! 'z '97? évi á'hnv' ' '*ség- ■st — a:n ■*" • m ‘ Ten tükrözi a jövő évre gazdasági munka irányelveit — elfogadom és elfogadásra ajánlom. Pullai Árpád nagy tetszéssel fogadott beszéde után Fekszi István (Szabolcs megye), Mráz Tibor (Borsod megye). Fegyveres István (Vas megye) képviselő kapott szót. Az ezt követő szünet után Tóth István (Budapest), Tiliczki József (Heves megye). Sebest t.ász- ’ íné (Békés m g . hián 'írton (Szolnok m gyö) kép- iselők fejtették ki véleményüket. Ezzel az országgyűlés keddi tanácskozása befejeződött. Az ülésszak ma délelőtt tíz órakor folytatja munkáját
