Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-03 / 285. szám
December 12—13 Vetés után, mélyszántás közben Seabad az ét a traktorok előtt: gyarapodhat a mély szántott terület. Kecskés László traktoros. Már szépen kikeltek a korai vetések. A traktorosok, akik egy hónappal ezelőtt még a magágyat készítették a kalászosoknak, vagy vetőgépet vontattak traktorukkal — most az őszi mélyszántást végzik. Nem volt szinte szusszanósnyi pihenőjük sem az egyik munkát követően: amint megüresedtek a táblák az őszi betakarítású növények után, máris kezdődött a vetés, aztán a talajelőkészítés a tavasziak alá. A kéthelyi Aranykalász Termelőszövetkezet határában sorban fordulnak rá a gépek a táblára. Az ekék szaporán hasítják a földét A felszíná réteg a napsütésben éppen csak fölenged egy kicsit az éjszakai fagy után, egyébként kitűnően megfelel a talaj a mélyszántásnak. Mike Vilmos, a gazdaság főagronómusa mondja: — őszi búza volt ezen a nyolcvanhoddas táblán, jövő tavasszal kukoricát vetünk ide. Ha ez az idő még egy darabig így kitart, nyugodtan nézhetünk a tavaszi munkák elé, mert végezhetünk még az igazi tél beállta előtt a területek előkészítésével. A szentpáli út mellett hordják a káposztát, másutt a trágyát szórják. A mélyszántani valónk 790 hold, ebből eddig csaknem 300 hold kész. A Dutra a többi traktortól távolabb, a dűlő egy másik részén szánt Kecskés Lászlóval a nyergében. Négy ekefejjel dolgozik, kiadós így a munka, nagy a teljesítmény. — Általában reggel héttől este hétig a traktoron ülök — mondja. — Persze, sok függ attól is, milyen a terület. Ez itt, ahol most szántok, jó. A mélyszántásban csak néhány napja veszek részt, azelőtt a vetésben dolgoztam én is. Addig kell igyekezni, amíg ilyen kedvező az idő, és szántunk is mindaddig, amíg az eke ki nem fagy a földből. Ezen a terepen, ahol most dolgozom, a tíz-ti- zenkét hold megvan egy nap alatt akkor is, ha négy ekefejjel szántok, és nem szerelem fői az ötödiket. Idős asszony áll meg a dűlő végén. A közeli szőlőhegyre igyekszik, most mégis a szántás mellett időz egy kicsit. Mert szemet gyönyörködtető, amint a friss hantok egymásra halmozódnak az ekevasak nyomában. S akik mindezt látják, bizonyos, hogy már a tavaszi vetésre is gondolnak ilyenkor: ebben a táblában jó magágyat kap ajd jövőre a kukorica... H. F. December 4-től 23-lg Videoton gyártmányú ES*»»»**''1’ if? • ftEKfíM), FORTUNA, OLIMPIA SUPER és MINIVIZOR televíziókészülékek 500 Ft engedménnyel vásáro'hatók a Somogy megyei Iparcikk-kislkereske- d’nv Vállalat kaposvári, barcsi, fonyódi, siófoki és «■•mkűzleteibor i UMJtt TaKT. NÉGYPECSÉTES SZERZŐDÉS — Tudod, ez olyan dolog, miraSha egy csapat veréb közül sörétes puskával egyre céloznál. Mert nemcsak azt az egyet találod el. A kaposvári járás tanácsi hivatalának elnöke mondta ezt, amikor egy esetről beszélgettünk: négy tsz — a felsőmo- csoládd, a karádi, a gamási és a ráksi — által alkalmazott dr. Juhász László jogtanácsos — enyhén szólva — nem egészen törvényes munkaszerződéséről. Beszélgetőtársam arra célzott a hasonlattal, hogy a szóban forgó jogtanácsos által követett eljárás, melynek lényege: minél kevesebb munkával mennél több pénz keresni, nem egyedüli széles e megyében. Lehet, hogy túlzottan jóhiszemű vagyok, de bizonyosra veszem, hogy a munkájukat tisztességesen ellátó tsz-jog- tanácsosok, jogügyi előadók vannak meghatározó arányban Somogybán is. Akik főállásuk mellett még legföljebb egy tsz jogi ügyeinek intézésére vállalkoznak — és nem hároméra. És akkor el tudnak igazodni ők maguk és az alkalmazó tsz-ek vezetői is a szerződésben rögzített jogokban és kötelességekben és eleget is tudnak termi azoknak. Meg bárki, aki e fontos okmányba beletekint. Mert esetünkben ez nem kevés akadályba ütközik. A munkaszerződésnek ugyanis már az első bekezdéséből minden kétséget kizáróan kitűnik — ez a későbbiek során is megerősödik —, hogy fogalmazója nem ismeri azokat a jogszabályokat, amelyek munkaviszonya és egész tevékenysége alapjául szolgálnak. Aztán még sok minden kiderül e szerződésből: többek között az, hogy »-a jogtanácsos feladata a tsz jogi ügyB a a francia tengerpartot említi valaki, jobbára csak a déli, a Földközi-tenger, az Azúr-part jut eszünkbe. Pedig az észak- nyugati, a bretagne-i tengerpart — igaz, éghajlata mostohább — természeti szépségeiben nem marad el felkapott, déli vetélytársátol. Előnye, hogy 600 kilométerrel közelebb van Párizshoz, mint az Azúr-part. Első állomásunk Saint-Mi- chel, a francia idegenforgalom egyik büszkesége A tengerből — dagály esetén — merészen kiemelkedő hegy tetején erődszerűnek tűnik az apátság. (Mintha a mi pannonhalmi apátságunk hegyestül, mindenestül a Balaton közepéből emelkedne ki.) Persze csak dagály esetén, mert apálykor a tenger tíz kilométert is visz- szahúzódik. Csak itt-ott marad vissza kis tocsogó, így St.-Michel naponta hol sziget, hol szárazföld. Az erőd egyébként évszázadokig védőbástya volt az északi tengeri támadásokkal szemben. A várfalakon belül miniatű. középkori városka szűk utcácskája tekereg. Minden házban ajándékbolt vagy étterem, az utcán, a boltokban rengeteg a turista. A középkori, meredek gránitlépcsőkon ugyancsak megizzad az idegen, míg felér a kolostorba. De a látvány, mely a klastrom mellvédjéről elénk tárul, minden kifulladást megér. A hatalmas tengeröböl, távolban egy-egy világítótorony, a párás horizonton egy-egy tengerparti város — mint Saint- Mnlo, a knl’zok városa. Ólunk, következő állomás így St.-Malo. Az óvárost magas, ■ bevehetetlennek látsz ál veszi körül, közép’, iri uás tyúk és a tenger. Erődként utoljára a második világháborúban szerepelt, amikor a nyolcezer főnyi hitlerista horda 1944 augusztusában hetekig tartotta a várost a szövetséges csapatok támadásaival szemben. Ekkor elpusztult az óváros négyötöd része, csodálatos műemlékeivel együtt Kalózvárost említettem az imént. Igen, a város valah« hírhedt volt kalózairól, aki’ innak idajéo e?v kicsit ce^ --■ti h5s«k is voltak, mlut.á irab ltak és megsemmisítőt fék jó pár ellenséges a- hajót. Persze hasonló »nemzeti hős« az angolok között is akadt intézése, törvényes és alapszabályszerű működésének előmozdítása«. Ami rendjén is lenne ajkkor, ha éppen a négy közül a legnagyobb gazdaság alapszabálya elkészült volna. De e nélkülözhetetlen okmány máig is várat magára, mert a jogtanácsos nem volt képes — a részletes előkészítés ellenére sem — elfogadhatóan összeállítani. Igaz, ha jól meggondoljuk, ez nem is olyan könnyű, hiszen erre aligha marad ideje. Pedig a hat munkanapot ügyesen elosztotta. Legalábbis papíron. Vagy csupán arra számított, hogy senki nem olvassa el — még az alkalmazó tsz-ek aláíró elnökei sem? Mert akkor jól számított. Ha ugyanis figyelmesen végigböngészik, szemükbe ötlik az aránytalanság a munkavállaló kötelességei és jogai között — az utóbbi javára. És talán jobban elgondolkodnak azon, hogyan lehet a két, egymástól több mint harminc kilométernyire lévő tsz közül az egyikben szabályosan eltölteni a munkaidőt, a másikban megjelenni — ugyanaz nap délelőttjén. Bár ez talán nem is olyan nehéz. Hiszen megjelenni éppenséggel lehet. Beköszönni, megkérdezni, nincs-e valami újság, sőt még egy új viccre is futja a néhány percből. Aztán indulás tovább, hiszen tulajdonképpen már a következő tsz-ben kellene lennie, reggel nyolctól. Szóval, köszön és megy. Közben rie legyünk annyira nosszmájúak — dolgozik is. Ezt azzal bizonyítja, hogy »kész kiadásai«, és »egyéb, a munkakörrel járó költségei« is vannak: posta, telefon, útiköltség. Ezek szerint a tsz-ek telefonjait nem veszi igénybe, bélyeget a zsebéből ragaszd a hivatalos küldeményekre. Ez havi E városban született Chateaubriand, a múlt század első felének ismert írója és politikusa, akit a város büszkén vall a magáénak. Sírja az erődtől pár kilométerre lévő lakatlan szigeten található. A romantikus író még romantikusabb végakarata volt ez, hogy halála után is együtt lehessen, és elbeszélgessen szeretett tengerével. Az utcákat róva a kis bisztrók bretagne-i specialitásokat kínálnak. Ilyen például a crepe. Ez olyasféle, mint a mai palacsinták, de jóval nagyobb és sokkal vékonyabb; töltik ezt lekvárral, csokoládéval és még sok egyéb jóval, de íze meg sem közelíti a mi palacsintáénkat. A füstölt grillcsirke viszont igazán pompás volt. St.-Malo és Dinard között 30 kilométer "mélyen nyúlik a szárazföld felé a Ráncé nevű tengeröböl. Az öblön keresztül 1966-ban kezdték építeni a franciák Európa első apálydagály erőművét. 700 méter hosszan szeli át a tengeröblöt, tetején széles autóút vezet, összeköti a két várost. Így nem kell 60 kilométer hosz- szan megkerülni az öblöt. Az egyedülálló erőműben a benyomj lő dagálykor, a visszahúz >d ; apálykor a hatairrtas tömegű tengervíz működteti e turbinákat — napi 241 000 ki iowattot termelnek a gépek. Az erőmű után Dinard következik, amelyről — bevallom — eddig nem is hallottam, pedig a bretagne-i tengerpart legforgalmasabb fürdőhelye. Apálykor több kilométer hosszú a homokstrand. A vörösbarna gránitsziklák szélvédett öblöket zárnak körül, s az egyikben, a Holdfény sétányon nem kis meglepetéssel fedezzük fel a me- diterán flórát, a pálmákat, a babért és más délszaki növényt. 3 mindezt a Golf-árán Jóvoltából. A dorr’ v ' kostMvt utánzó épü' Tnde-.i villák vi'lanno .0 1 s lombok közül, a tint., kél öbölben százával ring átáznál; a vitorlások és a lehorgony zott motorcsónakok. A szeptember délutáni csöndet csak 1200, meg a legnagyobb tsz- től kilométerenként két forint gépkocsihasanálati díj, esetenkénti elszámolással. Ja, és persze a munkadíj. Ez összesen 5285 forint. Csaknem ezer forinttal több, mint amennyi a rendelkezés szerinti legmagasabb díjazás. De mégsem ösz- szesen. Mert »ezen felül az év végi zárszámadáskor a termelő- szövetkezet egyhavi alapilletmény kiegészítő díjazásban részesíti.« »Jelen szerződést felolvasás és megértés után szerződő felek, valamint a közösen foglalkoztáié szövetkezetek is aláírták azzal, hogy a munkabér kérdésében a munkáltató szövetkezet az esedékes munkabért a közösen foglalkoztató szövetkezettől annak mulasztása esetién incassó útján is érvényesítheti.« Az »incassó stimmel. De a »felolvasásban« és főképp a »megértésben« kételkedem. Legföljebb akkor nem, ha csupán a munkavállalóra vonatkoztatom. Az aláíró elnökök — úgy látszik — megbíztak a gyakorlott jogásziban, mondván, ez a szakmája, hogy megfogalmazzon egy szóbeli megállapodást. Megfogalmazta. Hogy hogyan, erre akikor jöttek rá, amikor most újra elő kellett venniük a két hónapja aláírt szerződést. Pedig a tsz-ek választott vezetőinek egy pillanatra sem szabad elfelejteniük, hogy a közö6 gazdaság nevében cselekszenek. És ez nagy felelősség. Figyelmesebb, körültekintőbb munkára kötelez, nemcsak a termelés irányításában, hanem a fentiekhez hasonló ügyek intézésében is. Paál László Karácsonyi képaukció Budapesten A Bizományi Áruház Váll; lat december 12-én és 13-í rendezi hagyományos karácsi nyi, sorrendben a 29. képaul cióját, Az árverés gazdi anyagát a MOM Csörsz utc Művelődési Házában szombi ton nyílt kiállításon mutatjé be. Az aukcióra 364 festmén; gyűjtöttek össze, összes kikiá tási áruk körülbelül 3 milE forint. A kiállításon többségi ben magyar művészek alkoti sait láthatja a közönség, c árverésre kerülnek régi és h rés külföldi festők képei is. A árverés magyar anyaga k< resztmetszetét nyújtja két és század festészetének. Akad ! aukció anyaga között Benczú Munkácsy, Szinyei Merse ké s ismét találkozhatnak a lie: tálók Paál László alkotásaivá Iványi Grünwald Béla műt kássága egész kis kollekciós« szerepel a kiállításon. Csó Istvánnak, Lotz Károlynál Koszta Józsefnek, Vaszari JÉ nosnak és Szónyi Istvánná ugyancsak több műve találhi új gazdára. A képaukció rendezői remi lik, hogy az előző évekhez h* sonlóan az idei karácsonyi ás verés is sikeres lesz; erre ga rancia a képanyag gazdagsá ga is. Hullámverés az óceán partján egy-egy halászbárka pöfögése zavarja meg. A bárkákból indiánbarna bretagne-i halászok, vén tengeri medvék rakodják ki aznapi zsákmányukat. A központban, a part mellett remek, négycsillagos szál- .lók, az árakat meg sem kérdezzük, a háromcsillagos is túl jó nekünk. A kétcsillagosokat már a mi pénztárcánk is elbírná, ezt viszont a többi kispénzű külföldi Is fölfedezte... Ahogy hosszú keresgélés után fedelet tudunk a fejünk fölött, már vidáman vágunk neki az esti Dinárd megismerésének. A parti sétány este szép igazán. A délszaki növényeket rejtett fénnyel, a legkülönbözőbb színhatásokkal, igen ízlésesen világítják meg. Kék, zöld, rózsa- és narancsszínben tündököl a parti sétány, mint valami különleges színpadi díszlet. A dombon lévő kastély tornyokat pedig a tenger felől hófehér reflektorok világítják, a tornyok szinte izzanak a sötét éjszakában Álomszerű a kép, a látvánnyal alig lehet betelni. Ülünk a pádon, hallgatjuk a hullámverést. Ekkor valahonnan kristálytisztán Liszt Esz-.iúr zongora versenye sz !al meg. Elő szőr úgy véljük, vaiamelvi villából jön a hang. Eliodu lünk a hang irányába. Am hamarosan kiderül, hogy a hang forrása egy bokorban ügyesen elrejtett hangszóró, s ezeket 40—50 méterenként helyezik el. Ezen az estén másfél óráig Liszt-hangversenyeket közvetítettek. A koncertprogram naponta más, csak az időpont változatlan. Vajon a Balatompar ton nem lehetne megvalósfV ,ii hasonl’t? A kortmozi fp' díjtalan. A moziban színe film megy, Franciaország e egy tájegységének természeti szépségeit ismerteti. Mozi után tovább sétáls kivilágított csarnok tűnik fe Melegített tengervízzel egy f< dett uszoda, amely éjfélig táj nyitva, s este 11-kor a nyáré lók, igaz jobbára íiatalol még vidáman ugrálnak < úszkálnak. A fedett uszoda fürdést függetleníti az időjí rástól, meghosszabbítja a sz< zont. Ügy érzem 3—4 ilye fedett uszoda nálunk is elkel ne a Balaton-parton. Az uszc da mellett hatalmas játékká szinó. Nem rulettbarlang. , különböző teremnagyságú he lyiségekben szellemes játéli automaták — több tucat — biliárdterem, automata teke pálya, pingpongterem, sí még elektromos autópály (dodgem) is áll a nagyközön ség szórakoztatására. Másnap folytatjuk útunka Cap-Fréhel felé. A Fréhel-fo a Smaragd-partnak talán legszebb pontja. A Tihan nagyságú félsziget csúcsán ha talmas világítótorony. A 7 méter magas, vörös gráni sziklafal meredeken zuhan al a tengerig. A mélyben az At lanti-óceán több méter maga hullámai évezredek óta díiVj len ostrom il iák a sziklákul T lunkájuk rém volt éred .nénytelen. A sziklákat a hu! iámverés bizarr a'.okúra köp tatta, egy-egy d m nagyság) szikla külön állva egyedül da col a tengerrel. gy hatalmas, eukorsüve; alakú szikla déli oldalát mintha fehérre festették volna. A sziklapárká nyokon százával fehérszürke nagy testű tengeri sirályok éi kormoránok, ezek »festi! meg« a sziklákat. Vijjogásuk rikoltozásuk, amint összema- rakod "ak a zs'rm-v v -«. a b-ii’ámok d 's'1 is átE‘ látjuk. De a csodálatos ványt soha nem felejtjük Dr. Oláh Vili
