Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-03 / 285. szám

December 12—13 Vetés után, mélyszántás közben Seabad az ét a traktorok előtt: gyarapodhat a mély szántott terület. Kecskés László traktoros. Már szépen kikeltek a korai vetések. A traktorosok, akik egy hónappal ezelőtt még a magágyat készítették a kalá­szosoknak, vagy vetőgépet von­tattak traktorukkal — most az őszi mélyszántást végzik. Nem volt szinte szusszanósnyi pihe­nőjük sem az egyik munkát követően: amint megüresedtek a táblák az őszi betakarítású növények után, máris kezdő­dött a vetés, aztán a talajelő­készítés a tavasziak alá. A kéthelyi Aranykalász Ter­melőszövetkezet határában sor­ban fordulnak rá a gépek a táblára. Az ekék szaporán ha­sítják a földét A felszíná réteg a napsütésben éppen csak föl­enged egy kicsit az éjszakai fagy után, egyébként kitűnő­en megfelel a talaj a mély­szántásnak. Mike Vilmos, a gazdaság főagronómusa mondja: — őszi búza volt ezen a nyolcvanhoddas táblán, jövő tavasszal kukoricát vetünk ide. Ha ez az idő még egy darabig így kitart, nyugodtan nézhe­tünk a tavaszi munkák elé, mert végezhetünk még az igazi tél beállta előtt a területek előkészítésével. A szentpáli út mellett hordják a káposztát, másutt a trágyát szórják. A mélyszántani valónk 790 hold, ebből eddig csaknem 300 hold kész. A Dutra a többi traktortól távolabb, a dűlő egy másik ré­szén szánt Kecskés Lászlóval a nyergében. Négy ekefejjel dolgozik, kiadós így a munka, nagy a teljesítmény. — Általában reggel héttől este hétig a traktoron ülök — mondja. — Persze, sok függ attól is, milyen a terület. Ez itt, ahol most szántok, jó. A mélyszántásban csak néhány napja veszek részt, azelőtt a vetésben dolgoztam én is. Addig kell igyekezni, amíg ilyen ked­vező az idő, és szántunk is mindaddig, amíg az eke ki nem fagy a földből. Ezen a terepen, ahol most dolgozom, a tíz-ti- zenkét hold megvan egy nap alatt akkor is, ha négy ekefej­jel szántok, és nem szerelem fői az ötödiket. Idős asszony áll meg a dűlő végén. A közeli szőlőhegyre igyekszik, most mégis a szántás mellett időz egy kicsit. Mert szemet gyönyörködtető, amint a friss hantok egymásra hal­mozódnak az ekevasak nyomá­ban. S akik mindezt látják, bi­zonyos, hogy már a tavaszi ve­tésre is gondolnak ilyenkor: ebben a táblában jó magágyat kap ajd jövőre a kukorica... H. F. December 4-től 23-lg Videoton gyártmányú ES*»»»**''1’ if? • ftEKfíM), FORTUNA, OLIMPIA SUPER és MINIVIZOR televíziókészülékek 500 Ft engedménnyel vásáro'hatók a Somogy megyei Iparcikk-kislkereske- d’nv Vállalat kaposvári, barcsi, fonyódi, siófoki és «■•mkűzleteibor i UMJtt TaKT. NÉGYPECSÉTES SZERZŐDÉS — Tudod, ez olyan dolog, miraSha egy csapat veréb közül sörétes puskával egyre céloz­nál. Mert nemcsak azt az egyet találod el. A kaposvári járás tanácsi hi­vatalának elnöke mondta ezt, amikor egy esetről beszélget­tünk: négy tsz — a felsőmo- csoládd, a karádi, a gamási és a ráksi — által alkalmazott dr. Juhász László jogtanácsos — enyhén szólva — nem egészen törvényes munkaszerződéséről. Beszélgetőtársam arra célzott a hasonlattal, hogy a szóban forgó jogtanácsos által köve­tett eljárás, melynek lényege: minél kevesebb munkával mennél több pénz keresni, nem egyedüli széles e megyé­ben. Lehet, hogy túlzottan jó­hiszemű vagyok, de bizonyos­ra veszem, hogy a munkájukat tisztességesen ellátó tsz-jog- tanácsosok, jogügyi előadók vannak meghatározó arányban Somogybán is. Akik főállásuk mellett még legföljebb egy tsz jogi ügyeinek intézésére vál­lalkoznak — és nem háromé­ra. És akkor el tudnak igazod­ni ők maguk és az alkalmazó tsz-ek vezetői is a szerződés­ben rögzített jogokban és kö­telességekben és eleget is tud­nak termi azoknak. Meg bár­ki, aki e fontos okmányba be­letekint. Mert esetünkben ez nem kevés akadályba ütközik. A munkaszerződésnek ugyanis már az első bekez­déséből minden kétséget kizá­róan kitűnik — ez a későbbi­ek során is megerősödik —, hogy fogalmazója nem ismeri azokat a jogszabályokat, ame­lyek munkaviszonya és egész tevékenysége alapjául szolgál­nak. Aztán még sok minden kiderül e szerződésből: többek között az, hogy »-a jogtaná­csos feladata a tsz jogi ügy­B a a francia tengerpar­tot említi valaki, job­bára csak a déli, a Földközi-tenger, az Azúr-part jut eszünkbe. Pedig az észak- nyugati, a bretagne-i tenger­part — igaz, éghajlata mosto­hább — természeti szépségei­ben nem marad el felkapott, déli vetélytársátol. Előnye, hogy 600 kilométerrel köze­lebb van Párizshoz, mint az Azúr-part. Első állomásunk Saint-Mi- chel, a francia idegenforgalom egyik büszkesége A tengerből — dagály esetén — merészen kiemelkedő hegy tetején erőd­szerűnek tűnik az apátság. (Mintha a mi pannonhalmi apátságunk hegyestül, minde­nestül a Balaton közepéből emelkedne ki.) Persze csak dagály esetén, mert apálykor a tenger tíz kilométert is visz- szahúzódik. Csak itt-ott ma­rad vissza kis tocsogó, így St.-Michel naponta hol sziget, hol szárazföld. Az erőd egyéb­ként évszázadokig védőbástya volt az északi tengeri táma­dásokkal szemben. A várfalakon belül miniatű. középkori városka szűk ut­cácskája tekereg. Minden ház­ban ajándékbolt vagy étterem, az utcán, a boltokban renge­teg a turista. A középkori, meredek gránitlépcsőkon ugyancsak megizzad az idegen, míg felér a kolostorba. De a látvány, mely a klastrom mellvédjéről elénk tárul, min­den kifulladást megér. A ha­talmas tengeröböl, távolban egy-egy világítótorony, a pá­rás horizonton egy-egy ten­gerparti város — mint Saint- Mnlo, a knl’zok városa. Ólunk, következő állomás így St.-Malo. Az óvárost ma­gas, ■ bevehetetlennek látsz ál veszi körül, közép’, iri uás tyúk és a tenger. Erődként utoljára a második világhábo­rúban szerepelt, amikor a nyolcezer főnyi hitlerista hor­da 1944 augusztusában hete­kig tartotta a várost a szövet­séges csapatok támadásaival szemben. Ekkor elpusztult az óváros négyötöd része, csodá­latos műemlékeivel együtt Kalózvárost említettem az imént. Igen, a város valah« hírhedt volt kalózairól, aki’ innak idajéo e?v kicsit ce^ --■ti h5s«k is voltak, mlut.á irab ltak és megsemmisítőt fék jó pár ellenséges a- hajót. Persze hasonló »nemze­ti hős« az angolok között is akadt intézése, törvényes és alapsza­bályszerű működésének elő­mozdítása«. Ami rendjén is lenne ajkkor, ha éppen a négy közül a legnagyobb gazdaság alapszabálya elkészült volna. De e nélkülözhetetlen okmány máig is várat magára, mert a jogtanácsos nem volt képes — a részletes előkészítés ellenére sem — elfogadhatóan összeál­lítani. Igaz, ha jól meggondol­juk, ez nem is olyan könnyű, hiszen erre aligha marad ide­je. Pedig a hat munkanapot ügyesen elosztotta. Legalább­is papíron. Vagy csupán arra számított, hogy senki nem ol­vassa el — még az alkalmazó tsz-ek aláíró elnökei sem? Mert akkor jól számított. Ha ugyanis figyelmesen végig­böngészik, szemükbe ötlik az aránytalanság a munkaválla­ló kötelességei és jogai között — az utóbbi javára. És talán jobban elgondolkodnak azon, hogyan lehet a két, egymás­tól több mint harminc kilo­méternyire lévő tsz közül az egyikben szabályosan eltölteni a munkaidőt, a másikban meg­jelenni — ugyanaz nap dél­előttjén. Bár ez talán nem is olyan nehéz. Hiszen megjelen­ni éppenséggel lehet. Bekö­szönni, megkérdezni, nincs-e valami újság, sőt még egy új viccre is futja a néhány perc­ből. Aztán indulás tovább, hi­szen tulajdonképpen már a következő tsz-ben kellene len­nie, reggel nyolctól. Szóval, köszön és megy. Közben rie legyünk annyira nosszmájúak — dolgozik is. Ezt azzal bizonyítja, hogy »kész kiadásai«, és »egyéb, a munka­körrel járó költségei« is van­nak: posta, telefon, útiköltség. Ezek szerint a tsz-ek telefon­jait nem veszi igénybe, bélye­get a zsebéből ragaszd a hiva­talos küldeményekre. Ez havi E városban született Cha­teaubriand, a múlt század el­ső felének ismert írója és po­litikusa, akit a város büszkén vall a magáénak. Sírja az erődtől pár kilométerre lévő lakatlan szigeten található. A romantikus író még romanti­kusabb végakarata volt ez, hogy halála után is együtt le­hessen, és elbeszélgessen sze­retett tengerével. Az utcákat róva a kis bisztrók bretagne-i specialitásokat kínálnak. Ilyen például a crepe. Ez olyasféle, mint a mai palacsinták, de jó­val nagyobb és sokkal véko­nyabb; töltik ezt lekvárral, csokoládéval és még sok egyéb jóval, de íze meg sem közelíti a mi palacsintáénkat. A füs­tölt grillcsirke viszont igazán pompás volt. St.-Malo és Dinard között 30 kilométer "mélyen nyúlik a szárazföld felé a Ráncé nevű tengeröböl. Az öblön keresz­tül 1966-ban kezdték építeni a franciák Európa első apály­dagály erőművét. 700 méter hosszan szeli át a tengeröblöt, tetején széles autóút vezet, összeköti a két várost. Így nem kell 60 kilométer hosz- szan megkerülni az öblöt. Az egyedülálló erőműben a be­nyomj lő dagálykor, a vissza­húz >d ; apálykor a hatairrtas tömegű tengervíz működteti e turbinákat — napi 241 000 ki iowattot termelnek a gépek. Az erőmű után Dinard kö­vetkezik, amelyről — beval­lom — eddig nem is hallot­tam, pedig a bretagne-i ten­gerpart legforgalmasabb für­dőhelye. Apálykor több kilo­méter hosszú a homokstrand. A vörösbarna gránitsziklák szélvédett öblöket zárnak kö­rül, s az egyikben, a Hold­fény sétányon nem kis meg­lepetéssel fedezzük fel a me- diterán flórát, a pálmákat, a babért és más délszaki nö­vényt. 3 mindezt a Golf-árán Jóvoltából. A dorr’ v ' kostMvt utánzó épü' Tnde-.i villák vi'lanno .0 1 s lombok közül, a tint., kél öbölben százával ring átáznál; a vitorlások és a lehorgony zott motorcsónakok. A szep­tember délutáni csöndet csak 1200, meg a legnagyobb tsz- től kilométerenként két forint gépkocsihasanálati díj, eseten­kénti elszámolással. Ja, és per­sze a munkadíj. Ez összesen 5285 forint. Csaknem ezer fo­rinttal több, mint amennyi a rendelkezés szerinti legmaga­sabb díjazás. De mégsem ösz- szesen. Mert »ezen felül az év végi zárszámadáskor a termelő- szövetkezet egyhavi alapillet­mény kiegészítő díjazásban részesíti.« »Jelen szerződést felolvasás és megértés után szerződő fe­lek, valamint a közösen fog­lalkoztáié szövetkezetek is alá­írták azzal, hogy a munkabér kérdésében a munkáltató szö­vetkezet az esedékes munka­bért a közösen foglalkoztató szövetkezettől annak mulasz­tása esetién incassó útján is ér­vényesítheti.« Az »incassó stimmel. De a »felolvasásban« és főképp a »megértésben« ké­telkedem. Legföljebb akkor nem, ha csupán a munkavál­lalóra vonatkoztatom. Az alá­író elnökök — úgy látszik — megbíztak a gyakorlott jo­gásziban, mondván, ez a szak­mája, hogy megfogalmazzon egy szóbeli megállapodást. Megfogalmazta. Hogy hogyan, erre akikor jöttek rá, amikor most újra elő kellett venniük a két hónapja aláírt szerző­dést. Pedig a tsz-ek választott vezetőinek egy pillanatra sem szabad elfelejteniük, hogy a közö6 gazdaság nevében cse­lekszenek. És ez nagy felelős­ség. Figyelmesebb, körülte­kintőbb munkára kötelez, nemcsak a termelés irányítá­sában, hanem a fentiekhez ha­sonló ügyek intézésében is. Paál László Karácsonyi képaukció Budapesten A Bizományi Áruház Váll; lat december 12-én és 13-í rendezi hagyományos karácsi nyi, sorrendben a 29. képaul cióját, Az árverés gazdi anyagát a MOM Csörsz utc Művelődési Házában szombi ton nyílt kiállításon mutatjé be. Az aukcióra 364 festmén; gyűjtöttek össze, összes kikiá tási áruk körülbelül 3 milE forint. A kiállításon többségi ben magyar művészek alkoti sait láthatja a közönség, c árverésre kerülnek régi és h rés külföldi festők képei is. A árverés magyar anyaga k< resztmetszetét nyújtja két és század festészetének. Akad ! aukció anyaga között Benczú Munkácsy, Szinyei Merse ké s ismét találkozhatnak a lie: tálók Paál László alkotásaivá Iványi Grünwald Béla műt kássága egész kis kollekciós« szerepel a kiállításon. Csó Istvánnak, Lotz Károlynál Koszta Józsefnek, Vaszari JÉ nosnak és Szónyi Istvánná ugyancsak több műve találhi új gazdára. A képaukció rendezői remi lik, hogy az előző évekhez h* sonlóan az idei karácsonyi ás verés is sikeres lesz; erre ga rancia a képanyag gazdagsá ga is. Hullámverés az óceán partján egy-egy halászbárka pöfögése zavarja meg. A bárkákból in­diánbarna bretagne-i halá­szok, vén tengeri medvék ra­kodják ki aznapi zsákmányu­kat. A központban, a part mel­lett remek, négycsillagos szál- .lók, az árakat meg sem kér­dezzük, a háromcsillagos is túl jó nekünk. A kétcsillagosokat már a mi pénztárcánk is el­bírná, ezt viszont a többi kis­pénzű külföldi Is fölfedezte... Ahogy hosszú keresgélés után fedelet tudunk a fejünk fölött, már vidáman vágunk neki az esti Dinárd megisme­résének. A parti sétány este szép igazán. A délszaki növé­nyeket rejtett fénnyel, a leg­különbözőbb színhatásokkal, igen ízlésesen világítják meg. Kék, zöld, rózsa- és narancs­színben tündököl a parti sé­tány, mint valami különleges színpadi díszlet. A dombon lé­vő kastély tornyokat pedig a tenger felől hófehér reflekto­rok világítják, a tornyok szin­te izzanak a sötét éjszakában Álomszerű a kép, a látvánnyal alig lehet betelni. Ülünk a pá­don, hallgatjuk a hullámve­rést. Ekkor valahonnan kris­tálytisztán Liszt Esz-.iúr zon­gora versenye sz !al meg. Elő szőr úgy véljük, vaiamelvi villából jön a hang. Eliodu lünk a hang irányába. Am ha­marosan kiderül, hogy a hang forrása egy bokorban ügyesen elrejtett hangszóró, s ezeket 40—50 méterenként helyezik el. Ezen az estén másfél óráig Liszt-hangversenyeket közve­títettek. A koncertprogram naponta más, csak az időpont válto­zatlan. Vajon a Balatompar ton nem lehetne megvalósfV ,ii hasonl’t? A kortmozi fp' díjtalan. A moziban színe film megy, Franciaország e egy tájegységének természeti szépségeit ismerteti. Mozi után tovább sétáls kivilágított csarnok tűnik fe Melegített tengervízzel egy f< dett uszoda, amely éjfélig táj nyitva, s este 11-kor a nyáré lók, igaz jobbára íiatalol még vidáman ugrálnak < úszkálnak. A fedett uszoda fürdést függetleníti az időjí rástól, meghosszabbítja a sz< zont. Ügy érzem 3—4 ilye fedett uszoda nálunk is elkel ne a Balaton-parton. Az uszc da mellett hatalmas játékká szinó. Nem rulettbarlang. , különböző teremnagyságú he lyiségekben szellemes játéli automaták — több tucat — biliárdterem, automata teke pálya, pingpongterem, sí még elektromos autópály (dodgem) is áll a nagyközön ség szórakoztatására. Másnap folytatjuk útunka Cap-Fréhel felé. A Fréhel-fo a Smaragd-partnak talán legszebb pontja. A Tihan nagyságú félsziget csúcsán ha talmas világítótorony. A 7 méter magas, vörös gráni sziklafal meredeken zuhan al a tengerig. A mélyben az At lanti-óceán több méter maga hullámai évezredek óta díiVj len ostrom il iák a sziklákul T lunkájuk rém volt éred .nénytelen. A sziklákat a hu! iámverés bizarr a'.okúra köp tatta, egy-egy d m nagyság) szikla külön állva egyedül da col a tengerrel. gy hatalmas, eukorsüve; alakú szikla déli olda­lát mintha fehérre fes­tették volna. A sziklapárká nyokon százával fehérszürke nagy testű tengeri sirályok éi kormoránok, ezek »festi! meg« a sziklákat. Vijjogásuk rikoltozásuk, amint összema- rakod "ak a zs'rm-v v -«. a b-ii’ámok d 's'1 is át­E‘ látjuk. De a csodálatos ványt soha nem felejtjük Dr. Oláh Vili

Next

/
Oldalképek
Tartalom