Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-24 / 303. szám

Bgy hétköznap délelőtt a bíróságon Történetek zárójelben Eltűnnek a teher foltok A megye sporthelyzetéről tárgyalt a Somogy megyei Tanács ismerősömmel me­gyek a (tjárgyolóterem felé. »Ne hagyd ki, öregem, most jön­nek a per beszédek, a vádbe­szédben odamondogatok a vál­lalat vezetőinek is. Mégiscsak furcsa, hogy karba tett kézzel tűrték a visszaéléseket.« Nyi­tom az ajtót. Uramatyám, de messzinek tűnik az asztal, amelyiknél maijd eldugom ma­gamat. Kínos, már majdnem mindenki beon ül, s él kell lépni a vádlottak padja előtt. A bíró kinyitja a spirálfüze­tét, egyik keze a periraton nyugszik, a másikkal az ügyész felé int. széd've'jét. Egyre csak látlele­teket. lobogtatnak, meg min­denféle igazolásokat a tanács­tól", högy igen," mindenki tudja a faluban, ki a kiállhatatlan, s ki az, aki a tsz-majorból ku­koricát akart lopni, még hat- vanháromban. A rikácsolás közepette jut eszembe, hogy a csúnya garázdaság kifejezést egy levélíró használta. Eddig úgy gondoltam, hogy egy pár­tatlan olvasó soraival segíteni próbált. Erről azonban szó sincs, a levél csak az érem Érdemes figyelni, az ügyész | egyik oldalát mutatta be, azt nem kíméli a vállalatot, sok­kai többet is él tudna monda­ni, de ez most nem ehhez az ügyhöz tartozik. Egy csomó kérdőjelei rajzolok, pár hete irtunk a cégről, hogy így a ki­váló muníkaszervezés, meg úgy a zf elégedett dolgozók. Most a védő visszafogott hangon beszédéhez kezd. Ne­héz a dolga, a lopást bebizo­nyították, a -tfégén a vádlott is beismerte. Simán gurulnak a mondatok a családról, az éppen most nevelésre szoruló kamaszifúról, a beteg szülőről, végül pedig a töredelmes meg­bánást tanúsító beismerő val­lomásról. Az "ügyész felszisz- szen, fellapozza a vádlott nyo­mozati vallomását, amelyben a csillagos eget is letagadná. De hált nincs különösebb je­lentősége, ahogy ennek az úgy­is hamisan. Apropó, még egy levél, ez itt lapul a zsebemben. A szer­zője igen lehord, s kikéri ma­gának, hogy egy bűntett része­sének mutatta be az újság. Azonnali helyreigazítást köve­tel vagy beperel, azt írja. Vi­lágosam emlékszem az ügyre, a levél írójára is, s nem értem, mi a baja. A bíróság bűnös­nek találta. Elkérem az aktát, de nem lettem okosabb, az iratok mellettünk tanúskod­nak. Ilyenkor az ember egy jó nagyot nyel, de egyhamar nem tudja elfelejteni, . hogy min­dennek elmondták. Majd írunk neki, »de "vágj'áz­nék sincs. Becsukom a jegy- | uj kein. minden szóra, nehogy zetfüzetem, az ügyész elmoso­lyodik. »-Kicsi a fogás, mi? Lesznek nagyobb halak is, a két főnök, akiről beszéltem.« A beszélgetésre most nincs idő, ha a feljegyzések nem csapnak be, akkor innen a harmadik teremben most egy csúnya garázdaság tárgyalása kezdődik. Már nyúlok a kilincsért, amikor rámiköszön a fiatal ügyvéd, s kérdi, mi is van a T,' papuval? T. papa annak a tavaszi rablásnak a szenvedő alanya, akit a három — azóta hosszú börtönbüntetésre ítélt — fickó azzál húzott be á cső­be, hogy szoknya van a látha­táron, csak oda kell sétálni hozzá az éjszakában. A sötét- bem aztán leütötték, s elvették az ötven forintját. T. papa az­óta bejelenti, ha udvarolni tá­mad kedve. Ugye, iká tud ja, mi minden történhet egy ilyen pajzán estén az emberrel. Jó, ha valaki tud róla. Az ügyvéd megjegyzi, »-mi aktán tudjuk, hogy az embe­reknek vénségükne elmegy a józan eszük«. Feltehetően nem.« gondolta komolyan, de gyom ' elköszönéshez ikészülődik, így hát visszatartom válaszomat megbántsuk ezt a hétpróbást, mert aztán viszi a levelet fű- nék-fának, hogy manapság így lehet 'beszélni egy becsületes emberrel. Bekopogok az emeleti te- i remibe az emberölés kísérleté- j vei vádolt férfi tárgyalására. A I folyosón tanúk szoronganak, \ egy bőrdzsekis nagyon hamda­| A spórtbarátofc megyeszerte bizonyára örömmel fogadják a hírt: A Somogy megyei Tanács legutóbbi1 ülésén —- többek kö­zött — napirendre tűzte ' So­mogy megye sportjának hely­zetét. Megvizsgálta a tanácsok és a sportszervek együttmű­ködését, s a megyében folyó sportmunka fejlesztésének főbb feladatairól tárgyalt. Mielőtt a jövő feladatainak taglalásába kezdenénk, óhatat­lanul szükséges néhány szóval vázolni a jelent. 1972-ben 217 sportegyessel működött a megye területén. A legtöbb közülük — és ez a megye jellegzeteségéből fakad — falusi és termelőszövetkezeti sportkör. Ezeknek a száma 139. Hogy e tekintélyes szám sem elégíti ki azokat, akiknek gondja a falusi fiatalok test­kultúrájának megteremtése, az azért van, mert Somogy me­gye sporttérkópén még ponto­san 80 olyan községet találunk, ahol semmilyen formában (leg­többször beleértve az iskolai testnevelés kérdését is) nem folyik szervezett sportélet. Megyénli arculatának Válto­zását jelzi, hogy Somogy te­rületén egyre több a kisebb- nagyobb üzem. A megyei TS jelentése szerint azonban ipari bázisaink legalább olyan mér­tékben elmaradtak a sportfej­lődéstől, mint a már említett — sokszor objektiv nehézsé- í gekkel küszködő — kis somo­gyi községek. Kereken száz ipari gócot találunk megyeszer­te, ahol nincs sportélet. Még csak a munkahelyi testnevelés sem tudott betörni ezekbe a gyárakba, üzemekbe. Ha mindezekhez hozzávesz- szriik, hogy amikor a megyei tanács Somogy sportproblémáit vizsgálta, akkor a minőségi mutatók éppen lefelé billentek, még inkább időszerűvé vált e téma tárgyalása. 1972-iben kétségkívül mutat­hatunk fel előrelépést jelző eredményeket Gondoljunk csak a somogyi úszófiatalok sikereire, vagy legutóbb a Ka­posvári Dózsa ökölvívóinak egyesület, létezéséről adott.1 Ügy kell kezdeményezni, mint bandá2ák, ö nem tud semmit, 'bravúrjára a csapatbajnok: minek idézték ide. Elfordulnak I rendszerü MNK-ban. V iszont a sincs türelme ^«g másik oldalán ott áll, ... j hogy a minősítő versenyeken e gyetlen somogyi csapat sem tudott előrelépni. Az esztendő negatívuma a. Barcsi SC és a Kapoly kiesése a labdarúgó i NB III-bál. számot, már idejét múlt. Amikor Szikom István, MTS Somogy megyei Tanácsá­nak elnöke a sporttanács írásos jelentését szófián is kiegészítet­te, nem tagadta a balsikereket, de hangsúlyozta, hogy a fejlő- j désnek adva vannak a feltéte­lei. Miként vélekedett erről a megyei tanács? Hogy mennyire közügy ná­lunk a sport, azt Csele József, a kaposvári járás megyei ta­nácstagjának szavai tükrözték legjobban. Legnagyobb járá­sunk vezetői előzetesen külön tanácskozást folytattak a be­terjesztett sportjelentés fölött. Elemezték agt, és e kollektíva nevében kifogást is emeltek. Hangsúlyozták: mindenkinek tevékenykednie kell, hogy el­tűnjenek a fehér foltok a So­mogy megyei sporttérképen. Falun és városiban feladat há­rul ezzel kapcsolatban a sport­vezetőkre, a tanácsokra egya­ránt. Gsek József nem a köny- nyebbik megoldást választotta, s nem csupán bírált, hanem konkrét javaslatot is tett. Ügy mondta, hogy a megyei sport­vezetők csalr nagy általános­ságban vázolták a jövő terveit. Helyesebb lenne — mondta —, ha az irányelvek helyett a megyei TS akcióprogramot dolgozna ki, s ebben megszab- ná a feladatokat, részletekre I bontva azt. A négypontos ka- I posvári járási terv kiterjed a helyi erőkből megteremthető I tornatermek építésére, továbbá j arra, hogy a falusi sportkörök- í nél se csak a labdarúgópálya j jelentse a sporttelepet. Hogy j legyen téli sport is Somogyiban j sfb. Amikor több mint egyórás tanácskozás és vita után Böhm József, a megyei tanács elnöke összegezte a történteket, már világosabb volt a kép. Abban mindenki egyetértett, hogy a sport területén több vonatko­zásban is előre kell lépnünk. Még szerteágazóbbá kell termi a munkát, melyet szinte az óvodákban kell elkezdeni, hogy már a legfiatalabb generáció megismerje, megszeresse a | Balatonbogláron, ahol a »sziik- az ségsport-csarnok« megszünteti a holt idényt _a folyamatos , sportmunkában. A megyei tanács elnöke más ■megyék példáját hozta fel okulásképpen, ahol a Somogy- hoz hasonló adottságokkal is szép eredményeket sikerült összefogással elérni. Igen, a tömegsport és a mi­nőség megjavítása ma már So­mogy megyében sem anyagiak kérdése, elsősorban. A feltéte­lek adva vannak, most rajtunk a sor. Helyesen állapította. meg e*t a .sportéletre vonatkoztatva is a megyei tanácsülés. . . Kovács Sándor Magukban bíztak A Kaposvári Vasas NB I-es női asztalitenisz-csapata. Balról jobbra: Végh János szakosztály vezető-edző, Várad: Gyöngyi, dr. Harkányi Ágnes, Dobos Maliid, Horváthnc Bouiäs Eszter, Torma Szilvia, Boldizsár Gabriella. tőle, senkinek hallgatni. A teremben pattognak a bí­ró kérdései. A hangsúlyából örökös kételkedést érzek, még akkor is, ha egy tanú útikölt­ségéről esik szó. Biztosan csak bemagyarázoan magamnak, Amikor egy évvel ezelőtt százszázalékos bajnokként fe­jezte be az NB Il-es küzdel­meket a Kaposvári Vasas női asztalitenisz-csapata, hosszú szünet után ismét NB I-es női ] többiek — látnia kellett min­denkinek, hogy itt mélyreható változás történt. Nem kétséges, hogy Harkányi dr. csatasorba állása szükséges volt a benn­maradáshoz. Ez azonban nem ból jóformán már reezné maradt meg hírmondó­nak. A fiatalok nem tudtak a sportot. Azután az-iskolai test- j régiek nyomába lépni, ezért nevelés feladata, hogy olyan | kellett éveken át az alacso- í egészséges nemzedék nőjön fel, nyabb osztály félsikereivel, Még fájóbb a Táncsics fcosa- | rasainak búcsúja az NB I. osz­tálytól. A K. Ruhagyár röplato­ment a bíró az ítelethirdetós dázói is csak egy évet bírtak pillanatáig kutat valanú után, j *** Az a bizonyos csúnya garáz­daság egyébként nem is ga­rázdaság. Magánvádas ügyről van szó, a bíró keservesen pró­bál rendet teremteni az izzadt képű, hadonászó népség kö­zött. Semmi áron sem akar ki­derülni, kié a gereblye, amely- lyél fejbe kólintották a szom­A Pamutfonri-ipari Vállalat Kaposvári Gyára fölvesz ÁTKÉPZÖS TANULÓNAK 16—36 ÉVES KORÚ NŐKET. Elhelyezés korszerű női munkásszállásunkon biztosított. (10215) s nem mindig tudni, hogy tu­lajdonképpen mire is kiváncsi. Halálos ítéletet hirdet, a hangja ilyenkor megkeménye­dik, de arcán a fáradtságon kívül mást nem lehet fölfe­dezni. Nemrég jöttem rá, a ha­lálos ítéletek után egy ideig kerülöm. Azt hiszem, a közel­sége ilyenkor a sokszor kiér­demeit, ‘de mérhetetlenül ke­gyetlen végzetet juttatja eszembe. Most azonban szó sincs ilyen tragédiáról, ez az emberölési tkásértet nem járt súlyos sérü­lésekkel,, csak nagyon furcsá­kat mondott a vádlott a bűn­tett elkövetése előtt, s fejszét is ragadott. ’ , Jó lenne egy nagyot sétálni az utcán. Ma igazán nem tör­tént semmi rendkivüM a bíró­ságon, mégis el keltene men-.' ni innen már. Az elfoglalt orvoszakértó nem' tudott eljönni, márpedig nélküle nem folytatják a tár­gyalást Ezért egyszer megszorítom a kezét Pintér Dezső tés, amely még huszonhét NB-s amelyik kész a sportolásra, nagyobb sporteredmények el­érésére, s a haza szolgálatára. Mindez úgy érhető el, ha vá­rosban és falun mindenki által hozzáférhetővé válik a testkul­túra, Csaknem húsz művelődé­si ház megnyitotta már ka­puit Somogyiban telenként az iskolai testnevelés előtt. E té­ren még tovább kell lépnünk. Az év legjobb sportolói: Gyarmati Andrea, Balczó András és a párbajtőr-válogatott vízilabda-válogatott, az Ű. Dó­zsa labdarúgó-csapata és az öttusa-válogatott, A sportújságírók díjait az év legjobbjainak 1973. januárjá­ban adják ált a Magyar Sajtó Házában. “■ A KARÁDI ÁFÉSZ pályázatot hirdet az ANDOCSI HANGULAT eszpresszó vezetet és felszolgálói munkakörének betöltésére Fizetés a kollektív szerződés szerint. Feltételek az 5/1972. (III. 16.) sz. Bk. M.-rendelet előírásai. Jelentkezni lehet az áfész ig.-elnokénél, Karád, Semmelweis tér 4. Telefon: 7. , . (10231) A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének sportújság- író szakosztálya immár tizen­ötödik alkalommal rendezte meg hagyományos szavazását az »Év legjobb sportolója« cím odaítéléséről. A szavazattok alapján: 1972. LEGJOBB NŐI SPORTOLÓJA: Gyarmati Andrea, 267 pont, 2. Monspart Sarolta 192 pont, 3. Bóbis Ildikó 83 pont. Szavazatokat kapott még Cszászár Mónika, Békési Ho­rn, Magos Judit és Verőczí Zsuzsa. 1972. LEGJOBB FÉRFI SPORTOLÓJA: Belező András, 242 pont, 2. Földi Imre 147 pont, 3. Hege­dűs Csaba 87 pont. Szavazatokat kapóit még dr. Fenyvesi Csaba és Gedó György. 1972. LEGJOBB CSAPATA: Párbajtőr-válogatott (dr. Fenyvesi Csaba, Kulcsár Győ­ző, Schmitt Fái, Erdős Sándor és Osztrics István), 293 pont, 2. Olimpiai eakkválogatott, 87 pont, Női tornászválogatott és az OSC vízilabdacsapata, 57— | 57 pont. Szavazatokat kapott még a I ika aaataiitem&z-válogatott, a sikereivel megelégedni. Amikor elindult az NB I-es bajnokságban az újjászerve­zett Vasas, a kívülállók le­gyintettek.' Igaz ugygn, hogy a kaposváriak haza. kozták dr. Harkányi Ágnest, aki; évek óta már nem Kaposváron pingpongozott, de még a leg­fantasztikusabb szurkolók is úgy mondták, hogy egy fecske nem csinál i tavaszt. Aftii az ősszel történt, az csak bravúrnak nevezhető. Az edző, Végh János fanatizmusa nem lett volna elegendő a bennmaradáshoz. A csapat tag­jainak elsősorban magukban kellett bízniuk ahhoz, hogy va­lóra váljon az álom, hogy 1973-ban is NB I-es csapat­ként folytathassák női asztali- teniszezőink. Az őszi százszá­zalékos sikersorozat nyomán — amikor olyan nagy múltú együtteseket győztek le a mie­ink, mint a Bp. Postás, a vi­dék legjobbjának kikiáltott Szombathelyi Savaria Cipő­gyár, Eger, Miskolc meg a nyi mellett további öt-hat sportoló nő osztozott . a, sike­rekben- Anélkül, hogy. sorren­det kívánnánk felállítani, szól­ni kell Bodizsár Gabrielláról. Nagy eredményeket ért el 1972-ben is ez a kislány. Dobos Matild üstökösként tűnt fel. Jó szemük volt a kaposvári veze­tőknek, amikor egy kis falusi csapatból Kaposvárra igazol­tok ezt a tehetséges verseny­zőt. Nagy ígéret, s csak tőle függ, hogy meddig viszi. Hor- váthné Bódizs Eszter azok kö­zül való, akik visszasegítették a Vasast az NB I-be. A családi gondok mellett, amikor szük­ség volt rá, mindig a csapat rendelkezésére állt. Olykor nem is teljesen egészségesen. Váradi Gyöngyi talán olykor kevesebbet irakozott fel az eredménylistára, mint vártuk, de a többiek nagy akarása ezt a fiatal lányt is magával tud­ta ragadni. Gampelné is kise­gített, ha kellett, azután ug­rásra készen ott volt Torma Szilvia. Mindnyájan sokat tettek an­nak érdekében, hogy a kapos­vári női asztaliteniszezés las­san ismét régi fényében csillog. A SOMOGY MEGYEI ÉLELMISZER-, HÁZTARTÁSI ÉS VÉGYÁRU KISKERESKEDELMI VALLALAT pályázatot hirdet az alábbi szabadka&szás egységek vezetői állásának betöltésére: ? 346. sz. dohánybolt, Kaposvár. 337. sz. húsbolt, Kaposvár, 374. sz. húsbolt, Kaposvár, Bővebb felvilágosítást a pályázattal kapcsolatban az érdeklődők a Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalat központjában, Kaposvár, Május 1. u. 57. sz. alatt írásban, személye­sen vagy telefonon kaphatnak. (153286) Röplabdacsapalaínk ezüstérmet nyertek Tegnap Tatan befejeződött az Országos Ifjúsági Kupa röp- iaibdatorna döntője. Mint arról már hírt adtunái, jól rajtoltak a mieinik, s a folytatással is elégedettek lehetünk. Mind a' K. Dózsa férfi-, mind a K. Va­sas Izzó női csapata ezüstér­mes lett. Férfiak: K. Dózsa—Bp. Vasas 3:1, K Dózsa—Nyíregyháza, 3:0, K. Dózsa—BSE 3:0, K. Dózsa— Csepel 3:0, Kecskeméti Volán— K. Dózsa 3:2. Az eredmények tükrözik, hogy milyen nagy harcban, és csak a legkisebb különbség­gel szorult a Dózsa a 2. hely­re. A legjobb ütő játékosnak járó tiszteletdíjat Katona Já­nos (K. Dózsa) kapta. Nők: Bp. Snartacus—Vasas Izzó 3:0, Vasas Tzzó—Nyír«<?vháza 3:1, Vasas Tzzó—BSE ?•’, Va­sas Tzzó—De’ore'’en 3:1, Vasas Izzó—Szeged 3:1. A Budapesti Spartacus a me­zőny főié nőtt, s megérdemel­ten nyert.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom