Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-03 / 285. szám

Negyedszázados a szocialista bankrendszer ■■ éve, 1947. december 4­í j én tették közzé a Ma- j hibák és az irányítás követke- gyár Nemzeti Bank és 1 zetlensége folytán keletkező más pénzintézetek magyar tu- j egyensúlyzavarokat és arány- lajdonban levő részvényeinek | talanságokat. Az 1957 utáni államosításáról szóló törvényt, i időszak hitelpolitikája már fo- A nagybankok államosítása I kozottan törekedett arra, hogy nyomán az érdekeltségükhöz tartozó 264 ipari és kereske­delmi vállalat is állami tulaj­donba került, és gyakorlatilag lehetetlenné vált a külföldi tő­kések befolyásának további ér­vényesülése. Miért volt erre szükség? A Magyar Kommunista Párt előtt világossá vált: ki kell zárni annak veszélyét, hogy a tőkések akadályokat gördítse­nek az egy évvel korábbi sta­bilizáció eredményeinek meg­őrzése, a munkások és parasz­tok hatalmas erőfeszítésével, áldozatvállalásával folyó újjá­építés tervszerű kibontakozta­tása továbbá a gazdasági és társadalmi szerkezet demokra­tikus és forradalmi átalakítása elé. Friss István írta a Szabad Nép 1947. október 26-i számá­ban; »Nem lehetnénk nyugod­tak a hároméves terv sikere felől, ha magánkézben hagy­juk a nagybankokat és ezzel a gazdasági élet kulcspozícióit. A nagybankokat a belföldi és külföldi reakció fellegváraiból a magyar demokrácia fellegvá­raivá kell változtatnunk. A bankállamositássál nagymar­osak jelezni tudta a tervezési az állami vállalatok kárainak kockázatát vállalja át biztosí­tási díj fizetése ellenében. 1971 második felében a fel­adatok megosztását módosítot­ták a pénzintézetek között: megszűnt a Beruházási Bank. Az állami vállalatok beruhá­zásainak finanszírozásával a Nemzeti Bank, a tanácsok költségvetési és fejlesztési pén­zének kezelésével pedig az Országos Takarékpénztár fog­lalkozik. Az állami nagy be­ruházások gazdája az Állami Fejlesztési Bank, amely cent­ralizált szervezetként alakult. A sokféle feladat magas kö­vetelményeket támaszt. Az ál­lamosítás idején a politikai harc igényelt nagy figyelmet. A tervgazdálkodásból adódó feladatok ellátásához a szocia­lizmus építésének ügyét ma­gukénak érző, a gazdaság vala­mely ágazatához értő dolgo­zókra volt szükség. Olyanokra, akik a gazdálkodó szerveknél is képviselni tudták a párt politikáját. A hálózat bővítésekor kulcs- fontosságú volt a bankokba került munkás- és parasztfia­talok politikai és szakmai kép­zése. Ezt a munka mellett sok­szor csak az éjszakába nyúló túlórázással lehetett megfele­lően elvégezni. A gazdaságirányítás új rend­szerében a bankok munkája a tervmutatók által kevésbé kötött, a rentábilis gazdálko­dásban bizonyos fokig érde­keltté tett gazdálkodó szervek termelését, illetve forgalmát és fejlesztését befolyásolja. Eb­ben az időszakban terjesztette Id az Országos Takarékpénz­tár kölcsönnyújtásait a lakos­ság körében is. A gazdaságirányítás reform­ja óta a hitelnek lényegesen szabályozó szerepe van abban, hogy a vállalatok döntéseiket a népgazdasági terv célkitűzé­seivel hangolják össze. Ezt a bankszervezetnek nem igazga­tási, hatósági jellegű eszkö­zökkel, hánem egyenjogú, pol­gári jogi kapcsolatok kereté­ben kell — nagy körültekin­téssel — az országos összefüg­gések és a piaci helyzet isme­retében érvényesítenie. A pénzintézetek tevékeny­ségének nélkülözhetet­len része a pénzforga­lom: a vállalatok, szövetkeze­tek, tanácsok és egyéb költ­ségvetési szervek bankszámlái­nak vezetése, egymás közötti j fizetéseinek készpénz nélkül, számlaátirással történő lebo- j nyditása. Gondosfcod naiv arról stabilizáció megszilárdításá­hoz, a rendelkezésünkre álló pénztőkék helyes felhasználd - sáhos és ezzel a hároméves terv sikeréhez.* Az. 1947 jártasában beveze- | tett állami ellenőrzés, majd társadalmi tulajdonba vétel és az ezt követő szervező munka is, hogy a készpónz­ben teljesítendő fizetések­hez időben és megfele­A futófogat A sild, az süti! Árnyékot vet a »lélek tükrére“, pedig hogy szeretném látni beszéd közben a Szemeket! Hiszen annyifelé kígyózik a mi be­szélgetésünk. Évtizedekkel vissza egy eletsorshan, majd meg előre, aztán oldalra — számomra ismeretlen kitérők felé. Milyen lehet Bogdán István szeme? Nehéz volt megtalálni. »-Bog­dán? Bogdán? De hát melyik Bogdán?-« Ezt kérdeztek az emberek Somogyiszentpálon. Aztán ? »Ja, a Bábó Pista bácsi, a futó­fogatos? Miért nem ezzel kezd­ték?-“ És útbaigazítottak az Ady Endre utcába, egy taka­lő helyen rendelkezésre állja­nak a szükséges bankjegyek és érmék. Ez hatalmas tömegű »megbízásnak« az ügyfelektől i való átvételét, naprakész fel- I dolgozását és továbbítását, KS7SS: SÄäSÄSft! í?™«!* sát igényli. általános közgazdasági áttekin- vakolatai épület fe­tést és alapos szakmai felké- le' szükséget kíván. Egyre több dolgozó tanul a munka mel­lett. A pénzintézetek dolgozóinak munkakörülményei hosszú ideig elég kedvezőtlenek vol­tak: szűk helyiségekben, el­avult berendezésekkel, korsze­gezni az egyre több munkát. Az elhelyezési gondok csak ( Nagy fontosságú feladata a lassan, s máig is csupán rész- ! Magyar Nemzeti Banknak a ben oldódtak meg. A vidéki I devizagazdálkodás (valuta- és j hálózatban irodagépek biztosi- [[)i irT Q devízkészletek gyűjtése, devi-1 tására és a könyvelés, majd Maevsr'- Není/pH ^hatósági jogkör ellátása), és pedig a pénzfeldolgozás gépe­. ... i <a 1-ríi í -fióéi f m _ .'i "„ '„.— 1 _ h Ä i- : J. szerű állaim bankszervezetet. Kiépítése nemcsak gazdasági szükségszerűség volt, hanem a hatalomért folyó küzdelemben fontos politikai lépés is. Kaposváron, üiefcve a me­gyében Bankon kívül a Dunántúli Bank, a Magyar Általános ,H3 telbank fiókja, a Kaposvári a külföldi fizetési forgalom (a KGST és a világpiaca kapcso- I tatainkból adódó nemzetközi Takarékpénztár, a Kisgazda és Kisiparos Takarékpénztár és a Kaposvári Bank került álla­mosításra. KMS. július 1-én a . j elszámolások) lebonyolítása. Vidéken — az idegenforgalom fellendülése óta — a külföldi turisták fizetőeszközeinek be­váltását végzik, és a magyar sitésére csak fokozatosan, jó­részt a 60-as években került sor. A legkorszerűbb, elektro­nikus adatfeldolgozás beveze­tése a Beruházási Bankban már megvalósult, a Nemzeti Bankban pedig most folyik. A volt Dunántúli Bank épülete- i .V“ * , tájus l u. 13) utasokat külföldi nzetoeszko­munkafeltételek • javításának j va-gy°k­No, ha a szemekre árnyékot vet is az a sild, a hátteret azért megrajzolhatjuk. Háttér: a ház folytatása. Tető alatt sárga hintó. Vesszők söprű­nek. Cserepek magasságában furcsa kompozíció. Absztrakt valami. — Ja, az? A szőlőből a madarakat ijeszti, amíg kell. Amikor a szél játszik vele, hangokat ad, a madarak meg — huss! Csillog a sapka a3 ól látszó ősz haj, a bajusz négyzete. — Honnan a »Bábó« elónév? — Sok volt itt a Bogdán. Nekem a nagyanyám bába volt, így ragadt rám ez a név. De van nálunk Bénák Bog­I dán, Pányác Bogdán, Furga Bogdán is. Elfogyunk lassan. I Magam is 1902-es születésű Éjjel mentünk rá a vízre. Egyszer csak — ott a veicnél — kivilágosodik, lobog min­den. Ég a víz? Nem égett Csak a gáz trérfált meg ben­nünket, az gyulladt meg. A gáz. Egyéb tréfákat is csinált az. így aztán a képzelet is élénkebb volt errefelé, mint más falvakban. De azért azt már nehéz volt elhinni, amit az akkori csősz mesélt. Hogy az ülő nyálra rálőtt, az meg vidáman sodorgatta a baju­szát. Durr, bele mégegyszer! Űjaíbb bajuszsodorintás. Akkor aztán uccu neki, vesd el ma­gad hazáig... — És a való világ? A mesé­ken kívüli? Erről nem ilyen könnyű be­szélni. Itt válnak nehézzé a szavak, mint azok a csizmák, amelyeknek sarkára sár ragad. — Az apám, szegény. Róla kellene egyszer megemlékezni Arról, aki hiába küzdött, hiá­ba erőlködött. Mikor behívták az első világháborúba, alig volt valamink. Azt is mondhat­nám: a három gyereke volt a vagyona. Nem láttuk többé. Már hazafelé — miután min­den szenvedésen átment — Sziléziában kórházba került és meghalt. Hiába >iz ikötf olyan messziről. Egész életében sze­gény volt, s az maradt halá­lában is. Pedig mi ugyancsak igyekeztünk itthon, hogy len­dítsünk valamit a sorsunkon. De nem jött... Kányák telepedtek a kopasz fákra. Nagy fekete gyümöl­csök a tar ágakon. — Beszéljünk a mától. — Futófogatos vagyok. Ma csak jártatási napom van, azért talált itthon. Egyébként van úgy, hogy nyolc—tíz órát is a határt járjuk az elnökhe­lyettessel. És is voltam az va­lamikor ... Aztán, hogy nem kérdezek rá: — Nincsen bennem semmi rostjz érzés. Miért is lenne? Igyekeztünk régebben is meg­tenni a magunkét. Én is. El­nökhelyettesként is, brigádve­zetőként is. Most meg — nyug­díjasként. A Vércsével és a Já­tékkal. Ezt a két lovat rám bízták, itt vannak nátul az istállóban. Meg két másikat is. Kiadták nevelésre. Jönnek a hosszú téli es­ték. A hó fehér nyugalma. Mit csinál akkor Bogdán István’ — Olvasgatok. Az unokám könyveit főképp. Nagyon sok szép könyve van. A felesége ügyes kezében már összeállt egy söprű a 'vesszőkből. Mint egy felkiáltó­jel a beszélgetés végén. Leskó Lsázlö ben (Kaposvár, Május vonták össze az öt pénzintézet- | bői, illetve olvasztott kisebb vidéki taka-J rékpénztárakból kialakított •Államosított Dunántúli Ban­...... sokkéi látják el a a z időközben be- a takarékpénztári fiókokkal és a fra kö­zösen. A takarékbetéteket az Ör­köt«. Ebből lett később az Or- i szagos Takarékpénztár kezeli, szágos Takarékpénztár fiókja, jes kielégíti a lakosság pénz- A szocialista bankrendszer i mindenekelőtt a hitelek révén szolgálta a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását A z átmeneti időszakban a termelés legfőbb terüle­teire, elsősorban az ál­lami kézen levő ágazatokra irányították a hiteleket. így a kevés pénz produktív felhasz­nálása a magántőke erőteljes korlátozását és az — államosí­tások nyomán tovább növekvő — állami szektor működésé­nek elősseigitósíét szolgálta. A ipar, a kereskedelem és a köz­lekedés területén alakult nem­zeti vállalatok, valamint az állami gazdaságok hitelekkel való ellátását a Nemzeti Bank az állam gazda­ságirányító apparátusának szerves részeként végezte, úgy, hogy ezzel a tervfeladatok tel­jesítését elősegítse, és egyide­jűleg ellenőrizze a végrehaj­tást. Az ország iparosítását, a ter­melőkapacitás bővítését, a gaz­dasági szerkezet átalakítását, a szociális és kommunális ellá­tást célzó beruházások finan­szírozását a Magyar Beruházá­si Bank végezte felelősségteljes munkával. A szövetkezetek — földmű­vesszövetkezetek, kisipari szö­vetkezetek, mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek — hitelezé­sét 1952-ig a hitelszövetkeze­tek, utána pedig a Nemzeti Ban — kibővített és. járási székhelyekig decentralizált — fiókhálózata látta el. Ez a szer­vezet igen hasznosan tevé­kenykedett a tsz-ek termelési hitelellátása, a nagyüzemi gaz­dálkodáshoz szükséges beru­házásainak finanszírozása ér­dekében. valamint a pénz­ügyek és a számvitel megszer­vezésében. A gazdaságirányítás direkt rendszerében — önálló szabá­lyozó szerep híján — a hitel tos sokféle igényét. Kiemelke­dő jelentősége van a lakásépít­kezések előmozdításának. Ha- | sonló tevékenységet látnak el az egyre szaporodó takarék- szövetkezetek is. Különleges pénzintézet az Állami Bizto­sító: elsősorban a lakosság és a szövetkezeteik — újabban — Meséljen a «hajdan ről«... Erre már mégiscsak följebb kell tolni azt a sapkát. A kék és a zöld árnyalatai a szemben. _____ _____ _ — Hát hogy is? Erre körű­p asztalataif a pénzinté- I lőttünk berek volt Két ízben zetá dolgozók szakmai j ugrottak neki, hogy lecsapol- ják. Megváltozott itt a világ. | Mert azelőtt errefelé még ko ■ tyag is akadt! A Barcsányi bácsi volt mestere a fogásuk­nak. Eladta őket mind egy szálig. Nekem csak a halászat jelentőségét fokozza az a kö- bankfiókok, rülmény, hogy a pénzintézetek dolgozóinak mintegy 70 száza­léka nő. A z elmúlt huszonöt év ta- I Javítócsarnok, raktár Központi telepet épít a DÉLVIÉP felkészültségének növelése és a technika korszerűsítése bizto­sítják a feltételeket ahhoz, hogy szocialista bankrendsze­rünk sajátos eszközeivel a jö­vőben is aktívan közreműköd jék gazdaságpolitikánk megva- ! jutott. Az apám nemegyszer ■ ............ kivitt magával. Nekem meg u gye, tetszett. Majdnem min­dig akadt valami a veicben. Hát egyszer mag mi történt!? lósításában. Tihanyi Zoltán, a Magyar Nemzett Bank Somogy megyei igazgatója Gyors ütemben központi te­lepet épít Kaposváron, a Jutái úton a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat. A 18,5 millió fioráirvt értékű — sajat kivitelben készülő — beruhá­zást ez év tavaszán kezditek el, s a tervek szerint a jövő év áprilisában ide költöznek. A nyolcholdat területen — a fonyódi vasút mentén — az épületek, raktárak egy része készen- van. Az utolsó simítá­sokat végzik a szakemberek a 42 méter hosszú és 18 méter széles anyagraktáron, s jó litereiben épül á 42 meter hosz- szú, 24 méter széles • szerelő­csarnok is. A darupályával el­látott csarnokhoz különböző műhelyek is tartoznak majd. A KARÁCSONY előtti idő­szakban az áfész kereskedelmi dolgozóira is nagy feladatok várnak. Válhozattanul gond a hiánycikkek beszerzése amely- termelési | ért gyakran veszik nyakukba az- országot a beszerzők; föl­keresik a nagykereskedelmi vállalatokat, néhány esetben a gyárakat, hogy minél keve­sebb vásárló távozzon áru nél­kül az üzletekből. Jelenleg mintegy 300 millió forint kész­lettel várják a lakosságot a szövetkezeti kereskedelem, az áruházak, a szaküáletek, a bol­tok. Az év elején megtartott ter­melési tanácskozásokon a mintegy hatezer szövetkezeti dolgozó 50—80 százaléka tett vállalást a szocialista munka­verseny keretében -a tervek teljesítésére, a "múlt évinél több áru eladására, a költsé­gek csökkentésére, a termelé­kenység növelésére. Különö­sen sokat tett, illetve tesz a forgalmi célkitűzések megva­lósításáért az a 148 szocialista brigád, amely csaknem ezer főt számláL A szövetkezeti kereskedelemben 148 szocialista brigád a pult mögött A gazdasági vezietők mellett a szakszervezeti bizottságok is patron usai voltak a munka- versenynek. Néhány áfész-éöl tájékoztatást kérőink a ver­seny jelenlegi helyzetéről. Tabán az első féléves mun- kajversany eredményei alapján már kiosztottak 17 000 forint jutáimat. Az értékelésnél a ter­melékenység emelését, a forgási sebességet és a mozgalmi mun­kát is figyelembe vették. A ju­talmazott 15 kiskereskedelmi és 5 veridéglátóipari dolgozó között ott van Horn György és Balázs István tabi, Faragó Ká­roly kapolyi, Nagy Dezső ká­nyái és Cseke Ferenc nagybe- rényi áruház-, illetve egység- vezető. Barcson a fiatalok versenyé­re is gondoltak a szocialista brigád, a kiváló egység és a kiváló dolgozó címért folyó versenyeken kívül Dömötör Ibolya a kiváló ifjúmunkás, 4 fő a kiváló ifjú szakmunkás és 5 fiatal a szakma ifjú mes­tere versenyben vesz részi;. Marcaliban a pártaiapszer- ää í vezet is tárgyalta, azon temil tanácskozásokon, ■ A dolgozok nyolcvan száza- tnegbeszeieséken, j léka tett szocialista muaka- versenyválláLást Balatonmá- rián. Tizenkét brigád tűzte ki célul a cím megs<s. zését. Nagy segítséget adnak a dolgozók kulturális neveléséhez. A szö­vetkezet hat művészeti együt­test tart fenn. Párt- és szak- szervezeti oktatásokon vesznek részt. Száz fiatal szövetkezeti taggá való szervezését vállal­ták. A brigádok versenyszerző­dést kötöttek a gazdasági ve­zetőséggel. MEG EGY HÓNAP van hát­ra az év végéig. Zsüfo’t üzle­tek, sok-sok rrfunka vár á so­mogyi szövetkezetek kereske­delmi, vendéglátóipán dolgo­zóira. Többet és jobban, szer­vezetten, a tagságén, a vevők­ért — ezt vállalták az. év ele­jén a szociálisra munkaver­senyben- Az erőfesz tések ered­ménye nem marad eL Beval Zcík4a-> termelési boltvezetői versenylnradóban, szakszerve­zeti gyűlésen volt, téma a m m- kaverseny. A szocialista cím elnyeréséért dolgozó 9 brigád között a bútorbolt, az Abonyi- féle ABC-áruház, a marcali presszó és a 21. számú bolt dolgozói érték el a legjobb eredményt az utolsó értékelés szerint. Balatonszárszón az áfész versenyszarvező bizottsága a ! szocialista címért dolgozó 9 brigád munkahelyén 2-3 alaka- ! lommal értékelte a versenyt. ; A balatonszemeii és a balaton- szárszói ABC-áruház, a körös- hegyi Muskátli vendéglő kol­lektívái mellett az építőipari részleg dolgozott a legeredmé­nyesebben. Az építők öt hónap alatt készítették el a kőröshe­gyi, 340 négyzerméter alapte­rületű ABC-ániházat és 2,5 hó­nap alatt a baüatonszáinszói, 200 négyzetméteres önkiszolgáló éttermet. A lakatos-, a kovács- és a. főr- gácsolórészleg a gyors ütemű javítómunkát segíti majd. Épí­tenek ezenkívül a telepen be- tonüzemeu ahol kis méretű ■— vizműépitóshes szükséges — műtárgyakat készítenek. A telepen javítják majd a vállalat mintegy 80 millió fo­rint értékű, modem munka- gépparkját. Az egyre nagyobb feladatokra vállalkozó Dél-du­nántúli Vízügyi és Közműépí­tő Vállalat jelenlegi telepe mindössze félholdnyi területen fekszik, ott rendkívül nagy a zsúfoltság, s alkalmatlan arra, hogy a munkákat jó minőség­ben és gyorsan elvégezzék. Ezért döntöttek az új beruhá­zás mellett, s készítik él gyor­san a létesítményeket. A tavasz óta megépítették a 700 méter hosszú bekötőutat (ezt egyébként a városi tanács- csel történt megállapodás alapján a később ide települő vállalatok is használják majd.) Megfelelő úthálózatot létesítet­tek a telepen beiül is. Meg­építették a víz- és csatornahá­lózatot, hamarosan elkészül a telep közvilágítása. Az építke­zés megkezdése előtt, a terep- rendezés során 16 ezer köb­méter földet mozgattak meg. A mutatós, szép fekvésű te­lep gyorsan épül. Holl Lajos, a vállalat igazgatója így mondja: ' — Mindent megtettünk azért, hogy semmi se akadá­lyozza a munkóikait A beru­házás megvalósítására háló- programot készítettünk. Ebből előre lehet tudni, hogy a beru­házásnak melyek a kritikus pontjai, hol kell nagyon vi­gyázni a koordinációra. Ezt is figyelemmel kísérve mindenütt Sikerült időre végezni a mun­kával. A hálóprogramot egyéb­ként elkészítjük ezután a na- gyobo vízépítési beruházások­nál is a munkák megkezdése előtt. A telepen — elkészülte után — százán dolgoznak majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom