Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-22 / 301. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■J ^ Ú f\; y. 5 W. Somogyi Néplap Ara: 8° fi"őr | KOhl 8S M\ laz NDK—NSZK alapszerződést AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁG m XXVIII. évfolyam 301. szám ÖTVENÉVES A SZOVJETUNIÓ 1972, december 22., péntek Megkezdődött Moszkvában a jubileumi ünnepség Tegnap! délelőtt pontosan tíz órakor Nyi- kolaj Podgornij szovjet államfő nyitotta meg Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotajaban az SÍÖKP Központi Bizottságá­nak, a .Szovjetunió és az Orosz Föderáció Legfelsőbb Tanácsának a Szovjetunió meg­alakulása 50. évfordulójának alkalmából összehívott kétnapos ünnepi ülését. A kongresszusi palota ragyo­góan kivilágított hatezer íérő- ,'helyes ,színháztermében . jelen voltaik az SZKP Központi Bi­zottságának tagjai és póttagjai, a Szovjetunió és az oroszor­szági föderáció parlamentjé­nek képviselői, akiket az SZKP a Legfelsőbb Tanács elnök­sége és a Minisztertanács hí­vott meg az ünnepélyes alka­lomra. Ott voltak a szovjet po­litikai, társadalmi, tudómé­Bi­mini az SZKP Politikai zotláágának többi tágja. ?,’■ Ott voltak a díszünnepség el­nökségében a szocialista orszá­gokból érkezett párt és állami delegációk vezetői, köztük Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Magyar részről a Jubileumi díszünnepségen megjelent és meghatalmazott nagyköve­te, a párt- és állatni delegáció tagja, Veres József, a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társaság aíelnöke, az MSZBT delegáció­jának vezetője, Papp László, hazánk állandó KGST-képvi­selőjének helyettese. Megnyitó beszédében Nyiko- laj Podgornij, a Szovjet Leg­felsőbb Tanács elnökségének el­nöke elsőként a 11 szocialista országból érkezett part- és ál­nyos és kulturális élet vezető Komócsin Zoltán, , az MSZMP | lami delegációkat üdvözölte, személyiségei, a Moszkvában Politikai Bizottságának tagja, akkreditált diplomáciai képvi­seletek vezetői, a' szovjet és a nemzetközi sajtó képviselői, A színpadon kétszáz tagú el­nökség foglalt helyet. Az el­nökségi széksorok' közül az el­sősorban volt Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára,. Nyikolaj Podgornij, a Legfelső Tanács elnökségének elnöke, AÍekszej Koszigin miniszterelnök, vala­aki a párt- és állami delegá­ció tagjaként tartózkodik a Szovjetunióban, Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az évfordu­lóra Moszkvába érkezett ma­gyar szakszervezeti delegáció vezetője, Horváth István, egyseget. szovjet szocialista j kultúra.. Ez a kultúra magjában | foglalja hazánk minden egyes népe kultúrájának és életének legértékesebb barátait és ha­gyományait — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. Ugyanak­kor-'a szovjet nemzeti kultúrák mindegyike nemcsak saját forrásokból táplálkozik, ha­nem a többi testvérnép' szelle­mi gazdagságából is merít, es a maga részéről kedvezően hat rájuk, gyarapítja őket. A szovjet nép egysége a szo­cialista haza védelmében megvalósult hőstettekben fe­jeződött ki a legmeggyőzőb­ben. Országunk - nemzeteinek ,és nemzetiségeinek szövetsége és barátsága olyan nehéz meg­próbáltatásokat állt Id, mint a Nagy Honvédő Háború. majd a Szovjetunióval szom­szédos vagy baráti viszonyban levő országok hivatalos kül­döttségeit és a »harmadig vi­lág« országaiból, illetv a tőkés országokból érkezett haladó személyiségeket köszöntötte. A Szovjetunió himnuszának vezetője,: Horvath István, a i elhangzása után Nyikolaj Pod- ! KISZ központi bizottságának! ....... „ ' “ztosi tékáit jelenti. A szovjet első titkára, a KISZ küldöttsé- j gorn^ atadta a szót Leonyid , nép nagyra becsüli és szereti gének vezetője, Rapai Gyula,' Brezsriyevnek, az SZKP Köz- j hadseregét, megérti, hogy hazánk moszkvai rendkívüli I ponti Bizottsága főtitkárának, amíg a földkerekségen agresz­Fegy veres erőink ma is a szocialista haza megbízható védőpajzsát, a kommunizmust építő nép békés munkájának Leonyid Brezsnyev ünnepi beszéde szív erők léteznek, jól felsae­A Szovjet­unió megala­kulása köz­vetlen folyta­tása volt a nagy október­nek, amely uj korszakot nyi­tott meg a* emberiség fej­lődésében. A Szovjetunió létrejöttében gyakorlatilag testet öltött * nagy Lénia eszmeje: a sza­bad nemzetek önkéntes szö­vetsége — mon­dotta Leonyid Brezsnyev. A Szovjetunió fél évszázados története — * szovjet szocia­lista állam ke­retei között . egyesült vala­mennyi nép lan, egysége ga létrejöttének története. A Szovjetunió félévszázad«» tör­ténete — a szociálist; forra­dalomban született és ma a világ egyik legerősebb hatal­mává vált államunk páratlan növekedésének és sokoldalú fejlődésének története. Ez a fél évszazad a Szovjetunió zászlaja alatt tömörült köz­társaságok, az országban élő nemzetek, nemzetiségek fel- növekedésének és igazi gazda­sági, politikai és kulturális ieüvirágozásának története. Az összes szovjet népek alapvető erdékei, a szocializ­musért vívott harc logikája szükségessé tette országunk­ban az egységes soknemzetisé­gű szocialista állam megalakí­tását — folytatta Brezsnyev. — Ahhoz azonban, hogy egy ilyen állam létrejöjjön, szük­ség volt a párt szervező szere­pére, helyes politikájára, cél­tudatos tevékenységére. A Kommunista Pártnak meg volt az ehhez a politiká­hoz szükséges elméleti alapja: a nemzeti kérdésre vonatkozó marxista—leninista tanítás. Ez a te-q szocialista for­rada'or-i -.’--«tótinek fontos alkot/' der-i». Sajátos viszonyai következ­tében Oroszországban különö­sen é-'«' volt ' a nemzetisési megbonthatat- j Brezsnyev. — A cári Orosz- és baráttá- ; ország kizsákmányoló osztá­lyai szándékosan szították nemzetiségi viszálykodást és ellenségeskedést, követve az elnyomók által minden kor­szakban alkalmazott »oszd meg és uralkodj- elvet. Jólle­het a cári Oroszország ab­ban az időben a# egyik legna­gyobb hasalom vqlt, mégis az imperialisták fosztogatták. Uyenloi-mán a szovjetek or­szága előtt felmerült egyfelől az országban élő nemzetek es nemzetiségek közötti, a bizal­mon, barátságon, tesveri együttműködésen alapuló, el­vileg új kapcsolatok kialakítá­sának kérdése, másfelől nem­zetközi vonatkozásban a fiatal szovjet állam megvédésének és nemzetiségi függetlensége biztosításának kérdése. Pártunkra az a feladat várt, hogy elvégezze azt amft nem voltak képesek és ma sem ké­pesek megtenni a legfejlet­tebb, demokratizmusukkal di­csekvő kapitalista államok. Hi­szen tény az, hogy a nemzeti kérdés napjainkban is rendkí­vül éles az Egyesült Államok­ban, Kanadában, Belgiumban, nem is szólva Nagy-Britanniá- ról, ahol az angol imperializ­mus évek óta kegyetlen hábo­rút visel Észak-Írország népe ellen, amely harcra kelt jo­gaiért — mutatott rá Leonyid I Brezsnyev. Az ország népeinek egyesü­lése egy egységes szövetségbe, az egységes soknemzetiségű szocialistái állam megteremté­se hallatlan lehetőségeket tárt fel hazánk, társadalmunk gaz­dasági és kulturális fejlődése előtt. Mintha még a történe­lem menete is meggyorsult volna, — mondotta. reif hadsereg nélkül nem bol­dogulunk. Lenin pártja, annak koilek- ; tív bölcsessége es töretlen aka­rata, szervező -ás irányitíV-sze- I repe — ez az erő, amely ölő- ■ készítette a Szovjet Szocialista Köztársaságok hatalmas szö­vetségének létrehozását, irá­nyította a felévszázados fejlő­(Folytatás a 2. oldalon) Michael Kohl (jobboldalt) és Egon Bahr átadják egymás­nak a két német állam kapcsolatait szabályozó alapszerző­dés egy-egy példányát. (Teletelő: AP—MTI—KS) Csütörtökön délelőtt Berlin- j atadta Bahr-nak a határátke- ben az NDK minisztertaná- , lő forgalom megjavítására és egának épületében Michael i néhány más kérdésre vonatko- Kohl, az NDK államtitkára és zó iratot. Egpn Bahr nyugatnémet mi- Ezenkívül Kohl es Bahr feó- niszter ünnepélyes külsőségek j zött levélváltás zajlott le. E között aláírta a két német ál- j dokumentumokban a két fél lám kapcsolatait szabályozó tájékoztatja egymást arról, alapszerződést. _» _ [hogy a szerződéshez csatolt A nagyjelentőségű ddku- pótjegyzökönyv értelmében mentum aláírása után Kohl és határbizottságot alakítanak. A Bahr alairta es kicserélte a | .............. s zerződés 9. cikkelyéhez kap- • bizottság rövidesen megkezdi csőit levelet. Kohl államtitkár j munká ját. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtö- megtárgyalta és elfogadta a ta- kön ülést tartott. A munkaügyi { nácsi gazdálkodás körének miniszter, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az egész­ségügyi miniszter és a pénz­ügyminiszter közös előterjesz- -tése alapján a- kormány rende­letet hozott a nyugdíjak és egyeb ellátások pótlékkal történő meghatározására, valamint a tanácsok és nem tanácsi szer­vek kapcsolataira vonatkozó irányelveket. A Minisztertanács a kor­mány titkársága vezetőjének rendkívüli I előterjesztése alapján megvi- kiegészíté-j tatta' és elfogadta a saját, fő­séről, valamint a családi pót- | vabbá a kormány gazdasági lék és a gyermekgondozási j bizottsága, nemzetközi gazda­segély emeléséről- '■ \ sági kapcsol ttok bizottsága, A kormány: többek között; honvédelmi bizottsága és tö­meg tárgyalta és tudomásul j dománypolitikai bizottsága, a vette a Minisztertanács taná­csi hivatala elnökének elő­terjesztését a- tanácsokról szó­ló törvény' végrehajtásáról. A Minisztertanács tanácsi hivatala elnökének előter­Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság, valamint az Országos Ifjúságpolitikái es Oktatás; Tanács 1973. első félévi mun­katervét. A kormány ezután egyeb jesztése alapján a kormány ‘ ügyeket tárgyalt. A nemzetiségi kérdést teljesen megoldottuk összegezve az elmúlt fel év­század valóban hősi eredmé­nyeit, joggal jelenthetjük ki, hogy a nemzetiségi kérdést ab­ban a formájában, amelyben a múltból maradt ránk, teljesen megoldottuk, véglegesen ős visszavonhatatlanul megoldot­tuk. Ez olyan eredmény, ame­lyet. jogosan helyezhetünk egy sorba a Szovjetunió új társa­dalma építésében elért olyan győzelmekkel, mint az . iparo­sítás, a kollektiyizáláis, vagy a kulturális forradalom volt. Országunkban létrejött és megerősödött a dolgozó embe­rek nagy testvérisége, akiikpt nemzeti hovatartozásuktól 'üggetlenül az osztályérdekek és célkitűzések közössége egyesít, kialakult a törtébe lemben eddig még nem t»­kérdés, — mondotta Leonyid ; pasztáit kapcsolat. *ru jogosan a népek lenini barát­ságának nevezünk. A lenini nemzetiségi politi­ka alapján az egész szovjet nép megfeszített munkája ré­vén elértük, hogy a regi Orosz­ország számára oly megszokott fogalom, mint az elmaradt nemzetiségi peremvidék, meg­szűnt. A Sizocialista rendszer, a népek közötti barátság és testvériség, nagy lehetőségeket tár fel a gyorsabb fejlődéshez azokban a köztársaságokban, és vidékeken is, amelyek már a forradalomkor a gazdasági fejlettség viszonylag magas szintjén állt. A Szovjetunió fennállásának feji évszázada alatt hazánkban kialakult és felvirágzott a szel­lemében es éhd tartalmában A levő év költségvetéséről tárgyalt a megyei tanács 130 millióval növekszik az előirányzat összege — A IV. ötéves terv teljesí­tése jó úton hálád, megyénk gazdasága az elmúlt két évben is egyenletesen fejlődött — ál­lapította meg a megyei ta­nács, amely tegnapi ülésén Böhm József elnökletével az 1973. évi költségvetésről tár­gyalt. A pénzügyi és tervosztály együttes előterjesztése és a vi­ta alapján kialakult a megye jövő évi ellátottságának képe. Ennek adatokkal is kifejezhe­tő jellemzője elsősorban az, hogy a középtávú pénzügyi tervhez viszonyítva — a kor­mányintézkedések hatására és a helyi l evételi források jobb feltárása következtében — 130 millió forinttal növekszik az előirányzat összege. Ez a 15,4 százalékos emelkedés valame­lyest magasabb az országos át­lagnál. A költségvetés előirányzatai­nak növekedése az egészség- ügyi. az ifjúsági törvény, a közoktatás fejlesztésével kap­csolatos határozatok végrehaj­tásával, illetve ezek anyagi fedezete biztosításával, továb­bá a helyi tanácsok hatásköré­nek bővülésével függ össze. Egyes területeken azonban az ellátási színvonal emelkedésé­nek szerény lehetőségét is biztosítja. Az 1973. évi költségvetési előirányzat összege 974 010 millió forint. Erre a saját be- 1 vételek 28,1, az átengedett be- I vételek 54,4, az állami hozzá- I j árulás pedig 14,5 százalékban nyújt, fedezetet. előző évi előirányzat összegét. A növekedés az üdülőhelyi dí­jak emeléséből, a szolgáltató intézmények körének és tevé­kenységének bővüléséből te­vődik össze. A lakosságtól származó be­vételek 26,7 százalékkal lesz­nek magasabbak a múlt évinél. A növekedés a mezőgazdasági lakosság jövedelemadójának emelkedéséből, a kisiparosok, kiskereskedők és az önálló szellemi foglalkozásúak foko­zottabb adózásából, valamint a növekvő ingatlanforgalom utá­ni illetékekből származik. Ma­gasabbak lesznek a mezőgaz­dasági szövetkezetek befizeté­sei is, elsősorban a földadóős a jövedelemadó mértékét szabá­lyozó intézkedések eredménye­ként. A költségvetési terv tartal­mazza azokat a mennyiségi és minőségi fejlesztéseket, ame­lyek a lakosság fokozottabb ki­elégítését szolgálják. így a gaz­dasági ágazat terveinél figye­lembe vette a Balaton-part el­látásának javítását,'az urbani­zációs ■ feladatok megoldását, a kommunális ellátás szintjé­nek emelését. A szociális és egészségügyi fejlesztésben el­sősorban az orvosok számának növekedésével számolt a terv- A közoktatásban 400 új óvo­dai hely fenntartásának anya­gi fedezetét kell biztosítani t-vabbá 15 ".soporttal bővül e / talános iskolai napközi ott honos csoportok száma. A jövő évi tervek megvaló­A működési bevételek 9,3i sítása széles körű társadalmi százalékkal haladják meg az! összefogást igényel. A tanácsi 1 elfogadta. és nem tanácsi szerveknek job­ban kell koordinálni a fejlesz­tési elhatározásokat és együtt­működni a végrehajtás szer­vezésében. Műdig István, a pénzügyi osztály vezetője szóbeli kiegé­szítésében hangsúlyozta a Központi Bizottság ismert ál­lásfoglalásából adódó felada­tok. és a költségvetési gazdál­kodás összefüggését. Többek között felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a tanácsoknak és szerveiknek szigorúan biztosí­tani kell a gazdálkodás stabi­litását, állandóan javítani az egyensúlyi helyzetet. A bevéte­li források átrendezésével a helyi tanácsok szabályzói is módosultak, így várható, hogy gazdálkodásuk is biztonsá­gosabb lesz. Ezt szogálja a tar­talékképzés rendszerének sza­bályozása is. Böhm József összefoglalójá­ban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervfeladatók megvaló­sítása során számos szubjektív, az illetékes vezetők tevékeny­ségének hibáira utaló ténye­zők is előfordulnak. Ezek ve­zetnek a bér- és felújítási ma­radványok indokolatlan kép­ződéséhez, a tanácsi beruházá­sok hiányos , előkészítéséhez, elhúzódásához.. E hibák ellen a tanács az eddiginél szigo­rúbban kíván fellépni, hatá- •->zot+a hhan és következeteseb­en alapozva a személyi fele-, lősségre. A tanács az 1973 év költ­ségvetési tervét egyhangúlag

Next

/
Oldalképek
Tartalom